Biztonságpolitika

A határozat, amelyről ezt követően a képviselőházban is voksolnak, harminc napot adna Donald Trumpnak a Rijádnak nyújtott mindennemű támogatás lezárására. Szaúd-Arábia Jemenben az Iránnal szövetséges húszik ellen folytat háborút. A 47 demokrata párti szenátorhoz a voksoláskor csatlakozott hét republikánus törvényhozó is, ami elemzők szerint jelzi, hogy a kongresszusban erősödik a republikánus politikusok elégedetlensége Rijád támogatása miatt.

“Ez közvetlen válasz volt a Hasogdzsi-gyilkosságra” – fogalmazott a voksolás után a szaúdi újságíró meggyilkolására utalva újságíróknak Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor, aki a javaslat egyik előterjesztője volt. Murphy hangsúlyozta, hogy a jemeni háborúban történő amerikai részvétel beszüntetése “egyértelmű nyilatkozat” arról, hogy Washington nem bízik többé Szaúd-Arábiában.

A demokrata többségű képviselőház a múlt hónapban már megszavazott egy határozatot a szaúdiaknak Jemenben nyújtott amerikai támogatás megvonásáról, de a republikánusok módosítást nyújtottak be, és a voksolási procedúra újrakezdődött. Ez ért véget a szerda esti szavazással.

A Fehér Ház szerdán este jelezte, hogy Trump vétót emel minden törvény ellen, amely korlátozná az Egyesült Államok jemeni szerepvállalását. A javaslat ellenzői azt hangoztatták, hogy tisztában vannak ugyan Rijád jemeni háborújának buktatóival, de az emiatti elégedetlenséget nem a törvényhozásban kell levezetni.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője a voksolás után azt nyilatkozta: a határozat akadályozhatja a háború diplomáciai eszközökkel történő lezárására irányuló erőfeszítéseket. “Igazuk van a szenátoroknak, amikor komoly aggodalmakat fogalmaznak meg Szaúd-Arábia magatartásának néhány vonása miatt, különösen ami Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolását illeti. Csakhogy ez a határozat nem erről szól. Nekünk a jemeni háború felelősségteljes lezárására kell összpontosítani erőfeszítéseinket” – hangsúlyozta McConnell. Majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek nyújtott támogatás megvonása szerinte csökkenti az Egyesült Államok azon eszközeit, amivel megkönnyítheti az ENSZ diplomáciai erőfeszítéseit.

A RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint Bondarev, aki korábban az orosz légierő parancsnoka volt, “komoly kihívásnak” nevezte a Romániában elhelyezett amerikai rakétavédelmi eszközöket, amelyek szerinte “alapvetően megváltoztatták az erőegyensúlyt a régióban” és közölte, hogy a rakétahordozó bombázókat a gvargyejszkojei légi bázison fogják állomásoztatni.

Moszkva szerint a romániai rakétavédelmi rakéták indítóállásai Tomahawk típusú manőverező szárnyas repülőgépek kilövésére is alkalmasak. Ez Washington szerint csak a berendezések átprogramozása esetén lenne lehetséges.

Bondarev közölte, hogy a Krímbe telepített stratégiai bombázókat az elkövetkező években úgy fogják korszerűsíteni, hogy azok “Európa bármely pontján” képesek legyenek a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek megsemmisítésére. Mint mondta, ezt a Tu-22m3-asok és az általa hordozott eszközök hatótávolsága lehetővé teszi.

A romániai Deveseluban 2016 májusában helyezték üzembe az amerikai Aegis Ashore rakétaelhárító rendszer szárazföldi egységét.

Bicát tavaly júniusban négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték bűnpártolásért, de a volt főügyész már korábban elmenekült Romániából és Costa Ricában folyamodott politikai menedékjogért.

A szintén letöltendő börtönbüntetésre ítélt Dan Sova volt közlekedési miniszter ítéletének megsemmisítése után ez már a második olyan hangzatos korrupciós ügy, amelyben az elítélt a jogerős döntést hozó öttagú bírói tanács összetételét egy tavaly novemberi alkotmánybírósági határozat alapján megkérdőjelezve érte el a per fellebbviteli szakaszának újratárgyalását.

Az ítéletek megkérdőjelezéséhez az alkotmánybíróság teremtett jogalapot, amely a bukaresti kormány panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kijelölt elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a törvény szerint a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.

Az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva Tudorel Toader igazságügyi miniszter januárban bejelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel jogalapot teremt az öttagú bírói tanácsok által az utóbbi öt évben lezárt perek újratárgyalására. Az úgynevezett “perújítási rendelet” szándékát Klaus Iohannis államfő, a jobbközép ellenzék és az Európai Bizottság is bírálta, mivel szerintük az a korrupcióért elítélt politikusokat segítő burkolt amnesztia lenne.

A Bukarestben kormányon lévő szociálliberális koalíciónak az a meggyőződése, hogy korrupcióváddal meghurcolt tisztségviselői ellen egy titkosszolgálati befolyás alatt álló úgynevezett “párhuzamos állam” folytatott hajtóvadászatot, a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével valóságos politikai tisztogatást végezve a korrupcióellenes hadjárat ürügyén.

Handó Tünde hozzátette, a végső döntést sokszor már nem a magyar állam szuverén bírósága mondja ki, hanem adott esetben az Alkotmánybíróság, az Európai Unió bírósága, az emberi jogi bíróság.

“Szeretném a mai napon a bírókkal megosztani aggodalmamat, hogy erősnek kell lennie a bírósági szervezetnek, mert sokan vannak körülöttünk, akik nem azt szeretnék, hogy egy erős bírósági szervezet legyen, és ezek a hangok nem is feltétlenül a szokásos úton érkeznek hozzánk” – jelentette ki az OBH elnöke.

Handó európai szintű dilemmának nevezte, hogy a bírósági szervezetet megmozdítja és figyelmét eltereli egy-egy újsághír, vagy olyan felszólalás a bírói karból, melyen “elcsodálkozunk, hogy valóban egy bíróhoz méltó megnyilatkozás-e”.

Az OBH vezetője kiemelte, az eljárási kódexek változása közben a bírósági szervezet helytállásról tett tanúbizonyságot és ezt fontos elismerni.

Az ismeretlen telefonáló hétfő reggel bejelentette, hogy három állomáson pokolgépet rejtettek el. Emiatt a rendvédelmi szervek mintegy félezer munkatársának gyakorlatilag a földalatti vasúthálózat összes megállóját ellenőriznie kellett. Robbanószerkezetet nem találtak.

Sajtóértesülések szerint Moszkvában bombafenyegetés érte az osztankinói tévétornyot és az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) sabolovkai stúdióját is. Szintén fenyegető üzenet kapott a Rosszija rádió Veszélyes eszközre egyetlen helyszínen sem bukkantak.

Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy hétszáz objektumot kellett átkutatni, ami miatt 165 ezer embert evakuáltak. A TASZSZ azt jelentette, hogy 21-én és 22-én több mint hétszáz bankfiókban, húsz üzletben és bevásárlóközpontban, valamint 14 iskolában és bevásárlóközpontban helyeztek kilátásba robbantást.

