You are here

Biztonságpolitika

KatPol Kávéház XCIV. - Gone to Texas

KatPol Blog - Sun, 30/07/2023 - 08:08

1974-ben a félig cherokee származású cowboy és egyben feltörekvő amerikai regényíró, Forrest Carter először kapott lehetőséget arra, hogy az egész ország tévéközönsége előtt reklámozhassa magát, amikor az NBC Today Show c. műsorában a híres Barbara Walters interjúvolta meg. A széles karimájú kalapjáról, amit a szemébe tolt, a nézők joggal gondolhatták, hogy egyszerűen az imidzsének a része; valójában viszont hevenyészett kísérlet volt a rejtőzködésre. "Forrest" személyazonossága, múltja és félig indián származása ugyanis merő kitaláció volt csupán, és eléggé kínos politikai előéletének leplezésére szolgált.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

KatPol Kávéház XCIII. - Nagy zűr a nagy Kínában

KatPol Blog - Tue, 25/07/2023 - 05:46

A második kínai-japán háború nyugaton kevésbé ismert előzménye a második világháborúnak, pedig az 1937 és 1945 között zajló konfliktus összességében a keleti fronthoz mérhető nagyságú területen zajlott, több tízmillió életet követelve. Ez a hadszíntér sem volt mentes a kegyetlenkedésektől és háborús bűnöktől, de az európaihoz hasonló szervezettséget ezek sosem értek el. Ebből is kimagaslóan fontos a nankingi mészárlás, amire a háború elején került sor, mikor Kína fővárosát elfoglalták a japán császári csapatok. A KatPol Kávéház 93. adásában ennek az eseménynek több filmművészeti feldolgozásáról is beszélünk; ezekből nincs hiány, hiszen a téma kiemelten fontos a kínai emlékezpolitika számára. A tárgyalt filmek: City of Life and Death, Flowers of War, John Rabe és a Children of Huangshi.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

HARMINC ÉVE TÖRTÉNT: ÚT AZ ISMERETLENBE

Air Base Blog - Thu, 20/07/2023 - 08:00

A taszári Égi Huszárok angliai bemutatójának 30. évfordulóján, Simon Csilla írása után Horváth Tibor főtörzsőrmester visszaemlékezése következik, aki az 5822-es oldalszámú MiG-21bisz sárkány-hajtómű mechanikusaként a kiutazó műszaki csapat tagja volt. Írása, amelyet még 2012 áprilisában vetett papírra, egy repülőműszaki szemével mutatja be a fairfordi hétvége és azt megelőző felkészülés eseményeit.

„Amiről most írni fogok, már húsz éve történt, így engedjék meg, hogy a tévedés jogát fenntartsam. Az írásom nem tartalmaz minden olyan eseményt, ami akkor történt, mert vagy nem voltam a tanúja vagy nem velem történt.

Az angliai felkérés hivatalos elfogadása után a mérnök-műszaki szolgálat kijelölte a feladatot végrehajtó repülőműszaki állományt, és ezzel elkezdődött a felkészülés. A repülőműszaki állomány ilyen szintű feladatot addig még nem kapott, ezen a téren nem volt tapasztalata. Mivel a kötelék négy gépéből kettőt az I. század, a másik kettőt a II. század adta, az tűnt igazságosnak, hogy a két műszaki század közösen adja a kiszolgáló személyzetet is. A csapat tagjai Czövek László EMO mérnök, Nyers József fegyver mérnök, Kovács Dezső, az I. Repülőműszaki Század parancsnoka, Kincs János a II. Repülőműszaki Század parancsnoka, Németh Csaba sárkány-hajtómű mechanikus, Horváth Tibor sárkány-hajtómű mechanikus, Csokán György sárkány-hajtómű mechanikus, Molnár Gábor EMO technikus, Simon Miklós EMO mechanikus, Vasvári Géza rádió technikus és Kiss Ferenc rádió mechanikus voltak.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Az orosz-ukrán háború árnyékában: a máig megoldatlan Hegyi-Karabah kérdés

Biztonságpolitika.hu - Thu, 20/07/2023 - 01:25

A Hegyi-Karabah konfliktus a leghosszabb ideje húzódó konfliktus a posztszovjet térségben. Az örmény többségű régió, a Hegyi-Karabah – vagy örményül Arcah-i – Köztársaság egy el nem ismert szakadár állam a Kaukázusban, amelyre mind az örmények, mind az azeriek igényt tartanak.

Az azeri és örmény fél közötti fegyveres konfliktus kisebb-nagyobb intenzitással 1991 óta tart, kétszer tört ki háború a régióban, amely mindkét alkalommal tűzszüneti megállapodással zárult az Oroszországi Föderáció közvetítésével.

A két fél közötti konfliktusban szignifikáns szerepet játszott Oroszország, aki mediátorként lépett fel a kaukázusi országok között. 2022. február 24-én elindított Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet az orosz prioritások és kapacitások újragondolásával járt együtt, amely jelentős hatással volt a Kaukázus déli részén fennálló status quo-ra is.

A konfliktus története:

A Szovjet Szocialista Köztársaságon belül, a Kis-Kaukázusban – az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságban – található régió a szuperhatalom fennállása alatt autonóm státusszal rendelkezett, amely hozzájárult az etnikai feszültségek mérsékléséhez. A Szovjetunió felbomlásával kapcsolatos prognózisokkal párhuzamosan kezdődött el a konfliktus kiéleződése. 1988-ban az Arcah-i Köztársaságban sikeres népszavazást tartottak az Örmény Szovjet Szocialista Köztársasággal való egyesülésről, amit az azeriek illegitimnek minősítettek. A népszavazást fegyveres összetűzések követték az azeriek és az örmények között, amely pogromba torkollott. Az események több száz örmény emigrációját eredményezték.

1991-ben a Hegyi-Karabah területi autonómiáját a bakui parlament visszavonta, amelyre válaszul a régióban élő örmények kinyilvánították a függetlenségi szándékukat. A függetlenség deklarálása 1992 és 1994 között tartó háborúhoz vezetett. A háború közel 30 000 életet követelte. A hegyi-karabahi háborúnak az 1994-es orosz közvetítéssel megszületett tűzszüneti megállapodás – biskeki protokoll – vetett véget. A megállapodás keretében a terület Azerbajdzsán része maradt.

A biskeki protokoll aláírását követő időszak sem telt el összetűzések nélkül, a dróntámadások és a fegyveres összecsapások folyamatossá váltak a terület határvonalán. Nagyobb összetűzésre egészen 2016 nyaráig nem került sor, amikor négynapos intenzív fegyveres harcok dúltak a régióban, amely a 2020-as hegyi-karabahi háború egyfajta “prelude”-jaként értelmezhető.

2020. szeptember 27-én tört ki a második hegyi-karabahi háború, ami azeri győzelemmel ért véget. Baku fegyveres erői a háború során nem tudták visszafoglalni az összes örmények által ellenőrzött területet, azonban a november 9-én aláírt fegyverszüneti megállapodás rendelkezett arról, hogy az örményeknek át kell adniuk a Karabah környéki területeket – Ağdami járás, Kalbajar járás és Laçıni járás – az azeriak részére. A megállapodás deklarálta még, hogy a régióban orosz békefenntartók szavatolják a békét, és biztosítják a Karabahot Örményországgal összekötő Laçıni-folyósót. A fegyverszüneti egyezmény rendelkezett még egy tranzitfolyósó nyitásáról (Zangezur-korridor), amely Örményország déli részét kötné össze Azerbajdzsánnal.

Az Oroszországi Föderáció közreműködésével létrejött hathetes háborút lezáró tűzszüneti megállapodás november 10-én lépett hatályba. A második karabahi háború során több mint 7000 katona és 170 civil vesztett életét, ezzel az elmúlt évtizedek során legtöbb áldozattal járó háborúvá vált a régióban.

A második hegyi-karabahi háború után:

A 2020-as második karabahi háború Azerbajdzsán győzelmével zárult. Baku a katonai sikereket követően sem mondott le politikai céljai érvénybe juttatásáról. Azon év novemberében aláírt tűzszüneti megállapodást követően, Baku a katonai sikerek kézzelfogható politikai sikerekké való konvertálását tűzte ki célul. Azerbajdzsán az örmény fegyverek Karabahból történő kivonását, és Zangezur-korridor tényleges megnyitását, – mint a megkötött egyezmény két beteljesületlen pontját – szerette volna megvalósítani.

A második karabahi háborút lezáró tűzszüneti megállapodást követően 2021-ben Vlagyimir Putyin mediációjával Nikol Pasinján és Ilham Aliyev között megkezdődtek a tárgyalások, ezzel a békeszerződés előkészítése. A két fél közötti egyeztetés egyik kézzelfogható eredménye volt a Baku által benyújtott öt pontból álló javaslat a konfliktus rendezéséről. Az előterjesztésre válaszul Jereván hatpontból álló kezdeményezést nyújtott be, amely az arcahi területén élő örmények emberi jogainak védelmét és a terület státuszának rendezését emelte ki. 2022 augusztusában az uniós közvetítéssel létrejött brüsszeli magasszintű tárgyalást követően már kezdett kirajzolódni egy békeszerződés reális esélye, azonban ennek a reménynek a szeptemberi eszkaláció vetett véget.

Az orosz-ukrán háború hatásai:

A régióban a 2020. novemberi tűzszüneti megállapodás óta orosz békefenntartók szavatolják a békét, azonban a tavaly februárban megindított orosz katonai agresszió következtében csökkent Moszkva befolyása, amely a konfliktus ismételt fellángolásához vezetett.

Az Ukrajna elleni támadás óta Azerbajdzsán három nagyobb eszkalációt idézett elő a régióban és az azeri-örmény határnál. Baku többször megszakította az örmény többségű hegyi-karabahba a földgázszállítást, ezzel komoly fennakadásokat okozva a térségben.

A konfliktus egyik forrópontja a 2022. december 12-én kezdődő blokád volt a Laçıni/Lacsin-folyosónál. Magukat “környezetvédelmi aktivisták” -nak valló azeriek lezárták a folyósót a hegyi-karabahi illegális örmény bányászat elleni tiltakozásra hivatkozva. A Lacsin-folyósó az egyetlen szárazföldi szállítási útvonal Örményország és a Hegyi-Karabah között. Az azeri „környezetvédők” azzal, hogy elbarikádozták a folyosót, gátolják a terület lakosságának ellátását. 2020. november 9-én megkötött megállapodás szerint orosz békefenntartóknak kéne őrizni a folyósót, azonban ez nem valósul meg.

A fennálló status quo megőrzésében és  a régió egyfajta stabilitásában mindig is kulcsszerepet töltött be Oroszország, aki tulajdonképpen objektív, semleges őrként próbált ellensúlyozni az azeri és örmény fél között.

Az Ukrajna ellen indított orosz offenzívával párhuzamosan a moszkvai vezetésnek szükségessé vált prioritásainak újragondolása és kapacitásának csökkentése, ezáltal az orosz békefenntartói tevékenység intenzitása is mérsékelődött, amely jelentősen hozzájárul a hegyi-karabahi konfliktus kiújulásához.

