Biztonságpolitika

Gyilkosság és gyilkossági kísérlet címén vádat emeltek csütörtökön egy volt brit katona ellen, aki részese volt egy csaknem öt évtizeddel ezelőtti észak-írországi vérengzésnek.

A nyilvánosan nem azonosított, a vádiratban “F katonaként” szereplő vádlott az ügyészség szerint felelős két tüntető meggyilkolásáért, és további négy tüntető sérelmére elkövetett gyilkossági kísérletért. A vizsgálat összesen 17 volt brit katona ügyében folyt, a vádhatóság szerint azonban a másik 16 egykori ejtőernyős ellen nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni.

Az észak-írországi felekezeti konfliktus egyik legtragikusabb, a történelembe véres vasárnap néven bevonult eseményének Londonderry volt a színhelye. Brit ejtőernyősök 1972 januárjában tüzet nyitottak az északír katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett – a hatóságok által betiltott – tüntetés résztvevőire, és 13 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.

Az egyik sérült hónapokkal később, kórházban halt bele sebesülésébe, így a halálos áldozatok száma összesen 14. A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az egykori legnagyobb észak-írországi britellenes fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.

Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos vizsgálat azonban – amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben – megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt lőfegyver, és az első lövést a helyszínre vezényelt brit ejtőernyős egység katonái adták le.

David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban, “a kormány és az ország nevében” elnézést kért a történtekért.

Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, hanem csak Derry. A Londonderry elnevezést az északír fővárostól, Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra, az ír határ közelében fekvő településen sehol nem lehet látni.

Gavin Williamson védelmi miniszter a vádemelés csütörtöki bejelentése után közölte: a brit kormány minden jogi támogatást megad a megvádolt katonának, ennek jegyében fedezi a teljes perköltséget is.

2019. február 24-25-én, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben került sor a történelem során először az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Jelentősége azonban nemcsak abban rejlik, hogy először ültek le egymással tárgyalóasztalhoz a tagországok állam- és kormányfői, hanem abban is, hogy létrejött egy, a további kooperációról szóló közös nyilatkozat, illetve megfogalmazódott az a szándék, hogy a jövőben is folytatódjon a párbeszéd hasonló szintű találkozók keretében.

Az Arab Liga

Az 1945-ben, főként brit támogatással megalakult Arab Liga (League of Arab States – LAS) az arab államokat tömörítő, pánarab regionális szervezet, amely jelenleg 22 észak-afrikai és közel-keleti tagországot számlál, köztük a felfüggesztett tagságú Szíriát is. A Liga megalakításának célja annak alapító okiratában szerepel: egyrészt a politikai együttműködés, és az arab államok szuverenitásának és területi integritásának megőrzése; másrészt az olyan különböző szakpolitikai területeken való kooperáció, mint a gazdaság, kereskedelem, pénzügy, kommunikáció, egészségügy, szociális jólét, kultúra. Emellett részt vesz a tagállamok vitás kérdéseinek rendezésében, valamint agresszor állam elleni fellépésben is. Noha az Arab Ligát sok kritika éri a konfliktuskezelés hatékonysága, a döntések kikényszerítése és a kollektív intézkedés területén, valamint megosztottsága miatt is, a Liga maga a pánarab eszme szimbólumává vált. Mindemellett különböző szakterületein számos szervezetet hozott létre céljainak elérése, és a konfliktusok, problémák kezelése és megelőzése érdekében.

Az Arab Liga közel 70 éves fennállásának ideje alatt több szervezettel és országgal is kialakította kapcsolatát a nemzetközi közösségben: állandó képviselete működik az ENSZ-ben és az Afrikai Unióban is. A Mediterrán Unióval, az USAN-nal és az ASEAN-nal folyamatban van a szorosabb együttműködés kialakítása; a pánarab szervezetben pedig megfigyelői státuszt tölt be India, Brazília, Venezuela és Eritrea. Mindemellett Oroszországgal és Kínával is jó kapcsolatot ápol a társulás számos tagországa.

Az Euro-Arab Párbeszéd

Az Arab Liga és az Európai Unió kapcsolatépítése az 1970-es évekig nyúlik vissza. Ekkor az olajárrobbanás és az arab–izraeli konfliktusok okozta feszültség légkörében az EGK és a LAS 1974-ben, francia kezdeményezésre létrehozta az Euro-Arab Párbeszédet (EAD), amelynek célja főként a gazdasági és politikai együttműködés volt. Az arab fél azonban folyamatosan az Izrael elleni érdekérvényesítés eszközeként, míg az európai fél a gazdasági térnyerése érdekében használta fel az Euro-Arab Párbeszédet. A Párbeszéd működését végül 1979-ben, a Camp David-i megállapodás miatt felfüggesztették. Az EAD újbóli elindítását az 1980-as – a palesztinok önrendelkezési jogát elismerő – Velencei Nyilatkozat tette lehetővé, azonban az Öbölháború ismét lelassította a Párbeszéd dinamikáját, és a maastrichti-i szerződés aláírása után már egy teljesen új intézményi keretben folytatódhatott a kooperáció.

Euro-arab kapcsolatok az EU létrejötte után

Az Arab Liga és az Európai Unió tagállamai. Forrás: www.en.wikipedia.org

Az Európai Unió az 1990-es években főként a multilaterális szerződésekre koncentrált, ennek keretében jött létre az Euro-Mediterrán Partnerség, amelyhez ugyan nem kötődik intézményileg az Arab Liga, de 8 tagországa, illetve Törökország, Izrael, Ciprus és Málta is társult. A Partnerséget 2008-ban a Mediterrán Unió váltott fel, amely új löketet adott a barcelonai folyamatnak. A 2000-es évektől az Unió és a Liga különböző tisztségviselői kölcsönösen meglátogatták egymás különböző találkozóit, gyakran megfigyelő státuszban.

Az Arab Liga és az Európai Unió újbóli kapcsolatépítése 2007-ben kezdődött el, amikor Málta kezdeményezésére 2008 februárjában megrendezték a két szervezet közötti külügyminiszteri találkozót. A legfontosabb momentumnak az tekinthető, hogy közös álláspontot alakítottak ki az akkori közel-keleti helyzet kapcsán, illetve megegyeztek egy olyan keret kialakításáról, amelyen belül a jövőben is folytatódhat a párbeszéd. Ennek ellenére a máltai találkozó jelentősége végül csupán szimbolikus maradt. 2011-ben kitört az arab tavasz, így az Unió közvetlen szomszédságában megváltozott biztonsági helyzet hatására az EU felülvizsgálta a Mediterrán Partnerséget, illetve a Ligával is igyekezett szorosabbra fűzni kapcsolatát. Tette ezt sikeresen, hiszen egy évvel később ismét megrendezésre került Kairóban egy külügyminiszteri találkozó, s mindkét fél erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy tovább mélyítsék az együttműködést; magas rangú tisztviselői találkozók szintjére emelve. Ezután állandóvá váltak az összejövetelek az EU és a LAS képviselői között. Megegyeztek továbbá az Arab Liga és az Európai Parlament közötti szorosabb kooperációról is. Mindezzel az EU nagyobb mértékben hozzájárulhatott az arab országok demokratizálódásához.