2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Az RBK gazdasági napilap február végén úgy értesült, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a bűnözők e-mailt részesítették előnyben.

A Magyar Honvédség ejtőernyős válogatottja márciusban kezdi a felkészülést az októberi katonai ejtőernyős világbajnokságra. A felkészülést hazai edzőtáborok és külföldi versenyek segítik. Két világbajnokság között félidőben, idézzük fel a tavaly augusztusi versenyt, amelynek rendezési jogát a 138 országot tömörítő, brüsszeli központú Nemzetközi Katonai Sporttanács (Conseil International du Sport Militaire - CISM) Magyarországnak ítélte. A helyszín Szolnok, a szervező pedig az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis volt.

A történet 2016-ban Kubinkában kezdődött, ahol a magyar csapat megnyerte a célba ugrás versenyszámot és aranyéremmel térhetett haza. A kubinkai szereplésről készült útijelentésben megfogalmazódott, hogy ha a magyar csapat olyan eredmény ért el, mint egy világbajnokság első helyezése, akkor megfontolandó lenne, hogy Magyarország is ejtőernyős világbajnokságot rendezzen. Akik látták, hogy hogyan, milyen háttérrel működik egy ilyen verseny, kiálltak amellett, hogy ez nem annyira pénzkérdés, mint inkább presztízskérdés, ráadásul a honvédségnek nagyon sok mindene megvan hozzá.

Szervező bizottság alakult, amelynek elnöke Szabó László dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese, alelnöke Dr. Bali Tamás ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettese lett. Miután Bali ezredes zöld utat kapott, 2016 szeptemberében elindult egy előkészítési folyamat, amelynek része volt a költségtervezet is. Két opciót dolgoztak ki. Az egyikben a honvédség egyedül rendezte az egészet, a másikban pedig a szlovének bevonásával, akik miután tudomást szereztek arról, hogy a Magyar Honvédség ejtőernyős világbajnokság szervezésére készül, jelentkeztek, hogy két repülőgéppel csatlakoznának. A tervezésnél kijött egy összeg az egyedüli és egy másik összeg a közös rendezésre. Ez felkerült Simicskó István akkori honvédelmi miniszterhez, aki maximálisan támogatta és 2017 januárjában elfogadta a közös szervezés koncepcióját. Ezzel Magyarország a 42. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezési jogát megpályázhatta.

A Bundeswehr célba ugrójának lába eléri az érzékelő platformot. Elöl a bíró, a háttérben a csapattársak és többi ejtőernyős figyeli a pillanatot. 

A döntés után elkészült egy dokumentum, hogy a 2018-as világbajnokságot Magyarország kívánja megrendezni. A CISM két évre előre tervez, a következő helyszín a biztos, az azt követő pedig a jelölt. Ezért volt fontos, hogy a 2018-as rendezéshez 2017-ben benyújtsuk a pályázatot, ami Athénban, a CISM éves kongresszusán megtörtént.

Miután a CISM irányító testülete elfogadta a magyar jelentkezést, elkezdődhetett a tervezés. Bali Tamás ezredes és stábja már a következő világbajnokság főszervezőjeként utazhatott ki Németországba, a 41. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságra. A világbajnokságokon természetesen mindig ott vannak a CISM ejtőernyős szakágának vezetői. Velük a különböző versenyszámok biztosításának szakmai-technikai részleteiről, feltételeiről folytattak tárgyalásokat a szolnokiak. Tárgyaltak továbbá a maguk területén legjobbnak számító szakemberekkel is, például azzal az osztrák csapattal, amely a célba ugrás pontosságát érzékelő berendezést működtette vagy a stílus és formaugrást értékelő szoftvert kezelő francia szakemberrel. Külön tárgyaltak a koreai jogtulajdonossal, hogy meglegyen a regionális jog, és ez a szoftver online elérhető és használható legyen majd Szolnokon. A németekkel a stílusugrás megfigyeléséhez szükséges speciális kamerákról egyeztek meg, mivel ilyen kamerák nincsenek Magyarországon. A verseny főbírója egy belga szakember, őt is megkeresték és felkérték a következő évi világbajnokság főbírójának. Amint Németországban befejeződött a verseny, a következő szervezőnek, Magyarországnak adták át a CISM zászlaját. Azon a világbajnokságon a magyar csapat harmadik helyet szerzett. Ők bronzéremmel, Bali ezredes és stábja pedig egy kiforrott koncepcióval térhetett haza.

*

A magyarországi verseny fő helyszíneként a szandaszőlősi füves repülőteret jelölték ki, másodlagos helyszínként pedig a helikopter bázist. Azért volt szükség a megosztott helyszínre, mert egy időben három versenyszámot kellett lebonyolítani és ahhoz a szandai légtér nem volt elég nagy. Nézői szempontból a célba ugrás a leglátványosabb, így nem volt kérdés, hogy azt Szandán tartják. Ez az érdeklődőknek is jó volt, hiszen Szolnokról busszal is bárki könnyen kijuthatott és nézelődhetett a kijelölt területről. A stílusugrás - mivel annak a lényegi része fent történik, és a kilátogató nézőknek nem érdekes - mindig a másodlagos helyszínen, a helikopter bázison zajlott, legtöbb esetben a formaugrás is. Többnyire a két helyszínen egyszerre ment a célba ugrás és a stílusugrás, és ha az időjárás miatt a szélre érzékeny célba ugrást le kellett állítani, akkor a formaugrást kint folytatták Szandán.  

Mi-17-es a Szandán kijelölt leszállóhelyen.

A Szandaszőlősről üzemelő Mi-17-est és a két szlovén Pilatus PC-6-ost el kellett különíteni az ugrók földet érési területétől. A meglévő pályát nem használhatták a gépek, mert akkor az ugróknak azon keresztül kell volna járkálniuk. Építeni kellett tehát két új pályát. A szlovének mindössze 400 méter hosszú és 30 méter széles pályát kértek a legendásan jó STOL képességgel bíró PC-6-osoknak. Egy füves pálya megépítése a szakemberek szerint a talaj előkészítése miatt öt év úgy, hogy az évszakok változásával együtt járó hőmérsékletváltozás és a csapadék is segíti az építőket. A szervezőknek minderre természetesen nem volt öt évük csak egy. Végül a két pálya mellett még egy helikopter leszálló is készült.

Szandaszőlősön felépítették és berendezték a versenyhelyszínt is. Kialakítottak egy versenyközpontot azokkal a sátrakkal, amelyekhez a felszálláshoz szólított csapatok érkeztek a felszerelés ellenőrzéséhez, és ahonnan már autóval vitték ki őket a gépekhez. Külön sátrakat állítottak az egyes nemzeteknek, a CISM vezetésnek, a regisztrációnak, a biztosítóknak, és a sajtónak. Kialakították a légiforgalmi irányítás helyét, a hajtogató helyet, a kiállítók területét, a híradó-informatikát, továbbá mobil WC-ket és zuhanyzó konténereket helyeztek el, és parkolókat is kiépítettek. Külön edzősátrakat, snack bárt, mobil tribünt, és egy hatalmas LED-falat állítottak, amelyen a szabadesés felvételei mentek.

