Feed aggregator

2015. július 8-án egy újabb lépéssel közelebb került a mobiltelefonok barangolási (roaming) díjainak megszüntetése, amikor is a tagállamok az Állandó Képviselők Bizottságának keretében jóváhagyták az Európai Parlamenttel elért megállapodást. A vonatkozó új jogszabály ezen túlmenően tartalmazni fogja a nyitott internethez való hozzáférés (vagyis a hálózatsemlegesség) védelmét célzó első uniós szintű szabályokat is.

2017 közepétől megszűnnek a barangolási díjak

A megállapodás értelmében 2017. június 15-től megszűnnek az Európai Unióban a barangolási többletdíjak. A barangolásszolgáltatóknak azonban lehetőségük lesz az ún. „méltányos használati szabályzat” alkalmazására, ami elejét veszi a roaminghasználattal való visszaéléseknek. A visszaélésszerű barangolás többek között az időnkénti utazásoktól eltérő roaminghasználatot jelenti majd.

A méltányos használatot meghaladó mértékű roaminghasználat esetén kisebb mértékű díj felszámítására lesz lehetőség. A szóban forgó díj a szabályok értelmében nem haladhatja majd meg a szolgáltató által a többi uniós ország hálózatának használatáért fizetett legmagasabb nagykereskedelmi árat. Azt, hogy a roaminghasználat meddig tekinthető méltányos használatnak a Bizottság fogja meghatározni 2016. december 15-ig. 

Ahhoz, hogy a roamingdíjak megszűnése az EU egészében fenntartható legyen, csökkenteni kell a jelenleg érvényben lévő nagykereskedelmi árakat. Az ehhez vezető első lépésként a Bizottság felül fogja vizsgálni a nagykereskedelmi roamingpiac helyzetét és 2016. június 15-ig új jogszabályjavaslattal fog előállni. Ezenkívül a szolgáltatók költségeinek megtérülését garantáló biztosítékok is beépülnek majd a rendszerbe. 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, távközlési és médiáért felelős miniszter és a Tanács elnöke elmondta: „A roamingdíjak 2017 júniusáig történő megszüntetéséről szóló megállapodás kiváló példája annak, amikor az európai polgárok az Európai Unió fellépése nyomán egyértelműen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Európa képes eredményesen fellépni.” 

Alacsonyabb roamingdíjak már 2016-ban 

Már 2016. április 30-ától csökkenni fognak a roamingdíjak. Ennek megfelelően a felszámítható többletdíjak felső határát az alábbiak szerint fogják meghatározni: hívások esetén percenként 5 eurócent, sms-enként 2 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 5 eurócent. Ezek az összegek a nagykereskedelmi árak jelenlegi felső határának felelnek meg. Hívásfogadás esetén a felszámított legmagasabb többletdíj az Unióban kiszámlázható legmagasabb mobilhívás-végződtetési díjak súlyozott átlagának fog megfelelni, amelyet a Bizottság 2015 végéig fog meghatározni. 

Az EU-ban jelenleg érvényes roaming kiskereskedelmi árkorlátok annak az összegnek felelnek meg, amelyet a szolgáltatók a fogyasztóknak felszámíthatnak. Ez azt jelenti, hogy ezek az árak a belföldi árat és a többletdíjat foglalják magukban. Szintén 2016. április 30-tól a belföldi ár és az esetleges többletdíjak összege nem haladhatja majd meg a jelenleg érvényben lévő kiskereskedelmi árkorlátokat (hívások esetében percenként 19 eurócent, sms-enként 6 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 20 eurócent).  

A nyitott internet védelme 

Ez lesz az első alkalom, amikor az uniós jogban megjelenik egy arra vonatkozó előírás, hogy a szolgáltatók az internet-hozzáférés biztosítása során kötelesek egyenlő bánásmódot biztosítani a forgalom valamennyi típusa tekintetében. A jogszabály szövege azt az elvet is rögzíti, hogy a felhasználóknak joguk van az interneten hozzáférni az általuk kiválasztott tartalomhoz, illetve az interneten ilyen tartalmakat terjeszteni. 

A szolgáltatók az internetforgalom zavartalanságának megóvása érdekében ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseket vezethetnek be. Ezeknek az intézkedéseknek nem üzleti megfontolásokon, hanem objektív műszaki követelményeken kell alapulniuk. A letiltás vagy akadályozás csak bizonyos korlátozott körülmények között lesz engedélyezett, például kibertámadások elleni védekezés céljából, vagy a kivételes vagy ideiglenes jelleggel kialakuló szűk hálózati keresztmetszetek megszüntetésére. 

