Biztonságpolitika

Április elsejével elindult a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon a viharjelzési szezon, amely október 31-éig tart.

A katasztrófavédelem és a viharjelzés rendszerében is mérföldkőnek számít az, hogy egymilliárd forinttal fejleszthették a Balaton-régió biztonságát – mondta Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a viharjelzés beindításával egybekötött uniós projektbemutató rendezvényen, amit egy hajón tartottak hétfőn a Balatonon.

Bartók az év végéig megvalósuló fejlesztésekről, beszerzésekről közölte: csaknem ötven új eszközzel, ezen belül új járművekkel gyarapodik a térség. Ezek között van három, vízen és szárazföldön is közlekedni képes jármű, valamint hat, nádas tüzek megfékezésére alkalmas, gyorsbeavatkozásra képes speciális jármű, és nyolc terepjáró gépkocsi. Új eszközök szolgálják a vízből és a jégről mentés hatékonyságát is – tette hozzá, jelezve: az együttműködő önkormányzatok közül kettő – Balatonboglár és Balatonfüred – tűzoltóságánál 127 millió forintért felújítottak két gépjárműfecskendőt. A projekt keretén belül zajlik a balatoni viharjelzőrendszer fejlesztése.

Bemutatták azt a tóra telepített három új állomás egyikét, amely négy méterre emelkedik a víz fölé, napelem és akkumulátor táplálja a rajta található vízanalitikai és meteorológiai eszközöket.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke hangsúlyozta, a balatoni viharjelzés fontossága napról napra nő a gyarapodó szélsőséges időjárási események miatt.

A közelgő főszezon időjárásáról annyit mondott, hogy az előzetes számítások szerint az átlagosnál melegebb nyárra lehet számítani.

A Balaton körül 31 stabil fényjelző viharjelző és 15 mobil, a kiemelt strandokon elhelyezett fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, a Fertő tó magyar szakaszán pedig egy állomás működik.

Az elsőfokú viharjelzés – percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – az erős (40 kilométer/óra és 60 kilométer/óra közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés – percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzések kiadása a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával történik.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Malaka-szoros

A Malaka-szoros (lásd 1. ábra) tágan nézve az Indiai-óceánt a lehető legrövidebb úton köti össze a Csendes-óceánnal, így régóta egy fontos kereskedelmi útvonalnak számít, ebből kifolyólag pedig fontos fojtópontnak tekinthető.

1. ábra A Malaka-szoros piros színnel jelölve. (Forrás: Google maps)

A szoros jelentősége a kereskedelem volumenével együtt folyamatosan nőtt. Több mint ezer éve még csak főként az India és Kína közti kereskedelemnek volt a leggyorsabb útvonala, ám ahogy globalizálódott a világ, úgy a kereskedelem is egyre fontosabbá vált. A szoros globális jelentőségre pedig akkor tett szert, amikor már jóval nagyobb távolság megtételére képes hajókkal folyt a kereskedelem, illetve – és ez az előbbi tényezővel szorosan összefüggően – az európai gyarmatosító hatalmak a világ minden táján megjelentek, és a meghódított területeiket csak a vízi közlekedéssel tudták összekapcsolni.

A Malaka-szoros környékét a britek (mai Malajzia és Szingapúr) és a hollandok (mai Indonézia) vonták uralmuk alá egészen a XX. század közepéig, amikor is ezek a területek függetlenekké váltak. Ma Indonézia, Malajzia és Szingapúr rendelkeznek a szoros vizei felett, ám a legnagyobb része Indonéziához tartozik, míg a legjelentősebb kikötő Szingapúré.

Napjainkban a Malaka-szoros a világ legforgalmasabb fojtópontja, jelentőségét pedig növeli, hogy itt szállítják a legtöbb olajat (a Panama-csatornánál 19-szer, a Szuezi-csatornánál 4-szer több olaj megy át a Malaka-szoroson). Ennek az az oka, hogy a kelet-ázsiai gazdaságok afrikai, közel-keleti és európai vízi kereskedelme nagyrészt a szoroson keresztül zajlik. Tekintettel arra, hogy ezek a régiók egyre jelentősebben járulnak hozzá a világgazdaság egészéhez, az itteni kereskedelem koránt sincs leáldozóban. Sőt, a problémát inkább a kapacitás végessége jelentheti.

A gazdaságban betöltött szerepe mellett említésre méltó a szoros stratégiai jelentősége is. Habár nem feltétlenül kell áthajózni a Malaka-szoroson ahhoz, hogy egyik óceánból átjussunk a másikba, mégis fontos közlekedési szempontból is, mivel nagyban lerövidíti a megtenni szükséges utat. Ebből ered Kína „Malaka-dilemmája”, mert a szoros stratégiai fontossága okán a külső hatalmak és a térség országainak érdekei is megjelenhetnek, például a szoros ellenőrzésének vagy lezárásának kérdésében.

A kihívó: Thai- (vagy Kra-)csatorna

1677-ben vetődött fel először az ötlet, hogy a mai Dél-Thaiföld keskeny félszigetét érdemes lenne átvágni, hogy egy csatornát létesítsenek ott (lásd 2. ábra). A XIX. században még Ferdinand de Lesseps is elgondolkozott ezen, aki legfőképpen a Szuezi-csatorna tervezéséről híresült el. A legutóbbi tervek 2005-ben kerültek nyilvánosságra, amikor a The Washington Post lehozott egy, az USA Védelmi Minisztériumának készített belső jelentést, ami szerint Kína szívesen finanszírozná és megépítené a Thai- (avagy Kra-)csatornát. A jelentés alapján 25 milliárd dollárba kerülne a 10 éven át tartó építkezés, amihez nagyjából 30.000 munkásra volna szükség. Maga a csatorna végül szélesebb és mélyebb lenne, mint a Malaka-szoros legkeskenyebb és legsekélyebb pontjai, ami nagyobb hajók átjutását is lehetővé tenné, amelyeknek jelenleg meg kell kerülniük a szorost és más átjárón kell eljutniuk a Csendes-óceánra.

