Lehetséges, hogy egy szörnyű napon Oroszországban kitör egy nagy háború, és nyugat felé milliónyi menekült indul el. Konsztantyin Zarubin elbeszélése a háborús Moszkvából elmenekültekről szól. Főhőse a propagandagyár korábbi alkalmazottja, és egy egyedülálló anya, aki a moszkvaiak gettójában él.
Dmitrij Gluhovszkij
Charles Aznavour örmény származású francia énekes-dalszerző csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán.
A kilencvenhárom éves Aznavour a francia sanzon nagy generációjához tartozik.
Karrierje a hatvanas években vett óriási lendületet, igazi világsztár volt a maga korában. Dalainak egyedi hangulata, úttörő témaválasztása hozták el számára a sikert. Több mint százmillió lemezt adott el szerte a világon, számos nyelven énekelt, rengeteg filmben szerepelt. A tízezrek halálát okozó 1988-as földrengés után óriási humanitárius munkát végzett Örményországban, amiért 2008-ban megkapta az örmény állampolgárságot.
Az indoklás szerint mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II.-es programban.
A Debreceni Egyetem Civis honoris causa (díszpolgár) címet adományoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, és erről augusztus 18-án döntött az intézmény szenátusa.
A hivatalos megfogalmazás szerint „a Civis honoris causa cím azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését”.
Hivatkoznak a Debreceni Egyetem és a Roszatom között június 19-én, Moszkvában aláírt stratégiai szerződésre is, amely szerint az intézmény részt vesz a projekt szakember-utánpótlásának képzésében.
Az eredeti elképzeléstől eltérően Putyin mégsem utazik le Debrecenbe, hanem Budapesten veszi át az elismerést.
3 milliós fizetést vett fel amikor 120 rubel volt az országos átlag, és be is fizette az adókat utána.
Életének 68. évében elhunyt Artyom Taraszov, a szovjet szövetkezeti egyesülés elnöke. A peresztrojka alatt elsők között hozott létre magáncéget (szövetkezetet) és számítástechnikai termékek importjával foglalkozó vállalatában 1989 januárjában hivatalosan 3 millió rubel fizetést vett fel, befizetve az ehhez kapcsolódó adókat is. Akkor az országban 120 rubel volt az átlagbér.
A Szovjetunió szétesésekor Londonba emigrált, majd két év múlva visszatért és parlamenti képviselő lett. 1996-ban újra Londonba emigrált, ahol egészen 2003-ig élt
Szergej Prokugyin-Gorszkij 1909-1912 k között körbeutazta az Orosz birodalmat, hogy dokumentálja a látottakat. Szerencsére a negatívok megmaradtak, így a fényképek restaurálhatók, így bepillantást nyerhetünk, milyen is volt egy évszázada az adott város.
Shor Dar medresz Tilla Kari medresz RegistanRövid oktatófilmet készített a moszkvai Migrációs Központ az orosz fővárosban dolgozó vendégmunkásoknak.
Oroszország nem a zökkenőmentes ügyintézésről híres, de a vendégmunkások egy valóban modern központban, egy helyen intézhetik el az ügyeiket Moszkvában. A munkavállalási szabályok országonként eltérnek, a filmbeli procedúra az azeri, moldáv, tadzsik és üzbég vendégmunkásokra vonatkozik, de nagyjából ilyen eljárásra számíthatnak a más államokból érkezők.
A kazahsztáni madjar törzs egyes feltételezések szerint genetikai rokonságban áll a magyarsággal. Hogy így van, vagy sem azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy barátsággal fogadják a magyarokat.
A madjar törzs vezetői, és a kazahsztáni kenyérrel, sózott vajjal és kumisszal, népdallal köszöntötték a Magyar-Turán Alapítvány küldöttséget, és díszkísérettel vezették Torgajba, majd Szagába.
A Magyar-Turán Alapítvány csapata a helyi stadionban tartott harci lovasbemutatót, nagy sikerrel. Ezt követően a vendégek tiszteletére a helyiek birkózóversenyt rendeztek.
