Biztonságpolitika

Rendőrök mentettek meg egy férfit, aki kizuhant a kilencedik emeletről, majd egy emelettel lejjebb fennakadt – közölte a rendőrség.

Az eset a X. kerületi Bányató utcában történt, az idős férfi megszédült és kiesett a kilencedik emeletről, majd a lába egy emelettel lejjebb beakadt az erkély korlátjába – írták a közleményben.

A perceken belül a helyszínre érkező kőbányai rendőrök biztonságban be tudták őt húzni, majd átadták a mentőknek.

Több mint 170 millió forint állami és uniós forrásból betegbiztonsági fejlesztéseket valósítottak meg az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban – közölte az intézmény főigazgatója.

Bélteczki János elmondta, az elmúlt időszakban kiépítették a légtechnikai fertőtlenítő rendszert, valamint számos higiénés fejlesztést valósítottak meg, ezáltal javult a betegbiztonság, valamint a dolgozók higiénés körülményei is az intézményben.

Megjegyezte, intézményi szinten kritikus területnek számított az intenzív osztály és a gyermekgyógyászat, ahol gyakori volt a dolgozók légúti megbetegedése. Az elnyert pénznek és az új rendszernek köszönhetően az intézmény több helyiségben is csökkenteni tudja a levegőben terjedő kórokozók jelentette fertőzési kockázatot, védelmet nyújtva a dolgozóknak és a betegeknek.

Három embert bíróság elé állítottak szerdán gyorsított eljárásban, miután két nappal ezelőtt romákra támadtak a Párizshoz közeli Clichy-sous-Bois-ban. A romákról a közösségi oldalakon azt az álhírt terjesztették, hogy gyerekeket raboltak el.

A támadás miatt 19 embert (17 felnőttet és két kiskorút) tartóztattak le . Az ügyészség nem közölte, hogy szerdán hányan voltak közülük még őrizetben. Az erőszakot megelőzően felhívások jelentek meg a közösségi oldalakon, miszerint gyerekeket és kamaszokat próbálnak elrabolni egy fehér kisbusszal közlekedő romák a Párizs környéki Ile-de-France régióban. Az üzenet terjesztése miatt a párizsi rendőrség hétfőn és kedden a Twitteren jelezte, hogy “álhírekről” van szó.

“A kisbusszal történő gyerekrablásról szóló pletykák teljesen megalapozatlanok. Semmilyen emberrablás nem történt. Ne szítson senki erőszakot!” – írta a rendőrség. Az ügyészség is jelezte kedden, hogy “semmilyen vizsgálat nem indult a roma közösség tagjai ellen gyerekrablási kísérlet miatt”.

Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett mintegy húsz férfi hétfő este nyolc óra körül Clichy-sous-Bois-ban behatolt egy házba, amelyben romák voltak. A megtámadott embereknek sikerült elmenekülniük és menedéket találniuk egy szomszédos bevásárlóközpontban. Egy órával később a szomszédos Bobigny nevű városban ötven, késekkel és botokkal felszerelkezett férfi egy út menti romatáborra támadt, a lakókocsikat felgyújtották, és tömegverekedés tört ki.

A Le Monde című napilap tudósítása szerint a kisebb kunyhókból és lakókocsikból létrejött út menti romafaluban – amely körül a támadás óta megerősítették a rendőri védelmet – mintegy 250 – Romániából és Bulgáriából érkezett – roma él évek óta. A Facebookon hetek óta azt terjesztik róluk, hogy “gyerekrabló cigányok”.

Új intézkedéseket javasolt az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) magas szintű biztonságának garantálása érdekében kedden az Európai Bizottság, de az Egyesült Államok felhívása ellenére nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az infrastruktúra kiépítését célzó tenderekből.

A bizottság aláhúzta, hogy a kiberbiztonságot illetően egységes megközelítésre van szükség, s ezért egy sor olyan konkrét intézkedésre és operatív lépésre tett javaslatot, amelyek révén jobban felmérhetőek lesznek az 5G-hálózatokat érintő kockázatok és hatékonyabbá válhat a megelőzés is. Ezen ajánlások jogi és szakpolitikai eszközök kombinációját tartalmazzák az EU-országok gazdaságának, társadalmának és demokratikus rendszerének védelme érdekében.

A brüsszeli testület felszólította az uniós tagállamokat, hogy idén júliusig végezzenek kockázatelemzést a telepítendő 5G-hálózatokkal kapcsolatban, frissítsék meglévő biztonsági előírásaikat, illetve határozzák meg a nyilvános hálózatok biztosításának feltételeit, különösképp az 5G-sávok rádiófrekvencia-használati jogainak odaítélése terén. Rámutattak, kiemelt fontosságú az információk megosztása a tagállamok között.

Hangsúlyozták, hogy szigorítani kell a beszállítók és az üzemeltetők kötelezettségeit. Különböző kockázati tényezőket kell figyelembe venni, például a műszaki, illetve a beszállítói, üzemeltetői magatartásához kapcsolódó kockázatokat, a harmadik országbeli cégekre vonatkozóan is.

Az uniós tagállamok nemzetbiztonsági megfontolásból kizárhatják piacaikról az előírásaiknak meg nem felelő vállalatokat – mutattak rá.

Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) feltérképezi a jelentett fenyegetéseket, és októberig elvégzi a közösség egészére kiterjedő értékelését. Ennek alapján dönthetnek a nemzeti szintű intézkedésekről, amelyek között lehetnek tanúsítási követelmények, tesztek, ellenőrzések és az esetleges kockázatokat hordozó termékek és beszállítók azonosítására szolgáló eljárások. Továbbá olyan biztonsági követelményeket kell kidolgozni, amelyeket az 5G-hálózatok kiépítésére vonatkozó közbeszerzések keretében alkalmazni lehet – közölték.

Mint írták, az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re nagyjából 225 milliárd eurót fognak kitenni, így nyilvánvaló, hogy ez a technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességét illetően, a rendszer biztonsága pedig alapvető a kontinens stratégiai autonómiája szempontjából.

“Az új technológiák át fogják alakítani társadalmunkat, és hatalmas lehetőségek tárházát jelentik az emberek és a cégek számára. Nem engedhetjük meg ugyanakkor, hogy minderre a teljes biztonság megteremtése nélkül kerüljön sor. Alapvető jelentőségű, hogy az 5G-infrastruktúrák ellenállóképesek, teljesen biztonságosak legyenek mind technikailag, mind jogilag” – mondta Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piaci stratégiáért felelős alelnöke.

Noha nem nevezték meg a Huaweit a közleményben, szakértők szerint egyértelműen a kínai óriásvállalatra utaltak.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, illetve Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja. Az Egyesült Államok bojkottra szólított fel, és a hírszerzési információk megosztásának korlátozásával fenyegette meg például a tiltást elutasító Németországot.

