Biztonságpolitika

Szudán: A főváros visszafoglalása és az ország szétszakadásának veszélye

2025 márciusában a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) jelentős előretörést értek el a főváros, Kartúm visszafoglalásában, amelyet korábban a Rapid Support Forces (RSF) félkatonai szervezet tartott ellenőrzése alatt. Március 21-én a SAF visszafoglalta az elnöki palotát, majd néhány nappal később a nemzetközi repülőteret és több stratégiai pontot is, mint például a Központi Bank és a hírszerzés főhadiszállása. A SAF vezetője, Abdel Fattah al-Burhan tábornok bejelentette: „Kartúm szabad.”

Ezzel párhuzamosan az RSF és szövetségesei bejelentették egy „békés és egységes” kormány megalakítását az általuk ellenőrzött területeken, különösen Darfúrban és Dél-Szudán egyes részein. Az Afrikai Unió figyelmeztetett, hogy ez a lépés veszélyezteti Szudán területi egységét, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerjen el semmilyen párhuzamos kormányt.

A konfliktus 2023 áprilisa óta több tízezer ember életét követelte, és több mint 12 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat. A márciusi események, beleértve az RSF által elkövetett etnikai alapú támadásokat és az ENSZ-konvojok elleni akciókat, tovább mélyítették az ország humanitárius válságát.

Szerző: Németh Merse

Ásványkincs-megállapodás a KDK és az USA között

A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) külügyminisztere, Thérèse Kayikwamba Wagner szerint tervben van egy az ország kritikus fontosságú ásványkincseire vonatkozó megállapodás az Amerikai Egyesült Államokkal. Pontos részleteket egyelőre nem közöltek, de az USA külügyminisztériuma is jelezte, hogy Washington nyitott az alkura.

A tárgyalások még február 8-án kezdődtek, miután a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoport elfoglalta a KDK keleti részén található Észak-Kivu tartományt, majd később Dél-Kivu is a kezükre került és a fővárost, Kinshasát is fenyegetik. Az ásványkincsekért cserébe Félix Tshisekedi kongói elnök katonai segítséget kér az Egyesült Államoktól, mivel egyedül képtelen féken tartani a lázadókat, akiket nagyjából 4000 ruandai katona is segít a harcokban. Ruandát ezért ugyan hivatalosan elítéli a nemzetköz közösség, de valódi diplomáciai nyomást eddig még nem gyakorolt rá, mivel Paul Kagame elnök fontos szövetségese sok nyugati országnak.

A KDK-ban található a föld igazolt kobalt-készleteinek majdnem 50%-a, emellett rézben, ónban, tantálban, gyémántban és lítiumban is rendkívül gazdag – Ruanda részben emiatt támogatja az M23 műveleteit az országban. Ezen anyagok elengedhetetlenek többek között az ötvözetekhez, akkumulátorokhoz, mikrochipekhez vagy a zöld-energiára való átálláshoz. Emiatt rendkívül értékesek, a bányászatuk azonban káros a környezetre, ezért sok ország igyekszik a saját határain kívül érdekeltséget szerezni a kitermelésükben.

Szerző: Rózsa Sándor

Elefántcsontpart: Álhírek és politikai feszültségek a választások előtt

2025 májusában Elefántcsontparton puccsról szóló álhírek terjedtek el, amelyek pánikot keltettek az országban. A közösségi médiában megosztott videók és bejegyzések szerint katonai járművek vonultak az utcákon, és lövések hallatszottak Abidjanban. A kormány gyorsan cáfolta ezeket az állításokat, és az ország információbiztonsági ügynöksége (ANSSI) kijelentette, hogy ezek az álhírek egy szándékos és koordinált dezinformációs kampány eredményei.

A politikai feszültségek hátterében Tidjane Thiam, az ellenzéki Demokrata Párt (PDCI) vezetőjének kizárása áll a közelgő választásokból. Thiamot kettős állampolgársága miatt zárták ki, bár ő már lemondott francia állampolgárságáról. A döntést politikai indíttatásúnak tartja, és fellebbezett ellene. Thiam május 12-én lemondott pártelnöki posztjáról, de két nappal később újraválasztották.

Az ország történelme során már tapasztalt választási erőszakot, különösen a 2010-es választások után, amikor több ezer ember vesztette életét. A jelenlegi helyzet aggodalomra ad okot a nemzetközi közösség számára is, mivel a választások előtti instabilitás veszélyeztetheti az ország demokratikus fejlődését.

Szerző: Németh Merse

Gabon újra tagja az Afrikai Uniónak

Brice Oligui Nguema elnök április végi beiktatása után az Afrikai Unió feloldotta a Gabonra kivetett szankcióit és visszavette tagjai közé. Az ország tagságát még 2023 augusztus 31-én függesztették fel, egy nappal azután, hogy a most frissen beiktatott elnök katonai puccs keretei között megdöntötte elődje, Ali Bongo Ondimba hatalmát.

Ali még 2009-ben került hatalomra apja, Omar Bongo halála után, aki 1967-óta uralta az országot. Gabon, bár rendkívül gazdag olajban, mangánban és vasércben, a bányák nagyrészt külföldi kézben vannak, a bevételek pedig a Bongo-családot és az ő embereiket gazdagították, míg a lakosság körülbelül 40%-a a szegénységi küszöb alatt élt. A választásokat – már ha éppen voltak – rendszerint elcsalták, ez történt 2023. augusztusában is, emiatt döntött úgy Nguema, a Gaboni Köztársasági Őrség tábornoka, hogy erőszakkal ragadja magához a hatalmat. Az ENSZ, Franciaország és az Afrikai Unió is elítélték a cselekedetet, a nép azonban ujjongva fogadta a katonákat.

Nguema ezután egy legfeljebb 2 éves átmeneti időszakot hirdetett, amit sok hadúrral ellentétben be is tartott, idén április 12-én nemzetközi megfigyelők által ellenőrzött választást tartottak az országban, amit a tábornok fölényesen megnyert, viszonylag magas részvételi arány mellett. Azzal, hogy egy katona került az állam élére egyesek szerint sérül a demokratikus civil kontroll elve, a nép azonban elégedettnek tűnik, a szankciók felfüggesztésével tovább javulnak az ország gazdasági lehetőségei és Gabonnak a Száhel-övezetnél lényegesen kevesebb biztonsági kihívással kell szembenéznie, ami bizakodásra adhat okot.

Szerző: Rózsa Sándor

Szomália: fokozódó erőszak és politikai feszültségek 2025 tavaszán

2025 márciusában és áprilisában Szomáliában jelentősen fokozódott az erőszak, különösen az al-Shabaab fegyveres csoport tevékenysége miatt. Március 11-én az al-Shabaab fegyveresei megtámadták a Qahira Hotelt Beledweyne városában, ahol kormányzati tisztviselők és törzsi vezetők gyűltek össze. A támadásban több mint 10 ember vesztette életét.

Március 18-án robbanás történt Mogadishuban, nem sokkal azután, hogy Hassan Sheikh Mohamud elnök konvoja elhaladt a helyszínen. Az al-Shabaab vállalta a felelősséget a merényletkísérletért.

Áprilisban az al-Shabaab több stratégiai jelentőségű támadást hajtott végre. Április 16-án a csoport bejelentette, hogy elfoglalta Adan Yabaal városát, bár a szomáliai hadsereg ezt cáfolta.

Április 24-én az al-Shabaab harcosai megpróbálták elfoglalni a Wargaadhi városában található katonai bázist. A kormány szerint több mint 40 támadót öltek meg, és sikerült megvédeni a bázist.

Ezek az események rávilágítanak a szomáliai biztonsági helyzet törékenységére és az al-Shabaab folyamatos fenyegetésére.

Szerző: Németh Merse

Mauritánia: Tömeges migránskitoloncolások és nemzetközi felháborodás

2025 tavaszán Mauritánia nagyszabású kitoloncolási kampányt indított, amely során több ezer nyugat-afrikai migránst – köztük szenegáliakat, maliakat, togóiakat és nigériaiakat – utasítottak ki az országból. A razziák főként Nouakchott és Nouadhibou városait érintették, ahol a hatóságok piacokon, buszállomásokon és lakónegyedekben tartóztatták le az embereket. A beszámolók szerint sokakat otthonaikból hurcoltak el, gyakran erőszakos módon, és még személyes tárgyaikat, például mobiltelefonjaikat is elkobozták.

A kitoloncolások hátterében egy új bevándorlási törvény áll, amely minden külföldi állampolgár számára tartózkodási engedély beszerzését írja elő. Korábban a régió több országával fennálló kétoldalú megállapodások lehetővé tették az állampolgárok szabad mozgását, de ezek a változások megszüntették ezt a gyakorlatot.

A szomszédos országok, különösen Szenegál és Mali, élesen bírálták Mauritánia intézkedéseit, xenofóbiával vádolva az országot. A szenegáli parlament egyik tagja például „idegengyűlölőnek” nevezte a kitoloncolásokat, és vizsgálatot sürgetett az ügyben.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kitoloncolási kampány felerősítette a fekete mauritániai közösségek félelmeit, akik történelmileg is elszenvedői voltak az etnikai alapú megkülönböztetésnek és kitelepítéseknek. Jogvédők szerint a jelenlegi intézkedések emlékeztetnek az 1989-es eseményekre, amikor több tízezer fekete mauritániait toloncoltak ki az országból.

A nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, és felszólította Mauritániát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és biztosítsa a migránsok méltóságát.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztette: Németh Merse

A Afrika-hírfigyelő, 2025. március-április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Mivel a háztartásokban is egyre népszerűbb a zöld szemlélet, számos olyan terméket dobnak a piacra a gyártók, amelyek környezetbarát módon segítik a takarítást. 

Ilyenek többek között a SimplyClean webáruházában elérhető mikroszálas törlőkendők is, hiszen moshatók és számtalan alkalommal felhasználhatók. Sokféle típusuk létezik más és más funkcióval, de garantáltan hatékony velük a különböző felületek tisztítása.

A továbbiakban sorra vesszük a főbb jellemzőiket, típusaikat, és kitérünk az ápolásukra is, hogy hosszú legyen az élettartamuk.

Milyen előnyös tulajdonságai vannak a mikroszálas kendőknek?

Mivel sok kis elágazó szálból állnak, kiváló a nedvszívó képességük, felveszik a port és egyéb szennyeződéseket is. Finom szerkezetüknek és puhaságuknak köszönhetően bármilyen érzékeny felület megtisztítható velük nedvesen és szárazon egyaránt. 

Előbbi esetben a zsíros és olajos részeken vethető be hatékonyan, utóbbi pedig portörlésre kiváló, megköti ugyanis a finom részecskéket. Használatukkal kiválthatjuk a papírtörlőket, és ezáltal a hulladékmennyiséget is csökkenthetjük. Nemcsak háztartásokban, hanem ipari területen is nagyon jól működnek.

Mi mindenre használhatók?

Ablakok, tükrök és képernyők, illetve mindenféle üvegfelületen bevethetők a mikroszálas kendők. Bútorok, rozsdamentes acélegységek is szépen megtakaríthatók velük, de az autók karosszériája, valamint műanyag részei is. 

Használhatjuk bátran telefonok és mindenféle okos-, illetve elektronikai eszköz tisztítására éppen úgy, mint parkettára, laminált padlóra vagy csempére.

Így ápoljuk!

Ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzék eredeti állapotukat a mikroszálas kendők, fontos, hogy langyos vízben és mosószer nélkül (esetleg erre a célra gyártott, lágy szerrel) mossuk őket, illetve ne használjunk hozzá öblítőt. Szárítógépbe se tegyük, mert az intenzív hő kárt tehet bennük!

Milyen típusaik vannak?

A SimplyClean webshopjában különböző méretekben, vastagságban és színekben vásárolhatók meg ezek a kendők annak függvényében, hogy milyen a tisztítandó felületek alapanyaga és mennyire szennyezettek. 

A teljesség igénye nélkül íme néhány verzió

Az üvegtisztító mikroszálas törlőkendők nagyon finom szövésüknek köszönhetően garantáltan nem hagynak csíkot és nyomot a felületeken, míg az autóápoláshoz inkább a nagyobb és vastagabb típusok javasoltak. 

De természetesen léteznek multifunkciós verziók is, amelyek sokféle célra felhasználhatók. Vannak antimikrobiális kiadások, amelyek ipari felhasználóknak is tökéletesek, mert nagyon ellenállók. 

Az említett webshopban olyan jól ismert és ezen a területen már sokat bizonyított márkák érhetők el, mint a Bonus vagy a Vileda. Érdemes körülnézni náluk!

The post Miért fontos kellék a háztartásokban a mikroszálas törlőkendő? appeared first on Biztonságpiac.

Jó hír, hogy ma már léteznek olyan sómentes ételízesítők, amelyek kiváló alternatívát jelentenek a főzés során, a különböző fogásokat pedig garantáltan változatossá és egészségessé teszik. 

A tudatos táplálkozás egyik alapelve a sóbevitel csökkentése. A túlzott sófogyasztás hosszú távon számos egészségügyi problémához vezethet: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, vesebántalmak, sőt akár még csontritkulás is kapcsolódhat hozzá. Mégis sokan nehezen tudják elképzelni az ízletes ételeket só nélkül. 

