Feed aggregator

A vasúti kirakodással kezdetét vette a holland haderő már hagyományosnak nevezhető, dandárszintű magyarországi hadgyakorlatának 2016-os kiadása. A hajmáskéri rámpánál jártunk.

A VC16 legnagyobb tűzerejű szereplője a PzH 2000 gördül le a pőrekocsiról a hajmáskéri rakodónál.

Fordulat a menetoszlopba fejlődéshez.

YPR-765, holland AIFV-változat.

Leopard 1 Biber hídvető harckocsi, a hídelemek nélkül, mart azok valószínűleg nem férnének bele a vasúti űrszelvénybe.

Bergepanzer 2, szintén Leo 1 alapú műszaki mentő jármű.

Hidegindítás.

Fennek felderítő járművek. A tetőn jól látható a teleszkopikusan felemelhető megfigyelő szenzor.

A rakodó sarkánál a Hajmáskér-Gyulafirátót utat egy betonozott részen keresztezi az a lőtéri út, mely az orosz mosoda mellett elhaladva tart a "0" pont felé. A konvoj áthaladásakor két oldalról a magyar katonai forgalomirányítók egy-egy Mercedese blokkolja a forgalmat. 

A PzH 2000-esekkel és támogató járműveivel megrakott szerelvényt az LCH egyik BR290-es mozdonya húzta-vonta.

Hajmáskéri rakodó-panoráma.

Légihídon is...

 

Ma Ferihegyen is nyoma volt a holland aktivitásnak. KDC-10 leszállóban 13-as irányba. A fotóért köszönet annak, akit illet.

Zord

Am 31. Dezember 2015 hat der Präsident der Russischen Föderation, Wladimir Putin, die neue nationale Sicherheitsstrategie und – konzeption in Kraft gesetzt.[1] Diese Konzeption bezieht sich auf die Gesetze 390-FZ vom 28. Dezember 2010 (über die Sicherheit) und 172-FZ vom 28. Juni 2014 (über die strategische Planung in der Russischen Föderation). Die neue Sicherheitskonzeption weist einen umfassenden Ansatz auf. Sicherheit wird ganzheitlich verstanden. Der einzelne Bürger bzw. die einzelne Bürgerin, die russische Gesellschaft und der Staat sollen vor externen und internen Bedrohungen geschützt werden.[2] Dazu gehören die Aufrechterhaltung einer bestimmten Lebensqualität, die Bewahrung der Souveränität, die Unabhängigkeit des Staates und die territoriale Integrität, die Sicherheit der Gesellschaft und des Individuums sowie die wirtschaftliche Entwicklung und die Erhaltung der Umwelt der Russischen Föderation. Zur nationalen Sicherheit gehören, entsprechend der Verfassung der Russischen Föderation, sämtliche Sicherheitsbereiche.

Zur Durchsetzung der nationalen Interessen und damit für die Bewahrung der Unabhängigkeit rechnet diese umfassende Konzeption und Strategie auch den Schutz der russischen Landsleute, die im Ausland, ausserhalb der Grenzen der Russischen Föderation, leben.[3] Des Weiteren hat die Russische Föderation dem Druck der ausländischen Wirtschaftssanktionen standzuhalten.

Wegen der im Euro-Atlantischen Bereich, in Eurasien und im westlichen Pazifik herrschenden internationalen Lage muss Russland seine Offensivwaffen modernisieren.[4] Die Sicherheit Russlands wird durch die NATO bedroht. Das Bündnis verlegt zunehmend seine militärische Infrastruktur in die Nähe der russischen Grenzen. Eine weitere Herausforderung für Russland ist das amerikanische Raketenabwehrsystem in Europa, im Mittleren Osten und im westlichen Pazifik. Damit schaffen die USA die Voraussetzungen für die Implementierung ihrer „global strike“-Konzeption, die den Einsatz von konventionellen Gefechtsköpfen innert Stunden auf der gesamten Welt vorsieht.[5]