Szlovén Pilatus Porter a szandaszőlősi reptéren.

A versenyhelyszín elektromos ellátásához három független hálózat kell saját áramfejlesztővel. Egy, ami a célba ugrási helyszínt működteti, egy a versenyzők sátraihoz telefont, egyebeket tölteni, és egy külön hálózat a versenyközpontnak. Bármennyire is macerás volt, három kört kellett kiépíteni, méghozzá földkábellel. Brazíliában történt ugyanis, hogy a célba ugrásnál az egyik csapat elugrotta magát. Az utánuk következőknek viszont jól sikerült, ezért azok, akik elugrották magukat, elvágták a kábelt, hogy értékelhetetlen legyen a sorozat. (Az érzékelő platformban nem volt áram.) Az újabb körben a jó ugrók is elrontották, így akik elvágták azok bent maradtak. Miután az egész akció kiderült, a csalókat hazaküldték, és azóta csak földkábelek lehetnek – hatvan centiméter mélyre ásva.

A helikopter bázison volt egy megfigyelő sátor a csapatvezetővel és a megfigyelő bíróval, mert ha a csapatvezető elkezd óvni, a megfigyelő bíró ott van, azonnal beavatkozik, és helyben próbálják megoldani a helyzetet. Ha nem sikerül megoldani, akkor interneten beszólnak a bírókhoz, hogy álljanak le, ne értékeljenek tovább. A stílusugróknak, a formaugróknak és a célba ugróknak külön bírói csoportja van, mindegyiket egy-egy főbíró vezeti. Amennyiben az adott csoport főbírójával közösen sem sikerül megoldani a problémát – amire még nem volt példa – akkor a vezető bírónak kell döntenie, aki mindhárom csoportot összefogja.

Mindkét helyszínen egészségügyi biztosításra is szükség volt, amit a helikopter bázison a saját egészségügyi szolgálat adott önállóan, a szandaszőlősi helyszínen pedig az Országos Mentőszolgálattal közösen. Az OMSZ olyan eszközökkel és tapasztalattal rendelkezik, amelyekkel azonnal be tud avatkozni. Van továbbá egy rendelet, ami egyrészt meghatározza, hogy egy adott típusú nemzetközi verseny biztosítására milyen erőket kell bevonni, másrészt, ha a látogatók száma meghaladja az ezer főt, akkor az Országos Mentőszolgálatot mindenképpen be kell vonni. 

A mentőknek és az egészségügyi katonáknak sajnos volt dolguk, amikor a nagy gonddal felépített szandaszőlősi versenyhelyszínt augusztus 14-én reggel egy rendkívül heves zivatar három perc alatt katasztrófa sújtotta helyszínné változtatta. Sátrak szakadtak szét, repültek el, áramellátást biztosító generátorházak fordultak ki a földből betontalapzatukkal együtt. Voltak, akik a sátrakba kapaszkodva igyekeztek azokat a földön tartani, mások csak legyintettek az egészre és filmre vették a vihart, megint mások sokkolva álltak vagy éppen hanyatt-homlok menekültek. Rosszul jártak azok, akik a mobil vécéket választották menedékként, mert a vihar pehelyként borította fel a könnyű fülkéket. A zivatarban elszabadult tárgyak, például a sátorcsövek, három autót törtek össze és tizenkét személyi sérülés is történt.

Nagyüzem az egyik hajtogatóhelyen.

Augusztus 15-én reggel sokan nem hittek a szemüknek: a versenyhelyszín készen állt a folytatásra, mintha mi sem történt volna. Merthogy a show-nak folytatódnia kellett, a résztvevők folytatni akarták azt, amiért a világ minden pontjáról összesereglettek Szolnokon.

*

A résztvevők nevezése három lépcsőben történik. Az előnevezés a verseny előtt kb. fél évvel érkezik a szervezőkhöz. Ebből már látni, hogy egy adott nemzet hány embert küld. Ebben a fázisban több információ még nem kell, ezzel már lehet szervezni a szállást, az étkezést és a szállítást. A következő lépcsőben már meg kell adni a résztvevők nevét és azt, hogy ki milyen versenyszámban indul. A leadott nevek egy nemzetbiztonsági szűrőn mennek át. Ha valaki ezen a szűrőn fennakad, a szervezők ezt jelzik az adott nemzetnek, és az illető otthon marad. A harmadik lépcső már részletes információkat tartalmaz - létszám, érkezési időpont, útlevél kép, stb. - és a meghívólevelek is ennek alapján mennek ki.  

Az európai résztvevők többnyire saját kocsival érkeztek egyenesen Szolnokra, az Európán kívüli nemzetek repülővel Budapestre, ahonnan a szervezők buszos transzfert biztosítottak a számukra. A megnyitó augusztus 10-én volt Szolnok belvárosában, hogy a város lakói is magukénak érezhessék a világbajnokságot. Igazán színes forgatag volt a városban, hiszen 46 országból érkeztek ejtőernyősök, bírók és megfigyelők. Venezuela most jött először külföldre, de a perui vagy brazil katonasportolók se gyakran jönnek Európába. A skandinávok nem igazán aktívak a sportejtőernyőzésben, ahogyan a balkáni országok sem. Akik viszont lelkesek és aktívak, azok a távol-keletiek, a kínaiak és a koreaiak. Az arabok is nagyon szeretik az ejtőernyőzést, Szaúd-Arábiából, Katarból, Ománból, Kuvaitból is jöttek, de Marokkóból is.

Ekkora létszám mellett nem kis feladat volt a szállás és az étkezés kérdése; hatszáz ember elhelyezése és élelmezése számos kérdést vetett fel. Az előírás a katonai elhelyezés (military accomodation), ez viszont nem ugyanazt jelenti mindenkinek. Négy csoportnak kellett megfelelő színvonalú szállást találni: a bíróknak, a delegációvezetőknek, a csapatoknak és a biztosítóknak. A biztosító magyar katonák elhelyezése a laktanyában történt, de ott mást nem lehetett elszállásolni a már említett biztonsági okokból. A bírók és a delegációvezetők a Béketámogató Kiképző Központban kaptak helyet. A különböző igényű csapatok mellett külön igénnyel jelentkeztek az arab országok csapatai. Nekik mindenkiétől eltérő igényeik vannak, ha kell, megvesznek egy hotelt. Ilyen ötlet most is felmerült, de végül sikerült az egyik szolnoki szálloda részleges lezárásával áthidalni ezt a problémát. A város egyébként is sokat segített a szálláskérdés megoldásában.

A résztvevő nemzetek eltérő vallási és kulturális háttere miatt az étkezés kérdése a szállásénál is komolyabb fejtörést okozott. Voltak, akik a tejterméket utasították vissza, mások a marhahús miatt panaszkodtak, megint mások baromfit sem fogyasztottak, ha az asztalon sertéshús is volt. Ott voltak még a vegetáriánusok és a vegánok illetve azok, akik csak halat fogadtak el. A napi háromszori étkezéshez a szervezők a helikopter bázis legénységi étkezdéjét jelölték ki, egyrészt befogadóképessége, másrészt a laktanyakapuhoz való közelsége miatt. A ki- és beszállítás ideje alatt katonai rendészek gondoskodtak arról, hogy a vendégek „ne tévedjenek el” és az étkezésre fókuszáljanak, ne a helikopter bázis egyéb látnivalóira.