Szaga, a Száriözön (Sárga folyó) partján fekvő kis falu főterét 2012 óta ékesíti a magyar nép ajándékaként Nemes Sándor hejcei fafaragó által faragott és a Magyar Külügyminisztérium támogatásával felállított életfa. A kazah-magyar motívumokkal díszített életfa tövében a helyiek ünnepi műsorral, népdalokkal, néptáncokkal köszöntötték a küldöttséget. A magyar csapat az ősi múltat megelevenítő harci bemutatót tartott, a helyiek elismerő tapsától kísérve.
Madjar Baba mecsetA madjarok egy török nyelvű népcsoport, mely a kazahsztáni Torgaj vidékén él, létszámuk 1-2 ezerre tehető.. Szűkösen fellelhető írott és íratlan történelmi emlékeik szerint 300-400 évvel ezelőtt telepedtek le a Sarikopa-tó körül és valószínűleg a délkeleti Karatau régióból érkeztek. A madjart mint etnikai csoportot a 16-17. századi közép-ázsiai krónikák említették meg az aral-kaszpi térségben zajló háborúk kapcsán.
Július 10-től az oroszországi Tatarsztánban elérhetővé válik az Azan, muszlimoknak készült tarifacsomag – erről állapodott meg az orosz iszlám egyház vezetése a Tattelecom távközlési vállalattal.
A csomagban alapértelmezett szolgáltatás, hogy ébresztéssel figyelmeztet az imádságok idejére, sms értesítéssel emlékeztet a vallási időpontok közeledtére. Emellett korlátlan internet és kedvezményes külföldi tarifák segítik a zarándokok kommunikációját.
Emellett még idén egy muszlim rádió és televízió is meg kezdi sugárzását.
17. századi színezett sírkő került elő, melyen az egyik legismertebb bojári család tagja van feltüntetve, kinek férje egy időben az ország de facto vezetője volt.
A Bolsaja Lubjankán került elő az a 68 x 68 centiméteres mészkőtábla, mely Anna Rtiscseva sírját jelölte, ezeket a táblákat az akkori hagyományok szerint a templom falába helyeztek. A lelet érdekessége, hogy a sírkő színezett ami nagy ritkaságnak számít. A festés oka az elhunyt személyében keresendő: Anna ugyanis egy ősi bojár család leszármazottja volt, férje pedig Nagy Péter cár bizalmi embere, Petr Prozorovszkij herceg volt
Anna egészen fiatalon ment férjhez, akivel húsz éven át éltek együtt, lányuk Ivan Golicin herceg felesége lett és I. Katalin cárnő udvarhölgye, ami jól mutatja a család rangját.
Prozorovszkij már Nagy Péter apja, Alekszej Mihajlovics uralkodása alatt is az ország egyik legbefolyásosabb személyének számított, így nem véletlen, hogy őt nevezték ki Iván cárevics (Péter bátyja és társuralkodó) nevelőjének, majd pedig Nagy Péter gyámja lett.
A cár 1697-1698 időszakban tett nagy, nyugati utazásai alatt Prozorovszkij, Lev Nariskin és Borisz Golicin voltak a birodalom tényleges vezetői. Prozorovszkij már Nagy Péter uralkodása alatt a legfőbb bizalmi embernek számított: ő vezette a kincstárat és a fegyvertárat. Különös hírnévre tett szert a svédek elleni hadjárat során, amikor tüzérségi fegyverek beszerzése céljából az uralkodó elrendelte a fegyvertárban őrzött értékek beolvasztását, ám Prozorovszkij saját pénzből tett eleget a parancsnak, megőrizve az értékeket az utókornak.
Anna egyébként mai szemmel nézve fiatalon, 35 évesen hunyt el, a talált sírfelirat szövege: «Лета 1678 октября, в 31-й день на память святых апостолов Стахия и Амплия и иже с ними, преставися раба Божия боярина князя Петра Прозоровского жена княгиня Анна (погребе) на ноября в 1-й день».
