Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány (MRSZA) pályázatot hirdet az Ukrajnából érkezett menekültek közösségeinek céljait szolgáló és/vagy önszerveződésüket elősegítő kezdeményezések megvalósítása tárgyában. 

A Magyar Református Szeretetszolgálat az orosz-ukrán háború kezdete óta aktívan részt vesz a háború elől menekülő menekültek közösségeinek életének megsegítésében. A vészhelyzetre adott azonnali válaszlépések – élelmiszeradomány, anyagi támogatások, valamint komplex integrációs kezdeményezések – mellett idén lett második alkalommal meghirdetve a Magyarországon élő ukrán menekültközösségek-, valamint a Magyarországon élő ukrán menekülteket támogató, magyarországi közösségeket érintő pályázat is. 

Ezen pályázat keretében olyan Ukrajnából érkezett/ukrajnai menekültek közösségét és helyzetét javítani és támogatni szándékozó kezdeményezések megvalósulását szeretnénk elősegíteni, melyek a menekülteket befogadó és segítő gyülekezetektől érkeznek. Befogadó közösségnek tekintjük azokat a közösségeket, melyek a háború kitörése óta aktívan részt vettek és tevékenységükkel hozzájárultak a menekültközösségek megsegítéséhez és/vagy jelenleg is végeznek ilyen irányú tevékenységet, továbbá konkrét jövőbeni elképzelésekkel rendelkeznek a menekültközösségek támogatását illetően. 

Pályázni az eredeti kiírásnál letölthető Pályázati űrlap kitöltésével és határidőn belül történő megküldésével lehetséges. 

A pályázatra vonatkozó részletes információkat a szervezet honlapján található Pályázati felhívás dokumentum tartalmazza. 

A pályázattal és a pályázati űrlap kitöltésével kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit az alábbi elérhetőségeken fogadják: 

• sclr_MRSZA@jobbadni.hu 
• +36 (30) 308 5853  (hétfő-péntek: 9:00-17:00) 

Pályázatok benyújtásának határideje: 2024. szeptember 13. 23:59 

Forrás: Jobbadni.hu

(Nyitókép: illusztráció)

The post Pályázat az ukrán menekültek támogatására appeared first on Kárpátalja.ma.

Az oroszok erők csapást mértek egy Szumi megyei vállalatra augusztus 30-ra virradóra. A támadás során 9 ember sebesült meg.

A Szumi Megyei Ügyészség tájékoztatása szerint a vállalatot ért rakétatámadás ügyében eljárást indítottak.

„2024. augusztus 30-án 01.30 óra magasságában az ellenség a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva mért légicsapást egy vállalatra. Előzetes adatok szerint a támadás következtében kilenc ember sérült meg. A helyszínen szakemberek és tűzoltók dolgoznak. Az ügyészség a bűnüldöző szervekkel együttműködve dokumentálja az esetet”

– áll a Facebookon megosztott közleményben.

A vizsgálatot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezeti.

A nyitókép forrása: nta.ua

Kárpátalja.ma

The post Többen megsérültek egy Szumi megyei támadásban appeared first on Kárpátalja.ma.

Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki párizsi találkozóját követően kijelentette, hogy Ukrajna védelmének és biztonságának garantálásához elengedhetetlen, hogy addig támogassák Kijevet, amíg szükséges.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron és Keir Starmer megvitatta a közel-keleti helyzetet, és ígéretet tettek arra, hogy folytatják a párbeszédet a térség vezetőivel annak érdekében, hogy minden felet a feszültség csökkentésére szólítsanak fel. Megismételték a gázai tűzszünetre vonatkozó felhívásukat is. A francia elnök és a brit kormányfő „az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti viszony kilátásairól” is tárgyalt, mivel a múlt hónapban hivatalba lépett munkáspárti Keir Starmer az EU-val való kapcsolatok javítását az ország gazdasági növekedésének fellendítésére irányuló erőfeszítései középpontjába helyezte.

Emmanuel Macron és Keir Starmer már júliusban találkozott egymással a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, majd az Európai Politikai Közösség angliai csúcstalálkozóján, augusztus 9-én pedig telefonon beszéltek egymással.

Forrás: MTI

(Nyitókép: Emmanuel Macron francia elnök Keir Starmer brit miniszterelnököt fogadja a párizsi államfői rezidencián (Fotó: MTI/EPA/Andre Pain)

The post Párizs és London szerint létfontosságú Ukrajna további támogatása appeared first on Kárpátalja.ma.

Az ukrán erők három célpontra mértek csapást drónokkal szerdára virradóan orosz területen: két olajraktárt találtak el Rosztov és Kirov megyékben, valamint egy orosz csapatcsoport tüzérségi raktárát Voronyezs térségében – erősítette meg az ukrán vezérkar csütörtökön a Facebookon kiadott közleményében.

