Biztonságpolitika

A független hírmagazin felidézte: Angela Merkel kancellár 2016 januárjában kijelentette, hogy a “visszataszító” bűncselekmények megkövetelik “a jogállam kemény válaszát”, ezért az elkövetőket a lehető leggyorsabban kézre kell keríteni, és származásukra, hátterükre tekintet nélkül meg kell büntetni.

Több mint három év után megállapítható, hogy a német igazságszolgáltatás “adós maradt” ezzel a kemény válasszal – tette hozzá a Der Spiegel. Kiemelte, hogy a kölni rendőrség haladéktalanul megalakított egy nyomozócsoportot, amelyben a csúcsidőben száznál is többen dolgoztak, olyan sokan, mint terrortámadások idején, és munkájukat még a brit rendőrség, a Scotland Yard videóelemző specialistái is segítették.

Azonban szakértők kezdettől fogva igen borúlátóan ítélték meg a nyomozás sikerének esélyét. A három elítéltre is csak azért sikerült rábizonyítani a bűncselekményt, mert a támadás előtt szelfit készítettek magukról és áldozatukról, így lehetett őket azonosítani. Sok további esetben viszont az áldozatok nem tudták egyértelműen felismerni azokat, akik molesztálták őket.

A kölni bíróság kimutatása szerint 1304 feljelentést tettek a Köln belvárosában 2015 szilveszterén történtek miatt, és 661 nő esett szexuális bűncselekmény áldozatává. Az ügyészség 290 feltételezett elkövetőt azonosított, de csak 43 eljárást tudott indítani, amelyek révén 52 személy ellen emeltek vádat. A legnagyobb csoportokat az algériaiak, a marokkóiak és az irakiak alkották, 17, 16, illetve 7 fővel.

A 43 eljárás közül hatot leállítottak, mert nem lehetett megállapítani a feltételezett elkövető tartózkodási helyét. A befejezett 37 eljárásban 32 embert ítéltek el, de a legtöbb esetben nem szexuális bűncselekmény, hanem lopás, rablás vagy orgazdaság miatt. A legsúlyosabb büntetést, egy év és 11 hónap szabadságvesztést egy harminc éves algériai férfira szabták ki rablás miatt.

Szexuális bűncselekményért csak három embert ítéltek el, és közülük ketten csupán felfüggesztett büntetést kaptak – áll a Der Spiegel összeállításában.

Kölnben és több más német nagyvárosban 2015 szilveszterének éjjelén tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények.

A közlemény szerint a férfi öt vendégházban, illetve szállodában összesen 53 éjszakát töltött el úgy, hogy egyszer sem fizetett. A múlt év januárjában kilenc éjszakát töltött Cserkeszőlőn egy apartmanházban, februárban két hetet Kőröstetétlen egyik vendégházában, márciusban Tiszakürtön tizenhárom éjszakára szállt meg egy lakóháznál, majd Szolnokon tizenkét éjszakára a Tisza Szálló vendége volt. Áprilisban szintén egy szolnoki vendégházban töltött el öt éjszakát a vádlott, de sem szándéka, sem lehetősége nem volt arra, hogy fizessen a szállásokért – közölte a törvényszék.

A büntetlen előéletű német férfit ötrendbeli csalás miatt 1 év 8 hónap börtönre ítélte a bíróság. (Jobban járt volna, ha egy repülőgépen verekszik, és még a rendőrt is lefejeli: akkor felfüggesztettel megúszta volna. A -szerk- megj.)

A Carnegie intézet által szervezett leszerelési konferencián Biegun hangsúlyozta: a Trump-kormányzat a jelenlegi elnöki ciklus végéig, azaz 2021 januárjáig szeretné elérni Észak-Korea “végleges és teljes mértékben ellenőrizhető” atomfegyver-mentesítését. A kelet-ázsiai ország ellen hozott amerikai szankciók feloldására csakis ekkor kerülhet sor – fogalmazott Biegun.