Ezért érdemes csökkenteni a sóbevitelt

Egy, a Bulkshop által kínált sómentes ételízesítő alkalmazása kifejezetten ajánlott. Ezt támasztja alá a WHO ajánlása is, amely szerint egy felnőtt napi sófogyasztása nem haladhatná meg az 5 grammot. Ezzel szemben a legtöbb ember sóbevitele ennek a kétszerese, sőt, sok esetben a háromszorosa is lehet. 

A legtöbb só nem is igazán a főzés során kerül az ételbe, sokkal inkább a félkész, feldolgozott élelmiszerekből származik. Ennek kivédésére a legjobb, ha otthon készítjük el ételeinket és természetes ételízesítőket alkalmazunk. 

A sómentes ételízesítők előnyei

Az ilyen fűszerek a hagyományosnál egészségesebb alternatívát jelentenek, hiszen mentesek a nátriumtól. Így nem terhelik feleslegesen a szívet és a vesét, valamint a vérnyomás normalizálásához is hozzájárulnak. Egy minőségi termék nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, ízfokozót és rejtett cukrot sem. Így azok is biztonsággal fogyaszthatják, akik diétáznak, cukorbetegek vagy ételallergiával küzdenek. 

Egy megfelelően összeállított fűszerkeverék kellően gazdag ízvilággal rendelkezik, így só alkalmazására nincs is szükség. Önmagukban is komplex élményt nyújtanak. Abban az esetben, ha sómentesen főzünk, nyitottabbak leszünk más alternatívákra. Bátrabban kísérletezünk majd a zöldfűszerekkel és a szárított zöldségekkel is. 

Ezekben az esetekben ajánlott

A sómentes étkezés előnyös mindenkinek, de azoknak, akik magas vérnyomással vagy szív- és érrendszeri problémákkal élnek együtt, különösen ajánlott. Ahogy abban az esetben is, ha valaki veseproblémákkal él együtt. A tudatos táplálkozást követőknek, valamint gyerekeknek és időseknek ugyancsak előnyös, hiszen az ő szervezetük érzékenyebb a túlzott nátriumbevitelre. 

A só helyett haszáljunk inkább friss vagy szárított zöldfűszereket, fokhagymát, gyömbért vagy hagymát, ezek ugyanis természetes aromákban gazdagok. De igen ízletesek és egészségesek a pirított magvak is. 

A sómentes ételízesítők nemcsak az egészséges életmód részei, de új kulináris távlatokat is nyitnak. A megfelelő fűszerek kiválasztásával könnyedén elérhetjük, hogy ételeink ízletesek, változatosak és táplálóak legyenek – felesleges só alkalmazása nélkül. Ha szeretnénk beszerzi néhány természetes alapanyagot, keressük fel a fentiekben említett webáruházat!

The post Sómentes ételízesítők előnyei az egészséges táplálkozásban appeared first on Biztonságpiac.

A férfi övek már évszázadok óta a ruhatár egyik legfontosabb részét képezik. Ennek ellenére szinte sosem kapják meg azt a figyelmet, amit megérdemelnének. Talán éppen azért, mert túl egyszerűnek tűnnek, a legtöbben inkább csak szükségletként tekintenek rájuk.

Pedig egy olyan eszköz, ami sokat mesélhet a viselőjéről. Valójában egy jól megválasztott, bőrből készült öv nemcsak megtartja a nadrágot, hanem teret ad a megjelenésnek. Átmenetet képez az öltözék többi eleméhez, sokszor pedig tekintélyt sugall magáról.

Miért pont a bőr?

A bőr amellett, hogy egy rendkívül tartós anyag, karakteresnek is mondható. Egy friss, fényes változat teljesen más üzenetet hordoz, mint egy patináns, kissé megkopott bőr öv. Előbbi inkább modern hatást kelt, precizitást sugall a viselőjéről, utóbbi viszont egy személyes történetet mesél el, hitelességet képvisel. A bőr ugyanis öregszik, ezáltal sokkal szebb és egyedibb lesz. Szerencsére, ahol az Olasz világmárkák egyhelyen találkoznak, ott az övek sem maradnak ki a választékból.

A férfi bőröv kiválasztásánál azonban nem csak a színre és a csatra kell hangsúlyt fektetni. A világosabb bőr játékosabb, nyáriasabb hangulatot kelt, míg egy fekete vagy egy barna változat a klasszikus férfiasságot testesíti meg. Igaz, hogy a divat időről időre változik, tehát nem mindig ugyanaz számít elegánsnak vagy sikkesnek, ennek ellenére egy prémium bőröv szinte bármilyen változást átvészel.

Mit jelent az öv csatja?

Sokan elintézik annyival, hogy a csat egy lényegtelen dolog, legyen funkcionális és kész. Pedig nagyon nem mindegy, hogy milyen típus kerül fel arra az övre. A csat ugyanis nemcsak a praktikusságot képviseli, hanem a stílust is. Egy minimalista, matt ezüst változat amellett, hogy elegáns, visszafogottnak is tekinthető. Egy rézszínű pedig inkább vintage hangulatot idéz.

A túl nagy vagy feltűnő csatok állást foglalnak azzal kapcsolatban, hogy valakinek vagy bejönnek vagy sem. Egy biztos, a csat jelenti az öv lényegi részét. Olyan mint egy kézfogás, egy határozza meg az első benyomást is.

Az öv eldönti a megjelenés stílusát?

Igen is, meg nem is. Sokan esnek abba a hibába, hogy mindent övvel akarnak megoldani. Pedig egy sportcipő akkor sem mutat jól egy frakkal, ha ahhoz egy minőségi bőrövet vesznek fel. Egy formális öv sem mutat jól egy vászon nadrággal és pólóval. A hétköznapi változatok lazák, a csatjuk általában nagyobb, míg az elegáns modellek keskenyebbek, kifinomultabbak, emellett diszkrétebb csattal is rendelkeznek.

Érdemes tehát legalább 2-3 minőségi övet tartani a gardróbban, amelyek a megfelelő alkalomhoz illeszkednek. Legyen egy klasszikus a fekete öltönyökhöz, egy sötétbarna, ha valami casual, mégis formálisabb szettre van szükség, valamint nem árt egy világosabb sem az átlagos hétköznapokra. Ez sosem pazarlás, ez inkább egy tudatos stílusépítés. Ahogy a hölgyeknek sok táskára és cipőre van szükségük, úgy a férfiaknak sem árt néhány apróság, ami öltözteti őket.

The post Férfi bőr övek világa: több, mint stílus appeared first on Biztonságpiac.

Sokan azt gondolják, hogy a nyári időszakban a gyerekek egész nap pólóban és rövidnadrágban szaladgálnak a füvön, a benti cipő kérdése pedig teljesen háttérbe szorul. A melegebb idő beköszöntével a szülők hajlamosabbak azt hinni, hogy a kicsik akár mezítláb, akár papucsban is kényelmesen érzik magukat.

Pedig lakásban vagy az óvodában sem mindegy, hogy miben vannak, éppen ezért érdemes ebben az időszakban is figyelni arra, hogy milyen lábbelit viselnek a picik. Ebben a cikkben eláruljuk, hogyan érdemes a gyerekeknek beltérre lépőt választani. Kitérünk arra, hogy milyen anyagból készül a megfelelő benti surranó.

Miért van szükség benti cipőre?

A gyerekek lába nyáron is ugyanúgy izzad, mint bármely más évszakban. A nem megfelelően szellőző, műanyagból készült változatok, amik túl zártak, nem lesznek túl komfortosak, sőt, akár még bőrirritációt is okozhatnak. Emellett a láb megfelelő tartása és védelme is fontos a növekedési időszakban. A Csupa Cipő nyári gyerekcipői azonban megoldást jelenthetnek erre a problémára.

Sokan is gondolnak rá, de a kicsik benti cipőjének nem csak kényelmesnek kell lennie. A megfelelő változat ugyanis támogatja a láb egészséges fejlődését, a helyes testtartást, valamint a mozgáskoordinációt is egyaránt. Mivel a gyerekek a napjuk egy nagy részét még beltéren töltik, így nagyon nem mindegy, hogy mit választunk a számukra, hogyan érzik magukat mozgás közben.

Milyen hátrányai lehetnek egy nem megfelelő benti lábbelinek?

A rosszul megválasztott cipő hosszú távon bokasüllyedéshez, lúdtalphoz vagy akár hátfájáshoz vezethet. A jó benti cipő ugyanis megtámasztja a gyerkőc sarkát, pontosan illeszkedik a lábra, emellett lehetőséget ad a természetes járásra.

Nyáron pedig még fontosabb, hogy légáteresztő anyagból készült modellt szerezzünk be, hiszen ezzel elkerülhetjük a túlmelegedést, ami igen egészségtelen.

Milyen a jó nyári benti cipő?

A nyári benti cipők kiválasztásánál a fő szempont mindig a megfelelő kényelem és a szellőzés legyen. Az ideális az, ha könnyű, puha anyagból készül, mint a pamut, a vászon vagy a perforált szintetikus megoldások. Ezek ugyanis lehetővé teszik a levegő megfelelő áramlását.

Emellett a talp kapcsán sem mindegy, hogy mennyire rugalmas. A túl vékony viszont kerülendő, hiszen ilyenkor is elengedhetetlen a mozgás közbeni megfelelő alátámasztás.

Sokan döntenek a papucs vagy a szandál mellett, ezek azonban gyakran nem biztosítanak tökéletes tartást, főleg a kisebb korosztály számára, akiknek még nem megfelelő a mozgáskoordinációjuk. A tökéletes lábbeli megelőzi a baleseteket, a csúszkálást, a boka esetleges kibicsaklását.

Emellett persze fontos szempont még a méret is. A túl szűk változat ugyanis nyomhatja a lábujjakat, korlátozhatja a gyermeket a mozgásban. A túl nagy cipő viszont balesetekhez vezethet. Érdemes évente legalább kétszer megmérni a lábméretet, különösen nyár elején, amikor gyorsabbá válhat a növekedés.

The post Kényelmes léptekkel a nyárba: hogyan válasszunk benti cipőt? appeared first on Biztonságpiac.

Gondolt már arra, milyen jó lenne, ha az áhított terméket még ma megkaphatná, anélkül, hogy azonnal kifizetné a teljes árat? Ez nemcsak egy álom, hanem a jelen valósága a „Vásárolj most, fizess később” megoldással.

Ez az újszerű lehetőség forradalmasítja az online vásárlást, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a fizetést elhalassza, miközben azonnal birtokba veheti a terméket. Sokunkkal előfordult már, hogy a hónap vége felé elfogyott a keretünk, vagy egy hirtelen felmerülő költséggel kellett szembesülnünk. Ilyenkor jöhet jól ez az újítás, mely a pénzügyi tudatosságot is segítheti.

Hogyan is működik a BNPL?

A „Buy Now, Pay Later” rendszer alapvetően egyszerű. Vásárláskor az online kosarában kiválaszthatja ezt az opciót, és máris használhatja a nyakkendőt vagy bármely más terméket az ÖvBolt.hu-tól anélkül, hogy azonnal fizetne. Majd később, előre meghatározott időpontokban, részletekben kell csak rendeznie. Sok esetben még kamatmentesen is használhatja ezt a fizetési módot, ha időben törleszti a részleteket. Fontos azonban, hogy tisztában legyen a feltételekkel, és tartsa be a fizetési határidőket, különben késedelmi díjakat számíthatnak fel Önnek.

Előnyök és kockázatok

A „Vásárolj most, fizess később” megoldás számos előnnyel jár, de nem árt óvatosnak lenni. Azonnali hozzáférést biztosít a kívánt termékekhez, növeli a pénzügyi rugalmasságot, és javítja a vásárlói élményt. Ugyanakkor, ha nem figyel oda a fizetési határidőkre, könnyen adósságcsapdába kerülhet. Emiatt mindig mérlegelnie kell pénzügyi helyzetét vásárlás előtt.

Vegyük példaként az említett nyakkendő vásárlását az ÖvBolt.hu-nál. Ha nincs elegendő fedezete azonnal, a BNPL opció segítségével könnyen elhalaszthatja a fizetést, és még akkor is hozzájut a termékhez, ha a soron következő fizetéséig kéne várnia.

Részletek fizetése kontra áruhitel

A részletfizetés és a klasszikus áruhitel között jelentős különbségek vannak. A BNPL sokkal rugalmasabb megoldás lehet, mivel gyors, elektronikus hitelvizsgálatot igényel, dokumentáció nélkül, míg a hagyományos áruhitelek hosszadalmasabbak és bonyolultabbak. Az ilyen részletfizetések nem terhelik meg a jövőbeli hitellimitjét sem.

A magyarországi piac

Hazánkban is egyre több cég kínál „Vásárolj most, fizess később” opciót. Az InstaCash például helyi szereplőként digitális részletfizetési megoldásokat biztosít. A cég partnerei között említhetjük az ÖvBolt.hu webshopot is, amely bővülő választékával és gyors szállítási idejével próbálja megszólítani a vásárlókat.

A számok is mutatják a fizetési mód népszerűségét

A BNPL népszerűsége világszerte növekszik. Az eMarketer szerint például a Z generáció körében 2025-re várhatóan többen fogják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, mint valaha. Svédországban már most a piac közel negyedét teszi ki ez a fizetési forma. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a BNPL nem pusztán egy divathullám, hanem a modern vásárlás egyik alapvető elemévé válik.

Tehát a „Vásárolj most, fizess később” nem csupán egy kényelmi szolgáltatás, hanem egy lehetőség az anyagi rugalmasság optimalizálására is.

The post A modern vásárlás kényelme appeared first on Biztonságpiac.

