Biztonságpolitika

Elképzelhető, hogy a rendőri brutalitás miatti Egyesült Államokbeli sorozatos közelmúltbeli botrányok, tüntetések az atlantista hatalmi tömbön belül egyértelműen érvényesülő amerikai kulturális befolyás (tulajdonképpen inkább hegemónia) folyományaként még a lengyel filmművészetre is hatással vannak? Első hallásra nem tűnik valószínűnek, de kizárni semmiképpen nem lehet, mivel például ez a szomorú témája a Nem hagytak nyomokat (Żeby nie było śladów) címmel tavaly megjelent, és (korlátozott mértékben ugyan) Magyarországon is bemutatott mozifilmnek.

[...] Bővebben!

2022. december 12-én, hétfőn az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison rendezték meg a Magyar Honvédség sikeresen teljesített, harmadik baltikumi missziójának visszafogadó ünnepségét! Helyszíni beszámoló!

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak. Az első számban szó esik az Iszlám Államról, az iráni erkölcsrendőrségről, az izraeli választásokról, az afgán máktermesztésről és egy amerikai “prófétáról”.

Új kalifa az Iszlám Állam élén

2019-ben az Iszlám Államra mért vereség után továbbra is aktív maradt a terrorszervezet, de befolyása jelentősen csökkent az elmúlt években Szíriában és Irakban is. 2022. február. 3-án közölte Joe Biden a Twitteren Abu Ibrahim al-Hashimi al-Qurayshi halálhírét, akinek utódja Abu Hassan al-Hashimi al-Qurayshi az Iszlám Állam harmadik kalifája most novemberben vesztette életét „Isten ellenségeivel folytatott harcában”, jelentette be az Iszlám Állam szóvivője.
Egyes információk szerint Abu Hassan al-Hashimi al-Qurayshi 2022 májusában fogsába esett Törökországban, de ezt a török hatóságok és hivatali szervek nem igazolták semmilyen formában. Hashimi-t az amerikai haderő parancsnoksága (CENTCOM – US military’s Central Command) nyilatkozata alapján a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA – Free Syrian Army) fegyveresei ölték meg október közepén Dara városában a déli Daraa tartományában a jordániai határtól közvetlenül északra, Damaszkusztól délre.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője John Kirby üdvözölte a terrorszervezet vezetőjének halálát. A 42 éves iraki férfit Abu al-Husszein al-Kuracsi fogja váltani a terrorszervezet élén, mint a “iszlám állam új kalifája”. A Kurasi név Mohamed próféta törzsére utal, amelyre az önjelölt kalifák a saját legitimitásukat igazolandó hivatkoznak.

Írta: Csesznegi Márk

Az erkölcsrendészet felfüggesztése, kivégzések, emberi jogok és hidzsáb, avagy ez történt Iránban, amíg mi a hatósági áras benzin eltörlését temettük

Mint ismeretes, 2022. szeptember 16-án, egy 22 éves teheráni nő, Mahsa Amini életét vesztette, miután az erkölcsrendészet kissé erősebben adta tudtára, hogy nem a szabályoknak megfelelően viseli a hidzsábot. Az országban működő erkölcsrendészet ilyen jellegű túlkapásai nem ritkák, főleg úgy, hogy a női jogok érvényesítése Iránban még gyerekcipőben jár. Azonban a lány halálát követő tüntetéssorozat volt az esemény, amely az egész világ, de legfőképpen a nyugati országok és a média figyelmét az államra irányította.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, november végén, miután a kormányellenes megmozdulások halálos áldozatainak száma elérte a 300-at (köztük 35 gyerek), egy független, tényfeltáró misszió megindításáról döntött, egyúttal pedig figyelmeztette az iráni kormányt, hogy tartózkodjon a bírói túlkapásoktól és a tüntetők tárgyalás nélküli kivégzésétől.
A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy az iráni főügyész, Mohammad Jafar Montazeri bejelentette, hogy felfüggesztik az erkölcsrendészet működését. Emellett azt is elmondta, hogy felülvizsgálják azt a több évtizede érvényben lévő törvényt, amely a nők számára előírja, hogy nyilvános helyeken hidzsábot viseljenek. Iránban a hidzsábbal kapcsolatos szigorú előírások alapja az iszlám vallás, ez azonban nem jogosítja fel az erkölcsrendészetet arra, hogy hatalmával visszaélve ártatlan nőket gyilkoljon meg.
A síita államban a feszültség egyre csak fokozódik, és forradalom vagy fegyveres lázadás kitörésével fenyeget. Miközben az iráni kormány egy figyelemelterelő intézkedéssel igyekszik csillapítani a kedélyeket, nem szabad szem elől téveszteni a parlament képviselői által november elején tett nyilatkozatot, amelyben ezt írják: „Arra kérjük az igazságszolgáltatást, hogy határozottan lépjen fel e bűncselekmények elkövetőivel és mindazokkal szemben, akik segítették és hergelték a zavargókat”. Kérésük meghallgatásra talált, hiszen a hatóságok már több, mint 14.000 embert letartóztattak, kettőt pedig már ki is végeztek.
A helyzet tehát válságos, és felveti annak a kérdését, hogy mennyire jogszerű egy vallási alapokon nyugvó erkölcsrendészetet működtetni. A válasz a jelenlegi szituáció alapján egyértelmű.

