Feed aggregator

Ezer sebből vérzik a görög népszavazás, amelynek cseppet sem világos a tétje. Nem lennénk a görög választók helyében.

Dél-Afrikában találták azt a pitont, aminek egy tarajos sül okozta a halálát: belülről szúrta agyon a kígyót.

Bulgáriában újra nekifutnak a meglévő MiG-29-es és Szu-25-ös harci repülőgépek leváltására. A vadász- és csatagépek utódja egy típus lesz. A honvédelmi miniszter július elsejei bejelentése szerint első körben használt F-16-ról kezdenek tárgyalásokat Belgiummal, Hollandiával és Görögországgal. Első két esetben a modernizált AM/BM variánsokról lehet szó, míg utóbbinál az újabb gyártású C/D változatok kerülhetnek eladósorba.

Június 17-én hajtotta végre első repülését az első Üzbegisztán számára gyártott C295W szállító repülőgép. A volt szovjet tagköztársaság 2014 májusában jelentette be négy példány beszerzését az utóbbi évtizedben egyre népszerűbb európai szállítógépből.

Izraelben befejezte kiképzését az első olyan évfolyam, amelyik a modern repülőgépek vezetését az új Alenia Aermacchi M-346 Lavi gyakorlógépek segítségével sajátította el. A típus első két példánya egy évvel ezelőtt, 2014 júliusában érkezett meg az országba, míg a pilótaképzésben ez év januárjától vettek részt.

Közel-keleti hírügynökségek jelentése szerint Egyiptom hamarosan beszerez egy NH Industries NH90NFH haditengerészeti helikoptert is a nemrégiben átvett ex-NORMANDIE FREMM-osztályú fregattja számára. Az egyiptomi haditengerészet jelenleg tíz Kaman SH-2G (E) Super Seasprite helikopterrel rendelkezik.

A 42 elvárt helyett 35 repülőszázaddal rendelkező India ebben évben újabb három repülőszázaddal lesz szegényebb. A 18-18 géppel rendelkező alegységek gépállományát alkotó MiG-21-es és a MiG-27-es típusok az azonnali csere lehetősége nélkül kerülnek kivonásra, a több mint egy évtizedig húzott-halasztott tender miatt. A repülőszázadok gépeit a többi repülőképes géphez tervezik felhasználni tartalék alkatrészként, mivel még nem érettek meg teljesen a selejtezésre.

Németországban a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) hajógyárában az első lemez ünnepélyes vágásával kezdetét vette az első, Szingapúr által megrendelt Type 218SG tengeralattjáró gyártása. A 70 méter hosszú, 6,3 méteres merülésű és körülbelül 2000 tonna vízkiszorítású, levegő-független meghajtású típusból két egységet rendelt meg a városállam haditengerészete 2013 decemberében. A Type 218SG a Type 212A-osztály és a Type 214-osztály legjobb tulajdonságait ötvözi a gyártó szerint, mivel kormánylapátjait az előbbi hajóosztályhoz hasonlóan X alakban helyezték el, ezzel az utóbbi hajóosztály méreteit, hatótávolságát megtartva alkalmasabb lett a sekély vízben végzett manőverezésre.

A repülőerők képességének fejlesztéséről sem feledkeztek meg Szingapúrban, ugyanis 2016-tól kezdődően 5-6 év alatt 60 F-16-os vadászbombázójukon fog megjelenni az AESA antennájú fedélzeti rádiólokátor, nagyjából 130 millió dollár ellenében.

Kínában állítólag már szolgálatba állították a négymotoros Y-8GX6 tengeri járőrgépet. Az első fotók még 2011-ben jelentek meg a szállítógépen alapuló tengeri járőrgépről, mely a Shaanxi Aircraft Corporation gyártmánya. A négy WJ-6C hajtóművel ellátott, turbólégcsavaros gép az Északi-tengeri Flotta állományában bukkant fel idén. A hatlapátos légcsavarral ellátott gép törzsének megépítéséhez kompozit anyagokat is felhasználtak, továbbá újratervezett szárnyakat is kapott szállító elődjéhez viszonyítva.

Több mint 1000 meghívott előtt végrehajtotta utolsó repülését az amerikai haditengerészet színeiben a Grumman EA-6B Prowler rádióelektronikai zavarógép. A 44 éven át tartó szolgálati időt lezáró eseményre június 27-én, szombaton került sor a Whidbey Island-i bázison, ott, ahol a típus a VAQ-129-es század színeiben 1971. januárjában szolgálatba állt. A 173 megépített példányból legutoljára már csak 14 volt repülőképes állapotban, ezek közül a 163890 gyártási számút érte az a megtiszteltetés, hogy végrehajtották vele a típus flottától történő nyugdíjazását jelképező utolsó fel- és leszállást. A tengerészgyalogság Cherry Point-i bázisán még 2019-ig megtalálható a Grumman EA-6B Prowler rádióelektronikai zavarógép 25 példánya. Az utódnak számító Boeing EA-18G Growler repülőgépből a haditengerészet eddig 107 darabot vett át és állított szolgálatba, de további 28, vagy 31 gép megrendelésére is mutatkozik kilátás.