Ha valaki szeretné otthonát melegebbé, energiahatékonyabbá tenni, de nem akar belevágni egy hosszan tartó, porral és felfordulással járó felújításba, arra is van alternatíva. Ma már léteznek olyan megoldások, amelyekkel számottevő energiamegtakarítás tapasztalható anélkül, hogy falakat kéne bontani vagy hetekig kerülgetni az építési anyagokat.

A Polart Master – fujhato.hu szolgáltatási között megtalálható padlás szigetelés lehetőségével egy családi ház munkálatai gyorsan, tisztán és költségtakarékosan elvégezhetők, így akár 30-40%-kal is redukálható a fűtésszámla. Télen kellemes meleg, nyáron hűvös otthon várja azokat, akik időben lépnek.

Hogyan működik a bontás nélküli szigetelés?

Ahogy a nevéből is adódik, nincs szükség semmi olyan munkálatra, ami porral, kosszal járna, és napokig vagy hetekig elhúzódna. Mindez a fújható üveggyapottal lehetséges. Ennek az anyagnak apró, szálas szerkezete van, így képes a legkisebb résekbe is bejutni, akár a legeldugottabb falszerkezeteket is be tudja fedni.

A technológia lényege, hogy egy speciális géppel az anyagot bejuttatják a falakba, padlásterekbe vagy tetőszerkezetekbe, mindössze egy alig hat centiméter átmérőjű csövön keresztül. Így az épület eredeti szerkezete szinte teljesen érintetlen marad.

Előnyök és apróbb korlátok

Ezen eljárás mellett szól a gyorsaság és a tisztaság. Nem kell napokig kerülgetni a sittet, nem kell ideiglenesen kiköltözni, a ház továbbra is teljes mértékben használható marad a munka közben is. Ráadásul minimális a hulladékképződés, így a környezetet sem terheljük meg pluszban.

Sajnos nem minden helyzetben alkalmazható. Vannak olyan régi szerkezetek, amelyek nem alkalmasak a szigetelés ilyesfajta bejuttatására, vagy olyan állapotban vannak, hogy előbb szerkezeti javításokra van szükség. Ezeket a kérdéseket mindig egy tapasztalt szakember tudja pontosan megválaszolni egy helyszíni szemle alatt.

Padlásról vagy tetőről? Mindkettő megoldható!

Ha a cserép könnyen elmozdítható, a szarufák közé közvetlenül kívülről is bejuttatható az üveggyapot. Amennyiben mégsem lehetséges ily módon a hozzáférés – például ha zsindelytető vagy lemezborítás fedi a házat –, akkor a padlástér felől is meg lehet oldani a szigetelést.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a tetőszerkezet sérült vagy más komoly szerkezeti probléma áll fenn, akkor a szigetelés megkezdése előtt szükség lehet javításokra is.

Mikor térül meg a befektetett összeg?

Egy közepes méretű családi ház éves fűtési költsége már jelentős összegre rúghat. Ha a födém alig szigetelt, a hőveszteség már sajnos jócskán meglátszik a fűtésszámlán is. Egy minőségben is megfelelő, 20-25 cm vastagságú fújható üveggyapot szigeteléssel évente már nem kis összeget megtakaríthatunk. Így egy közepes beruházás 3-5 év alatt megtérülhet, onnantól pedig tiszta nyereséget termel a családnak.

A bontás nélküli hőszigetelés korszerű, tiszta és gyors lehetőség azoknak, akik szeretnének energiatakarékosabb, kényelmesebb otthont.

The post Családi ház hőszigetelése bontás nélkül: kényelmes és gazdaságos megoldással appeared first on Biztonságpiac.

Az élet állandó sürgésében és forgásában mindannyian keresünk valamit, ami kikapcsol és energiával tölt fel minket. Legyen szó relaxációról vagy kihívásról, egy jól megválasztott hobbi nemcsak szórakoztató, hanem rengeteg pozitív hozadéka is lehet.

A hobbi révén sokat tanulhatsz magadról, csökkentheted a stresszt, és új színeket vihetsz hétköznapjaidba. De hogyan találhatod meg azt, ami igazán közel áll hozzád? Nézzük meg együtt a lehetőségeket!

Inspiráló kreatív időtöltések

A kreatív tevékenységek igazi menedékként szolgálhatnak a monotóniából. Festészet, kalligráfia, kézműveskedés – mind olyan időtöltések, melyek során megtapasztalhatod az alkotás örömét. Például a kalligráfia gyakorlása nemcsak esztétikai élmény, hanem kiváló lehetőség is a precizitás fejlesztésére. És mi lehet jobb, mint egy szép kézírás kigyakorlása egy online workshop segítségével?

Ha szívesen alkotsz és szereted látni a kezed munkáját, akkor ezek a foglalatosságok lehetnek az új kedvenceid. Gondoltál már arra, hogy megajándékozd magad egy ilyen élménnyel?

Mozgásban rejlik az erő

A fizikai aktivitás sokféle formában van jelen az életünkben, legyen szó akár táncról, futásról vagy kerékpározásról. Az aktív hobbik tökéletesek azok számára, akik szeretnek mozogni és közben feltöltődni. Egy kiadós séta a természetben vagy egy lendületes táncóra nemcsak az egészségnek tesz jót, hanem a lelki harmóniának is. Ráadásul egy szimpatikus sportklub közössége remek alkalmat nyújt új barátságok kialakítására.

Ha még nem próbáltad, egy környékbeli túrázás igazán frissítő élmény lehet, ahonnan feltöltődve és új gondolatokkal telve érkezel haza.

Közösségi élmények

Nagyon sokan tapasztalták már, hogy az igazi élmények közösségben bontakoznak ki. Társasjáték klubok, közös főzések, workshopok – ezek a programok mind lehetőséget adnak a közös nevetésre, beszélgetésre és alkotásra. Az ilyen szabadidős programok kiválóak, ha szívesen osztod meg az idődet másokkal, és szeretsz új embereket megismerni.

Érezted már, hogy mennyivel jobban esik egy finom vacsora, ha azt együtt készítettétek el a barátaiddal, ismerőseiddel? A közös élmények valódi emlékeket kovácsolnak.

Tanulás és fejlődés

A tanulás iránti vágy sokunkban jelen van. Legyen szó egy új nyelv elsajátításáról, fotózásról vagy akár egy hangszer megszólaltatásáról, minden ilyen tevékenység gazdagítja a tudásunkat és képességeinket. Az otthonod egyik sarkában kialakíthatsz egy kis tanulósarkot, ahol nyugalomban elmélyülhetsz az új ismeretek világában.

Hogyan dönts a számodra legmegfelelőbb mellett?

Ha elmerülsz a hobbik világában, néhány szempont segíthet eligazodni. Kérdezd meg magadtól, mit szeretsz igazán: alkotó vagy inkább mozgalmasabb jellegű tevékenységet? Előnyben részesíted az egyedüli időtöltést vagy a társasági életet? Gondold végig, mennyi időt és anyagi forrást tudsz rendelkezésre bocsátani – néha a választás egy egyszerű kerékpározás vagy nyelvórák között dől el.

Mielőtt elköteleződnél, ne félj kísérletezni. A Kreatív Ötletek Boltja számos inspiráló ötletet kínál az otthoni alkotás szerelmeseinek.

The post Milyen hobbival töltsd az idődet? appeared first on Biztonságpiac.

Az egyes inverteres hegesztők között nagy különbségek vannak. Éppen ezért észszerű, ha először leülünk, és átgondoljuk az igényeinket, mielőtt vásárolnánk egy gépet.

A következőkben áttekintjük, hogy milyen inverteres hegesztő gépek közül lehet választani a MATEWELD Hungary kínálatából, és melyiknek mik az előnyei és hátrányai.

MMA hegesztés

A bevonatos pálcával végzett hegesztést MMA hegesztésként szokás röviden emlegetni. Ebben az esetben egy 25-35 centiméter hosszúságú, bevonattal ellátott fémpálca megolvasztásával lehet összekötni az anyagokat villamos ívvel.

Az MMA hegesztéshez használatos gépek olcsók, csakúgy, mint a hegesztőanyag. Kezelésük könnyen megtanulható, barkácsoláshoz nagyszerű egy ilyen univerzális gép, amivel a nehezen hozzáférhető helyeken is lehet varratokat képezni. Ugyanakkor a vékony lemezek összekapcsolása nem egyszerű, és tény, hogy sok selejt keletkezik a fogyóelektróda-végek miatt.

CO hegesztés

Ezt az eljárást MIG, MAG és CO hegesztésként egyaránt nevesítik, de a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés kifejezés is ugyanerre a folyamatra utal. A pisztolyból áramló védőgázban, ami lehet szén-dioxid, argon vagy valamilyen keverék, meggyújtjuk az ívet az elektróda és az alap fém között. Az elektróda folyamatosan fogy, lévén, hogy ez az a huzal, amit a felületre olvasztunk. Egy görgős szerkezet tolja előre a hegesztőgépben.

Előnye a nagy leolvasztási teljesítmény és a mélyebb beolvadás, de a kisebb hozaganyag-veszteség is pozitívum. CO hegesztés során kevés gőz és füst keletkezik, maga a technika pedig könnyen megtanulható. Kis tapasztalattal remek varratminőség hozható létre.

Negatívumként megemlíthető, hogy a gép bekerülési költsége magasabb, korlátozottabb a hordozhatóság és a hozzáférés. A vékony és lágy huzalok előtolása nem egyszerű, továbbá szélben, huzatban az MIG hegesztés nem lehetséges.

AVI hegesztés

Az AVI vagy más néven TIG hegesztés során a pisztolyból nemes védőgáz áramlik, ebből ívet kell gyújtani egy wolfram elektróda, valamint az alapanyag között. Megesik, hogy nemes egyszerűséggel összeolvasztásra kerül a két anyag, de az is opció, hogy hegesztőhuzal adagolásával zajlódjon a procedúra.

Acél és rozsdamentes AVI hegesztés olcsóbb inverteres hegesztővel is megoldható. Kiemelten szép varratok alakíthatók ki utólagos megmunkálás nélkül. A folyamat elsajátítása egyszerű, előszeretettel használják a módszert gáz és folyadéktömör hegesztésekhez.

Azzal természetesen számolni kell, hogy a védőgáz költséges, és ez a hegesztés nem végezhető gyorsan. A jó munkához ebben az esetben tényleg időre van szükség, az alumínium hegesztéshez szükséges berendezés pedig drága.

Némi gyakorlatra minden hegesztési forma esetén szükség van, a TIG hegesztés esetében ez fokozottan igaz. Fontos persze az is, hogy céljainknak megfelelő hegesztőgépet válasszunk, ami a fentiek átolvasását követően vélhetően könnyen menni fog.

The post Milyen inverteres hegesztő gépek léteznek? appeared first on Biztonságpiac.

