Feed aggregator

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: 

1. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy – az éghajlatváltozás mérséklését célzó ésszerű intézkedések keretében és az átlátható végrehajtást biztosítva – fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósítását, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig évente együttesen 100 milliárd USA dollárt mozgósítsanak a magán- és közforrások széles körének bevonásával, kétoldalú és többoldalú szinten, beleértve az alternatív finanszírozási forrásokat is. HANGSÚLYOZZA, hogy a fejlett országok között méltányosan meg kell osztani a terheket.  

2. KIEMELI, hogy az EU és tagállamai a 2014-es évben – 2013-hoz képest megnövelt összeggel – 14,5 milliárd euróval[1] járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó és az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodást lehetővé tevő tevékenységeket egyaránt támogatják.  KIEMELI, hogy az EU és egyes tagállamai bejelentették, hogy az elkövetkező években megnövelt összegeket különítenek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására, ami révén a kiszámíthatóságot is fokozzák.   

3. ÜDVÖZLI a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentését, amely az éghajlatpolitikai kezdeményezés (CPI) támogatásával a Felek Konferenciája francia, illetve perui elnökségének kezdeményezésére készült. ÜDVÖZLI, hogy a jelentésben szereplő előzetes becslések szerint a fejlett országok köz- és magánforrásokból 2014-ben közel 62 milliárd USA dollárt, 2013-ban pedig 52 milliárd dollárt fordítottak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, ami jelentős előrelépésről tanúskodik.  Természetesen további erőfeszítésekre van szükség, és a fejlett országoknak továbbra is együtt kell működniük az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelése érdekében ahhoz, hogy teljesülhessen a 2020-ra kitűzött cél. 

4. MEGELÉGEDÉSÉRE SZOLGÁL, hogy egyes feltörekvő gazdaságok és több fejlődő ország is számottevő hozzájárulásokat nyújtott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, továbbá MEGISMÉTLI a feltörekvő gazdaságokhoz és az erre lehetőséggel bíró egyéb országokhoz is intézett azon felhívását, hogy saját képességeikhez, körülményeikhez és felelősségükhöz mérten járuljanak hozzá az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás következményei enyhítésének a finanszírozásához. ÜDVÖZLI, hogy a multilaterális fejlesztési bankok többsége a közelmúltban kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozottan beépíti a portfólióiba az éghajlatváltozás mérséklésével és a vele szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos szempontokat; e kötelezettségvállalás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásaik növelésére is kiterjed; 

5. ELISMERI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása fontos részét fogja képezni a 2015-ös megállapodásnak azáltal, hogy eszközül szolgál annak a közösen elfogadott célnak az eléréséhez, mely szerint a globális átlaghőmérséklet növekedését az iparosodást megelőző szintet legfeljebb 2°C-kal meghaladó mértékűre kell korlátozni, meg kell valósítani az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló, alacsony ÜHG-kibocsátású, fenntartható gazdaságokká való átalakulást, továbbá támogatni kell az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást annak érdekében, hogy megvalósulhasson az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló, fenntartható fejlődés. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatban olyan rendelkezéseket JAVASOL a megállapodásba illeszteni, amelyek dinamikusak, eredményorientáltak és lehetővé teszik a felek számára, hogy megközelítéseiket a releváns szempontok szerint alakítsák, különös tekintettel a jövőben felmerülő szükségletekre és a változó gazdasági, pénzügyi és környezeti realitásokra, biztosítva ezáltal, hogy valamennyi fél a változó képességeihez és felelősségéhez igazítsa az intézkedéseit. KIEMELI, hogy ezt a folyamatot valamennyi fél bevonásával együttesen és átfogó módon minden olyan forrást és típusú törekvést kihasználva kell véghezvinni, amely egyrészt elősegíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósítását, másrészt pedig a beruházási forgalmak oly módon történő alakítását, hogy azok elősegítsék a Párizsi Megállapodás általános célkitűzéseinek az elérését. A folyamatnak a közforrások hatékony és eredményes felhasználására kell ösztönöznie, időszakos felülvizsgálatokat kell tartalmaznia, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek közösen megvalósított kiszámíthatóbb, fokozott mozgósítását és mélyrehatóbb erőfeszítéseket kell eredményeznie anélkül, hogy ez az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására tett automatikus kötelezettségvállalásokat jelentene. Ennek a dinamikus folyamatnak az Éghajlat-változási Keretegyezmény keretei között már kialakult folyamatokra, intézményi megoldásokra és szerzett tapasztalatokra kell épülnie a bizalom, a hatékony végrehajtás és az átláthatóság előmozdítása érdekében. 

6. ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozása 2020 után is fontos szerepet fog betölteni, továbbá MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében a fejlődő országokban továbbra is biztosítanak finanszírozást közforrásokból az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatására, különös figyelmet fordítva a legszegényebb, leginkább kiszolgáltatott helyzetű országokra, valamint azokra az országokra, amelyek a legkevésbé tudnak egyéb forrásokat mozgósítani. KIEMELI, hogy akár enyhítésről, akár alkalmazkodásról, akár kapacitásépítésről van szó, e finanszírozást a lehető legköltséghatékonyabb és legeredményesebb módon kell felhasználni, úgy, hogy a lehető legnagyobb hatást érjük el. 

7. ELISMERI, hogy a magánszektor kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az egyéb releváns beruházások szempontjából, és HANGSÚLYOZZA, hogy a 2015-ös megállapodással határozott jelzést kell küldeni a magánszektornak, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb beruházások irányába terelje a pénzmozgásokat. ELISMERI, hogy az olyan területeken, ahol közfinanszírozásra van szükség, a magánszektortól érkező finanszírozás kiegészítő szerepet tölt be, és nem helyettesítheti a közforrásokból való finanszírozást. HANGSÚLYOZZA, hogy a szakpolitikai intézkedésekkel együtt a közforrásokból való finanszírozás olyan szerepet is betölt, hogy átirányítsa és mozgósítsa a magánforrásokból való finanszírozást, többek között szén-dioxid-árazás, pénzügyi eszközök – például zöldkötvények –, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU és tagállamai a nemzetközi éghajlat-politikai intézkedések érdekében a magánszektorból érkező finanszírozás – többek között a helyi magánszektor forrásainak – mozgósítását célzó eszközök széles körével rendelkeznek, és azokat tovább fogják fejleszteni; 

8. ÚJÓLAG KIJELENTI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozása ismétlésen alapuló folyamat, amely elválaszthatatlan attól, hogy a nemzeti kormányok nemzeti szintű fejlesztési tervek, éghajlatvédelmi stratégiák, szakpolitikák, eszközök és mechanizmusok, valamint a megfelelő szabályozási keretek révén a keretfeltételeket biztosító olyan környezetet teremtsenek, amely hozzájárul a magánszektor részvételének elősegítéséhez. KIEMELI, hogy minél több, az éghajlatváltozással szemben ellenálló és alacsony ÜHG-kibocsátású, fenntartható beruházásra van szükség, a magas széndioxid-kibocsátással járó beruházásokat pedig fokozatosan ki kell vezetni. 

9. HANGSÚLYOZZA, hogy a keretfeltételeket biztosító környezet egyik fő összetevője a szén-dioxid-árazás, amely többféle eszközzel is megvalósítható, többek között szabályozás, kibocsátáskereskedelem és adózás révén. Ezzel összefüggésben TÁMOGATJA a szén-dioxid-árazási kezdeményezéseket, valamint a környezeti és gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését előmozdító kezdeményezéseket.

10. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról átlátható módon – az UNFCCC jelentéstételi folyamatának keretében – tegyenek jelentést. TÁMOGATJA az átláthatóság fokozását és a munka felgyorsítását annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó forrás-áramlásokra vonatkozóan szilárd, közös, nemzetközileg elfogadott mérési, jelentéstételi és ellenőrzési keretrendszert lehessen létrehozni. ÜDVÖZLI azt a közös nyilatkozatot és kidolgozott módszert, amelyet az adományozó országok az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósított magánforrások nyomon követésével kapcsolatban 2015. szeptember 5–6-án tettek, illetve terjesztettek elő. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a jelentéstételi módszerek idővel egyre jobbak lesznek.  NAGYRA ÉRTÉKELI a multilaterális fejlesztési bankok és a Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Klub által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozóan közösen kidolgozott jelentéstételi módszereket, az OECD-nek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított magánfinanszírozás nyomon követésére létrejött kutatási együttműködése által végzett munkát, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának az ún. „riói mutatók” vizsgálata kapcsán zajló munkafolyamatát. JAVASOLJA, hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodásba többek között foglaljanak a különféle (többek között a fejlődő országok között zajló) mozgások és áramlások átláthatóságára, valamint az olyan konkrét törekvésekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósításához, a keretfeltételeket biztosító környezet megteremtéséhez és a vonatkozó szempontok általános érvényesítéséhez. 