2014-ben az athéni külügyminiszteri találkozón a két szervezet közötti politikai párbeszéd stratégiai párbeszéddé fejlődött, amely immár a politikai, gazdasági és biztonsági kihívásokra is fókuszált. Mindemellett útjára indították a Korai Figyelmeztetés és Válságreagálás Projektet, illetve számos szociális, biztonsági és mélyebb intézményi együttműködésről tettek nyilatkozatot. Kijelentették, hogy a Stratégiai Párbeszéd keretében, ahol lehetőség szerint a két szervezet egységes álláspontot képvisel majd, és közösen cselekednek a terrorizmus területétől kezdve a nonproliferáción át a különböző határokon átnyúló bűncselekmények ellen. Mindezen célok elérését segítette elő az EU Külügyi Szolgálata és az Arab Liga Főtitkársága által aláírt egyetértési megállapodás 2015-ben. Így kialakultak a jövőbeni találkozók pontosabb keretei: kétévente külügyminiszteri találkozókra, évente pedig az EU Politikai és Biztonsági Bizottságának képviselői és a LAS állandó képviselői közötti találkozókra kerül majd sor.

A negyedik külügyminiszteri találkozót 2016-ban rendezték meg Kairóban. Ez alkalommal megerősítették az előző találkozókon elfogadott irányelveket, illetve már felmerült az a szándék, hogy a Stratégiai Párbeszéd szintet lépve, állandó időközönként megrendezett állam- és kormányfői csúcstalálkozókon is folytatódjon.

A 2019-es Sarm-es-Sejki csúcs

A Sarm-es-Sejki csúcstalálkozó megszervezéséről az Európai Unió állam- és kormányfői 2018-ban Salzburgban egy informális találkozó során döntöttek. Az idei csúcstalálkozót közvetlenül az ötödik külügyminiszteri találkozó előzte meg, amelyet 2019. február 4-én Brüsszelben rendeztek. A külügyminiszteri találkozó legfontosabb célja a február végi csúcstalálkozó előkészítése volt. A résztvevők megvitatták az aktuális libanoni és palesztin helyzetet, valamint a klímaváltozásról, a multilateralizmusról, az emberi jogokról és az illegális migráció elleni harcról is szó esett. Azonban a közös álláspont kialakítása a migrációs helyzetről sikertelennek bizonyult, többek között a magyar vétónak „köszönhetően”. Mindezek ellenére Mogherini nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon nyílt, nagyon konstruktív találkozó zajlott le, illetve megegyeztek a nem válságokhoz köthető, főként az oktatás, befektetés, kereskedelem területein belüli együttműködések elmélyítésében is. Az Arab Liga főtitkára, Ahmed Aboul Gheit szerint a találkozó rendkívül jól sikerült a közös megegyezések tekintetében.

Az Arab Liga és az Európai Unió 2019-es brüsszeli külügyminiszteri találkozója. Forrás: www.eumesco.net

Magára a csúcstalálkozóra 2019. február 24-25-én került sor az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. A csúcson az EU 28 tagállamának, illetve a LAS 21 tagországának vezetői mellett a Liga főtitkára, Ahmed Aboul Gheit, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, illetve az EU szomszédságpolitikájáért és bővítési tárgyalásaiért felelős biztosa, Johannes Hahn is megjelent. Az ülés az egyiptomi elnök, Abdel Fattah el-Sisi és Donald Tusk elnöklete alatt zajlott. A találkozó fő célja az arab–európai partnerségi kapcsolat megerősítése, a közös problémákról és lehetőségekről szóló párbeszéd, illetve az aktuális regionális helyzet kiértékelése volt. A csúcs fontosságáról többek között Federica Mogherini is beszélt: ”Az arab régió volt az egyetlen olyan a világon, amellyel az Európai Uniónak nem volt csúcstalálkozója. Ez paradoxon, mind a közelségünk, mind a közös kihívások és lehetőségek miatt.”

Federica Mogherini az Arab Liga és az Európai Unió 2019-es csúcstalálkozóján. Forrás: www.eeas.europe.eu

A csúcstalálkozó február 24-én helyi idő szerint 17:00-kor kezdődött el-Sisi megnyitó beszédével. Ezután Donald Tusk megköszönte el-Sisi meleg fogadtatását és a résztvevők jelenlétét. Kifejezte a találkozó különlegességét, továbbá elmondta, hogy a két térség földrajzi közelségén, hasonló érdekein és történelmén alapuló kooperációt választották a konfliktus helyett. Felvázolta, hogy mely területeken várható az együttműködés: oktatás, munkanélküliség, kereskedelem, befektetés, fiatalok lehetőségei, klímaváltozás, valamint migráció. A nyitóceremóniát az Euro-Arab Partnerség megerősítéséről és a globális problémákról szóló plenáris ülés követte. Február 25-én egy kihívásokról szóló munkaértekezlet következett, amelyet egy újabb plenáris ülés követett. A csúcs végül a záróülést követő sajtókonferenciával fejeződött be. A záróbeszéd alkalmával Donald Tusk kifejtette, hogy az együttműködés mélyítésének legfontosabb területei jelenleg a klímaváltozás és a kereskedelem. Ezt követően el-Sisi megköszönte még egyszer a vezetők megjelenését, akik részt vettek e sikerekben gazdag csúcstalálkozón. Elmondta, hogy biztos abban, hogy kikristályosodtak mindkét fél számára egymás elképzelései és céljai, valamint hozzátette, hogy „több, ami összeköti az arab és európai világot, mint ami elválasztja”.

A csúcstalálkozó résztvevői.
Forrás: www.euneighbours.eu

A Sarm-es-Sejki csúcson sor került egy 17 pontból álló közös nyilatkozat elfogadására. A pontok közül a legfontosabb az, hogy nem ez volt az első és utolsó ilyen magas szintű csúcstalálkozó, hiszen 2022-ben ismét sor kerül majd rá, amelynek immár Belgium lesz a házigazdája. Ami a stratégiai párbeszédet illeti, megegyeztek ennek további mélyítéséről és minden, a további együttműködést elősegítő mechanizmus használatáról. Rendkívüli fontosságú a demokratizálódás folyamatában, hogy a civil társadalom, a nők és fiatalok fontossága mellett a nemzetközi jog és a multilateralizmus tiszteletben tartását is megemlítették. Mindemellett a konfliktusrendezés, a biztonság, illetve a szociális és gazdasági fejlődés területén is megegyezett a két fél a kooperáció elmélyítéséről. Egymás mellett harcolnak továbbá a kulturális és regionális intolerancia, az extrémizmus, a proliferáció és a diszkrimináció ellen. Hitet tettek a regionális konfliktusok, válságok politikai úton való megoldására, amely a kulcsa a nép által megérdemelt prosperitásnak és békének. A dokumentumban a térség konfliktusos országairól is igyekeztek közös álláspontot kialakítani. Mindegyik állam kapcsán támogatják a vonatkozó ENSZ-határozatokat, akárcsak az ENSZ különmegbízottjait is, és kifejezték aggodalmukat a fennálló humanitárius helyzetek kapcsán. A palesztin kérdésről megegyeztek az álláspontok azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi jogba ütközőek a megszállt palesztin területeken létrejött izraeli telepek, illetve felszólították mindkét felet a Gázai övezet fennálló helyzetének megváltoztatására irányuló azonnali lépések megtételére. A szír helyzet kapcsán kifejezték, hogy az ország stabilizálódásához elengedhetetlen a politikai transzformáció, amely a 2012-es genfi irányelveknek megfelelően kell, hogy történjen. Líbiával kapcsolatban minkét fél teljeskörűen támogatja a 2015-ös politikai megállapodást, csakúgy, mint a jemeni helyzet megoldására irányuló stockholmi egyezmény végrehajtását is.