Beszédében a különmegbízott megerősítette a múlt héten mind Mike Pompeo külügyminiszter, mind John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó által már közölt információt, miszerint a háttérben jelenleg is folytatódnak az egyeztetések. Ahogyan fogalmazott: “a diplomácia nagyon is élő” a két ország között.

Biegun kifejtette: az Egyesült Államok arra számít, hogy továbbra is “szorosan együttműködhet” Észak-Koreával.

A leszerelési konferencián részt vett Andrea Thompson, a külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára is, aki szintén az amerikai-észak-koreai párbeszéd fenntartásáról beszélt. Elmondta: a külügyi apparátus a következő csúcstalálkozón dolgozik. Ennek időpontjáról azonban nem nyilatkozott. Mindössze annyit mondott: lesz újabb csúcstalálkozó, de nem tudni mikor.

Andrea Thompson “hihetetlenül fontosnak” mondta, hogy a nemzetközi közösség továbbra is fenntartsa az Észak-Korea ellen hozott ENSZ-szankciókat.

Az elmúlt napokban az amerikai kormányzat tagjai többször is megerősítették, hogy folynak a tárgyalások Washington és Phenjan között. John Bolton legutóbb vasárnap, egy televíziós vitaműsorban tért ki erre, mondván, hogy Donald Trump készen áll egy következő csúcstalálkozóra, bár ehhez még időre van szükség. Mike Pompeo a múlt héten egy iowai rendezvényen beszélt a háttérben folytatott párbeszédről, Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője pedig szintén megerősítette, hogy folynak az egyeztetések, részletekről azonban ő sem kívánt beszámolni.

Az Emlékezet erdeje nevet viselő kertet évekkel ezelőtt kifejezetten azzal a céllal hozták létre és ültették be ciprusokkal, olajfákkal, hogy állandó emlékhellyé váljon. Az egybegyűltek, politikusok, rendőri vezetők, civil szervezetek képviselői, hozzátartozók, egy-egy szál fehér virágot elhelyezve rótták le kegyeletüket a terrorizmus áldozatainak szövetsége (AVT) által szervezett eseményen.

“Nem felejtem és nem bocsátom meg” – mondta Ángeles Pedraza, az AVT tiszteletbeli elnöke, aki 25 éves lányát veszítette el a támadásban. Az asszony beszédében felidézte annak az éppen 15 évvel ezelőtti napnak a gyötrelmes pillanatait, amikor gyereke után kutatott “ezer darabra tört szívvel”.

Ahogy minden évben mindig, most is a spanyol főváros főterének számító Puerta del Solon kezdődött a megemlékezések sora. A beszédek nélküli rövid eseményen Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Ángel Garrido, a madridi autonóm kormány elnöke és Manuela Carmena madridi polgármester helyezett el közös koszorút az egykori királyi posta épületének falán található, a tragédia emlékére készített bronzplakettnél. Ezzel egy időben az egész madridi autonóm közösség területén megszólaltak és öt percig zúgtak a templomi harangok.

A számos madridi rendezvényen kívül az ország más részein is megemlékeztek a tragédiáról. Több város önkormányzatánál, valamint rendőrségi épületek előtt is sokan gyűltek össze délben egyperces néma főhajtásra.

2004. március 11-én kora reggel 11 bomba robbant fel a spanyol város négy különböző pontján, és amellett, hogy kioltotta 193 ember életét, több mint 1800 embert sebesített meg. A merényleteket az al-Kaida követte el.

A támadás dátuma vízválasztó az ország történetében, azóta a biztonsági erők kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi terrorizmusra.

A madridi merényletek évfordulója egyben a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja is.

H. Nagy tíz éven át gyakorolt ügyvédi praxisából érkezett az egykori Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez ahol jogtanácsosként, a hatóság jogutód szervezeténél a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál osztályvezetőként, majd főosztályvezetőként vette ki részét a munkavédelem állami irányítási és hatósági feladataiból.

A hatóság többszöri átszervezésének idején (a terület 2016-tól Nemzetgazdasági, 2018-tól pedig a Pénzügyminisztériumhoz került), részt vett többek között a munkavédelmi tárgyú nemzeti jogszabályok megalkotásában, az EU irányelvek nemzeti jogba történő átültetésében továbbá a Munkavédelem Nemzeti Politikájának kidolgozásában és a végrehajtás irányításában.