*

Az augusztus 11-19. közötti versenynapokon a verseny 9 órakor a célszalagok dobásával kezdődött és este 19 óráig tartott. A célba ugrás során 1100 méterről ugrottak az ötfős csapatok. Tíz sorozat volt a versenyen, a legrosszabb eredményt törölték. Az ugrók egy szenzorokkal ellátott platformra érkeztek centis pontossággal úgy, hogy a cipőjükön lévő kis „sarkantyú” érjen le. Bárhova érkezik, a szenzorok érzékelik, hogy a platform melyik pontján ért le. A platform átmérője 34 cm, tehát a középponttól 17 cm a legnagyobb hiba, annál nagyobb hiba értékelhetetlen. A magyarok 50 ugrásból 21 centi hibát ugrottak.

 Az érzékelő platform és a sarkantyús cipő.

A formaugrásnál négyfős csapat zuhant plusz egy kamerás, 3200 méterről 35 másodpercig. Nyolc sorozatot ugrottak. A rendelkezésre álló 35 másodperc alatt kellett 16 különböző formát (alakzatot) kialakítani, vagyis megfogni egymást az adott formában, aztán elengedni, átrendeződni a másik formába, ismét megfogni és így tovább. A kérdés mindig az, hogy 35 másodperc alatt hányszor fognak. Ugrás előtt megkapták, hogy pl. a harmadik sorban ezt és ezt kell forogni és az erre a célra biztosított hangárban már kezdték is „creeping”-et vagyis kis görgős lapokra hasalva az alakzatváltások gyakorlását. A világbajnok belgák például 8 ugrásból 240 fogást csináltak a világbajnokságon, egyetlen ugrás során a legtöbb 43 volt. Mellettük még a katariak nagyon jók ebben a rengeteg szélcsatornás gyakorlást igénylő versenyszámban.

Svájci formaugrók és kamerásuk a gépelhagyás után.

A kamerásoknál két kamera van, hogy legyen tartalék, ha az egyik elromlik. Itt viszont szigorú a szabályozás, mert akadnak olyan ejtőernyősök, akik – mondjuk úgy – némi csalafintaságtól sem riadnak vissza a siker érdekében. Például: bejelentkezik külföldről egy csapat, hogy egy héttel a verseny előtt gyakorlás jelleggel szeretnének ugrani néhányat. A 16 formás táblázatból van hat változat, azokból húzzák ki, hogy az adott csapatnak éppen mit kell megcsinálni. Ők ezt a hat ugrási kört leugorják. A háttérben ott van a reptér, a versenyzők pörögnek, minden szép és jó. Aztán eljön a versenynap, és ha nem sikerült az ugrás, akkor előveszik a gyakorlóugrás felvételét, amin ugyanaz van a háttérben, mint a versenyen. A gyakorlóugrás kiválóan sikerült, hiszen folyamatosan gyakoroltak, amíg tökéletes lett. Ezért amikor a kamerás földet ér, nem nyúlhat a kamerához. Már várják a földön, ő csak az ernyőjét foghatja meg. Ezután besétálnak a dubbing stationnek nevezett sátorba, a szervezők embere kiveszi a kártyát, beteszi a számítógépbe és interneten beadja a bíróknak.

A formaugró csapattal zuhanó kamerások két kamerával rögzítik az alakzatváltásokat.

A harmadik versenyszám a stílusugrás. Ebben a francia nők és a cseh férfiak nagyon jók. A versenyző 2200 méterről ugrik, és a stabil helyzet felvétele után hat másodperc alatt előre meghatározott figurákat teljesít: 360 fokos fordulat balra, aztán jobbra, bukfenc előre, bukfenc hátra, és a hossztengely körüli fordulat. Egy versenyen öt ilyen sorozatot ugranak. A földről egy speciális kamerával veszik a zuhanást. Az ugrónak a kamera zuhanó oszlopában kell lennie, akkor értékelhető az ugrás. A kamerás szól, hogy 5-4-3-2-1, ugrás és akkor garantáltan a megfelelő helyen lesz az ugró. Precíz repülést is igényel, be kell repülni a kameraoszlopba. A speciális kamerák mérik a fokokat, a fokonkénti hibát tizedmásodpercekkel büntetik. Ilyen kamera nincs Magyarországon, német és cseh kamerát használtak a német kamerakezelők. Egy időben csak az éppen ugró ejtőernyős csapatvezetője ülhet bent abban a sátorban, ahol a kamerafelvételt lehet nyomon követni. A csapatvezető árgus szemekkel figyeli a zuhanást, közben a kép bemegy a bírókhoz is. Ha nem jó a felvétel, a csapatvezető már meg is óvja. Ilyenkor ugratni kell újra akkor is, ha az ugrás egyébként tökéletes volt. A stílusugrást két kamerával vették a helikopter bázison, a kamerától vezetékes interneten érkezett a jel a bírói helyiségbe. A bírók a Vegyes Kiképző Repülőszázad épületében voltak, ahol két külön helyiség volt berendezve a formaugrást és a stílusugrást értékelő bíróknak. Ezek zárt helyiségek voltak, a bírókkal csak interneten keresztül lehetett kommunikálni, senki nem léphetett be.

*

A Bánszki Tamás százados, Hirschler Gábor zászlós, Varga Tamás zászlós, Gál Szabolcs törzsőrmester, Horváth Ferenc őrvezető, Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós alkotta magyar csapat dobogós helyezéssel, bronzéremmel zárta a világbajnokságot. Az a csapat, amely Kubinkában célba ugrásnál 26 cm-es hibával lett az első, most csak 21 cm-es hibát vétett. Jobbat ugrottak, de ez most csak a harmadik helyre volt elég. Ezúttal azok a szlovének nyertek, akiket hazai pályán, Bledben, egy hónappal a világbajnokság előtt olyan szinten megvertek a magyarok, hogy haza akartak menni, Szolnokon pedig ők lettek a világbajnokok. A második helyen a kínaiak végeztek. Több országban, így náluk is van csak az ejtőernyősöknek fenntartott reptér saját gépekkel. Évente 600 ugrást teljesítenek – a mieink 150-180 ugrást – és most jöttek fel elénk.

A világbajnokság végén a magyar szervezők visszaadták a CISM zászlót Dorah Mamby Koita ezredesnek, a szervezet főtitkárának. A 2019-es világbajnokság szervezője a kínai Vuhan lesz, amelynek delegációja ellátogatott a szolnoki világbajnokságra is.

* * *

Fotó: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, CISM-archív

Kartellügyben versenyfelügyeleti eljárás, közigazgatási per, polgári per, a közbeszerzési kartellek esetén pedig büntetőper is folyhat. Ezekben az esetekben a bizonyítási eljárás szereplői szinte azonosak. Előfordulhat olyan eset, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban “védett tanú” kilétét más bírósági eljárásban felfedik. Ez nemcsak a tanú személyére, hanem az eljárás egyéb résztvevőire is hátrányosan hathat – figyelmeztetett az Ab.