Azonban a csúcs nem csak az egyetértésről szólt, hiszen főképp az emberi jogok védelme és garantálása területén akadt néhány nézeteltérés. Az EU ugyan kerülte Egyiptom közvetlen és nyilvános kritizálását, azonban Jean-Claude Juncker nyitóbeszéde alkalmával elmondta, hogy „azt szeretném, hogyha együtt megvédenénk az emberi jogok és tolerancia tiszteletének alapvető értékeit.” Ennek ellenére a jelenlegi egyiptomi helyzet világossá teszi, hogy az arab országnak nem azonosak az emberi jogi elképzelései az Unióéval, melynek kapcsán el-Sisi megjegyezte, hogy „ti nem taníthattok meg minket az emberiességről (…) különböző felfogásunk van róla, akárcsak az értékekről és etikáról. Tiszteljétek az értékeinket, ahogy azt mi is tesszük.”

Mindenesetre, tagadhatatlan a diplomáciai siker a találkozó létrejöttében. Az Európai Unió számára elengedhetetlen a térség stabilizálása – annak közvetlen szomszédsága és a fennálló migrációs helyzet miatt –, amelyben kiemelten fontos az Arab Liga szerepe, hiszen a konfliktusok a tagországokban zajlanak, illetve az EU-ba érkező migrációs hullám egyharmada ezekből a nemzetekből érkezik. Egyes nézetek szerint az Unió a kapcsolatépítést az USA elfordulása utáni, hatalmi vákuumot betölteni kívánó Oroszország és Kína lehetséges dominanciájának ellensúlyozására és saját érdekeinek védelmére is teszi. A közös álláspontok kialakításának elérése, illetve az együttműködés mélyítése a politikától eltérő területekre azonban rengeteg potenciállal kecsegteti mind az Unió, mind a Liga jövőjét.

Írta: Mészáros Kinga

Az izraeli katonai bíróság vádalku keretében elítélt három katonát, akiket őrizetbe vett palesztinok fizikai bántalmazásával vádolnak – jelentette a The Jerusalem Post.

A három katona a vallásosokból álló Necah Jehuda nevű zászlóaljban szolgált. A katonai ügyészség vádirata szerint januárban két társukkal együtt megvertek két, általuk elfogott palesztint, egy ötvenéves férfit és tizenöt éves fiát. Az egyik megvert rabot kórházba kellett szállítani sérülései miatt, és még napokig nem tudták kihallgatni.

A Jediót Ahronót című izraeli újság internetes felülete szerint azért vették őrizetbe a palesztinokat, mert azzal gyanúsították őket, hogy egy decemberi merényletben segítséget nyújtottak az elkövetőknek. A katonák azért bántalmazták őket, mert ebben a merényletben életét vesztette két társuk.

A vádalku részeként beismerték és megbánták tettüket. Az ügyészséggel kötött megállapodás szerint – várhatóan vasárnap – 190 napos börtönbüntetést kapnak majd, és lefokozzák őket a legalacsonyabb katonai fokozatra. Az izraeli jogrend szerint csak az ítélethirdetés után, egy következő tárgyaláson közlik a vádlottakkal a büntetés mértékét, amit a bírók a vádalkuban megállapítotthoz képest módosíthatnak.

Egy negyedik katona, aki részese volt a palesztinok bántalmazásának, még nem kötött egyezséget az ügyészséggel. Amennyiben ez nem is történik meg, akkor az ő ügye a katonai bíróság elé kerül. Az ötödik katona az egység parancsnoka volt, aki ugyan nem vett részt a letartóztatottak megverésében, de nem is akadályozta meg. Amennyiben vele sem kötnek vádalkut, az ő sorsáról is bírósági eljáráson fognak határozni.

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) kizárólag London és az Európai Unió viszonyát változtatja meg, de semmilyen szempontból sem alakítja át a NATO-hoz fűződő kapcsolatát, ahogy nem változtat a katonai szövetség és az Európai Unió kapcsolatán sem – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség 2018-as éves beszámolójának ismertetésekor.

A főtitkár aláhúzta, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) úgy a szigetország, mint az Európai Unió és jövője szempontjából egy végtelenül fontos, nehéz és összetett kérdés. Az Egyesült Királyság fontos és jelentős partnere az észak-atlanti katonai szövetségnek, uniós tagságának megszűnését követően is stabil, erős és megbízható szövetséges marad.

Nagy-Britannia tagságának jelentőségét az is kiemeli, hogy az Egyesült Államokat követően a második, Európában az első legnagyobb hozzájáruló a katonai szövetség védelmi kiadásaihoz – húzta alá. A Brexitet követően a NATO a korábbinál fontosabb együttműködési fórum lesz az európai szövetségesek és Észak-Amerika között. Az Egyesült Államok jelenléte Európában jó az európai és az amerikai biztonság szempontjából is – tette hozzá Stoltenberg.

Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió a NATO egyik legfontosabb partnere, szoros együttműködést tartanak fent. Ennek része a biztonság közös biztosítása, benne a közelgő, május végén esedékes európai parlamenti választások tisztasága is. E tekintetben a NATO segítséget nyújt és rendelkezésre bocsátja kapacitásait az esetleges kibertámadások elleni küzdelem sikere érdekében.

A NATO elfogadhatatlannak tartja a beavatkozást egy másik ország belső folyamataiba kiber-, illetve hackertámadás vagy propaganda útján. A szövetség arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák és fejlesszék a demokratikus folyamatokat védelmező képességeiket.

Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg kijelentette, a katonai szövetség fontolóra veszi, hogy tegyen-e lépéseket a számos ország és az Egyesült Államok által sokat bírált Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat körül felvetődött biztonsági aggályok miatt. A NATO nagyon komolyan veszi ezeket az aggályokat, ezért a szövetségesek továbbra is egyeztetni fognak, megvizsgálják és értékelik, hogy a NATO szükség esetén tegyen-e, és ha igen, milyen lépéseket – húzta alá.

Stoltenberg a NATO főbb műveleteiről beszélve kiemelte, hogy katonai szövetség 15 éves afganisztáni jelenlétének jövője a tálib felkelőkkel folytatott béketárgyalások eredményétől függ.

Mint hangsúlyozta, a körülmények változatlanul nehezek, amit a háborúskodás, a terrorizmus és az ország gazdasági helyzete okoz. A NATO jelenléte továbbra is fontos, véget kell vetni a fegyveres konfliktusoknak, de biztosítani kell, hogy nem tér vissza a tálib vezetés az ország élére.

A tálibok és az Egyesült Államok képviselőinek legutóbbi, 16 napig tartó dohai tárgyalása előrelépéssel ugyan, de megállapodás nélkül ért véget, így túl korai lenne megjósolni a tárgyalások eredményét – tette hozzá.

A főtitkár a szövetség éves beszámolóját bemutatva kiemelte, hogy valamennyi tagországhoz hasonlóan tavaly Németország is elkezdte növelni védelmi kiadásait, eleget téve ezzel a közös megállapodásnak, biztosítva a szövetségesek érdekét szolgáló biztonság fokozását.

A 2019-es év dupla évfordulót jelent Kínában. Idén 70 éves a Kínai Népköztársaság, és 40 éves a Teng Hsziao-ping által elindított „reform és nyitás” politikája. Ezen évfordulók szellemében ült le március 3-án a Nemzeti Népi Gyűlés és a Kínai Népi Konzultációs Konferencia 13. Nemzeti Bizottsága (CPPCC) az éves ülésére, ami a „Lianghui” vagyis „Dupla ülés” („Two sessions”) nevet viseli. Előzetesen a gazdaság helyzete, a további nyitás lehetőségei, az úgynevezett hármasharc (szennyezés, szegénység, pénzügyi kockázat) és az életszínvonal növelése voltak a kulcstémák.