Most előre megtervezetten került a szárazdokkba az amerikai haditengerészet USS FREEDOM (LCS1) fregattja. Az esedékes felújítást és korszerűsítést 3-4 hónap alatt fogják végrehajtani, ami a legtöbb esetben szoftverfrissítést foglal majd magában. De a hidraulikusból teljesen elektromos meghajtásúvá változó horgony csörlője, továbbá a hatékonyabbá váló kompresszorok és hűtőrendszerek mellett javulni fog a műholdas kommunikáció is egy új antenna felszerelésének köszönhetően. Ez utóbbi a hajóosztály többi egységén is megjelenik majd.

Brazíliában elképzelhető, hogy a JAS-39 Gripen fúrhatja meg az AMX vadászbombázók nemrégiben elkezdett korszerűsítési programját. A légierő számára már három példányban átadott A-1M-ből az eddigi tervek szerint 43 lépett volna szolgálatba, de a svéd típus megjelenését követően költségvetési okokból lehet, hogy csak 30-ra tart igényt a légierő vezetése. A 43 gépet érintő munkálatokra összesen 1,12 milliárd dollárt áldoznak, a munkát az Embraer repülőgépgyár végzi el, mely együttműködik az izraeli Elbittel. A brazil AMX-ek orrába a Mectron által kifejlesztett SCP-01 többfeladatú radar kerül beépítésre a korszerű avionika mellett. Az így már A-1M jelzést viselő gépek 3,8 tonnás fegyverterhelése egyaránt állhat majd levegő-levegő, levegő-föld, levegő-felszín osztályú precíziós fegyverekből is. Pár éve a légierő parancsnoksága az összes szolgálatban álló, azaz 53 AMX korszerűsítését tervezte, megfelelő anyagi fedezet ellenében.

Biztos a jövője viszont az SC-105 Amazonas tengeri kutató-mentő repülőgépnek a dél-amerikai országban. A múlt hónapban újabb 3 példányban megrendelt típus helyi jelölése valójában a C295-öst takarja. Az orrkúp alá beszerelt EL/M-2022A(V)3 radar akár 360 kilométeres távolságból is képes a vízfelszín felderítésére, míg a műholdas kommunikációs rendszer a mentőfeladatok irányításában játszhat kulcsfontosságú szerepet. A C295-ből tíz szállító, S-105A Amazonas jelzéssel már szolgál az országban, valamint kettő SC-105A is, azonban ezek oldalán még nincsenek a most megrendelt és 2017-tól megérkező példányokra felszerelésre kerülő buborékablakok.

A szomszédos Argentínában megszületett a döntés a hadsereg 74 TAM (Tanque Argentino Mediano) harckocsijának izraeli segítséggel történő modernizálásáról. A 111 millió dolláros programról június 26-án állapodtak meg a felek, aminek másik lényeges eleme, hogy több alkatrész és rendszer helyi gyártása, összeszerelése is megvalósul. A TAM 2C verzió létrejöttét az izraeli Elbit által készített rendszerek beépítésével valósították meg nagyobb részben. Az izraeli gyártó hőképalkotó kamerája a célfelderítést, míg a lézeres besugárzásjelzője a védelmi képességet növeli. A 105 milliméteres lövegből lehetőség nyílik a 8 kilométeres hatótávolságú Lahat irányított páncéltörő rakéta indítására is.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

McDonnell Douglas F-4C Phantom II.

Bell AH-1S Cobra.

Saab AJS37 Viggen.

MiG-21bis.

Dassault Mirage 2000B.

McDonnell F-101F Voodoo.

AgustaWestland AW-159 Wildcat.

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K.

McDonnell Douglas F-4E Terminator 2020.

PZL-Swidnik W-3PL Gluszec.

Mitsubishi T-2P.

Lockheed SR-71A Blackbird.

Westland WG-13 Lynx AH.7.

Boeing 737-7ES Peace Eagle.

Grumman EA-6B Prowler: 1., 2.

Mil Mi-6A.

British Aerospace Sea Harrier FA.2.

JF-17 Thunder.

Kawasaki OH-1 Ninja.

Italian HH-101A Caesar Special Operations Helicopter

Rendkívüli biztonsági ülést hívtak össze a mai napra (07.03.) a Dél-afrikai Köztársaságban a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) országai, hogy szót ejtsenek az egyre aggasztóbbá váló lesothói biztonsági helyzetről és átbeszéljék a lehetséges opciókat is, ugyanis az aprócska, és a Dél-Afrika vízellátása szempontjából rendkívül fontos országban a tavaly puccskísérlet után valamelyest normalizálódó helyzet ismét a teljes összeomlás esélye jelent meg, amelyhez az újabb lökést Maaparankoe Mahao egykori vezérkari főnök fényes nappal, katonák által végrehajtott meggyilkolása adta.