11. KIEMELI, hogy fontos támogatni az alkalmazkodást annak elősegítése érdekében, hogy a fejlődő országok fejlesztési stratégiái, illetve megélhetési módjai egyre inkább ellenállóvá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését szolgáló finanszírozás olyan egyensúlyára kell törekedni, amely összhangban van az adott országok sajátos prioritásaival és célkitűzéseivel, és KIEMELI, hogy az EU és tagállamai most is és a jövőben is tesznek arra irányuló intézkedéseket, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős része az alkalmazkodás elősegítésére irányuljon, és ennek keretében lépéseket tesznek mindenekelőtt a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országok szükségleteinek kielégítésére.  

12. KIEMELI, hogy támogatni kell az enyhítéssel és az alkalmazkodással kapcsolatos tervezéssel és a tervek eredményes megvalósításával összefüggő kapacitásépítést. Továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy vonzó projekt- és programterveket kell kidolgozni annak érdekében, hogy minél több finanszírozási forrást lehessen bevonni, és hogy a maximális hatékonyság érvényesülhessen. KIEMELI, hogy az EU és tagállamai a rászoruló fejlődő országokban a nemzeti hozzájárulásokkal, a dekarbonizációs fejlesztési stratégiákkal, az éghajlatváltozás mérséklését célzó, megfelelő nemzeti intézkedésekkel, a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatokkal és adott esetben a nemzeti alkalmazkodási tervekkel összefüggésben továbbra is támogatják a kapacitásépítést, többek között a technológiai együttműködés területén. 

13. ÜDVÖZLI, hogy az Éghajlat-változási Alap működésre kész, és tudomásul veszi, hogy a cél az enyhítés és az alkalmazkodás közötti egyensúly, azaz a fele-fele arány fokozatos biztosítása lesz, valamint nyugtázza, hogy első körben jóváhagyták a projekteket és a programokat. KIEMELI, hogy az elkülönített és rendelkezésre álló források jelentős része (46 %) uniós tagállamoktól származik. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy valamennyi ország véglegesítse a hozzájárulási megállapodásait. ÜDVÖZLI, hogy a fejlődő országok hozzájárulásokat tettek az Éghajlat-változási Alapba, és minden országot arra BÁTORÍT, hogy ha módjában áll, tegyen ilyen hozzájárulást. JAVASOLJA, hogy az új megállapodásban is az Éghajlat-változási Keretegyezmény finanszírozási mechanizmusát alkalmazzák. 

14. ÜDVÖZLI az addisz-abebai konferencián elért eredményeket, amelyek megerősítik azt a keretrendszert, amely a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó egyetemes menetrend részeként a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődés finanszírozására szolgál, és amelyek egyértelműen nyomatékossá teszik, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása a fenntartható fejlődés szerves része. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU-nak és tagállamainak eltökélt szándéka, hogy teljesítsék a hivatalos fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatban vállalt kötelezettségüket. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai a hivatalos fejlesztési támogatás nyújtásakor a jövőben is nagy fontosságot tulajdonítanak az éghajlat-változással kapcsolatos célkitűzéseknek és normáknak, általános jelleggel beépítve ezeket a célkitűzéseket a fejlesztési tervezésbe, és különös figyelmet fordítva a legszegényebb és a leginkább kiszolgáltatott helyzetű országok szükségleteire.

15. ÜDVÖZLI, hogy elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az abban foglalt átfogó és ambiciózus 17 fenntartható fejlesztési célt, többek között azt a célt, hogy az éghajlatváltozás és a hatásai ellen folytatott küzdelem érdekében sürgős cselekvésre van szükség, valamint azt a célt, hogy meg kell erősíteni az összes (pénzügyi és nem pénzügyi, nemzeti, nemzetközi, valamint a köz- és magánszektor által biztosított) végrehajtási eszközt, továbbá újjá kell éleszteni a fenntartható fejlődésre irányuló globális partnerséget. 