A kijevi katonai vezetés kifejtette, hogy Oroszország rosztovi régiójában az Atlasz nevű olajraktárra mértek csapást. „A támadás következtében a létesítmény tartályaiban tűz ütött ki, tűzoltó vonatok vettek részt a lángok megfékezésében. A feladatot az ukrán különleges erők és a katonai hírszerzés közösen hajtotta végre, együttműködve a védelmi erők más alakulataival” – tette hozzá a vezérkar. Közölte még, hogy az említett egységek ezen felül csapásokat hajtottak végre a kirovi régióban található Zenit olajraktárban, és az orosz csapatok Nyugat elnevezésű tábori tüzérségi raktárában Oroszország Voronyezsi régiójában. A kirovi régióban található Zenit olajraktár 1500 kilométerre fekszik az ukrán határtól.

Az ukrán hadsereg harkivi műveleti-taktikai csoportja arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz erők két harckocsival és néhány többcélú páncélozott szállító járművel megpróbáltak benyomulni a kelet-ukrajnai régióban lévő Vovcsanszk városának központi részébe, de veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak.

Forrás: MTI

The post Ukrán vezérkar: az ukrán erők három oroszországi célpontra mértek csapást appeared first on Kárpátalja.ma.

Mi a különbség az asztali és a tengeri só között? – ezzel a kérdéssel foglalkozott Facebook-oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban.

Mi a különbség?

Halit, kősó, konyhasó, himalájai só, asztali só, tengeri só: bár az elnevezések alapján ezek 6 teljesen különböző terméknek tűnnek, a valóság az, hogy a kifejezések kémiailag ugyanazt a vegyületet, nagyrészt a nátrium-kloridot rejtik – írta a Nébih. Tájékoztatásuk szerint a konyhasó név leginkább a köznyelvben használatos, míg a halit a geológiai tudományban az ásványra használt elnevezés.

„A különbség csupán kinyerésük módjában rejlik. A tengeri sót a tengervíz lepárlásával, míg a kősót bányászati technológiával nyerik ki”

– mutattak rá a bejegyzésben.

Eltérő szemcseméret és szín

A boltok polcain egyébként többféle finomított és finomítatlan asztali só is megtalálható. Ezek pusztán a szemcseméretükben különböznek egymástól. Léteznek továbbá „színes” sók is, ezek a bennük található ásványoknak köszönhetik különleges árnyalatukat. „A kínálat tehát hatalmas, így biztosan mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet” – fűzték hozzá.

Forrás: hazipatika.com

The post Asztali és a tengeri só: van különbség? appeared first on Kárpátalja.ma.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2024. június 26-án döntött a tudományos címek és fokozatok odaítéléséről. Ennek eredményeként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) oktatói közössége négy docenssel bővült: Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya, dr. Pólin Irén, dr. Kolozsvári István és dr. Hadnagy István tett eleget a követelményeknek.

A docensi cím a felsőoktatási intézményekben elnyerhető tudományos rang. Először a felsőoktatási intézmény tudományos tanácsa értékeli, hogy a jelölt megfelel-e a docensi cím követelményeinek. Ha a tanács úgy ítéli meg, hogy a jelölt alkalmas, javaslatot tesz Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának a cím odaítélésére.

Ukrajnában a docensi cím megszerzésének feltétele a doktori vagy kandidátusi fokozat megléte, továbbá legalább középfokú (B2) szintű nyelvvizsga idegen nyelvből, valamint legalább öt év szakmai tapasztalat a felsőoktatásban. Emellett szükségesek önálló tudományos eredmények, elismert publikációk az adott szakterületen, és legalább egy tanulmány megjelenése Scopus vagy Web of Science (WoS) által indexált folyóiratban. Továbbá elvárás a rendszeres részvétel pedagógiai és szakmai továbbképzéseken, kiegészítve nemzetközi mobilitási tapasztalatokkal. A docensi cím odaítélésének végső feltétele, hogy a jelölt nyilvános bemutató előadást tartson az intézményben.

Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya

Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya 2011-ben szerzett PhD-fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Kelet-Európa XIX–XX. századi Története Doktori Programban történelemtudományok szakterületen. Disszertációjának témája: Oktatáspolitika és történelemtanítás a Szovjetunióban és Ukrajnában (1945–2010). Kutatási területéhez tartozik a Szovjetunió társadalomtörténete 1945–1991 között (azon belül oktatáspolitika és az iskolai történelemtanítás története és azok kárpátaljai vonatkozásai), az iskolai történelemtankönyvek tartalmi és didaktikai kérdései, valamint a szovjet egyházpolitika és a kárpátaljai reformátusok története 1945–1991 között. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátajai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója, továbbá a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docenseként tevékenykedik. Egy Scopus-adatbázisban indexált tanulmány, négy B kategóriás ukrajnai szakfolyóiratban megjelent publikáció szerzője és társszerzője, emellett négy monográfia is az ő nevéhez fűződik. Ezenkívül ötletgazdája és egyben szerzője a kárpátaljai magyar iskolákban használt háromkötetes Magyar nép története című tankönyvcsaládnak.