A Huawei kizárása a nagy távközlési szolgáltatók szerint azonban jelentősen visszavethetné az új technológia terjedését Európában.

Az amerikai haditengerészet és a parti őrség hajói keltek át a Tajvani-szoroson vasárnap – közölte az amerikai hadsereg, hangsúlyozva, hogy az átkeléssel demonstrálni kívánták Washington “elkötelezettségét az Indiai- és a Csendes-óceán térségének szabad és nyitott volta mellett”.

Az Egyesült Államok a jövőben is közlekedni fog olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi – áll a közleményben, amelyet a tajvani média is idézett. Az eset nagy valószínűséggel tovább élezi majd a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részét Peking saját területi vizének tekint.

A tajvani sajtó hangsúlyozta, hogy amerikai hadihajók kilenc hónap alatt most hatodszor keltek át a szoroson. Ez legutóbb február 25-én fordult elő, és Peking akkor a leghatározottabban elutasította az amerikai fél “provokációját”, amely – mondták – sem a Tajvani-öböl békéjét, sem az amerikai-kínai kapcsolatok fejlődését nem szolgálja. Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője akkoriban azt mondta, hogy a kínai hadsereg a legmagasabb szintű készültséggel áll az amerikai haditengerészet akciói elébe. Hangsúlyozta: Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, melyek egyúttal az amerikai-kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Az elmúlt években egyre gyakrabban gyakorlatoztak kínai harci gépek és hadihajók Tajvan térségében, és Peking diplomáciai eszközöket is bevetett, hogy csökkentse a sziget nemzetközi szövetségeseinek körét. Az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli jelentése szerint a kínai hadsereg jelentős fejlesztéseket végzett az elmúlt években, és a katonai modernizáció elsődleges oka Tajvan.

Washington nem áll ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de kötelességének tekinti a sziget védelmét, melynek elsődleges fegyverbeszállítója. Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint 2010 óta Tajvan mintegy 15 milliárd dollár (4200 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az “egy Kína elv” alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet 100 százalékig legyőztük Szíriában – jelentette ki Donald Trump.

Az elnök a floridai Mar-a-Lago countryklubjába érkezve, a repülőtéren újságíróknak térképeket is mutatott, amelyeken az Iszlám Állam által egykor uralt területek, illetve a már felszabadított vidékek láthatók. “Itt van az Iszlám Állam, és itt van a mai helyzet” – mutatott a térképekre az elnök. A második térképen már egyáltalán nem jelöltek dzsihadista hadállásokat. Majd odaadta a térképeket az újságíróknak.

“Megőrizhetik ezeket” – tette hozzá.

Trump egyébként ugyanezt már szerdán – amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok 400 amerikai katonát hagy Szíriában – szintén elmondta, ugyancsak térképekkel illusztrálva a dzsihadistákra mért vereséget.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közben Washingtonban bejelentette: “az Iszlám Állam kalifátusát Szíriában 100 százalékig felszámoltuk”. Közölte azt is, hogy Patrick Shanahan, a védelmi minisztérium ügyvezető minisztere részletes tájékoztatást adott a szíriai helyzetről Trumpnak.

Az elnök korábban Twitteren azt írta: “bár az Iszlám Állam csaknem mindenki másnál jobban él az internettel, de minden propagandája ellenére is minden szinten nagyon nagy csapást szenvedett el”.

Az Egyesült Államok legfőbb szíriai szövetségese, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) még nem jelentette be, hogy teljes mértékben legyőzték volna a dzsihadista szervezetet. Az SDF pénteken csupán azt közölte, hogy Baghúz nagy részét ugyan elfoglalták, de még mindig harcok folynak ott a terroristák ellen.

Baghúz a terrorszervezet utolsó szíriai zárványa, amelyet az év eleje óta ostromol az amerikai támogatást élvező SDF, amely kurd-arab ernyőszervezet. Az SDF hét elejei közlése szerint az elmúlt hetekben több mint harmincezer ember hagyta el Baghúzt és környékét. Az amerikai lapokban is közölt beszámolók szerint a terroristák jelentős része külföldi. Közülük sokan a fegyverletételt választották.

Tizenkét autópályarendőr letartóztatását két hónappal meghosszabbította a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozati bírája, öt bűnügyi felügyelet alá került, egy pedig szabadlábon védekezhet – közölte a törvényszék szóvivője.

A tizennyolc autópályarendőrt február 26-án összehangolt akció keretében fogta el Központi Nyomozó Főügyészség. Azzal gyanúsítják őket, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Moson-Sopron megyében. Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy a rendőröket bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják.

Tizenkét rendőr esetében továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás nehezítésének veszélye, emellett az úgynevezett katonai fegyelmi ok is megalapozza a letartóztatás hosszabbítását: a fegyelmi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a gyanúsított katonai közegben maradjon.

Öt rendőr azért került bűnügyi felügyelet alá, mert részletes beismerő vallomást tett, s a hatóság munkáját segítő magatartásuk miatt letartóztatásuk nem szükséges. Egy rendőr együttműködő magatartására tekintettel került szabadlábra, esetében nem érkezett indítvány letartóztatásának meghosszabbítására. A döntés nem végleges – közölte a szóvivő.

A Kecskeméti Járási Ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt vádat emelt egy 24 éves kecskeméti férfival szemben, aki 2017 márciusában Orgoványon, a sarki bolt előtt az élettársát sértő megjegyzésekkel illető helybeli férfin bottal vett elégtételt.

A 24 éves férfi 2017. március 21-én, délután Orgoványon lovaskocsiján ülve a sarki bolt előtt várakozott, mert élettársa bent vásárolt. Amikor a nő az üzletből kilépett, egy helybeli férfi gyalog elhaladt mellette és sértő megjegyzéseket tett rá, amit a vádlott is hallott. A vádlott a megjegyzéseken felháborodott, a kocsiról felvett egy 30-40 centis, seprűnyél vastagságú botot és azzal a sértegető férfit homlokon ütötte. A sértett homlokán a bőr felrepedt, ő azonban könnyű testi sértés vétsége miatt nem kérte a vádlott megbüntetését.

A vádlott a nyílt utcán a fenti eszközt használva kihívóan közösségellenesen, erőszakosan lépett fel, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A büntetlen előéletű vádlottat az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével vádolja és büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

(A hír nem szól arról, hogy az udvariatlanul provokáló áldozatot megfeddte volna a tekintetes bíróság. A -szerk- megj.)