2. ábra Thai- vagy Kra-csatorna (Forrás: International Institute of Marine Surveying)

Kína az új csatornát az Új Selyemút kezdeményezésének keretei közt képzelte el, ami lényegét tekintve arról szól, hogy Kína infrastrukturális beruházásokkal és a kereskedelmi kapcsolatainak erősítésével nagyobb gazdasági és politikai befolyásra tegyen szert. A Thai-csatorna gyakorlati hasznai azonban az Új Selyemút nélkül is kiviláglanak, ugyanis a kínai kereskedelem jelentős hányada a Malaka-szoroson át zajlik, amiből kitűnik az olajimportjának nagysága. A rövidebb úttal valamelyest olcsóbbá válna a szállítás, illetve a csatornával garantálva lenne a szállítóhajók biztonságos útja (a Malaka-szoros környékén nagyfokú a kalóztevékenység). Lényegesebb szempont azonban a katonai megfontolás: az új csatorna baráti kontrolljával biztosított lenne a kínai haditengerészet Indiai-óceánra való gyors és zavartalan átjutása.

Problémák a csatornával

A thai kormány 2007-ben engedélyezte a kínai terveket a Thai-csatornával kapcsolatban, ám a munkálatok nem kezdődtek meg, sőt 2018-ban hivatalos thai források azt nyilatkozták, hogy a kormány számára nem prioritás az új csatorna megépítése, hiszen „még vannak más problémák a térségben, így elsődlegesen azokat kell kezelni.”

Az egyik jelentős probléma Dél-Thaiföldön a szeparatizmus, ugyanis a többségében buddhista országnak ezen része muszlim többségű, akik sosem tettek le a függetlenségről. A thai kormány attól tart, hogy a 100 kilométer  hosszú és 500 méter széles csatorna, miután fizikailag is elvágja a szeparatista régiókat a thai magterülettől, felerősítené a függetlenségi mozgalmat.

Nagy hátráltató erővel bírnak még a gazdasági megfontolások. Míg Kínának kérdés nélkül pozitív volna a csatorna megépítése és üzembe helyezése, Thaiföld számára kérdéses a profit nagysága. Kérdéseket vet fel a csatorna szükségessége is, ugyanis nagyjából 2.200 kilométeres útrövidülést jelentene, míg a Szuezi-csatorna 12.000 kilométerrel, a Panama-csatorna pedig 14.000 kilométerrel rövidíti le a megtenni szükséges utat. Ennek ellenére a csatorna mellett a helyi lakosság kiáll, hiszen nagy munkalehetőségeket rejt magában az építkezés, de ami fontosabb, az új infrastruktúra üzemeltetése. Ugyanis nem csupán egy csatorna kivájásáról van szó, hanem egy új ipari központ létrehozásáról is.

Összességében a Thai-csatornára szükség lenne. Természetesen egy új csatorna önmagában még közel sem jelentené azt, hogy a Malaka-szoros csillaga végleg leáldozna. Ennek oka pedig, hogy a tengeri kereskedelemnek fontos elemei a tankolások és az áru-átrakodások, vagyis a teherszállító hajók általában nem tesznek meg rendkívül hosszú utakat, hanem egy rövidebb út után lerakodják az árut, hogy azt majd egy másik hajóra felpakolják a kikötőben. Éppen ez a Malaka-szoros nagy jelentősége, amelynek már kiépült az infrastruktúrája az üzemanyag-utántöltésekhez és átrakodásokhoz, míg a Thai-csatornánál ez is kiépítésre várna.

A csehek mindig meg tudnak lepni. Miért fontos szemmel tartani a cseh haderő modernizációt, mert méretét tekintve egy kb. azonos erőről van szó, miközben az ország gazdasági ereje is kb. azonos (úgy értem nem egy Hollandia, vagy Belgium, vagy Dánia) és a biztonság és védelempolitikai ambíciói is kb. azonosak. Persze minden itt felsorolt mutatóban jobbak, erősebbek a csehek, az a spórolás (és párhuzamosan gazdasági mélyrepülés) ott nem volt ami itt (és lehet már a rendszerváltás előtt is jobban álltak gazdaságilag, nem tudom, szóval lehet hozott/örökölt dolog). Mi az apropó: a cseh hadsereg páncélozott harcjárműveinek (IFV) modernizációja. Hogy transzparensebb? Fáj igen, de ez itthon politikai jellegű döntés. Így még izgalmasabb, hogy a csehek mit terveznek. Na de mit?
 ...Ministry of Defence revealed new details for the tracked Infantry Fighting Vehicles acquisition. There will be 210 new vehicles at an estimated cost of CZK 53 billion (USD 2.3 billion). The vehicles will be required to carry 11 soldiers (crew of 3, 2 specialists, 6 troopers), the 30mm cannons also stands confirmed, and it has been decided the vehicles are to be mounted with manned turrets. Four manufacturers were invited to submit bids to supply the vehicles: BAE Systems (CV9030CZ), General Dynamics European Land Systems (ASCOD 2), PSM (PUMA) and Rheinmetall Landsysteme (LYNX). An important part of production and servicing is to be assured in conjunction with the VOP CZ – a state owned company that specializes in military equipment engineering, production and development. 
Azaz. Ennél több járművet mi sem fogunk beszerezni valószínűleg. A cseheknek négy gépesített lövés, két könnyűlövész, egy harckocsi és egy légideszant (airborne) zászlóaljuk van. Nekünk van 5 könnyű lövész és egy harckocsi zászlóalj - bár talán Tatán a 2. lövész zászlóalj az csak keret alakulat???? 
Most a felderítő és SF zászlóaljakat nem számolom, azok most sem használnak, ugyan a MH 25. Bornemissza felderítő ezred elődje 1. Páncélos Felderítő Zászlóalj volt.) Szóval, ha nem tévedek nagyot a harcoló egységek számát tekintve (és felépítésük közel azonos), akkor nagyságrendileg azonos méretű beszerzésre lehet számítani, nagyságrendileg azonos összegért. Még egy dolog! Csak most látom, hogy nézem a cseh alakulatokat. 
A cseheknek van 107 Pandur IFV-jük, ami kerekes. Talán ez a két könnyű lövész alakulathoz van? Ha igen, ez AKÁR azt is jelentheti, hogy otthon is két beszerzés lesz. A nehéz és közepes dandárnak lánctalpasokat szereznek be, a könnyűnek (vagy/és a közepesnek) meg kerekest? Hány BTR-80-as is van rendszerben hivatalosan? Hogy ez nem jutott eddig az eszembe! Talán nagyságrendileg azonos mennyiségű IFV-ket fogunk venni? Biztos már államtitok, de azért átgereblélyezem majd a netet.