Írta: Urbányi Sára

Tálib máktermesztés

Az iszlám vallásban egyértelműen elfogadhatatlanok a tudatmódosító szerek, így az alkohol és a drogok, köztük a mákból kinyerhető ópium is. Ennek apropóján a tálibok idén tavasszal betiltották a máktermesztést Afganisztánban, a 2001-es tiltással együtt immáron másodszorra, melynek hatása már idén érezhető lett az ópium és a heroin árának növekedésében – derült ki a november elsején megjelent jelentés alapján, mely összegzi a 2022-es afganisztáni máktermesztés hozamát és az abból származó várható hasznot.
Az ország jelenlegi gazdasági helyzete azonban ezt nem tenné indokolttá, ezért felmerül a kérdés, hogy mennyire lesz effektív a döntés. A következő évre való mákot most november környékén kellene bevetni, azonban a kivonulás óta jóval nehezebb informálódni arról, hogy mi történik az országban, így sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a tálibok valóban képesek (vagy hajlandóak) lennének betartani a tiltást, tekintve, hogy az ezzel foglalkozó gazdáknak sincs semmilyen, hasonló hozamot ígérő alternatívájuk. Az árak mindenesetre azonnal reagáltak a tilalom hírére: ez azt jelenti, hogy az idei szárazság miatt hiába volt 10%-kal alacsonyabb a teljes év hozama, ennek ellenére a várható profit megháromszorozódott.
Egyes források szerint az intézkedés csupán látszatjellegű, amivel a tálibok nemzetközi elismerést igyekeznek kivívni, és nem is próbálják valóban megakadályozni a gazdákat a vetésben. Azonban a korábbi, 2001-es tilalom sikeressége miatt nem elképzelhetetlen, hogy a tálibok komolyan gondolják az intézkedést – elvégre az iszlám szerint a drogok egyértelműen bűnnek minősülnek. Hogy a profit és a hit közül végül melyik diadalmaskodik, azt leghamarabb a jövő évi aratáskor fogjuk megtudni.

Írta: Krüzsely Gergő

Pont vagy vessző? Izrael ötödjére választott négy évben belül, de mikor jöhet el a politikai instabilitás vége?