A határozatról szóló közleményében az Ab. kitér arra is, hogy a “védett tanú” eredetileg büntetőügyekben alkalmazott bizonyítási eszköz, amelyet – eltérő tartalommal – a közigazgatási eljárásokban is átvettek. A szabályozás a hatóság kötelezettségévé teszi a tanú indokolt kérelmére személyes adatainak zárt kezelését, ha valószínűsíti, hogy súlyos hátrány érheti a vallomástétel miatt. Ilyen esetekben a versenyfelügyeleti eljárásban a tanú anonimmá válik, az ügyfél és képviselője nem lehet jelen a meghallgatásán, kérdést közvetlenül nem intézhet hozzá.

Az Ab határozatában leszögezte: a tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, ugyanakkor ezekben eltérő lehet a pontos követelményrendszer.

Az Ab a konkrét üggyel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét arra az esetre, ha különböző – büntető-, polgári, közigazgatási vagy versenyfelügyeleti – eljárási törvényeket kell egy ügyben alkalmazni.

Az Ab felhívta a jogalkotót, hogy a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét különböző eljárások esetén is megfelelően szabályozza, és jogalkotói feladatának ez év december 31-éig tegyen eleget.

A határozathoz a tizenötből öt alkotmánybíró – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária – csatolt különvéleményt.

A minapi sikertelen orosz Open Skies misszió után ezen a héten egy ukrán An-30-as vendégeskedett Kecskeméten. A mostanában "két nap alatt a Balatonhoz utazni vágyó" szomszédaink különleges felderítő gépét a LégierőBlogger is lencsevégre kapta.

Open Skies Three-Seven-Tango 12-es irányba emelkedik el.

A gép Konsztantyin Mogilkóról, az Ukrajna nemzeti hőse cím posztumusz kitüntetettjéről van elnevezve. Ő volt a pilótája annak az An-30-asnak (Bort 80), melyet a hivatalos kijevi narratíva szerint orosz terroristák lőttek le vállról indítható légvédelmi rakétával 4050 méter magasságban (!) Szlavjanszk felett 2014. június 6-án. A találat után kiugratta személyzetét, majd kivezette a lakott terület fölül a gépet, mielőtt lezuhanva hősi halált halt.

Portré a kék 86-os oldalszámú gépről.

Közelről az oldalszám, az ukrán felségjel és az Open Skies logo.

Zord

A közlemény szerint a negyvenéves férfi február 24-én a késő esti órákban – erősen ittas állapotban – kopogott be a nő XXII. kerületi otthonába. A férfi rendőrnek adta ki magát, ezért a nő kinyitotta az ajtót.

A vádlott pénzt követelt és egy vasrúddal többször megütötte a nőt, aki végül átadta neki a pénzt. A rendőrség a férfit néhány órán belül az eltulajdonított összeggel együtt elfogta, és őrizetbe vette.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben többszörösen minősített – felfegyverkezve és időskorú sértett sérelmére elkövetett – rablás bűntette és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A halmazati szabályok miatt akár 15 év szabadságvesztés kiszabása is lehetséges az ügyben.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az unió nem ismeri el és változatlanul elítéli Oroszország nemzetközi jogot sértő lépését. Kiemelte, hogy a jogsértés miatt a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren veszélyesen megnőtt a feszültség. Az EU ismételten felszólítja Oroszországot arra is, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet.

“Az Európai Unió elítéli a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül” – fogalmazott.

Az EU elvárja Oroszországtól, hogy biztosítson akadálytalan és szabad áthaladást valamennyi hajó számára a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger felé és onnan vissza.

Mogherini arra hívta fel a figyelmet, hogy a Krím félszigeten jelentősen romlott az emberi jogi helyzet, különösen súlyosan sérültek a krími tatárok jogai. Az EU elvárja, hogy Oroszország vonja vissza a kisebbségeket korlátozó döntéseit, és vessen véget a krími tatár közösségekre való nyomásgyakorlásnak.

Az EU ennek érdekében ismételten felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek – tette hozzá.

Nyilatkozatot adott ki a Krím annektálásának ötödik évfordulója alkalmából a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács is. Ebben aláhúzta, hogy az orosz katonai akció Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, valamint a nemzetközi jognak a súlyos megsértését jelenti.

A NATO mély aggodalmát fejezte ki a területen élő ukránok, a krími tatárok és más helyi közösségek tagjai ellen elkövetett jogsértések miatt. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tegyen az illegálisan elcsatolt félszigeten elkövetett valamennyi jogsértés és visszaélés ellen, engedje szabadon az ukrán politikai foglyokat és túszokat, valamint engedje be a nemzetközi szervezetek megfigyelőit a Krím félszigetre. Moszkvának véget kell vetnie azoknak a kísérleteknek is, amelyek a Krím illegális és jogellenes elcsatolásának legitimálására szolgálnak, beleértve az orosz állampolgárság automatikus bevezetését – mondták.

“Elítéljük Oroszország folyamatos és kiterjedt krími fegyverkezését, és aggodalmunkat fejezzük ki Moszkva erőfeszítései miatt, amelyek a fekete-tengeri régió további ellenőrzésére irányulnak” – fogalmaztak.

A NATO elítélte a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely véleménye szerint Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül, és további nehézségeket vet fel Ukrajna gazdaságára nézve.

A katonai szövetség egyértelmű és konstruktív hozzáállást vár Oroszország részéről, amelyek bizonyítják, hogy meg kíván felelni a nemzetközi jognak és kötelezettségeknek – tették hozzá.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogosságát.

“Továbbra is azon dolgozunk, hogy végrehajtva az elnöki utasítást, csupán néhány katonára csökkentsük az Egyesült Államok Szíriában lévő erőinek létszámát” – fogalmazott közleményében Dunford.

A tábornok “ténybeli pontatlanságnak” nevezte a The Wall Street Journal című lap internetes oldalán vasárnap megjelent információkat, melyek szerint a Pentagon arra készül, hogy – három hónappal azt követően, hogy Donald Trump teljes csapatkivonást jelentett be – legalább ezer amerikai katona továbbra is Szíriában állomásozzék.

A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva arról is beszámolt: Washington most azt tervezi, hogy továbbra is együttműködik a szíriai kurd erőkkel, noha Ankara többször is azzal fenyegetődzött, hogy a szír határt átlépve támadásokat intéz ellenük. A kurd milícia (YPG) az amerikai vezetésű katonai szövetség támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, laza koalíció tagja.

Trump csapatkivonási tervének része egy Szíria északkeleti vidékén létrehozandó, úgynevezett biztonsági zóna is, de eddig kudarcot vallottak az amerikai kormányzat erről folytatott tárgyalásai az európai szövetségesekkel, Törökországgal, valamint a kurd erőkkel.