Dr. Pólin Irén

Dr. Pólin Irén 2012-ben szerezte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot a Harkivi Agrártudományi Akadémián. Disszertációjának témája Az orvosi citromfű és a kerti izsóp termesztéstechnológiáinak sajátosságai a kárpátaljai síkság területén. Kutatási területéhez tartozik a gyógynövényismeret, a farmakognózia és a gyógynövénytermesztés. 2003-tól a Gödöllői Szent István Egyetem kertészmérnöki szak kihelyezett tagozatának oktatója, 2012-től annak (jelenleg Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) tagozatvezetője. Kiemelkedő munkája elismeréseként 2016-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara oklevéllel tüntette ki. Jelenleg a II. RF KMF Biológia és Kémia Tanszékének docense. Három ukrajnai szakfolyóiratban megjelent tanulmánnyal, egy WoS-ban jegyzett publikációval, több mint negyven magyarországi és hazai szakcikkel, egy monográfiával, továbbá 3 szabadalmi joggal rendelkezik.

Dr. Kolozsvári István

Dr. Kolozsvári István 2017-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Hidrobiológia Doktori Programján. PhD-értekezésének témája: A Tisza szitakötő-faunájának jellemzése a Tiszaújlak és Huszt közötti szakaszon. Kutatási területéhez a hidrobiológia és a hidroökológia tartozik. Öt WoS és Scopus adatbázisban indexált tanulmány, négy B kategóriás ukrajnai szakfolyóiratban megjelent publikáció, valamint három monográfia és számos egyéb hazai és külföldi szakfolyóiratban közölt publikáció is a nevéhez fűződik, szerzőként és társszerzőként egyaránt. 2017-ben a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács a kutatómunkában elért eredményekért élettudományok kategóriában oklevélben részesítette. 2016-tól a Rákóczi-főiskola Fodor István Természettudományi Kutatóközpontjának vezetője, továbbá a Biológia és Kémia Tanszék docense.

Dr. Hadnagy István

Dr. Hadnagy István 2021-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolája Tájvédelem és Éghajlat Doktori Programján. Disszertációjának témája: A felszín közeli szélmező energetikai jellemzése Kárpátalján. Kutatási területéhez tartozik az ökológia, a természetvédelem és a környezetvédelem. Szerzője vagy társzerzője három monográfiának és több mint negyven tudományos közleménynek, amelyből négy tanulmány ukrajnai szakfolyóiratban jelent meg, hat publikációját pedig a Scopus vagy a Web of Science adatbázisa is jegyez. 2019-ben a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács oklevéllel ismerte el az élettudományok kategóriában végzett kutatómunkájának eredményeit. 2007-től a Rákóczi-főiskola oktatója, 2021-től a Biológia és Kémia Tanszék docenseként tevékenykedik.

Mivel mindannyian teljesítették a követelményeket, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága odaítélte számukra a docensi címet. Az új docensek a Rákóczi-főiskola tudományos tanácsának augusztus 27-i ülésén vehették át okleveleiket.

Gratulálunk a szakmai eredményekhez, további sikereket kívánunk!

Pallay Katalin,

Kárpátalja.ma

The post Négy docenssel gazdagodott a Rákóczi-főiskola oktatóinak köre appeared first on Kárpátalja.ma.

Magyarország számára továbbra is a magyar gazdák érdeke az első, ezért a magyar kormány továbbra is fenntartja az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Magyarország elismeri Ukrajna mezőgazdasági törekvéseit, de ezek nem mehetnek a magyar agrárgazdaság kárára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki Kijevben tárgyalt Tarasz Viszockijjal, Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériumának ügyvivőjével az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.

A közleményben azt írták: a miniszter a találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban kialakult párbeszéd a magyar és az ukrán agrártárca között stabilizálódott. Nem lehet olyan probléma, amelyet ne tudnának megbeszélni, a kihívásokra a jó válaszokat közösen tudják ugyanis megadni.

Az egyeztetésen a szélsőséges időjárás és a szárazság okozta nehézségek is szóba kerültek. A gabona és olajos magvak tekintetében az aszály miatt kevesebb lesz az ukrán termés a tavalyinál. A 2021-es év rekord év volt Ukrajnában, de ehhez képest az idei számok 30 százalékos csökkenést mutatnak – áll a közleményben.