Jeles alkalom lévén a kínai kommunikáció a világ többi részét célozta az angol nyelvű tartalmakkal. Éltették a demokrácia kínai jellegét hangzatos mondatokkal, a fiatalabb korosztálynak címezve kiadták legújabb rapszámukat(!), és legvégül pedig egy (magában az országban elérhetetlen) közösségi felületen megosztott videóban láthatjuk a kínai demokráciát egy amerikai szemével.

Ezzel párhuzamosan maga az esemény biztonsági előkészületei Pekingben annak rendje és módja szerint folytak. Érzékelhetően megnőtt a rendőri jelenlét. A városba ingázó vonatokon táskákat kutattak át, de még a lakosságból is soroztak be önkénteseket, hogy a polgárőrség a „stabilitást felügyelje”. Az árnyoldala az egésznek, hogy a közismert pekingi kormányellenes aktivistákat erre az időre vagy háziőrizetben tartják, vagy egyenesen kiutaztatják őket Pekingből az ülések idejére.

De mi is ez az egész?

A Lianghui vagy Two sessions az év legnagyobb politikai eseménye Kínában, aminek a pekingi Országos Népi Gyűlés Csarnoka ad helyet. Az ott összegyűlt politikai elit 2 héten át tanácskozik, melynek keretein belül áttekintik az elmúlt évet, megszemlélik az ország helyzetét és kilátásba helyezik a jövőbeli terveket. Két szerv ülésezik ekkor párhuzamosan, amiből ered a név.

A Nemzeti Népi Gyűlés egy közel 3000 főt számláló megválasztott törvényhozó testület. Törvényekről szavaznak, felügyelik a kormányt és megválasztják az állami tisztviselőket. A tagok csak részidős honatyáknak minősülnek és pénzt sem kapnak a szolgálatért. Ezen szerven belül képezi a kivételt a Nemzeti Népi Gyűlés állandó bizottsága, ami 166 főből áll. Az állandó bizottság látja el az egész gyűlés feladatait, az év során a megszabott keretek között.

A Kínai Népi Konzultációs Konferencia Nemzeti Bizottsága (CPPCC) egy politikai tanácsadó szerve a három  hatalmi ágnak. Az itt helyet foglaló 2157 fő az élet és Kína különböző területeiről érkezik. Ez a kínai demokrácia egy különlegessége. Az ország alkotmányának preambuluma feladatának határozza meg a „más országokkal való barátság építését, a szocialista modernizációért, az ország újbóli egyesítéséért és egységéért való küzdelmet”. A székek 2/3-át a kommunista párt tagjai foglalják el, míg a többin az Egységes Front pártjai osztoznak.

A Népi Csarnok ülésterme. Forrás: china.org.cn

A gazdasági ügyeket illetően a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang ismertette a terveket. Főbb pontok a kínai gazdasági növekedés lassulásának fényében kerültek kialakításra, és egy kiszámíthatóbb gazdaságra törekednek. Az éves GDP-növekedést 6-6,5%-ra tették, ami az elmúlt három évtized legalacsonyabbja, viszont ha teljesítik, akkor is a világ  egyik legnagyobb növekedési rátája lenne. Bejelentették továbbá a külföldi cégekkel szembeni gazdaságilag gátló tényezők felszámolását, és hogy „egyenlőkként kezelik” majd kínai vetélytársaikkal őket.

A hazai változások között szerepel az adócsökkentés, illetve 11 millió új munkahely teremtése, amivel milliárddolláros többlethez jut az ország népessége, így a fogyasztás mértékének a növelésével támogatják a gazdaság biztosabb növekedését. A kötvények kibocsátásából befolyt bevételeket pedig az önkormányzatok adósságkezelésére fordítják. A kutatás és fejlesztés területére szánt összegeket, illetve a hadsereg költségvetését tovább növelték. A fennálló kereskedelmi háborúról pedig azt jelentette be a miniszterelnök, hogy „pártolják az USA–Kína kereskedelmi tárgyalásokat”, de konkrétumok nem hangoztak el.

Külügyi politikában változatlanul hangsúlyozták Kína békés fejlődését, a „win-win” kapcsolatok létét, és az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésből eredő hozzájárulásukat a világjólét, béke és prosperitás oltáránál.

A Nemzeti Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke, Li Zhashu a magas minőségű törvényhozást hangsúlyozta a nagymértékű fejlődés érdekében. Az idei törvényhozásnak gondja lesz többek között a további nyitás jogi hátterének megteremtése, a hatályos polgárjog áttárgyalása, az új alkotmánymódosítás megszövegezése és a fegyveres erőkre vonatkozó törvények áttekintése. Li kiemelte, hogy a törvényhozásnak táptalaját Hszi Csin-ping vezetése adta, és hogy a bizottság feladatává tűzte ki az elnök által írt mű (Hszi Csin-ping: Thought on Socialism with Chinese characteristics for a New Era) tanulmányozását és integrálását.

Az Kínai Népköztársaság elnöke Hszi Csin-ping is felszólalt a vállalkozási kedv növeléséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében; a kis- és középvállalkozások és a high-tech vállalatok számára. A beszédében továbbá gazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális, kulturális összefogásra buzdította a Tajvani-szoros két partját. Hozzátette, hogy 70 éve jött létre az Új Kína, és fontos, hogy egy régió se maradjon ki a gazdag társadalom építéséből. Ebben az összefogásban kiemelt szereplő Fucsien.

A cikk írásának időpontjában még hátravan 2 ülés, ami a Legfelsőbb Népi Bíróság és a Legfelsőbb Népi Ügyészség éves jelentését érinti, illetve a záró szavazásokat. Az esemény március 15-én zárja be kapuit.

Írta: Kertai Zoltán Péter

Felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Járásbíróság kedden azt a két korábbi fegyőrt, aki egy migránsnak vélt kubai származású férfit bántalmazott 2015-ben.

Az elsőrendű vádlottat közösség tagja elleni erőszak, súlyos testi sértés bűntettében, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a bíróság és ezért két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A másodrendű vádlottat garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt marasztalta el a bíróság és egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta. Harmadik társuk 200 ezer forint pénzbüntetést kapott.

A három férfi – egyikük legénybúcsúját követően – 2015. július 18-án már ittas állapotban találkozott össze a későbbi sértettel Szegeden. A férfit az elsőrendű vádlott bőrszíne és faji hovatartozása miatt inzultálni kezdte, majd “büdös bevándorlónak” nevezte. A sértett erre azt válaszolta, magyarnak érzi magát, de a vádlott tovább szidalmazta.

A sértett barátnőjével és annak fiútestvérével elindult, de a társaság utánuk ment, és az elsőrendű vádlott megütötte a férfit, és a nőt is, mindketten földre kerültek, a nő eszméletét is elvesztette. A sértett, hogy barátnőjét megvédje a további bántalmazástól, többször megütötte az elsőrendű vádlottat. Ezt látva a vádlott társai is bekapcsolódtak a verekedésbe, többször megrúgva a sértettet. Az ismét földre kerülő sértettet több percig rugdosták, taposták és a nő testvérét is bántalmazták.

A bántalmazás következtében a nő súlyos sérüléseket szenvedett – járomcsontja több helyen eltört, több foga letört, kilazult – barátja és testvére könnyebben sérült meg. Az eljárás során az elsőrendű vádlott a bántalmazás tényét elismerte, de tagadta, hogy rasszista indíték vezérelte volna.

Az ügyész, a vádlottak és védőik három nap gondolkodási időt tartottak fent az esetleges fellebbezés bejelentésére.