A jogi és munkavédelmi végzettségű szakember nemzetközi együttműködések szintjén is képviselte a magyar hatóságot. Részt vett például Görögország munkavédelmi hatósági tevékenységének átfogó értékelésében.

A stratégiai feladatokat érdemben március elejétől átvevő H. Nagy munkavédelmi hatósági, irányítási, valamint nemzetközi tapasztalatai, kapcsolatai révén jelentősen hozzájárul majd az Alemona Hungary Kft. mindenkori, a legújabb tudományos kutatási eredményeken alapuló, „jövőformáló” törekvéseihez. E fejlesztésekre hazánkban ma még leginkább csak azok a nemzetközi viszonylatban is meghatározó gyógyszer-, és vegyipari, elektronikai, járműipari vállalatok nyitottak, amelyek már felismerték a jól működtetett munkavédelem munkaerő megtartó és fejlesztő szerepét, valamint üzletmenetük szerves részét képezi a biztonság és fenntarthatóság.

Mindemellett, az új stratégiai vezetőt szakmai tapasztalata alkalmassá teszi arra is, hogy a vezető nagyvállalatoknál már bevált vagy újonnan kifejlesztett biztonsági, környezetvédelmi eljárásokat, jó gyakorlatokat sikerrel ismertesse meg az erre nyitott hazai munkáltatókkal, munkavállalókkal a cég bázisán kialakított szakmai csoporttal együttműködve. Az „Alemona – Közösség a munkavédelemért” céljainak megvalósítása elképzelhetetlen a szélesebb körű nyilvánosság megszólítása nélkül, így H. Nagy készséggel működik együtt szakmai, érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, de újságírókkal, szerkesztőségekkel is minden olyan cikk, riport, híranyag elkészítésében, ami kapcsolódik a munkahelyi egészség, biztonság témaköréhez.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet végezni. Valószínűleg még kevesebben tudják azt, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez a hozzájárulásunkra van szükség. E hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő belépéssel, mint ráutaló magatartással adjuk meg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i hatályba lépésével jelentős változás következett be. A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, ebben az esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell. Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a vagyonvédelmi törvény jogalapokra tekintettel történő deregulációja vált szükségessé.

A magyar Országgyűlés előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvénytervezet rendezni fogja ezt a kérdést és a módosítás elfogadását követően a kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

„Fontos kiemelni, hogy e jogalap alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az úgynevezett érdekmérlegelési tesztet, melynek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket és kérésre az érintettek vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) rendelkezésére kell tudni bocsátani azt” – tette hozzá Kárpáti Dániel, a Deloitte Legal ügyvédje.

Az érdekmérlegelési teszt egy több lépésből álló módszer, amely során az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait ütköztetik az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogi és üzleti érdekeivel és céljaival. Az adatkezelés kizárólag abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.

További lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg a kép-, illetve hangfelvételek megőrzésére a vagyonvédelmi törvény szigorú határidőket állapít meg, amelyeket a NAIH gyakorlata szerint azoknak az adatkezelőknek is alkalmazniuk kell, akik nem esnek ezen jogszabály hatálya alá. Ennek megfelelően jelenleg főszabály szerint három munkanapig, speciális esetekben pedig harminc vagy hatvan napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a három munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez. A salátatörvény várhatóan hatályon kívül helyezi majd a jelenlegi előírásokat és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva. Fontos azonban, hogy minden esetben meg kell tudni indokolni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.

„A vagyonvédelmi törvény deregulációs változásai az adminisztrációs terhek könnyítése irányába mutatnak, azonban az adatkezelőknek továbbra is szükséges lesz megfelelő dokumentációval körülbástyázniuk magukat, hogy a kamerás megfigyelés, különösen a felvételek megőrzési idejének a jogszerűsége igazolható legyen. Ennek egyik eszköze az érdekmérlegelési teszt elvégzése, de ezen felül érdemes egy részletes elemzést is készíteni a megőrzési határidők alátámasztása érdekében” – mutatott rá Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédje.

Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999. március 12-én, Szlovákia pedig 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. A Varsó egyik külső kerületében, Wesolában állomásozó I. Páncélos Dandár bázisán zajló, a szövetséges erők haditechnikai bemutatójával összekötött rendezvény megnyitóján Babis felidézte: 20 évvel ezelőtt a NATO “biztonsági és védelmi pillérré vált” a korábban a vasfüggöny mögött fekvő, a szovjet érdekszférához, a Varsói Szerződéshez tartozó közép-európai országok számára.

Kiemelte: a tagságért “nagyon meg kellett dolgozni”, cseh katonák a NATO-belépés előtt és ezt követően különböző missziókban vettek részt. Aláhúzta: a V4-ek a NATO-tagság elejétől aktívak voltak. “Nem voltunk potyautasok (…) a kollektív védelem elvét nagyon komolyan vesszük” – jelentette ki.

A szövetség előtt álló kihívásokról beszélve Babis megállapította, hogy új követelmények fogalmazódtak meg “valamiféle európai hadsereg létrehozására, amely helyettesíthetné a NATO-erőket”.

“Ezzel nem értek egyet” – mondta, hozzáfűzve, nem szeretné, hogy az európai védelmet “valamiféle európai titkár irányítsa, és a védelmi lépéseket olyan kaotikus módon koordinálják, mint például az euróövezet esetében”.

Elmondta: tervek vannak a hibrid fenyegetésekre, a dezinformációra és a kibervédelemre összpontosító új uniós ügynökségek létrehozására. Szerinte ezekkel az ügyekkel a NATO-nak kell foglalkoznia, szorosan együttműködve az EU-val.

Babis beszélt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) védelempolitikai vetületéről is. Szerinte a Brexit nem állíthatja szembe az Egyesült Királyságot és Európa többi részét. A Brexit után Londonnak “még erősebb kapcsolatban kell lennie az uniós országokkal a NATO-n belül” – szorgalmazott. “Tartsuk szem előtt, hogy a brit hadsereg a legerősebb Európában, és az Egyesült Királyság egy nukleáris hatalom” – mutatott rá.

A cseh kormányfő beszélt arról is, hogy egyes európai országokra hatással van az, hogy “a németek jobban hisznek a kínaiaknak, mint az amerikaiaknak”. Az Amerika-ellenességgel “sürgősen tenni kell valamit”, Európa hatékony védelme lehetetlen az Egyesült Államok nélkül – hangsúlyozta Babis.

A biztonság zálogának nevezte a NATO-t Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Beszédében kiemelte: a NATO vonzó a demokratikus országok számára, “közös védelmet biztosít anélkül, hogy akármennyire is csökkentse a tagállamok szuverenitását”. A NATO a V4 közös erőfeszítéseinek köszönhetően is gyorsan és következetesen alkalmazkodik a változó biztonsági körülményekhez – értékelte Morawiecki.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök felszólalásában a V4 kötelességének nevezte, hogy erősítse a NATO-t, és “közös nyelvet keressen a szomszédokkal való kapcsolatokban”.

Az elítélt röviddel azelőtt egy másik hölgyet is megpróbált a metró elé lökni, sikertelenül. Mindezt térfigyelő kamerák rögzítették, a tettest gyorsan sikerült őrizetbe venni, aki azóta előzetes letartóztatásban volt.

Tavaly októberben a bukaresti törvényszék első fokon életfogytiglan börtönbüntetésre ítélte a nőt, a bukaresti ítélőtábla most helyben hagyta az első fokú ítéletet. A minősített emberölés miatt elítélt 37 éves nőnek összesen hatvanezer euró kártérítést kell fizetnie áldozatainak, illetve családjaiknak.

Az elítélt nem tagadta tettét, ügyvédei megpróbálták bebizonyítani, hogy az elkövetés pillanatában nem volt beszámítható állapotban, de a bíróság elutasította ezt az érvelést.