Ez még múlt héten történt, de az azóta eltelt pár napban több ellenzéki vezető is elmenekült az országból, a dél-afrikai elnökhelyettes és a lesothói ügyekre kijelölt közvetítő, Cyril Ramaphosa is eltöltött két napot a lesothói fővárosban, Maseruban, hogy tárgyaljon a szembenálló felekkel valamint bejelentse, hogy külföldi nyomozócsoport is segíteni fogja Mahao gyilkosainak felkutatását és elfogását (jelzésértékű mondjuk, hogy Pretoria csak kórboncnokokat küldött). Persze ez csak a konkrét ügyben jelenthet megnyugvást, a puskaporos hordó robbanásközeli helyzetét eredményező problémákra (itt gondoljunk az iszonyú szegénységre, a hadsereg és a rendőrség soraiban jelenlévő politikai megosztottságra, a hatalmas korrupcióra és egyes politikusok önző politizálására) nincs nagyon válasza sem az ország, sem az SADC vezetésének – hacsak a ma (07.03.) kezdődő, Robert Mugabe vezette SADC kétnapos konferenciáján nem sikerül valamiféle tervet kidolgozni.

Az autó, amiben az egykori vezérkari főnököt lelőtték.

Az egykori vezérkari főnök meggyilkolásával kapcsolatban a hivatalos álláspontot maga a lesothói elnök, Pakalithi Mosisili ismertette, aki szerint Mahao akkor sérült meg végzetesen, amikor megpróbálták letartóztatni a katonák – a nem hivatalos verzió szerint a gyilkosságot Mahao utódja, a tavalyi puccskísérlet egyik fő kitervelőjének számító Tlali Kamoli rendelte meg, ami persze lehet egyszerű találgatás is, mégis talán jelzésértékű, hogy a merénylet óta Mahao egyik nagy szövetségese, az egykori miniszterelnök, Tom Thabane is menekülőre fogta a dolgot a Mosisilivel szembenálló ügyvédek, újságírók, ellenzékiek egy részével együtt.

Ha azonban az SADC és Lesotho egyik fő külföldi támogatója, az Egyesült Államok nem képes megoldást kínálni, akkor elmondhatjuk, hogy tökéletes példáját láthatjuk majd annak, hogy a nemzetközi segítség mennyire behatárolt, mennyire korlátozott opciókat kínál, hiszen jelenleg úgy tűnik, hogy az állami struktúra alapjaiban rohad ebben az apró kis államban – gondoljunk csak például arra, hogy amikor Mosisili 14 év után békésen elbukta a választásokat 2012-ben és létrejött egy Tom Thabane vezette egységkormány, akkor is pillanatok alatt egyértelművé vált, hogy a hadsereg és a rendőrség csak a továbbra is egymással szemben álló politikai felek eszközeként szolgálnak: katonák támadtak gránátokkal Thabane barátnőjének házára, katonák és rendőrök privát testőrként és verőemberként szolgáltak és hát az ominózus puccsban a Thabane által elbocsátott Kamoli katonáival már elbocsátásának másnapján megrohamozta a fővárost és a Thabanéhoz hű rendőri erőket.

A lesothói politikai élet nagy öregje, Mosisili

Pedig elvileg mindkét testületnek teljesen függetlennek kellene lennie és kizárólag a nép érdekeit kellene néznie – mégis eme poszt szerzője az Afrikához fűződő sok-sok éves kapcsolata alatt sosem látott ilyen függetlenséget Lesothóban. Aztán a puccskísérlet után az SADC közreműködésével kicsikart februári választáson Mosisili ismét visszakerült az ország élére és egyik első intézkedésével ismét pozícióba ültette hű jobbkezét, Kamolit, aki aztán állítólagosan hozzálátott a politikai ellenfelekkel való leszámolásnak – kezdődött minden a Thabanéhoz hű katonák és üzletemberek eltüntetésével majd most jött ez a gyilkosság. Persze ne vessük el teljesen a sulykot, a komplex, korrupciós ügyektől átszőtt lesothói politikai életben minden vagylagos, tehát a fent említett mondatok mindegyikében ott bújkál, ott kell bújkálnia a bizonytalanságnak, hiszen jelen pillanatban megjósolhatatlan mit hoz a jövő Maseru és a világ egyik legnagyobb HIV-fertőzöttségi arányával bíró kis ország számára.

És akkor még arról nem is nagyon esett szó a posztban, hogy a jelenlegi koalíciós kormányzatban komoly szerepet betöltő Lesothói Demokratikus Tömörülés (LCD) vezetője, a lesothói politika egyik nagy alakjának számító Mothetjoa Metsing és a dél-afrikai alelnök, Ramaphosa között fennálló régi jó viszonyt nem igazán nézi jó szemmel Mosisili, ami nem túlságosan jó előjel a jövőre nézve. És várva az SADC rendkívüli ülésének fejleményeit, zárjuk most ezt az írást azzal a rövid megjegyzéssel, amellyel Mosisili szóvivője, Motumi Ralejoe kommentálta a helyzetet: “Hogy valóban problémáink lennének? Hát nem hiszem.”

twitter.com/napiafrika

4 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

DRAFT RECOMMENDATION on the proposal for a Council decision on the conclusion of the Protocol to the Euro-Mediterranean Agreement establishing an association between the European Communities and their Member States, of the one part, and the Republic of Tunisia, of the other part, on a Framework Agreement between the European Union and the Republic of Tunisia on the general principles for the participation of the Republic of Tunisia in Union programmes
Committee on Foreign Affairs
Pier Antonio Panzeri

Source : © European Union, 2015 - EP

Bekérették az orosz külügyminisztériumba Belgium moszkvai nagykövetét, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki belgiumi orosz vagyonok lefoglalása miatt. Ez utóbbiról egy belgiumi választottbíróság döntött, helyt adva az egykori Yukos (Jukosz) orosz kőolajcég részvényesei keresetének.