 [1]  Ez az összeg az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt állami költségvetési forrásokból és egyéb, fejlesztéssel foglalkozó pénzügyi intézmények ilyen forrásaiból tevődik össze. Az EU és tagállamai 2013-ban 9,5 milliárd euróval járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. 2013-hoz viszonyítva 2014-ben együttesen kétoldalú és többoldalú szinten is megnövelték az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását. A 2014-re vonatkozó összeg magában foglalja az EBB által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához nyújtott 2,1 milliárd eurót és a többoldalú hozzájárulások elszámolt összegével kapcsolatos OECD-adatokon alapuló részletesebb számadatokat is. 

A Tanács – teljes körűen együttműködve a Bizottsággal, valamint szem előtt tartva, hogy biztosítani kell a schengeni térség működését és enyhíteni kell a migrációs nyomást – a következő intézkedésekben állapodott meg azoknak az iránymutatásoknak a teljes körű végrehajtása érdekében, amelyeket az Európai Tanács és a Tanács az uniós vívmányoknak megfelelően jóváhagyott. A Tanács a következőképpen határozott:

1.             ösztönzi a tagállamokat és az érintett harmadik országokat, hogy fokozzák a fogadási kapacitásaik jelentős mértékű növelésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseiket; e tekintetben a Tanács üdvözli az érintett országoknak és az UNHCR-nek nyújtandó további pénzügyi támogatás iránti igényeknek a Bizottság általi gyors felmérését;

2.             az EU fokozott erőfeszítéseket fog tenni Olaszországban és Görögországban az uniós tranzitzónák létrehozása érdekében, hogy azok mindegyike a korábbi terveknek megfelelően 2015. november vége előtt megkezdhesse működését, és ehhez igénybe fogja venni a tagállamok, a Bizottság, a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) támogatását;

3.             valamennyi részt vevő tagállam fel fogja gyorsítani a migránsok EU-n belüli áthelyezésének folyamatát, mindenekelőtt azáltal, hogy lehetőség szerint 2015. november 16-ig tájékoztatást nyújtanak az első áthelyezésekre vonatkozó kapacitásaikról és adott esetben kinevezik az Olaszországba és Görögországba küldendő áthelyezési összekötő tisztviselőiket. Olaszország és Görögország ezzel párhuzamosan számottevően felgyorsítja az áthelyezések végrehajtásához szükséges előkészületeket. A Tanács és a Bizottság támogatja Olaszország és Görögország azon döntését, hogy – elsősorban a tagállamok által rendelkezésre bocsátott Eurodac-készülékek segítségével – regisztrálják a migránsokat azt megelőzően, hogy a kontinensen folytatnák ügyük kezelését. A tagállamok törekedni fognak arra, hogy 2015. november 16-ig pótolják a Frontex és az EASO hozzájárulási felhívásaival kapcsolatos elmaradásaikat, ami csökkenteni fogja a szükséges profilok számát és egyszerűsíteni fogja a kinevezési eljárásokat;

4.             a tagállamok – a Bizottság és a Frontex teljes körű támogatása mellett – jelentős mértékben növelni fogják a visszaküldések arányát. Célszerű, hogy a tagállamok emellett visszaküldési szakembereket küldjenek az Európai Visszaküldési Összekötő Tisztviselők gyorsan bevethető csoportjába;

5.             azon helyzetek kezelése érdekében, amikor a migránsok nem működnek együtt az Európai Unióba való megérkezéskor, a tagállamok – teljes körűen tiszteletben tartva az alapvető jogokat és a kiutasítás tilalmának elvét – igénybe fogják venni az uniós vívmányok nyújtotta lehetőségeket, például a következőket: 1. menekültügyi eljárások lefolytatása a határon vagy a tranzitzónákban; 2. gyorsított eljárások; 3. a menedékjog iránti kérelem ugyanazon személy általi ismételt benyújtásának tilalma; 4. kényszerítő intézkedések, többek között – végső eszközként – őrizetbe vétel, legfeljebb az érintett eljárások befejezéséhez szükséges időtartamig. Felkérjük a Bizottságot, hogy a szisztematikus ujjnyomatvételre vonatkozó jelenlegi iránymutatásokon túlmenően – az EASO-val és a Frontex-szel együttműködésben – adjon további gyakorlati iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a dublini szabályokra, az áthelyezési döntésekre és a nemzetközi visszafogadási kötelezettségekre figyelemmel milyen következményekkel jár a regisztrációs kötelezettségek végrehajtása.