A bíróság megállapította, hogy nő pontosan kitervelte tettét. Első áldozatát is megpróbálta a szerelvény elé taszítani, de az ellenállt és megmenekült. Második áldozata már nem volt ennyire szerencsés. A gyilkos nő annyira elszánt volt, hogy miután belökte az éppen a megállóba érkező metró elé áldozatát, még vissza is rúgta őt a sínekre, hogy ne tudjon visszamászni a peronra.

Romániában ritkának számít az életfogytiglani börtönbüntetés.

A templomot a hitleri Németország felett avatott győzelem 75. évfordulóján, 2020. május 9-én tervezik felszentelni a kubinkai Patriot parkban. Az elképzelés szerint az épület egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

A védelmi tárca csütörtökön közölte, hogy a templom legnagyobb harangja 8,5 tonnás lesz. A második világháborús győzelem motívumaival díszített, összesen 18 harangot a voronyezsi Anyiszimov öntödében készítik el.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője december végén közölte, hogy a szentély építéséhez fel fogják használni a Wehrmachttól zsákmányolt és mai napig raktározott fegyvereket is.

A régi ellenségek fegyvereinek és lőszereinek beolvasztott fémét egyebek között a templom lépcsőjének kialakításához fogják felhasználni. Konasenkov elmondta, hogy az orosz haderő még az első világháborúban zsákmányolt harci eszközöket is tárol.

Az orosz fegyveres erők egyébként tavaly augusztusban tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítása terén, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak.

Az 57 oldalas dokumentumot – amelyet Richard Spencer haditengerészeti miniszter kérésére készítettek szakemberek és a múlt héten adták át neki – nem hozták nyilvánosságra, de a The Wall Street Journal állítása szerint a lap munkatársai betekinthettek az iratokba.

A megjelentetett információk szerint kínaiak és az Egyesült Államok más ellenségei is évek óta intéznek folyamatos számítógépes támadásokat a haditengerészet ellen és titkos nemzetbiztonsági adatokhoz is sikerült hozzáférniük. A dokumentumot összeállító kormányzati tisztségviselők és biztonságpolitikai szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kibertámadások végső soron veszélyeztetik az Egyesült Államok katonai vezető szerepét.

A jelentés szerint a haditengerészet tisztjei nem voltak felkészülve a veszélyek felderítésére és elhárítására. Nem látták előre, hogy ellenséges támadások érik a védelmi ipart és beszállítóit, és nem informálták partnereiket sem a kiberfenyegetésekről. A jelentés összeállítói úgy vélik, hogy a tisztségviselők nem is nagyon értik és mérik fel a károk mértékét.

“A globális versenytársak és ellenségek éveken keresztül büntetlenül támadhatták és fel is törhették a partnerek számítógépes rendszereit, és ezek a vállalatok, függetlenül attól, hogy milyen viszonyban állnak a minisztériummal, változatlanul kiberostrom alatt állnak” – olvasható a jelentés nyilvánosságra hozott részében.

A dokumentum kiemeli Kína és Oroszország aktivitását, és megállapítja, hogy Peking a kibertámadások révén “felbecsülhetetlen rövid- és hosszú távú katonai előnyökre tett szert, következésképpen megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt”.

A The Wall Street Journal által közöltekre nem kívántak reagálni sem a haditengerészeti minisztérium vezetői, sem a lap által megkeresett kínai illetékesek.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács illetékes bizottságának első alelnöke, Mark Kelly nyilatkozatában kijelentette, komoly aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt húsz évben tett erőfeszítések ellenére Csecsenföldön a fogva tartottak kínzása továbbra is fennálló probléma maradt. Ez nemcsak a kötelesség elhanyagolásáról szól a hatóságok részéről, hanem a hatékony felügyelet és az ellenőrzés kudarcáról is szövetségi szinten – közölte.

Mély aggodalomra ad okot az is, hogy a CPT jelentéseire adott válaszukban az orosz hatóságok nem ismerték el a helyzet súlyosságát. A rendőri bántalmazás széles körben elterjedt gyakorlata, beleértve a kínzást, nem egyedülálló jelenség, a problémát a CPT többször kiemelte az észak-kaukázusi régió többi köztársasága tekintetében is – tette hozzá.