A The Wall Street Journal megjegyezte: az ezer amerikai katona további szíriai állomásoztatásáról folyó egyeztetések lényeges elmozdulást jelentenek Donald Trump decemberben bejelentett csapatkivonási tervéhez képest. Az amerikai elnök akkor azt mondta: Szíriában már nincs semmi, csak “homok és halál”, ezért az alig több mint kétezer katonát számláló amerikai kontingenst teljes egészében haza kell onnan rendelni.

A lap értesülései szerint Trump ugyan kitartott álláspontja mellett, de nemzetbiztonsági munkatársai azt kérik, hogy követeljen garanciákat Recep Tayyip Erdogan török államfőtől arra, hogy az amerikai csapatkivonás után nem intéz támadásokat a szíriai kurdok ellen. Ankara eddig visszautasította a követelést.

Az idén februárban Trump elnök módosított a csapatkivonási terven, és azt közölte: 200 amerikai katona békefenntartási feladatokkal bizonyos ideig Szíriában marad. Nem sokkal ezt követően kormányzati források arról számoltak be, hogy mintegy 400 katona marad szír földön, többségük egy dél-szíriai támaszponton, ahol Irán szerepvállalását próbálnák ellensúlyozni, megakadályozva Teherán Libanonba irányuló fegyverszállításait.

A The Wall Street kommentárja szerint a mintegy ezer katona maradását célzó egyeztetések azt jelzik, hogy Washington aggódik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újjáéledése miatt. Amerikai kormányzati tisztségviselők becslései szerint mintegy 15-20 ezer felfegyverzett iszlamista terrorista van világszerte, beleértve jó néhány, úgynevezett “alvó sejtet” is Szíriában és Irakban. Az amerikai hadsereg felelős irányítói éppen a terrorellenes küzdelem miatt szeretnének nagyobb létszámú kontingenst Szíriában.

Az államtanács, azaz a kínai kormány fehér könyvének címe: a terrorizmus, valamint a radikalizálódás elleni küzdelem és az emberi jogok védelme Hszincsiangban.

A kiadványban megfogalmazott állásfoglalás szerint a terrorizmus az emberiség közös ellensége, amely ellen a nemzetközi közösség együtt lép fel. A kínai kormány pedig a terrorizmus és a radikalizmus minden formáját elítéli, szigorúan intézkedik a népszerűsítői, az ilyen akciók szervezői és kivitelezői, valamint az emberi jogokat sértő cselekmények elkövetői ellen. A Hszincsiangban alkalmazott intézkedések a nemzetközi közösség terrorellenes küzdelmének fontos részét képezik, megfelelnek az ENSZ terrorellenes fellépésének, valamint az emberi jogok védelmét előíró irányelveknek – olvasható a dokumentumban.

Az emberi jogok megsértésén a fehér könyv a terroristák által alkalmazott erőszakot, rombolást, megfélemlítést érti, hangsúlyozva, hogy a terrorizmus ártatlan áldozatokat követel, a közbiztonságot veszélyezteti és pánikot kelt a társadalomban.

A fehér könyv részletezi, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen évek óta súlyos gond az etnikai ellentétből, a vallási radikalizmusból fakadó erőszak, gyakoriak a terrorcselekmények. A tartományi vezetés e kihívások leküzdésére szigorú intézkedéseket vezetett be, amelyek hatékonynak bizonyultak a terrorcselekmények megfékezésében, valamint a különféle etnikumú lakosság élethez és fejlődéshez való jogainak védelmében – fogalmaztak.

Az amerikai külügyminisztérium március 13-án kiadott jelentése szerint Kína tavaly a muszlim vallású ujgur kisebbség tagjai közül a korábbinál is többet zárt átnevelő táborokba, az ott fogva tartottak száma a különböző becslések szerint már nyolcszázezer-kétmillió lehet.

Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes március 15-én, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) genfi ülésszakán újságíróknak azt mondta: a nemzetközi jogvédők által kifogásolt intézmények valójában nem átnevelő táborok, hanem bentlakásos oktatási intézmények, de ezeket is hamarosan bezárják, mivel karcsúsítani fogják az ujgur kisebbségnek szóló szakképzési programot. Shohrat Zakir hszincsiangi kormányzó egy nappal korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy a tartományban bentlakásos iskolák működnek.

Az amerikai jelentés nyilvánosságra hozatala után egy nappal, március 14-én a kínai államtanács jelentést adott ki arról, hogyan alakult az emberi jogok helyzete az Egyesült Államokban 2018-ban. A kínai jelentés “az emberi jogok önjelölt védelmezőjének” nevezi az amerikai kormányt, amelyet azzal vádol, hogy kettős mércét alkalmaz. A jelentés a többi közt olyan problémákat sorol fel, mint az amerikaiak polgári jogainak súlyos megsértése, a pénzvezérelt politikai döntések gyakorisága és az egyre növekvő jövedelmi egyenlőtlenség, a faji alapú megkülönböztetés, a gyerekekkel, nőkkel és bevándorlókkal szembeni fenyegetések elterjedése, az egyoldalú America First politika miatti emberi jogi sérelmek, valamint a fegyveres erőszak.

2016. június 23-án a britek népszavazáson a voksok 51,9%-ával megszavazták az Európai Unióból való kilépést. Az új miniszterelnök, Theresa May 2017. március 29-én jelentette be hivatalosan a kilépést, melyet az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 50. Cikkelye szabályoz. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk kapta kézhez a levelet, mellyel elindult a kilépési folyamat, ezzel kezdetét vette a szerződésben meghatározott két éves határidő.

2017 áprilisában az Európai Tanács elfogadta az alapvető elveket, melyek meghatározták a kilépést. Ez többek között azt jelenti, hogy az Unió olyan eredmény elérésére törekszik, mely „minden tagállam számára igazságos és méltányos és az uniós polgárok érdekeit szolgálja”. Illetve a megállapodás a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell, hogy alapuljon, így kizárja az ágazati megközelítést, tehát a négy szabadság egymástól elválaszthatatlan. A tárgyalások során az érintett felek (nemcsak az EU és az Egyesült Királyság, hanem a polgárok, vállalkozások, nemzetközi partnerek) folyamatos és részletes tájékoztatása kötelező. Az olyan átmeneti intézkedésekben, melyek a későbbiekben a viszonyrendszer várható keretét adják, meg kell határozni az időtartamot, az átmeneti mechanizmusok hatályát. A tárgyalások során törekedni kell az uniós tagállamokban és az Egyesült Királyságban élő állampolgárok jogainak védelmére, illetve kölcsönös garanciákról kell megállapodni, a polgárok munkavállalását vagy tanulmányait érintő kérdésekben.

A bizottsági ajánlás után az Európai Tanács minősített többséggel szavazott az iránymutatásokról. Az erőteljes minősített többség azt jelentette, hogy a 27 tagállam 72 százaléka, és a tagállamok lakosságának 65 százalékára volt szükség. Megkezdődtek a tényleges tárgyalások, az EU-t Michel Barnier mint a Bizottság főtárgyalója képviselte.