A bíróság a belgiumi orosz nagykövetség, valamint Oroszországnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz akkreditált diplomáciai képviselete és egy sor más orosz szervezet vagyonát foglalta le.

A nagy-britanniai Man szigeten bejegyzett Yukos Universal Limited részvényeseinek 1,6 milliárd euró kártérítést ítélt meg tavaly július 18-án a hágai Állandó Választottbíróság az Oroszországgal szemben indított perben. Az orosz államnak emellett több mint 50 milliárd dollárt kell fizetnie három, Yukos-ügyben érintett felperesnek az olajcég korábbi kisajátítása miatt. Ezt azonban mind ez ideig nem tette meg.

Korábban  a francia hatóságok is zárolták az összes orosz állami cég és képviselet számláit, vagyonát.

A 2007-re megszüntetett Yukos kőolajcég 1997-től 2004-ig volt vezetőjét, Mihail Hodorkovszkij orosz üzletembert 2005-ben, majd 2010-ben is elítélték a cég ügyében indított perben. Hodorkovszkij csak 2013 decemberében szabadult a fegyházból elnöki amnesztiával. A Svájcban élő, Putyin ellenzékévé vált férfi üdvözölte a tavalyi hágai döntést.

A Yukos 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek adta tovább.

Le 3 juillet 2015, un avion de surveillance maritime Falcon 50 de la Marine nationale a survolé la Méditerranée centrale à des fins de renseignement sur le trafic de migrants en Méditerranée. Il s’agissait de la première contribution opérationnelle de la France à l’opération EUNAVFOR MED, lancée le 22 juin par l’Union européenne.

Plus rien ne semble pouvoir empêcher un « Grexit », une sortie de la Grèce de la zone euro, sauf un improbable vote positif des Grecs au référendum convoqué dimanche 5 juillet. Si tous les Etats de la zone euro, les institutions communautaires et le Fonds monétaire international (FMI) répètent sur tous les tons que « la porte à une reprise des négociations reste ouverte », il n’est pas question de convoquer un énième sommet de la dernière chance et de se réconcilier autour d’un miraculeux « plan B ». Le seul « plan B », en réalité, c’est le Grexit, et les partenaires d’Athènes ont tenu à faire passer le message : « Si la Grèce dit non, la Grèce dit non à l’Europe », a répété à deux reprises Jean-Claude Juncker, le président de la Commission européenne, hier, lors d’une conférence de presse. « L’enjeu (du référendum, NDLR) est de savoir si les Grecs veulent rester dans la zone euro », lui a fait écho François Hollande, le Président français. Et, dramatisant encore davantage l’enjeu, Angela Merkel, la chancelière allemande, estime que le « Grexit » menace la zone euro : « si l’euro échoue, l’Europe échoue ».

La bataille autour de la question qui sera soumise à référendum est en réalité la clef de la bataille qui se joue, car, espèrent les Européens, elle pourrait changer le sens de la réponse. Alexis Tsipras, le Premier ministre grec, a en effet décidé de demander à ses citoyens, non pas s’ils veulent rester dans la zone euro, la réponse ne faisant guère de doute, mais leur avis sur un texte extrêmement technique négocié entre Athènes, la Commission, la Banque centrale européenne (BCE) et le FMI qui porte sur les « actions prioritaires » que devra mener le gouvernement grec en échange d’une aide financière. C’est un cocktail de hausses d’impôts, de coupes dans les dépenses publiques, de réformes structurelles (retraites, administration, fiscalité, lutte contre la corruption, etc.). Même si, comme on le note à la Commission, « il respecte les lignes rouges de Syriza puisqu’il n’y a pas de baisse des retraites et des salaires », il faudrait avoir la foi européenne chevillée au corps pour le voter : accepter une augmentation des cotisations sociales et de la TVA, une limitation des préretraites, un recul de l’âge légal de la retraite de 62 à 67 ans, cela ne va pas de soi…

Pis : la version retenue par Tsipras pose un réel problème, puisqu’il a choisi celle du jeudi 25 juin, beaucoup moins favorable que celle du vendredi 26 juin. Et ce texte avait encore vocation à être modifié dans la journée de samedi, ce qui n’a pu être fait, l’annonce du référendum au milieu de la nuit ayant gelé les travaux. Les négociateurs grecs ont d’ailleurs été cueillis à froid, selon des sources européennes : l’ambiance était bonne et tout le monde était persuadé qu’on allait parvenir à un compromis samedi soir. On était à « quelques centimètres » d’un accord, a regretté, hier, Pierre Moscovici, le commissaire chargé des affaires économiques et monétaires.