„Justice has been done”. 14 évvel ezelőtt hangzott el ez a mondat Obama elnök szájából. Hogy pontosan mire irányult az igazságszolgáltatás, az egyszerű.
2011. május 2. Abbotabad, Pakisztán: hajnalban 1 óra körül az Egyesült Államok Haditengerészetének különleges erői likvidálták a 2001. szeptember 11-i tragikus eseményekért felelős terrorszervezet fejét; Osama bin Laden-t. Halálával azonban a terrorizmus nem szűnt meg és utódok mindig akadnak, akik bin Laden emlékét immár a szívükben dédelgetve tartják fenn és vezetik az al-Kaida-t.
A legtöbb valamire való terrorszervezet alapját nem pusztán a nyers erőszak, hanem a mögötte húzódó ideológia alkotja, amely egyúttal a szervezet identitását is meghatározza, ezért muszáj szót ejtenünk erről. Az al-Kaida esetében (a szunnita iszlámon belül) ez az ideológia leginkább a szalafita dzsihadizmus (salafi jihadism), mely inkább mondható ideológiának, semmint vallásnak. Gilles Kepel leírásában ez a szélsőséges iszlám paradigma „a szent szövegek legszorosabb szó szerint vett tisztelete a dzsihád iránti abszolút elkötelezettséggel párosulva”. A szalafita dzsihadisták célja, hogy felhívják a muzulmánok figyelmét arra, hogy vallásuk hanyatlóban van, ráadásul folyamatos támadások és megaláztatások érik őket. Muhammad Abd al-Salam Faraj volt az, aki „Az elhanyagolt kötelezettség” (1980 körül) című írásában továbbfejlesztette Sayyid Qutb Ibrahim elméletét (amely a mai globális dzsihadista ideológia hitvallását képezi). Ezen íráson keresztül közelebb kerülhetünk a dzsihád megértéséhez; „a szent háború fogalmát nem allegorikusan, hanem szó szerint kell érteni, mely minden igaz muszlim kötelessége és melynek célpontja mindenki, aki eltér az iszlám törvények erkölcsi és társadalmi követelményeitől (legyen az muzulmán vagy sem)” – írja Faraj. Ő azonban nemcsak egy radikális gondolkodó volt, hanem az Egyiptomi Iszlám Dzsihád (EIJ) szervezet alapítója és vezetője 1982-es haláláig. 1992-től a szervezet vezetője Ayman al-Zawahiri volt 2001-ig.
Az al-Kaida célja egy saría alapján működő iszlám államszervezet létrehozása, a muszlim területek felszabadítása és védelmezése, valamint a saríát megszegő kormányok megbuktatása. Ezen célok eléréséhez 2005-ben Saif al-Adel, az al-Kaida műveleti vezetője egy hétpontos tervezetet dolgozott ki és mutatott be bin Ladennek. A terv 3-4 éves időszakokra bontja fel a kb. 22 év alatt elérendő célt. A hetedik pontban megjelölt végcél a kalifátus győzelme (lett volna) a világ többi állama felett, melyet 2020 és 2022 között kívántak volna elérni, ám ugye ez nem sikerült. Osama halálával utódai feladata, hogy elvezessék az al-Kaida-t az áhított cél felé.
Az al-Kaida magszervezetének szerkezetéről, hierarchiájáról több eltérő elképzelés is van, azonban a téma szakértői abban egyetértenek, hogy a szervezet tetején az emír áll, aki Osama bin Laden volt 2011-ig. Az emír felelős a szervezet minden cselekedetéért. Az emírnek egy helyettese van, Osama haláláig ezt a pozíciót Ayman al-Zawahiri töltötte be, akit gyakran a „bin Laden jobbkeze” vagy a „bin Laden mögött álló agy” elnevezésekkel illettek. Al-Zawahiri az al-Kaida fő ideológusa volt. A feljebb említett Qutb Ibrahim és Faraj mellett al-Zawahiri munkássága is igen jelentős, mely közül kiemelkedik legutolsó könyve, melyet 2001-ben írt, a „Lovagok a próféta zászlaja alatt” (Knights Under the Prophets’s Banner). A könyv a jövő dzsihadistái számára is lefektet egy tervet; „egy dzsihadista mozgalomnak szüksége van egy olyan színtérre, mely inkubátorként működik, amelyben a magjai felnőnek és gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a harc, a politika és a szervezés terén.” – írja. Határozottan érvelt amellett, hogy a „dzsihadista ideológiát tisztán kell tartani a nacionalista, a baloldali és a kommunista jelszavak szennyétől”. Al-Zawahiri írásai hozzájárultak az al-Kaida ideológiájának tökéletesítéséhez és példaértékűek az elméleti és gyakorlati kereteit illetően.
A megüresedett pozíció betöltésére két jelölt is alkalmasnak látszott; Saif al-Adel 2001 óta az al-Kaida biztonsági vezetőjeként a szervezet harmadik legmagasabb pozícióját töltötte be. Al-Zawahiri viszont az al-Kaida második emberének számított és az Egyiptomi Iszlám Dzsihád vezetője is volt (amíg az be nem olvadt az al-Kaidába), valamint a Maktab al-Khidamat (ez a szervezet az al-Kaida előfutára volt gyakorlatilag) 1984-es megalapításától kezdve közeli kapcsolatban állt bin Ladennel. Osama halála után végül al-Zawahirit szinte azonnal kinevezték a helyére, de ezt csak hetekkel később, 2011 júniusában jelentették be. Az űrt, amit bin Laden hagyott, al-Zawahiri nem tudta maradéktalanul betölteni. Jelentések szerint bár tisztelték al-Zawahirit, mégsem szerették annyira, mint elődjét. Akik találkoztak bin Ladennel, azok elmondása szerint igen karizmatikus vezető volt, al-Zawahirire viszont nem mondtak ilyet. Sok dzsihadista úgy tekintett rá, mint aki túlságosan kritikus a többi dzsihadistával szemben.
Hogy mégis keletkezett repedés a pajzson, arra jó példa a 2013. áprilisában kirobbant vita Abu Bakr al-Baghdadi és al-Zawahiri között, amely fegyveres konfliktusba torkollott és a mai napig tart. Al-Baghdadi (akkor az ISI emírje) a nyilvánosságra hozott hangfelvételen bejelentette, hogy mivel az al-Kaida szíriai leányvállalata (Jabhat al-Nusra – JN) az Islamic State of Iraq-hoz – ISI – (az al-Kaida Irakban [al-Qaeda in Iraq] szervezet valóban az al-Kaidához tartozott, ám ez több kis szervezettel együtt beolvadt az Iraki Iszlám Államba 2006-ban) tartozik, sőt annak a kiterjesztése, ezért a két csoport hivatalosan is egyesül „Islamic State of Iraq and Al-Sham” néven (az al-Sham régiót gyakran a Levante vagy a szíriai régióval hasonlítják össze, mivel területi/földrajzi szinten van átfedés, ezért a szervezet nevét is többféleképpen fordítják. Az „Islamic State of Iraq and Syria” vagy az „Islamic State of Iraq and the Levant” tehát ugyanazt a szervezetet jelöli).  Al-Zawahiri és az al-Nusra Front vezetője, Ahmed al-Sharaa (aka al-Golani) is elutasította a kényszerű egyesülést. Al-Zawahiri al-Baghdadinak írt levelében megtiltotta számukra az egyesülést, mire azt a választ kapta, hogy nincs szüksége az ő engedélyére, és végül 2014-ben kalifátusnak nyilvánította magát Iszlám Állam néven.
Az al-Kaida mára egy mondhatni (kis túlzással) fél világot átölelő, kiterjedt terrorhálózat. Az 1990-es évek végétől / 2000-es évek elejétől kezdett rohamosan „franchise” szerű hálózattá nőni; ha az al-Kaidáról beszélünk, nem gondolhatunk mindössze egy önálló szervezetre, amely csak a Közel-Keleten tevékenykedik. Számos kiterjedése van; ha csak az öt legfőbb szövetséges ’leányvállalatot’ nézzük – Al-Shabaab, al-Qaeda in the Arabian Peninsula (AQAP), al-Qaeda in the Indian subcontinent (AQIS), al-Qaeda in the Islamic Maghreb (AQIM) és a Jama’at Nasr al-Islam wal-Muslimin (JNIM) – máris lefedtük a Nyugat-Afrikától a Közel-Keleten át egészen az indiai szubkontinensig tartó régiót, mintegy 10-15 országot beleértve és még nem beszéltünk arról, hogy ezeknek a szervezeteknek is lehetnek további leágazásaik. Ezek a szervezetek természetesen nem ok nélkül szövetkeztek az al-Kaidával; a legitimitás, az infrastrukturális támogatás és a tőke biztosítása mind mellette szóltak. Míg bin Laden idejében a képesség, hogy az egységes parancsnokság hatékonyan tudjon működni az al-Kaidával szövetséges csoportok felé, érvényesült, al-Zawahiri emírsége alatt ez már csak részben valósult meg. Bár a magszervezet egy, a csoportok földrajzi szétszórtsága miatt a motivációk és az agenda is eltérő, nem beszélve arról, hogy a saját területeik, műveleteik felett nagyobb befolyással és hatalommal bírnak, így az a koncepció, hogy minden szövetséges csoport al-Zawahiri iránymutatásait, parancsait kövesse és teljesítse, az esetek jelentős részében nem jellemző. Ez leginkább az AQIM és az AQAP esetében figyelhető meg, akik al-Zawahiri megválasztása után inkább egymáshoz kerültek közelebb, semmint a központi parancsnoksághoz, emellett pénzügyileg is egyre nagyobb arányban függetlenek (pl. az AQIM főleg az emberrablásokért követelt váltságdíjból – dollármilliók – tarja fenn magát). Ugyanakkor ez a két legrégebbi szervezet, mely tagja maradt az al-Kaida hálózatának megalakulásuk óta. 9/11-et követően az AQAP – ami gyakorlatilag Jement jelenti – volt az al-Kaida legaktívabb ága (lásd pl. Boston Marathon bombings, 2013), azonban a 2014 végén kirobbant polgárháború miatt a globális ambícióik háttérbe szorultak.
Az idő előrehaladtával az al-Kaida technológiai fejlettsége is nőtt. A 2013-ban kirobbant, Edward Snowden nevéhez köthető (szigorúan titkos adatok nyilvánosságra hozása) ügy után az innováció fokozott ütemben haladt; három különböző dzsihadista szervezet is titkosító eszközök fejlesztésén dolgozott (köztük a GIMF, amely az al-Kaidához tartozik és az ISIS is).
Míg Osama 23 évig vezette az al-Kaidát, al-Zawahirinek 11 év jutott. 2022. július 31-én a CIA által kivitelezett művelet közben két AGM-114-es Hellfire rakéta csapódott be egy kabuli házba, megölve ezzel Ayman al-Zawahirit, az al-Kaida emírjét. Utódja az egyiptomi származású Saif al-Adel, aki azóta is az al-Kaida elsőszámú vezetője.

Szerző: Bánfi Zita

A Az al-Kaida bin Laden halála után bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A nagysebességű  és a forgószárnyas díszelgő kötelékek útvonala.

Egy képen az összes résztvevő.

Jómadarak.

Restaurációs kísérletek.

Az egyik 225-ös SOF-os, a másik TTH volt.  Itt fegyverfüggesztő pilonjaival a 83-as...

....itt pedig a "sima" 72-es a nagy csörlővel.

Zord

Immár sokadik alkalommal került megrendezésre Veszprémben honvédelem napja a Laczkó Dezső Múzeum raktárának udvarán ugyan, de az "ügy" iránti egyéni elkötelezettség, kitartás kivételes példájaként.

A közponban Balogh Âkos, Mi-24-es helikoptere és az ezres nagyságrendű látogató.

A számtalan kiálító közül idén is mindenki megtalálhatta a maga számára kedveset. A légierőbloggernek a 12. arrabonások NASAMS indítója és annak telepítése volt az.

A lepakolás előtti manőverezés pillanatai.

Zord

Szíria politikailag stabilizálódik, de katonailag káoszba fullad

A decemberi rezsimváltást követően Szíria továbbra is egy új állammá formálódik és vetkőzi le az Aszad-rendszer múltját. Maga az ország a régió geopolitikai, diplomáciai és katonai fejleményeinek egyszerre aktív formálója és passzív elszenvedője.

A márciusban elfogadott alkotmány és az alkut kötő kormány és az SDF továbbra is tárgyalnak az ország belpolitikai helyzetéről. A szintén márciusban elkezdődött műveletek a helyi drúzok és alaviták ellen további ellenállást szültek és a drúzok vezetésével a kisebbségek egy demokráciapárti koalíciót alakítottak a rezsimmel szemben. Az ezek eltörésére irányuló műveleteket az USA elítélte. Al-Shaara dzsihadista elnök továbbra is elkötelezett a különböző milíciák feloszlatása vagy az új hadseregbe való integrálása mellett.  Az ENSZ Biztonsági Tanácsát Geir Pederson ENSZ-követ arról tájékoztatta, hogy az országban a politikai stabilitása jó irányba tart.

A helyzet katonailag komplikált, az alavita vezetésű Aszad-párti ellenállók megtámadtak és átmenetileg elfoglaltak több települést is a partmenti területeken, amire válaszul török csapatok bevonultak Idlib városába és az SDF is támogatást küldött. Izrael támadást mért egy drúzokat támadó terrorsejtre és egy izraeli konvojt támadás ért Daraa környékén, amiért az Islamic Resistance Front vállalta a felelősséget. A támadásban 5 terrorista vesztette életét, míg az IDF oldaláról nem történt veszteség. Az eddig Szíriában állomásozó amerikai csapatok létszámát minimálisra csökkentik, körülbelül 1000 fő alatti kontingens marad majd  az országban. Április 24-én az orosz kézen lévő Khmeimim légibázist dróntámadás érte, a támadást egy szervezet sem vállalta magára és áldozatokról vagy becsapódásokról nem tudni. A támadás metódusa és el nem ismerése a gyanút Ukrajna irányába terelheti.

Szerző: Harmath Barnabás

Irak több mint 19 000 fogvatartottat engedett szabadon egy átfogó amnesztiatörvény alapján, amelynek célja a túlzsúfolt börtönrendszerre nehezedő nyomás enyhítése – köztük olyanokat is, akiket az ISIL (ISIS) tagságáért ítéltek el.

A lépés jogi mentességet biztosít bizonyos, terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményekért elítélt személyeknek – közölték kedden az igazságügyi hatóságok. A törvény minden kivégzést is felfüggesztett, beleértve a korábbi ISIL-tagokét is. Az ISIL egykor Irak területének közel harmadát uralta, miután 2014-ben végigsöpört az országon, elfoglalva több nagyvárost – köztük Moszult, Tikritet és Fallúdzsát –, mielőtt 2017-re vereséget szenvedett.

Az ISIL uralma alatt évekig tartó erőszak ezrek életét követelte, emberek százezreit űzte el otthonukból, gyakorlatilag kiirtotta a jazidi közösséget, és hatalmas területeket rombolt le. Sok tagjukat letartóztatták, amikor az iraki erők visszafoglalták a korábban az ISIL által ellenőrzött térségeket.

A 2025 januárjában elfogadott amnesztiatörvény lehetővé teszi, hogy bizonyos, fegyveres csoportokhoz való tartozás miatt elítélt foglyok kérvényezzék szabadon bocsátásukat, újratárgyalásukat, vagy hogy ejtsék az ügyüket. Azonban azok, akiket „szélsőségességhez” köthető gyilkosságokban találtak bűnösnek, nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. A jogszabályt erősen támogatták a szunnita törvényhozók, akik szerint az antiterrorista törvények az ISIL elleni fellépést követő években aránytalanul sújtották a szunnita közösségeket.

Ezentúl a fogvatartottak kérvényezhetik ügyük újratárgyalását, ha azt állítják, hogy vallomásukat kínzással vagy kényszer hatására csikarták ki tőlük őrizetben.