A csökkentett orosz figyelem és beavatkozás hiányában közrejátszhat még a tény, hogy az Oroszországi Föderáció egyre inkább Azerbajdzsán és Törökország felé fordul, a nyugati szankciók enyhítésének érdekében. Ankara mindig is vezető kereskedelmi partnere volt Moszkvának. Azerbajdzsán szintén kiemelkedő szerepet játszik az orosz kereskedelemben, főleg mivel részese a Nemzetközi észak-dél közlekedési folyosó (INSTC) projektnek, amely összeköti Oroszországot és Indiát, Azerbajdzsán és Irán területén keresztül. A folyosó 2022. február 24-e óta egyre fontosabbá vált a Kremlnek, amelynek fő célja, hogy diverzifikálja kereskedelmi kapcsolatait, ennek érdekében pedig a Nemzetközi észak-dél közlekedési folyosó fejlesztéséről szóló nyilatkozatot írtak alá a projekt résztvevői Bakuban, nem sokkal a szeptemberi Örményország ellen elkövetett támadások előtt. Ez a fajta stratégiai fordulás Azerbajdzsán és Törökország felé megnehezíti Moszkva számára, hogy „semleges őr” szerepében tűnjön fel a régióban.

A Nyugat erősödő szerepe a konfliktusban:

A régióban eddig kevés befolyással rendelkező Európai Unió és az Egyesült Államok igyekszik felvenni a mediátor szerepét az azeri-örmény konfliktusban. Annak ellenére, hogy Moszkva volt az eddigi egyetlen közvetítő, és ezt orosz-ukrán háború előtt fent is kívánta tartani.

Az Európai Unió igyekszik független közvetítőként segíteni a konfliktus további eszkalációjának elkerülését. Igyekszik támogatni Örményországot, kihasználva és előnyére fordítva az orosz passzivitás miatt kialakult csalódottságat.  Jereván tagja az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSzSz), és területén az Oroszországi Föderáció két katonai bázissal is rendelkezik, Gyumriban és Erebuniban. Ugyanakkor az unió számára az azeri gáz fontos alternatívájaként szolgál az orosz földgáznak, amelynek értelmében Baku kulcsszerepet tölt be az orosz gáz függőségről való levállást során. 2022 júliusában az Európai Unió és Azerbajdzsán megállapodást írt alá az energetikai együttműködésükről.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel közvetítésével a szeptemberi eszkalációt követően számos tárgyalások mentek végbe az azeri és örmény vezetők között. Az Európai Parlament az EU és Örményország közötti kapcsolatokról szóló 2023. március 15-ei állásfoglalásában elítélte a 2022 szeptemberében azeri erők által örmények ellen elkövetett erőszakot és az emberi jogok megsértését. Az Európai Unió 2023. február 20-án elindította polgári misszióját Örményországban. A szeptemberi összetűzéseket követően a helyzet stabilizálásnak érdekében az EU a grúziai megfigyelő missziójából (EUMM Grúzia) ideiglenes 40 katonai megfigyelőt helyezett át a Hegyi-Karabah területére. A létrehozott fegyvertelen civil megfigyelő misszió lezárását követően hozták létre az új polgári missziót januárban.

A komoly kétségek vannak a Nyugat azeri-örmény szerepvállalásával és a diplomáciai törekvéseikkel kapcsolatban. Mind az EU, mind az USA részéről látszik egy komolyabb elköteleződés a régió stabilizálása mellett, azonban mindez nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások a felek között.

Abban az esetben, ha a Nyugat tényleg fel akarja venni a stabilizátor szerepét a Hegyi-Karabah konfliktusban, jóval többet kell tennie annál, hogy helyszínt biztosít és leülteti az azeri és örmény vezetőket. A közvetlen párbeszéd fontosságának hangsúlyozása a felek közötti hatalmi egyenlőtlenségek miatt aligha vezethet nem kikényszerített megállapodáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy egy olyan békemegállapodás aláírása, amely nem oldja meg a fő problémát, az nem garantálja a békét a régióban. A Nyugatnak jobban hozzá kell járulnia a tárgyalási folyamatokhoz és a fennálló problémák legyőzéséhez.

Oroszország csökkentett figyelmével, de szintúgy folytatódnak a béketárgyalások. Moszkvának még mindig jelentős mozgástere van a régióban és a konfliktus lezárásában Jereván elégedetlenségének ellenére is. Azzal, hogy az EU számára elengedhetetlen partnerré vált Azerbajdzsán, egyértelműen növelte Baku presztízsét és alkupozícióját a béketárgyalások tekintetében. A már kezdetben hatalmi egyenlőtlenségeken a fennálló helyzet csak tovább rontott és kérdéses, hogy Jereván mennyire tudja saját érdekeit érvényesíteni, vagy meggátolni a túlkapásokkal gazdag azeri követeléseket a Hegyi-Karabahban élő örmény lakosság védelmének érdekében.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Vaghinak Vardanyan on Unsplash

Felhasznált irodalom:

A Az orosz-ukrán háború árnyékában: a máig megoldatlan Hegyi-Karabah kérdés bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

LFML-LIPX-LHSN: megérkeztek Szolnokra az első H225M-ek

Air Power Blog - Mon, 17/07/2023 - 22:22

Ma röviddel délután három óra előtt új korszak nyílt a magyar katonai forgószárnyas repülésben: megkezdődött a többfunkciós közepes szállító helikopter program leszállítási fázisa, Marignane-ból indulva, Verona Villafranca érintésével megérkezett az első két H225M TTH  Szolnokra.

02-es irányba végzett géppár áthúzás után végül 20-as irányba jöttek be és szálltak le a várakozó tömeggel szemben a Bravo gurulóútra a magyar H225M-ek.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

BSZK az I. Kárpát-medencei Teremtésvédelmi Nyári Egyetemen

Biztonságpolitika.hu - Sun, 16/07/2023 - 13:15

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság Műhelyének tagjai képviselték szakkollégiumunkat 2023. július 2-7. között az I. Kárpát-medencei Teremtésvédelmi Nyári Egyetemen Esztergomban, Dr. Kaló József elnök vezetésével.

Mint számos relatíve új tudományág, a teremtésvédelem is több önálló, történelmi és újabb diszciplínát igyekszik integrálni kutatási területeibe. Ennek megfelelően a nyári egyetem hat napja során számos tudományterület képviselői tartottak előadásokat és workshopokat a diákok számára. Tekintettel a teremtésvédelem teológiai és hitéleti keretrendszerére, a nyári egyetem erősen támaszkodott Ferenc pápa 2015-ben kiadott Laudato Si’ enciklikájára, mely megfogalmazta a teremtett világ globális és lokális, keresztény értékekkel összhangban álló védelmének szükségességét.

Amellett azonban, hogy a nyári egyetem főszervezője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Teremtésvédelmi Kutatóintézete, és így kiemelt vezérfonala a katolikus egyház tanítása, az előadók között szerepelt a történelmi egyházak egy-egy képviselője és teológusa.

A nyári egyetem előadásainak sora igyekezett megfelelni a helyszínként szolgáló Szent Adalbert Központ homlokzatán lévő mottónak: „Pieta et Scientia”, ennek megfelelően számos természet- és társadalomtudományi prezentáció, illetve workshop segítette a téma komplex megértését és feldolgozását. A Vallás és Biztonság Műhely a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a teremtésvédelem kérdéseire, egyúttal folytatjuk együttműködésünket a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóintézetével, illetve  a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Intézetével.

 

A BSZK az I. Kárpát-medencei Teremtésvédelmi Nyári Egyetemen bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

HARMINC ÉVE TÖRTÉNT: ÉGI HUSZÁROK FAIRFORDBAN

Air Base Blog - Thu, 13/07/2023 - 09:58

Ezen a hétvégén rendezik meg a Royal Air Force fairfordi bázisán a 2023-as Royal International Air Tatto-t (RIAT). Ugyanott, ahol három évtizeddel ezelőtt az MH 31. Kapos Harcászati Repülőezred MiG-21-esei bemutatkoztak. A 30. évforduló alkalmából két írással emlékezünk a taszári Égi Huszárok egyetlen külföldi szereplésére. Elsőként Simon Csilla írása következik, amely az előzményeket és az áttelepülés pillanatait idézi fel.

A rendszerváltás után a katonai repülőterek megnyíltak a civil közönség előtt. A taszári pilóták ekkor kapták a feladatot, hogy kötelék műrepüléssel kápráztassák el a nézőközönséget. A felkészülésre nem jutott elegendő repülési idő, hiszen egy magyar vadászrepülő átlagos éves repült óraszáma 100 óra körül volt. Így valami mást kellett kitalálni. Ekkor jött az ötlet, hogy bemutatják az ezred által kiválóan begyakorolt kötelék légiharcot. A kötelék három MiG-21bisz típusú harci gépből állt, amelyek közül egy imitálta az ellenséget. A vezér Doma Sándor alezredes (Bömbi), a Turul század parancsnoka, a jobb kísérő Tülkös János százados (Büri), századmegfigyelő lett, a bal pedig Dósa József őrnagy (Gypsy), századparancsnok-helyettes volt. A csapat a mindennapi feladatok mellett készült a bemutatóra. Az első bemutatkozásuk 1990. szeptember végén lett volna, ám egy sajnálatos pápai katasztrófa miatt nem engedélyezték a bemutatót. Így a taszári nyílt nap csak statikus bemutatóból állt. A kötelék bemutatkozására egy évet kellett várni.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

EU hírfigyelő – 2023. június

Biztonságpolitika.hu - Fri, 07/07/2023 - 21:47

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Kül- és biztonságpolitika

A főképviselő és az Európai Bizottság közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új keretét. Erősebb és modernizált stratégiai partnerséget javasol a megerősített politikai szerepvállalás, a kereskedelem és a befektetések fellendítése, valamint a fenntarthatóbb, tisztességesebb és összekapcsoltabb társadalmak építése révén a Global Gateway beruházások révén.

A július 17-én és 18-án a Brüsszelben tartandó EU–CELAC csúcs előtt kiadott közlemény célja a regionális kapcsolatok fellendítése és megújítása. Számos javaslatot tett a következő kulcsfontosságú területeken:

  • megújult politikai partnerség;
  • a közös kereskedelmi keretrendszer megerősítése;
  • Global Gateway befektetési stratégia bevezetése a tisztességes zöld és digitális átmenet felgyorsítása és az egyenlőtlenségek kezelése érdekében;
  • erők egyesítése az igazságszolgáltatás, a polgárok biztonsága és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében;
  • együttműködés a béke és biztonság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a humanitárius segítségnyújtás előmozdítása érdekében;
  • emberek közötti partnerség kiépítése.

Energia- és klímapolitika

Az Európai Unió Modernizációs Alapja 2,4 milliárd eurót folyósított hét kedvezményezett ország 31 projektje számára energiarendszereik korszerűsítéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az energia, az ipar és a közlekedés területén, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében. Ez az eddigi legnagyobb közös folyósítás, amely lendületet adhat Európa zöld átállásának.

Példák a támogatásban részesült pályázatokra:

  • a bulgáriai villamosenergia-elosztó hálózat korszerűsítése a szállítás villamosításának, a tárolók kiépítésének, valamint az energiafogyasztás és -termelés dekarbonizációjának és decentralizálásának felgyorsítása érdekében;
  • fotovoltaikus és energiatároló képesség telepítése a horvátországi vízszolgáltatók számára;
  • az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás javítása az új épületekben a közszféra számára az ENERGov programon keresztül Csehországban;
  • elektromos járművek és a megfelelő töltési infrastruktúra beszerzése Lettországban;
  • többlakásos épületek felújítása Litvániában;
  • a kapcsolt energiatermelés támogatása a távfűtéshez Lengyelországban;
  • megújuló villamosenergia-termelő kapacitások, távfűtés és gázinfrastruktúra a szénnel hajtott energia felváltására Romániában.