A Tanács továbbá megállapodik abban, hogy megvizsgálja azt – a Bizottság és az érintett uniós ügynökségek által támogatott – elképzelést, melynek értelmében kérelemfeldolgozási központokat állítanának fel azokban az országokban, ahol nem alkalmazták az uniós tranzitzónák létrehozására vonatkozó megközelítést; ezek a központok szervezett kereteket biztosítanának a nemzetközi védelem igénybevételéhez, illetve a visszaküldéshez;

6.             teljes mértékben támogatja a Bizottságot a nyugat-balkáni humanitárius segítségnyújtás vészhelyzeti tervének kidolgozásában, tekintettel a közelgő télre. Ebben a vonatkozásban a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell venni az uniós polgári védelmi mechanizmust. A Tanács ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak további segítséget e mechanizmus igénybevételével;

7.             a külső határokon át történő be-, illetve kilépéskor végzett ellenőrzések tekintetében segíti az érintett tagállamokat abban, hogy be tudják tartani a megfelelő ellenőrzés elvégzésére vonatkozó jogi kötelezettségeiket, visszaszerezzék a külső határok feletti ellenőrzést és folytassák határigazgatási tevékenységeiket, továbbá fokozzák a határigazgatással kapcsolatos tevékenységek koordinálását. A Frontex ehhez a támogató intézkedések széles, fokozatosan bővülő skáláját biztosítja, szükség esetén a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak (Rabit) az uniós szabályokkal összhangban történő bevetéséig;

8.             támogatja a Poszeidón közös tengeri művelet 2015. december 1-ig történő megerősítését Görögországban, a jelenlegi műveleti terv fenntartásával;

9.             a Bel- és Igazságügyi Tanács decemberi ülésén a Bizottság nyolcadik alkalommal elkészített féléves jelentése (2015. május 1. – 2015. október 31.) alapján mélyreható vitát folytat majd a schengeni térség működéséről, valamint a belső határokon végzett ellenőrzés ideiglenes visszaállításával kapcsolatban levont tanulságokról;

10.         felkéri az Europolt, hogy gyorsítsa fel a Migránscsempészet Elleni Küzdelem Európai Központjának a felállítását, ezzel megerősítve azon kapacitásait, melyekkel támogatni tudja a tagállamokat abban, hogy eredményesebben meg tudják előzni a migránscsempészetet és fokozottabban tudjanak küzdeni ellene. A Központ megbízatása magába foglalja majd a Mare közös műveleti csapatot létrehozó kezdeményezést, valamint kiterjeszti az Europol tevékenységeit, többek között a nyugat-balkáni térségre összpontosítva, szoros együttműködésben valamennyi érintett uniós ügynökséggel, különösen a Frontex-szel és az Eurojusttal. E megközelítés részét kell, hogy képezze tisztviselők mielőbbi, tényleges kiküldése a legfőbb migrációs útvonalak mentén felállított uniós tranzitzónákba;

11.         felkéri a tagállamokat, hogy 2015. december 1-ig a Bizottsággal együttműködve – a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervvel (2015–2020) összhangban – hozzák létre a migránscsempészettel foglalkozó operatív kapcsolattartó pontok hálózatát, valamint fokozzák azon erőfeszítéseiket, amelyek célja a migránsok helyzetét kihasználó emberkereskedőkkel és csempészekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások intenzívebbé tétele;

12.         tovább vizsgálja a válsághelyzeti áthelyezési mechanizmusról, illetve a biztonságos származási országokról szóló, függőben lévő jogalkotási javaslatokat, valamint az olyan egyéb kiemelt intézkedéseket, mint a dublini rendszer kiigazítása és a külső határok integrált igazgatási rendszerének fokozatos kialakítása;

13.         felkéri a Bizottságot és a főképviselőt, hogy törekedjenek gyakorlati eredmények elérésére a visszaküldésről és a visszafogadásról folytatott kétoldalú párbeszédek során, nevezetesen azokon a közelgő magas szintű találkozókon, amelyekre Afganisztánnal, Marokkóval, Nigériával, Pakisztánnal, Tunéziával és Törökországgal kerül majd sor. A Tanács a december 3–4-i ülésére várja az e párbeszédek során elért eredményekről szóló első jelentést. Ennek alapján a tagállamok véleményt cserélhetnek majd arról, hogy milyen ösztönző csomagokat lehetne alkalmazni a harmadik országok vonatkozásában;