A Faeq Zeidan által vezetett Legfelsőbb Igazságügyi Tanács bagdadi ülését követően a hivatalos közlemény szerint 2025 januárjától áprilisig 19 381 fogvatartottat engedtek szabadon. A törvény által összesen 93 597 ember részesült valamilyen kedvezményben – köztük olyanok, akiket távollétükben ítéltek el, óvadék ellenében szabadultak vagy akik ellen megszüntették a letartóztatási parancsot.

A reformokra az iraki büntetés-végrehajtási rendszerre nehezedő egyre nagyobb nyomás közepette került sor. Khalid Shwani igazságügyi miniszter a hónap elején közölte, hogy az ország 31 börtönében körülbelül 65 000 fogvatartott van – ez majdnem kétszerese a hivatalos kapacitásnak.

„Amikor hivatalba léptünk, a túlzsúfoltság 300 százalékos volt” – nyilatkozta az Associated Press hírügynökségnek. „Két év reform után 200 százalékra csökkentettük. A célunk az, hogy jövőre elérjük a 100 százalékot, összhangban a nemzetközi normákkal.”

További több ezer ember van még az iraki biztonsági erők őrizetében, akiket helyhiány miatt még nem tudtak átadni az Igazságügyi Minisztériumnak.

Az új amnesztia alapján olyan személyeket is szabadon engedtek, akiket erőszakmentes bűncselekmények – például korrupció, lopás vagy kábítószer-használat – miatt ítéltek el.

Irakot nemzetközi bírálatok érték a halálbüntetés alkalmazása miatt. Emberi jogi szervezetek elítélték a tömeges kivégzéseket és az átláthatatlan jogi eljárásokat, beleértve azt is, hogy halálos ítéleteket hajtottak végre anélkül, hogy erről értesítették volna a rabok családját vagy jogi képviselőjét.

Szerző: Németh Merse

Szaúdi látogatás Iránban

Szaúd-Arábia védelmi minisztere, Khalid bin Salman herceg látogatást tett ali Khamenei iráni ajatollahnál április 17-én, alig néhány nappal az USA-val való tárgyalások következő fordulója előtt. Donald Trump amerikai elnök igyekszik maximális nyomást gyakorolni Iránra, hogy adja fel az atomprogramját, az iráni nukleáris létesítmények lebombázásával fenyegetőzött, amennyiben a tárgyalások nem járnak sikerrel. A herceg a találkozó során biztosította Iránt arról, hogy Szaúd-Arábiának ez nem érdeke, illetve egy levelet is átadott az ajatollahnak, amiben a szaúdi király állítólag érdeklődését fejezi ki, mind az iráni atomalku mind pedig egy esetleges iráni-szaúdi biztonsági megállapodás iránt.

Rijád és Teherán viszonya eddig nem volt kifejezetten jónak mondható, a két ország lényegében „hidegháborút” ívott egymással a Közel-Keleten. Ellentétes oldalakat támogattak a jemeni polgárháborúban és míg Irán agresszív USA és Izrael ellenes retorikát folytat, addig a szaúdiak közeli szövetségesei Washingtonnak, még a 2023 október 7-i támadásokra adott izraeli válasz után is tervben volt, hogy az Ábrahám megállapodások keretei között elismeri Izrael államot, amerikai fegyverekért és biztonsági garanciákért cserébe.

Ez azonban jelenleg rendkívül távolinak tűnik. Az iráni proxyk nagy része (Hamász, Hezbollah és a szíriai Assad-rezsim) vagy megsemmisült vagy jelentősen meggyengült, Izrael ellenben támadó jellegű műveleteket hajt végre Szíriában, újraindította a háborút Gázában, és Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök az ottani palesztinok kitelepítéséről és egy új palesztin állam létrehozásáról beszélt Szaúd-Arábiában, emiatt a szaúdiak szemében jelenleg a zsidó állam jelenti a nagyobb fenyegetést.

Szerző: Rózsa Sándor

Szerkesztette: Németh Merse

A Közel-Kelet, 2025. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2022 februárjában Oroszország különleges katonai művelet elnevezéssel katonai konfliktusba kezdett Ukrajnával szemben. Az azóta eltelt lassan 3 évben számos hírt közölt a sajtó, amelyek beszámolnak az egyes országok különféle támogatásairól Ukrajna részére. Cikkemben, a 2024-es év fontosabb eseményeinek segítségével szeretném az előbbiek hatását bemutatni két szembenálló félre.

A kezdetektől fogva legfőképpen a nyugati országok pénzügyi és katonai segélyben részesítették Ukrajnát. Ezen az oldalon ki kell emelni az Amerikai Egyesült Államokat, aki már a konfliktus kitörése előtt segítette keleti szomszédunkat. De nem szabad megfeledkezni Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország és a Balti államok katonai, pénzügyi szubvenciójáról sem, hisz Európában ők a legfőbb támogatók. Ha a katonai segélyek oldalát vizsgáljuk, Ukrajna rengeteg olyan fegyvert kapott a szövetségeseitől, amivel már Oroszország mélységi területeit is tudja veszélyeztetni. Itt meg lehet említeni például az amerikai HIMARS-rakétarendszert vagy a német Panzerhaubitze 2000-t, nem utolsósorban pedig a brit nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat.

Persze kisebb atrocitások, támadások (esetleges drón támadások) néha előfordultak korábban is a határterületeken, de nagyobb csapások nem voltak. Hiába a számtalan nyugati fegyver, bevetésük célpontjait csak védelmi célokra engedélyezték, hisz esetleges orosz területű bevetésük komoly következményekkel járnának. Ehhez igyekeztek tartani magukat a támogatók, annak ellenére, hogy az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra. Ha a másik oldalt vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, akkor azt vesszük észre, hogy Oroszországot eleinte csak Irán segítette katonai eszközökkel.

Ebben az évben változás történt, hiszen 2024 nyarán, bő két és fél évvel az orosz-ukrán konfliktus kitörését követően az ukrán csapatok az oroszországi területek ellen hajtottak végre katonai műveleteket. Ez nem csak az orosz vezetést, de számos nyugati országot is meglepetésként ért, hiszen kisebb „merényletnek” gondolták. Ez a kurszki betörés egy olyan fordulópontot hozott el a konfliktusba, amely úgy tűnik, hogy nem csak elmélyíti a konfliktust még jobban, hanem megnehezíti a békés úton történő megegyezés lehetőségét. Az ukrán csapatok benyomulása az egész konfliktust átformálta, hiszen mostantól nem beszélhetünk csak védelmi célú műveletekről. Persze itt se szabad elfelejteni, hogy ha nincsenek nyugati megfigyelések valószínűleg ilyen precíz, jól megszervezett akcióról nem beszélhetnénk. Ahogy a világ sajtóközleményeiben is megjelent, még egy lépéssel közelebb került a világ az eszkaláció lehetőségéhez, viszont így pár hónappal később azt tapasztalhatjuk, hogy a fenyegetőzések száma növekedett, de más változást nem hozott. Az idő múlásával azt vehetjük észre, hogy nagyobb változások nem történtek a fronton, kisebb falvak, településeket lassacskán elfoglalnak az orosz csapatok, de nagyobb előrenyomulás nem történt. Mondhatjuk akár azt is, hogy a mindennapi rakéta, drón támadásokon kívül jelentősebb események nem történtek a konfliktusban.

A nyugati támogatók folyamatosan kiállnak Ukrajna függetlenségi háborúja mellett, ezt a folyamatos szállítmányok alá is támasztják, viszont „keleti” oldalon egy új, kissé meglepetésszerű segítő tűnt fel, nem más, mint Észak-Korea. Azt már korábban is lehetett sejteni, hogy a két ország közös történelmi eseményei miatt közel áll egymáshoz, emellett a két ország között folyamatosak a gazdasági együttműködések, viszont azt senki se várta, hogy az ukrajnai háborúba is részt fog venni. Bár a tavalyi csúcstalálkozó után szinte biztosra vehető volt, hogy nem csak gazdasági, hanem katonai célú egyeztetések is megtörténtek, hisz például orosz segítséggel Phenjan műholdakat tudott feljuttatni a világűrbe, ami nem csak a szomszédos Dél Korea aggodalmát keltette fel, de a világ több vezető hatalmáét is. Hiába beszélünk a világ egyik legjobban elzárt országáról, ahol sokszor a nyomor lassan felöleli a társadalmat, mégis évről évre azt lehet tapasztalni, hogy katonai fejlesztésekben még a világ vezető hatalmait is lassan utoléri.  Akár megemlíthetjük itt a sikeresen kifejlesztett atombombát vagy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat is akár, de persze nem szabad megfeledkezni orosz támogatásról sem.  Mondhatjuk akár azt is, hogy a közös ellenség, aki ebben az esetben nyugati országok, közelebb hozta egymáshoz a országot. Dél koreai hírszerzők szerint több ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Észak-Korea Oroszországnak ebben az évben. Persze a fronton nem fog nagyobb változást eredményezni, viszont kijelenthető, hogy Putyin mögött is már számos ország áll.

Ahogy a nyári események forrósága elcsendesedett, úgy mondhatjuk azt is, hogy a konfliktusban is visszaállt a korábbi „szélcsendes” időszak. Hisz október-november elején, ahogy az egész világ úgy Oroszország és Ukrajna is árgus szemekkel figyelte a tengeren túli elnökválasztás eseményeit. Keleti szomszédunk, persze kisebb magabiztossággal kijelentette, hogy bármi is fog történni a választásokon Ukrajna segítése a nyugati országok körében változatlan marad. Viszont Donald Trump republikánus elnökjelölt szavaiból arra lehetett következtetni, hogy akár megválasztása után egyből békét fog elhozni Kelet Európa térségére. November ötödike után szinte biztosra vehetővé vált, hogy egy új időszak kezdődik majd el Donald Trump januári beiktatását követően. A két szembenálló fél természetesen gratulált a frissen megválasztott amerikai elnöknek, és kijelenthető mindenki számára, hogy nem csak ők, de az egész világ izgatottan várja, vajon milyen változások fognak történni a következő 4 évben. Egy szinte biztosra vehető, hogy a konfliktus akár teljesen új fordulatot is vehet, de ez majd csak a következő hónapokban fog kiderülni.

Ahogy korábban elhangzott, Észak-Korea egyre komolyabb eszközökkel támogatja szövetségesét, viszont arra senki se számított, ami 2024 novemberében jelent meg a nyugati sajtóközleményekben.  Amerikai és dél-koreai forrásokra hivatkozva egyre többen számoltak be arról, hogy közel 10.000 észak-koreai katona indult el Oroszországba. A hírszerzők szerint a frontvonalra kerültek ezek az egységek viszont, ha csak a kommunikációs különbségeket vesszük figyelembe erre minimális az esély. Az biztos, hogy kiképzések révén, valószínűleg idővel egyre közelebb kerülnek majd ezek a katonák a fronthoz, de ha reálisabban figyeljük az eseményeket inkább csak a kisegítő munkákban fognak részt venni. Ennek a váratlan fordulatnak, inkább a geopolitikai következménye és az eszkaláció lehetőségének megnövekedése az, ami elgondolkodtatja a világot. Hisz eddig csak Ukrajna és Oroszország között zajlott a háború, de így, hogy észak-koreai katonák is részt vesznek a konfliktusban, mondhatjuk hadviselő féllé vált. Ha ukrán szemszögből figyeljük ezt az eseményt, egyértelműen kijelenthetjük, hogy igenis az előbb leírtaknak megfelelően egy új ország került bele a konfliktusba. Viszont, ha a másik oldalról közelítjük meg az történéseket, Vlagyimir Putyin már a konfliktus kirobbanása után egyből jelezte, hogy ő nem csak Ukrajnával, de az egész Nyugattal vívja a harcot, hisz nem szabad megfeledkezni arról a sok nyugati fegyverről, amelyek nélkül keleti szomszédunk közel se vehetné fel a versenyt az agresszorral. Egy dolog szinte biztosan leszögezhető, hogy a konfliktusban egy olyan fordulatot hozott, amivel megalapozta több jövőbeli esemény bekövetkezésének lehetőségét.