Zum Bedrohungs- und Gefahrenspektrum gehören für die Russische Föderation auch die Lage in der Ukraine, der Terrorismus, Organisationen wie der Islamische Staat und die Proliferation von Nuklearwaffen. Auch der Einsatz der Kommunikation gegen Russland, die illegale Migration, der Menschenhandel, die Organisierte Kriminalität und die Knappheit an Trinkwasser werden zum Spektrum der Bedrohung gerechnet.[6]

Dank der Einheit in der russischen Gesellschaft, der sozialen Stabilität, dem Zusammenwirken zwischen allen Ethnien und der religiösen Toleranz in Russland können die verschiedenen Bedrohungen abgewehrt werden. Auch die Modernisierung der Volkswirtschaft und die Verbesserung der Verteidigungsfähigkeit sind ein Beitrag zu dieser Abwehrfähigkeit. Nur durch eine Modernisierung können die Streitkräfte die nationalen Interessen schützen. Langfristig ausgerichtet, umfassen diese nationalen Interessen:[7]

• die Verbesserung der Verteidigungsfähigkeit
• die politische und soziale Stabilität, die Entwicklung der Demokratie
• die Verbesserung des Lebensstandards und des Gesundheitswesens sowie eine positive demographische Entwicklung
• die Erhaltung und Entwicklung der moralischen und geistigen Werte Russlands
• die Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit der russischen Wirtschaft
• die Konsolidierung des Weltmachtstatus der Russischen Föderation, damit die multipolare Welt strategisch stabilisiert werden kann.

Für die Durchsetzung dieser Interessen sind folgende strategische Prioritäten um- und durchzusetzen:[8]

• Aufrechterhaltung der nationalen Verteidigung
• Sicherheit des Staates und der Gesellschaft
• wirtschaftliches Wachstum
• Förderung der Wissenschaft, Technologie und Ausbildung
• Ausbau des Gesundheitswesens
• Kulturpolitik
• Umweltschutz
• strategische Stabilität und gleichberechtigte strategische Partnerschaften.

Diese Prioritäten werden im strategischen Bericht sehr ausführlich beschrieben.[9] Diese Konzeption verdient die Bezeichnung umfassend. In einem gewissen Sinne erinnert diese neue nationale Sicherheitskonzeption der Russischen Föderation an den Bericht des Schweizerischen Bundesrates vom 27. Juni 1973. Auch dieser Bericht stellte damals eine umfassende Ausrichtung der Gesamtverteidigung der Schweiz auf die damalige Bedrohungslage dar, wie sie in den späteren Berichten nie mehr erreicht werden konnte.

Durch die Bestimmung eines umfassenden Sicherheitsbegriffes und der Gegenüberstellung mit dem gesamten Spektrum der Bedrohung werden die strategischen Massnahmen und Handlungen für das Erreichen der Sicherheit  – so für den  Bereich der Verteidigung und der Streitkräfte – abgeleitet. Diese neue Sicherheitskonzeption der Russischen Föderation stellt eine wirkliche Herausforderung für die USA, ihr NATO-Bündnis und die EU dar.

[1] Russian National Security Strategy, the Kremlin, Moscow, 31 December 2015, Open Source Center, December 2015.

[2] Russian National Security Strategy, P. 2.

[3] Russian National Security Strategy, P. 3.

[4] Russian National Security Strategy, P. 4.

[5] Russian National Security Strategy, P. 5.

[6] Russian National Security Strategy, P. 6.

[7] Russian National Security Strategy, P. 7.

[8] Russian National Security Strategy, P. 7.

[9] Russian National Security Strategy, S. 8-32.

jQuery(document).ready(function(){jQuery("#isloaderfor-eqkjik").fadeOut(2000, function () { jQuery(".pagwrap-eqkjik").fadeIn(1000);});});

The Middle East/North Africa region and Europe are linked more now than ever, said IPI President Terje Rød-Larsen during IPI MENA’s first annual advisory council meeting on January 20, 2016. The meeting was attended by members of the diplomatic and business communities, representatives from Christian, Jewish and Muslim faiths, and civil society activists.

Mr. Rød-Larsen said that the rise of radical ideologies—similar to Europe’s Nazi, fascist and Stalinist movements in the 20th century—are leading to increasing religious polarization in Europe. The triple threat of violent extremism, desperate migration and regional instability, he said, can be countered with a three-pronged approach of regional cooperation, prevention and protection.

