Márkói Közös Önkormányzati Hivatal
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
pályázati és településfejlesztési referens
munkakör betöltésére.
A közszolgálati jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közszolgálati jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Részmunkaidő, heti 30 órás
A munkavégzés helye:
Veszprém megye, 8441 Márkó, Padányi Biró Márton tér 5.
A munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:
pályázati és településfejlesztési referens
Ellátandó feladatok:
Pályázatok benyújtása, árajánlatok kérése, kivitelezőkkel kapcsolattartás, pályázatok elszámolásában részvétel, településrendezési eszközök alkalmazása, helyi építési szabályzat ismerete, ügyfelek tájékoztatása.
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
Pályázatok benyújtása, településrendezési, településfejlesztési feladatok.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései , valamint a(z) Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, Cafeteria szabályzat az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2021. március 9.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Láng Zsanett nyújt, a 309931675 -os telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2021. március 15.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2021. február 26.
A pályázati kiírás közzétevője a Belügyminisztérium (BM). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a BM részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.
Jelentős siker, hogy a magánbiztonság mára önálló tudományterületté vált, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékének létrejötte, az ott zajló mesterképzés is igazol – mondta lapunknak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) korábbi elnöke, jelenlegi alelnöke. Német Ferenc szerint számos kedvező folyamat indult el a hazai vagyonvédelmi piacon, azonban a vagyonőrök presztízse még jócskán elmarad attól, amilyet egyébként megérdemelnének.— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac elmúlt tízéves fejlődését?
— A hazai piacon több irányban is átrendeződés kezdődött ebben az időszakban. Egyfelől elindult egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezényelt tisztulási folyamat, amely főként a számlázási trükközések felderítésére, kiszűrésére irányult. Ennek következtében a nyomott vállalási árak mára kezdenek eltűnni a piacról. Fontos megjegyezni, hogy bár sokan nem így látják, de nagy szükség volt a rezsióradíj bevezetésére, amely a közbeszerzések esetében jogszabályban rögzített árat jelent. Ez pedig már gazdasági átrendeződést is generált. A munkaerőpiacon eközben azt láthattuk, hogy a jó vagyonvédelmi szakemberek vagy külföldre mentek dolgozni, vagy cégvezetők lettek. Míg korábban tömegével voltak kiváló munkaerők az ágazatban, ez mostanra fellazult.
Régebben szintén jellemző volt, hogy különböző rendvédelmi szervezetektől érkeztek szakemberek a vagyonvédelem területére, ma ez is jóval árnyaltabb képet mutat. Az ágazatban ezalatt szakmailag is sok minden megváltozott, így például a kormány igyekezett egy mederbe terelni a rendészeti területeken dolgozókat (halőrök, vadőrök, közterületfelügyelők stb.), de napjainkban például az önkormányzati rendészetekkel is szoros szimbiózisban dolgoznak a vagyonvédelmi cégek. Nagy szakmai sikerként értékelem, hogy a tíz éve még csak a Rendőrtiszti Főiskola közrendvédelmi tanszékének altagozataként megjelenő magánbiztonsági ágazat mára önálló tanszékké nőtte ki magát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és nem is csak alapszakként, hiszen a mesterképzés is elindult ezen a tudományterületen, az első doktorik már készülnek. Összefoglalva: a tudás, képzettség szempontjából még jobban kinyílt az olló, vagyis azok, akik felsőbb vagy vezető pozícióban dolgoznak ezen a területen, egyre komolyabb tudással rendelkeznek. Ezzel szemben az alsóbb szinteken még az is nehézséget jelent, hogy a cégek válogathassanak, kiválaszthassák az adott vagyonőri munkára alkalmas munkaerőt.
— A szakma tisztulásának látja a piaci konszolidációt?
— Ki kellett derüljön, hogy az elmúlt húsz évben gyakran nagyon nagyra hízó cégek mögött nem minden esetben volt teljesen jogszerű a tevékenység. A hatóságok szerencsére mindezt rendbe teszik, tették. Az is látható, hogy a cégek szakmailag ugyan felkészültek voltak a legkülönfélébb feladatokra, hiszen nagy számban érkeztek rendészeti szakemberek a piacra, azonban a pénzügyi tudás hiánya sok problémát okozott. A vagyonvédelemben nem jellemző, hogy közgazdász professzorok túl gyakran kopogtatnának a biztonsági cégeknél. Eközben maguk a vállalkozások legtöbbször azt sem tudják megindokolni, hogy miért kerül annyiba a szolgáltatás, a szakmai tudás, amennyibe, sokáig csak protekcióval és személyes kapcsolatokon keresztül lehetett boldogulni, ha a piaci növekedés volt a szempont. Részben ennek is következménye, hogy a nagy külföldi cégek kivonultak a piacról, mivel nem tudták a mindennapi versenyben tartani ezt a fajta „rugalmasságot”. Ráadásul a hazánkban jelen lévő külföldi tulajdonú nagyvállalatok, kereskedelmi láncok már csak azért is magyar vagyonvédelmi céggel dolgoznak, sokszor szürkén foglalkoztatva az őröket, mert külföldön ilyen árszinten már nem lehet ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. Véleményem szerint ha a NAV kiterjeszti az ellenőrzéseket arra, hogy a megbízási díjból egyáltalán kigazdálkodható-e legalább a munkabér és annak járulékai, és ez a megbízó részéről irányulhat-e a bérek, járulékok megfizetésének elkerülésére, akkor sokat javulhat a helyzet, és még nagyobb tisztulás várható.