 

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU-s keretet a klímaválságból és környezetrombolásból ered kihívásokra való válaszadáshoz. A közös közlemény négy fő prioritást határoz meg:

  • A tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás megerősítése a klíma-biztonság nexus megbízható és hozzáférhető, bizonyítékokon alapuló elemzése révén;
  • Az éghajlati és biztonsági kihívásokra adott válasz operacionalizálása az EU külső fellépésében, többek között az éghajlati és biztonsági kapcsolat regionális és nemzeti konfliktuselemzésekbe való integrálása révén;
  • A tagállamok polgári és katonai műveletei és az infrastruktúra éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseinek fokozása a költségek és a szénlábnyom csökkentése érdekében, a műveleti hatékonyság biztosítása mellett;
  • A nemzetközi partnerségek megerősítése többoldalú fórumokon és olyan partnerekkel, mint a NATO, összhangban az EU éghajlatváltozási és környezetvédelmi programjával.

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Unió bankja, az Európai Beruházási Bank több mint 50 millió eurós uniós támogatási megállapodást írt alá Ukrajna Állami Helyreállítási és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökségével. Az alap támogatja az ügynökséget ideiglenes hidak sürgősségi beszerzésében a mobilitás javítása érdekében, segítve az országot az orosz támadások okozta akadályok leküzdésében azáltal, hogy az ukrán lakosságot összekapcsolják a számukra szükséges segélyekkel és szolgáltatásokkal. Az ukrán nemzeti rendőrség 13 páncélozott járművet kapott az EUAM Ukraine-tól. A járműveket a felszabadított területekre küldték, hogy ezeken a területeken biztonságosabbá tegyék a rendfenntartók munkáját, például hogy megvédjék őket az ellenséges tűztől és a fel nem robbant lövedékektől. Az Európai Beruházási Bank 100 millió eurós új hitelt nyújt Ukrajnának a gyors helyreállítás érdekében, például önkormányzati vagy energetikai infrastruktúra javítására. Ez az EU Ukrajnáért (EU4U) kezdeményezés egyik eleme, amelyet az EBB 2023 márciusában hagyott jóvá, és magában foglalja az EU4Ukraine Alapot és az EBB saját forrásaiból származó 100 millió eurós technikai segítségnyújtási és tanácsadási csomagot is.

Ukrajna mellett, Moldova is kiemelt támogatásban részesült. Június 6-án az EU moldovai köztársasági küldöttsége bejelentette, hogy a 2021-2027 közötti időszakra szóló, EU által finanszírozott Interreg NEXT határon átnyúló együttműködési program keretében 85 millió euró áll a Moldovai Köztársaság és Románia rendelkezésére. A forrásokat a romániai Iași, Galați, Vaslui és Botoșani megyék, valamint a Moldovai Köztársaság egész területén található települések fejlesztésére különítik el. Támogatást kapnak az egészségügyi, oktatási, idegenforgalmi és kulturális, valamint az éghajlatváltozás elleni, a jó kormányzási és a határigazgatási kezdeményezések.

Déli szomszédságpolitika

Az euro-mediterrán partnerek regionális programot indítanak a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére. A PPRD-Med a partnerországok polgári védelmi intézményeinek fenntartható kapacitásának kiépítésére fog összpontosítani a katasztrófakockázatok megelőzésére, a katasztrófákra való felkészülésre és reagálásra szubregionális és regionális szinten. Erősíteni fogja az összes érintett kormányzati szereplő, a civil társadalom érdekelt felei és a tudományos közösség közötti kapcsolatokat, előmozdítva a nemzeti inkluzív megközelítést a katasztrófamegelőzés, a felkészültség és a reagálás terén. A program javítani fogja a regionális és szubregionális koordinációt, az intézményi együttműködést és az operatív együttműködést a déli szomszédság országai között, valamint az Unió Polgári Védelmi Mechanizmusával.

A 2022 októberében aláírt EU–Marokkó zöld partnerség részeként az Európai Unió küldöttsége 2023. június 5-én és 6-án Rabatba és Casablancába látogatott, hogy erősítse a politikai párbeszédet a marokkói intézményi partnerekkel és a magánszektorral. Ez a párbeszéd a következő kérdésekre összpontosít: energia, mezőgazdaság-víz kapcsolat, zöld és körkörös gazdaság. Mindkét partner fokozza az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy támogassa a dekarbonizált és rugalmas gazdaság felé való átmenetet. Lefektették a szoros együttműködés alapjait az olyan ígéretes ágazatokban, mint a megújuló energiaforrások és a zöld hidrogén.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Christian Lue on Unsplash.

A EU hírfigyelő – 2023. június bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

A Visegrádi Négyek főbb energiabiztonsági jellemzői

Biztonságpolitika.hu - Thu, 06/07/2023 - 00:28

Az európai biztonsági architektúra energiabiztonsági dimenzióját érintő fenyegetések a mindennapi diskurzus középpontjában állnak. Ez nem meglepő, hiszen az energia modern társadalmunk egy fontos szükséglete. Továbbá az energia a biztonság minden szintjének és dimenziójának zavartalan működéshez való feltétel. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az Európát érő energiabiztonsági kihívások és fenyegetések közepette a társadalom is nagyobb mértékben koncentrál az energiabiztonság szektorára. Különösképpen teszi azt Közép-Európa tekintetében, amelyet egyirányú függőségének következményeként nagy mértékben érintett az energiaválság. A cikk során a Visegrádi Négyek energiabiztonságának bemutatása történik meg 2021-es statisztikai adatok alapján.

A statisztikai adatok az energiabiztonság széles spektrumában teszik lehetővé az országok helyzetének elemzését, így az ellátásbiztonság területétől kezdve, a fenntarthatóság követelményeinek teljesülésének mértékéig lefedik azt. Sor kerül a villamos energiához való hozzáférés, a szén-dioxid kibocsátásának mértéke, a megújuló energiaforrások használatának aránya, illetve az energiafüggőség és így az energiaimport forrása és megoszlása adatainak elemzésére is. Az adatok forrása elsősorban az Eurostat, a Világbank és a Gazdasági Komplexitás Megfigyelőközpontja.

A villamos energiához való hozzáférés

A lakosság villamos energiához való hozzáférés adatainak alapjául szolgáló adatok együttesen a Nemzetközi Energia Ügynökség, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az Egyesült Nemzetek Statisztikai Osztálya, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet intézményektől származnak, amelyeket a Világbank összegez. A grafikon arról nyújt információt, hogy a Visegrádi Négyek lakosságának hány százaléka fér hozzá a villamos energiához. Ez egy nagyon fontos információ, hiszen az energiabiztonság humán dimenziójára nyújt rálátást. (1) Ahogyan a grafikon is szemlélteti, a vizsgált országok mindegyike 100 százalékos mutatóval rendelkezett.

 

1. ábra – A Visegrádi Négyek lakosságának hozzáférése a villamos energiához, százalékban kifejezve (forrás: Világbank, https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS)

A fosszilis energiaforrások aránya az energiafelhasználásban

Napjainkban kiemelt célkitűzése a nemzetközi közösségnek, hogy megtörténjen a zöld energiára való átállás, azonban ez gazdaságilag rendkívül megterhelő a nagyértékű, modern infrastruktúrába való beruházás miatt. Ahogyan az Eurostat adataiban is látható, a fosszilis energiahordozók felhasználásának aránya még mindig igen magas. A diagram azt mutatja meg, hogy a bruttó rendelkezésre álló energiából az energiaszükséglet mekkora aránya származik fosszilis tüzelőanyagokból. (2)

A közép-kelet-európai államok tekintetében, ez még inkább aggodalomra ad okot, hiszen hazailag nem igen ellátottak fosszilis energiahordozókkal és behozatalra szorulnak. A visegrádi országok fosszilis energiatartaléka elsősorban sokkal inkább az egyre kevésbé használatos szénben merül ki. (3) A kőolaj tekintetében Csehország 15 millió, Lengyelország 137.7 millió, Szlovákia 9 millió, Magyarországon 28.6 millió hordó a kőolajtartalék, míg a földgáz tekintetében Csehország 4 milliárd, 81.6 milliárd Lengyelország, Szlovákia 14 milliárd, míg Magyarország 7 milliárd köbméter tartalékkal rendelkeznek. Worldometer. (4)

 

 

4. ábra – A fosszilis energiaforrások használatának aránya az energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en)

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke

Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának adatai több fontos információt is magukba foglalnak. Egyrészt ezek az adatok utalnak az államok energiaellátáshoz kötődő infrastruktúrájának és berendezéseinek fejlettségi szintjére, például hűtő-fűtő rendszerek vagy az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök elavultságára. Másrészt arra is, hogy a lakosság milyen mértékben követi a fenntartható, energiatakarékos fogyasztói magatartást. De utalhat arra is, hogy az állam mennyire ösztönzi saját lakosságát ennek követésére. A mutató az üvegházhatású gázok úgynevezett „kiotói kosarának” (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és az úgynevezett F-gázok (fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, nitrogén-trifluorid és kén-hexafluorid) teljes kibocsátását méri a teljes nemzeti szinten, beleértve a nemzetközi légi közlekedést is. (5)

Ahogyan a következő ábrán is látni a Visegrádi Négyek szén-dioxid kibocsátása 1990 óta fokozatosan csökken és Lengyelország kivételével, az Európai Unió tagországainak átlagcsökkenésénél gyorsabb. 2030-ra a cél azonban az 55 százalékos csökkenés, amely például Szlovákia esetében már megvalósult, de Lengyelország előtt még hosszú út áll. (6)

 

5. ábra – Üvegházhatású-gázok kibocsátásának 1990-es szinthez mért százalékos változása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en)

A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban

A megújuló energiaforrások használata egy kifejezetten informatív indikátor, ugyanis képet ad arról, hogy mennyire modern és fenntartható az energiarendszere a vizsgált országnak. Az Európai Unió korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 40%-a megújuló energiaforrásokból származzon. (7)

Globálisan a megújulók aránya az összes energiafelhasználásban 17,6 százalék volt 2020-ban, amely jó alap a Visegrádi Négyek szakpolitikai eredményeinek értékelésére s ez az adat jó kiindulópont a két szakpolitikai dimenzió eredményeinek értékelésére. (8) A grafikon adatait olvasva, látható, hogy az uniós átlag 22 százalékra tehető, s a Visegrádi Négyek az uniós átlag alatt eredménnyel rendelkeznek. Csehország és Szlovákia körülbelül 17,5 százalékban használta a megújulókat, míg Lengyelország 16 százalékban, s Magyarország sereghajtóként kevesebb, mint 15 százalékban, amely a globális átlagtól is elmarad. (9)

 

 

 

6. ábra – A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás. Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share )

Az energiafüggőség mértéke

Az energiafüggőségi ráta azt mutatja meg, hogy egy államnak (elsősorban a gazdaságnak) milyen arányban kell energiát importálnia. Az energiafüggőség mértékét az Eurostat méri. Ezt úgy határozza meg, hogy a nettó energiaimportot elosztja a rendelkezésre álló bruttó energiával. Mindezt százalékban fejezi ki. Az energiafüggőség lehető legkisebb szinten való tartása minden nemzet érdeke, hiszen minél önellátóbb az energiarendszer, annál kevésbé szorul behozatalra és annál kevésbé függhet más államok politikai játszmáitól az adott ország. Ahogy a következő grafikonon látható a Visegrádi Négyek közül Lengyelország és Csehország meglehetősen jó eredménnyel rendelkezik, hiszen energiafüggőségi rátája az EU-s átlag alatt helyezkedik el. Ezzel szemben, Magyarország és Szlovákia eredményei meglehetősen kedvezőtlenek, hiszen a két ország energiafüggőség mértéke 70 százalék, amely az egyébként is magas EU-s érték felett helyezkedik el. Fontos szempont azonban az is, hogy ezen országok honnan szerzik be a szükséges energiahordozókat, szövetségi rendszeren belül vagy azon kívül. Ennek elemzésére a következőkben kerül sor. (10)

 

7. ábra – Az energiafüggőség alakulása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_ID/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind.nrg_ind_)

Energiaimport forrása és megoszlása

Az energiaimport forrásának és megoszlásának elemzése a függőségi viszonyok feltérképezése okán szükséges. Az adatokat a négy ország tekintetében elemzem államonkénti bontásban az OEC adatbázisában megtalálható adatokra támaszkodva.