14.         kiemelt fontosságú, hogy 2016. január végéig sor kerüljön európai migrációs összekötő tisztviselők kihelyezésére, első körben Etiópiában, Nigerben, Pakisztánban és Szerbiában;

15.         hangsúlyozza, hogy a migrációs válság kezelése szempontjából nagy jelentőségük van azoknak a tagállami tevékenységeknek, amelyek a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésére irányulnak, és nyugtázza az e téren eddig – többek között uniós szinten – elért eredményeket. A Tanács egyetért abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az áttelepítési lehetőségek bővítése érdekében, és e tekintetben különös hangsúlyt kell helyezni bizonyos kiemelt harmadik országokra. Felkéri ezért a Bizottságot, hogy az áttelepítés kérdését kiemelten kezelve folytassa az azzal kapcsolatban megkezdett munkát;

16.         a cselekvési tervben előirányzott megerősített együttműködés keretében támogatja a Törökországgal való vízumliberalizációról szóló ütemterv valamennyi részt vevő tagállam vonatkozásában történő végrehajtásának felgyorsítását és a visszafogadási megállapodás teljes körű végrehajtását, annak érdekében, hogy konkrét eredmények szülessenek a határellenőrzést, az irreguláris migráció megelőzését, valamint a migránsok sérelmére elkövetett csempészet és emberkereskedelem elleni küzdelmet illetően;

17.         sürgős intézkedésként a menedékkérőkre, a migránsokra, valamint a migránsok helyzetét kihasználó emberkereskedőkre és csempészekre irányuló közös kommunikációs stratégiát fog meghatározni a migráció témájában, a következők céljával: 1. a migránsok meggyőzése arról, hogy ne vállalják a veszélyes utazást és ne vegyenek igénybe embercsempészeket, 2. annak ismertetése, hogy miként működnek a külső határok igazgatására és a nemzetközi védelemre – ezen belül különösen a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésére, illetve tagállamok közötti áthelyezésére, valamint visszaküldésére – vonatkozó uniós szabályok, 3. ellenpropaganda terjesztése a migránsok helyzetét kihasználó emberkereskedők és csempészek által terjesztett propaganda ellen, 4. tájékoztatás az emberkereskedők és az embercsempészek elleni büntetőeljárásokról, valamint 5. tájékoztatás a visszatérési műveletekről. A migránsokat vonzó tényezők csökkentésére irányuló információs stratégia részeként világosan kommunikálni kell, hogy a migránsoknak regisztráltatniuk kell magukat abban a tagállamban, ahol először lépnek az Unió területére; hogy az uniós jog értelmében a menedékkérők nem választhatják meg a kérelmüket elbíráló tagállamot; valamint hogy az oltalomra nem szoruló személyeket rövid időn belül visszaküldik. Ezenkívül azt is világosan jelezni kell, hogy a migránsok nem tagadhatják meg az érintett tagállami hatóságokkal való együttműködést. A tagállamok ezért minden szükséges intézkedést meghoznak azért, hogy megelőzzék a migránsok útra kelését és az együttműködés megtagadását, hogy elrettentsék őket attól, valamint hogy a migránsok cselekményei és az együttműködés megtagadása ne maradjanak következmények nélkül. A Bizottság a következő napokban létre fog hozni egy külön erre a feladatra kijelölt kommunikációs csoportot, amelyben az összes releváns intézményi szereplő részt vesz majd, az információs stratégia végrehajtásáról pedig a Tanács 2015. december 3–4-i ülésén fog beszámolni; 

18.             támogatja az elnökség arra vonatkozó döntését, hogy a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések aktiválását az „információcsere” üzemmódról teljes üzemmódra emeli; ebbe beletartozik az integrált helyzetfelismerési és -elemzési folyamathoz (ISAA) való hozzájárulást segítő információnyújtás, az operatív hiányosságok felismerésében való közreműködés és a kommunikációs tevékenységek támogatása, és mindezek által az uniós szintű politikai koordináció és döntéshozatali folyamat javítása. Ennek keretében felkészült szakemberek részvételével rendszeres kerekasztal-megbeszélésekre fog sor kerülni, amelyeken figyelembe veszik majd az ISAA-jelentésekben meghatározott szükségleteket és hiányosságokat, illetve amelyek a migrációs válság kezelése érdekében megfelelő uniós szakpolitikai koordinációt és reagálást tesznek lehetővé, különösen a határokra, a fogadókapacitásokra, az uniós tranzitzónákra és a visszaküldésre vonatkozó, egymáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását, a pénzügyi és humán erőforrásokra vonatkozó felajánlásokat, valamint az operatív és logisztikai prioritásokat illetően.