Kétszeresére nő a kiberbűnözők által okozott károk értéke a következő három évben, az ESET IT-biztonsági szakembereinek elemzése szerint amíg 2015-ben háromezer milliárd dollár kiadást jelentett világszerte, 2021-ben már hatezer milliárd dollárra emelkednek a kiberbűnözés miatti kiadások.

A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értik, amiben például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

A számítógépes bűnözés szolgáltatásként sem ismeretlen a kiberbiztonsági szakértők előtt, az interneten zsarolóvírusok széles skálája elérhető, mivel a bűnözők pénzért kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat vagy infrastruktúrájukat a feketepiacon. Ahogy a legális szoftverek esetében, a zsarolóvírusoknál is vannak rendszeres frissítések, technikai támogatás, valamint távoli vezérlő szerverekhez (C&C) való hozzáférés és számos fizetési lehetőség.

Az elemzés példaként említi, hogy a Ranion oldalain megvehető egyik zsarolóvírus havi vagy éves előfizetéssel is elérhető. Számos lehetőség áll a bűnözők rendelkezésre, egyre alacsonyabb árakon: a legolcsóbb egyhónapos csomag például alig 120 dollár (körülbelül 33 ezer forint), míg a legdrágább sem kerül többe 900 dollárnál egy teljes évre. Ezek az árak a külön megvásárolt szolgáltatásokkal 1900 dollárig is felmehetnek – írták.

Egy másik fizetési modellben a vásárlók a kártevőt és a c&c infrastruktúrát ingyen kapják, és a beérkező váltságdíjakból kér részesedést az eladó. Bármelyik megoldást választják, a bűnözőknek a vírusok terjesztésével is foglalkozniuk kell. El kell juttatniuk a zsarolóvírust az áldozatokhoz, általában kéretlen levelek vagy sérülékeny szervereken, távoli asztali protokoll (RDP) segítségével.

Az ESET szakértői kiemelik: több olyan szolgáltatás áll rendelkezésre a dark weben, az internet sötét oldalán, ami hitelesítő adatokat árusít a világ különböző részein lévő szerverekhez RDP segítségével. Az árak 8-15 dollár között mozognak szerverenként és országonként. Az érdeklődők kereshetnek operációs rendszer szerint, illetve az alapján is, hogy melyik fizetési oldal felhasználóinak van hozzáférése az adott szerverhez.

Egyes kiberbűnözők, akik botneteket, vagy feltört számítógépek hálózatait hozták létre, bérbe adják a spamek, vagy a támadások végrehajtásához szükséges számítási teljesítményt.

Az elemzés kitér arra is, hogy a sikeres adathalász támadásokat futtató bűnözők általában nem kockáztatnak az ellopott fiókok használatával. Számukra már az is nyereséges és biztonságosabb, ha a számlákat más bűnözőknek értékesítik. Ezek ára általában az ellopott számlán található hitelkeret tíz százaléka – ahogy a való életben az orgazda is a lopott, rabolt javakért cserébe csak keveset hajlandó fizetni a várható kockázatok miatt. A szakértők szerint néhány eladó boldogan mutatja be referenciaként eszközeit és a hamis oldalakat, amelyeket adathalászatra használnak.

Az elemzés szerint nyilvánvaló, hogy a nem is annyira rejtőzködő kiberbűnözők nyereséges iparágat hoztak létre, ami a marketingtől kezdve az ügyfélszolgálatokon át, a frissítésekig és a felhasználói kézikönyvekig minden hagyományos üzleti ágat magában foglal. Megjegyzik azt is, hogy bár ezeken a felületeken sok vevő akad, az igazi nyereséget a kiterjedt infrastruktúrával és a jól működő szolgáltatásokkal rendelkező “nagy halak” realizálják.

A kártevőkhöz kapcsolódó iparág már nem egy új, innovatív trend, hanem inkább a szoftvergyártókhoz hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők által kínált szoftverek, termékek és szolgáltatások leginkább az értékesítés, a marketing és a terjesztés révén válnak nyereségessé – összegzik a szakértők, hozzátéve: egy incidens miatt mindenkit érhet valamilyen kár, a kibervédelem közös ügy, amire érdemes áldozni.

Az Egyesült Államok sikeres kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétákat elfogó védelmi rendszerrel – jelentette be hétfőn este kiadott közleményében az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség (MDA).

A kísérletet az Egyesült Államok nyugati partvidékétől mintegy 6500 kilométernyire fekvő Marshall-szigeteken felbocsátott rakétákkal hajtották végre. A Marshall-szigeteken lévő kísérleti központból néhány másodperces eltéréssel két interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. Ezeket a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontra telepített rakétaelfogó rendszer sikeresen semlegesítette.

Az eredményes kísérletről szólva Samuel Greaves tábornok, az MDA vezetője újságíróknak elmondta: a két felbocsátott rakéta hasonló volt azokhoz, amelyeket Észak-Korea próbált ki. A tábornok hangsúlyozta: a sikeres kísérlet azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok “érdemleges és hiteles elrettentő erővel rendelkezik egy nagyon is valós fenyegetéssel szemben”.

Észak-Korea 2006-ban hajtotta végre első nukleáris kísérletét, és 2017-ben bejelentette, hogy képes nukleáris robbanófejjel ellátni az Egyesült Államokat is elérő interkontinentális ballisztikus rakétát. A Pentagon (védelmi minisztérium) felügyelete alá tartozó Rakétavédelmi Ügynökség 2004-ben hajtott végre először rakétavédelmi tesztet, akkor még – az elhárító rakéta hibája miatt – sikertelenül.

A szörfözés klasszikus esete volt velem a napokban. Elindultam onnan, hogy megnéztem a Viking hajótársaság helikopteres mentését a norvég partoknál, onnan eljutottam egy tavaly decemberi helikopteres mentéshez a Spitzbergáknál, onnan találtam egy cikket, ami arról szólt, hogy mennyire alultervezettek a helikopteres SAR képességek Észak-Norvégiában, mióta megjelentek az ún. megacruiserek 5000-6000 utassal, onnan eljtuttam a barents Observer egyik újságírójának  twitter oldalára, ott találtam egy posztot arról, hogy Oroszország hogyan bővíti a tengeralattjárókra telepíthető nukleáris töltetű rakéták depotját a Kola félszigeten. Mi a kapcsolat megacrusier/halászhajó katasztrófák és a orosz atomtengeralattjárók között? A biztonság. Észak-Norvégia szempontjából a legnagyobb kritikus elem, hogy a Kola félsziget tele van nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal, atom meghajtású jégtörőkkel. 
Innen átmentem a Google Mapsra megnézni, hogy én is látom-e a bázist, és erre rákeresve szövegesen is végül rátaláltam az Olenyegorszk légibázisra, ahol több tucat rohadó Tu-22 Backfire-t volt szerencsém megpillantani. Visszamenve a tengeralattjáró bázisra pedig egy Akula és (talán egy) Delta IV osztályú atomtengeralattjárót láttam a levegőből. Jaa, kihagytam, még volt egy kanyar a norvég haditengerészet két aktív kémhajóiról is olvastam egy cikket, és onnan jutottam el a orosz bázisokhoz (itt volt említve, hogy mit is fognak figyelni).