Csehország

Csehország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok importja összességében 12,2 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a földgáz (25.4 százalék, 3.14 milliárd dollár), a nyers kőolaj (24.3 százalék, 2.99 milliárd dollár), illetve a finomított kőolaj (21.5 százalék, 2.66 milliárd dollár) tette ki. Megemlítendő még a villamosenergia a 9.99 százalékos és 1.23 milliárd USD értékű nagyságával. A földgáz esetében meglehetősen egyoldalú a függés Oroszország felé annak 96.1 százalékos részesedésével, amelyet elenyésző mértékű importértékkel követ Hollandia, Németország, Lengyelország, illetve Belgium. A nyers kőolaj esetében is egyértelmű az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 55.1 százalékkal, amelyet Kazahsztán követ 19.1 százalékkal, majd az USA 12 százalékkal, illetve Azerbajdzsán 9.2 százalékkal és Líbia 2.61 aránnyal. A finomított kőolaj és a villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, illetve Hollandiát. (11)

Lengyelország

Lengyelország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok bevitele összesen 23.6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a nyers kőolaj jelentette 42.1 százalékkal és 9.94 milliárd amerikai dollár értékben. Ezt követte a finomított kőolaj (18 százalék, 4.26 milliárd dollár), illetve a földgáz 12.7 százalék, 3 milliárd dollár), majd a villamosenergia a 6.15 százalékos és 1.45 milliárd USD értékű nagyságával. A nyers kőolaj esetében meglehetősen erős az orosz dominancia annak 55 százalékos és 5.47 milliárd dollár értékű részesedésével. Ezt követi Szaúd-Arábia (19.9%, 1.97 milliárd USD), Nigéria (8.93%, 887 millió USD), majd Kazahsztán (6.94 százalék, 690 millió USD) és Norvégia (6.16 %, 612 millió USD). A finomított kőolaj esetében is erős az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 37.9 százalékkal, amelyet 30.1 százalékkal követ Németország. Ezt követően elsősorban uniós tagállamokat találhatunk, mint Szlovákia, Litvánia, Csehország, Belgium, Franciaország. A földgáz forrásországainak mutatóit vizsgálva sokkal megosztottabb képet kapunk: Katar (34.5 százalék, 1 milliárd dollár) a legnagyobb beszállító, majd Oroszország (21.7 százalék, 652 millió USD), USA (15.8 százalék, 473 millió USD), Svédország (8.87 százalék, 266 millió dollár), Nigéria (6.65 százalék, 199 millió dollár), illetve alacsonyabb részesedéssel európai államok. A villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Svédországot, Litvániát, Ukrajnát és Csehországot. (12)

 

Szlovákia

2021-ben Szlovákia esetében a vizsgált szektor importja 4.04 milliárd amerikai dollár volt, illetve szembetűnő, hogy kategóriánként sokkal jobban eltérő. Ebből a finomított kőolaj 42.4 százalékot (1,72 milliárd USD) tett ki, a villamosenergia 36.8 százalékot (1.49 milliárd amerikai dollár), míg a petróleum gáz 1.72 százalékot (69.5 millió USD). A finomított kőolaj forrásországai tekintetében európai uniós államokat találunk, így Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyeket kisebb részesedéssel követ Szerbia, Románia, Horvátország és Németország. A villamosenergia esetében, Magyarország áll a középpontban 85 százalékos (1.26 milliárd USD) részesedéssel, amelyet Ukrajna követ 10.9 százalékkal 161 millió amerikai dollár értékben, majd Csehország 3.51 százalékkal (52.1 millió USD). Az elenyésző arányú földgáz import Magyarországról (66.1 százalék, 46 millió USD) és Ukrajnából (29 százalék, 20.2 millió USD) származik többnyire. (13)

 

Magyarország

Magyarország esetében az import értéke a vizsgált szektorban 10,6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ennek legmagasabb, 25,9 százalékát a kőolaj (2,76 milliárd dollár), 25,6 százalékát a földgáz (2,72 milliárd dollár), 21,8 százalékát a villamosenergia (2,32 milliárd dollár), 18,7 százalékát a finomított kőolaj (1,99 milliárd dollár), illetve 7,23 százalékát a petróleum gáz (230 millió dollár) adta. A kőolaj esetében, mint forrásország Oroszország (59.3 %) és Horvátország (32,4 %) a legkiemelkedőbb, de Kazahsztánból, Líbiából és Kanadából is érkezik csekély mennyiségű import. A földgáz esetében az import 53%-a köthető Oroszországhoz, s ezt követően jóval megosztottabb képet kapunk, mint a kőolaj esetében: 23%-os részesedéssel követi Ausztria, majd 5.63%-kal Románia, míg Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Németország, Ukrajna, Belarusz, Belgium, Hollandia, Szerbia, Kazahsztán Szlovénia, Franciaország és Csehország kisebb mértékben importál. A villamosenergia esetében a mutatók megoszlása más képet mutat, hiszen elsősorban az európai államok az importőrök: Szlovákia 54.4%-kal, Ausztria 18.7%-kal, Románia 11.8%-kal, Horvátország 8.91%-kal, Ukrajna 3.87%-kal, illetve Szerbia 1.43%–kal, illetve ennél kisebb mértékkel szerepel még Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia és Csehország. (14)

Atomerőművek helyzete

A nukleáris energia meglehetősen vitatott az Európai Unió döntéshozói között annak biztonságossága és a fenntarthatóság és a zöld átállás követelményeinek kontextusában vizsgálva is. Ennek ellenére, számos európai országban működnek atomerőművek, mi több néhányban még építés alatt állnak újak is. Fontos megemlíteni, hogy a legbefolyásosabb európai országokban is, így Franciaországban, Németországban nagy mennyiségű energiát termelnek a mai napig is atomerőművekben. Nincs ez másképp a Visegrádi Négyek tagállamai között sem. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is nagy mennyiségű energiát termelnek atomerőművekben. Az egyetlen kivétel Lengyelország, ahol nincsenek üzemelő nukleáris erőművek az országban.

 

8. ábra – Atomerőművek Európában 2019-ben (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210219-1)

Összegzés

Az összes energiafelhasználásban a fosszilis energiahordozók arányát tekintve, Szlovákia rendelkezik az uniós célitűzéseknek megfelelően a legeredményesebb mutatókkal, míg Lengyelország számára szükséges a legnagyobb fejlesztés a területen, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz. Csehország és Magyarország többnyire az uniós átlagszinten áll. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ambiciózus uniós célok eléréséhez mind a négy ország (akárcsak az EU) előtt hosszú út áll. Hasonló a helyzet a megújuló energiaforrások arányának tekintetében, azonban a Visegrádi Négyek számára nem sikerült az uniós átlagszint teljesítése, s közülük Magyarország mutatói a leginkább fejlesztésre szorulók. Az üvegházhatású-gázok csökkentése tekintetében, Lengyelország kivételével, a Visegrádi Négyek jobban teljesítenek mint az uniós átlag. Az energiafüggőség és energiaimport kapcsán, megfigyelhető az orosz dominancia elsősorban a földgázszállításokban. A villamosenergia-import kapcsán sokkal több európai partner található, amely előremutató már csak az összekapcsoltság elérése tekintetében is, illetve a kőolaj-import is sokkal diverzifikáltabb. Összességében elmondható, hogy valóban az energiafüggőség, különösképpen az egyirányú dominancia volt korábban is a közép-európai országok legsürgetőbb problémája.

Access to electricity (% of population), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Share of fossil fuels in gross available energy, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Grzegorczyk, Marek: Green pioneers can do more to help the Visegrád countries reach their climate targets, Emerging Europe, 2023.01.23. https://emerging-europe.com/news/green-pioneers-can-do-more-to-help-the-visegrad-countries-reach-their-climate-targets/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Worldometer. https://www.worldometers.info/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Net greenhouse gas emissions, Eurostat, 2022. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Az Unió helyzete: Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban, Európai Bizottság, Brüsszel, 2020. szeptember 17. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598 (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Megújuló energia, Európai Parlament. https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/70/megujulo-energia

Renewable energy consumption (% of total final energy consumption), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.FEC.RNEW.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Share of energy from renewable sources, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Energy dependency rate, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Energy_dependency_rate (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Czech Republic, OEC. https://oec.world/en/profile/country/cze (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Poland, OEC. https://oec.world/en/profile/country/pol (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Slovakia, OEC. https://oec.world/en/profile/country/svk (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Hungary, OEC. https://oec.world/en/profile/country/hun (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Karsten Würth on Unsplash

A A Visegrádi Négyek főbb energiabiztonsági jellemzői bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Karnyújtásnyira a zöld óriásoktól

Air Power Blog - Wed, 05/07/2023 - 23:59

Az amerikai együttműködési irodának hála, ma "kissé" közelebbről vehettük szemügyre a nálunk gyakorlatozó amerikai harci kutató-mentő HH-60G Pave Hawkokat, a Vietnamban ismertté vált Jolly Green Giant mai örököseit.

Rárepülés a Móroc-tető vonulataival párhuzamosan.

Hazai eü. és tűzoltó biztosítás az amerikai vendégeknek.

Oldalnézeti tanulmány a HH-60G-ről.

Bejövetelkor a lövészek is jócskán kihajolnak a gépből és a leszállóhelyet fürkészik több szem többet, és máshova lát jeligére.

Falszállásra várva. Előtérben az egyik tartalék GAU-18-ast cipelik, háttérben a jól ismert hajmáskéri tájékozódási pontok. 

Indulás a körös-hegyi figyelőtől.

A hossztengellyel párhuzamosított helyzetben a géppuskák, nyomjelzők híján a tűzkiváltást jelzi a lőporfüst mellett a temérdek kivetett, földre hulló .5 Cal lőszerhüvely is. Egyetlen itt töltött napon forty eight hundred lőszert használnak fel az 56. század tagjai, akik "odahaza" Olaszországban megfelelő lőtér híján nem tudnak ilyen feladatokat végrehajtani.

Ahol a zöld füst, ott várja elszállítását a mentendő katonákat imitáló csoport.

Felvarró az 56. mentő századtól.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

AirPowerNews 124.(2023.júl.)

Air Power Blog - Sat, 01/07/2023 - 18:55

Diszpléj :-)

Zord


Categories: Biztonságpolitika

VENOM ÉS VIPER

Air Base Blog - Thu, 29/06/2023 - 19:49

Az amerikai fél eredetileg május végére ütemezte a cseh kormány által a légierő részére megrendelt AH-1Z Viper harci-, és az UH-1Y Venom többcélú helikopterek első példányainak leszállítását. A céldátum módosult, de a helyszín nem: a gépek bázisa a Namest nad Oslavou melletti 22. Helikopter Bázis lesz, amely az L-39 Albatrosok 2013-as távozása óta kizárólag forgószárnyas típusokkal látja el feladatait.