A szabályok lehetővé teszik majd olyan megállapodások megkötését, amelyek tárgya egy meghatározott tartalomra optimalizált szolgáltatás, amennyiben az optimalizálásra szükség van, a szolgáltatóknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások elérjenek egy általános színvonalat. Ilyen speciális szolgáltatásnak minősül például a távsebészet és az összekapcsolt autók. 

A nyitott internetre vonatkozó szabályokat 2016. április 30-tól kell alkalmazni, amely egybeesik az új rendelet alkalmazásának megkezdésére meghatározott időponttal. 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, hogy „vitathatatlanul történelmi lépésnek számít, hogy az uniós jogba bekerült a nyitott internet védelmének elve”. „Ezzel teret engedünk az innovációnak. A megállapodás a jövőbeli igényeket is képes lesz kielégíteni.” 

Hogyan lesz a javaslatból jogszabály? 

Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezt követően azt a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia. A Tanács várhatóan 2015 őszén fogja hivatalosan elfogadni a szöveget. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Mindenki nyugodjon le, elutasították azt, amivel eredetileg sem tudtak volna így tenni.

L'Allemagne trône au cœur de cet espace où chaque Etat devient le prédateur potentiel de ses voisins. Alors, que faire ? / Allemagne, Europe, France, Banque, Capitalisme, Démocratie, Économie, Finance, Histoire, Idées, Inégalités, Crise économique, Crise financière, Néolibéralisme - (...) / Allemagne, Europe, France, Banque, Capitalisme, Démocratie, Économie, Finance, Histoire, Idées, Inégalités, Crise économique, Crise financière, Néolibéralisme - 2014/03

Coincée entre deux puissances qui voient en elle tantôt un grand marché, tantôt un pion géopolitique, l'Ukraine, sous la conduite de son gouvernement autoritaire, zigzague sur une voie étroite. / Europe, Europe de l'Est, Russie, Ukraine, Économie, Énergie, Géopolitique, Nationalisme, Relations (...) / Europe, Europe de l'Est, Russie, Ukraine, Économie, Énergie, Géopolitique, Nationalisme, Relations internationales, Relations bilatérales - 2013/12

Au rythme de la montée en puissance de la MINUSCA, la force Sangaris poursuit le resserrement de son dispositif débuté en juin 2015. Elle compte désormais 900 soldats. S’appuyant sur des moyens robustes et un dispositif recentré sur l’emprise  de M’Poko à Bangui, le format de Sangaris permet d’offrir une capacité rapide de réaction au profit des forces de l’ONU. La force s’articule autour d’un poste de commandement interarmées de théâtre (PCIAT), d’un groupement tactique interarmées (GTIA) et d’unités d’appui et de soutien (transport, logistique, renseignement et sous-groupement aéromobile – SGAM – disposant de 7 hélicoptères dont 2 TIGRE).

Lancée le 1eraoût 2014, fondée sur une logique de partenariat avec les pays du G5 Sahel, l’opération Barkhane arrive au terme de sa première année d’existence. Elle constitue un modèle d’intégration dont l’action a permis de considérablement affaiblir les groupes armés terroristes qui menaçaient la stabilité des pays de la bande sahélo-saharienne.

Programmées par le CAOC (Combined air and space operation center) au Qatar, suivies en conduite par le JOC (joint operation center) Chammal, 12 missions aériennes ont été conduites cette semaine. Elles ont permis de réaliser 4 frappes dans les régions de Mossoul, Sinjar, Falloujah et Baiji. Sept objectifs ont été détruits, constitués par des bâtiments et de l’armement lourd du groupe terroriste Daech.

Az Orbán-kormány egyre jobban megnehezíti a média munkáját.

Graphene is a new material with a wide range of extraordinary properties (lightweight, high strength, thermal and electrical conductivity, etc.). It is widely expected to lead to new and improved applications for defence. On 2 June, 25 experts from Ministries of Defence, European entities, industry and academia participated in an EDA workshop to discuss current and future areas of application of graphene in defence at the Swedish Defence Research Agency FOI in Linköping.

Graphene has a wide number of potential applications interesting for defence such as advance camouflage systems and lighter or stronger protections. The objective of the workshop was to gather experts in related fields to discuss possible future defence applications and areas of applicability of graphene technologies. The discussion was focused on how to enhance composites and coatings by including graphene and on its possible use in adaptive camouflage, due to its thermal and electrical conductivity properties, and protection systems, based on its strength and low weight.

The outcomes of the workshop will be further analysed to identify how graphene technology can support the EDA Capability Development Plan (CDP), taking into account the Materials & Structures CapTech Strategic Research Agenda (SRA), and if possible, to create a technology roadmap towards achieving the required maturity of graphene based applications for defence.