Les deux principaux géants mondiaux de la bière ont annoncé mercredi un accord formel d'achat de SABMiller par AB InBev pour l'équivalent de 112 milliards d'euros, une des plus importantes transactions de l'histoire des entreprises.

Cet article Bière : AB InBev dépose une offre formelle de 112 milliards d’euros pour SABMiller est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Der heute veröffentlichte "World Energy Outlook" der Internationalen Energieagentur (IEA) reiht sich ein in eine lange Tradition: Potenziale von erneuerbaren Energien werden klein geredet, konventionelle Energiequellen überschätzt, kritisiert Hans-Josef Fell, Ex-Bundestagsabgeordneter und Präside

Grâce au rachat prévu de SABMiller, le numéro un mondial de la bière va devenir du même coup le leader sur un continent dont il était jusqu'alors totalement absent.

Cet article Brasseries : avec SABMiller, AB Inbev s’offre l’Afrique sur un plateau d’argent est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

La présidente du Front national avait déjà refusé de se rendre à sa première convocation. Marine Le Pen a une nouvelle fois reporté, ce mardi, son rendez-vous à la convocation de la justice dans l'affaire...

Pour tout renseignement: Tél : 01 53 89 04 37 - Fax : 01 53 89 04 00 Courriel : aec@unc.fr 

La liste des écrivains présents:

Plenary sessions : Aviation is a key driver of economic growth and jobs, but in order to ensure safety and let European companies maintain their competitiveness, current EU rules need to be updated. The European Commission is working on proposals now, but MEPs have already adopted a resolution on what they would like to see in the aviation package to be announced by the end of the year. Check out our infographic about the EU's largest airports.

Source : © European Union, 2015 - EP

Plenary sessions : Aviation is a key driver of economic growth and jobs, but in order to ensure safety and let European companies maintain their competitiveness, current EU rules need to be updated. The European Commission is working on proposals now, but MEPs have already adopted a resolution on what they would like to see in the aviation package to be announced by the end of the year. Check out our infographic about the EU's largest airports.

Source : © European Union, 2015 - EP

Invité de l'émission "Mardi politique", le premier vice-président de l'UDI et député-maire de Seine-et-Marne, Yves Jégo, a estimé que l'union de la droite et du centre constituait la "martingale gagnante" pour les régionales.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, valamint a Lehoczky Tivadar Kutatóintézete kiemelt feladatának tekinti a történelmi események évfordulóinak méltatását. A 2015-ös évet a Magyar Országgyűlés az elhurcolások emlékévének nyilvánította, ehhez kapcsolódóan Tanszékünk és Kutatóintézetünk 2015. november 20–21-én nemzetközi tudományos konferenciát szervez A kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Közép-Kelet Európában címmel. Célunk, hogy az újonnan fellelt források és újszerű megközelítések bemutatásán túl megfogalmazni az elhurcolt kárpátaljai magyarok politikai rehabilitációjának lehetőségeit, amelyek reményeink szerint előtérbe kerülhetnek az új ukrán közigazgatási reformok fényében. Szintén bemutatásra kerül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által kidolgozott rehabilitációs törvényjavaslat.

A konferencia első napján előadások hangzanak el, a második nap tisztelettétel és koszorúzás a kommunizmus áldozatainak kárpátaljai emlékhelyein (Beregszász-Munkács-Szolyva útvonalon).
A rendezvényt Magyarország Igazságügyi Minisztériuma támogatja.

Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Gross Arnold terem (Beregszász, Kossuth tér 6.)
Időpont: 2015. november 20-21, 10.00 óra (közép-európai i. sz.)

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

PROGRAM

9:00 – 10:00 Regisztráció

10:00 Megnyitó:
Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja
Brenzovics László, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke

Levezető elnök: Csatáry György
(II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Lehoczky Tivadar Kutatóintézete, vezető)

10:10 – Bocskor Andrea, Brüsszel (Európai Parlament, néppárti képviselő): Rehabilitációs törvények – EU-s vonatkozások.