Nagy István felidézte, hogy a háború kitörését követően az ukrán gabonaexport súlyos zavarokkal küzdött, a tengeri transzport ellehetetlenült. Az Európai Unió Szolidaritási Sávok létesítésével megteremtette a lehetőségét annak, hogy az ukrán termékek szárazföldön eljussanak a hagyományos piacaikra, de a gabona ehelyett Európában rekedt, jelentős kihívások elé állítva az európai termelőket. Az elmúlt időszak alatt helyreálltak Ukrajna fekete-tengeri szállítási útvonalai és az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka már ismét tengeri úton kerül kiszállításra a korábbi főbb célországaikba – tette hozzá.

A tárcavezető elmondta, az ukrán gabona visszatalálása a hagyományos piacaira a biztonságot szolgálja, és azt, hogy az európai belső piacon se legyen zavar. Ahogy korábban, most is minden szem gabonára szükség van, csak meg kell találni a helyét – hangsúlyozta a miniszter a közlemény szerint.

Kifejtette, a Brüsszel által bevezetett autonóm kereskedelem liberalizációs intézkedés (ATM) 2025. június 5-én lejár, ezért addig az uniónak megnyugtató és hosszú távú megoldást kell találnia az ukrán mezőgazdasági termékek okozta kihívásokra. A tárcavezető hozzáfűzte, hazánk számára a magyar gazdák érdeke a legfontosabb, mert ők biztosítják a mindennapi kenyeret, éppen ezért az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat továbbra is fenntartja, de a tranzit szállítmányokat, ahogy eddig, ezután is engedélyezzük – áll a közleményben.

A találkozón Nagy István hivatalos látogatásra hívta Magyarországra Tarasz Viszockij miniszteri ügyvivőt, és arra is megkérte, hogy vegyen részt egy, a hazánk által elnökölt uniós agrártanács ülésen is – tájékoztatott az AM.

Forrás: MTI

Nyitókép forrása: kormány.hu/Pelsőczy Csaba

The post Magyar-ukrán agrárminiszteri találkozó volt Kijevben appeared first on Kárpátalja.ma.

A világ egyik legkülönlegesebb és legértékesebb méze, a manukaméz nemcsak gasztronómiai különlegesség, hanem egy fontos összetevő a természetes gyógyászatban is.

A tápanyagokban gazdag manukaméz egy különleges mézfajta, melyet manukafa virágának nektárjából gyűjtenek a méhcsaládok Új-Zéland és Ausztrália bizonyos területein. Sok ősi kultúra mítoszt és varázslatot tulajdonított sebgyógyító tulajdonságainak – írja a National Geographic.

„A méz természetes módon segíti a testünket, hogy saját erejével küzdjön” – mutatott rá Ferhat Ozturk, a texasi San Antonió-i Egyetem docense, akinek a kutatási területe a méz gyógyászati előnyeinek vizsgálata. Szerinte a méz nem csupán élelmiszer, hanem egy tápláló gyógyszerészeti szer. A gyógyító vegyületei csökkentik bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét.

Azonban nem minden méz egyforma a piacon. „A helyi méhészek által készített méznek legalább ötször nagyobb az antimikrobiális potenciálja, mint a bolti méznek” – hívta fel a figyelmet Ozturk.

Scott McArt, a Cornell Egyetem docense szerint az egyik legjobb antimikrobiális méznek az új-zélandi manukaméz számít. Ez annak köszönhető, hogy ez a mézfajta egyedülállóan magas alkaloidszinttel rendelkezik, különösen a metilglioxál (MGO) nevű vegyülettel, amely a mézet orvosi szempontból is elsőrangú anyaggá teszi.

Bár sokan fogyasztják ezt a drága mézet annak egészségügyi előnyei miatt, „a tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a magas MGO-tartalmú manukaméz fogyasztása egészségileg előnyös az emberek számára, jelenleg nem olyan erősek, mint a sebkezelés terén nyújtott pozitív hatásai” – tette hozzá McArt.

Miután sokan úgy vélik, a méz minden problémára gyógyír, valószínűtlen, hogy a méz egészségügyi alkalmazásairól szóló pletykák valaha is elcsitulnának.

Ha mégis egy finom üveg mézzel készülünk átvészelni a következő betegséget, Ozturk azt javasolja, hogy helyi méhészektől származó mézet válasszunk.

„A méz olyan dolog, amely évezredek óta minden civilizációnak előnyös volt a Földön. Így még rengeteg tanulnivaló van a mézről” – mutatott rá a kutató.

Forrás: hirado.hu

The post A mézek királya, a manukaméz appeared first on Kárpátalja.ma.