(c) Picture: SAAB Barracuda

More information

• For further information, please contact GEM1@eda.europa.eu.
• Capability Development Plan project page

 

Of the four main European Institutions,[1] the European Parliament (EP) has most struggled to be heard on the recent crises affecting Europe (monetary, economic, social, environmental…).[2] At a time when the European project is at great risk, and when European leaders struggle to define a common European interest, it is perhaps time to turn to the EP, and to give more powers to the only directly elected institution at EU level. After all, the EP is conventionally presented[3] as less bound by national interests, and in certain policy areas such as environmental policy, social justice or civil liberties, as being more ambitious than the Council of Ministers. Hence empowering the European Parliament could be a way of determining a common European interest and alternative solutions to the European crises than those currently supported by the European Commission and the European Council.

But all of these speculations rest on one key assumption: that we know how a stronger European Parliament would behave. More precisely, that it would rise above national interests and deliver a greener EU that is more socially-inclusive and respectful of civil liberties. But would the European Parliament necessarily behave like that? In this blog post, I argue that before granting yet more power to the European Parliament, we need to analyse what impact new powers have had on the EP in the past.  I argue that we cannot always expect the European Parliament to be more liberal and greener than the rest of the institutions. But even though the EP is not green by default, including the EP in policy discussions yields interesting outcomes, opening the way for an alternative take on the different crises to be aired at EU level. I build this argument based on a paper I presented at the 16th UACES Student Forum conference held at Queen’s University Belfast last week, as well as on the other papers on our panel on the EP as an actor, by Martin Wirtz and Ching-Yi Chen.

There is a growing literature which investigates whether greater power means the EP’s more radical policy positions (greener, more attentive to civil liberties etc.) gain greater clout at EU level, or whether the EP changes positions once granted further powers, becoming a tame team player. Work by Burns & Carter on the environment or by Ripoll Servent on civil liberties and trade [4] tend to stress that the EP is losing its unique voice as it gets more powerful. To a certain extent, our discussions in Belfast confirmed this finding. Thus,  by looking at the recent 2013 CAP reform, Martin Wirtz showed in his paper that MEPs are not necessarily impervious to national interests — when distributed costs among member states are clear, national voting patterns can emerge. This raises doubts as to whether the EP could be better at coming up with a common solution than the European Council or the Council of Ministers, if it is also bound by national interests in situations with clearly distributed costs. Not only is it doubtful that the EP would propose a more “European” solution, it is also doubtful that it would propose a greener one. Hence in my paper on greening in the latest CAP reform I explain how the European Parliament, working together with the Council of Ministers, hollowed out the Commission’s flagship greening initiative, the Green Payment.

These two cases offer a clear warning to people keen to pin their hopes on the European Parliament. But we should not take these cases to mean that we can expect nothing new or different from the Parliament compared to what the other institutions would produce. For example, our discussions in Belfast shed light on two key characteristics of the EP’s actions: the EP can be unpredictable and it can be increasingly independent. First, Ching-Yi Chen’s paper on ACTA, the Anti-Counterfeiting Trade Agreement, is a perfect example of the EP’s unpredictability. As directly elected politicians, MEPs can be more easily swayed by citizens’ mobilisation than the rest of Brussels. In the case of ACTA, civil protest in Central and Eastern Member States served to shed light on the negative impacts ACTA would have on the rights of internet users. This helped foster opposition to ACTA among left wing parties in the EP, as well as to split the main right wing group, leading the EP to reject ACTA. The shadow of ACTA’s rejection still hangs over the current discussion within the EP about TTIP – the Transatlantic Trade and Investment Partnership, currently discussed with the US government – which contrary to ACTA could have strong environmental consequences – making other EU actors as well as the EP leadership very wary of how a vote on TTIP would go. Second, my paper on the CAP reform puts forward the argument that the EP did not simply weaken the Commission’s green agenda, it proposed and fostered an alternative path to greening the CAP – through stronger voluntary payments – a clear sign of the EP following its own independent path.

To conclude, looking back at the effects of recent changes to the EP power, it is far from certain that  further empowering the European Parliament would give way to a more “European” and greener response to the different crises shaking the EU. The EP is not always impervious to national interests, nor is it necessarily greener. But empowering the EP nevertheless shakes up discussions in Brussels, giving voice to an unpredictable and increasingly independent actor.

[1] The European Parliament, European Commission, Council of the European Union (ex. Council of Ministers) and the European Council.

[2] As illustrated by Angelos Loukakis’s paper on discussions on the Greek crisis and the EP’s failure to reply to the European Commission’s 2015 Work Programme, even though the programme contained some highly contested measures regarding environmental policy.

[3] Indeed a previous post on this blog presents a short overview of the academic debate on the question.