10:30 – Répássy Róbert, Budapest (Magyar Országgyűlés, parlamenti képviselő): A kommunizmus bűnei és áldozatai az Alaptörvény tükrében.

10:50 – Brenzovics László, Ungvár (Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, parlamenti képviselő, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, elnök): Rehabilitációs törvények – ukrán szabályozás.

11.10 – Máthé Áron, Budapest (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, elnökhelyettes): Tettesek és áldozatok, győztesek és vesztesek Közép-Európában a második világégés idején.

11:30 – Ötvös István, Budapest (Nemzeti Emlékezet Bizottság, történész): Hogyan hasznosulnak a politikai törvénytelenségek?

11:50 – Bognár Zalán (Károli Gáspár Református Egyetem Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke, tanszékvezető): Szovjet hadműveleti kudarcok – civilek tömeges elhurcolása.

12:10 – Kérdések, hozzászólások

12:30 – Kávészünet
Levezető elnök: Darcsi Karolina
(II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, tanár)

13:00 – Pallai László, Debrecen (Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, igazgató-helyettes): Versailles-tól Potsdamig – a kollektív jogoktól a kollektív bűnösségig.

13:20 – Molnár D. Erzsébet, Beregszász (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóintézete, kutató): A kárpátaljai elhurcolások történeti háttere a szovjet rendszer kiépítésének idején.

13:40 – Mák Ferenc, Szerbia: Néphatalom és népirtás – II. razzia a Délvidéken.

14:00 – Molnár Imre, Pozsony (Pozsonyi Magyar Intézet, igazgató): Eszterházy János, a kommunizmus csehszlovákiai magyar áldozata.

14:20 – Ozsváth Kálmán, Budapest (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, abszolvált PhD-hallgató): Sándor István újpesti vértanú szalézi szerzetes élete, halála, rehabilitációja és boldoggá avatása.

14.40 – Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Nagybereg (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, tanár): „Amiről sokáig beszélni sem volt szabad.”Lapok Nagybereg meg nem írt történelméből.

15:00 – Váradi Natália, Beregszász (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, tanár): 1956-os forradalom kárpátaljai vonatkozásai. (történeti megközelítés)

15.20 – Fodor Gusztáv, Tiszaszentimre (Tiszaszentimrei Református Egyházközség, lelkész): A Kárpátaljai Református Egyház a sztálini egyházpolitika szorításában.

15:40 – Bendász Dániel, Nagyszőlős (Munkácsi Görögkatolikus Püspökség, ny. főesperes): A Munkácsi Görög Katolikus Püspökség és elhurcolt papjaik rehabilitációja.

16:00 – Szendrey Anita, Beregszász (Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, abszolvált PhD-hallgató): Pásztor Ferenc püspöki helynök és paptársai, mint a kommunizmus áldozatai.

16:20 – Kérdések, hozzászólások

16.50 – Zárszó

17.00 – Állófogadás (Győr terem)

TISZTELETTÉTEL, KOSZORÚZÁS
A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK KÁRPÁTALJAI EMLÉKHELYEIN

Időpont: 2015. november 21.(szombat)
Indulás: Reggel 8:00-kor (a református templom melletti parkolóból)
Útvonal: Beregszász – Munkács – Szolyvai emlékpark.
Koszorúzás az emlékhelyeken.

 

Sous l'Arc de triomphe, au son de la Marseillaise, le chef de l'Etat passe les troupes en revue. Minute de silence au pied de la tombe du Soldat inconnu, dépôt de gerbe au pied de la statue de Clémenceau,...

The Valletta Summitshould not be about building higher walls and barbed wire around our borders,but about shared responsibility" says DROI Chair Elena Valenciano.

In view of tomorrow's VallettaSummit on migration between the EU and 35 African countries, the Chair of theSubcommittee on Human Rights underlines the need for a genuine partnership withAfrica, based on the shared value of respect for human rights.
Full press statement
Source : © European Union, 2015 - EP

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes

Intégration de la Serbie : le rapport de la Commission européenne omet l'essentiel
Balkans occidentaux : en attendant d'intégrer l'UE, l'union fait la force
Intégration européenne des Balkans : une décennie perdue ?
Après les élections européennes, l'intégration des Balkans est-elle toujours à l'ordre du jour ?
Intégration européenne : l'Albanie décroche enfin le statut de « candidat »

/ Courrier des Balkans, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine, Monténégro, Serbie, Turquie, Questions européennes