Cette interruption des négociations a empêché l’Eurogroupe de samedi d’adopter les autres éléments du « paquet » final : un calendrier pour discuter de la soutenabilité de la dette grecque, une prolongation du programme d’assistance financière avec une augmentation de 7,2 milliards à 15,5 milliards d’euros des fonds versés à Athènes, ainsi qu’un plan d’investissement sur 4 ans de 35 milliards d’euros (comprenant les aides régionales déjà promises à Athènes, mais qui auraient pu être versées sans aucune conditionnalité). Or, les citoyens grecs n’auront aucun de ces éléments en leur possession, puisqu’on leur demande de se prononcer sur un texte qui n’existe plus (celui du 25 juin) et sur une partie seulement du paquet qui aurait dû être conclu samedi, ce qui donne toutes ses chances à un non pour lequel le gouvernement va faire campagne. « C’est contre la vérité, contre le déroulement des discussions » que de tronquer ainsi la question, s’est indigné Juncker.

C’est pour cette raison que les partenaires d’Athènes ont décidé de dramatiser l’enjeu du scrutin en s’adressant directement aux électeurs grecs : au-delà d’un texte technique, c’est l’avenir de la Grèce dans la zone euro qui se jouera dimanche. « Il ne faut pas se suicider parce qu’on a peur de la mort », a ainsi lancé Juncker : « Il faut voter oui, indépendamment de la question posée » pour « dire oui à l’Europe ». En clair, le référendum n’est pas un joker dans une négociation post-5 juillet, ce que cherche à vendre le gouvernement d’Alexis Tsipras, mais un point final. « Si le gouvernement grec s’imagine qu’un non lui permettrait d’obtenir davantage de flexibilité, il se trompe lourdement », a expliqué à Libération Michel Sapin, le ministre français des Finances : « cela va créer une crispation et trois quarts de l’Eurogroupe se montrerait encore plus durs »… « Le non, c’est la pente de la sortie », ajoute le ministre français. D’ailleurs, même si la zone euro et le FMI voulaient faire d’ultimes concessions afin de peser sur l’issue du référendum, ils seraient bien en peine de les faire, puisqu’Alexis Tsipras a rompu les discussions sans dire sur quels points la « ligne rouge » avait été franchie.

Ainsi, le gouvernement grec avait accepté mercredi l’augmentation de la TVA sur la restauration à 23 %, mais avait refusé que celle applicable à l’hôtellerie dépasse 13 %. Ce qui avait été acté. De même, il avait été convenu que le complément pour les « petites » retraites (petites car prises après 15 ans de carrière), qui fonctionnait comme un incitant aux pré-retraites, serait revu dans le cadre d’une réforme plus vaste du système. Alors ? Est-ce la taxation des armateurs exigée par les créanciers ? Les coupes dans le budget militaire elles-aussi demandées par le groupe de Bruxelles ? On murmure à Bruxelles que Tsipras aurait paniqué à la suite d’une prise de bec avec son allié de droite radicale, le souverainiste d’ANEL Panos Kammenos, ministre de la Défense, qui l’aurait menacé de rompre l’accord de coalition s’il acceptait un quelconque compromis. La seule voie de sortie qui semble désormais acceptable aux yeux du gouvernement grec serait que ses créanciers lui versent l’argent promis sans contrepartie ou, du moins, en se contentant de son engagement de mener à bien des réformes. Inacceptable pour la totalité de ses partenaires.

En réalité, « seul un oui permettrait désormais d’accorder davantage de flexibilité à la Grèce », confie un responsable gouvernemental : « Tout le monde aura envie de se montrer compréhensif ». Mais qui y croit encore ? Les noms d’oiseaux commencent à voler, les gouvernements de la zone euro, les institutions communautaires, le FMI étant à la fois épuisés, usés et en colère contre un gouvernement grec qu’ils ne comprennent pas après cinq mois de négociations. Juncker a réglé quelques comptes hier, manifestement en colère : « On entend parler d’ultimatum, d’accord à « prendre ou à laisser » (…), de chantage. Mais qui agit ainsi ? D’où viennent les insultes, les menaces, les quiproquos, les phrases non terminées qui portent à l’imagination de ceux qui les écoutent très très loin, trop loin ». Manifestement, la Commission, mais aussi les Etats membres ont décidé de faire campagne et de ne pas laisser les mains libres à Alexis Tsipras qui joue à pile ou face l’avenir de la zone euro.

N.B.: version longue de mon article paru dans Libération du 30 juin

Et si la Grèce quittait la monnaie unique? Alors que le pays n’a pas remboursé 1,5 milliards d’euros au FMI le 30 juin à minuit (le non paiement le plus important de l’histoire de l’institution), quel serait l’effet d’un «Grexit» sur la zone euro? Deux scénarios fictions extrêmes.