IPI’s President further stressed the importance of bringing key regional players together as a means to develop regional cooperation, noting the irony that the MENA region does not have a prominent seat in the Iran negotiations with the Permanent 5 members.

Mr. Rød-Larsen introduced the regional integration initiative that IPI, in partnership with the World Bank, will launch in the coming months. The homegrown initiative will take the form of a task force, involving regional leaders with its secretariat at IPI, MENA.

Nejib Friji, IPI MENA Director, briefed the audience on the activities undertaken in 2015, and introduced the key projects for 2016, including the regional integration task force, an interreligious dialogue initiative, Countering Violent Extremism (CVE) task force, a series of workshops on the themes of protest, unrest and state-society relations, and preserving world heritage in armed conflict.

In addition, IPI MENA will host regular conferences and presentations with distinguished speakers under IPI’s “Global Leaders” program.

Participants engaged into a substantive discussion on the submitted agenda items.

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

Az orosz válogatott bejutott a középdöntőbe a magyar érdekeltségű gdanski kvartettből, ugyanis az utolsó, szerdai csoportkörben legyőzte a montenegrói csapatot a lengyelországi férfi kézilabda Európa-bajnokságon.

L'association Connexion Roumanie organise une rencontre avec l'écrivain Varujan Vosganian, président de l'Association des Arméniens de Roumanie, mercredi 20 janvier, à 18 h 30 à la Maison d'Europe et d'Orient, à l'occasion de la traduction en français de son roman, Le Livre des chuchotements.
« Je suis vieux, et toi, tu es un enfant. Mais, regarde, le sang est aussi vivant chez toi que chez moi. C'est ça, l'amour de la vie. » Ainsi parle grand-père Garabet, figure tutélaire qui incarne toute la sagesse et (...)

/ Région parisienne, Roumanie

Egy Ausztriában betöréses lopás miatt elítélt magyar állampolgár ügyének apropóján az uniós joggal ellentétesnek minősítette az Európai Bíróság főtanácsnoka a más uniós tagállamban hozott büntetőítéletek elismerésére vonatkozó magyarországi szabályozást.

the mass perception of Putin as the new leader is associated with the fact that 1999 became the year, when elderly Russians started receiving their pensions without delays for the first time in years. Afterwards, from 2004 to 2008, a completely new consumer environment was created. The Russians renewed their home appliances, many bought cars

Az EU Tanácsának soros elnöke szerint az EU kifut az időből. Újabb uniós válságcsúcs jöhet.

A Tanács 2016. január 16-án feloldott minden olyan uniós gazdasági és pénzügyi szankciót, amelyet a nukleáris programmal összefüggésben vezettek be Iránnal szemben. Erre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ugyanaznap elvégzett ellenőrzést követően került sor, amely megerősítette, hogy Irán végrehajtotta az átfogó közös cselekvési tervben szereplő, nukleáris vonatkozású intézkedéseket.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. július 14-én átfogó közös cselekvési tervet hagyott jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben rendelkeztek egy sor olyan intézkedésről is, melyek végrehajtása az Irán nukleáris programjához fűződő összes ENSZ BT-szankció, valamint az uniós és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók általános visszavonását eredményezi.

A Tanács 2015. október 18-án elfogadta azokat a jogi aktusokat, melyek értelmében ezen szankciókat fel kell oldani, miután a NAÜ megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a közös cselekvési tervben foglalt kötelezettségeit.

Egyes szankciókat az EU már korábban felfüggesztett, miután az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ideiglenes megállapodásra jutott Iránnal. A 2013. november 24-i közös cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre. Az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankció megszüntetése a szankciók említett, korlátozott felfüggesztésének helyébe lép.

Stephen M. Flatow writes about the Palestinian Authority’s dirty little secret:
A Palestinian terrorist who escaped from an Israeli prison 25 years ago is now being given shelter in the PA’s consulate in Sofia, the capital of Bulgaria.