Nem is kellett sokat várni, amerikai vezetéssel, sok nyugati szövetséges engedélyezte az általuk átadott fegyverek bevetését oroszországi mélységi területek ellen, ami az előzetesen bevezetett spirál egy újabb megállójához vezetett. Ukrajna ezzel a jóváhagyással, olyan csapásokat hajthat végre, amely a frontra komoly kihatásokkal lehet, hiszen energetikai, vagy logisztikai központok esetleges megsérülése az orosz csapatokat nagy mértékben korlátozhatja vagy akár kisebb megállásokra is kényszerítheti. Nem is beszélve arról, hogy így akár Moszkva, vagy több más kulcsfontosságú város az ukrán célpontok kereszttüzébe kerülhet, ami nagyon sok meglepetést okozhat. Az ukrán fegyveres erők kapva a lehetőségen, ki is használhatják nem csak a kurszki régióban, hanem front sok pontján az új „távolsági” fegyvereiket. Ezzel persze nem minden ország ért egyet, köztük Magyarország sem, de úgy látszik a Joe Biden vezette kormányzat minden lehetőséget ki szeretne használni januárig. Hisz nem csak a fegyverek korlátozásában hozott új lépéseket, de egy utolsó nagyobb segélycsomag elfogadását is minél jobban fel szeretné gyorsítani, mielőtt Donald Trump elfoglalná elnöki székét a Fehér Házban. Ahogy egyik oldalt, úgy másik oldalt se maradhat el a válaszlépés, hiszen Vlagyimir Putyin bejelentette, a nukleáris doktrína megújítását, amivel a nukleáris fegyver bevetéséhez egy lépéssel közelebb került a világ. Az orosz vezetés ezzel szeretné a nyugati partnereket megállásra kényszeríteni, viszont ugyanúgy, mint eddig ez is csak egy adok-kapok játék újabb lépése és a háború spiráljának egy újabb megállója. November 21.-én viszont ukrán közlések szerint Vlagyimir Putyin újfajta interkontinentális ballisztikus rakétát alkalmazott egy ukrán létesítmény ellen, ami 2022 óta egyszer sem történt meg.  Ezt a feltételezést nem csak az elnök, de az amerikai szakértők is cáfolták, viszont az kijelenthető az orosz elnök beszédét követően, hogy igenis egy közepes hatótávolságú új fegyverről van szó. Kijelenthető, hogy a konfliktus egy olyan szintre jutott, amikor már nem csak hagyományos fegyverek alkalmazásáról beszélhetünk, hanem szóba kerülhetnek a 21. század legmodernebb fegyverei is. Ami egy újabb fordulathoz vezette a konfliktust, hiszen az ilyen típusú fegyverek ellen nem csak Ukrajna, de az egész világon kevés ország tud felmutatni megfelelő védelmét. Ez a támadás az egész világ számára egy figyelmeztetés, hisz ez is megmutatta, hogy Oroszországnak a modern fegyverarzenáljai még a „raktárban” vannak és képes bármiféle nyugati fegyver, fenyegetés ellen cselekedetet felmutatni. November utolsó napjai, akár az egész konfliktus menetét átírhatják, de egy biztos, hogy mint olvasó izgalmas eseményeknek lehetünk a tanúi a következő napokban, hetekben.

Az említett eseményekkel csak lépésről lépésre közelebb kerülünk az esetleges eszkalációhoz, amivel nem csak a két szemben álló ország épségét, de az egész világot veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a konfliktus megoldódjon, valószínűleg még sokat kell várnunk, de a januári beiktatás lehet egy tényleges megoldás vagy egy újabb állomás, ami majd a következő hónapok izgalmait fogja megalapozni.

Szerző: Fodor Balázs

2024. 12. 15.

A A támogatások változása az orosz-ukrán konfliktusban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A drónokat először hatékonyan harcban az Amerikai Egyesült Államok kezdte el használni az ezredforduló után. Drónok előtte is léteztek, de nagyrészt információ gyűjtésre, felderítésre és gyakorló célokként használták őket. Ez a felfogás valahogy normává vált az államok között és csak a 21. századtól gondolkoztak a teoretikusok a drónok csapásmérő képességének kihasználásán. Ezek az eszközök azonban még merően mások voltak, mint amiket jelenleg Kelet-Ukrajnában alkalmaznak, a korai csapásmérő drónok egy repülőgép méreteivel rendelkeztek és nem ritkán a bolygó túlsó oldaláról irányították ezeket.

A dróntechnológia fejlődése már a 2014-es ukrán konfliktus óta foglalkoztatta az ukrán felsővezetést és 2017-től több drón kifejlesztése is megkezdődött. Ezeket 2020- és ’21-ben hadrendbe is állították az Ukrán Fegyveres Erők. Az egyik első ilyen drón az A1-CM Furia volt, amit az Athlon Avia gyártott. Ez a drón alapvetően csak felderítési feladatokra és tüzérségi megfigyelésre volt alkalmas de fontos mérföldkő volt az ukrán hazai dróngyártás fejlődésében. Egyébként az Athlon Avia az orosz inváziót követően 2023-ban egy újabb verziót kezdett el gyártani, ez már rendelkezik nagy felbontású infravörös kamerával, mesterséges intelligenciával ellátott célpont felismerő rendszerrel, lézeres távolságmérő és célmegjelölő rendszerrel és sokkal nagyobb kapacitású akkumulátorokkal.

2018-ban Ukrajna számos török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónt vásárolt meg. Ezeket hivatalosan 2021-ben állították hadrendbe és ez is azt mutatja, hogy az ukrán felsővezetés felismerte a potenciált ezekben az eszközökben és egy sokkal hálózat orientált vezetési modellt próbáltak bevezetni. A Bayraktar drónok nem csak felderítési és tüzérségi megfigyelő feladatra alkalmasak, hanem csapásmérésre is. Ezt a képességét a drón már bizonyíthatta amikor azerbajdzsáni erők több örmény páncélozott járművet és harckocsit semmisítettek meg vele 2020-ban.

A 2022-es orosz inváziót követően Ukrajna számos drónt alkalmaz, ezek vagy hazai gyártásúak, külföldi segélycsomagokban érkeztek vagy egyszerűen a piacon beszerezhető eszközök. Egyes források szerint körülbelül 70 féle drónt használnak az ukrán fegyveres erők jelenleg is. Ezek méretben az apró tenyerünkbe is beleférő drónoktól a „szoba méretű” Bayraktar drónokig terjednek, bár jelenleg a Bayraktorokból ha van is az ukránoknak az valószínűleg nem röpképes állapotban van mivel ez az orosz csapások egyik első számú célpontja volt már a háború kezdetén.

A leggyakoribb drón típus mégis az FPV (First Person View) drón, könnyű előállítási vagy beszerzési költségei miatt. Újonnan a piacon 500-700 USD az ára és Kínából szinte végtelen mennyiségben áll belőle rendelkezésre raktárkészlet. Ezek a drónok gyorsak, nem ritkán 100 km/h-ás sebesség fölé is képesek menni, tehát elmenekülni előle szinte lehetetlen. Hatótávolságuk változó és sok minden befolyásolja, természetesen a drón gyártmánya, de a terep adottságai és persze az ellenség zavaró berendezései is. Itt említeném meg ezeknek az eszközöknek a legnagyobb gyengepontját ez pedig nem más, mint az, hogy rendkívül könnyen zavarhatóak. Ugye rádióhullámokkal kapják a jelet a kezelőszemélyzettől és bár néhányat ellátnak valamekkora fokú zavarvédelemmel ez nem teljeskörű. Ebből adódóan az oroszok hatalmas mobil jammer tornyai magas prioritású célpontok az ukrán robotrepülőgépek és tüzérség számára. Tehát miután egy ilyen FPV drónt kézhez kap a gyárból a kezelője legtöbbször egy nagyobb kapacitású akkumulátort tesznek bele, hogy ezzel is növeljék a hatótávolságát. Majd jön a lényeg, ami egyedivé teszi ezeket a kamikaze drónokat, ráfüggesztenek valamiféle robbanószerkezetet, ez lehet tüzérségi robbanófej, RPG robbanófej vagy akár csak egy kézigránát. A függesztési módok között is egészen sok félét találunk, vannak kimondottan kifinomultak, de nem ritka a szigetelőszalagos vagy kábelkötegelős megoldás sem, persze itt a katona képzelete és a rendelkezésére álló alapanyagok szabnak csak határt. De nem csak kamikaze akciókra használják az ilyen FPV drónokat, hanem felderítésre és tüzérségi megfigyelésre. Azonban van még egy harci alkalmazásuk is, amikor úgy függesztik fel a kézigránátot vagy más robbanóeszközt a drónra, hogy azt egy gombnyomással ki lehessen oldani és ledobni az ellenségre. Ez a módszer is rendkívül hatékonynak bizonyult és mindemellett gazdaságilag is kifizetődőbb hiszen az esetek nagyrészében a drón sértetlenül visszatér a kezelőjéhez és csak egy újabb gránátot kell ráapplikálni. Így például páncélozott harcjárművek is elpusztíthatók, hiszen, ha a kezelő elég ügyes egy nyíláson be tudja dobni a robbanószerkezetet és ezzel nagy valószínűséggel harcképtelenné teszi a jármű kezelőszemélyzetét, arról nem beszélve, hogy nagy eséllyel a harcjármű belső rendszerei is sérülhetnek.

Orosz oldalon is jelen vannak az ehhez hasonló FPV drónok, bár itt nem ezek a fő eszközei a pusztításnak. Az oroszok sokkal inkább használják a saját maguk által kifejlesztett Lancet, az iráni Shahed, vagy ahogy az oroszok rendszeresítették Geran-2, drónokat. Ezek sokkal nagyobbak, mint az FPV drónok, körülbelül olyan ember méretűek és ezáltal a hatótávolságuk és hasznos teherbírásuk is megnőtt. A Lancet drón egy katapultról indítható elektromos meghajtású orosz kamikaze drón, főleg járművek ellen alkalmazzák és mivel fel van szerelve kamerával így nagy pontossággal lehet célra vezetni. A hatótávolsága 30km feletti és akár 3kg-os robbanófejet tud hordozni. A Shahed egy iráni fejlesztésű dróncsalád de a köznyelvben a HESA Shahed 136-os drónt értjük ezalatt. Ez az előzőkkel ellentétben teljes mértékben GPS vezérlésű és elindítása után teljesen autonóm. Elméleti hatótávolsága 2000km és 30-50kg közötti terhet tud magával vinni. Jellemzően nagy csoportokban indítják mivel elég pontatlan találati képpel rendelkezik, de emiatt tökéletes eszköze volt az oroszoknak az ukrán légvédelem túlterhelésére, hiszen radarkeresztmetszete alapján az ukrán légvédelem kezelőszemélyzete sokszor azt hitte rá, hogy valamilyen precíziós robotrepülőgéppel állnak szemben és ezért „elpazaroltak” egy több millió dolláros légvédelmi rakétát egy maximum 200 ezer dolláros drónra. Ezt a drónt egyébként a 2024-es Izrael elleni iráni rakétatámadásban is nagy számban használták.

Ez a fajta hadviselés körülbelül 2023 nyarán érte el a csúcspontját, mert ekkor még az oroszok kifejezetten le voltak maradva elektronikus hadviselés terén és az EW lefedettségük sem volt a teljes frontra kiterjedő, inkább csak a főbb parancsnoki állásokra. Azóta eltelt több mint egy év és Oroszország egyre gyorsabban zárkózik fel elektronikus hadviselés tekintetében Ukrajnához. Mindkét oldalon megjelentek a mobil, akár hátizsákra rögzíthető zavaró berendezések. Ezeknek a hatótávja jelentősen csökkentett a telepített zavarókhoz képest, de körülbelül egy rajnyi vagy szakasznyi katonának tud biztosítani lefedettséget és megnövelni a túlélés esélyét egy dróntámadás során. Alapvetően ez tette olyan félelmetessé a drónok bevonását a háborúba, hogy a túlélési esély az nagyon közeli volt a nullával, elfutni nem lehet előle, elbújni is nagyon nehéz hiszen sok már hőkamerával is fel van szerelve és ha szerencsés módon az első találatot túlélte valaki jellemzően még van 2 vagy 3 drón mivel 4-5 fős csoportokban repülnek.

Ekkor még úgy tűnt, hogy a zavarás ellen a mesterséges intelligenciával autonóm módon vezérelt drónok lesznek az ellenszer. Ezeknek a működési elve roppant egyszerű, ugyanúgy repülnek, mint bármelyik másik drón, de ahogy elveszítik az összeköttetést a kezelővel bármilyen okból (zavarás, távolság, terepi tényezők) a drón vagy tovább repül egy előre betáplált koordináta felé, vagy elkezdi a lehetséges célpontok keresését. Ilyen drónokra láthattunk példát mindkét oldalon több-kevesebb sikerrel. Ilyen AI által vezérelt drónokat használtak az ukránok már, hogy Oroszországon belüli célpontokat is támadjanak, de aktívan a frontvonalon is bevetésre kerülnek. Valószínűleg a jövőben is alkalmazni fogják őket, hiszen az AI technológia messze nem érte el a potenciálját így sokkal precízebben és pontosabban tudnak majd támadásokat végrehajtani ezek a drónok saját maguktól is.

Végül 2024 tavaszán az oroszok előálltak egy egyszerű, de mégis hatalmas jelentőségű innovációval. Optikai kábellel vezérlik a drónt rádióhullámok helyett, így az teljesen immunis lett a zavaró berendezésekkel szemben. Ezenkívül sokkal szebb és állandóbb képet biztosít a kezelőszemélyzetnek. Sokak azt mondták, hogy ez majd a hatótávolság rovására fog menni, de ami azt illeti így is 10km körüli ezeknek a drónoknak a hatótávolsága. Egyetlen negatívuma a technológiának, hogy ez az elképesztően vékony kábel könnyen elszakadhat és akkor megszűnik a kapcsolat a kezelő és a drón között. Ennek ellenére még mindig hasznosabbnak tűnik így egy drón mint, hogy ki legyen téve a zavarásnak, ezenkívül a friss felvételekből az is látszik, hogy az orosz drónok kezelői teljesen új eljárásokat alkalmaznak. Eddig mindkét oldal a gyorsan mozgó és hirtelen fentről berepülő drónalkalmazást követte. A magasan repülésre a rádiójelek adása, illetve vétele miatt volt fontos, hogy minél kevesebb zavaró tárgy legyen a kezelő és a drón között. Ám ezzel az új technikával lehet alacsonyan is repülni hiszen nem számít a jel eljuttatása szempontjából és nem szükséges a gyors repülés sem, sőt, ha lassan repül a drón csökkenti annak az esélyét, hogy a kábel elszakadjon. Így az orosz drónpilóták körülbelül olyan másfél-két méterre a talajtól lassan repülnek, így meg jobban nehezítve a drón észrevételét az ukrán katonák által. A másik jelentős javulás a kép minőségében volt, ami a rádiójeles megoldáshoz képest sokkal tisztább ezáltal könnyebben beazonosíthatóak ellenséges állások és járművek. De olyan videó is kikerült az Internetre, ahol két ukrán civil gépjárművet azért nem támadott meg egy orosz drón mert az utolsó pillanatban észrevette a kezelő, hogy fegyvertelenek utaznak az autóban. Ezt is a sokkal jobb minőségű képi megjelenítés tette lehetővé.