Újabb kárpátaljai védő életét követelte az orosz–ukrán háború. A csatatéren vesztette életét Vitalij Szimcsisin – közölte a Nagybereznai kistérség a Facebook-oldalán.

A 46 éves katona augusztus 24-én halt meg harci küldetés teljesítése közben a Donyecki régióban.

Vitalij Szimcsisint felesége, gyermekei és unokái gyászolják.

Temetésének helyszínéről és időpontjáról később közölnek információt.

Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak.

Kárpátalja.ma

The post Ungvári járási katona esett el a fronton appeared first on Kárpátalja.ma.

A Zakarpattyaoblenergo megyei áramszolgáltató közzétette a pénteki óránkénti áramszünetek ütemtervét.

Pénteken 5-8 órányi áramkimaradásra számíthatunk.

Az ütemterveket az Ukrenerho állami áramszolgáltató diszpécserének utasítására alkalmazzák.

Az óránkénti áramkimaradások ütemterveit a Zakarpattyaoblenerho oldalán tekinthetik meg.

Kárpátalja.ma

The post Az augusztus 30-ai áramkimaradásokról appeared first on Kárpátalja.ma.

A Párkányi Városi Múzeum kiállította azt az 1724-ből származó királyi adománylevelet, amely vásártartási joggal ruházta fel a várost. A dokumentumot a "300 éves királyi adománylevél - Szabad Vásárok Párkány Érseki helységben" című kiállításon mutatták be.

MTI: Erősödött a forint péntek reggelre a bankközi devizapiacon. Az eurót reggel hét órakor 393,40 forinton jegyezték, alacsonyabban az előző esti 393,64 forint után. A dollár jegyzése 353,49 forintra csökkent 354,20 forintról, a svájci franké pedig 415,78 forintról 415,07 forintra gyengült.

Dacára az ukrán szankcióknak, Szlovákia és Magyarország ezután is az orosz Lukoiltól fog kőolajat vásárolni, csak éppen drágábban. A MOL és a Lukoil közti szerződésnek ősztől kellene életbe lépnie – idézte a TASR Lukáš Kovandát, a Trinity Bank vezető közgazdászát.

TASR: A szlovák nemzeti felkelés (SNP) 80. évfordulóján tartott ünnepségek alatt forgalomkorlátozások lesznek Besztercebányán, viszont ingajáratokat indítanak – tájékoztatta a TASR-t a védelmi minisztérium. Az ingajáratok augusztus 29-én 15-20 percenként indulnak majd a Radvaň Parktól a központba.

Nincsenek olyan adatok, amelyek alátámasztanák az ellenzéknek azt az állítását, hogy a Büntető törvénykönyv módosítása a kis értékű lopások (700 euró értékig – a szerk. megj.) számának az emelkedéséhez vezetett – jelentette ki csütörtöki (8. 22.) sajtótájékoztatóján Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter.

Elvétve köddel vagy alacsony színtű rétegfelhőzettel kezdődött a péntek (8. 23.) reggel. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint száraz, derűs/enyhén felhős időjárás várható napközben.

Breznóbánya terén nemrég egy páncéltörő ágyút helyeztek el, amely mellett egy fotókiállítást is nyitottak az 1938 és 1945 közötti időszak eseményeiről.

A totalitárius rezsimek bűneire és áldozataira való emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért, Vera Jourová, az értékekért és átláthatóságért, illetve Helena Dalli egyenlőségért felelős tagja csütörtökön, egy nappal a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja előtt.

A munkahelyi stressz, a munka világának egyre személytelenebbé válása, és a túlzott stressz hatására kialakuló kiégés, más néven a burnout szindróma kapcsán Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár válaszolt a hirado.hu kérdéseire.

– Hogyan különböztethető meg a kiégés vagy burnout szindróma a depressziótól?

– Amikor feltárjuk a betegség hátterét, a kialakulásának okait, a diagnózisalkotás során kiderül, hogy a depresszió kialakulásában más az előtörténet. A kiégésnél igen pontosan tudjuk a fázisokat is, bár ezek nem feltétlenül törvényszerűen követik egymást.

– Hogyan jutunk el a legrosszabb stádiumba?

– Amikor valaki munkába áll, akkor általában van benne egy bizakodás. Jerry Edelwich feltérképezte a kiégés stádiumait egy nagyszámú vizsgálat alapján, amiből kiderült, hogy nemcsak az egészségügyi dolgozóknál, hanem minden foglalkozás esetében van egy természetes fejlődési útja az embereknek. Először is, hogyan illeszkedik be a munkába, valamint hogy a munkával kapcsolatos szubjektív érzések és az objektív feltételek hogyan egyeznek vagy nem egyeznek egymással. E szerint alakul az, hogy valaki hogyan illeszkedik be a munkába, és abban egyre jobban ki tudja fejteni önmagát, vagy éppen ellenkezőleg, egyre inkább dekadálódik.