Ez tehát a légibázis felvétele, kb 26-28 TU-22-es parkol egymásnak fordítva, míg előtéren talán az aktív, működőképes stratégiai bombázók parkolnak másik négy An-12 szállítógép és nem tudom milyen helikopterek mellett. A Wikipedia szerint a bázis egyik volt azoknak az sarkör közeli orosz bázisoknak, ahonnan az USA ellen indultak volna a bombázók nukleáris csapást mérni. A wiki szerint SZu-27-es és Mig-31-es is állomásoztak itt, de ennek a kép készítésekor nem volt nyoma. Néhány álcázott hangárnak/bunkernek van nyoma a reptéren, amely talán ezeknek a kisebb gépeknek lehetett a helye. Érdekes, hogy hangárt egyet se látni a stratégiai bombázók számára (gyorsan megnéztem az mostanság víz alatt levő Offutt Air Base-t, és ott sincs a nagy gépekhez hangár, igaz van három-négy hangár, ahol gondolom karbantartást, mondernizációt végeznek/végezhetnek a gépeken. Megnéztem és a Barksdale légibázist is, amely a B-52-es bázisa. Ott is egy van egy tucat gép, amely nem tűnik úgy, hogy aktív használatban lenne).

Hogy találtam meg az Olenyegorszk légibázist? Úgyhogy a norvég újságírónak megtaláltam egy cikkét, amiben google maps képekkel ábrázolta az orosz nukleáris tárolók bővítését. Ha ő megtalálta, akkor én is, gondoltam. De ő a bővítés fő helyszínének Guba Okulnaja települést jelölte meg, és mellette másik négyet, ahol vélhetőleg atomfegyvereket tárolnak az északi flotta tengeralattjárói számára.

Guba Okulnaját nem találtam, a norvég cikkből csak annyi derült ki, hogy Severomorszk közelében van. Mivel nem találtam sehol Guba Okulnaja-t, rákerestem a következő említett településre Gadzsijevo-ra, na ott már volt látnivaló.


Ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi, fog látni a kikötő közelében néhány új építési nyomot, állítólag ezek azok az új tárolók.

Közben rákerestem a neten Guba Okulnaja nevére és nem egy 1963-ös CIA jelentés jön ki elsők között? A dokut megnézve, kiváló térkép segít útbaigazodni, hogy hol is van a bázis, így meg is találtam a térképen (nem sok minden látszik még egy tengeralattjáró sem, csak talán egy Ivan Rogov osztályú partraszálló hajó, de ezt már kivonták a hadrendből a Wikipédia szerint).

Guba Okulnaja jutott egy kis szerep a történelemben. Az 1962-es kuba válság idején itt (is) pakolhattak fel hajókra nukleáris robbanófejeket. A CIA jelentés arról szól, hogy egy kereskedelni hajó jelent meg a bázison, majd elment Kubáig, ahol az blokádba ütközött, majd visszahajózott a Guba Okulnajába.

A bravúr az volt, hogy erről a CIA-nak fotói is voltak a kikötőből. 1962-ben. Ezt vagy egy tengeralattjáró csinálta. Ez bravúr, mert akkor mindezt az orosz északi tengeri hadiflotta szájában csinálta, Severomorsk, a fő hadikikötő 10-20 km-re van, kicsit hátrébb Murmanszk, Guba Okulnajával egy öblöt alkotnak.  B verzió, hogy valami ügynökük készítette a fotót egy hajóról, csónakról, pont akkor, amikor ott volt a kereskedelmi hajó. Hááát, ennek inkább kisebb a valószínűsége, úgyhogy maradjunk a tengeralattjárós változatnál.

Összesen hatvanmillió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.

Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését. A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

A jegybank a bírságösszeget a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, és száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről.

Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kgfb termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A biztosító többször nem vagy késedelmesen tett eleget a kötvény- és kárnyilvántartó felé fennálló adatszolgáltatási, illetve az üzemben tartó felé történő értesítési kötelezettségének, és egyebek mellett a fedezetlenségi díjat érintő gyakorlata sem volt maradéktalanul összhangban a vonatkozó szabályozással.

Az MNB problémákat észlelt a lakásbiztosítási szerződési feltételek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat a Magyar Posta Biztosító tartalékszámításában, a számviteli, vállalatirányítási, informatikai gyakorlatában, valamint az ügyféltájékoztatása és a panaszkezelése körében is.

A Magyar Posta Életbiztosító esetében a jegybank megállapította: a vállalatirányításában és belső kontrollrendszerében egyes belső szabályzatait, ügyrendjeit, eljárásrendjeit nem a jogszabályoknak megfelelően alakította ki, megfelelőségi, illetve belső ellenőrzési területét illetően is hiányosságokat észlelt, és a javadalmazási politikája sem volt minden tekintetben szabályszerű.

Hadtörténeti központtá alakítják Kratochvil Károly tábornok egykori balatonszepezdi lakóházát. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

Ennek nyomán a kormány támogatja Balatonszepezd önkormányzatát annak érdekében, hogy az ingatlant megvásárolja és felújítsa. A határozat értelmében az ingatlant interaktív hadtörténeti emlékközponttá alakítják. E célra az idei költségvetésből 150 millió forintot biztosítanak.

Kratochvil a Székely Hadosztály parancsnoka 1869-ben született Brünnben. Első világháborús hőstetteiért később (1929-ben) megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1946-ban halt meg Budapesten.

Mintegy négyszáz, robbantással fenyegetőző “telefonos terroristát” és e-mail-küldőt azonosítottak az orosz hatóságok, közülük többek ellen büntetőeljárás indult – közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

“Mind nagyobb léptéket ölt az úgynevezett +telefonos terrorizmus+. Az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés érkezett, a legtöbb közülük külföldről” – mondta.

Sajtójelentések szerint múlt hétfőn névtelen, később hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt a moszkvai metróhálózat több mint kétszáz megállóját, az osztankinói tévétornyot, valamint egy tévé- és egy rádióstúdiót kellett átkutatni. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz, bankfiókokra, bevásárlóközpontokra és közintézményekre vonatkozó, valótlan bejelentés érkezett.