Befejezte a rendőrség a nyomozást annak a hat férfinak az ügyében, aki a gyanú szerint 442 millió forinttal károsított meg külföldi gazdasági társaságokat és magánszemélyeket – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A közleményben azt írták, a 41 éves budapesti férfi és öt társa 2015 szeptembere és 2016 júliusa között úgy károsított meg kilenc külföldi céget és két külföldi magánszemélyt, hogy feltörte az elektronikus levelezésüket, majd partnercégnek kiadva magukat arról tájékoztatták őket, hogy megváltozott a bankszámlaszámuk, az utalásokat a továbbiakban másikra küldjék.

Az elkövetők a számlájukra érkezett mintegy 442 millió forintot készpénzben felvették – tették hozzá.

Közölték, a nyomozók a hat férfit azonosították és pénzmosás miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás vizsgálati szakaszában a rendőrség a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és az iratot átadták az illetékes ügyészségnek.

Áder János köztársasági elnök szerint Magyarország húsz évvel ezelőtti csatlakozása a NATO-hoz egyszerre volt stratégiai, politikai, katonai és erkölcsi döntés, de egyben történelmi elégtétel is a Jaltát követő keserves évtizedekért, és elismerés a vasfüggöny átszakításáért.

“Kiérdemeltük, hogy a transzatlanti szövetséghez tartozhassunk. A NATO-tagságot mi akartuk” – jelentette ki a magyar államfő Prágában a Biztonságunk nem tekinthető adottnak elnevezésű nemzetközi konferencián. Csehországban ezzel a rendezvénnyel emlékeznek meg hivatalosan és ünnepélyesen arról, hogy az ország húsz éve csatlakozott a NATO-hoz.

A konferencián, amely a Prágai Vár Spanyol termében zajlott, többek között részt vett és beszédet mondott Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök, valamint az Egyesült Államok és a NATO képviselői is felszólaltak. Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal közösen 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, az 1989-es kelet-európai rendszerváltást követő első bővítési hullám keretében. Szlovákia öt évvel később, 2004-ben lett a NATO tagja.

Áder a beszéde elején rámutatott: a magyar nemzet szabadságharcai a múltban azért buktak el, mert nem voltak szövetségesei. Ez a tapasztalat is vezetett oda, hogy az 1997-es népszavazáson a NATO-tagságot a résztvevők 85 százaléka támogatta. “Az emberek megértették, hogy a sorstól olyan esélyt kaptunk, amelyet elmulasztani súlyos hiba lett volna” – vélekedett az államfő.

A csatlakozás óta eltelt két évtized alatt Magyarország bebizonyította, hogy nem csupán haszonélvezője a szövetségnek, hanem forrása és építője is.

“Megtanultuk, hogy a biztonság megőrzése nem passzív tevékenység, és egy szövetség célja nem a szemlélődés, hanem a cselekvés” – jegyezte meg Áder. Húsz év alatt megtanultuk, hogy a közös ügyért olykor a világ túlsó oldalán kell síkra szállnunk, és hogy a biztonságnak ára van – fejtette ki az elnök. Ezért teszünk lépéseket a magyar haderő megújítására, a honvédség ütőképességének fokozására – tette hozzá. “Két évtizeddel ezelőtti döntésünk helyesnek bizonyult: az elmúlt húsz évet békében és biztonságban éltük meg. Jó tudni, hogy végre nem vagyunk egyedül” – szögezte le a magyar köztársasági elnök prágai beszédében.

A múlt héttől F-16-os vadászgépek is védik a román légteret, miután szolgálatba állt a tizenkét F-16-os Fighting Falcon harci repülőgépből álló első román repülőraj.

Az alkalomból szervezett ünnepségen részt vett Viorica Dancila román miniszterelnök és Gabriel Les védelmi miniszter. A repülők már két éve megérkeztek Romániába, de bevetésük nem volt, mert ki kellett képezni a pilótákat.

Az 53-as számú vadászraj a dél-romániai Calarasi megyei Borcea községben levő légi bázison állomásozik. Az ott megszervezett ünnepségen Viorica Dancila miniszterelnök kiemelte, hogy a korszerű gépek szolgálatba állítása jelentős előrelépést jelent a román légierő számára, amely ezáltal megerősítette védelmi képességét. A miniszterelnök szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy “eltántorítsanak a térségből érkező bármilyen ellenséges szándékot”. Jelezte: a román kormány továbbra is megad minden támogatást a román légi erő korszerűsítéséhez. Románia 15 éves NATO-tagságának évfordulóján ez a fejlesztés is bizonyítja, hogy az ország felelős és komoly partnere az észak-atlanti szövetségnek és a fekete-tengeri térség “valódi stabilitási pillére” – mondta Dancila.

Gabriel Les védelmi miniszter azt emelte ki, hogy a korszerű gépek szolgálatba állításával a román légteret még hatékonyabban fogják védeni, ezzel a lépéssel pedig Románia közelebb kerül a NATO szabványainak teljesítéséhez.

Les elmondta, hogy a tavalyi év végén tárgyalásokat folytattak további öt használt F-16-os vadászgép megvásárlásáról. Kifejezte reményét, hogy ezeket Romániában fogják felújítani. A miniszter a múlt héten a román közszolgálati televízió egyik műsorában közölte, hogy Románia további 36 F-16-os vadászgépet szeretne vásárolni.

Bukarest 2013-ban állapodott meg Portugáliával a tizenkét használt repülőgép megvásárlásáról, ezeket a nyugat-európai országban újítottak fel. A tranzakció értéke 628 millió euró volt.

A román légierő jelenleg izraeli segítséggel felújított – orosz gyártmányú -, MiG-21 Lancer típusú vadászgépeket használ. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül harminc-negyven harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le.

Az amerikai védelmi minisztérium azt ajánlotta Varsónak, hogy állandóvá tenné a Lengyelországba telepített amerikai fegyveres erők egy részének jelenlétet – írta a Rzeczpospolita lengyel napilap.

Washington legalább ezer fővel növelné lengyelországi katonai jelenlétét, de “sokkal többről is lehet szó” – írja a jobbközép, a jelenlegi lengyel kormány felé inkább távolságtartó, de egyes témákban jól értesült Rzeczpospolita. A lap szerint az amerikai jelenlét “teljesen új jelleggel” bírna, az alakulatok egy része – elsősorban a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierők is – állandó jelleggel állomásozna Lengyelországban.

A Rzeczpospolita arra a bizalmasnak kezelt jelentésre hivatkozott, amelyet a Pentagon miniszterhelyettese, John Rood által vezetett küldöttség mutatott be szerdán varsói tárgyalásán.

A napilap az amerikai kongresszus alsóházában szerdán lezajlott meghallgatást is említi, amelyen a Pentagon egy másik tárcavezető-helyettese közölte: Lengyelországnak egy “nagyon komoly, igényes ajánlatot tettek, közösen dolgoznak a részleteken”, a tárgyalások az ez ügyben kötendő megállapodásról még 6-12 hónapig tartanak.

Ugyanezen a meghallgatáson Curtis Scaparrotti, az amerikai fegyveres erők európai főparancsnoka a Rzeczpospolita szerint elmondta: a Lengyelország és az Egyesült Államok között fennálló kapcsolatok jellegére, valamint az amerikai katonák által betöltött lengyelországi misszióra való tekintettel szükség van egy “az eddiginél állandóbb jellegű” bázis létesítésére Lengyelországban.

Scaparrotti szerint a bázis létesítése, az erre szánt eszközök folyósítása két-három évet vehet igénybe.

A Rzeczpospolita értesülései szerint Lengyelországnak ezt megelőzően korszerűsítenie kellene az amerikai erők rendelkezésére álló infrastruktúrát. “Szó van különösen a (nyugat-lengyelországi) Zagan környéki gyakorlóterekről, valamint (az északnyugat-lengyelországi) Torun és Bydgoszcz városok közelében építendő teljesen új létesítményekről” – írják.