Az, hogy a háború elején miért jelentett ekkora előnyt az ukránoknak a drónhadviselés az oroszokkal szemben pusztán két dolog miatt volt. Rendkívül olcsóak más fegyverekhez képest és az oroszok egyáltalán nem számoltak egy ilyen típusú fenyegetésre ezért a katonák semmilyen kiképzést nem kaptak ezt illetően. Minden, amit most tudnak és gondolnak az oroszok a drónhadviselésről az az, amit a katonák az első vonalakban tapasztaltak az invázió kezdete óta. Ez is mutatja, hogy bármennyire megtervezett lehet egy hadművelet és a katonák is fel lehetnek készítve a végrehajtásra, a technológia elképesztő ütemű fejlődésével nem lehet számolni mivel sosem lehet tudni mi lesz a következő sorsfordító innováció, amit a hadviselésben is lehet alkalmazni.

Szerző: Huszár Róbert

2024. 12. 11.

A Drónhadviselés az orosz-ukrán konfliktusban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több, mint három évtizedes konfliktus után Azerbajdzsán és Örményország viszonya történelmi fordulóponthoz érkezhet. Történelmi jelentőségűnek tekinthetők 2025. szeptember 13-án Azerbajdzsán és  Örményország által kiadott külön nyilatkozatok, amelyek szerint a felek sikeresen rendezték a béketárgyalások során felmerülő vitás kérdéseiket. A békeszerződés tervezetéről való megállapodás azonban önmagában még nem konstituálja a békét. Továbbra is kérdés, hogy a békeszerződés ténylegesen aláírásra kerül-e, és az abban foglalt ígéretek, biztonsági garanciák valóban elvezethetnek-e a tartós békéhez a Dél-Kaukázusban.

Immanuel Kant szerint a háború hiánya önmagában még nem jelent békét. Az Örök békében Kant különbséget tesz a valódi béke és a háborús állapot megszűnése között. A háborús állapot nélküli helyzet ugyanis bármikor újabb konfliktushoz vagy háborúhoz vezethet. Valódi, fenntartható békét azonban csak intézményesített úton, kölcsönös bizalomra és jogi garanciákra építve lehet elérni.

A kérdés tehát az, hogy képes-e két posztszovjet dél-kaukázusi állam – több évtizedek óta tartó ellenségeskedés, feszültség és egymást követő háborúk után – tartós békét kötni egymással?

A második hegyi-karabahi háború és annak következményei

2020. szeptember 27-én tört ki a második hegyi-karabahi háború, amely azeri győzelemmel ért véget. Bár az azeri erők a háború során nem tudták visszafoglalni az összes örmények által ellenőrzött területet, Şuşa elfoglalását követően 2020. november 9-én Moszkvában fegyverszüneti megállapodást írtak alá. Ennek értelmében Örményországnak át kell adnia több, Karabah környéki területet – köztük az Ağdami, Kalbajar és Laçıni járásokat – az azeriak részére. A 44 napos háborút lezáró megállapodás november 10-én lépett hatályba.

A 2020-os tűzszünet időszakos megsértései 2022. szeptember 13-án kétnapos konfliktusba torkolltak, amely a 2020-as hegyi-karabahi háború óta a legsúlyosabb konfliktus volt a két ország között. A halálos áldozatok számáról eltérő becslések születettek. Azerbajdzsán több örményországi célpontot támadott, több mint 2700 civil kényszerült elhagyni otthonát. Baku és Jereván egymást vádolták a konfliktus kirobbanásáért.

2022. decemberében magunkat “környezetvédelmi aktivistának” nevező azeri csoport blokád alá vette a Laçıni/Lacsin-folyosót, amely az egyetlen szárazföldi szállítási útvonal Örményország és a Hegyi-Karabah között. Az aktivisták illegális bányászat ellen tiltakoztak, azonban több nemzetközi jelentés szerint a környezetvédő aktivisták csoportját a bakui kormány támogatta. A 2020. november 9-én megkötött megállapodás szerint orosz békefenntartóknak kellett volna őriznie a folyosót, azonban ez nem történt meg. A folyosó blokádjának következtében a karabahi lakosság súlyos ellátási hiányokkal szembesült, humanitárius válság alakult ki. A humanitárius válság kezelése érdekében karabahi örmények ellátása, utánpótlása az orosz csapatok és a Nemzetközi Vöröskereszt révén valósult meg.

A hágai Nemzetközi Bíróság 2023. február végén meghozott döntésében kimondta, hogy Azerbajdzsánnak biztosítania kell az akadálytalan átjárást a Laçıni-folyóson. Ennek ellenére Azerbajdzsán 2023. április 23-án ellenőrző pontot létesített a folyosó mentén, azzal a céllal, hogy megakadályozza a Hegyi-Karabahból Örményországba irányuló katonai szállítmányokat. Baku ezen lépése tovább fokozta a Hegyi-Karabah blokádját, amely 2022. decemberében kezdődött a “környezetvédő aktivistákkal”. Jereván Moszkvához fordult, azonban Moszkva csak enyhe bírálatot fogalmazott meg Baku lépésével szemben. A Laçıni-folyosó az egyetlen útvonal amely összeköti Örményországot a Hegyi-Karabahhal. Az ellenőrző pont felállítása lehetőséget adott Azerbajdzsánnak arra, hogy megállítson bármely Örményország és Hegyi-Karabah között közlekedő járművet.  2023. július 26-án az azeriek teljesen leállították a közlekedést Karabah irányába, még a Vöröskereszt konvojai sem jutottak át.

A Hegyi-Karabah Köztársaság megszűnése

2023. szeptember 19-én Baku “terrorellenes” offenzívát indított a Hegyi-Karabahban, az örmény fél által 2020-as fegyverszüneti megállapodás megsértésére hivatkozva. A karabahi örmény entitás ellen indított támadás egy nap alatt véget ért, az offenzíva az örmény fél kapitulációjával zárult. Szeptember 20-án a karabahi örmények kényszer hatására aláírták a tűzszüneti megállapodást, és vállalták az önvédelmi erők feloszlatását. Az örmény fél kapitulációját követően az etnikailag örmény lakosságú enkláve szinte teljes népessége hagyta el a térséget; becslések szerint több mint 100 ezer örmény menekült el Hegyi-Karabahból, etnikai tisztogatástól tartva.

2024. január 1-jétől a Hegyi-Karabah Köztársaság hivatalosan megszűnt létezni. Az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanjan 2023. szeptember 28-án aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől minden állami intézményt feloszlatnak. A rendelet aláírása a szeptember 19-én indított, Azerbajdzsán által végrehajtott villámgyors katonai műveletet lezáró tűzszüneti megállapodás egyik feltétele volt.

Békéhez vezető úton?

A Hegyi-Karabah területi önrendelkezésének megszűnését követően Azerbajdzsán és Örményország béketárgyalásokba kezdett. 2024 tavaszán Örményország visszaadott Azerbajdzsánnak négy határmenti falut – Baghanist, Voskepart, Kirantsot és Berkabert -, amelyek az első karabahi háború (1988-1994) során kerültek örmény ellenőrzés alá. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint a falvak átadása csökkenti a határkijelöléssel és biztonsággal kapcsolatos kockázatokat. Azerbajdzsán egyik fő kifogása az örmény alkotmány preambuluma, amely utalást tartalmaz Örményország és a Hegyi-Karabah jövőbeni újraegyesítésére. A béketárgyalások során Azerbajdzsán az alkotmány módosítását szabta a konfliktus lezárásának szükséges feltételeként. Pasinján az alkotmánymódosítással kapcsolatban népszavazást kezdeményez, amelyre várhatóan 2027-ben kerül sor, a 2026-os júniusi választásokat követően.

Azerbajdzsán feltételei között szerepel a vitatott Zangezuri-folyosó kérdése. A Zangezuri-folyosó egy tervezett tranzitútvonal, amely Örményország Szjunik tartományán keresztül kötné össze Azerbajdzsán területét exklávéjával, a Nahicseváni Autonóm Köztársasággal. A tranzitútvonal nemcsak a Dél-Kaukázus számára bír jelentős gazdasági és stratégiai jelentőséggel. A Zangezuri-folyosó létrehozásának célja Azerbajdzsán Törökországgal és Európával való kereskedelmének erősítése, a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével, szállítási költségek csökkentésével, valamint Azerbajdzsán és exklávéja közötti utazási idő lerövidítésével. A projekt hozzájárulna Azerbajdzsán tranzitközponti pozíciójának megerősítéséhez. Azerbajdzsán egyértelmű érdekein túl a régió más országai is érdekeltek a tranzitútvonal megnyitásában. A Zangezuri-folyosó ugyanis a Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (TITR), vagy más néven Középső Folyosó, kezdeményezésének alapköve. A Középső Folyosó Kínán, Kazahsztánon, a Kaszpi-Tengeren, Azerbajdzsánon és Grúzián halad keresztül. Az útvonalat 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a Kaszpi-tenger környéki országok és Kína közötti szállítást, alternatívát kínálva az északi kereskedelmi útvonalakkal szemben, amelynek különösen fontossá váltak a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború miatt. A TITR megbízható átjárót biztosít Ázsia és Európa között, ezáltal erősítve a Dél-Kaukázus szerepét a globális ellátási láncokban. Azonban Jereván biztonsági akadályokat fogalmazott meg a folyosó “akadálytalan” áthaladásával kapcsolatban, és továbbra is fenntartásai vannak a folyosó biztosítására kirendelt orosz csapatokkal szemben.

A béketárgyalások másik vitatott pontja az EBESZ Minszki Csoportjának jövője. A Minszki Csoportot 1992-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a Hegyi-Karabahi konfliktus békés rendezését. A Csoportnak három társelnöke – az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország – az elmúlt évtizedekben számos kezdeményezést tett a béke megteremtése érdekében, azonban érdemi áttörést nem sikerült elérniük. 2024. júniusában Ilham Aliyev, azerbajdzsáni elnök kijelentette, hogy a Minszki Csoport már nem életképes, ezért fel kell oszlatni. 2025. januárjában Nikol Pasinján, örmény miniszterelnök bejelentette, hogy Örményország kész hozzájárulni a csoport megszüntetéséhez, ezzel teljesítve Azerbajdzsán egyik kulcsfontosságú feltételét, amely a Dél-Kaukázus békéjét és stabilitását célozza. Jereván ugyanakkor hivatalosan még nem kérte az EBESZ-től Minszki Csoport feloszlatását. Pasinján szerint ehhez az is szükséges, hogy Baku felhagyjon Örményország egyes területének “Nyugat-Azerbajdzsán” való emlegetésével.

A Karabah-kérdés máig megoldatlan

Továbbra is nyitott a kérdés, hogy tartós béke vagy ideiglenes fegyverszünet valósulhat meg a Dél-Kaukázusban. Bár a Hegyi-Karabahi konfliktus 2023. szeptember 20-án de facto lezárult az etnikai örmény enkláve felszámolásával, a két ország közötti több évtizedes ellenségeskedés, a bizalomhiány, a több mint 100 ezer karabahi örmény menekült sorsa, valamint a régió geopolitikai érdekütközései továbbra is veszélyeztetik a békefolyamat sikerét.

A felek 2025. március 13-án bejelentették, hogy sikeresen lezárult a béketárgyalás és elkészült a tervezet, amely aláírásra vár. Az örmény-azeri tárgyalások konkrét eredményeként létrejött megállapodás elsősorban Nikol Pasinján számos engedményeinek köszönhető, aki elfogadta Baku javaslatait a tizenhét cikkely közül két vitás pontban. Ennek értelmében a felek vállalják, hogy peren kívül rendezik a nemzetközi bíróságok egymás ellen benyújtott jogi kereseteiket, valamint megállapodtak abban, hogy a két ország határa mentén nem állomásozhatnak harmadik országok fegyveres erői. A harmadik felek kizárása kizárja az orosz katonai jelenlétet lehetőségét, és egyúttal veszélybe sodorja az Európai Unió örményországi megfigyelő misszióját (EUMA) jövőjét is. Az EUMA megerősítette határmentő járőrszolgálatát, mandátumát pedig 2027. február 19-ig hosszabbították meg.

Baku a békemegállapodás aláírását ahhoz a feltételhez köti, hogy  Örményország módosítsa alkotmányát. Azerbajdzsán az örmény alkotmány preambulumára hivatkozik, amely utal Örményország 1990-es függetlenségi nyilatkozatra; ez pedig egy 1989-es határozaton alapul, amely Örményország és Hegyi-Karabah egyesülését rögzíti. Baku ezt  burkolt területi igényként értelmezi, amelynek eltávolítását elengedhetetlennek tartja a tartós béke megteremtéséhez.