Patrusev az Izvesztyija-interjúban arra a kérdésre, hogy a terrorelhárítás terén elért sikerek fényében nem lehetne-e enyhíteni a repülőtereken és a tömegrendezvényeken bevezetett biztonsági intézkedéseken, úgy vélekedett, hogy ezekhez már hozzászoktak az emberek, és természetesnek tekintik őket. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági készültségnek összhangban kell lennie a továbbra is valós terrorfenyegetéssel. Elmondta, hogy 2018-ban 35 “terrorista irányultságú bűncselekményt”, köztük 19 terrortámadást sikerült megakadályozni.

Tovább folytatódik a bíróságokon a digitalizáció, az év végéig 112-vel bővítik azoknak a számítógépes végpontoknak a számát Magyarországon, amelyek használatával a bírák távmeghallgatásokat tarthatnak – közölte kedden Szombathelyen, a törvényszék összbírói értekezletét megelőzően Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

Az elektronikus fejlesztések nem csak a költséghatékonyabb ügyintézést teszik lehetővé, de a biztonságot is növelik, hiszen a vádlottat anélkül is meg lehet hallgatni, hogy elhagyná a büntetés-végrehajtási intézetet; a tárgyalás helyszínétől messzebb élő tanúknak sem kell utazniuk – mondta.

Hozzáfűzte: a rendszer kiépítését a Belügyminisztériummal közös projekt keretében kezdték meg, eddig 72 digitális végpontot létesítettek, az elmúlt hat hónapban 650 távmeghallgatást végeztek ezen a módon a bíróságok.

Gyarmathy szólt arról is, hogy szintén ez év második felében “élesedik” az e-akta rendszer, amelyet a bírák már használnak, de hamarosan elérhetővé tesznek az ügyfelek számára is. A kiépülő elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – vagy a megbízott jogi képviselő – a nap huszonnégy órájában az interneten keresztül el tudja érni a ügyében keletkezett, elektronikusan rögzített dokumentumokat, amelyekből jelenleg több mint 22 millió található a megnyitni tervezett programban.

Andor Szabolcs, a Szombathelyi Törvényszék elnöke elmondta: 2018-ban összesen több mint 22 ezer 263 ügy érkezett a törvényszékre, amelyeknek döntő többségét egy éven belül sikerült befejezni, az ügyhátralék aránya az előző évhez képest tovább csökkent.

Továbbra is komoly kihívást jelent elmondása szerint a Szombathelyi Törvényszék számára a büntetés-végrehajtási ügyek nagy száma. A megyeszékhelyen található az egyik legnagyobb országos büntetés-végrehajtási intézet. Andor Szabolcs azt mondta, 2013 óta az ilyen ügyek száma megduplázódott, 2018-ban meghaladta a 2700-at.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az előző évhez képest összességében tíz százalékkal csökkent a Szombathelyi Törvényszékről a Győri Táblabíróságra került ügyek száma, ami – noha az eljárási szabályok változása is ebbe az irányba hatott – azt is jelzi, hogy a vasi bíróságok szakszerűen dolgoztak, főként a peren kívüli ügyekben és polgári peres ügyekben tovább csökkent a felekben fellebbezési hajlandóság.

Hozzáfűzte: a nem peres ügyekben tavaly az előző évhez képest egyharmadával csökkent a hatályon kívül helyezések száma, a polgári peres ügyekben 44 százalék körüli, a büntetőügyekben 40 százalékos a táblabíróság által teljes egészében helyben hagyott ítéletek száma, ami szavai szerint a legjobb arány a régióban.

https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/HHK-Kereszt%C3%A9ny%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s-HU.pdf

Élelmiszerbiztonsági és jelölési hibákat talált zabkásáknál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Jelölési problémák miatt a 17 termékből 14-nél indult hatósági eljárás. A kisebb jelölési hibák miatt a Nébih figyelmezteti az élelmiszer-vállalkozókat, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi őket a hibák javítására, a súlyosabbnak számító jelölési problémák miatt hat zabkására élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a szakemberek.

A hivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján 17 zabkását, ezen belül 5 natúr, 12 csokoládés és csokoládé ízű zabkását ellenőriztek biztonsági és minőségi szempontok szerint. Közölték: mikotoxin szennyezettség miatt két zabkását már a teszt legelején ki kellett zárni. A Nébih szakemberei ezeknél a termékeknél azonnal megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A felelős vállalkozások a hatósággal együttműködésben maradéktalanul eleget tettek az előírt teendőknek.

A Nébih ellenőrizte a termékek allergénjeit is, emellett a szénhidrát-, a zsír-, és a fehérjetartalom, az édesítőszer-, valamint az ásványi anyag mérésére is sor került. A termékek megfeleltek az előírásoknak, valamint a csomagolásukon feltüntetett allergénekre vonatkozó állításoknak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a zab avenin nevű fehérjéje a gluténérzékenyek nagy részénél nem okoz egészségügyi problémát, fontos kiemelni, hogy az előállítás során búzával, árpával illetve rozzsal mégis könnyen szennyeződhet, amit a nem gluténmentesként jelölt termékeknél a laboratóriumi vizsgálatok is igazoltak. Három termék csomagolásán hirdették a gluténmentességet, amelyek a laboratóriumi eredmények alapján valóban mentesek voltak, így a gluténérzékeny vásárlóknak az ilyen vállaltan mentes zabkásákat kell keresniük.

Mindezek mellett a hivatal szakemberei kifogásolták az energiatartalom és a tápérték adatok szabálytalan megjelenítését, valamint az összetevők megtévesztő vagy helytelen jelölését is. Egy zabkásánál a magyar nyelvű jelölésen felültetett tápértékadatok eltértek az úgynevezett termékspecifikációban szereplő és a német nyelvű jelölésen feltüntetett értékektől – közölte a hivatal.

Átadták a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályának 5,7 milliárd forintból felépített új elhelyezési épületeit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban.

Miskolczi Csanád rendőr ezredes, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője az ünnepségen elmondta, a kormány 2016-os döntésének értelmében a határőrizet megerősítésére háromezer új státusszal emelkedett a Készenléti Rendőrség létszáma, a bővülés eredményeképpen a meglévő hét mellett további nyolc határvadász bevetési osztályt hoztak létre vidéki székhelyeken.

A kabinet 2017-ben és 2018-ban összesen 96,9 milliárd forintot fordított a rendőri létszám feltöltésére, a szükséges felszerelések beszerzésére és a megfelelő infrastruktúra kialakítására. Az ezredes hozzátette, 2018 közepére felvették a háromezer főt, ezzel párhuzamosan pedig valamennyi székhelyen megkezdődött az elhelyezési körletek felépítése; tavaly Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden, idén pedig Debrecenben és Kiskunhalason adtak át az új épületeket.