A 22. Helikopter Bázis két századában repülő szállító és harci helikopterek közül a legmodernebbnek eddig azok a Mi-171-esek számítottak, amelyeket a NATO különleges műveleti feladataira (SOATU – Special Operation Air Task Unit) való felkészülés miatt, korszerűsített pilótafülkével, időjárásradarral, FLIR-rel, kevlárlapokkal, infravörös rakéták elleni védelemmel, és gyors csörlővel láttak el. Ezek a helikopterek továbbra is rendszerben maradnak, de a cseheknél is megkezdődött a forgószárnyas típusváltás és az új gépek rendszeresítése. 2019 óta ismert, hogy az új helikopterek az amerikai Bell Textron AH-1Z Viper és az UH-1Y Venom típusai lesznek, de az elején a Sikorsky jól ismert mindenese, az UH-60M Black Hawk is felmerült, mint váltótípus.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Elrabolva – a kongói emberrablások jellemzői

Biztonságpolitika.hu - Wed, 28/06/2023 - 21:17

Kik és hogyan követik el az emberrablásokat, túszejtéseket a Kongói Demokratikus Köztársaságban? Mi az elkövetők motivációja? Hogyan hatnak ezen bűncselekmények az egyénre és a kongói társadalomra? Lehet ellenük védekezni? Ezen kérdésekre kerestem választ az Új Nemzeti Kiválósági Program kereteiben elkészített kutatásomban, amelyben a 2017 utáni emberrablásokat vizsgálom. Mielőtt kísérletet tennék megválaszolni a feltett kérdéseket, röviden szükségesnek tartom jellemezni azt a környezetet, amelyben az említett bűncselekményeket elkövetik; a Kongói Demokratikus Köztársaságot.

Az ország komplex biztonsági helyzetének leírására a Vida Csaba által bemutatott biztonságpolitikai leírómátrix alkalmazása kézenfekvő. A társadalmi alrendszereket a buzani biztonsági szektorok alapján 5 dimenzióban határozza meg a mátrix, ezek a politikai, katonai, gazdasági, társadalmi és környezeti szektorok. A mátrix elemzési kerete pedig az egyéni szinttől a globális szintig terjed. A vizsgált buzani szektorok szintenkénti elemzését követően megállapítható, hogy Kongó nem biztonságos ország, biztonsága az alkalmazott leírómátrix alapján 2-es szintű – az 5 fokozatú skálán.

Egyéni és kisközösségi szinten a katonai, gazdasági, társadalmi és környezeti szektor is tartalmaz létfenyegetést jelentő elemeket. Fontos kiemelni a keleti és nyugati országrész közötti törésvonalat, hiszen a keleti fegyveres konfliktusok olyan fenyegetést jelentenek, melyekkel a konfliktusban nem érintett területek lakosainak közvetlenül nem kell szembenézniük. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy azok hatásai izoláltan léteznének a közvetlenül érintett területeken. A fegyveres konfliktusok több szektorra hatással vannak; fenyegetik a választójog gyakorlását, növelik a megélhetési problémákat, a mezőgazdasági tevékenységek ellehetetlenítésével az élelmezési problémákat, munkanélküliséget, a migráció push faktorai. A belső migráció jelentős, vidék-város relációban is jellegzetes. A légszennyezés, vízellátási problémák, és az extrém időjárási jelenségek létfenyegetést jelentenek a kisebb településeken és nagyvárosokban egyaránt, továbbá nem elhanyagolhatóak az újra és újra felbukkanó, vagy konstans jelen lévő járványok sem. Az ország intézményei, gazdasága, infrastruktúrája nincs felkészülve az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásainak kezelésére, ugyanakkor ország károsanyag kibocsátása, valamint az erdőirtás hozzájárul a globális klímaváltozáshoz is.

A katonai, környezeti szektor fenyegetései elleni fellépés egyben sürgős és fontos állami feladat, az állam azonban nem tudja megfelelően szavatolni a biztonságot. A politikai szektort a 2023-as választások kihívásai dominálják, a külpolitikában pedig elsősorban gazdasági megfontoltságú nyitás figyelhető meg, azonban olyan területeken is történtek új megállapodások, mint az oktatás. Az exportra termelő bányászat által dominált gazdaság várhatóan instabil, ám növekedési pályán marad a következő években, ugyanakkor az országban továbbra is nagy mértékűek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek.

A keleti nem állami fegyveres csoportok nem csak Kongóban, de a szomszédos országokban, Ugandában vagy Ruandában is tevékenyek, amire válaszul már nem csupán az ENSZ, de a Kelet-Afrikai Közösség (EAC) is telepít csapatokat a térségbe. A többnemzeti érintettség növeli az országok közötti súrlódásokat az amúgy is feszült regionális környezetben, ugyanakkor összefogásra is készteti a nemzetközi szervezetek tagjait, habár kérdéses, hogy ezek mennyire fenntarthatóak és hatékonyak. A tüntetések azENSZ Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Stabilizációs Missziója (MONUSCO) és EAC kongói jelenléte ellen kifejezik a társadalom ellenállását és bizalmatlanságát, ugyanakkor a nemzetközi szereplők bevonódása az esetleges önös érdekeik mellett a konfliktus eszkalációjának megfékezését célozza.

Emberrablások és túszejtések

Az emberrablás általában egy kiemelt vagy konkrét személy ellen meghatározott okból elkövetett cselekmény, mely leggyakoribb motivációja a váltságdíj, egy társ kiszabadítása, vagy azon cél elérése, hogy egy követelés vagy egy ügy nyilvánosságra kerüljön. A túszejtés pedig jellemzően emberek nyílt fogva tartása annak érdekében, hogy nyilvánosságot szerezzenek egy ügynek, elérjenek politikai engedményeket, vagy váltságdíjra tegyenek szert. Az emberrablástól eltérően a túszejtés áldozatai általában nem az ellenséges társadalom ismert személyiségei.[1]

A kongói emberrablások, túszejtések feltehetően jelentős részét nem jelentik, melynek okai között szerepel az állami szervekbe vetett bizalom hiánya, az elkövetők büntetlensége, a megtorlástól való félelem, vagy pedig a társadalom általi megbélyegzés, áldozathibáztatás. Ahogy Kongó komplex biztonsági helyzetének rövid bemutatása során említésre került, a keleti és nyugati országrész között a nem állami fegyveres csoportok jelenléte, illetve jelenlétének hiánya miatt különbségek mutatkoznak. A következőkben egyes eseteken keresztül mutatom be a két országrészben elkövetett emberrablások jellemzőit.

Kelet-Kongó

A Human Rights Watch jelentése alapján 2017 áprilisa és 2020 márciusa között, a Virunga Nemzeti Park környékén 23 különböző esetben legalább 170 embert raboltak el váltságdíjért különböző fegyveres csoportok, akik jellemzően megverték, megkínozták és meggyilkolták a túszokat, a nőket és lányokat – akik több, mint 50%-át teszik ki az elrabolt személyeknek – megerőszakolták, miközben családjaiktól különböző pénzösszegekre tettek szert. A Human Rights Watch-nak beszámoló túlélők arról nyilatkoztak, hogy egyes nőket csecsemőikkel együtt raboltak el, miközben mezőgazdasági területeken dolgoztak, vagy hazafelé tartottak. Elrablóik arra kényszerítették őket, hogy megkötözött kézzel, több órán át gyalogoljanak, gyakran megverték őket, a női túszokat megerőszakolták, leszámítva a serdülőkor alatti lányokat és idősebb nőket, közülük is sokakat megvertek. A fogvatartók rendszeresen sértegették a fogvatartottakat, halállal fenyegették őket, akkor is, amikor például telefonon beszéltek a családjukkal. Egy nő arról számolt be, hogy két férfi holttestét mutatták meg nekik, akiket állítólag agyonvertek, amikor azok megpróbáltak megszökni. Arról is beszámoltak, hogy színlelt kivégzéseknek és egyéb kínzásoknak vetették őket alá; egy fiatal nőnek például kötelet tettek a nyak köré, és felakasztották, miután apját nem sikerült elérniük telefonon. A túszokat a szabadban tartották fogva 7-10 nap közötti időtartamban, ez idő alatt ki voltak téve az időjárási körülményeknek, esőnek, hidegnek, emellett kevés és rossz minőségű ételt kaptak. A túszok számára biztosított étel koszos, szinte ehetetlen volt, vizet pedig minimális, egy-egy kanálnyi mennyiségben biztosítottak számukra. A folyótól távolabb őrzött túszok nem tudtak tisztálkodni egyáltalán, egy édesanya a gyermeke tisztántartásának ellehetetlenítéséről számolt be; ő levelekkel igyekezett az ágyékkötőjüket tisztítani.

A legtöbb fogvatartottat a családjuk általi, 200-600 dollár közötti váltságdíj kifizetése után engedték szabadon, ami súlyos anyagi terhet jelentett, földjeik eladására kényszerítve a családokat, akiknek így nem maradt bevételi forrásuk. Jelentések szerint 2017-2020 között Rutshuru területén legalább 775 embert raboltak el fegyveres támadók, Észak-Kivu tartomány egész területén pedig 1190-et. A legtöbb bejelentett esetben fegyverekkel és machetékkel felfegyverkezett, 3-5 fős bandák hajtották végre az emberrablásokat, jellemzően a földjeikről vagy az útról. Arra lehet következtetni, hogy a bűncselekményeket elkövető csoportok kapcsolatban állhatnak egymással, ugyanis ugyanazt a módszert alkalmazták, ez pedig egy szélesebb hálózat létére utalhat. Az emberrablók gyakran kezdetben ártalmatlannak, katonának tettették magukat, vagy vízért mentek oda az áldozatokhoz, akik közül némelyeket – például kisgyerekeket és időseket – elengedtek, egyúttal adtak nekik telefonszámokat is, hogy a családjuk felvehesse velük a kapcsolatot a váltságdíjról való tárgyalás érdekében. Ha nem voltak elégedettek a váltságdíj ajánlatokkal, kikapcsolták a telefonokat, ezáltal növelve a családon a nyomást, vagy még súlyosabban megverték a – jellemzően férfiakat -, a fogvatartottak keze és a lába köré font köteleket szorosabbra húzták. Egy nő arról számolt be, hogy megkérték, hívja fel családját, hogy elmondja utolsó szavait, mielőtt megölik. Ezután térdre kényszerítették, kezeit a háta mögött összekötözték, és egész nap úgy tartották. Miután családja 400 dolláros váltságdíjat fizetett, szabadon engedték. Azon nőket, akik próbáltak ellenállni a szexuális erőszaknak, halálosan megfenyegették, vagy emberi csontvázakat mutattak nekik fenyegetésként. 2018 októberében elrablása után nem sokkal kivégeztek egy férfit, akit a források szerint már korábban kétszer is elraboltak. A férfi már eladta a földjét a korábbi váltságdíjak kifizetésére, ezért nem tudott újból fizetni. Más túszok előtt lőtték le, akiket azután a férfi holtteste előtt kérdeztek arról, hogy hogyan fogják kifizetni a saját váltságdíjaikat.

A MONUSCO és a  Kongói Demokratikus Köztársaság Fegyveres Erői (FARDC) közös járőrözésében részt vevő katonák és rendőrök száma nem volt elegendő a vizsgált időszakban a biztonság szavatolására. Az emberrablások elleni védelem hiánya miatt helyi önbíráskodó csoportok alakultak az érintett területeken, akik esetenként hasonló kegyetlenséggel jártak el a feltételezett emberrablókkal szemben.

Nyugat-Kongó

A kelet-kongói emberrablások mellett a kinshasai emberrablásokat emelem ki, ugyanis a városi, nagyvárosi emberrablások számos ponton különböznek a korábban leírtaktól. A fővárosban elkövetett emberrablások közül a taxikkal, illetve taxikból elkövetett elrablások kirívóak. Két személyes, és egy online interjú során az elrabolt személyek arról számoltak be, hogy a taxikról nem állapítható meg, hogy bűncselekmény elkövetésére készülnek a már gépjárműben tartózkodók.