A Fejér Megyei Főügyészség Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes részvételével évértékelő értekezletet tartott.

Ott István megbízott főügyész értékelte a büntetőjogi és a közjogi szakterület 2018. évi tevékenységét. Elmondta, hogy a megye ügyészi szervezete a tavalyi évben is megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett végezte a munkáját. A jövőre vonatkozó feladatok közül kiemelte az új büntetőeljárási törvény új jogintézményeinek széles körű alkalmazását.

Várhomokiné Rabi Noémi büntetőjogi főügyészhelyettes beszámolójában kifejtette, hogy tavaly is folytatódott az a több éve tartó tendencia, amely szerint csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, különösen az élet és vagyon elleni, azon belül is a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma.

Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követő új jogintézménynek köszönhetően a vádlott beismerő vallomására figyelemmel jelentős számban született jogerős ítélet az előkészítő üléseken, valamint nagy számban élt az ügyészség a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló jogintézménnyel, a tárgyalás mellőzésére, illetve a büntető végzés meghozatalára irányuló ügyészi kezdeményezéssel.

Sáfrán Zsuzsanna közjogi főügyészhelyettes kiemelte, hogy a jelentősen megváltozott jogszabályi környezet ellenére az ügyészek szakszerűen végezték a feladatukat. Beszámolójában ismertette a közérdekvédelmi tevékenységben bekövetkezett változásokat, kitért a szabálysértési eljárások törvényességi ellenőrzésével, a cégjogi tevékenységgel, a magánjogi tárgyú ügyészi intézkedésekkel, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletével kapcsolatos fontosabb adatokra.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezetben a 2018-as év – a több jogterületet is érintő lényeges jogszabályok megváltozására figyelemmel – a változás éve volt. Kifejtette, hogy a jelentősen változó jogszabályi környezetben az ügyészség szakszerű, időszerű és eredményes munkát végzett. A jövőre vonatkozó feladatként és elvárásként az új büntetőeljárási törvény szakszerű és eredményes alkalmazását jelölte meg.

Egész napos sebességmérő akciót tart a rendőrség szerdán, reggel hat órától azokon a helyszíneken, amelyeket az állampolgárok javasoltak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf azt mondta, a Speedmarathon nevű 24 órás összeurópai akció célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a közlekedés biztonságának fenntartása nem csak a rendőrség dolga. Beszélt arról is, hogy 2018 augusztusában 31-gyel, egész évben pedig néggyel többen haltak meg közúti balesetben, mint az azt megelőző évben.

Tavaly a halálos balesetek 8,4 százalékát okozta ittas vezetés – ismertette. Hozzátette, az ittasan balesetet okozók 66 százaléka autós, a második helyen tíz százalékkal a kerékpárosok állnak. A balesetek mindössze nyolc százalékát okozzák teherautó- és buszvezetők.

Egyre több vállalat helyezi a felhőbe az üzemkritikus működési folyamatait és a legbizalmasabb adatállományait, azonban a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kihívások továbbra is jelentősek – derül ki az Oracle és a KPMG jelentéséből.

A vizsgálat szerint a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.

Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú it-kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.

• A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.

• Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.

• Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.

• A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow it”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.

“Az Oracle-KPMG jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak, amit érdemes hasznosítani. Valamennyi késéssel Magyarországon is ugyanezek a felhőhasználati trendek és a velük járó problémák lesznek jellemzők. Vegyük úgy, hogy nekünk több időnk van informáltan felkészülni arra az időre, amikor a magyar vállalatok és akár az államigazgatás is tömegével futtatnak majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben.

A jelentésben megkérdezettek körében a legfontosabb munkafolyamatok már a felhőben futnak, ezért vállalataiknak az eddiginél sokkal jobban koordinált, integrált és többrétegű biztonsági stratégiára van szüksége. Ezen stratégiáknak része kell legyen a dolgozók biztonsági képzése és tevékenységük monitorozása ugyanúgy, mint mesterséges intelligencia használata.

Adatvédelmi, audit és törvényi megfelelési szempontból is sokat levesz a személyzet válláról egy ilyen modern stratégia. Ugyanakkor nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem azoknak a gyakorlatba való hatékony átültetésére is. Fontos, hogy a felhasználók átlássák, mit szolgálnak a biztonsági szabályozások és azokat be is tartsák, illetve betartassák velük” – mondta Szuhai Gusztáv, az Oracle biztonsági megoldásokért felelős kereskedelmi vezetője.

“Magyarországon tapasztalt érdekesség, hogy bár a kulcs-rendszerek felhőbe telepítése még nem olyan elterjedt, az említett gépi tanulás alapú, felhőben futó korszerű menedzsment megoldásokat sokan szívesen alkalmaznák a saját, hagyományos adatközpontjaik monitorozására – és erre adott is a lehetőség. Az Oracle által fejlesztett üzemeltetési és biztonsági menedzsment megoldások egyaránt használhatók hagyományos vagy felhős környezetben, illetve ezek tetszőleges kombinációjában, és az eddig alkalmazott monitorozó eszközöktől eltérően, az infrastruktúra minden rétegét egyben, egy felületen kezelhetően, holisztikusan monitorozzák” – tette hozzá Szuhai.