— Ön szerint milyen a vagyonvédelmi ágazat megítélése hazánkban?
— Óriási kudarcnak tartom, hogy a vagyonvédelmi szakma nem érte el azt a presztízst, megbecsülést, ami egyébként járna neki. A koronavírus-járvány alatt, illetve a karanténidőszakot követően számtalan fórumon megköszönték valamennyi rendőr, katona, egészségügyi és kereskedelmi dolgozó munkáját, tegyük hozzá teljesen megérdemelten. Azonban a vagyonőröket senki sem említette, pedig ők álltak a járvány idején is a kormányhivatalok ajtajában, az áruházakban, kereskedelmi egységekben, ők biztosították a tömegközlekedési járművek biztonságos működését. A köszönöm szó nem túl drága dolog, de az iparág ezt az egyetlen szót sem tudta kicsikarni. Én személy szerint köszönöm minden a szakmában dolgozónak a helytállását és kitartását. A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái”: amikor bekövetkezik a baj, akkor kiérkezik a helyszínre a TEK, a mentők, a rendőrség stb. De amíg ezek a szervek nem érnek ki a helyszínre, a vagyonőrök állnak helyt a stadionokban, az utcákon, a rendezvényeken. Ezért pedig hatalmas köszönet illetné meg őket.
— Véleménye szerint milyen mértékű kárt okozott a piacon a járványhelyzet?
— Igaz, hogy a rendezvények elmaradásával e területen megszűnt az igény az élő erős szolgálatra, de ne felejtsük el, hogy a vállalatok telephelyeit akkor is őrizni kellett, sőt a kereskedelmi egységekben még nőtt is a munkaerőigény. Úgy vélem, az ország teljes vagyonőri állományát tekintve nem lehet sokkal több öt százaléknál azoknak az aránya, akiknek a járványhelyzet miatt el kellett hagyniuk a pályát. Ezzel párhuzamosan egy olyan tendencia is kialakult, hogy a járvány miatt Nyugat-Európából tömegesen érkeztek haza a magyar munkavállalók, akik többek között a vagyonvédelemben próbáltak elhelyezkedni, így egy rövid időre munkaerő-túlkínálat is mutatkozott a piacon. Ezzel kapcsolatban az is gondot jelentett, hogy a megbízók sok esetben nem biztosították a szükséges és megfelelő védőfelszereléseket, amelyeket a vagyonvédelmi vállalkozásoknak maguknak kellett beszerezniük. A megbízók legtöbbször csúcsszínvonalú munkát várnak el, miközben színvonal alatti körülményeket biztosítanak.
— Ön három éve alelnökként segíti az SZVMSZK munkáját, miután tíz évig irányította a szervezetet. Nem hiányzik a poszt?
— Hálás vagyok a sorsnak, hogy már nem én vagyok a kamara elnöke, mivel a mostani vezetésnek olyan mennyiségű ütközést, konfrontációt kell kiállnia, amit én már nem vállalnék. A tíz év alatt háromszor választottak meg elnöknek, ezalatt négy miniszterünk volt, számtalan változást átéltünk, de a mindennapos harcnak is van határa, és most olyan emberre volt szükség a kamara élén, akinek van lelkiereje ezekhez a csatákhoz.
The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái” appeared first on .
La liste des candidats admissibles au concours du Certificat d'aptitude à la profession d'avocat (Capa) a été rendue publique dans la soirée de jeudi 25 février 2021 par le Ministre de la justice et de la législation. Il ressort des résultats que 102 candidats sont admissibles sur les 290 ayant composé à la phase écrite. Les lauréats à l'écrit doivent subir la phase orale avant d'être déclarés définitivement admis pour le Capa.
Boniface CAKPO
Monténégro : coronavirus et manipulations politiques à Tuzi
Balkans : échec de l'intégration européenne, effondrement des relations régionales
Monténégro : le nouveau gouvernement et le spectre du népotisme
Revue de presse • cohabitation musclée au Monténégro
Corruption et crimes de guerre : le Monténégro au défi de la « lustration »