Az izraeli belpolitika igen turbulens időszakot élt át az elmúlt években, koalíciós kormányai rendre széthullottak, mely öt általános parlamenti választást vont maga után szűk négy év alatt. A 120 képviselő által alkotott Kneszetbe tisztán arányos, listás választási rendszerben lehet bekerülni, 3,25%-os bejutási küszöb felett. Ezek a tényezők megnehezítik, hogy egyetlen párt abszolút többséghez jusson a zsidó állam parlamentjében, tehát megágyaz a koalíciós kormányzásnak is.
Az idén november elsején tartott választásokat a Naftali Benett és Yair Lapid vezetése alatt egyesült nyolcpárti koalíció nyári széthullása tette szükségessé, az egy évet megélt centrista, baloldali, liberális és jobboldali pártokat is felvonultató kormányt azonban nem csak egy közös vízió, hanem a korábbi miniszterelnök, Benjamin Netanyahu leváltásának ígérete hívta életre. Az eddig – megszakításokkal – 15 éven át a Likud párt színeiben regnáló Netanyahu azonban nem csak túlélte majd egy éven át tartó ellenzékbe szorulását, novemberben megerősödve tért vissza: markánsan jobboldali retorikával, a vallásos-cionista pártokkal szövetséget alkotva győzelmet aratott és megkezdhette a kormányalakítást célzó tárgyalásokat.
Árnyalja a képet, hogy a koalíciós megállapodást december 11-ig meg kellett volna kötnie a négy párt között Netanyahunak, mivel azonban ez nem sikerült, Izrael köztársasági elnöke december 21-ig adott haladékot a kormányalakításra. Amennyiben ez nem sikerül Netanyahunak, a köztársasági elnök más személyt – szokásjog szerint a második helyezett párt vezetőjét – kéri fel kormányalakításra. Elképzelhető tehát, hogy a mostani választás sem hoz megnyugvást az izraeli politikai életbe, de a hónap végére már biztosan választ kapunk arra, hogy lesz-e Izraelnek a ciklust potenciálisan kitölteni képes kormánya.

Írta: Töll Konrád

20 felesége volt az amerikai “prófétának”

Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) nyomozása szerint Arizona és Utah államok határán működött egy szekta, amelynek vezetője Samuel Bateman nagyjából 20 nőt vett feleségül, velük rendszeresen létesített szexuális kapcsolatot. A házastársak jelentős része  kiskorú volt. Bateman elvárta híveitől, hogy prófétaként tekintsenek rá és kemény testi fenyítéssel büntette, ha valaki nem értett vele egyet.
Az arizonai férfi korábban a mormon egyház tagja volt, majd onnan kilépve 2019-ben megalapította saját vallási közösségét. A tagok a pénzügyi támogatás mellett nejeiket és lányaikat is felajánlották házastársként a “prófétának”.
Batemant még augusztusban tartóztatták le, amikoris három 11 és 14 év közötti lányt találtak a szektavezér tulajdonában álló lakókocsiban Flagstaffben. A járművel rendszeresen lépte át az államhatárt. Később óvadék ellenében elengedték, majd ismét letartóztatták, jelenleg rácsok mögött várja a tárgyalást. Az ellene felhozott vádak között szerepel gyermekek szexuális célú emberkereskedelme, poligámia, valamint egy szövetségi nyomozás akadályozása, amelynek célja, hogy kiderítse az első vád valódiságát.
A vallási vezetőnek rengeteg gyermeke is született. Az arizonai hatóságok 2022 első hónapjaiban 9 fiatalkorút vontak ki a gyámsága alól és helyeztek állami gondozásba. Közülük nyolcan novemberben megszöktek az intézményből, ahova kerültek, majd a hónap végén a Washington államban található Spokaneban kerültek elő, amely Arizonától körülbelül 1900 kilométerre található. A szökés és a menekülés az FBI szerint Bateman három feleségének közreműködésével történt, akik a bűncselekmény miatt december 14-én állnak bíróság elé Flagstaffben.

Írta: Patócskai Péter Ákos

Szerkesztette: Patócskai Péter Ákos

Korábbi hírfigyelőink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Noah Holm fényképét használtuk.

A Vallás & Biztonság hírfigyelő 2022. november bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2022. december 1-én ismét megrendezésre került a Biztonságpolitikai Szakkollégium minden évben nagy sikernek örvendő Válságövezetek a 21. században elnevezésű tudományos konferenciája, ahol alap-, mester- vagy osztatlan egyetemi képzésben, PhD-képzésben részt vevő fiatal hallgatók-kutatók, illetve szakterületükön elismert egyetemi oktatók mutathatták be legújabb kutatási eredményeiket. A konferencia iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy 2017 óta – immáron ötödik alkalommal – vette sorra a világon aktuális válságövezetek eseményeit: idén négy panelben összesen 22 előadásra került sor.