– Mit jelent pontosan a dekadálódás?

– Hogy az egyén fejlődése lefelé tart, és objektíve is nagyon rosszul érzi magát, tehát nem szívesen megy be a munkahelyére. De az első stádium a lelkesedés, amikor még várakozással és jó reménységekkel lépünk be, hogy dolgozzunk. A következő már egy olyan szakasz, ahol frusztrációk érnek, ami egyébként természetes. Mindenkinél előfordul ez a menetrend, és amikor a csalódások összegződnek, akkor jön a harmadik fázis, a stagnálási szakasz. Ekkor leülepszik az egész, és a csalódottság is a helyére kerül. Szembenézünk a realitással, hogy bizony nem egy virágoskert dolgozni, hanem nagyon fontos kertészeti feladatok is vannak egy virágoskertben. Ebből a stagnálásból egy olyanfajta apátia, lelkiállapot alakul ki, amelyben először a közöny és a távolság, majd ezen belül nagyon finom lépésekben – persze mondom, mindenkinél másképp alakulhat – jön az elidegenedés. Ezt deperszonalizációnak nevezik. Távolságot érzünk magunk és a feladatok, a munka és a munkatársak, illetve az egész szituáció között. Egyre inkább azt érezzük, hogy kiüresedünk, ami kifáradáshoz (exhaustion) hasonló állapothoz vezet. Ekkor már fizikai tünetek is föllépnek: álmatlanság, különböző szervi működési zavarok, tehát szomatizálódik az állapot, amely a testi zavarok és a funkciózavarok irányában szélesedik. De hangsúlyozom, hogy ennek a kialakulásához a külső és belső feltételek egyaránt kellenek.

– Mindenkinél hasonló kimenetelű a kiégés?

– Van, aki a személyiségénél fogva jobban bírja a gyűrődést: vagy ab ovo jól felkészült a felnövekedése során, vagy megtanul stresszkezelési eljárásokat alkalmazni. Aki viszont nem tanulja meg, annál sokkal nagyobb az esélye annak, hogy akár egy bizonyos életszakaszában vagy egy bizonyos foglalkozási körben ezeket a dekadációs, leépülési tüneteket átélje. És amikor már fizikai tünetek vannak, amikor már bekövetkezett az érzelmi kiüresedés, akkor három dolog következik be, ahol egészen markánsak a tünetek. Először a kognitív területen érzékelhető, hogy már nem tud úgy gondolkodni az illető: rengeteg időt tölt a munkával, de valahogy üresjáratú lesz a tevékenysége, azaz nem effektív. És amikor kapkodni kezd, hogy megpróbálja pótolni az elmaradásait, akkor olyan rosszul sikerül, hogy gátlások lépnek föl, szorongás és elbizonytalanodás jelentkezik, az egyén önbecsülése pedig rendkívül leromlik. A második terület az érzelmeké: a kiüresedettség, az elidegenedettség, a távolság és a rossz érzelmi viszony a munkához. A harmadik terület pedig a fizikai tüneteké. Azonban ez a három tünetterület különböző arányban jelenhet meg az embereknél, és ennek megfelelően minden ember kiégése más. Annyi bizonyos, hogy ezek a tünetek a kiégés esetében mindenkit érintenek.

– Mikor fedezték fel ezt a kórképet?

– Amikor 1974-ben Freudenberger leközölte az erről szóló tanulmányát és bedobta a szakszót a köztudatba, rögtön rárepült a gyakorlat, mert azt tapasztalták, hogy elsősorban az egészségügyben, a segítő foglalkozásoknál, az orvosoknál, a pedagógusoknál, tehát olyan munkaterületeken, ahol a dolgozók közvetlenül emberekkel foglalkoznak, jelentősek ezek a tünetek. Később egy nagyon kiterjedt vizsgálat előtérbe állította az egészségügy érintettségét. 2008-ban közel 2000 tanulmányt készítettek a kiégésről, amelyeket aztán rendkívül szigorú kritériumok alapján megvizsgáltak. Ezekből 63 olyan kutatást szűrtek ki, amelyek egyértelművé tették, hogy az egészségügyi dolgozóknál, orvosoknál, ápolóknál, pszichológusoknál, később már a pedagógusoknál is, nagyon magas a veszélyeztetettség. És ez olyannyira igaz, hogy egy tavalyi, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karán végzett kutatásból kiderült, hogy a Covid-időszak alatt már az orvostanhallgatókat is érintette. Bedobták őket a mélyvízbe, mert segíteni kellett, és utána a kiégés olyan foka jelentkezett náluk, ami csak sok-sok évi kimerítő munka után lett volna várható.