1/ Le scénario noir

C’est celui que tout le monde craint, celui de la contagion. Une crainte sur laquelle a d’ailleurs parié Alexis Tsipras pour contraindre ses partenaires à lui accorder un compromis qui lui soit favorable. En vain, même s’il s’avère qu’il a eu raison : la Grèce entraine dans sa chute ses dix-huit partenaires. La zone euro encaisse d’abord un choc économique au moment du Grexit (« Greece exit »). La timide reprise est ébranlée, car la confiance s’effondre : les ménages mettent de l’argent de côté pour parer à toute éventualité et les entreprises suspendent leurs projets d’investissement avant d’y voir plus clair. Fin 2015, la zone euro est de nouveau en récession, avec des conséquences dramatiques pour l’emploi, notamment dans les pays les plus fragiles (France, Italie, Espagne, Portugal). Le second choc est politique : la monnaie unique n’est plus irréversible. Autrement dit, investir en Allemagne ou au Portugal, ça n’est plus la même chose et il faut donc distinguer selon les pays. C’est la panique : les bourses plongent, car on se débarrasse des actions des entreprises que l’on imagine les plus exposées et les taux d’intérêt des obligations d’État des pays les plus fragiles se tendent. Le Portugal et l’Espagne, en pleine convalescence, trinquent, tout comme l’Italie et la France, désormais considérée comme un maillon faible. Le spread (écart de taux d’intérêt) entre Paris et Berlin flambe, les marchés se réfugiant dans les pays les plus sûrs, ceux de l’ancienne zone mark.

La Banque centrale européenne (BCE) et le Mécanisme européen de stabilité (MES) interviennent en rachetant à tour de bras toutes les dettes d’État dont les investisseurs se débarrassent. Ils parviennent non sans mal à calmer le jeu, mais les écarts de taux restent importants : les coûts d’emprunt de la France et de l’Italie se sont envolés, ce qui gonfle la charge de la dette et accroit le déficit. Surtout, les bilans de la BCE et du MES se gorgent de dettes des pays du sud, ce qui revient en partie à en faire supporter le risque à l’Allemagne et aux autres pays « vertueux ». Outre-Rhin, les voix, notamment au sein de la Bundesbank, s’élèvent contre cette dérive de l’union monétaire : le risque devait rester national, or il se communautarise. Au nom de quoi l’Allemagne prendrait-elle le risque d’assumer un jour une faillite italienne et française ? Un pur fantasme ? Pas tant que ça : le choc économique qui a suivi le Grexit ayant surtout touché les pays du sud de la zone euro, leurs finances publiques se dégradent rapidement au rythme du ralentissement économique. D’autant qu’il leur a fallu supporter leur part des pertes dues au défaut grec : 331,4 milliards d’euros au total dont 70 milliards pour la France et 61,5 milliards pour l’Italie… Les gouvernements hésitent à serrer les boulons : en France, l’élection présidentielle de 2017 approche et il ne faut pas donner de grain à moudre au FN. Les tensions au sein de la zone euro s’accroissent. Les opinions publiques décrochent : au sud, parce que la solidarité paraît à jamais compromise, au nord, au contraire, parce que l’on craint cette solidarité avec de nouvelles Grèce potentielles. Les marchés commencent à fuir cette zone euro qui apparaît chaque jour plus fragile : elle qui n’a pas su régler le problème grec qui pesait à peine 2 % de son PIB, pourra-t-elle encaisser un choc italien ou français ? Le temps de l’euro semble compté.

2/ Le scénario rose

Les marchés ont largement intégré le départ de la Grèce, on en est persuadé à Bruxelles et à Francfort. Ils ont compris qu’il ne s’agissait pas d’une malfaçon de la zone euro, mais d’un problème purement grec, son incapacité à se doter d’un État fonctionnel propre à lever l’impôt et à imposer des réformes. L’Irlande, le Portugal, l’Espagne et Chypre, des pays qui ont connu des difficultés en 2010 et ont bénéficié de l’assistance financière européenne, sont tous revenus sur les marchés et ont renoué avec une solide croissance. Même Chypre est en voie de rémission. Ces précédents ont convaincu les investisseurs que la solidarité fonctionnait au sein de la zone euro et que les États avaient tous la ferme volonté politique de respecter la règle du jeu commune. Sauf la Grèce. Et ceux qui en doutent encore sont tenus en respect par le canon de la BCE, qui a augmenté son programme rachat de dettes publiques de 60 milliards par mois à 100 milliards pour faire face au choc de la sortie de la Grèce, et le bazooka du MES (750 milliards d’euros de capacité d’emprunt). Les quelques Hedge Fund qui se sont risqués à prendre des positions contre les dettes des pays périphériques ont été rincés. L’Union bancaire a aussi permis d’écarter toute attaque contre les banques, la supervision confiée à la BCE rassurant les marchés. Sonnés par le Grexit, les États membres de la zone euro serrent les rangs : il n’est plus question de jouer au cavalier solitaire.