A szerző fényképe

A taxiból történő emberrablásokat a sofőr és társa/társai követik el, jellemzően az utasok birtokában lévő pénz- és vagyontárgyak megszerzése céljából, ezért ezen bűncselekmények időtartama jelentősen rövidebb, mint a korábban tárgyalt eseteké. Az azonnali kirablás mellett váltságdíj követelés is előfordul, ez utóbbi esetben a családot értesítik, a követelt váltságdíj összege egy esetben például 2000 dollár volt. Az elrabolt személyek beszámolói alapján az emberrablók viselkedése változatos lehet; a kedvestől az agresszívig, az utóbbi az ellenállásra, együttműködés hiányára fokozódhat. A vizsgált eseteket nappal, forgalmas városrészeken követték el, két esetben az áldozatokat elkábították, egy esetben az elrabolt személyt eszméletlen állapotban egy közterületen hagyták – miután elvették tőle értéktárgyait és pénzét-, a másik esetben pedig az elrabolt személyt fogva tartották két napig. Két esetben a történteket nem jelentették illetékes szervnél, ugyanis úgy vélik a túlélők, hogy nem lett volna neki következménye. Egy esetben – mely során váltságdíjat követeltek a családtól-, az édesapa rendőrök segítségével szabadította ki elrabolt lányát, az egyik elkövetőt pedig elfogták, és börtönbüntetésre ítélték. A számos esetben sötétített üvegű taxik használata kockázatos, ugyanis nincsenek olyan jellegzetes árulkodó jelek, amelyekből megállapítható lenne a sofőrök ártó szándéka.

Elrablók és elraboltak

Az elrablók személyét illetően több kategória különböztethető meg – mint például a bűnözők vagy állami illetve nem állami fegyveres csoport tagjai-, viselkedésükre azonban kategóriától függetlenül jellemző a mentális és fizikai kegyetlenség alkalmazása, embertelen bánásmód, fizikai korlátozás, szóbeli bántalmazás és megalázás, sérüléssel vagy halállal való fenyegetés, szexuális bántalmazás, erőszak, kedvesség (megtévesztés céljából). Az emberrablók célozhatják a nem állami fegyvereres csoportok által ellenőrzött területen élőket, kevés vagyonnal rendelkezőket, munkanélküli, tanulatlan, fiatal férfiak, emberi jogi és békepárti aktivistákat, békefenntartókat, politikusokat, befolyásos személyeket, taxival utazó személyeket, egyéneket vagy csoportokat.

Az emberrablásoknak nem csupán fizikai, de pszichológiai hatásuk is van, melyeket legalább olyan nehéz kezelni, mint a fizikai sérüléseket, hiszen ahhoz szakember segítségére lenne szükség. Kongóban az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is korlátozott, így a korábbi fogva tartottak egészségügyi ellátása sok esetben nem biztosított.

Motiváció

Az emberrablások céljait mélyebben vizsgálva megfigyelhető, hogy okai mögött bizonyos körülmények fennállása, illetve hiánya húzódik. Ide tartoznak a gazdasági egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, az alacsony fizetések, etnikai és területi konfliktusok, a jog érvényesülésének hiánya, az állami igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai, büntetlenség, vagy az állam legitim erőszak-monopóliumát intézményesítő szervek hiányosságai.

Az emberrablók célja lehet a pénzszerzés, értéktárgyak megszerzése, kényszermunkára,, katonai szolgálatra való kényszerítés, szexuális kizsákmányolás, illegális szervkereskedelem, zsarolás, érdekérvényesítés, vagy politikai, jogi lépés kikényszerítése.

Hatás

Az emberrablások fizikai és pszichológiai traumát okoznak, amelyek teljesen megváltoztathatják az elraboltak életét. A szexuális erőszakot is elszenvedő nők olyan fizikai problémákat említettek például, mint a hüvelyi károsodás, tartós hasi vagy kismedencei fájdalom, szédülés, magas vérnyomás, és a megbetegedésre való nagyobb hajlam. Az erőszak túlélői a poszttraumás stressznek megfelelő mentális tünetekről számoltak be, mint a szorongás, pánikrohamok, gyakori sírás, túlzott éber állapot, rémálmok, „flashback-ek”.

A traumatikus események miatt testi, lelki és szociális zavarok tünetei jelenhetek meg például poszttraumás stressz zavar (PTSD) kereteiben, amely tünetei lehetnek az elkerülés, az introvertáltság és a túlzott idegesség. A hatások egyénenként eltérőek, és azok kialakulásában nagy szerepe van a szubjektíven megélt fenyegetettségnek.[2] A szexuális erőszakot elszenvedett nők stigmatizálással és elutasítással néznek szembe, a közösség, és sok esetben családtagok is megvetéssel tekintenek az elrabolt és megerőszakolt nőkre.[3] A közösség tagjai a fogvatartott szabadulását követően az alapján ítéli meg a személyt, ami történt vele, például többé nem a nevükön nevezik, hanem „elraboltként”. A mentálhigiénés ellátáshoz való hozzáférés a szegénység miatt korlátozott, így a lelki és mentális támogatást inkább a vallási vezetők vállalják magukra, a „pszichológus szerepet” a papok, lelkészek töltik be. A túszok családjai sok esetben eladták földjeiket, ingóságaikat, hitelt vettek fel a váltságdíj kifizetésére, de ha meg is maradtak földjeik, az elrabolt és kiszabadult személyek félnek földjeiket művelni, félelemben élnek. A túszok családtagjai nem bíztak a rendőrségben, elmondásuk szerint a hatóságok nem tesznek semmit, ha tudomást szereznek egy emberrablásról. A legtöbb túszt a rendőrség nem hallgatta ki, miután kiszabadultak.

Társadalmi szinten általános hatás a félelem. Ha a „biztonság” fogalmát félelem vagy aggodalom nélküli állapotként definiáljuk, akkor kijelenthető, hogy az emberrablások és túszejtések fenyegetést jelentenek az általánosan értelmezett biztonságra. Habár itt felmerül a biztonság szubjektív értelmezésének kérdése, nem csupán egyéni, de közösségi-társadalmi szinten is, jelen esetben elmondható, hogy a tárgyalt bűncselekmények nemcsak vélt, de valós fenyegetések. Az elrabolt, fogva tartott, mindeközben agressziót elszenvedő egyéneket megfosztják szabadságuktól, fenyegetéssel, létfenyegetéssel, bizonytalansággal néznek szembe, mindezek pedig befolyásolják a biztonságérzetet és bizalmat.[4] A kongói emberrablások gyakoriságát nem lehet pontosan megállapítani, ugyanis számos esetet nem jelentenek a hatóságoknak. Az eltűnt személyek megtalálására ugyanakkor a közösségi média, vagy a nyomtatott sajtó segítségét is igénybe veszik hozzátartozóik.

Védekezés?

Az emberrablások, túszejtések ellen a legjobb védekezés a megelőzés, amelyre társadalmi szinten alkalmaznak az egyének normákat és rendszabályokat, ilyen a lakókörnyezet gondos megválasztása, az egyedüli, otthonon kívüli tartózkodás vagy mozgás kerülése, idő tisztelete; nem ajánlott bármikor, vagy bármely napszakban (este, éjjel) az otthonon kívül közlekedni, taxihasználat elkerülése, biztonsági őrök felbérlése az otthon védelmére, ápolt külső, francia nyelvismeret, befolyás. A felsorolt gyakorlatokhoz azonban nincs hozzáférése a társadalom egészének, elsősorban a szegénység miatt.

A védekezést segíti a megelőző intézkedések és a lehetőségek pontos ismerete, tudatosítása. Egyes oktatási intézményekben a diákok kapnak információt az emberrablásokról, azonban a gyakorlat nem egységes, és nem biztosított minden intézményben. Az emberrablásokra, túszejtésekre való mentális felkészülés az esemény bekövetkezte esetén csökkentheti annak fizikai, mentális, és lelki hatásait, a bűncselekmények és azok jellemzőinek ismerete növelheti a megelőzés és a túlélés esélyét, a fogság alatti ajánlott és ellenzett viselkedési minták ismerete, stresszkezelési technikák ismerete segíthetik a fogvatartottat.

Az emberrablások célcsoportja meglehetősen széles, társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül szinte bárki áldozattá válhat. Az emberrablásokról, túszejtésekről való kommunikáció és párbeszéd, társadalmi szintű edukáció, mentális egészségről való információátadás, társadalmi szintű szemléletformálás és látókörbővítés mind olyan jó gyakorlatok lehetnek, melyek a védekezést, megelőzést, és a túlélők támogatását szolgálják. Fontosnak tartom a túlélők felszólalását, a megtörtént bűncselekmények nevükön nevezését, hiszen ha nem kerülnek megnevezésre, hogyan lehetne ellenük hatékonyan fellépni?

Összegzés

A Kongói Demokratikus Köztársaságban számos, biztonságot fenyegető tényező jelen van, ezek egyike az emberrablás. Ezen bűncselekmények félelmet keltenek társadalmi szinten, míg egyéni szinten a félelem mellett közöny is megfigyelhető. Ennek egyik oka lehet, hogy nem ritka és egyedi esetek a tárgyalt emberrablások, ugyanakkor az ellenük való védekezés és megelőzés lehetőségei korlátozottak. Annak ellenére, hogy vannak olyan jó gyakorlatok, melyek csökkenthetik az elrablás valószínűségét, ezen gyakorlatokhoz erőforrás hiányában nincs hozzáférése a társadalom jelentős részének. Az emberrablások fizikai és/vagy mentális, lelki traumát okoznak az egyénben, amely kezelésére a lehetőségek korlátozottak; mind az egészségügyi rendszer hiányosságai, mind a társadalom, közösség általános hozzáállása következtében.

Erdős Orsolya írása.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

[A cikk a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-82 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Jose P. Ortiz on Unsplash.

[1] U.S. Army: A Military Guide to Terrorism in the Twenty-First Century. U.S. Army TRADOC G2 Handbook No. 1 (Version 5.0) 2007. 1-7.o. Online elérés: https://irp.fas.org/threat/terrorism/guide.pdf (Letöltés időpontja: 2023.04.13.)

[2] FLACH, Anita, ZIJLMANS, Ad: Psychological Consequences of Being Taken Hostage During Peace Operations. Royal Netherlands Army Behavioural Sciences Division/ Psychotherapy Division, Haag, Netherlands. Online elérés: https://surfsharekit.nl/objectstore/d49b36b8-70d5-4bec-a485-20bfe8cf8976 (Letöltés időpontja: 2023.04.13.)

[3] Human Rights Watch: DR Congo: Gangs Kidnap, Rape in National Park. 2020. Online elérés: https://reliefweb.int/report/democratic-republic-congo/dr-congo-gangs-kidnap-rape-national-park (Letöltés időpontja: 2023.04.21.)

[4] FLACH, Anita, ZIJLMANS, Ad: Psychological Consequences of Being Taken Hostage During Peace Operations. Royal Netherlands Army Behavioural Sciences Division/ Psychotherapy Division, Haag, Netherlands. Online elérés: https://surfsharekit.nl/objectstore/d49b36b8-70d5-4bec-a485-20bfe8cf8976 (Letöltés időpontja: 2023.04.13.)