The terrorist is Omar Nayef Zayed, who was convicted in 1986 of murdering an Israeli yeshiva student. He started a hunger strike in 1990, which resulted in the Israeli authorities admitting him to a hospital in Bethlehem. He escaped from the hospital, slipped out of the country, and made his way to Bulgaria.

Palestinian terrorist Omar Nayef Zayed  is being given shelter in the
Palestinian Authority consulate in Sofia, Bulgaria's capital. Credit: Facebook.
This of course is par for the course. Flatow points out that according to the Oslo II agreement [Annex IV, Article 2, Par.7(f)(1)] that Prime Minister Yitzhak Rabin and the PA signed in 1995, the PA is obligated to comply with every Israeli request for extradition.

Meanwhile, the expected excuses -- and outright deceptions -- are being utilized on Zayed's behalf.

Zayed's brother makes Omar Zayed's murder out to be a political act:
Zayed is "a political fighter who defended the Palestinian cause" and he "poses no danger" to Israel today, Hamza added.This is a theme that Samidoun, which calls itself the "Palestinian Prisoner Solidarity Network", goes to town on. Samidoun neglects to mention that Zayed is a murderer:
Samidoun Palestinian Prisoner Solidarity Network emphasizes that this is a political attack on former Palestinian prisoners. It should not be seen as an individual case only, but an attempt by the Israeli state to persecute former Palestinian prisoners and invade Palestinian communities throughout Europe. Like all Palestinian prisoners, Omar’s case is a political case and not a “criminal case.” Extraditions for political offenses are not legitimate and should be denied.Whatever excuses apologists for the terrorist Omar Nayef Zayed make, whatever emotional appeals these terrorist sympathizers make, the question still remains: Why it is that around the world and throughout history it is only the Palestinian Arabs who praise and celebrate murderers of unarmed civilians as freedom fighters.


-----
If you found this post interesting or informative, please it below. Thanks!

Technorati Tag: Omar Nayef Zayed and Palestinian Terrorism.

Mr. Elmar Brok, Chairman of the European Parliament's Foreign Affairs Committee, welcomed the latest Council conclusions on the Middle East Peace Process and, in particular, the statement that the EU strongly opposes any boycott of Israel.
Chairman Brok said: 'The Commission's interpretative notice on indication of origin of goods from the territories occupied by Israel in 1967, popularly referred to as 'labelling guidelines', has nothing to do with a boycott, with sanctions or with discrimination against Israel. The notice doesn't introduce any new law or rule. It only clarifies the uniform implementation of EU law across its Member States. More importantly, it doesn't bar settlement products from entering Europe. They will just not benefit from trade preferences. Products originating from within Israel's internationally recognised borders will continue to benefit from preferential tariff treatment. I am against boycotting them'.

The products potentially affected by the EU's 'labelling guidelines' represent less than 1% of total trade between the EU and Israel.
Source : © European Union, 2016 - EP

Az Európai Tanács a decemberi ülésén megvitatta az összes jelentős válságot, amellyel Európa 2015-ben szembesült. Legyen szó akár a migrációs és menekültügyi válságról, akár a GMU reformjáról vagy a brexitről, minden megbeszélés során tettünk előrelépést, de bizonyosan nem elegendőt. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a 2016-os év is e kihívások árnyékában fog telni. Közösségünk nagy erőpróbán megy keresztül. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy ez minden lehetséges fronton egyidejűleg zajlik. Hadd mondjam el a mai napon hangosan és egyértelműen: nem nyugszom addig, amíg megoldást nem találunk mindezen kihívásokra. Az erőnk az egységünkben rejlik. Ezért 2016-ban is az európai egység fenntartása marad a fő célom.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy a migrációs és menekültügyi válság kérdésével kezdjem, amely egzisztenciális kihívást jelent az EU számára. Amint arra Önök is emlékeznek, hónapok óta, sőt, valójában a migrációs válság kezdete óta hangsúlyozom, hogy a határok védelmének nincs igazán jó alternatívája. Ez minden hatékony migrációs politika elengedhetetlen feltétele.