A két éves periódus alatt, egy többfordulós tárgyalássorozaton, a felek megállapodtak a „Kilépésről szóló megállapodás” részleteiről, melynek tervezete 2018 februárjában készült el. Ez a dokumentum többek között a következő kérdéseket tisztázza: az EU-tagállamok állampolgárainak jogainak kérdését az Egyesült Királyságban. Ha a polgárok az átmeneti időszakban – azaz 2020 decemberéig – érkeztek az Egyesült Királyság területére, öt év tartózkodás után tartósan maradhatnak az országban. Az átmeneti időszak után érkezők helyzetét egy másik, a „Megállapodás a jövőbeli kapcsolatok”-ról elnevezésű dokumentum fogja szabályozni. Ez kiterjed az üzleti célú, a vízummentes, rövidtávú tartózkodásokra, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésekre. Az utóbbi dokumentum fogja szabályozni a biztonsági- és védelmi együttműködést, de a Kilépési Megállapodás tisztázza, hogy biztosan nem marad a jelenlegi szintű adatmegosztás az Egyesült Királyság és az EU között. Bár az energia- és gázszolgáltatásokkal kapcsolatos egyezmények nem változnak, a kutatási, innovációs és tudományos kapcsolatok részleteiről a jövőben születik majd megállapodás. Az Európai Unió Bírósága megtartja hatáskörét az átmeneti időszak alatt, tehát rendelkezései az Egyesült Királyságra is kötelezőek maradnak. A kereskedelmi kérdések nem változnak az átmeneti időszakban.

A már elkészült, 585 oldalas „Kilépésről szóló megállapodás” elfogadásáról szavaztak a brit parlamentben. 2019 januárjában, majd március 13-án újra nagy többséggel leszavazták a dokumentum elfogadását. Az egyezmény több aspektusát is kifogásolja az Alsóház. Az átmeneti időszak alatt az EU Bíróságának ítéletei Nagy-Britanniára is érvényesek maradnak, azonban ezt követően az UK ígéretet tett, hogy a környezetvédelem, a szociálpolitika és a foglalkoztatás terén Uniós „szabványokat” fog követni, tehát nem határolódik el az uniós jogtól. A határokkal kapcsolatos kritika, hogy az átmeneti időszak alatt megmarad a szabad mozgás, és az Egyesült Királyság csak az átmenet után alakíthatja ki saját bevándorlási szabályait.

A legmegosztóbb akadály az ír határ kérdése. Ha ebben a témában nem sikerül megegyezni, életbe lép a „backstop”, ami biztosítaná a nyílt határokat az Ír Szigeten, tehát Észak-Írország továbbra is követne bizonyos uniós szabályokat. Így viszont Észak-Írország és Nagy-Britannia között lenne vámhatár, ami a brit képviselők szerint elfogadhatatlan. Viszont, ha az írek és észak-írek között vezetnének be vámhatárt, az veszélybe sodorná az 1998-as Nagypénteki Megállapodás eredményeit.

Több képviselő szerint Észak-Írországot nem kellene külön kezelni az Egyesült Királyságtól, illetve aggódnak, hogy a „backstop” szabályozást a későbbiekben nehézkes lenne megszüntetni, hiszen az Unió engedélye is szükséges ehhez. May hiába biztosította többször a képviselőket arról, hogy a „backstop” csupán ideiglenes lenne.

Ezt követően március 14-én a brit alsóház a kilépés határidejének meghosszabbítására szavazott. Ez csak akkor következhet be, ha a kezdeményezést a március 21-22-i EU–csúcson az összes tagállam egyhangúan elfogadja. A brit alsóház egyébként sokat ülésezik a Brexit kérdésében az utóbbi időben: Nemcsak a kilépési egyezményről, illetve a halasztásról, hanem egy esetleges új referendum kiírásáról is szavaztak, ezt az alsóház szintén elutasította. Szintén voksoltak arról, hogy Theresa May maradjon-e a tárgyalások vezetője, ez utóbbi szavazás szoros volt, mindössze két szavazaton múlott a May számára kedvező kimenetele.

Mi történik ezután?

A tegnapi EU-csúcson az alábbi lehetőségeket kínálták fel a tagállamok állam- és kormányfői Maynek. Ha a brit parlament megszavazná a már kétszer nagy többséggel leszavazott Kilépési Megállapodást, akkor május 22-ig maradhatnak a britek az Unióban – addig megtörténik a megállapodás ratifikációja a tagállami és az uniós parlamentben is. Ám amennyiben harmadszor is elutasítja a brit parlament a kilépési megállapodást, április 12-ig halasztja csak az Unió a brexitet; addig a brit félnek elő kell állnia egy új forgatókönyvvel, hogyan képzeli el a jövőt. Ez az eset egyébként különösen érdekes, hiszen ha ekkor hosszú távú halasztást kér Nagy-Britannia, akkor nekik is EP-választásokat kell tartaniuk.

 A 29-i határidő kitolása máig határozatlan hosszúságú halasztási időt jelent, de May egy rövidebb halasztához ragaszkodik.

Tehát a Brexit remélt március 29-i lezárása helyett várhatóan egy még kaotikusabb kilépés fog bekövetkezni. Bár a Kilépési Megállapodást sikerült megkötnie a feleknek, a brit alsóház elégedetlensége miatt az eljárás koránt sem záródhat le.

További felhasznált irodalom:

Az Európai Unióról szóló Szerződés 50. cikke – Kérdések és válaszok, Európai Bizottság – Tájékoztató

A lap úgy tudja, hogy bin Szalmán több mint egy évvel Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró tavaly októberi meggyilkolása előtt engedélyezte a titkos műveletek végrehajtását. Ezek során a hatóságok megfigyeltek, elraboltak, őrizetben tartottak és kínvallatásnak vetettek alá szaúdi állampolgárokat.

Több szaúdi titkos küldetést ugyanaz a csoport hajtott végre, amely Isztambulban meggyilkolta, majd feldarabolta Hasogdzsit. Az újságírót megölő csoport legalább tucatnyi műveletben vett részt 2017 óta – értesült a The New York Times. Amerikai titkosszolgálati jelentések és más források szerint egy szaúdi tanárnő, aki a nők helyzetéről írt blogot, tavaly öngyilkosságot kísérelt meg, miután pszichológiai kínvallatásnak vetették alá.

A titkosszolgálati jelentések tartalmát ismerő, nevük mellőzését kérő amerikai tisztviselők azt is tudják, hogy a gyors beavatkozású csoport tagjai a szaúdi trónörököstől kértek jutalmat különböző ünnepek alkalmából.

A szaúdi kormány továbbra is tagadja, hogy Rijád rendelte el Hasogdzsi meggyilkolását. Tájékoztatása szerint helyi kormányzati tisztviselők és az Isztambulban tartózkodó csoport határozta el a gyilkosságot. Török és amerikai titkosszolgálati ügynökségek szerint a gyilkosságot előre kitervelték.

Jelena Resetova igazgatónő mellett ugyancsak 9 és fél évre ítélték el a Szjamozero tábor volt koordinátorát, Vagyim Vinogradovot. Valerij Krupogyorscsikov oktatót cserbenhagyás címén nyolchavi szabadságvesztésre ítélték ugyan, de elévülésre hivatkozva felmentették a büntetés letöltése alól. A bíróság további három vádlott bűnösségét nem találta bizonyítottnak.