Nyírbátorban 309 készenléti rendőr lát el szolgálatot, az új elhelyezési objektum biztosítja az állomány megfelelő bevetési képességének fenntartását szolgáló kulturált elhelyezést – hangsúlyozta Miskolczi Csanád.

Elmondta, a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségének területén felépített, csaknem hétezer négyzetméter alapterületű két új elhelyezési épület egyikében a 110 pihenőkörletet, klimatizált irodákat, teakonyhákat, raktárakat, hat fegyverszobát, eligazító helységet, kondicionáló termet alakították ki, a másik épületblokkban kapott helyet a kétágyas szobákkal épített garzonszálló. A lakókörletek minikonyhával és vizesblokkal felszereltek.

A Balogh János országos rendőrfőkapitány jelenlétében megtartott átadási ünnepségen Simon Miklós, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, a térség országgyűlési képviselője elmondta, az egykori honvédlaktanyában szolgáló katonákra, határőrökre és rendőrökre mindig is büszke volt Nyírbátor és a környező települések lakossága.

A térség közbiztonsága jelentősen javult az elmúlt években, ezért köszönet illeti a helyben szolgáló készenléti rendőröket, valamint az állampolgársági és bevándorlási hivatal befogadó állomásán dolgozó munkatársait – fogalmazott Simon.

A képviselő felidézte, a helyiek nem örültek annak, hogy 2005-ben a nyírbátori laktanyába költöztették az idegenrendészeti közösségi szállást, de szavai szerint azonban annak sem lehet örülni, hogy – utalva az Iszlám Állam a helyi menekültügyi központban a napokban elfogott tagjára – “itt igen kemény terroristák, illetve terroristagyanús elemek is elvegyülnek az itt lévő illegális bevándorlók között”.

A körlet fejlesztésével viszont javulnak az itt szolgáló határrendészek munkafeltételei, a szolgálati lakások kialakításával pedig a fiatal rendőrök lakhatási feltételei váltak kedvezőbbé, ami segíti a fiatalok letelepedését – mondta el Simon.

Mintegy tíz százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban az előző év adataihoz képest a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolója szerint, amelyet szerdán egyhangúlag fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.

A rendőrségi beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban 9,8 százalékkal – 62 870-ről 56 739-re – csökkent.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a BRFK sikeres évet zárt, az elmúlt kilenc évet tekintve tavaly volt a legalacsonyabb a bűncselekmények száma Budapesten. Tovább csökkent a lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább negatívan befolyásoló kiemelt bűncselekmények száma – tette hozzá.

A jövő év fő feladatai között jelölte meg, hogy a kábítószer elleni küzdelem során a kínálati oldalt csökkentsék, minél több kábítószer-kereskedőt fogjanak el. Továbbá a gyalogos járőrszolgálatot előtérbe kívánják helyezni 2019-ben, mert “a látható rendőrség” visszatartó erőt jelenthet a közterületi bűncselekményekkel szemben.

Terdik fejlesztendő területként beszélt a baleset-megelőzésről, ugyanis a sérüléssel járó balesetek száma az elmúlt kilenc évben nem csökkent. Közölte azt is, hogy a rendőrség átlagos reagálási ideje – ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti – 2018-ban átlagosan 12 perc volt. A rendőrfőkapitány kitért arra is, hogy a BRFK-nál április elsejével létrejön egy olyan szervezeti egység, amelynek feladata az eltulajdonítottak dolgok mielőbbi visszajuttatása a jogos tulajdonosoknak.

Tarlós István főpolgármester a főváros nevében köszönetet mondott a BRFK vezetőinek és munkatársainak az egész éves munkájukért.

A rendőrségi beszámoló szerint a Budapesten regisztrált emberölések száma a 2017-es 34-ről a múlt évben 27-re csökkent, ugyanakkor a szándékos emberölések száma eggyel, 16-ra nőtt. A testi sértések száma 2,5 százalékos csökkenést mutat: 2017-ben 2048, 2018-ban 1996 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma nem változott a fővárosban, három-három ilyen történt 2017-ben és 2018-ban is, a súlyos testi sértéseké egy százalékkal nőtt (1124-ről 1135-re).

A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2017-ben 184, 2018-ban 190 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 5,9 százalékkal – 2766-ra – emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 31,7 százalékkal nőtt, 167-ről 220-ra. A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 26,7 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2017-ben 25 552, 2018-ban 18 727 esetet regisztráltak – olvasható a dokumentumban.

Az autólopások száma 50,7 százalékkal csökkent (998-ról 492-re) a főváros kerületeiben tavaly a 2017-es év adataihoz képest, a gépjárműfeltörések száma pedig 48 százalékkal (1768-ról 920-ra) esett vissza. A múlt évben 17,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2017-hez képest, számuk 2994-ről 2469-re csökkent. A rablások száma is csökkent, 270-ről 240-re, ami 11,1 százalékos visszaesést jelent.

A beszámoló szerint a rendőri eljárásokban a nyomozás eredményessége 2018-ban az előző évhez képest 48,3 százalékról 61,1 százalékra emelkedett. Kitértek arra, hogy Budapesten 2018-ban a személyi sérüléses balesetek száma a 2017-es adatokhoz viszonyítva 3,5 százalékkal, 3685-ről 3556-ra csökkent.

Március 24-én volt 20 esztendeje, hogy a NATO megindította a Jugoszlávia elleni Allied Force műveletet. Mialatt a bevetések zajlottak, az USAF egy kicsi, válogatott csoportja készen állt arra, hogy az esetleg lelőtt gépek pilótáinak ellenséges területről történő mentését a levegőből fedezze, irányítsa.

Egy lelőtt gép pilótájának, aki az ellenséges területen ejtőernyővel ért földet, az esetek túlnyomó részében a harci kutató-mentő szolgálat az egyetlen reménye a túlélésre. Mivel az eredményes lelövéssel többnyire az ellenség is tisztában van, azonnal megkezdi a túlélő hajózószemélyzet felkutatását. Egy elfogott pilóta rendkívüli értékkel bír, egyrészt a hírszerzés számára, másrészt felhasználható politikai és propaganda célokra. Ezért fontos, hogy a csapásmérő bevetések megkezdése előtt készen álljon a megfelelő képességű harci kutató-mentő, vagyis a CSAR (Combat Search And Rescue) szolgálat.

Sok pilóta szerint a harci kutatás és mentés a légierő feladatai közül a legnehezebb, legveszélyesebb és egyben a legnagyobb bátorságot igénylő feladat. A túlélőért a legtöbb esetben egy ismeretlen, ellenséges terület fölé kell berepülni, ahol a legnagyobb veszélyt a mobil légvédelmi eszközök jelentik, a járművekre szerelt rakétaindítók valamint az akár egy személy által is hordozható és alkalmazható eszközök (MANPADS). Ez utóbbiak minimális takarásból is dolgozhatnak, bármilyen jelentéktelennek tűnő tereptárgy, például fa, bokor, szikla mögött megbújva.