A Elrabolva – a kongói emberrablások jellemzői bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Jolly (good) Pave Hawkok a Körös-hegyen

Air Power Blog - Tue, 27/06/2023 - 23:59

Ha harci kutatás-mentés, akkor kevesen versenyezhetnek az amerikai légierővel, melynek HH-60G Pave Hawk helikopterei bő három évtizeden át voltak a műfaj főszereplői - leváltásuk most van folyamatban az új gyártású HH-60W Jolly Green II típusváltozattal, mely ugyanabból a "madárházból" származik. Csak emlékeztetőül: az itt sokszor emlegetett Dale Zelko (Vega 31) és Dave Goldfein (Hammer 34) is ilyen gépeknek és bátor személyzetüknek köszönheti a hadifogság elkerülését. A méltán ismert forgószárnyasokkal repülő avianói 56. Mentőszázad kijelölt állománya ezen és a következő héten nálunk gyakorol a pápai légibázisra települve, a körös-hegyi lőtéren repülve és lőve.

Mintegy 15 perces "forró" földi idő és lőszerfeltöltés után újabb, szintén negyed órás feladatra indul a körös-hegyi figyelőtől a Pave Hawk géppár.

Jól látszanak a bal oldali - ha helyesen akarunk fogalmazni, ablaklövész - félcolos nehézgéppuskájának löporfüstpamacsai, a földön pedig a becsapódások által felvert por. Nyomjelzőnek nyoma nincs, ami a rejtettség igényét tekintve érthető.

A sziluetten jól láthatóak a legfontosabb Pave Hawk attribútumok: utántöltő csonk, radar, szenzortorony.

A Móroc-tető alatti célterület is kap az GAU-18-as (fedélzeti M2-es) "áldásából". Itt a fő lőirányon történő  rárepülésből...

...itt pedig keresztező irányú rárepülésből.

A tűzcsapások után az egyik gép - a másik fedezete mellett - bemegy menteni, leszállással vagy csörlőzéssel.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

KatPol Kávéház XCII. - Hideg fejjel, meleg szívvel, tiszta kézzel

KatPol Blog - Sat, 24/06/2023 - 08:38

Kedves hallgatóink! Legutóbbi, keletnémet témájú adásunkban, A mások élete c. film kapcsán elismételtük azt a kritikát, hogy az sajnos minden pozitívuma ellenére valószerűtlen képet fest a Stasi megfigyelési módszereiről. Nos, ellenpélda ill. kontraszt gyanánt ajánlunk most a közönség figyelmébe két filmet is. Ezek A vizsga (2011) és annak tizenegy(!) évvel később megjelent folytatása, A Játszma.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Átkelők

Air Power Blog - Wed, 21/06/2023 - 23:59

Zord


Categories: Biztonságpolitika

A civil-katonai együttműködés és a katonai antropológia elhelyezkedése és hasznosíthatósága a Magyar Honvédség feladatrendszerében

Biztonságpolitika.hu - Mon, 19/06/2023 - 00:22

Mire is jó az antropológia és hogyan használják fel haderők céljaik elérésére? Erre a kérdésre kerestem a választ ÚNKP kutatásomban bemutatva a civil-katonai kapcsolatok és a kulturális antropológia lehetséges kapcsolódási pontjait.

Mi pontosan a CIMIC és az antropológia és hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

A civil-katonai együttműködés a Magyar Honvédség egyik képessége, amely az egykori MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) intézményén belül működött. 2022. január 1-től MH Kiber- és Információs Műveleti Központként (MH KIMK) működik tovább, ezzel is nagyobb teret adva az MH-nak kibervédelmi képességei fejlesztésére.

Hipotéziseim szerint „A civil CIMIC funkcionális szakértők alkalmazása a Magyar Honvédség által egyre indokoltabb.” és „A CIMIC területén szükséges a tartalékos katonák egyre nagyobb mértékű bevonása akár műveleti területen is.”

Az antropológia „azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom létrehozott történelme folyamán”. Több alfaja létezik, ebből a legfontosabb most a katonai antropológia, ami egy nagyon friss tudományterület. Hadtudománnyal összekapcsolható azonban még számos antropológiai terület, mint például a biológiai antropológia, amely evolúciós szempontból vizsgálja az emberek viselkedési formáit. Sztankai Krisztián őrnagy definíciója szerint „egy olyan új interdiszciplina, amely az antropológia eszközrendszerével támogatja a katonai műveleteket a felderítésben, tervezésben és a műveleti területen egyaránt.”[1]  A civil-katonai együttműködés egyik legfőbb feladata műveleti területen a lakosság megismerése, támogatásának megnyerése. Ehhez fontos, hogy aktuális tudást kell szerezzenek az adott kultúráról, tárgyalástechnikai és egyéb soft skillekkel kell rendelkezzenek a CIMIC-el foglalkozó katonák. Ez azért is egy különleges képesség, mert egy „átlagos” harcoló alakulatban részt vállaló katonának nem szükséges ezeket a képességeket birtokolnia, a béketeremtő és békeépítő műveletekben a CIMIC törzs által szolgáltatott adatok elemzésével és értékelésével tudnak nagyban hozzájárulni a misszió sikerességéhez.

Az antropológia és a haderő kapcsolatának leghíresebb példája lehet az amerikai Kultúra Elemző Rendszere (Human Terrain System, HTS), amely civil társadalomtudósok és különleges kiképzésben részesített tisztekből álló csoport volt, akik dandárszintű katonai szervezeteket segítették feladataik elvégzésében. Ezeket HTT-nek (Human Terrain Teams) nevezték és közösen alkották a HTS-t. A program nagyon vitatott eleme lett az amerikai belpolitikának, mivel az Amerikai Antropológusok Szövetsége szakmaiatlannak és etikátlannak tartotta a társadalomtudósok haderőnek felajánlott szolgálatait. A program 2007-től 2014-ig működött Irak és Afganisztán műveleti területein, csúcspontján a HTS alkalmazottjainak száma meghaladta az 500 főt.[2]

Az angolszász országokban nagy hagyománya van a civil-katonai együttműködésnek, ahogy a tartalékos erők alkalmazásának is – a CIMIC-el foglalkozók 75%-a tartalékos ezekben az országokban.[3] Magyarországon jogszabályi és szűkös anyagi keretekből kifolyólag sokáig nem volt lehetséges a tartalékosok kívánt mértékben történő „bevonzása” a haderő szervezetébe, azonban napjainkra a Magyarországon jelenleg lehetséges négy tartalékosi formában vállalható szolgálatok egyre növekvő népszerűségnek örvendenek. A civil-katonai kapcsolatokkal úgy köthető össze a tartalékosság, hogy a kapcsolódási pontot, amit a CIMIC képvisel a társadalom és a haderő között legjobban egy tartalékos katona, aki „civil is meg nem is” testesíti meg. Sokkal hitelesebb résztvevője lehet a rendszernek, nem is beszélve az esetleges civil foglalkozásból származó előképzettségekről, mivel a CIMIC csoportok gyakran alkalmaznak társadalomtudósokat, pszichológusokat, antropológusokat, politikai elemzőket munkájuk során. Természetesen nehézségeket is hordoz magában a tartalékos katonák beintegrálása a haderőbe, amiről kutatásom 7. fejezetében írok részletesebben.

A CIMIC gyakorlata különböző országokban

A továbbiakban még három ország tekintetében vizsgáltam a civil-katonai együttműködés hagyományait, ebből az egyik az Egyesült Királyság, ahol a „Civil Affairs” képességnek nagy hagyománya van. Az Egyesült Királyságban a civil-katonai együttműködés története és hagyományai a civil lakossággal való katonai szerepvállalás különböző eseteire vezethetők vissza, mind belföldön, mind külföldön. A történelem során a brit fegyveres erők részt vettek a humanitárius és stabilizációs erőfeszítésekben, gyakran civil ügynökségekkel együtt dolgozva, konfliktusok és konfliktus utáni rendezés során.[4]

Norvégiában a tartalékos rendszer szerepét a Honi Gárda testesíti meg, amely egy 1200 fős, válsághelyzetekben a reguláris csapatokat támogató tartalékos erő.  A norvég CIMIC képességek jellemzésére a legtöbb forrás az afganisztáni ISAF és Resolute Support Mission kötelékében találhatók.[5] A norvég CIMIC-csoport afganisztáni szerepvállalása során magyar katonákkal is együttműködve jelentős forrásokat felhasználva járult hozzá iskolák és kórházak építéséhez, mezőgazdasági programok támogatásához. Emellett a norvégok afganisztáni agendájába tartozott az afgán demokratikus intézmények fejlesztésének támogatása és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, amiben a CIMIC szintén szerepet vállalt.

Finnország történelméből következik, hogy a haderőt és fegyveres szerveket tisztelet és nagyfokú bizalom illeti.[6] A finn haderő is rendelkezik CIMIC képességgel, amelynek egyik fontos eleme a társadalom és a haderő közötti kapcsolat biztosítása és építése. Egy társadalom váratlan helyzetekre való felkészültségét a szakirodalom rezilienciának nevezi, ez esetben a finn társadalom élen jár, tekintettel a mára állandóvá vált orosz fenyegetésre. A finn haderő CIMIC csapatai biztosítják, hogy a műveletekben részt vevő valamennyi szereplő tisztában legyen a saját szerepével és felelősségével, koordinációért és a kommunikációért felelnek.[7]

Interjú egy kulturális antropológussal

Kutatásom során egy interjút is készítettem a KIMK egykori önkéntes műveleti tartalékos, mostanra szerződéses hadnagyként szolgáló Szabó Gergely kulturális antropológussal. Az interjú során részletesen kitért a CIMIC és az antropológia kapcsolatára és a KIMK munkájának jellegére. Elmondása szerint a legnagyobb kihívás egy civil szférából jövő személynek adaptálódni a katonai élet, környezet és a civil munkahely kettősségéhez, amivel a legtöbb tartalékosi forma jár. Hangsúlyozta továbbá az antropológia oktatás jelentőségét a katonai felsőoktatásban, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán jelenleg is zajlik. Végül kiemelte, hogy a legérdekesebb kérdés a témában, hogy mennyire fontos, hogy a kulturális tudatosság szerepeljen egy katona eszköztárában? A békeműveletek során a katonák akár minimális kulturális tudatosságra nevelésével jelentősen csökkenthető a civil és egyenruhás áldozatok száma egyaránt, a KIMK is a magyar katonák békeműveleti szerepvállalását segíti ilyen oktatóalkalmak segítségével.

Összegzés

Napjaink rohamosan változó biztonsági környezetében elengedhetetlen a haderőben a társadalomtudományok alkalmazása, mert a modern, alacsony intenzitású aszimmetrikus konfliktusokban nem a technikai fölény vagy a kiképzettség mértéke fogja eldönteni azok végső kimenetelét.[8] Ehhez fontos társadalomtudományos végzettséggel rendelkező szakembereket alkalmazni antropológusok, politológusok, szociológusok, pszichológusok, kommunikációs szakemberek és jogászok személyében. A fentiek alapján megállapítható, hogy az összefogás mélységét a két oldal, a haderő tagjai és a társdalomtudományokkal foglalkozó civil szakemberek által megállapított kompromisszum fogja meghatározni. Mindkét irányból alkalmazkodásra van szükség a közös munka előmozdítása érdekében.

Irodalomjegyzék:

Cedric de Coning, Helge Lurås, Niels Nagelhus Schia and Ståle Ulriksen. (2009). Norway’s Whole-of-Government Approach and its Engagement with Afghanistan. Security in Practice 8, Norwegian Institute of International Affairs, Department of Security and Conflict Management.

Feith, L. (2008). Norvég Minta. Magyar Honvéd, 19. (12.), 14. Elérhető:  https://honvedelem.hu/images/media/5f58c576579e8381872330.pdf (letöltés ideje: 2023. 05. 15.)