Az első panelben – melynek levezető elnöke Remek Éva egyetemi docens asszony volt – a Közel-Kelet és Afrika régiói kapcsán többek között az Ábrahám-egyezmények értékeléséről, a líbiai konfliktusról, az iráni lázadásokról, valamint az Iszlám Állam által sújtott területeken a helyi közösségek szerepéről hallhattak előadást az érdeklődők.

A második panel Dr. Kaló József egyetemi docens, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke vezetésével az Eurázsiai térséget tekintette át az orosz-ukrán háború különböző aspektusaival foglalkozó, valamint a Visegrádi Négyek energetikapolitikai együttműködéséről szóló prezentációkkal. A panelt Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, professzor emeritus előadása nyitotta meg az ukrajnai háborúval kapcsolatos 2023-as stratégiai kitekintésével.

A harmadik panelben a különböző fegyveres szervezetek és fegyveres konfliktusok kerültek górcső alá. A Dr. Csiki Varga Tamás tudományos főmunkatárs által vezetett szekció előadásai között hallhattunk a civil-katonai együttműködés és a katonai antropológia hasznosíthatóságáról, a békeműveletek jövőbeni kihívásairól, valamint a női terrorizmusról is.

A biztonság „régi-új” övezetei címet viselő zárópanel, melyet Vecsey Mariann százados elnökölt, többek között Izrael űrbiztonságáról, az ellátási láncok kiberbiztonsági kihívásairól, valamint a kibertér műveleteiről szóló előadásoknak adott helyet.

A konferencia maratoni hosszúságú, 10:00-től 18:00 óráig tartott, s lebonyolítására hibrid, azaz jelenléti és online formában került sor, hiszen számos előadó a modern telekommunikációs eszközök segítségével adott elő (például Izraelből vagy a Külgazdasági és Külügyminisztériumból).

Szerző:

Dr. Kaló József egyetemi docens

a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke

 

 

A Válságövezetek a 21. században tudományos konferencia bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Air France-KLM Csoport a francia TotalEnergies vállalattal állapodott meg 800 ezer tonna fenntartható forrásból származó kerozin (SAF) vásárlásáról, az első szállítmány jövőre érkezhet meg.

A Föld túlsó oldalán ezekben a napokban zajlik az amerikai légierő leghosszabb ideje létező humanitárius művelete. A csendes-óceáni szigetvilág felett minden év decemberében szállítógépek tűnnek fel, hogy rakományukat ejtőernyők segítségével az odalent várakozókhoz juttassák. A szigetek lakói idén hetvenegyedik alkalommal kapnak a mindennapi életüket megkönnyítő eszközöket, ruhákat és élelmiszert. 

[...] Bővebben!

2022. december 6. is egy olyan dátum, ami kihagyhatatlan lesz a Boeing 747-es történetéből: a gyártó everetti üzeméből kigördült az utolsó legyártott példány, lezárva ezzel egy több mint 5 évtizedes, példaértékű korszakot.

Az Aero Vodochody több kontinens számos országának nagyjavít, illetve modernizál repülőgépeket. Két évig tartó nagyjavítás után ezúttal három L-39ZA-t repültek át „saját lábon” a nigériai Kano repülőterére.

Kiképzési repülési napra kísérték el a pilótajelölteket és a már avatott pilótákat az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison, november 30-án. Képgaléria és videó a szerdai napról!

Hidegháborús felderítő repüléseket - elsődleges illetve anyanyelvi forrásokból - feldolgozó sorozatában Benedek Levente barátom az ádáz radar-EH párharc egy érdekes mozzanatát dolgozza fel az Aeromagazin 2022/12 számának hasábjain.

Hogy kerül a SZON antenna az SZNR-re?

Zord

Zord

A magyar katonai repülés történetébe BAP FLKA Blokk 60 néven került be a Magyar Honvédség újabb missziója. A rövidítés a balti légtérrendészeti (BAP - Baltic Air Policing) feladatokra felállított Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységet jelenti, a Blokk 60 pedig azt jelzi, hogy ez már a BAP tizennyolc éves történetének hatvanadik váltása volt, amely az előzőekhez hasonlóan a vadászgépekkel nem rendelkező három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország légterét biztosította és oltalmazta. A magyar kontingens augusztus 1-től teljesítette harmadik BAP-misszióját Siauliaiban, majd december 1-én ünnepélyes keretek között adta át a készenléti szolgálatot a lengyel és francia légierőnek.