A jelentés főbb megállapításai:
• Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
• A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
• Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
• A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
• A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).

Olaszország az első a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7-csoport tagjai közül, amely csatlakozik a Kínai Népköztársaság által indított Egy övezet, egy út elnevezésű nagyszabású gazdasági kezdeményezéshez.

Az új Selyemútként is emlegetett kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot 2019. március 23-án írta alá Luigi di Maio, miniszterelnök-helyettes és iparügyi miniszter, valamint He Li-feng, a kínai nemzeti fejlesztési bizottság elnöke Rómában. Ez az esemény volt Hszi Csin-ping kínai államfő háromnapos olaszországi látogatásának csúcspontja. E három nap alatt a két fél összesen huszonkilenc egyezményt írt alá.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) célja olyan infrastrukturális projektek kínai hitelekből való megvalósítása szerte a világon, melyek felgyorsítják a kínai áruk áramlását. A tervek között szerepel egy új szárazföldi útvonal (New Silk Road) és egy tengeri kereskedelmi útvonal infrastruktúrájának kiépítése is (Maritime Silk Road). A cél tehát a kereskedelmileg fontos területeken lévő vasútvonalak, közutak, kikötők, gáz- és olajvezetékek fejlesztése, esetlegesen újak építése kínai bankok által nyújtott hitelekből. Ennek megfelelően a China’s Communication and Construction Company ezentúl használhatja Trieszt kikötőjét a Közép- és Kelet-Európával folytatott kereskedelem élénkítése céljából, illetve Kína részt vesz a genovai kikötő fejlesztésében is.

A kínai kormány hivatalos térképén is szerepel Trieszt kikötője.

A projekt elindítását 2013-ban jelentette be Hszi Csin-ping, kínai államfő. Az alapvető cél természetesen Kína gazdasági és politikai befolyásának növelése, illetve a felhalmozott belföldi tőke hatékony befektetése. Emellett Kínának szüksége van az exportpiacokra, ugyanis a nyugati fogyasztás visszaesése negatívan hatott az exporttól erősen függő kínai gazdaságra. A hatalmas méretű acél- és építőipari kapacitásokat igyekeznének minél hatékonyabban kihasználni, ehhez pedig a belföldi beruházások már nem elégségesek. Természetesen nem utolsó szempont az sem, hogy a kínai gazdaságnak rengeteg nyersanyagra van szüksége, ezt a szükségletet pedig könnyedén fedezhetik, ha a célországokban gazdasági befolyásra tesznek szert.

Kína gazdasági térnyerését kiválóan példázza, hogy 2016-ban kínai cégek többségi birtokosai lettek a pireuszi kikötőnek, ezáltal még több árut tudnak fuvarozni Európa különböző részeire. Ehhez szükségeltetik a Budapest és Belgrád közötti vasúti vonalszakasz felújítása is (habár a kínai kormány térképe szerint a fő útvonal az Adriai-tengeren futna). Kína és tizenhat közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország már aktívan együttműködik az Egy övezet, egy út keretein belül. 2017 decemberében Budapesten tartották a 16+1 együttműködés miniszterelnöki csúcstalálkozóját.

Mindeközben az Egyesült Államok és az Európai Unió nem nézi jó szemmel Olaszország csatlakozását a kezdeményezéshez, ugyanis tartanak a túlzott kínai gazdasági befolyástól. Egy héttel korábban az Európai Bizottság nyilatkozatot adott ki, szót emelve Kína gazdasági erejének növekedése és politikai befolyása ellen. A Bizottság vezetői szerint Kína nemcsak stratégiai–gazdasági partnere az EU-nak, hanem egyben versenytársa is. Ezért a gazdasági kapcsolatokat a kereskedelem és a befektetések terén kölcsönösségnek kell jellemeznie. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta a kiegyensúlyozott és fair kereskedelmi kapcsolatokat, illetve az egyenlő hozzáférést a piacokhoz. Az Egyesült Államok a kereskedelmi versengésen kívül a Huawei kínai telekommunikációs vállalat térnyerésétől is tart, mert szerintük a cég olyan hálózatokat építhet ki, amelyek segítségével a kínai állam számára kémtevékenységet folytathat.

Az olasz kormány azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget a veszélyekre figyelmeztető véleményeknek. Hszi Csin-ping és Giuseppe Conte is utalt arra, hogy a szándéknyilatkozat aláírása történelmi pillanat, hiszen az ókorban is Kína és Itália volt a Selyemút két végpontja. Emellett, ha a kínaiak beruháznak az olasz kikötőkbe, az növelheti Olaszország közvetítő szerepét a kelet–nyugati irányú kereskedelemben. Conte nyilatkozatában megemlítette, hogy az olasz fél szívesen fogadja a kínai vállalatok beruházásait, melyek közös előnyökhöz juttatják mindkét oldalt. Ezen felül a tárgyaló felek kiemelték az Európai Unió és Kína közötti kapcsolat fontosságát. Nagy kérdés, hogy az európai vezetők által hangoztatott kölcsönösséget a kereskedelem és a befektetések terén a jövőben sikerül-e megvalósítani.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel kapcsolatban olyan jogos aggodalmak is felmerültek, miszerint Kína gyakorlatilag gyarmatosítja a projektben részt vevő országokat. A szegény, gyenge gazdasággal rendelkező afrikai és ázsiai országok esetében ennek valóban van alapja, hiszen bizonyos államok nem képesek fizetni a hiteleket Kínának. Nem egy esetben Kína területek átadásáért cserébe engedte el az adósságok egy részét. Erre példa Tádzsikisztán, amely 2011-ben egy 1160 négyzetkilométernyi vitatott hovatartozású területet volt kénytelen átengedni, vagy Sri Lanka, amely 2017-ben 99 évre átengedte Hambantota kikötőjének működtetését Kínának. A kelet-afrikai Dzsibutiban pedig kínai katonai bázis működik, tehát nem csupán gazdasági eszközökkel gyakorolják hatalmukat a régió érintett országai felett. Ez a tény pedig már biztonságpolitikai problémákat is felvet. Egyértelmű, hogy a fejlődő világ szegény országaival szemben Kína szinte teljes hatalmi pozíciót tud kialakítani. A jövő nagy kérdése, hogy a napjainkban gyengélkedő olasz gazdaságra hogyan hat majd a kínai hitelezés. Valószínűtlen, hogy Olaszország az afrikai és ázsiai országok sorsára jut, mindenesetre szimbolikus jelentőséggel bírna, ha egy, a G7-es csoportba tartozó fejlett ország gazdasága is „térdet hajtana” a világhatalmi pozícióra törekvő Kína előtt.