– Milyen objektív tényezők vezetnek a munkahelyi kiégéshez?

– A kiégéshez vezetnek az olyan tényezők, amikor a munkában túl van stresszelve az illető, a munkafeltételek rosszak, például kevés a kolléga, nincs megfelelő munkamegosztás, nincsen megfelelő sikerélmény vagy eredményesség. Nagy a felelősség, túl hosszú a munkaidő, cserébe alacsony a jövedelem. De ugyanezt a folyamatot generálja, ha valaki azt tapasztalja, hogy nem megfelelő az ő munkahelyének a támogatása, vagy túlzott adminisztratív terhek érik, esetleg nincsenek megfelelő perspektívák, előrejutási lehetőségek. Ezek mind objektív faktorok.

– Milyen stresszfaktorok sújtják kifejezetten az egészségügyi dolgozókat?

– A magyar orvosoknál történt felmérés során az észlelt stressz fogalmát vezették be, ami szerint mindenki kerülhet rossz stresszállapotba, de hogy hogyan fogja föl, hogyan viszonyul hozzá, hogyan dolgozza föl magában, az egy döntő tényező. Az onkológia területén találták a legsúlyosabb kiégési mutatókat, ezen belül is a gyermekonkológián, ahol az ápolóknál volt a legmagasabb a kiégettség. Az elemzés szerint a gyermek halálának az elviselhetetlensége az, amit nem lehet megszokni. De a pszichiátereket is komolyan érinti, kifejezetten a pszichiáternőknél volt nagyon magas a kiégés aránya.

– Létezik olyan környezeti elem, ami segítheti a megelőzést?

– Itt jön be a képbe az a faktor, hogy az ember a munka és a magánélet egyensúlyában létező lény. Beszélünk a munkáról, ami kiégéshez vezethet, és beszélünk annak a feltételeiről, amelyek kiégéshez vezetnek. A szubjektív feltételek között mindig emlegetjük az elégedettséget, hogy az ember örömöt talál-e a munkájában, hogy bele is tudja-e vinni a képességeit stb. Kétségkívül az értelmes munka kevésbé éget ki, ez bebizonyosodott, a jó munkatársi kapcsolatok pedig megtartó tényezők, a rosszak, viszont a kiégés felé vezetnek. De a fölösleges adminisztratív munka szintén egy olyan tényező, amit a személy megterhelőnek érez.

– Miért magasabb a kiégés a pszichiáternők körében?

– A nők kettős szorításban élnek a munka és a magánélet tengelyén. Az ő történetük rendkívül nehéz, mert a kötelező munkába állással az ötvenes évek óta a nők az egész világon elfoglalták azt a pozíciót a munka világában, ahol ők valakik lesznek. És amikor az identitásban elkezd működni, hogy én ki vagyok, és fontos nekem, hogy ha már diplomát szereztem és képződtem, akkor az vagyok, aki, akkor ezt meg is kell őrizzem. Ebből fakadóan rettentő magas feszültségszint jellemzi a dolgozót. Ha pedig a munkában túlságosan magas a stressz, a befeszítő és elégedetlenségi tényező, az örömtelenség, akkor ezek a tényezők a nőknél különösen meggyorsítják a folyamatot, mert otthon sem tudnak eleget tenni.

– Ha már szóba került a magánélet, az otthon nyújthat menedéket?

– Egy férfi számára, ha a kiégés útján halad, akkor az otthon egy menedék lehet. Kopp Mária magyarországi vizsgálata nézte meg a rossz, veszélyeztető munkakörben dolgozó férfiaknál, hogy milyen a családi háttér. Megvizsgálták a család szerepét, ahol egymástól függetlenül kérdezték a férjet és a feleséget is, hogy mennyire vannak megelégedve a munkájukkal, a férfiaknál végeztek szívkoszorúér-vizsgálatot is. A kutatás során kiderült, hogy azoknál a párkapcsolatoknál, ahol ugyanolyan veszélyeztető munkaköri háttér állt fenn, de a családi fészek védelmet biztosított, akkor otthon egy olyanfajta pozitív kiegyenlítő hatás érte őket, amely kiküszöbölte, hogy a kiégés komolyabb lendületet vegyen és súlyosabb állapotba sodorja az embert.

– Kijelenthető, hogy azok, akik egyedül vannak, még veszélyeztetettebbek?