Kijött a magyar diszkont légitársaság jövő nyári menetrendje, amiből kiderül, hogy gyakrabban repül majd az orosz fővárosba.
Jövőre a mostani heti hét járat helyett 11 lesz a tervek szerint: hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap reggel és este is indulnak a gépek. A menetrend kifejezetten utazóbarát: a reggeli járatok 5:55-kor indulnak Budapestről és 9:25-kor szállnak le helyi idő szerint Moszkvába. Az esti gép 17:45-kor indul és 21:15-kor száll le az orosz fővárosban. Mindkét járat 40 percnyi szünet után indulnak vissza Budapestre.
Nagy Péter vagy Tolsztoj, esetleg Lenin? Így vélekednek erről maguk az oroszok.
A Levada-Centr közvéleménykutató cég idén is elkészítette hagyományos felmérését, melyben arra kereste a választ, hogy ki tekinthető Oroszország legjelentősebb személyiségének, függetlenül attól, hogy a politika, kultúra vagy éppen tudomány terén alkotott kiemelkedőt.
Az országos, reprezentatív felmérésen nem konkrét nevek közül kellett választani, hanem nyitott kérdés volt és a megkérdezettek több választ is megadhattak.
Így fordul elő, hogy olyan személy is szerepel a legnagyobb oroszok húszas listáján, aki nem is orosz, de a lakosság egy része annak tartja: Albert Einstein, Isaac Newton vagy éppen Bonaparte Napóleon. Utóbbit egyébként a lakosság tizede említi hagyományosan, sőt 2004-ben az ötödik volt a felmérésen!
Az élen idén is Joszif Sztálin végzett 38 százalékos említettséggel. A volt szovjet vezető megítélése az ezredforduló környékén változott meg a társadalomban: míg 1989-ben csak 12% tartotta őt a legjelentősebb személynek, rá tíz évvel már 35% mondta ugyanazt.
Őt Vlagyimir Putyin jelenlegi államfő és Alekszandr Puskin követezik, egyaránt 34%-os említettséggel, nem sokkal megelőzve Lenint (32%) és Nagy Pétert (29%).
Leninről még 1989-ben az oroszok 72 százaléka vélte úgy, hogy ő tekinthető a legnagyobb személyiségnek, rá öt évvel viszont már csak 34%.
A fenti öt után már egy törés következik a számokban, az első tíz között találjuk még az első szovjet űrhajóst, Jurij Gagarint (20%), Lev Tolsztojt és Zsukov marsallt (12-12%), valamint Nagy Katalin cárnőt és Mihail Lermontovot (11-11%).
A húszas listán találunk még tudósokat (Mengyelejev és Lomonoszov), hadvezéreket (Kutuzov és Szuvorov), pártvezetőket (Brezsnyev, Gorbacsov) és költőt (Szergej Jeszenyin)
Megállt az élet az orosz főváros több pontján az iszlám világ egyik legnagyobb ünnepe, a Ramadánt követő Uraza-bayram miatt.
A moszkvai belügy adatai szerint csak a főváros központi (egyébként 10 ezer főt befogadni képes) mecseténél az esős idő ellenére is 250 ezren vettek részt az imádságokon.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Ez az első ilyen jellegű rendezvénye a magyarországi örménységnek, melynek helyszínei Budapest, Veszprém, Szeged, Debrecen és Gyergyószentmiklós. Az Örmény Diaszpóra Fesztivál az Országos Örmény Önkormányzat és magyarországi örmény szervezetek szoros összefogásában kel életre.
A nagyszabású művészeti programsorozatban helyet kap film, színházi előadás, klasszikus- jazz-és popzenei koncertek, illetve gasztronómiai rendezvény egyaránt.
A fesztivál augusztusban az Ígéret című film magyarországi díszbemutatójával indul, majd szeptember elején Gyergyószentmiklóson folytatódik. Szeptember 16-án Veszprém ad helyet a Mendelssohn Kamarazenekar koncertjének, majd rá két nappal az Örmény Kulturális Központban nyílik meg a fesztivál rendhagyó képzőművészeti tárlata POP ARM címmel.