Az illetékes bizottság nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy Oroszországnak jogi kötelezettsége a bántalmazások megszüntetését célzó megfelelő intézkedések meghozatala. Mint közölték, ilyen panasz esetén gondoskodnia kell egyebek mellett az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatról akkor, is ha a fogva tartotton látható sérülések nem láthatók. Továbbá semmilyen körülmények között sem szabad engedélyezni egy gyanúsított elhelyezését olyan intézményben, ahol okkal feltételezhető, hogy bántalmazására sor kerülhet – húzták alá.

A közleményben emlékeztettek, hogy az elmúlt napokban a magyar sajtóban nyilatkozatok jelentek meg az Európai Bizottság jogi szolgálatának egy, az ENSZ migrációs csomagjával foglalkozó belső munkaanyagával kapcsolatban. A brüsszeli testület hangsúlyozta: a szervezeten belül folyamatosan sokféle feljegyzés készül az összes szakpolitikai területen, ezek a belső anyagok semmiképpen nem a hivatalos álláspontot jelentik.

Az Európai bizottság világos álláspontot képvisel: a megállapodás jogilag nem kötelező erejű, nem teremt törvényes jogot a migrációra, és nem célja ösztönözni a szabályozatlan migrációt, sőt éppen arra irányul, hogy fellépjen ez, valamint az embercsempészet és -kereskedelem ellen – írták a magyar nyelvű tájékoztatóban.

“A megállapodás a részt vevő államok számára sem a nemzeti, sem a nemzetközi jog alapján nem teremt semmiféle kötelezettséget. Az egyes országok továbbá szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a végrehajtásában vagy sem” – emelték ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban arról számolt be, a jogi szolgálat által készített dokumentum azt mutatja, titokban azon dolgoznak, hogy kötelezővé tegyék az ENSZ-csomagot minden uniós országra nézve. Bejelentette, kezdeményezte, hogy rendkívüli napirendi pontként tárgyaljanak az uniós külügyminiszterek következő tanácsülésén arról, hogy az Európai Bizottság felhatalmazása alapján milyen titkos terveket készítettek eddig a migrációról, s azoknak mi a céljuk.

Az eljárás adatai szerint a 23 éves férfi 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy a sértettek életben maradtak, a fegyvereik nélkül távozott.

A rendőrök életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg, de így is maradandó sérüléseket szenvedtek.

A tettes a merénylet előtt vidéken próbarobbantásokat végzett saját készítésű bombákkal, alaposan tanulmányozta a kiválasztott helyszínt, majd a Teréz körúton felrobbantott pokolgépbe több kilogramm szeget tett, hogy a hatást fokozza.

A vádlott a robbantás után nem sokkal egy laptopjába írt szövegben egymillió eurót követelt a Belügyminisztériumtól (BM) azért, hogy ne kövessen el újabb merényleteket. A BM-nek elküldött e-mailben ez már nem szerepelt, csak az, hogy miként készítette a bombát, és hogy lesznek követelései.

A férfit néhány héten belül elfogták. A nyomozás során beismerte tettét, az elsőfokú bíróság előtt azonban visszavonta beismerését, zavartan viselkedett, és egy idő után már nem is kívánt részt venni a tárgyalásokon, így a távollétében hirdették ki az elsőfokú ítéletet és kedden a táblabíróságon a másodfokút is.

A vádlott a hatóságok előtt időnként arról beszélt, hogy szülei – akik szerinte nem is biztos, hogy valóban a szülei – megfigyelik, megfigyeltetik őt, úgy érzi, valakik követik. Az eljárás során többször vizsgálták elmeszakértők.

A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében egyrészt ötszörösen minősülő – előre kitervelten, aljas indokból, több ember, hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett – emberölés kísérletének, másrészt terrorcselekmény kísérletének és robbanóanyaggal visszaélésnek minősítette a vádlott cselekményét.

A védelem felmentés, enyhítés, illetve az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett, az ügyészség elsősorban súlyosításért.

A Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett, jogerős ítéletében a vádhatóság súlyosításra irányuló indítványával értett egyet és elutasította a védelmi fellebbezéseket.

A táblabíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az emberölés kísérletének minősítésénél aljas indok helyett aljas célt állapított meg, a terrorcselekménynél pedig mellőzte a kísérleti szak megállapítását, tehát úgy ítélte meg, hogy befejezett terrorcselekmény történt. Az életfogytiglani büntetést annyiban súlyosították, hogy az első foktól eltérően a leghamarabb nem 25 év, hanem harminc év múlva vizsgálható az elítélt feltételes szabadságra bocsátása.

Szóbeli indoklásában az ítélőtábla kiemelte: első fokon tisztességes eljárásban részletes, alapos és törvényes bizonyítás folyt.

A gyanúsítotti – később visszavont – beismerő vallomásokkal kapcsolatban a táblabíróság arra mutatott rá: a beismerő vallomás már régóta nem a bizonyítékok “királynője”, súlya attól függ, milyen körülmények között tették és mit tartalmaz.

Jelen ügyben a nyomozás során a gyanúsított a védő jelenlétében tett többször beismerő vallomást, amelyet hónapokon keresztül fenntartott. Ráadásul ezekben a vallomásokban olyan részleteket is elmondott a cselekményről, amelyeket csak az elkövető tudhatott, a beismerést pedig számos más bizonyíték támasztotta alá. Ezek közül az ítélőtábla szerint perdöntő a genetikus szakértő véleménye, amely szerint a vádlott DNS-ét a tetthely számos pontján azonosították. Ezek a DNS-maradványok pedig a táblabíróság szerint csak a bűncselekmény elkövetésekor kerülhettek oda.

A másodfokú döntés szerint kétségtelen az elkövetőnek az élet kioltására irányuló szándéka, amely a tettestől függetlenül maradt csak kísérlet. Nem az elkövetőn múlott, hogy a sértettek életben maradtak, ha rajta múlik, már nem élnek – állapította meg az ítélőtábla. Ugyanakkor a törvényszékkel ellentétben a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a terrorcselekmény nem maradt kísérleti szakban: a fiatalember az általa megfogalmazott szövegben a valóban elkövetett robbantás megismétlésével fenyegetve követelt pénzt, és ez annak ellenére befejezett bűncselekmény, hogy végül a szöveget nem küldte el.

Az ítélethirdetés után a férfi apja a sajtó képviselői előtt a nyomozást és a táblabíróság szerinte téves döntését kifogásolta.

A Scotland Yard tájékoztatása szerint a csoport még előző nap, egy észak-írországi médiaorgánumnak küldte üzenetét, olyan kódolással, amelyet az észak-írországi felekezeti villongások évtizedeiben a britellenes katolikus mozgalom rendszeresen használt.

A kis hatóerejű, házilagos kivitelezésű gyújtószerkezetek A4-es méretű, ír bélyeggel ellátott fehér postai borítékokban érkeztek múlt kedden és szerdán két londoni repülőtér, a Heathrow és a City irodaközpontjaiba, a hatalmas belvárosi Waterloo metrócsomópont és vasúti pályaudvar postázójába, illetve a glasgow-i egyetemre.

A strasbourgi plenáris ülésen 402:163 arányban elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a büntetőintézkedéseknek arányban kell állniuk a fenyegetéssel, valamint rámutattak, hogy a felek közötti kapcsolatban számos feszültséggóc alakult ki az utóbbi években, például Oroszország szíriai és ukrajnai beavatkozása, líbiai és közép-afrikai szerepvállalása, illetve az, hogy Moszkva uniós szélsőjobboldali, populista nacionalista pártokat támogat.

A képviselők kiemelték: az EU-nak felül kellene vizsgálnia az érvényben lévő partnerségi és együttműködési megállapodását Oroszországgal, a kooperációt azokra a területekre korlátozva, amelyekben mindkét fél érdekelt. Mint írták, szelektív együttműködésre van szükség például a klímaváltozás, az energiabiztonság, a terrorizmus és digitalizáció jelentette globális kihívások terén.