Phil "Goldie" Haun őrnagy gépét, a Lynx 11 hívójelű A-10-est 1999. május 2-án érte MANPADS találat. Az őrnagy a legközelebbi tartalék repülőtér, Skopje felé vette az irányt és egy hajtóművel, némi nehézségek árán sikeres kényszerleszállást hajtott végre. 

A bevetések közben folyamatosan változhat a helyzet az ellenség aktivitásától, a túlélő helyzetétől és állapotától függően. A CSAR kötelék helyszíni parancsnokának a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodva kell döntéseket hoznia. A túlélőt helikopter menti ki, azonban ez önmagában nem mindig elegendő. A helikopter érkezése előtt a területet ellenőrzés alatt kell tartani, az ellenség figyelmét és erejét le kell kötni, ellenkező esetben a mentésre érkező forgószárnyas is könnyen áldozatul eshet. Ezért van szükség olyan támogató repülőgépre, amely kis magasságban is hosszú ideig tud járőrözni, jelentős fegyverterheléssel bír és találat esetén megfelelő túlélő képességgel rendelkezik. Az USAF-nál az ilyen gépek hívójele a vietnami háború óta: Sandy. Akkor a légcsavaros A-1 Skyraidert használták, napjainkban pedig az A-10-est, amely az összes fenti kritériumnak kiválóan megfelel.

A harci kutatás-mentést támogató feladat összetettsége miatt csak olyan hajózó ülhet a bevetésre kijelölt A-10-es pilótafülkéjébe, akinek van CSAR jogosítása. Ezt azok kaphatják meg, akik már megfelelő tapasztalattal és kiképzéssel (Weapon School, Fighter Weapons Instructor Course) rendelkeznek.

*

Harci kutató-mentő támogatás az Allied Force művelet idején

1993 után az egyetlen európai A-10-es egység a németországi Spangdahlemben települő 81. század lett. Amikor 1998-ban néhány A-10-est Avianóba vezényeltek és CSAR készültségbe helyeztek, a hajózók egy része már rendelkezett helyismerettel a Balkánon, mivel ’93 után a saját különleges erőkkel valamint az olasz és a francia kutató-mentő szolgálatokkal sokat repültek a boszniai légtérben. A térségre érvényes CSAR eljárásokat szintén a 81-esek pilótái dolgozták ki. A munkába mindenkit bevontak, akinek egy mentőakcióhoz köze lehetett, beleértve a műveleti központ (CAOC) embereit, a NATO AWACS-einek és az USAF EC-130-as harctéri légi harcálláspontjainak (ABCCC) személyzeteit valamint a különleges erők helikoptereseit is.

Avianóból száll fel a 81-esek egyik A-10-ese. A háttérben a Dolomitok magasodnak.

Az Allied Force művelet 1999. március 24-i megindításakor az USAF állandó földi és légi CSAR készültséget állított fel. A háború első szakaszában a 81-esek Avianóból biztosították a szolgálatot, ez azonban nagyon messze esett a műveleti területtől. Ezért április 11-én áttelepültek a dél-olasz Gioia del Colle-be. Itt hat plusz két tartalék gép adta a harci kutató-mentő készültséget.

Áprilisban a 74. század (Pope légierő bázis, Észak-Karolina) öt cápafogas gépe is csatlakozott a 81-esekhez. Őket követte május 19-én a 104. expedíciós egység, amelyet három, a Légi Nemzeti Gárdához tartozó A-10-es századból állítottak össze. Számukra azonban már csak Szicíliában, a Trapani bázison jutott hely. Elég egy pillantás a térképre és látható, hogy ez szintén nagyon messze volt a műveleti területtől, ezért az Észak-Szerbia feletti lelövésekre számítva az USAF Magyarországon, Taszáron állított fel egy második CSAR szolgálatot. A 104-esek pilótái egy emberként jelentkeztek a taszári áttelepülésre, de természetesen nem mehetett mindenki, mert mindössze három A-10-est vezényeltek Magyarországra.

Gárdista A-10-es Harley Copic festményén. A gárdisták alkotta 104. expedíciós egység beceneve a „Killer Bees” lett. A sajtó ezt annak idején „Gyilkos méheknek” fordította, ami szó szerinti fordításban megállja a helyét és találó is, bár ebben az esetben a valóság más. Mindhárom gárdista század honi bázisa B betűvel kezdődik (Boise - Idaho, Battle Creek - Michigan, és Barnes - Massachusetts), ezért a kevésbé izgalmasan hangzó „Gyilkos B-k” a helyes fordítás.

A CSAR készültséget adó A-10-esekre a betöltött gépágyún kívül általában két AIM-9M Sidewinder légiharcrakétát, egy AN/ALQ-131-es zavarókonténert, két, nem irányított rakétákat tartalmazó konténert, két AGM-65D Maverick infravörös rakétát és kettő-négy darab 500 fontos Mk 82-es bombát függesztettek (lásd nyitókép). A nem irányított rakéták közül a nappali célkijelöléshez füstöt fejlesztő foszfortöltetű, az éjszakaihoz magas hőfokon égő világító töltetű változatot választottak. Ez utóbbiak egy kis tartályt tartalmaznak, amelyek indítás után kinyílnak és kilökik a világítótöltetet. A töltet egy mini ejtőernyővel ereszkedik le és kb. három percig világítja meg a területet (célpontot) az éjszakai bevetéseknél minden esetben éjjellátó készüléket (NVG) viselő hajózó számára. A Mk 82-esek biztosítékát úgy állították be, hogy a bombák a talaj felett ötméteres magasságon robbanjanak. Légvédelmi eszközök és a gyengén vagy egyáltalán nem páncélozott célok ellen ez az eljárás bizonyult hatékonynak.

A pilótafülkében ott volt a keresést és vizuális azonosítást segítő távcső és a CSAR bevetések elengedhetetlen tartozéka, az ISOPREP (Isolated Personnel Report) kártya. Ez a kártya tartalmazta azokat a személyes kérdéseket, amelyekre a választ csak az adott pilóta tudja. A kérdéseket és a válaszokat a pilóták állítják össze, olyan formában, hogy stressz alatt is emlékezzenek rá. Miután megvan a lelőtt gép pilótájának a neve és rendfokozata, a CSAR géppár vezére - aki a mentés helyszíni parancsnoka is egyben - magához veszi a pilóta ISOPREP kártyáját és felszáll. Amint a CSAR gépek megtalálták a túlélőt, a kártya kérdései alapján azonosítják őt. Ha helyes válaszok jönnek, akkor indulhat a mentés. Ha nem, akkor valószínűleg nem a túlélő kezében van a rádió, vagy már elfogták és kényszerítik őt, hogy a kérdésekre válaszolva a közelbe csalja a CSAR gépeket.