Pasinján az alkotmánymódosítás kérdését az örmény nép akaratához köti, ezért népszavazást kíván kezdeményezni, amelyre azonban csak a 2026. júniusi választásokat követően kerülhet sor. Ilham Aliyev ugyanakkor nem sürgeti a megállapodás aláírását, mivel a 2023. szeptemberében végrehajtott sikeres, mindössze 24 órás katonai offenzíva révén Azerbajdzsán elérte fő célját. Így a megállapodás mielőbbi aláírása elsősorban Örményországnak sürgető.

Nikol Pasinján Azerbajdzsán mellett Törökországgal is törekszik a kapcsolatok normalizálására, amelynek eredményeként akár a két ország közötti határ megnyitására is sor kerülhet. Az örmény-török határ 1993 óta zárva van. A határnyitás Törökország számára lehetőséget nyújt, hogy megerősítse szerepét a Dél-Kaukázusban, míg Örményország számára gazdasági fellendülést hozhat a közvetlen szomszédjával való kereskedelem révén, továbbá mérsékelhetné Oroszországtól való függőségét és elmélyíthetné kapcsolatait az Európai Unióval. Ankara azonban a békeszerződés aláírását szabta meg feltételként a határ megnyitásához.

A dél-kaukázusi diplomáciai előrelépésekben nagy szerepet játszik a csökkentett orosz figyelem és a beavatkozás hiánya. Moszkva nem érdekelt Törökország régióbeli pozíciójának erősítésében, így a békefolyamat potenciálisan kedvezőtlen fejleményként értékelheti, és annak felfüggesztésre törekedhet. Mivel Oroszország katonai kapacitásait és figyelmét jelenleg teljes mértékben az ukrajnai háború köti le, amely kedvezőbb lehetőséget teremt a békefolyamat mielőbbi sikeres zárása mellett.

A Hegyi-Karabah kérdése tehát még továbbra is megoldatlan. Elismerendő, hogy a felek hosszas tárgyalásokat után eljutottak egy béketervezetig, azonban annak aláírását egyik fél sem sürgeti, és nem kezeli a két nemzet közötti konfliktus alapvető okait.

A béketervezet aláírásához Jerevánnak alkotmánymódosítást kell végrehajtania, amelyre várhatóan a 2027-ben, a 2026-os választásokat követően kerül sor. Nikol Pasinján, örmény miniszterelnök jelentős engedményeket tett a béke érdekében – többek között négy falu átadását és az alkotmány módosításának ígéretét -, amelyek azonban belpolitikai feszültségeket váltottak ki. A lépéseit sokan kapitulációként értékelik, és számos tüntetés során követelték lemondását.

Pasinján tehát egyszerre kénytelen szembenézni a tartós béke megteremtésének nehézségeivel, a belső társadalmi feszültségekkel, valamint a több mint 100 ezer karabahi örmény menekült integrációjának kihívásaival. Mindezek mellett ahhoz, hogy 2026-os választásokon megőrizze politikai legitimációját, el kell fogadtatnia az örmény társadalommal az új geopolitikai realitást: Örményországnak békét kell kötnie Azerbajdzsánnal és Törökországgal. A kérdés csupán az, hogy az örmény nép készen áll-e ezen új realitás elfogadására és, hogy Jereván meddig hajlandó elmenni a békéért.

Bár a hegyi-karabahi konfliktus katonai értelemben lezárult, Örményország és Azerbajdzsán viszonyában egyelőre nem beszélhetünk valódi békéről. Annak ellenére, hogy számos tényező – például a vitás pontok rendezése, a diplomáciai kapcsolatok javulása – utal a tartós béke lehetőségére, azonban a több, mint három évtizede tartó konfliktus lezárásához valódi biztonsági garanciákra és bizalomépítésre van szükség. Az államközi normalizáció fontos kiindulópont, azonban a társadalmi megbékélés az egyetlen lehetőség a tartós béke megteremtéséhez a Dél-Kaukázusban.

A Tartós béke vagy ideiglenes fegyverszünet? Örményország és Azerbajdzsán útja a rendezés felé bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Éppen kilenc évvel ezelőtt került ki az Air Base blogra a zánkai haditechnikai parkról írt bejegyzésem. Azóta rendszeresen kapok megkereséseket magánszemélyektől és iskoláktól a park nyitva tartásával kapcsolatban, sőt felajánlások is érkeztek már hozzám kiállítható járművel vagy a park egyes elemeinek felújításával kapcsolatban. Itt szeretném tájékoztatni blogom olvasóit és látogatóit, hogy a park nem az enyém, a 2016-os bejegyzést magánszemélyként tett látogatásom után írtam. (Ezúton is köszönöm az olvasóknak a több tízezres letöltésszámot!) Természetesen továbbra is szívesen válaszolok megkeresésükre, de magam is csak ezen a linken tudok tájékozódni – ahol e bejegyzés írásakor csak a 2024. január 1. és 2025. április 30. között érvényes időpontokat találtam.

***

Fotó: Szórád Tamás

A caslavi nyìlt napon az Aero Vodochody termékeinek is dedikált blokkjuk volt. Számunkra igencsak aktuálisan.

A Lom Praha CLS egyik első L-39NG gépe, a 0478-as a statikuson. A repülőprogramban sajnos nem vett részt.

Az integrâl szárnytartâlyos új szárnnyal ellátott (szâmunkra többszörösen is ismerős) 6073-as céges gép, immár mint L-159T2X "prototípus", az első NG-t idéző festéssel.

Az AVA kissé hiányos köteléke.

Érkezik egy másik csehországi újdonság, a námesti 221. század AH-1Z Viper harci helikoptere.

Közelről jól látszik a pilóta és az operátor Top Owl megjelenítős sisakja. Zavarbaejtően sok típusjelölés is fel kell sorolni itt: APR-39 rararbesugárzásjelző antenna, AN/AAR-47 kombinált rakétaindítás- és lézerbesugárzásjelző, M197 háromcsövű 20 milliméteres gépágyú elforgatható toronyban, az AN/AAQ-30 TSS szenzortorony, AN/ALE-47 megtévesztő töltet kivető, de kikandikál a LAU-69-es rakétablokk is. A függeszkedést jelzi az AADS áramlási sebesség- és iránymérő függőleges helyzete.

Ez már az UH-1Y Venom személyzetéről készült.

A program zárásaként került sor a hazarepüléssel végződő vegyes géppárbemutatóra.

Startol a helyi 211. század Gripenje a jubileumi, 20 éves farokfestéssel.

Saab sziluettek 1. 

A svéd gyártó történelmi kötelékéből a néhai F15-ös ezred (Söderhamn) 63-as oldalszámú Sk37-es oktató Viggenje.

Saab sziluettek 2.

A történelmi kötelék  J32B Lansenje 06-os oldalszámmal a 4-es ezred (Östersund) állományából.

Az évfordulós caslavi patch.

 Zord[...] Bővebben!

A falfestés az egyik leggyakoribb szakmunka, előbb vagy utóbb szinte mindig sor kerül rá, amikor a lakásunk felújítása, átalakítása kerül napirendre. 3-5 évente mindenképpen ajánlott egy egészségügyi festést csinálni, de gyakran amiatt is sor kerülhet rá, mert megunjuk a régi színt.

Ahhoz azonban, hogy a festés hatékony legyen, a végeredmény pedig megfeleljen az elképzeléseinknek, több mindenre is oda kell figyelni. Például arra, hogy milyen falfestéket választunk a munkához, az ugyanis alapvetően fogja meghatározni azt, hogy a festés mennyire lesz egyenletes, esztétikus, illetve tartós.

Szerencsére nem kell sokat keresgélnünk, ha kiváló minőségű termékeket keresünk, azokat ugyanis megtaláljuk a Vitál-Kolor falfestékei között. Itt olyan széles körben is elismert márkák terméket találjuk, mint a Héra, a Poli-Farbe, a Dryvit vagy a Caparol.

Mai írásunkban arról lesz szó, hogy pontosan mit érdemes szem előtt tartani, amikor a megfelelő falfesték után kutatunk.

Milyen a felület típusa?

Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen a felület típusa, az ugyanis nagymértékben meghatározza, hogy milyen típusú festék lesz a legmegfelelőbb a feladathoz.

Ez alatt nemcsak azt értjük, hogy a fal sima, érdes vagy esetleg repedezett-e, hanem azt is, hogy milyen anyagból van a fal. Más festék fog kelleni, ha gipszkartonfalról van szó, más, ha vakolt vagy betonfalról és megintcsak más, ha téglafalról. 

Milyen speciális igények merülnek fel?

Az, hogy pontosan melyik helyiségben van a fal befolyásolja, hogy milyen speciális igények merülnek fel. A vizes helyiségekben például fontos, hogy a festék ellenálljon a magas páratartalomnak, illetve a penészesedésnek, míg a gyerekszobában lényeges lehet, hogy a festék koszálló, illetve könnyen tisztítható legyen.

Milyen a festék fedőképessége?

A festék fedőképessége azt mutatja meg, hogy egy adott mennyiségű festék milyen mértékben takarja el az alatta lévő színt vagy foltot. Ennek különösen akkor van nagy jelentősége, ha foltos a fal vagy ha egy sötétebb színre világosabbat szeretnénk festeni. 

A jó fedőképességű festékeket elég kevesebb rétegben is felvinni ahhoz, hogy jól fedjenek és telt színt adjanak. Ezáltal a munka gyorsabb és költséghatékonyabb is lehet. A terméken a gyártó által megadott kiadósság értékét (négyzetméter/liter) és a fedőképességi osztályt kell figyelni.

Ezek tehát azok a legalapvetőbb dolgok, amiket mindenképp szem előtt kell tartani annak érdekében, hogy jó döntést hozzunk és a minden szempontból megfelelő falfestéket válasszuk. Erre a műveletre nem érdemes sajnálni az időt, az alapanyag minősége, tulajdonságai ugyanis nagymértékben meg fogják határozni, hogy milyen lesz a végeredmény.

Amennyiben nem szeretnénk a véletlenre bízni a választást, akkor a Vitál-Kolor webshopjában érdemes körülnéznünk. Itt magas minőségű termékek között nézelődhetünk, illetve minden fontos eszközt is beszerezhetünk, ami szükséges a precíz munkavégzéshez.

The post Mire figyeljünk, amikor falfestéket vásárolunk? appeared first on Biztonságpiac.

Egészségünk, szűkebb és tágabb környezetünk védelme érdekében érdemes a ház körüli teendők során is zöld megoldásokat választani. Tévhit, hogy az ökomosó- és tisztítószerekkel nem lehet hatékony eredményeket elérni!

Mindezt még olyan környezetbarát eszközökkel is támogathatjuk, mint például a HydroHome kínálatában megtalálható kókuszrostszivacsok. Nézzük, miből készülnek, és mi mindent tudnak ezek a hasznos kiegészítők!

100%-ban természetes, maximálisan zöld

A hagyományos műanyag szivacsokat senkinek nem kell bemutatni, jól ismerjük a mindennapi mosogatásokból. A legnagyobb probléma velük az, hogy nem bomlanak le, és akár évtizedekig szennyezhetik a környezetet. Ezzel szemben az említett webshopban is beszerezhető kókuszrostból készült típusok kizárólag növényi anyagokat tartalmaznak: ahogy a nevük is jelzi, kókuszrostot és cellulózt. Ez azt jelenti, hogy nem terhelik a környezetet, és még akár komposztba is betehetők. 

A gyártásról röviden

Maga az előállításuk is környezetbarát, semmilyen vegyi anyagot nem használnak fel a gyártáshoz. Hogyan történik? Először a kókuszdió külső héjának rostjait megtisztítják, aztán összekeverik természetes cellulózzal, majd összepréselik. Így lesz a szivacs egyszerre puha és rugalmas is. Garantáltan könnyű vele dolgozni.

Milyen előnyei vannak még?

A kókuszrostszivacsok még a legdurvább szennyeződések ellen is bevethetők. Van egy kemény külső és egy puha belső rétegük. Előbbi a jobban ellenálló felületeken alkalmazható, utóbbi pedig gyakorlatilag mindenen, a teflontól a porcelánig. Nem karcolják fel az edényeket, serpenyőket, poharakon, tányérokon is tökéletesen és kíméletesen működnek. Ezek mellett még gazdaságosak is, ugyanis nagyon tartósak, így nem kell őket gyakran cserélni.

Nem végzik a kukában

Ha nem a komposztálás mellett döntünk, akkor az elhasznált szivacsokat adjuk le a HydroHome-nál! Ők a saját termékeit visszaveszik, majd újra felhasználják azokat. Így egy abszolút környezetbarát, fenntartható feldolgozás történik, minimalizálva a hulladék felhalmozódását.

Bárhol a házban, lakásban

Nemcsak a konyhában, hanem otthonunk minden szegletében használható a kókuszrostszivacs. Kádhoz, csempéhez éppoly tökéletes, mint ablaktisztításhoz, hiszen a két réteg különböző funkciói dörzshatással és kíméletes tisztító erővel is rendelkeznek. 

Zero waste háztartásokból egyszerűen nem hiányozhatnak, mint ahogy a HydroHome mosószerei sem. Ezek teljes mértékben foszfát-, klór- és enzimmentesek, nem tartalmaznak optikai fehérítőt és semmilyen káros anyagot. Létezik érzékeny bőrre kifejlesztett verziójuk is, ami kisbabák ruhájához is tökéletes. Ha fontos számunkra a környezettudatosság és egészségünk védelme, válasszuk ezeket a termékeket, nem fogjuk megbánni!

The post Dolgozzunk természetes alapanyagokkal a háztartásban! appeared first on Biztonságpiac.