Les dix-huit décident immédiatement de mettre le rapport des « cinq présidents » (Commission, Parlement européen, Conseil européen, Eurogroupe et BCE) du 26 juin 2015 intitulé : « compléter l’Union économique et monétaire européenne ». L’Union bancaire est rapidement achevée et l’union des marchés de capitaux lancée, la convergence budgétaire et économique rendue encore plus contraignante, le parlement de la zone euro créé. Des progrès qui montrent aux opinions publiques que l’euro est vraiment leur monnaie, qu’ils la contrôlent démocratiquement, ce qui permet aux Dix-huit de lancer une réforme des traités afin de créer un budget de la zone euro doté d’une capacité d’emprunt (Trésor de la zone euro). Cinq ans après le « Grexit », la zone euro n’a jamais été aussi forte, désormais solidement plantée sur ses deux jambes, monétaire et économique. Wolfgang Schäuble, le ministre allemand des Finances, est ravi. Il s’est passé exactement ce qu’il espérait : partisan depuis longtemps d’une zone euro réduite, il a toujours pensé qu’il fallait réparer certaines erreurs passées dont l’admission de la Grèce dans la zone euro, en 2001, a été la principale. Pour lui, mais aussi pour Jens Weidmann, le patron de la Bundesbank, le Grexit devait servir de leçons aux pays tentés de ne pas suivre les règles du jeu de l’Union monétaire et indiquer au reste du monde que la zone euro est une affaire de gens sérieux qui tiennent leur parole. La France, en particulier, a entendu le message et a renoué avec des comptes à l’équilibre. L’euro est désormais la première monnaie de réserve du monde et même le prix du pétrole est calculé en euros

N.B.: article paru dans Libération daté du 29 juin

http://tvnewsroom.consilium.europa.eu/uploads/council-images/thumbs/uploads/council-images/remote/http_7e18a1c646f5450b9d6d-a75424f262e53e74f9539145894f4378.r8.cf3.rackcdn.com/eu2015lu_(1)_thumb_169_1435929769_1435929769_129_97shar_c1.jpg

The Luxembourg Presidency of the Council of the European Union takes over on 1 July 2015.

Download this video here.

Le 25 juin 2015, un A400M Atlas a terminé une tournée de ravitaillement logistique sur les terrains où se trouvent des avions de l'opération Chammal dans le golfe arabo-persique : la base aérienne projetée de Jordanie, le Qatar et d’autres lieux de déploiements des éléments français en zone ALINDIEN.

Pour la 17e édition du festival Solidays en 2015, plusieurs associations de la société civile ont choisi d’informer le public sur l’aide européenne au développement. Entre les concerts, les débats et les nombreux ateliers axés sur la lutte contre le Sida, l’Année européenne pour le développement a trouvé sa place. Récit en images.

Du 18 au 26 juin 2015, le bataillon logistique Charente et ses hommes ont mené un convoi de Gao à la base opérationnelle avancée de Tessalit afin de ravitailler le personnel du site.

Herzlich willkommen bei unserem Rückblick auf das europäischen Geschehen der vergangenen Tage. Griechenland war das alles beherrschende Thema, denn…

A gazdaság élénkítése céljából a Tanács 2015. június 25-én elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) szóló rendeletet.

Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy 2015 közepétől új beruházások induljanak. Az Európai Parlament június 24-én hagyta jóvá a szöveget, miután 2015. május 28-án kompromisszumos megállapodás született róla az intézmények között.

„A jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen több beruházásra van szükség” – jelentette ki Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Az új alap jobb kockázatviselési képességet biztosít, így megteremti azokat a körülményeket, amelyek a magánszektor bevonásához szükségesek” – tette hozzá.

Az ESBA a magánbefektetőket kívánja arra ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be a beruházási projektek minél szélesebb körébe. Az új alap első veszteségviselési garanciát kínál: ezáltal átvállalja az új projektek kockázatának egy részét, amivel a becslések szerint összességében 1:15 arányú multiplikátorhatást érhet el a reálgazdaságba történő beruházások terén. Ez összességében több mint 300 milliárd eurónyi további beruházást mozgósíthat a hároméves beruházási időszak alatt.

Az alap az EU költségvetéséből származó 16 milliárd EUR összegű, valamint az Európai Beruházási Banktól származó 5 milliárd EUR összegű garanciára épül majd. Az esetleges garancialehívások kifizetésének megkönnyítése érdekében garanciaalap jön létre, amelynek az összege fokozatosan eléri majd a 8 milliárd eurót (azaz az uniós garancia formájában fennálló kötelezettségek teljes összegének 50%-át).

A 2015-ös költségvetés-módosítási tervezet  

A Tanács az 1/2015. sz. költségvetés-módosítási tervezet 2015. június 26-i elfogadásával jóváhagyta az EU 2015. évi költségvetésének az ESBA létrehozásához szükséges módosítását. A költségvetés-módosítási tervezet megteremti a garanciaalap költségvetési struktúráját. Emellett kötelezettségvállalási előirányzatként 1,36 milliárd eurót, kifizetési előirányzatként pedig 10 millió eurót csoportosít át a 2015-ös költségvetésen belül a garanciaalap fokozatos felállítása és tanácsadói támogatásnyújtás céljából. A tervezet nem tartalmaz új előirányzatokat.  

Projektek számos területen

Az ESBA az Európai Beruházási Bankon (EBB) belül jön létre, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között megkötendő megállapodás eredményeként. Az alap működése egy négyéves kezdeti beruházási időszakkal indul.

Az alap számos területen támogat majd projekteket: többek között a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén. A támogatást társadalmilag és gazdaságilag életképes projektek kaphatják majd, amelyek elsősorban a piaci hiányosságok megszüntetését célozzák, a forráselosztás tehát nem ágazati vagy regionális megfontolások alapján történik majd. Az alapból nyújtott támogatás kíséri és kiegészíti a meglévő uniós programokat és az EBB hagyományos tevékenységeit.