A-10-es pilóták által dedikált poszter a taszári múzeumban.

A földi készültségbe vezényelt, felfegyverzett A-10-eseket a pilóták a szolgálat felvételekor azonnali indulásra kész állapotba hozták. A hajtóművek indítása után a navigációs rendszert beállították, a gurulás megkezdéséig szükséges összes földi ellenőrzést elvégezték, majd leállították a hajtóműveket. Valamennyi kapcsolót abban a helyzetben hagyták, ami az azonnali indításhoz szükséges így riasztás esetén csak indítani kellett, majd kigurulni és felszállni. A légi készültséget általában két A-10-es géppár adta. Amikor a csapásmérő gépek beléptek az ellenséges légtérbe, a CSAR gépek már a számukra kijelölt várakozási légtérben voltak, készen arra, hogy egy saját vagy szövetséges gép lelövése esetén azonnal akcióba léphessenek. Ebben az esetben az egyik géppár megkeresi, és a levegőből oltalmazza az ejtőernyővel földet ért hajózót, a másik fedezetet ad a kutató-mentő helikopternek vagy felváltja a túlélőt oltalmazó gépeket arra az időre, amíg azok megtankolnak valamelyik KC-135-ösből.

Ha volt elegendő számú A-10-es, akkor minden csapásmérő kötelék megkapta a maga Sandy-jét, de néha erősen „sakkozni” kellett a rendelkezésre álló gépekkel, hogy mindig jusson elegendő a CSAR készültségre. Előfordult, hogy egy-egy Warthog nappal csapásmérő bevetésen volt vagy éppen előretolt légi repülésirányító feladatot (AFAC) teljesített, majd az utolsó nappali bevetésről visszatérve a fegyveres szakág a CSAR fegyverzetet függesztette a gépekre, és harci kutató-mentő szolgálatba állították azokat. Az is egy megoldás volt, hogy az előretolt repülésirányító, célpontkijelölő A-10-esek pilótafülkéjébe CSAR jogosítással is rendelkező hajózó ült, így szükség esetén az AFAC bevetésből kiválva CSAR feladattal folytathatta a bevetést. A szerepek olykor felcserélődtek, és megtörtént, hogy amikor minden csapásmérő gép bevetésen volt, a CSAR készültséget adó A-10-est kellett kiküldeni egy radar megsemmisítésére.

A háború első szakaszában az A-10-es pilóták nem csak saját típusuk fedélzetén repültek. Egy-egy főt közülük beosztottak a harctéri légi harcálláspontként használt, Moonbeam hívójelű EC-130-asok fedélzetére. Feladatuk az A-10-esek tevékenységének koordinálása volt a műveleti központ és a Magic hívójelű AWACS igénye alapján.

*

Az Allied Force műveletben két amerikai repülőgép esett a szerb légvédelem áldozatául, a Vega 31 hívójelű F-117-es és egy F-16-os, Hammer 34 hívójellel. A nagyobb figyelmet a műveletek negyedik napján, március 27-én lelőtt F-117-es pilótájának kimentése kapta, egyrészt a típus miatt, másrészt, mert a mentésnél jelentős erejű CSAR támogatást mozgósítottak. 

Dale Zelko alezredes (Vega 31) sisakja és felszerelésének darabjai valamint gépének katapultülése. Korábban Zelko is A-10-es pilóta volt.  

A lopakodó lelövésekor nem volt levegőben CSAR készültség, ezért az avianói földi készültség indult. Összesen három A-10-es géppár adott közvetlen támogatást a kutató-mentő helikoptereknek. Rajtuk kívül tankerek, egy NATO AWACS, egy EC-130-as légi harcálláspont és lokátor elleni HARM rakétákkal felszerelt F-16CJ gépek vettek részt közvetlenül az akcióban. A lézerirányítású bombákkal és célzókonténerrel felszerelt F-16CG gépek földi készültséget adtak.

A tényleges mentőakció azt követően indulhatott, hogy Sandy 30 megtalálta és azonosította Vega 31-et. A pilóta nem ott volt, ahol először számították. Össze kellett hangolni a CSAR gépek légi utántöltését a helikopter érkezésével úgy, hogy közben egy A-10-es géppár mindig a túlélő közelében maradjon. Ha az A-10-esek kabinjában jelzett a besugárzásjelző, a pilóták „Magnum” jelzést adtak, ami a lokátor elleni HARM indítását jelentette. Természetesen az A-10-esek nem hordoztak ilyen rakétákat, de a trükk viszonylag jól bevált, a besugárzás megszűnt. Ettől függetlenül a besugárzás irányát megadták az AWACS-nek, amely odairányított egy F-16CJ-t. Ha ismét bekapcsolták a lokátort, HARM indításra is sor került.

David Goldfein alezredes (Hammer 34) F-16-osának maradványai. 

Miközben az A-10-esek lekötötték a légvédelmet, a különleges erők Mocassin hívójelű MH-53J Pave Low és MH-60 Pave Hawk helikopterei a terep felett alacsonyan repülhettek be Vega 31 kimentésére. Az akció közben többször tettek fel ISOPREP kérdéseket a pilótának, hogy biztosak lehessenek abban, hogy továbbra sem esett fogságba. Végül a közel hatórás mentőakció sikerrel, veszteség nélkül zárult, a lopakodó pilótája a Pave Hawk fedélzetén hagyhatta el rejtekhelyét.

John "Buster" Cherrey százados megérkezik A-10-esével az 1998-as kecskeméti repülőnapra. Hét hónap múlva Sandy 30 hívójellel az F-117-es pilótájának mentését fedező CSAR köteléket vezette. 

A háború előre haladtával bizonyossá vált, hogy a legnagyobb fenyegetést a nehezen felderíthető, mobil légvédelmi eszközök jelentik, márpedig ezek alkalmazásában a szerbek igen jók voltak. Az éles CSAR bevetés pedig rámutatott arra, hogy az erősen fenyegetett környezetben a sikeres mentéshez mennyire fontos szerep jut a helikopter közvetlen támogatására alkalmas repülőgépeknek. Nélkülük az ellenséges erők minden figyelmüket és eszközüket a kutató-mentő helikopter lelövésére fordíthatták volna.

* * *

Az írás a 2009-ben ugyanezzel a címmel megjelent bejegyzés átdolgozott változata.

Forrás: Christopher E. Haave és Phil Haun: A-10s over Kosovo

Fotó: USAF, Szórád Tamás