[4] See for example Neil Carter & Charlotte Burns’ project “Is the European Parliament an Environmental Champion?” and, on trade and civil liberties, the work of Ariadna Ripoll Servent.

The post Empowering the European Parliament: a greener, more European way out of the European crises? appeared first on Ideas on Europe.

Plenary sessions : Parliament condemned in the strongest possible terms the genocide in Srebrenica of 11 July 1995 and said that "such horrendous crimes must never happen again", in a vote on Thursday. MEPs regret that the UN Security Council failed to pass a resolution commemorating the genocide and call for acceleration of war crimes prosecution at international and domestic level.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenary sessions : Parliament condemned in the strongest possible terms the genocide in Srebrenica of 11 July 1995 and said that "such horrendous crimes must never happen again", in a vote on Thursday. MEPs regret that the UN Security Council failed to pass a resolution commemorating the genocide and call for acceleration of war crimes prosecution at international and domestic level.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenary sessions : Forthcoming proposals to reform EU copyright law for the digital era must ensure a fair balance between the rights and interests of both creators and consumers, said MEPs on Thursday. They called for ways to improve access to online content across borders, while recognizing the importance of territorial licences, particularly for TV and film productions.

Source : © European Union, 2015 - EP

Depuis le 16 juin, le Parlement européen compte un huitième groupe politique : Europe des Nations et des Libertés, dont le Front national devient la principale composante. Une victoire pour Marine Le Pen qui a réussi à enrôler des eurodéputés polonais et britannique afin d'atteindre le quota requis de sept nationalités différentes. Le groupe sera le plus à droite sur l'échiquier politique européen et également le moins nombreux avec 37 eurodéputés.Nommé chef de la délégation du Front national, Edouard Ferrand revient sur sa constitution et ses objectifs.

Le référendum organisé en Grèce le 5 juillet sur les réformes proposées par les créanciers a abouti à la victoire du "non" à plus de 61%. Un résultat qui ne signifie pas une volonté de la Grèce de sortir de la zone euro, mais qui a encore glacé les discussions. Une nouvelle réunion de l'Eurogroupe et un nouveau sommet de la zone euro se sont tenus le 7 juillet, sans progression notable. Or naturellement le temps presse pour trouver un accord et éviter le spectre de plus en plus plausible du Grexit. Athènes doit 1,6 milliard d'euros au FMI depuis le 30 juin et devra rembourser 3,5 milliards d'euros à la BCE avant le 20 juillet. Des créances qui, si elles ne devaient pas être honorées, conduiraient presque sans aucun doute le pays au défaut de paiement, synonyme de sortie de la zone euro. Une perspective aux conséquences évidemment lourdes pour le pays, mais aussi pour l'Europe. Le processus d'intégration européen subirait en effet un revers sans précédent.

Plenáris ülés : Nem korlátozná a Parlament a középületek és köztéri műalkotások fényképeinek közzétételét: így döntött a Ház az új európai szerzői jogi szabályzás előkészítéseként. A Bizottság által 2015 végén benyújtandó javaslatnak egyensúlyba kell hoznia a szerzők és a fogyasztók jogait és érdekeit, mondták a képviselők csütörtökön. Javítani kell az internettartalmak határokon átnyúló elérhetőségét, ugyanakkor a televíziós programok és filmek esetében van létjogosultsága területi engedélyeknek.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Plenary sessions : The European Neighbourhood Policy (ENP) must return to its original aim of creating an area of prosperity, stability, security and good neighbourliness, Parliament said on Thursday. The EU must go “back to basics” and place these goals at the top of its agenda, say MEPs. They stress that the revised policy must be more political, differentiated and based on EU values and principles, democracy, the rule of law and human rights.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenary sessions : The European Neighbourhood Policy (ENP) must return to its original aim of creating an area of prosperity, stability, security and good neighbourliness, Parliament said on Thursday. The EU must go “back to basics” and place these goals at the top of its agenda, say MEPs. They stress that the revised policy must be more political, differentiated and based on EU values and principles, democracy, the rule of law and human rights.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenáris ülés : A természeti erőforrások termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal növelhetnénk az uniós GDP-t és két millió fenntartható új munkahely születne, jelentették ki a képviselők egy csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. Azonban ehhez kötelező hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakítására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörő lépésekre van szükség.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Plenary sessions : The EU needs to use natural resources more efficiently - a 30% increase in resource productivity by 2030 could boost its GDP by nearly 1% and create an extra 2 million sustainable jobs, say MEPs in a resolution voted on Thursday. But to achieve this growth, it needs binding waste-reduction targets, revamped ecodesign laws and measures to uncouple growth from resource use, they add, calling on the European Commission to table legislation by the end of 2015.

Source : © European Union, 2015 - EP