Az Európai Tanács decemberi ülését követően kissé optimistábbak lehetünk. A vezetők megbeszéléseinek az állt a középpontjában, hogy miként és milyen eszközökkel lehetne megerősíteni a külső határok ellenőrzését. Minden vezető tudatában vannak annak, hogy a schengeni térség védelme nehéz döntéseket tesz szükségessé. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. Ez a holland elnökség egyik prioritása, és júniusra politikai megállapodásra kellene jutnunk a Tanácsban.

Az, hogy Görögország már decemberben beleegyezett a Frontex gyorsreagálású határvédelmi csapatának telepítésébe, azt jelenti, hogy a külső határok őrzése tekintetében megtettük az első lépéseket a megfelelő irányba.

A politikai előrelépés ellenére el kell ismernem, hogy sok területen egyértelműen hiányosak az eredmények, az uniós tranzitzónáktól és a leginkább érintett tagállamokban történő biztonsági ellenőrzésektől kezdve a más tagállamokba történő áthelyezésekig és a visszaküldésig. Noha ígéretes, még nem hozta meg a gyümölcseit az a cselekvési terv, amelyről Törökországgal állapodtunk meg.

Osztom Mark Rutte miniszterelnök álláspontját, miszerint legfeljebb két hónap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kezünkbe vegyük a helyzet feletti ellenőrzést. A karácsonyi időszak statisztikája nem túl biztató, hiszen a Frontex adatai szerint több mint 2 000 személy érkezett naponta az Európai Unió területére. Az Európai Tanács márciusi ülése lesz az utolsó alkalom arra, hogy lássuk, működik-e a stratégiánk. Ha nem, súlyos következményekkel kell szembenéznünk, például a schengeni rendszer összeomlásával. Egy ilyen alternatíva a stratégiánkkal szemben semmiképpen sem kívánatos, ezért arra kérem a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a megállapodásainkat.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy rátérjek az Egyesült Királyság kérdésére. A vezetők decemberben érdemi és építő jellegű megbeszélést folytattak az Egyesült Királysággal kapcsolatos kérdésről. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és a szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, hogy azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak a konkrét szempontokkal kapcsolatos aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók a kompromisszumra. E pozitív hangvételű vita nyomán megállapodtunk arról, hogy közösen keresünk megoldást a David Cameron miniszterelnök által felvetett mind a négy kérdésre, nevezetesen az euróövezettel való kapcsolatok, a szuverenitás, a versenyképesség, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésére. Kemény munka folyik mind a négy területet illetően, és most is, miközben én ezt a beszámolót tartom, kollégáim a Bizottsággal együtt azon fáradoznak, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Még az Európai Tanács februári ülése előtt konkrét javaslatot fogok benyújtani az uniós vezetőknek az Egyesült Királysággal való egyezségre vonatkozóan. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy e tárgyalások kezdetétől fogva nagyon egyértelmű voltam: nem képezhetik kompromisszum tárgyát az olyan alapvető értékek, mint a megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás. Ugyanakkor minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy olyan megoldást találjunk, amely a brit fél számára is megfelelő. Jelen pillanatban a népszavazás eredménye kiszámíthatatlanabb, mint valaha. Az idő pedig rendkívüli jelentőséggel bír. Ezért minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy februárban sikerüljön egyezségre jutnunk. Nem lesz könnyű, de nem lehetetlen.

Tisztelt Képviselők, az Európai Tanács emellett megbeszélést tartott a terrorizmus elleni küzdelemről, a párizsi tragédia fényében. Az ott elkövetett vérlázító cselekmények csak megerősítették Európa eltökéltségét a terrorizmus elleni küzdelem iránt. A vezetők megállapodtak szakpolitikáink operatívvá tételéről, köztük a külföldi harcosokkal kapcsolatos információk szisztematikus megosztásáról a schengeni és az Europollal kapcsolatos együttműködés keretében, valamint a tagállamok hatóságai között. Célszerű, hogy a biztonsági szolgálatok együttes fenyegetettség-elemzéseket végezzenek, ha ezzel jövőbeli merényleteket lehet megakadályozni. Az Europol arról számolt be, hogy már eddig is jelentősen növekedett az új terrorizmusellenes központján keresztül a külföldi harcosokkal kapcsolatban folytatott információcsere mértéke, és hogy ahhoz csaknem minden tagállam hozzájárult adatokkal. Éberség és valódi együttműködés nélkül nem tudjuk legyőzni ezt a veszélyt és az újabb támadások valószínűsége nagyon magas marad. Sürgetek minden államot, hogy teljes mértékben működjenek együtt.