Szeptember 24-én kerül sor a fesztivál színházi programjára és ünnepi záró előadására a Musza Dagh Musical premierjére a RAM Colosseumban. Az örmény zenei motívumokkal is dolgozó G-Play rapzenekar jubileumi koncertje a fesztivál ráadásprogramjaként kerül megrendezésre a Liget Klubban.
Korábban soha nem publikált iratokból kiderül, a német csapatok gyors előretörését valóban a szovjet felkészületlensége okozta?
Számos, korábban soha nem publikált anyag került fel az orosz honvédelmi tárca honlapjára. Ezek zömmel a 2. világháború kitörésekor a nyugati határszakasz védelmét ellátó egységek parancsnokainak vezérkarnak küldött válaszai. A parancsnokság arra kereste a választ, mennyire ismerték a határvédelmi tervet, mikor kapták meg a teljes harckészültséget elrendelő parancsot, miért volt gyakorlaton ebben az időben a tüzérség nagy része, vagy éppen mennyire tudtak a német csapatok hadi előkészületeiről.
A 100 oldalnyi iratban több ismert parancsnok válasza is olvasható, így például Ivan Bagramjan marsallé aki akkor a kijevi katonai körzet vezetője volt.
Komoly jelentőséggel bír a balti különleges katonai körzet felderítőegységének akkor helyettes parancsnoka, Kuzjma Derevjanko válasza. Ebből kiderül, hogy teljeskörű információkkal rendelkeztek a német csapatok mozgásáról és mennyiségéről már 2-3 hónappal a háború kitörése előtt, amit rendszeresen jelentettek is, ám semmilyen reakció nem érkezett vissza, úgy véli egyszerűen nem hitték el a vezérkarban a kapott információkat.
Pedig a végén már naponta küldünk jelentést és nem csak a támadás kezdetének pontos idejét, hanem irányát is tudtuk – áll az anyagokban.
Egy másik egység vezetője arról vall, hogy órákkal a háború kitörése előtt kapott parancsot a az egységek visszavonására a határtól. Bagramjan marsall magyarázata szerint a vezérkar attól félt, hogy a német seregek provokációnak fogják tartani, ha közvetlenül a határon lesznek szovjet katonai alakulatok.
Mindez azért is bír jelentőséggel, az orosz társadalom zöme felmérések szerint ma úgy véli, a váratlan német támadás okozta az áldozatok nagy számát. Míg húsz évvel korábban a sztálini vezetésnek tudták be ezt, mely szerintük a katonai akciók során nem törődött a várható áldozatok számával.
Ez lesz az orosz főváros alapításának 870. évfordulója alkalmából tervezett rendezvénysorozat szlogenje.
Jól jár az, aki szeptember elején látogat Moszkvába – elseje és tizedike között rendezik ugyanis a Moszkva jubileuma nevet viselő fesztivált egyszerre 40 helyszínen. Tavaly 10 millión látogattak a városi napokra, idén ennél többen várhatók.
A rendezvény célja megismertetni a közönséggel azokat az eseményeket, eredményeket, melyek Moszkvához köthetők vagy olyan személyekkel kik itt hoztak létre kiemelkedőt.
Érdekesség, hogy a rendezvény összes helyszíne az orosz avantgárd stílusában lesz kialakítva.
Változhat a beutazási rend, eszerint mindenki számára egységesen kötelező lesz.
Az orosz belügyminisztérium benyújtotta a parlament elé azt a törvényjavaslatot, mely egységesítené az országba történő beutazási rendet. A törvény elfogadása után bárhonnan is érkezzen valaki (beleértve az Eurázsiai szövetség vagy a FÁK-tagállamokat is) csak ujjlenyomat leadása után léphetne be az országba függetlenül az utazás céljától.
A rendelet előírja, hogy a lakóhely szerinti konzulátus a fénykép mellett vegyen ujjlenyomatot is a beutazni szándékozóktól, melyet beléptetéskor a határon fognak leellenőrizni. A rendelet alól nem kivételek azon államok sem, melyek polgárai vízummentesen utazhattak be.