Az északnyugat-oroszországi köztársaságban 2016 júniusában történt a súlyos, országos felzúdulást okozó baleset. A Szjamozero tavon viharba került, és felborult három csónak, amely 51 embert – köztük 47 kiskorút – szállított.

A tragédia talán nem lett volna ilyen súlyos, ha a közeli Szuojarvi kórházának hétvégi ügyeletes ápolója nem veszi tréfának az egyik bajba jutott vízitúrázó segélyhívását. A nő azonban a hívásról nem számolt be sem a feletteseinek, sem a hatóságoknak, és még a naplóba sem jegyezte be. Az ügyeletes ellen gondatlanság címén eljárás indult.

A bajba jutott vízitúrázók mentése így csak másnap kezdődött el, miután egy partra kivergődött gyerek értesíteni tudta egy környékbeli falu lakosait.

A nyomozás megállapította, hogy a karéliai fogyasztóvédelmi felügyelethez már 2015-ben több panasz is érkezett a gyerekek nyaraltatására szakosodott, a tragédiáért felelős Park-Otel Szajmozero vállalat ellen, amelynek egyébként nem volt engedélye arra, hogy vízitúrákat szervezzen. Kiderült, hogy a hatóság egyszer sem lépett fel a vállalkozás ellen, amely a bejelentések szerint az egészség- és járványügyi előírásokat sem tartotta be.

A felügyelet volt területi vezetőjét, Anatolij Kovalenkót és ügyvezető igazgatóját, Ljudmila Kotovicset a petrozavodszki bíróság hétfőn felmentette.

Vlagyimir Putyin 2016 szeptemberében elfogadta Pavel Asztahov gyermekjogi biztosnak a tragédiával kapcsolatban tett szerencsétlen kijelentései miatt benyújtott lemondását.

A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban.

Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe.

Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.

Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.

Az idén 335 migráns kötött ki az olaszországi partokon március 15-ig. Ez Olaszországban nagyon alacsony számnak számít, a korábbi tömeges migráció megállítását jelenti.

A tavalyi év ugyanezen időszakában 5945 személy érkezett, 2017 azonos periódusában pedig több mint 15 ezer. Az idén érkezettek többsége Tunéziából, Bangladesből, Algériából és Irakból érkezett Olaszországba.

Az idén, január elseje és március 15. között 1354 bevándorlót utasítottak ki Olaszországból: ebből 1248 személyt az olasz hatóságok rendőri kísérettel visszaszállítottak a kiinduló országokba, 106 migráns önként vagy az olasz állam biztosította anyagi támogatás fejében tért vissza hazájába.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter úgy kommentálta az adatokat, hogy most történt meg először, hogy a kiutasítottak száma jóval meghaladja az érkezőkét. “Ez eddig soha nem történt meg. Lehetetlen volt? Mi teljesítettük, és tovább is ezt tesszük” – írta Matteo Salvini közösségi oldalán.

A felmérésekben a legnagyobb olasz pártként szereplő Liga vezetője Matteo Salvini korábban kijelentette, hogy 2018-ig Olaszországot kormányzó “baloldal nem azért engedte be a migránsokat, mert jó és nagylelkű volt, hanem mivel (a befogadásuk) évi 6 milliárd eurós üzletet hozott”. Salvini arra utalt, hogy az olasz állam korábban ennyit költött évente az Olaszországba érkező bevándorlók ellátására, de mint kiderült, a források több esetben helyi politikusokat, civil szervezeteket vagy az olasz szervezett bűnőzést gazdagították.

Salvini hozzátette, képtelenség volt milliárdokat költeni “hamis menekültek hadseregének” fenntartására. Hangsúlyozta, Olaszország befogadja, aki háború elől menekül, de azt nem, aki “bűnözni jön hozzánk vagy azért, hogy léhűtőként éljen”.

Belügyminiszterként Olaszország határait és a lakosok biztonságát védem – mondta Salvini.

A Liga vezetője a március 24-én esedékes újabb olaszországi helyhatósági választási fordulóra készül a déli Basilicata tartományban. A Liga vezette jobbközép koalíció februárban Abruzzóban és Szardínia szigetén is megnyerte az itt rendezett tartományi választásokat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az országos akcióban a rendőrök összesen 4363 alkalommal állapították meg a passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztását.

A rendőrök 4266 alkalommal tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, túlnyomórészt – 3511 esetben – a járművezető nem kapcsolta be a biztonsági övét. A gyermekbiztonsági rendszert 79-szer nem használták, míg 18-an bukósisak nélkül közlekedtek.

A rendőrség a TISPOL Operational Group (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának Műveleti Csoportja) 2019. évi ellenőrzési terve alapján az európai kampány keretében ellenőrizte kiemelten a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – használatát.

A témában tartott hétfői sajtótájékoztatón Kovács Antal, a Fezen Fesztivál és a Petőfi Kultúrtanszék főszervezője, ötletgazda rámutatott: igyekeznek minden tizennyolc év alatti fiatalt jó irányba terelni, ennek első lépéseként a szórakozóhelyeken és azok környékén igyekeznek ellehetetleníteni a kábítószerhez jutást. Mindezek mellett fontosnak tartják – baj esetén – a lehető leggyorsabb menekülés és tűzoltás biztosítását, ezért az egyesületi tagok vállalják, hogy klubjaik összes, szabadba nyíló ajtajára pánikzárat szerelnek, kamera- és fémdetektoros beléptető rendszert telepítenek, továbbá több tűzoltó készüléket helyeznek ki.

Az egyesület kiemelten kezeli a megelőzést is, ezért a tagok vállalják, hogy évente egy drogprevencióval kapcsolatos eseményt tartanak.

A férfi lánya az egyik miskolci általános iskola hatodik osztályos tanulója. A lányt az iskolában tanító testnevelőtanár 2019. február 8-án 11 óra körüli időben az iskola intézményvezetője elé akarta vinni, mert oktatási időben fegyelmi vétséget követett el – a kötelező úszásoktatáson nem akart részt venni, valamint többszöri tiltás ellenére rágógumizott -, azonban a lány nem volt hajlandó vele tartani.

Miután a szendrői férfi tudomást szerzett a történtekről, felháborodva az iskolába ment, majd mikor a gyermekekkel teli aulában meglátta a tornatanárt, odament hozzá és három alkalommal ököllel nagy erővel megütötte. Az első ütés állon találta a tanárt, a második és harmadik ökölcsapás csupán súrolta az arcát illetve a fejét. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, azonban -érthetetlen módon- könnyű testi sértés miatt magánindítványt nem terjesztett elő a szülővel szemben.

A pedagógus a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben – így az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban – közfeladatot ellátó személynek minősül, akit a törvény fokozott büntetőjogi védelemben részesít, írja az ügyészség.

A bűncselekmény egy-öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Miskolci Járásbíróság a büntetlen előéletű férfit két év, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, azonban a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be, így az nem jogerős.