Az Európai Tanács alkalmat szolgáltatott a vezetők számára az energiaunió kialakításával kapcsolatos helyzet értékelésére. Jelentős előrelépés történt a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjében a gáz- és villamosenergia-piacokon, beleértve Európának azon részeit is, amelyek eddig el voltak szigetelve. Ez volt az egyik fő célom akkor, amikor Lengyelország miniszterelnökeként javasoltam az energiaunió koncepcióját.

Örömmel látom, hogy egyértelmű előrelépés történt, de még többre van szükség. Az Európai Tanács kérte az összes vonatkozó jogszabály előterjesztését, beleértve a gázpiac átláthatóságának megerősítésére vonatkozó jogszabályt is. Az energiaunió kapcsán a vezetők véleménycserét tartottak az Északi Áramlat II. elnevezésű projektről – néhányan közülük igen kritikus hangnemet ütöttek meg –, majd pedig megvitattuk azokat a feltételeket, amelyeknek az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos legfontosabb projektek esetében teljesülniük kell. Ismételten hangsúlyoztuk, hogy minden új infrastruktúrának teljes mértékben összhangban kell állnia az energiaunió célkitűzéseivel. Nem is szólva arról a nyilvánvaló kötelezettségről, hogy valamennyi projektnek meg kell felelnie az összes uniós jogszabálynak, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot is. Mindezek teljesülése egyértelmű feltétele annak, hogy egy projekt az uniós intézmények vagy a tagállamok támogatásában részesüljön, legyen szó politikai, jogi vagy pénzügyi támogatásról. A labda most az Európai Bizottság térfelén van. De az Európai Tanács politikai üzenete egyértelmű, és az Európai Parlament által kifejezett állásponttal hasonló irányba mutat.

A vezetők méltatták François Hollande elnököt és gratuláltak neki a COP 21 konferencia sikeres megrendezéséért, valamint az első jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási megállapodás létrejöttéért. Felkértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mindenre kiterjedően mérje fel, hogy a párizsi megállapodás milyen következményekkel jár saját energia- és éghajlatváltozási politikánkra nézve.

Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, az Európai Tanács foglalkozott a gazdasági kihívásokkal.  A vezetők megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy az öt elnök által készített jelentés alapján folytatják a GMU kiteljesítését célzó munkát. Még ha Európa számára jelenleg óriási megterhelést is okoz a migrációs válság, akkor sem halogathatjuk jobb időkre a GMU tekintetében szükséges reformok bevezetését. A minisztereket ebben a szellemben felkértük arra, hogy gyorsítsák fel munkájukat számos területen, ideértve a bankuniót is.

Az Európai Tanács hangsúlyozta azt is, hogy fontos az egységes piac elmélyítése a kulcsfontosságú területeken. A digitális egységes piac megvalósítása és a tőkepiaci unió kiépítése a legfontosabb prioritásunk.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az Európa jövőjével kapcsolatos pánikkeltés. Sem a naivitás, sem pedig a túlzott pesszimizmus nem vezet azokhoz az eredményekhez, amelyekre Európának szüksége van. Európai polgárként reálisnak kell lennünk, ugyanakkor hinnünk kell értékeinkben és meggyőződésünkben. Arnold Toynbee híres gondolata jut eszembe, miszerint a civilizációkkal a saját öngyilkosságuk végez, sosem gyilkosság áldozatai. Európa erősebb, mint azt néhányan hiszik, és még mindig kellő erővel és közfelhatalmazással rendelkezünk ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket. Köszönöm figyelmüket.