Írta: Kőbányai Dénes

Moszkva elmagyarázta Washingtonnak, hogy miért vannak orosz katonák Venezuelában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió által vasárnap sugárzott nyilatkozatában.

“Az orosz külügyminisztérium már kommentálta ezt az ügyet. Nagyjából ugyanolyan módon, de udvariasabb formában válaszoltunk arra a telefonhívásra, amelyet Michael Pompeo amerikai külügyminisztertől kaptam” – mondta a tárcavezető.

“Elmagyaráztuk, hogy mit csinálnak Venezuelában katonáink, akik abszolút legitim és törvényes alapon szolgálják ki azt a technikát, amelyet a kormányközi megállapodás keretében szállítottunk le, amelyet a venezuelai parlament ratifikált és amely abszolút összhangban áll Venezuela alkotmányával” – hangoztatta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy az orosz katonák a kétoldalú haditechnikai együttműködésről 2001-ben megkötött kormányközi megállapodásnak és a venezuelai alaptörvénynek megfelelő módon tartózkodnak a dél-amerikai országban. Először múlt hétvégén jelentek meg sajtóértesülések arról, hogy Moszkva egy An-124-es és egy Il-62-es szállítógépet küldött Caracasban, fedélzetén mintegy száz katonával és 35 tonna rakománnyal.

A dél-amerikai ország körüli feszültség az elmúlt napokban továbbfokozódott azt követően, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn közölte: Pompeo felhívta Lavrovot és arra figyelmeztette, hogy Washington nem marad tétlen, ha Moszkva nem tanúsít konstruktív magatartást a venezuelai válságban, és tovább támogatja “Nicolás Maduro törvénytelen rezsimjét”. Donald Trump felszólította Oroszországot: vonja ki csapatait Venezuelából. Mint mondta, minden lehetőség nyitva áll ennek a célnak az elérése érdekében.

Lavrov a vasárnap sugárzott nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai diplomácia eszköztárából az ultimátumok és az azokat követő szankciók kivételével szerinte az összes többi eszköz “eltűnt”. Az orosz diplomácia vezetője így kommentálta Pompeo állásfoglalását, amely szerint a NATO-tagállamoknak közösen kell fellépniük Oroszországgal szemben Ukrajna ügyében.

Elismerte, hogy Pompeo “meglehetősen korrektül” tárgyal, amikor telefonon beszél vele, noha egyértelmű, hogy a felek a legtöbb kérdésben nem értenek egyet. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy egy külügyminiszternek diplomáciai megoldást kell keresnie a problémákra.

Korszerű mentőhelikopterek állnak szolgálatba hétfőn Szentesen, Debrecenben és Budaörsön – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség három mentőhelikoptert adott át üzemeltetésre az Országos Mentőszolgálat tulajdonában lévő Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nek. A helikopterek közül kettő vasárnap Budaörsről szállt fel, hogy elfoglalja állomáshelyét a szentesi, illetve a debreceni légimentő bázison, a harmadik a budaörsi bázison állomásozik.

A magyar tulajdonú helikoptereket modern mentéstechnikai eszközökkel, lélegeztető, újraélesztő, valamint ultrahang készülékekkel, a korábbiakhoz képest fejlettebb radar- és navigációs berendezésekkel, robotpilótával szerelték fel, alkalmasak éjszakai és kötéltechnikai légi mentésre is.

További hat mentőhelikoptert 2019 decemberéig ad át a Készenléti Rendőrség a légimentőknek – olvasható a közleményben.

Polt Péter legfőbb ügyész 2019. március 19-20. között – a szakmai együttműködés további bővítése és elmélyítése érdekében – hivatalos úton vett részt Ausztriában.

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész tavaly januárban látogatott hazánkba. A legfőbb ügyészek akkori megbeszélésén – többek között – szó esett a két országban zajló jogszabályi változásokról, és az ügyészi szervezetet érintő kihívásokról. A látogatást viszonozva, az osztrák legfőbb ügyész meghívására utazott Polt Ausztriába.

A tanácskozáson a legfőbb ügyészek tájékoztatták egymást az országhatárokon átnyúló bűnözés és a bűnüldözés aktuális helyzetéről, továbbá megvitatták a jogsegély ügyek intézésének tapasztalatait is. A felek egyeztetése érintette országaik jogalkotásának és jogalkalmazási gyakorlatának időszerű kérdéseit, illetőleg a magyar legfőbb ügyész tájékoztatást adott a 2018. július 01-én hatályba lépett új magyar Büntetőeljárási törvényről.

A hivatalos út alkalmával a legfőbb ügyész a Bécsi Fellebbviteli Bíróság mellett működő Főügyészségen, valamint az Eisenstadti Ügyészségen osztrák ügyészségi vezetőkkel folytatott szakmai megbeszéléseket. A látogatás során Polt találkozott a Bécsi Büntetőbíróság elnökével, Friedrich Forsthuberrel.