A belügyindoklása szerint a törvényre azért van szükség, mert csak tavaly 28 ezer olyan esetet fedeztek fel, mikor valaki idegen okmányokkal lépett be Oroszországba vagy megkísérelte azt. Ezek túlnyomó többsége Közép-Ázsiából érkeztek. Ezek az esetek pedig kiszűrhetők, ráadásul egységes adatbázis alapján bárhol el lehet végezni az ellenőrzést.
A jelenlegi szabályozás szerint is voltak olyan országok, melyekre vonatkozott az ujjlenyomat leadási kötelezettség illetve ugyanez volt az eljárás ha valaki munkavállalási vízumért vagy engedélyért folyamodott, emellett egy sor szakma orosz képviselőinek (pilóták, hivatásos katonák, vámhivatali dolgozók, stb.) is alá kellett magukat vetniük az eljárásnak.
Leülhet Kim Kardashian Garri Kaszparovval sakkozni? Hogy mutat egy örmény templom a Holdon? Esetleg egy Aznavour – Agassi teniszparti?
Az Örmény Kulturális Központ pályázatot indít az első Nemzetközi Diaszpóra Fesztivál keretén belül Budapesten megrendezésre kerülő POP ARM kiállítása alkalmából.
A pályázatra, olyan pop art és kortárs képzőművészeti munkákkal lehet jelentkezni,melyek témái valamilyen formában, de nem megszokott módon kapcsolódnak az egyetemes örmény kultúrához, ismert személyiségekhez, hírességekhez, költőkhöz, zenészekhez stb. Az alkotás a képzőművészet bármely ágában elkészíthető: kollázs, festmény, installáció, kisplasztika stb.
Életkori megkötés nincs.
Díjazás: az első helyezett 100 000 Ft értékű pénzjutalomban és oklevélben.
A fődíj mellett egy alkotás közönség díjban részesül, amelyre a rendezvény eseményoldalán, illetve a kiállítás megnyitójának napján a helyszínen lehet szavazni. A Közönségdíj értéke 60 000.- Ft.
Pályázati határidő: 2017. 07. 31.
Az eredmény hirdetés és a kiállítás megnyitójának napja: 2017.09.17.
A pályázat részleteiről itt tájékozódhat.
Kell ismernie hazája történelmét vagy a himnusz szövegét? Dolgozhat külföldön egy patrióta vagy kritizálhatja a hatalmat? Ezt gondolják erről az oroszok.
Erről is kérdezte a lakosságot országos felmérésében a FOM (Társadalmi vélemények alapítvány). Az adatsorból kiderül, hogy egy évtized alatt jelentősen nőtt a magát hazafinak vallók aránya (57-ről 78 százalékra) és ez megfelel a társadalmi hangulatnak.
Először arról kérdezték a válaszadókat, hogy környezetükben, ismeretségi körükben milyen konkrét lépésekben mutatkozik meg a hazafiság.
A legnépszerűbb válasz a katonai szolgálat volt, értve ez alatt hogy nem vonták ki magukat a sorkatonaság alól, vagy éppen továbbszolgáltak immár hivatásos állományban – a lakosság 8 százaléka említette ezt. Ezt követte, hogy nem akarnak külföldre utazni tanulni, dolgozni (6%) ami után 5-5 százalékos említettséggel követett, hogy dicsérik országukat, nem kritizálják az állami vezetést és aktívan részt vesznek egy társadalmi ügy megoldásában.
A következő kérdéssor arra vonatkozott, hogy álláspontjuk szerint vajon hazafinak számít az, aki (zárójelben az igenek aránya):
– nem szereti hazája természetét (24% szerint attól még lehet hazafi)
– kivonja magát a katonai szolgálat alól (29%)
– nem ismeri hazája történelmét (33%)
– külföldön tanul vagy dolgozik (46%)
– nem jár választásokra (51%)
– több külföldi irodalmat olvas mint hazait (58%)
– kritizálja az ország vezetését (62%
– nem tudja a himnusz szövegét (62%)