Kurkinen, P. (2004). Civilian-military cooperation in crisis management operations. Finnish Defence Studies, Helsinki.

Magyar Értelmező Kéziszótár, Elérhető:   https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kultura-3985D/ (letöltés ideje: 2023. 05. 29.)

Flint, E. (2008). The Development of British Affairs and Its Employment in the British Sector of Military Operation During the Battle of Normandy, June to August 1944 [PhD-értekezés].

Survey: two thirds trust Finland’s ability to defend against a military attack. Elérhető:  https://yle.fi/a/3-12302417 (letöltés ideje: 2023. 05. 04.)

Sztankai, K. (2013). A kulturális antropológia a terror elleni háborúban. Hadtudományi Szemle, 6.(1.), 187–192.

Sztankai, K. (2018). A társadalomtudományok alkalmazásának szükségszerűsége a Magyar Honvédségben. Hadtudomány, 11.(1.), 253–269.

Tóth, G. (2019). CIMIC a NATO tartalékos tisztjeinek szövetségében, a CIOR-ban. In Fegyver nélküli műveletek és háttértényezőik. Honvéd Tudományos Kutatóhely.

Whitney, K. (2015). The Army Needs Anthropologists. Foreign Policy

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-69 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva olvashatók.

Photo by Specna Arms on Unsplash

[1] Whitney, K. (2015). The Army Needs Anthropologists. Foreign Policy

[2] Sztankai, K. (2013). A kulturális antropológia a terror elleni háborúban. Hadtudományi Szemle, 6.(1.), 187–192.

[3] Tóth, G. (2019). CIMIC a NATO tartalékos tisztjeinek szövetségében, a CIOR-ban. In Fegyver nélküli műveletek és háttértényezőik. Honvéd Tudományos Kutatóhely.

[4] R. Flint, E. (2008). The Development of British Affairs and Its Employment in the British Sector of Military Operation During the Battle of Normandy, June to August 1944 [PhD-értekezés].

[5] Cedric de Coning, Helge Lurås, Niels Nagelhus Schia and Ståle Ulriksen. (2009). Norway’s Whole-of-Government Approach and its Engagement with Afghanistan. Security in Practice 8, Norwegian Institute of International Affairs, Department of Security and Conflict Management.

[6] Survey: two thirds trust Finland’s ability to defend against a military attack. Elérhető:  https://yle.fi/a/3-12302417 (letöltés ideje: 2023. 05. 04.)

[7] Kurkinen, P. (2004). Civilian-military cooperation in crisis management operations. Finnish Defence Studies, Helsinki.

[8] Sztankai, K. (2018). A társadalomtudományok alkalmazásának szükségszerűsége a Magyar Honvédségben. Hadtudomány, 11.(1.), 253–269.

A A civil-katonai együttműködés és a katonai antropológia elhelyezkedése és hasznosíthatósága a Magyar Honvédség feladatrendszerében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Anziói emlékek

Air Power Blog - Sun, 18/06/2023 - 23:59

A korunk háborúinak lefolyására nagy hatást gyakorló amerikai veszteségaverzió gyökereit kutatva az Anziónál végrehajtott partraszállás, majd a hídfőből való, óriási angolszász áldozatokat követelő kitörés kecsegtető, még ha okkal vitatható relevanciájú korai példaként kínálkozik. A patinás Villa Adele-ben a régészeti kiállítás mellett helyet kapott gyűjtemény (Museo dello sbarco) kicsiny ugyan, de személyes, épp ezért hiteles és szívbemarkoló villanásokkal eleveníti fel az eseményeket, melyek 80. évfordulója jövőre esedékes.

A múzeum bejárata, jobbra egy SM.79 motorja és légcsavarja.

A brit hadseregben szolgáló Eric F. Waters hadnagy emlékének tisztelgő képek. Mellettük árván maradt fia, Roger Waters együttesének, a Pink Floydnak az eseményről írt dalszövege. "When the Tigers broke free"

A célterületi partszakasz legjellegzetesebb épületéről készült korabeli fotó záróléggömbbel...

...a Paradiso sul mare ma...

...a tengerparti étterem, a napozóágyak mögött meghúzódva...

...ismét egy korabeli légifotón...

...hogy még a tűzszerészek emlékére készült festményen is visszaköszönjön.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

EU hírfigyelő – 2023. május

Biztonságpolitika.hu - Thu, 15/06/2023 - 00:13

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Kül- és biztonságpolitika

Megállapodás született egy új polgári KBVP-egyezményről, amely a Stratégiai Iránytű egyik legfontosabb eredményeként tartható számon. A Megállapodás célja a közös biztonság- és védelempolitika polgári oldalának megerősítése, valamint a polgári missziók hatékonyságának, rugalmasságának és robusztusságának fokozása. Ez lehetővé teszi a jelenlegi, kialakulóban lévő és jövőbeli biztonsági kihívások hatékonyabb kezelését. A Megállapodás azt is lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyabban tudjon szembenézni a jelenlegi geopolitikai környezettel. Az EU azt is tervezi, hogy szükség esetén 30 napon belül készen álljon 200 civil szakértő bevetésére, beleértve az összetett műveleti környezetet is.

Az Európai Bizottság május 3-án elfogadta a lőszergyártás támogatásáról szóló rendelkezést, hogy sürgősen lőszert és rakétákat szállítson Ukrajnába, és segítse a tagállamokat készleteik feltöltésében. Ezzel a rendelettel együtt az Európai Bizottság 500 millió eurós költségvetés elkülönítését javasolja az EU lőszer-, rakéta- és alkatrészeik gyártási kapacitásának megerősítésére. „Ez segít több munícióval ellátni Ukrajnát állampolgárai védelmében, és megerősíti európai védelmi képességeinket is” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „A tagállamokkal együtt további 1 milliárd eurót mozgósítunk a kapacitások növelésére Európa-szerte. Ez kritikus része Európa stratégiai képességének, hogy megvédje érdekeit és értékeit, és segítsen fenntartani a békét kontinensünkön.”

Energia- és klímapolitika

Az EU energiaplatformja keretében sor került az első uniós szintű közös gázbeszerzési pályázat kiírására. Maroš Šefčovič, EB alelnök elmondása alapján megbízható nemzetközi beszállítók válaszoltak az összesített, mintegy 11,6 milliárd köbméter uniós gázigényre. Például a Bulgária által kért gázszállítások teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ukrajnában és Moldovában a kért mennyiségek 100%-a, illetve 80%-a került sikeres beszerzése.

2023 májusában megalakult a Koreai Köztársasággal a zöld partnerség azzal a céllal, hogy erősítsék a kétoldalú együttműködést és megosszák a legjobb gyakorlatokat az éghajlatváltozással, a tiszta és tisztességes energiával kapcsolatos átállással, a környezetvédelemmel és a zöld átmenet egyéb területeivel kapcsolatban. A felek ezzel a partnerséggel megerősítették elkötelezettségüket a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatti tartása és a 2050-re elérendő klímasemlegesség mellett. Ezenkívül mindkét fél megerősítette elkötelezettségét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzések mellett.

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Május 9-én az Európai Unió és Moldova megállapodást kötött Moldovának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programhoz való csatlakozásáról. Ez a megállapodás lehetővé teszi a moldovai projektgazdák számára, hogy uniós finanszírozásra pályázzanak a közlekedéssel, az energiával és a digitális technológiákkal kapcsolatos közös érdekű projektekre, javítva az ország összeköttetését uniós szomszédaival. Az Európai Bizottság javasolta, hogy egy évvel meghosszabbítsák, és kiterjesszék az Európai Unióba irányuló moldovai exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését. „Ez egyértelmű jele annak, hogy az EU teljes mértékben támogatja Moldova gazdaságát, és segít tovább enyhíteni a moldovai termelők és exportőrök nehéz helyzetét, amelyet Oroszország provokálatlan és indokolatlan katonai agressziója okoz Ukrajna ellen” – áll az Európai Bizottság sajtóközleményében. Összességében a Moldovából az EU-ba irányuló export a 2021-es 1,8 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra nőtt 2022-re. Május 9-én az Európai Parlament megszavazta a Moldovának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 145 millió euróval történő kiegészítését, hogy segítse az országot 2023-ban finanszírozási szükségleteinek egy részének fedezésében. Az összesen 45 millió eurós támogatást és legfeljebb 100 millió euró hitelt jelentő támogatás folyósítása 2023 harmadik és negyedik negyedévére tervezett két részletben történik, feltéve, hogy Moldova teljesít bizonyos szakpolitikai feltételeket. Ezek közé tartozik az igazságszolgáltatási rendszer reformja, a jogállamiság biztosítása és a korrupció elleni küzdelem, valamint a Nemzetközi Valutaalap makrogazdasági programjának végrehajtásában elért előrehaladás.

Az Európai Tanács 1 milliárd euró értékű segítségnyújtási intézkedést fogadott el az Európai Békeprogram keretében, hogy finanszírozza az Ukrán Fegyveres Erők számára a tüzérségi lövedékek és rakéták biztosítását. Josep Borrell a döntést újabb jelentős lépésnek nevezte annak érdekében, hogy több lőszert szállítsanak Ukrajnának. „Az ukrán fegyveres erőknek jelentős mennyiségű lőszerre van szüksége az ukrán nép és terület védelméhez. Azzal a korábbi döntéssel együtt, hogy a meglévő készletekből lőszert biztosítunk, 2 milliárd eurót szánunk erre a célra, így az Ukrajnának nyújtott teljes uniós katonai támogatás 5,6 milliárd euróra emelkedik” – mondta. A korábbi katonai támogatási csomagokkal együtt, az elfogadott segélyintézkedés 5,6 milliárd euróra emeli az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulás teljes összegét az EPF keretében katonai felszerelések szállításához. Ezen felül az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukraine) továbbra is erősíti az ukrán fegyveres erők katonai képességét, két EPF segélyintézkedéssel megerősítve 61 millió euró értékben a kiképzéshez szükséges felszerelések biztosításának finanszírozására.

Déli szomszédságpolitika

Várhelyi Olivér uniós biztos 2023. május 3-án Máltára utazott, hogy a máltai kormánnyal megvitassa a déli szomszédsággal való együttműködést, az EU gazdasági és beruházási terveinek végrehajtását, az energia és a migráció külső dimenzióját, valamint a Földközi-tenger medencéjén belüli egyéb aktuális együttműködési kérdéseket. A találkozók középpontjában az EU közel-keleti és észak-afrikai térséggel – különösen Líbiával és Tunéziával – nyújtott segítsége és együttműködése, valamint a migráció külső vonatkozásai álltak. Szó esett még az EU energiaellátásának diverzifikálásáról is az EU közvetlen szomszédságában lévő partnerországokkal, köztük Azerbajdzsánnal, Algériával, Egyiptommal, Marokkóval és Tunéziával.

Az Európai Bizottság májusban biztosította Jordániának a makroszintű pénzügyi támogatás harmadik, egyben utolsó részletét, 200 millió eurót. Ezzel a kifizetéssel lezárul a Jordániának szánt makro-pénzügyi segítségnyújtás III. művelet, amely összesen 700 millió euró értékű. Ez a pénzügyi támogatás segítette az országot sürgős finanszírozási szükségleteinek kielégítésében, támogatta az általános makrogazdasági stabilitást, és kulcsfontosságú hajtóerő volt az átalakuló reformok végrehajtásában.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szerkesztette: Mészáros Kinga

Photo by Christian Lue on Unsplash.

A EU hírfigyelő – 2023. május bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

AirPowerNews 123.(2023.jún.)

Air Power Blog - Sun, 11/06/2023 - 20:14

Zord


Categories: Biztonságpolitika

Pages