Idén lesz 15 éve, hogy Magyarország döntést hozott a NAEW&C-hez való csatlakozásról. Épp 2004-ben csíptem el ezt a képet is a NATO egyik E-3-asáról.

Zord

Zsarolókat fogtak a balatonfüredi rendőrök, több millió forintot követeltek a sértettől – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint egy magát hivatalos személynek kiadó férfi több alkalommal pénzt követelt a sértettől azzal az indokkal, hogy tudomása van az általa korábban elkövetett bűncselekményekről. Az elkövető és a zsarolásban közreműködő három nő a sértettől összesen mintegy hétmillió forintot kényszerített ki.

Az egyik zsarolót – egy 22 éves pétfürdői férfit, valamint egy 19 éves nőt – Veszprémben fogták el, társaikat, egy 48 éves vilonyai és egy 32 éves csajági nőt pedig aznap este otthonaikban igazoltatták a rendőrök.

A négy embert előállították a Balatonfüredi Rendőrkapitányságra. A nyomozók indítványozták letartóztatásukat, aminek az illetékes bíróság helyt adott – tették hozzá.

Tálib fegyveresek két napi intenzív harc után az ellenőrzésük alá vonták Argandzs Hau járási székhelyt az északkelet-afganisztáni Badahsán tartományban – közölték tartományi vezetők.

A biztonsági erők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk pedig megsebesült a csütörtök éjjel kezdődött összecsapásokban – közölte Abdulláh Nadzsi Nazari és Abdul Rahmán Talaat, a tartományi tanács tagja. A tálibok további öt embert túszul ejtettek.

Miután ellenőrzés alá vonták Argandzs Haut, a tálibok támadást intézhetnek a tartományi székhely, Faizabad ellen.

Az elmúlt három év alatt a tálibok Badahsánban elfoglalták Vardudzs és Jumgán járásokat is. Jelenleg az ország járásainak 53,8 százaléka áll a kormány ellenőrzése, illetve befolyása alatt, míg 2017-ben ez az arány 64 százalék volt az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) szerint.

Aszadulláh Hálid afgán védelmi miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy a tálibok a következő évben nagyszabású támadást indíthatnak, és közlése szerint az afgán hadsereg erre felkészült. A tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt is a dél-afganisztáni Zabul tartománybeli Sahr-i-Szafánál szombaton, a támadásban a biztonsági erők kilenc tagja halt meg – közölte egy nevének elhallgatását kérő vezető.

A tálibok is megerősítették a támadást, ők azt közölték, hogy nyolc biztonságit öltek meg, a kilencediket élve fogták el.

Március második felében bő egy hétig ismét egypályás üzem volt Ferihegyen, az induló és érkező forgalom egyaránt a 2-es pályát használta. A spotter szempontból kényelmes helyzetet kihasználva kétszer is kilátogattam a használatos pálya déli végéhez.

Nagyjából fél órát faragott le a repülési idejéből az Emirates triplahetese. Ahogy gyakran lenni szokott, csak a gépre vetült árnyék az egyébként szép időben. 

A 777-es főfutóin hat-hat kerék van, a szárnyakon General Electric hajtóművek dolgoznak.

Közvetlenül az Emirates után érkezik a Qatar Airways A330-asa. Az Airbus négy-négy kerékkel oldotta meg a főfutó kérdését. Ezt a gépet is General Electric hajtóművek tolják, de más típusúak, mint a Boeinget.

A 330-as kiér a felhőárnyékból.

Közelít a Wizz első neója, a HA-LVA lajstromjelű A321-es. 

Blue Bird – Kék madár Tel Avivból.

Amikor ezt a C-12 Huront az USAF részére megrendelték, még Richard Nixon volt a Fehér Ház lakója.

Ez másik légierős gép, a kormányzati repüléseket lebonyolító 89. szállítóezred C-40-ese (Boeing B737-700).

Ha nem csak barátaid vannak, legyen hátul is szemed! A C-40-est önvédelmi rendszerrel látták el.

Füstcsíkot húzó, orrát lógató An-12-es közelít a leszálláshoz.

Az Ukraine Air Alliance teherszállítója még a fenti Huronnál is régebbi, 1966-ban készült a szovjet légierő számára.

Az Eurowings A320-asa a Germanwings üzemeltetésében repül. Itt egy kölni járatot teljesítve érkezik Budapestre.

A Tarom tömzsi A318-asa gyorsít a 31R pályán.

Fény és árnyék határán gurul az OTP-zöld sávokkal díszített, magyar lajstromjelű Falcon 900LX.

Chicago felé indul a LOT Dreamlinere.

A bevezető fénysor felett süllyed az Arkia Tel Avivból érkező ERJ-195-öse.

Márciusban többször is megfordult Ferihegyen a lengyel Enter Air Boeing 737-800-asa.

Egy ős-festésmintás Wizz 320-as, a fehér orrú HA-LPO.

Hiánypótlás egy másik gépről.

Emirates B777-ese, ezúttal nem valamelyik dombról, hanem a „földszintről” fotózva.

Egy kilencven fokos jobb forduló után új irányon gyorsulnak a négylábúak, miután észlelték, hogy a spotter dombon kétlábúak fotóznak.

A váróponton ácsorgó, sokadik Lufthansa gép helyett egy másik, a spotter domb mellett virágzó fán ügyködő légjárót fotóztam.

 *

Reptéri tűzoltók, kerítésen kívül. A patakparti aljnövényzet kapott lángra, amely aztán az élénk szélben gyorsan terjedt. A lapátos ember nem bírt vele, de a tűzoltók percek alatt eloltottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Meghosszabbította földközi-tengeri Sophia misszióját pénteken az Európai Unió, azonban egyúttal felfüggesztette az utóbbi években menedékkérők tízezreit kimentő hajók járőrözését.