Most of the current discussions on the possible ‘Brexit’ — the United Kingdom leaving the European Union — are concerned with issues of the Eurozone and its economic implications, the ongoing migration and refugee crisis, and the potential economic, political and social consequences for the UK in case of leaving the EU. What has been missing from the heated debates though, is the question about the implications of the Brexit for the EU’s Common Security and Defence Policy (CSDP) as well as the Common Foreign and Security Policy (CFSP). During the Cold War, European states relied on the security community in the form of the North Atlantic Treaty Organisation. With the fall of the iron curtain and the disintegration of the Soviet Union, and thus the downfall of the biggest threat to Western states, the EU slowly developed its own security and defence structures. In 2003, the Union declared its full operability and launched two of its exemplary military operations, Operation Concordia in the FYRO Macedonia and Operation Althea in Bosnia Herzegovina. So far, the EU has launched 22 civilian missions and 9 military operations. In several of these operations, the United Kingdom played a significant role in terms of operational planning and contributing military capabilities. What would therefore happen to the EU’s security and defence structures as well as its military capabilities if the UK were to exit? How will it cope without the contributions of the UK in future operations?

 

The UK’s Position in the EU’s Security and Defence Structures

In most of the EU’s military operations, the UK has played a key role. The Union’s operational headquarters are situated in Northwood, just north of London. The UK maintains a great share of the overall defence budget of the 28 member states. Even though it has often hampered the process of developing the EU’s security and defence structures further, it remains as one of the most important contributors to operations under CSDP. The EU’s overall military expenditure amounts to €192.5 million and with €43.7million, UK’s military expenditure represents more than a fifth (22.7%) of the EU’s expenditure. Also, it possesses the second biggest troop contingent and has currently deployed a great quantity of its personnel in current military operations as well as civilian missions, such as in Bosnia Herzegovina under Operation Althea which was taken over from NATO under British command. And in the case of Operation Concordia, the UK was even among the key actors in brokering the peace deal between the conflicting groups. By signing the Franco-British Joint Declaration in St. Malo in 1998, the UK has committed itself for a defence policy on the EU level and thus paved the way for further developments. This demonstrates the country’s importance to the Union’s operability and effectiveness as a military actor.

 

Brexit’s Implications for CSDP

Without the United Kingdom, the European Union might not be able to make such contributions to future military operations. Numerous questions concerning the relationship between the UK and the EU would need to be raised especially in security terms. What would happen to operational planning of future CSDP operations? How would the EU deal with a decreased military budget and less military personnel? And since the UK is the most important linkage between Europe and North America, what implications would a European Union without the UK have for future EU-NATO relations?

Regarding all of these questions, the EU and especially its security and defence policy would not make such a good image. This would then have negative effects on Europe’s role on the global stage. The EU would lack a great amount of important personnel, strategic planning capabilities as well as potentially loose its operational headquarters. Unless the UK would become a strategic partner of the EU and would still participate in operations under CSDP, the Union would not be able to develop its security and defence structures any further and the desire to become a global player would once again be at stake. As far as EU-NATO relations are concerned, the gap might become even wider. This special relationship already suffers from deeply rooted issues between its member states. Having another European member state without EU membership would complicate relations, especially in terms of collecting and exchanging intelligence as well as sharing military capabilities and assets.

Brexit would thus have severe implications for the EU as a security and defence actor not only in Europe but also beyond its borders. It is therefore essential, from the European security perspective, for the United Kingdom to remain in the European Union.

The post Why the EU needs the UK – A Security Perspective, by Nele Marianne Ewers-Peters appeared first on Ideas on Europe.

Munkalátogatást tesz pénteken Moszkvában Marek Ziólkowski lengyel külügyminiszter-helyettes, aki Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettessel tárgyal - jelentette be szerdán Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter egy rádióinterjúban.

Ha nem sikerül a következő 6-8 hétben látványosan csökkenteni az Európába érkező menedékkérők számát, el kell gondolkozni egy pótterven – jelentette ki szerdán az Európai Parlamentben Mark Rutte, az EU soros elnökségét adó Hollandia kormányfője. A Bizottság úgy reformálná meg a dublini rendszert, hogy eltörölné azt a szabályt, ami lehetővé teszi a menedékkérők visszaküldését az érkezés szerinti tagállamba.