Az alap időtartama

A kezdeti beruházási időszak végét megelőzően a Bizottság független értékelést nyújt be arról, hogy az alap alkalmasnak bizonyult-e a rendeletben megjelölt célok megvalósítására. A jelentés alapján a Bizottság javaslatot nyújt be egy új beruházási időszak meghatározására, vagy – adott esetben – átalakítja, esetleg megszünteti az alapot.

Finanszírozás

Az uniós finanszírozásnak két fő forrása lesz: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (közlekedés, energetikai és digitális hálózatok) és a „Horizont 2020” keretprogram (kutatás és innováció) támogatásainak átcsoportosításai, valamint a fel nem használt uniós költségvetési tartalékok. A Tanács és a Parlament arról is döntött, hogy megnövelik a fel nem használt költségvetési tartalékok arányát ahhoz képest, ami a bizottsági javaslatban szerepelt. Ezáltal csökkenteni lehet a „Horizont 2020” keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből átcsoportosított források összegét.

A megállapodás a finanszírozásra vonatkozóan a következőket tartalmazza: 

• az átcsoportosítások összege 5 milliárd EUR, ebből 2,8 milliárd EUR a Hálózatfinanszírozási Eszközből, 2,2 milliárd EUR pedig „Horizont 2020” keretprogramból származik majd;
• 2016 és 2020 között összesen 3 milliárd EUR származik majd fel nem használt tartalékokból. A 2014. évi költségvetésben 543 millió eurót, a 2015. évi költségvetésben pedig további 457 millió eurót különítettek el e célra a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból finanszírozási forrásként.
• a kifizetések 2023-ig meghosszabbíthatók lennének a garanciaalap feltöltése céljából.

A megállapodás értelmében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramján belül a pénzügyi eszközöktől 500 millió eurót csoportosítanak át a támogatásokhoz.

Az alap irányítása

Az ESBA-rendelet kétszintű irányítási struktúrát irányoz elő: 

– az irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját. Annak érdekében, hogy az irányítóbizottság pártatlan és a projektek kiválasztása során politikai befolyástól mentes legyen, tagjai kizárólag a Bizottságtól és az EBB-ből kerülhetnek ki. A tagok száma a két intézmény által készpénz vagy garancia formájában biztosított hozzájárulások arányát tükrözi majd. Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg a határozatait, és rendszeresen konzultál majd az érintettekkel.

– a független beruházási bizottság választja majd ki azokat a projekteket, amelyek ESBA-támogatásban részesülnek. A beruházási bizottság az irányítóbizottságnak tartozik felelősséggel, és nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. Az ügyvezető igazgató felelős az ESBA napi szintű irányításáért, valamint ő készíti elő és vezeti le a beruházási bizottság üléseit. A bizottság a határozatait egyszerű többséggel hozza. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását. 

Hozzájárulások 

A tagállamok készpénzzel vagy garanciák vállalásával, harmadik felek pedig készpénzzel járulhatnak hozzá az alaphoz. A hozzájárulás azonban nem jelenti azt, hogy a felek befolyást gyakorolhatnának az alap irányítására. 

Harmadik feleknek, többek között a tagállamok nemzeti fejlesztési bankjainak is lehetőségük lesz arra, hogy az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár eseti alapon, egy-egy projektre irányulóan, akár beruházási platformokon keresztül.

Új projektek kiválasztása

A javasolt rendelettel létrejön az „Európai Beruházási Tanácsadó Platform” is, amely az EU egészére kiterjedően tanácsadást és támogatást nyújt a projektek kiválasztásához, előkészítéséhez és kidolgozásához. Létrejön továbbá a „Beruházási Projektek Európai Portálja”, amely tájékoztatással szolgál a beruházóknak a már meglévő és a jövőbeli projektekkel kapcsolatban.

Első ESBA-műveletek szeptemberben

A Tanács írásbeli eljárással elfogadta az ESBA-rendeletet. A Parlamenttel a május 27–28-án Brüsszelben tartott háromoldalú egyeztetető ülésen jött létre a megállapodás, a végső háromoldalú jóváhagyásra pedig június 4-én került sor.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletet várhatóan 2015 júniusának vége előtt aláírják, így az július elején hatályba léphet. Az alap keretében az első műveletekre már szeptember közepén sor kerülhet.

euronews: "Paul De Grauwe, sie lehren an der London School of Economics und an der Universität im belgischen Löwen. Sie verfolgen sehr aufmerksam die…

ARI 35/2015 - 3/7/2015
Mira Milosevich-Juaristi
Rusia no representa una amenaza directa para Europa, pero sí es una amenaza existencial: no es un socio en la paz sino un rival por el poder, percibe la aproximación de la UE y de la OTAN a sus fronteras como una amenaza a su seguridad nacional y Europa no parece estar preparada para responder al desafío que le plantea Rusia.

Du 16 au 22 juin 2015, le BPC Dixmude et la FLF Aconit ont fait escale à Visakhapatnam, en Inde. Celle-ci a été l’occasion de renforcer une fois encore nos liens avec la marine indienne.