Az uniós tagországok kormányai jóváhagyták a jelenlegi mandátuma szerint március végéig tartó művelet hat hónappal történő meghosszabbítását.

Ugyanakkor az egyetértés hiánya miatt felfüggesztették a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére fog korlátozódni.

“Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – mondta korábban az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Valamint hozzátette, az EU külügyi szolgálata intézkedéseket fog hozni a döntés negatív hatásainak csillapítása érdekében.

A 2015 ősze tartó műveletet ideiglenes megoldásként decemberben hosszabbították meg március 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egyezséget egy hosszabb távú megoldásról.

A misszió keretében a tavalyi év végéig közel 50 ezer menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengerből, és mindegyiküket Olaszországba szállították.

A római kormány éppen erre hivatkozva nem támogatta a status quo kiterjesztését, mondván, a többi EU-országnak részt kellene vennie a menedékkérők befogadásában, hogy ne Olaszország viselje egyedül a terheket. Ezt azonban több tagállam, például Magyarország és Lengyelország is határozottan elutasította.

A mentési műveleteket a Sophia keretében gyakorlatilag már tavaly leállították az olasz kormány intézkedései hatására.

Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. A német védelmi miniszter pedig a misszió szabotálásával vádolta meg Olaszországot, mondván, hogy Róma a német hajókat a Földközi-tenger távoli részeibe irányította, ahol nem voltak útvonalaik sem az embercsempészeknek, sem a bevándorlóknak.

Berlini közlés szerint a Sophia által gyűjtött információk több mint 140, embercsempészéssel gyanúsított személy elfogásához vezettek, a művelethez tartozó hajók emellett több mint 400, embercsempészek által használt bárkát süllyesztettek el.

A hét elején ismét rakétát lőttek a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területre – jelentette a 13 – as kereskedelmi tévécsatorna esti híradója.

A rakéta az övezet melletti Eskol térségben, lakott területen kívül csapódott be, és nem okozott kárt emberéletben vagy anyagiakban. Néhány órával korábban a hajnal óta tartó nyugalom után feloldották összes biztonsági tilalmat az ország déli részén.

Benjámin Netanjahu visszatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, majd megbeszéléseket folytatott a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán. Ezt követően bejelentették, hogy Izrael hétfőn nem kötött tűzszünetet a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel, és újabb csapatösszevonások zajlanak az övezet határánál.

Avív Kochávi vezérkari főnök újabb tartalékosok behívásáról is döntött, és egy név nélkül nyilatkozó politikai vezető közölte, hogy bármelyik pillanatban kiújulhatnak a harcok.

A tévé híradásában tankok és katonai eszközök hosszú sorát mutatta, amelyeket az övezet határán sorakoztattak fel. Az ország déli részén az utakon is tankokat szállító járművek hosszú sorát lehetett látni kedden.

A tévé szakértői szerint Izrael azért nem jutott dűlőre a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokon, mert Izrael teljes nyugalmat szeretne, a rakétatámadások beszüntetése mellett a határ melletti erőszakos, zavargásokba forduló tüntetések leállítását, valamint robbanószerkezetek léggömbökkel izraeli területre irányításának abbahagyását is követeli, de ezekről a Hamász egyelőre nem hajlandó lemondani.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) tájékoztatása szerint a szervezet főigazgatója nem állított olyat, és nem is utalt nyilatkozatában vagy egyéb módon arra, hogy a terrorcselekmények elkövetésének gyanúja miatt Magyarországon előzetes letartóztatásban lévő szír férfi a görög titkosszolgálattal működne együtt.

Közleményük szerint a TEK visszautasítja az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi sajtóban is megjelent állításokat. Úgy fogalmaztak: az ügyben az elmúlt napokban megjelent “hamis értesüléseken, spekulációkon alapuló publikációk” félreértéseket okoztak, megnehezítik a partnerszolgálati együttműködést, az ügyben eljárók munkáját és a felderítést. Felidézték, a TEK felderítő tevékenysége közben annak gyanúja merült fel, hogy a férfi, F. Hassan az Iszlám Állam terrorszervezet tagja és különböző terrorcselekmények elkövetésében vett részt.

A TEK – ahogy ilyen információ birtokában ez mérlegelés nélkül kötelessége – feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés alapján büntetőeljárást rendeltek el. Ismertették: a büntetőeljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, ennek célja, hogy F. Hassan cselekményével kapcsolatban beszerezzék a bizonyítékokat, mérlegeljék azokat, majd döntsenek a vádemelésről.

A TEK az Europollal, Európai Rendőrségi Hivatallal több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával együttműködve mindent megtesz azért, hogy munkájukat felderítési tevékenységével támogassa – olvasható a közleményben.

Az áfacsalással erősen fertőzött szójakereskedelemmel foglalkozó három bűnszervezetet fogott el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai országos akcióban a közelmúltban – közölte az NAV.

A tájékoztatás szerint mindhárom bűnszervezet cégláncolatokon keresztül tüntette el az EU-ból beszerzett szója belföldi eladása után fizetendő áfát, egyikük tevékenységi körét kiterjesztette a bűnszövetkezetek másik gyakori célszektorára, a használtgépjármű-kereskedelemre is. A három bűnözői csoport az ország szójapiacának számottevő részét lefedte az illegális eredetű “áfamentes” termékekkel, a 27 százalékos árelőnnyel pedig a szektor tisztességes cégei képtelenek felvenni a versenyt – írja közleményében a NAV.

A költségvetést ért kár – a három bűnszövetkezet működésével – meghaladta az egymilliárd forintot, a takarmány- és malomipart sújtó negatív árverseny további károkat okozhat a gazdaságnak – írják.