Lengyelországban 2017-től állomásozik mintegy 4,5 ezer amerikai katona úgynevezett állandó rotációs jelleggel, féléves ciklusokban váltva egymást többek között a Zagan közelében telepített amerikai páncélos dandárnál, valamint a NATO nemzetközi, amerikai parancsnokságú, Északkelet-Lengyelországba telepített zászlóaljánál.

A lengyel kormány az amerikai katonai jelenlét állandósítására és növelésére törekszik. Az állandósítást, akár egy lengyelországi bázis formájában, szorgalmazta Andrzej Duda lengyel elnök is, amikor tavaly szeptemberben Donald Trumppal együtt aláírták a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.

Tod Wolters amerikai tábornok lesz a NATO európai erőinek új főparancsnoka. Patrick Shanahan ügyvezető amerikai védelmi miniszter jelöltjét a NATO politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács elfogadta.

A NATO katonai vezetője mindig amerikai katonatiszt, mert a szervezet főtitkárát mindig Európa jelöli. A jelenlegi NATO-főtitkár a norvég Jens Stoltenberg. Wolters jelenleg az Európában és az Afrikában állomásozó amerikai légierő tábornoka, korábban vadászpilótaként négy iraki hadműveletben is részt vett.

Az új kinevezett Curtis Scaparrotti tábornokot váltja az európai erők főparancsnoki posztján. A váltás néhány héten belül történik meg.

A szövetséges erők belgiumi székhelyű európai főparancsnokságának első vezetője az amerikai Dwight Eisenhower volt, aki 1950 és 1952 között látta el ezt a posztot. Eisenhower a második világháborúban az Egyesült Államok Európában harcoló csapatainak főparancsnoka, majd 1953-tól 1961-ig az Egyesült Államok elnöke volt.

Négy hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy tüntetőt, aki arcon ütött egy sorfalban álló rendőrt a budapesti Kossuth téren 2017 áprilisában – közölte a fővárosi főügyészhelyettes.

Fürcht Pál a közleményben azt írta, a 44 éves férfi egy délutáni, rendőrök által biztosított tüntetésen vett részt, ahol a Parlament lépcsősora előtt a tömeg előrenyomulásának megakadályozásában részt vevő, szolgálatban lévő egyik rendőrt arcon ütötte.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat. A bíróság a férfit a vádban bűnösnek mondta ki, és nem jogerősen egy év négy hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A török és az orosz haderő is járőrszolgálatot kezd pénteken az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, amelyet túlnyomórészt továbbra is szélsőséges csoportok tartanak megszállva – jelentette be Hulusi Akar török védelmi miniszter az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában.

Akar kifejtette: a tartomány peremén egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezet található, amelyben Ankara 12, Moszkva pedig 10 megfigyelőponttal rendelkezik. A február 14-én Szocsiban tartott orosz-török-iráni csúcstalálkozó nyomán született megállapodás értelmében az orosz katonák Idlíben kívül, míg a török katonák a demilitarizált övezetben teljesítenek majd őrjáratot – közölte, hozzátéve, hogy ez fontos lépés a tűzszünet fenntartása, valamint a térség stabilitásának biztosítása szempontjából.

Az Anadolu hírügynökség információi szerint a török járőrszolgálat vonala Idlíb északi része és Aleppó tartomány déli része között húzódik.

Akar pénteken emellett arról is beszámolt, hogy a pénteki nappal fel lett oldva az a Törökországgal szembeni korlátozás, amely tiltotta Idlíb tartomány, valamint az északabbra fekvő, török ellenőrzés alatt álló Afrín körzet légterének használatát. Ez szintén Ankara és Moszkva rendkívül előrehaladott együttműködésének a jele – húzta alá a védelmi miniszter.

A szíriai rendezésben érdekelt Ankara és Moszkva tavaly szeptember 17-én állapodott meg abban, hogy 15-20 kilométer széles sávban létrehoz egy demilitarizált ütközőövezetet Idlíbben, a kormánycsapatokat és a lázadókat elválasztó demarkációs vonal mentén. A megállapodás célja az volt, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés akkoriban tervezett nagyszabású offenzívájának.

A Törökországgal határos Idlíb tartomány az egyetlen olyan jelentősebb terület Szíriában, amely túlnyomórészt továbbra is a kormányellenes erők kezén van. 2017-ben ott hozták létre az északi feszültségcsökkentési övezetet, ahová azokat a militánsokat szállították át családjaikkal, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert és békét kötni Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerével.

A tartomány nagy részét az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő ernyőszervezet, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista szövetség tartja fennhatósága alatt. Ankara eddig mindent elkövetett annak érdekében, hogy betartsák a tűzszünetet Idlíbben, egyebek mellett azért, hogy megelőzzön egy Törökország felé induló menekültáradatot, de a kormányerők az utóbbi hetekben mégis tűz alá vették a térséget, amire a dzsihadisták a rezsim hadállásai elleni támadásokkal válaszoltak.

Az Anadolu adatai alapján a szíriai kormányerők Idlíb ellen végrehajtott támadásaiban az éve eleje óta 111 civil meghalt, 335 pedig megsebesült.

A török védelmi miniszter a pénteki interjúban kegyetlennek nevezte a bombázásokat, és jelezte: egyeztetéseket folytatnak Moszkvával a légicsapások leállíttatása érdekében.

Míg Oroszország és Irán a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt támogatja, Törökország az Aszad megbuktatásáért harcoló mérsékelt lázadókat látja el fegyverekkel.

A tavasz első fuvallata február 28-án érkezett. Aznap balzsamos 20-22 fokos melegben mondhattunk búcsút a télnek, amely bőven adott lehetőséget havas fotók készítésére. Március első hete azért még tartogatott szürke időt is, ahogy azt kora tavasszal megszokhattuk és ahogy az a bejegyzéshez összeválogatott tizenhét képen is látszik. 

Az SP-LMC lajstromjelű lengyel ERJ-190-es szorgalmasan járja a Budapest-London (City Airport)-Budapest útvonalat.

Boeing 737 Max 8-as, ezúttal török színekben.

Március 7-én Isztambul felé indul a Turkish Max 8-asa, aznap este pedig a kenyai Mombasa felé vette az irányt. Most egy ideig nem látjuk, ahogyan a többi Maxot sem.

Egy másik török Boeing, a Pegasus 737-800-asa.

A 13L pályáról indul a Norwegian B737-800-asa, vezérsíkján a kissé nyelvtörő nevű Bjornstjerne Bjornson norvég író képmásával.

Ezüst-piros Boeing érkezik.

A belarusz Belavia Minszk-Budapest-Belgrád-Budapest-Minszk járatát ezúttal egy rövid ERJ-175-ös teljesítette.

A lett Air Baltic kissé jobbra lógó Airbus A220-asa Rigából érkezett. Két nap múlva felszállás közben szerettem volna lefotózni az Air Baltic 220-asát, de az egy meghibásodás miatt Ferihegyen ragadt.

Február 28. Első alkalommal szállt le Ferihegyen a LaudaMotion.

Egy ex-Turkish, LaudaMotion A320-as, az OE-LOM  indul Stuttgart felé.

Az Emirates a 2020-as Dubai Expo hivatalos légitársaságaként, több A380-ast és B777-est díszített egy ásatások során előkerült aranygyűrű ihlette mintával. Az A6-ENM egyike azoknak a triplaheteseknek, amelyekre a narancsszínű, Opportunity (Lehetőség) nevű minta került.