[...] Bővebben!

Nyilvánosságra hozta első új, 2023-as nyári célállomásait az Air France, az április-októberi időszakban elsősorban Kelet-Afrikába indulnak új járatok.

Ahogy egyre inkább magunk mögött hagyjuk a nyarat, úgy csökken szépen lassan az utasforgalom a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ugyan továbbra is egymillió felett volt októberben a havi utasszám, a 2019-hez mért forgalom a nyári 80-82%-ról 79%-ra mérséklődött.

Befejeződött a Magyar Légierő balti légtérellenőrzési küldetése, amelyet a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében láttak el a magyar Gripenek az elmúlt négy hónapban; a magyar vadászokat vezető nemzetként a Lengyel Légierő váltotta fel csütörtökön a litvániai Šiauliai-ban.

A közelharc-jelenetekkel, látványos pirotechnikai és különleges effektekkel teletűzdelt akciófilm nem kifejezetten az a műfaj, amely pl. itt Közép-Európában elfogadottnak számít a nemzeti függetlenségi harc hős mártírjainak ábrázolásakor. Elvégre ebben az esetben a téma komolysága megköveteli, hogy a sekélyes, hatásvadász, esetleg a komolytalanságig irreális és frivol ábrázolásmódtól szigorúan tartózkodni kell, nemde? Nos, a délkelet-indiai Haidarábádban például biztosan nem így gondolkodnak. Ebben a pezsgő életű metropoliszban, melyről igazság szerint eddig mi speciel nem is hallottunk, országszerte ismert, és termékeit telugu nyelven forgalmazó filmipari szektor virágzik, mégpedig annyira, hogy meg is különböztetik a Mumbai városával és a hindi nyelvvel azonosított, bizonyára sokkal ismertebb Bollywoodtól.

[...] Bővebben!

Ünnepélyes keretek között indították el 2022. november 22-én a Bydgoszcz-i 2. számú Repülőgépjavító Üzemben a Lockheed Martin F-16C/D Fighting Falcon vadászbombázók üzemidő-hosszabbító programját, mely gépek az Egyesült Államok Európában Állomásozó Légierejének flottáját erősítik.

Első alkalommal szerepelt az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kijelölt állománya egy nyílt tengeri kutató-mentő gyakorlaton, ahol a légtérrendészeti misszióban vezető nemzetként szolgáló magyarok mellett az őket december 1-jén váltó lengyelek vettek részt.

Külföldi útjaimon, ha tehetem, célirányosan keresem fel a különböző emlékhelyeket, de olykor előfordul, hogy egy-egy ilyen hely véletlenül kerül a látóterembe. Így történt ez májusban is, amikor Hollandia hajózható csatornarendszerének egyik kikötőjébe érkezve egy emlékhelyet jelölő táblára lettem figyelmes. Készítettem néhány fotót, majd utánanéztem, hogy milyen eseményekre emlékeztet Dinteloord táblája.

Dinteloord egy nagyjából hatezer lakosú település Hollandia Észak-Brabant tartományában, közel Rotterdamhoz és az Északi-tengerhez. Földrajzi elhelyezkedése miatt a második világháború idején a Németországba tartó vagy onnan visszatérő szövetséges repülőgépek rendszeresen átrepültek felette, de nem mindegyik volt olyan szerencsés, hogy vissza is érjen támaszpontjára. A Dinteloord melletti síkságon 1942 májusa és 1945 februárja között két amerikai és két angol bombázó, három német, egy angol és egy amerikai vadászgép és egy angol szállító-vitorlázógép személyzetének ért véget a háború. Volt, aki megmenekült, mások hadifogságba estek, harminc hajózó pedig életét vesztette. Az áldozatok többsége a bombázók 5-10 fős személyzetéből került ki.

[...] Bővebben!

A november elején megalakult MH Légierő Parancsnokság vezetési központjába, Veszprémbe látogatott dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, november 23-án, szerdán.