A helyszíni eljárásokban több mint háromszázmillió forint értékben készpénzt, gépjárműveket, ingatlanokat, luxuscikkeket, valamint 300 tonna szója- és repcedara vételárának követelését vették zár alá. Ezzel nemcsak az okozott kár nagy része térül meg, hanem az elkövetők által felhalmozott vagyon sem forgatható vissza újabb bűncselekmények finanszírozására – közölte a NAV.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt az elkövetők akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) számára kínált fel információkat annak a fegyveres csoportnak a vezetője, amelynek tagjai február 22-én betörtek Észak-Korea madridi nagykövetségére – ismertette az ügy részleteit José María de la Mata bíró kedden, miután a madridi központi büntetőbíróság feloldotta a nyomozás titkosítását.

A bíró tájékoztatása szerint a spanyol hatóságoknak a tíz támadóból hetet sikerült azonosítaniuk, köztük az akciót irányító Adrián Hong Changot, egy mexikói állampolgárságú, az Egyesült Államokban élő férfit. Az akció után mindannyian azonnal elhagyták Spanyolországot, négy kisebb csoportban Portugália felé. Vezetőjük előbb Lisszabonba utazott, majd onnan az Egyesült Államokba repült. Öt nappal később pedig kapcsolatba lépett az FBI New York-i irodájával.

A spanyol hatóságoknak eddig van információjuk a történtekről, amelynek egyes elemeit már több spanyol napilap is közölte névtelen nyomozati forrásokra hivatkozva.

Mata bíró több új részletet is ismertetett, beszámolójából kiderült: Chang két héttel a támadás előtt, magát vállalkozónak kiadva kereste fel az észak-koreai külképviseletet irányító kereskedelmi megbízottat azzal, hogy szeretne befektetni, üzleti kapcsolatokat találni az ázsiai országban.

Az akció napján is erre hivatkozva tért vissza, és kihasználva az alkalmazottak óvatlanságát, beengedte odakint várakozó társait a nagykövetség épületébe, egy kertvárosi lakóövezetben található villába. Az egyebek mellett bozótvágóval, késekkel, vasrudakkal felfegyverkezett férfiak rátámadtak az épületben tartózkodókra, ütlegelték, majd megkötözték őket. A kereskedelmi megbízottat elkülönítették a többiektől, kezét hátrakötötték, fejére zsákot húztak. Arról győzködték, hogy “dezetráljon”, álljon át az ő oldalukra. A támadók Észak-Korea felszabadításáért küzdő emberi jogi szervezet tagjainak nevezték magukat.

Az egyik nagykövetségi alkalmazott felesége egy első emeleti szobában rejtőzött el. Még mielőtt rátaláltak volna, kiugrott az ablakon. Sérülései ellenére el tudott menekülni. Őt látta meg egy járókelő, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget is. A támadók a rendőrök felbukkanását követően a nagykövetség három gépkocsijával hajtottak ki a garázsból, ezeket később a város három különböző pontján találták meg üresen.

A csoport vezetője viszont hátul szökött ki az épületből és egy mobiltelefonos alkalmazással rendelt autóval hagyta el a helyszínt, amelyre Oswaldo Trump néven regisztrálta magát.

A bíró összegzése szerint két számítógépet, egy mobiltelefont, több pendrive-ot és két merevlemezt vittek magukkal a támadók, utóbbiak egyikén a nagykövetség biztonsági kameráinak felvételeit tárolták. A támadók ellen bűnszervezetben elkövetett betörés, rablás, fenyegetés, testi sértés, illegális fogvatartás és okirathamisítás miatt indul eljárás Spanyolországban. Az azonosított személyek ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a spanyol bíróság – értesült az El País című spanyol napilap.

A madridi nagykövetségi betörést öt nappal Kim Dzsong Un és Donald Trump Hanoiban rendezett csúcstalálkozója előtt követték el. A kiemelt jelentőségű diplomáciai esemény előkészítésében kulcsszerepe volt Észak-Korea egykori madridi nagykövetének.

Kim Jong Csol az észak-koreai Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, akit Kim Dzsong Un jobbkezeként tartanak számon. A madridi külképviselet éléről 2017 őszén távozott, miután a spanyol kormány kiutasította tiltakozásul Észak-Korea ballisztikusrakéta-kísérletei miatt. A támadással kapcsolatban az El País korábban felvetette a “politikai kémkedés” lehetőségét, majd arról is írt, hogy értesülése szerint az akció mögött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állhat dél-koreai közreműködéssel.

Korrupciós vádak miatt menesztették miniszterhelyettesi tisztségéből és kizárták a Kínai Kommunista Pártból (KKP) Meng Hung-vejt, az Interpol előző elnökét – derült ki a KKP fegyelmi bizottságának szerdán kiadott közleményéből.

Meng 2016-ban került a nemzetközi rendőrségi szervezet élére, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor tavaly szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Meng ezt követően azonnal lemondott elnöki tisztségéről.

Meng hazájában a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi posztját töltötte be.

A KKP fegyelmi bizottsága úgy fogalmazott: az ügyben folytatott vizsgálat azt igazolta, hogy Meng súlyos jogsértéseket követett el, továbbá nem tartotta magát a párt alapelveihez és központi bizottságának határozataihoz. A hivatalos szóhasználatban a “súlyos jogsértések” kifejezés rendszerint korrupciós ügyekre utal.

A közleményben az állt: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amiért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amit Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, mely az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát.

Meng felesége a múlt héten levélben kérte Emmanuel Macron francia államfőt, hogy tegye szóvá férje rejtélyes eltűnésnek ügyét Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki a hét elején Franciaországba látogatott. A nő a férje hol- és hogylétéről szeretett volna információt kapni, és azt követelte, hogy engedélyezzék a férjének, hogy meglátogathassák ügyvédjei.

Meng a 192 tagállam rendőrségei közötti együttműködést segítő Interpol végrehajtó bizottságának első kínai elnöke volt, hazájában negyvenéves rendőri pályafutást volt a háta mögött.

Hszi elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által méltatott kampány azonban sokak szerint eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.