Az Emirates saját gyártású, közel 40 méter hosszú és 12 méter széles matricáját hat ember 84 munkaórával tette fel a repülőgép törzsére. A narancsszínű minta mellett van még zöld és kék is, amelyek időnként megfordulnak Budapesten is.

Embraer ERJ-170-es az EgyptAir Express színeiben. 

Ez a '98-as gyártású B737-400F közel húsz évig az Alaska Airlinesnál repült. A letárolt gépet teherszállítóvá alakították át és az ASL Airlines Belgium repüli osztrák lajstromban.

Az Open Skies program orosz An-30-asa kényszerpihenőn a kecskeméti repülőbázison. Március 7-én megjött a felmentő sereg – szintén egy An-30-assal. (A típus egy korábbi látogatásáról itt írtunk.)

Feladatról visszatérőben a francia Aviation Defence Service három Dassault Falcon 20-asának egyike, az F-GPAD lajstromjelű példány. A „guerre électronique” gyakorláshoz alájátszó gépet két pilóta repüli, a fedélzeti rendszereket egy fő kezeli. Állítólag. 

És ha már military - JAS39-es rácsapása a Bakony Harckiképző Központ lőterére.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A körülmények jelenleg nem kedveznek a gyors csapatkivonásnak – fogalmazott egy képviselőházi meghallgatáson Joseph Votel tábornok, az amerikai hadsereg Közel-Keletet felügyelő Középső Parancsnokságának vezetője.

A tábornok leszögezte egyúttal azt is, hogy nincs rajta nyomás az amerikai katonák Szíriából történő gyors kivonása érdekében, sőt a kivonulásnak pontos időrendje sincs.

Votel hangsúlyozta: az amerikai katonák fő küldetése Szíriában az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése és az amerikai katonák védelme. Fontosnak mondta, hogy a kivonulás úgy történjék meg, hogy az ne sodorja veszélybe se az amerikai, se a szövetséges haderő biztonságát.

“Pillanatnyilag semmiféle nyomás nem nehezedik rám a kivonulás ügyében” – szögezte le a tábornok a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán.

Donald Trump decemberben jelentette be, hogy szerinte sikerült legyőzni az Iszlám Államot, ezért a mintegy kétezer fős amerikai kontingenst kivonják Szíriából. Pontos menetrendet ugyan nem vázolt fel, de leszögezte: ez a lehető leghamarabb megtörténik. Bejelentését felháborodás fogadta az Egyesült Államok szövetségesei és az amerikai politikusok körében egyaránt, és részben ennek következményeként nyújtotta be lemondását Jim Mattis védelmi miniszter is. Az elnököt később tanácsadói valószínűleg meggyőzték, mert finomított álláspontján. Közölte, hogy mintegy kétszáz amerikai katona mégis Szíriában marad, és csatlakozva az európai szövetségesekhez részt vesz a Szíria északkeleti vidékén tervezett biztonsági övezet kialakításában. Emellett további kétszáz amerikai katona a jordániai határnál lévő egyik katonai bázison marad.

Az Egyesült Államok politikusai körében vita van arról, hogy milyen mértékben sikerült legyőzni az Iszlám Államot. Votel tábornok a fegyveres erőkkel foglalkozó bizottság tagjai előtt kifejtette: a terrorszervezet egyáltalán nem hátrál meg és radikalizálódott. Mint fogalmazott: a terroristák “a megfelelő időre várnak, hogy ismét támadjanak”.

A tábornok hangsúlyozta: az egyelőre szétszóródott szervezet terroristái elleni offenzívát fenn kell tartani.

Algériában az elhalasztott választások előtt tízezrek vonultak az utcára, és az ország történetének eddigi legnagyobb tüntetéssorozata vette kezdetét az arab tavasz óta. A demonstrációk akkor kezdődtek, mikor a jelenlegi elnök, Bouteflika bejelentette, ismételten versenybe száll az államvezetői székért. A tüntetések Algír városán kívül még 40 településen folytak; mint például Oran, Constantine, Setif, Tizi Ouzou és Bouira városában is nagy tömegeket mozgatott meg a demonstrációsorozat. A jelenlegi elnök választáson való indulása ellen a közösségi médiában is széleskörű mozgalom vette kezdetét.

Az elmúlt hetek eseményei

Az események általában békésen folytak, Algír kivételével, ahol az elnöki palota közelében harcok alakultak ki a biztonsági erők és a tüntető tömeg között. Az összecsapásokban többen is megsérültek. A vezérkari főnök és védelmi miniszterhelyettes aggodalmát fejezte ki a tüntetésekkel kapcsolatosan, és óvatosságra, valamint az erőszak kerülésre kérte az embereket. Az eseményekkel kapcsolatosan ez volt az első hivatalos megnyilvánulás a hadsereg részéről.

A tüntetéssorozat részeként a média dolgozói közül március 1-jén többen összegyűltek Algír központjában és a „Demokrácia” jelszót skandálva tiltakoztak a közmédia ellen, mert annak híradásaiban az utcákon zajló eseményekről nem esett szó. Csak azt követően adtak hírt a tüntetésekről, hogy több, a közmédiában dolgozó személy is benyújtotta felmondását. Az újságírók közül többeket is letartóztatott a rendőrség, és csak több órányi fogva tartást követően engedték őket szabadon.

A most 82 éves államfő negyedik ciklusát fejezi be ebben az évben. 2013-ban azonban agyvérzést szenvedett, és egészségi állapotára hivatkozva alig mutatkozik nyilvánosság előtt. Bouteflika rendszeresen gyógykezelésekben részesül egy svájci klinikán, ám ötödik alkalommal is indul a választásokon az FLN–National Liberation Front (Nemzetit Felszabadító Front) jelöltjeként. A rezsimet mindig is átláthatatlan döntéshozatali rendszer jellemezte, de mára tagadhatatlanul nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer vezéralakja képtelen egyedül kormányozni Algériát.

Forrás: middleeastmonitor.com/20190227-tens-of-thousands-of-algerian-students-extend-protests-against-bouteflika/

A tüntetéseket követően az elnök leváltotta kampánymenedzserét. Majd az Ennahar TV-ben Abdelghani Zaalen, az új kampányigazgató az államfő nevében bejelentette, hogy nem fogja visszavonni indulási szándékát. Azonban, amennyiben győzelemmel zárja az elnökválasztást, egy éven belül idő előtti választásokat ír ki. A bejelentésének nem sikerült csillapítani a kedélyeken, a tüntetések folytatódtak  amikhez a társadalom egyre szélesebb rétegei csatlakoztak. Az emberek elveszítették az elnökbe vetett hitüket, és már csak a hatalomhoz ragaszkodó elit bábját látják benne, az ajánlatában pedig az ő időhúzásukat. A tüntetéssorozat eredményesnek tűnik egyelőre, ugyanis Bouteflika bejelentette, az április 18-ra tervezett választások máskor kerülnek megrendezésre, és nem kíván ötödik alkalommal is indulni az elnöki posztért.

Ellenzéki összefogás?

Az ellenzéki pártok közül néhányan megpróbáltak koalícióra lépni, az Iszlám Igazság párt és Fejlődés Front párt, de a tárgyalások egyezség nélkül értek véget. Ennek oka, hogy a pártok nem rendelkeznek közös ideológiai alappal, és az ország jövőjével kapcsolatos elképzeléseik is eltérőek. A legnagyobb iszlamista ellenzéki párt, a Társadalomért és Békéért Mozgalom bejelentette, amennyiben Bouteflika nem áll el a választásokon való indulástól, kiszállnak a versenyből és nem indítanak jelöltet az április 18-i választáson. A helyi média értesülései szerint a párt súra tanácsának 145 tagja szavazott a visszavonulás mellett, míg 97 ellene.