– Igen, ez így van. Ezért került sor a vezetők helyzetének a vizsgálatára is. Ugyanis velük szemben számos speciális elvárást támasztanak. Különösen a Covid óta van egy olyan része a vezetőkkel szembeni elvárásoknak, hogy alakítsák családiassá a munkahelyet. Ezzel közvetlenül növelik a személyességi fokot, mert oda kell figyelni a munkatársakra, barátságosnak kell lenniük velük, és miközben óriási felelősség nehezedik rájuk, érzelmileg is egyre többet kell beleadniuk a munkájukba. Éppen ezért a kiégés oly módon veszélyezteti őket, hogy közben magányosak. Mert nemcsak úgy lehetünk magányosak, hogy nincs olyan személy az életünkben, aki szeret minket, de úgy is, hogy az adott feladatkörben nincs olyan referenciaszemély vagy társ, akivel szövetkezve valahogy elbírjuk a terheket.

– Milyen jelei lehetnek a vezető elszigeteltségének?

– Amennyiben egy vezető magányos vagy hagyja magát elmagányosodni, esetleg egy olyan régi sémát vesz elő, miszerint ő egy mindenek fölött álló személy, azzal távolságot teremt a munkatársai és önmaga között. Ha túlzottan magas polcra helyezi önmagát, azzal saját magát elmagányosítva kerülhet olyan fajta állapotba, amikor szép lassan elidegenedik, eltávolodik attól, amit csinál. Illetve olyan szorongások támadnak benne, olyan bizonytalanságok és fizikai rossz állapotok, amik aztán tényleg a kimerüléshez és a meneküléshez vezetnek. Magam is tapasztaltam a klinikai munkában, hogy a magas pozícióban lévő embereknél gyakran kiugrások történnek (acting out). Ez egy olyanfajta pánikos menekülés, amikor a személy úgy érzi, hogy el kell menekülnie, máskülönben belehal. Sokszor pálfordulásszerű változásokkal találkozunk, hogy valaki csapot-papot otthagy, a környezete pedig meglepődve látja, hogy az illető például elmegy vidékre libát tenyészteni. Ilyenkor az egyén azért menekül, mert úgy érzi, hogy a bőrét kell mentenie.

– Tapasztalható nem vezető pozíciókban dolgozóknál is, hogy ha nincs perspektívájuk, inkább kilépnek. Rossz döntésnek számít ilyenkor a kiugrás?

– Nem. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon autonóm döntés, hogyha valaki azt mondja, hogy már látja, nem tud változtatni a körülményeken és a külső tényezőkön. Lehetnek olyanok a körülmények, amelyek elégedetlenséget okoznak a munkavállaló számára. Érezheti úgy, hogy a képességei nincsenek igazán kihasználva a saját előmenetele és érvényesülése szempontjából, tehát másoknak termel hasznot a tudásával. Nyilvánvaló, hogy az elégedetlenség lehet olyan mértékű, hogy az ember felteszi magának a kérdést: mi az én identitásom, ki vagyok én a világon? És dönthet úgy, hogy megkeresi magának azt az életformát, amiben a képességeit használva elérheti a megfelelő elégedettségi fokot, hogy örömöt leljen az életben.

– Mondhatjuk azt, hogy a kiégés egyfajta evolúciós betegség, mert az ember nem arra lett kitalálva, hogy például bezárják egy irodába, vagy odaállítsák egy szalag mellé?

– Így van, ez teljesen igaz. Tulajdonképpen az iparosodással kezdődött az egész elszemélytelenedés. Ma pedig a digitális kultúrának ezzel a nagyon szörnyű irányvételével folytatódik. Megközelíthető tehát egy evolúciós szemléletben is, hogy az ember nem erre van kitalálva, mert az ember társas lény. Ha ketten összefognak, már az hatalmas erőt képvisel, mert szociálpszichológiai törvény, hogy ketten együtt nem egy plusz egyet adnak, hanem a kettősségnek, tehát az együttességnek az ereje megsokszorozódik. Tehát a közösség az a közös élménytől alakul ki. Erről szól Mérei Ferencnek az egyik jelentős szociálpszichológiai munkája: hogy az együttes élmény, az összetartozás, az együtt elért eredmény egy óriási teremtő erő, de ha a személyességi fok csökken, a kutya se törődik azzal, hogy én éppen mit termeltem meg, hogy ide nekem, csak a te eszed, vagy eredményeid kellenek, akkor az ember tárgyiasul, azaz elidegenül. Azt érzi, hogy ő csak egy tárgy, egy munkaeszköz, egy valami, és nem pedig valaki.

Forrás: hirado.hu

The post Bagdy Emőke: az összetartozás, az együtt elért eredmény óriási teremtő erő appeared first on Kárpátalja.ma.

Tovább folytatódik az ukrán előrenyomulás orosz területen, Kijev most katonai parancsnokot nevezett ki a Kurszki régióban. Belouszov orosz védelmi miniszter ellenintézkedéseket jelentett be, újabb csapatokat és erőforrást mozgósít.