A tüntetések harmadik hetére már több  politikus is csatlakozott az elnök újbóli jelölése ellen, amiből arra lehet következtetni, hogy mára a politikai elit sem egységes már.

A múlt lábnyoma

Elemzők véleménye szerint a társadalomban mély nyomot hagyott az 1990-es években 200 000 ember halálát okozó vérfürdő. Emiatt az algériai társadalom tartózkodott a nyilvános politizálástól és a fegyveres erőktől való félelem mellett egyfajta kiábrándultság is áthatja az emberek viszonyát a politikához. A francia gyarmatbirodalomtól való függetlenedés óta ugyanaz a politikai–katonai elit uralja az államot. Az országban az arab tavasz eseményei – amelyek a környező országokban rezsimváltáshoz vezettek – sem tudták meggyengíteni Bouteflika immáron két évtizedes hatalmát. Sőt, a négy évvel ezelőtti választások eredményeire nagy hatással voltak az arab világ államaiban zajló események; kifejezetten a szíriai és líbiai polgárháború. Az emberek biztonságot és békét szerettek volna, így megválasztották negyedik alkalommal is vezetőjüknek az agyvérzésből lábadozó elnököt. A múltban történtek miatt megnőtt a bizalmatlanság minden társadalmi rétegben, és senki sem mert jelentős nemzeti párbeszédet kezdeményezni a változás érdekében.

A 30 éven aluliak több mint negyede munkanélküli, ami fokozza a politikai vezetéssel szembeni elégedetlenségüket. A gazdaság nagy hányadát állami tulajdonban lévő cégek uralják, melyeket a hosszú évek óta uralkodó felső vezetői réteg irányít, vagy hozzájuk közel álló iparmágnások.

Habár Bouteflika bejelentette, hogy nem indul a választásokon, a tüntetések nem érnek véget, ugyanis az emberek nem kifejezetten az ő személye ellen vonultak az utcákra, hanem a kormánypárt által kiépített rezsim ellen. Az FLN párt vezetői nyitottak a néppel való párbeszédre, azonban a társadalom elutasítóan reagált, és több új tüntetést is szerveztek a politikai vezetés ellen.

Az elmúlt hetek eseményei minden jellel arra utalnak, hogy felnőtt Algériában egy nemzedék, akik készek tenni a változás érdekében. Azonban a több évtizede hatalmon levő elit leváltása csak hosszú és kitartó erőfeszítéssekkel érhető el, és társadalmi egység nélkül ez egyelőre nem lehetséges. Ez utóbbi véghezvitele csak teljes körű ellenzéki összefogással teremthető meg, amit még nem sikerült elérni.

Súlyos testi sértés miatt jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Nagykátai Járásbíróság gyorsított eljárásban egy férfit, aki rátámadt egy teherautó vezetőjére februárban Nagykátán – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az eset azután történt, hogy a vádlott keresztfia kiszaladt az úttestre és nekirohant a teherautónak. A gyermek a baleset után a lábát fájlalta. A sofőr hívta a mentőket, a gyermek édesanyja pedig értesítette a rokonait, köztük a vádlottat is a történtekről.

A férfi autójával a helyszínre hajtott és ütni kezdte a teherautó vezetőjét. A bántalmazás következtében a sofőr nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett: eltörött az orrcsontja, az arca zúzódott, a szemöldöke pedig felrepedt.

Az izraeli légierő mintegy száz célpont ellen intézett légicsapással válaszolt a csütörtök este a Gázai övezetből Tel-Aviv felé indított két Fadzsr-rakétára.

Izrael a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt tekinti felelősnek a Tel-Avivra célzott rakétákért, noha a Hamász és az Iszlám Dzsihád is tagadta a támadást. Az ellentámadás célpontjai között volt a Hamász tengerparti támaszpontja, föld alatti rakétakészítő üzeme és raktára, egyik kiképző központja és gyakorló pályája. A létesítményekben nem tartózkodtak emberek, mert számítottak az izraeli hadsereg válaszcsapására.

A célpontokról az éjjel egykor befejezett, Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezetésével tartott rendkívüli értekezleten döntöttek a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán a katonai és polgári vezetők. A hajnali légicsapások idején a Gázai övezetből rakétákat lőttek a határon fekvő Szderot városra és a környező izraeli településekre, de a Vaskupola védelmi rendszer megsemmisítette azokat.

A rádió politikai elemzői szerint a Hamász azért lőtte a rakétákat Tel-Aviv irányába, mert elégedetlen volt az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalásokon az izraeli ajánlattal, amelyet Jeruzsálem az övezet határán zajló tüntetések leállításáért, valamint az onnan izraeli területre irányított léggömbös robbanószerkezetek indításának beszüntetéséért ígért.

Két rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Tel-Aviv irányába, de az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszerének rakétái a levegőben megsemmisítették őket – jelentette esti híradásában a 13-as kereskedelmi tévécsatorna.

A tévé szakértői szerint az esti órákban két iráni gyártmányú Fadzsr rakétát indítottak az iszlamista Hamász mozgalom által irányított Gázai övezetből. Tel-Avivban és környékén megszólaló légvédelmi szirénák hangjára a közel félmilliós izraeli nagyváros lakói védett szobákba vagy más fedezékekbe menekültek, majd két robbanás hallatszott.

A Gázai övezetből származó források, valamint az izraeli hadsereg illetékesei is megerősítették, hogy nem téves riasztás történt, hanem a 2014-es Erős Szikla hadművelet óta először rakétákat lőttek ki Izrael legsűrűbben lakott, központi részére. Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere közleményben tudatta, hogy a közeli órákban megnyitják a nyilvános óvóhelyeket a városban, hogy a védett betonszobával nem rendelkező, régi épületek lakói oda meneküljenek újabb rakétatámadás esetén.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze a Tel-Aviv-i katonai főhadiszállásra, amely egy órával a két rakéta kilövése után megkezdődött. A megbeszélésen várhatóan értékelik a helyzetet, és az izraeli válaszról döntenek.

A televízió értesülései szerint az utóbbi napokban a színfalak mögött egyiptomi közvetítéssel élénk tárgyalások folytak az izraeli kormány és a Hamász között az övezet határán zajló tüntetések leállításáról, valamint az onnan Izraeli területre irányított léggömbös robbanószerkezetek indításának beszüntetéséről.

Az egyiptomi küldöttség a tévé szerint az esti rakétatámadás után, a Hamász váratlan támadása miatt dühödten távozott. Az izraeli kormány egyik magas rangú, név nélkül nyilatkozó tisztségviselője szerint nem a Hamász, hanem egy másik palesztin szervezet lőtte ki a rakétákat, hogy ezzel megtorpedózzák a tárgyalásokat.

Ronen Manelis, a hadsereg szóvivője a tévének azt nyilatkozta, hogy szemben a korábbi hírekkel, a Vaskupola védelmi rendszer nem lőtt ki ellenrakétákat, de a gázai lövedékek nem okoztak károkat. Közölte, hogy nem vezetnek be semmilyen különleges polgári védelmi előírást, s nem kérik a lakosságot készültségének növelésére.

Az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt március 15-i hatállyal visszavonta a tűzgyújtási tilalmat az ország teljes területén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A közleményében a Nébih hangsúlyozza, hogy erdőben a tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken, szélcsendes időben lehet tüzet rakni. Őrzéséről, eloltásáról és a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni.

Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza, de az erdőkön kívül és a lakott területeken is indokolt az óvatosság a tűzzel, mivel felügyelet nélkül itt is könnyen továbbterjedhet – írták.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.