Szorosabb kapcsolat csak akkor legyen lehetséges, ha Oroszország teljes egészében végrehajtja az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást, és ismét tiszteletben tartja a nemzetközi jogot – szögezték le.

Az EP elítélte az orosz dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat, amelyek célja a feszültség növelése az Európai Unión és a tagállamokon belül. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU “erélytelenül” válaszol az orosz propagandakampányokra és félretájékoztatásra, s erőteljesebb fellépést sürgetett.

A képviselőtestület elítélte emellett “az önkényuralmi rendszerek és országok, például Észak-Korea, Irán, Venezuela vagy Szíria folyamatos orosz támogatását”, ahogyan “az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az EU-n keresztül”.

Aláhúzták: az érintett uniós tagállamoknak fel kell számolniuk bevándorlási és letelepedési kötvényprogramjaikat, amelyek az orosz oligarcháknak kedveznek.

Végül megismételték a képviselők, hogy véleményük szerint az épülő Északi Áramlat-2 földgázvezeték fokozza az EU függőségét és veszélybe sodorja a belső piacot.

“Vége az udvarias és diplomatikus megfogalmazásoknak. Nagyon szűk téren működhetünk együtt az oroszokkal mindaddig, amíg az ország elfoglalva tartja Ukrajna egy részét, más európai országokat pedig folyamatosan támad” – hangoztatta Sandra Kalniet jelentéstevő.

A Zrínyi 2026 kutatás-fejlesztési forrásai a kimondottan katonai célú, haditechnikai jellegű kutatás-fejlesztésekre, innovációkra összpontosít – ismertette a programot Filótás István dandártábornok. Ide tartozik például az aktív és passzív radartechnológia, vagy a szenzortechnológia. De a mesterséges intelligencia kutatása, valamint széles körű alkalmazása szintén a Zrínyi 2026 részét képezheti – tette hozzá.

Sándor Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő igazgatója szerint a Zrínyi program lehetőség a kis és közép vállalkozások számára, hogy integrátorként részt vehessenek a szakmai ágazatokban. Rajnai Attila, a BM Heroes vezérigazgatója szintén a sikerekről számolt be. Megemlítette, hogy különböző katasztrófavédelmi eszközök, tűzoltó gépjárművek gyártását köszönhették a programnak, és büszke arra, hogy csak magyarországi beszállítókkal, fejlesztőkkel, mérnökökkel sikerült mindezt megvalósítani.

A beszélgetés résztvevői egyöntetűen támogatták azt a fajta elképzelést, miszerint magyar cégek bevonásával kell erősíteni a hadipar fejlesztését. Rajnai Attila, a BM Heros vezérigazgatója hozzátette: „Meg kell őrizni azonban azt a kényes egyensúlyt, hogy mi az amit kifejleszthetünk magyarországi piacon, és mi az amit megvásárolunk. El kell ismerni ugyanis, hogy vannak olyan világcégek, akik 100-150 éve fejlesztenek. Ebben az esetben abnormális, hogy magyarországi kezdő vállalkozásokkal próbáljunk meg hasonló terméket fejleszteni. A döntéshozók legfontosabb feladata tehát, hogy ezt az egyensúlyt megteremtsék”.



Szabó Endre, a SERO Int. Kft. igazgatója a mikro vállalkozások nevében szólalt fel. Elmondta, hogy akár egy családi nagyságú, kezdő cég is tud nagy sikereket elérni a nemzetközi piacon. Mindösszesen alkalmazkodni kell a piaci követelményekhez, meg kell találni a megfelelő szegmens, és megfelelő referenciát kell biztosítani.

Kazi Károly, a BHE Bonn igazgatója szintén a referenciák fontosságát hangsúlyozta, és az irányított megrendeléseket szorgalmazta. Elmondta: Fontos, hogy nagyobb összegeket ne úgy költsenek el, hogy nem megvalósult termék lesz az eredménye. Ezen pedig csak úgy lehetne javítani, hogy a kifizetés csak akkor történne meg, ha már készen van a fejlesztés. Szóba került még a beszállítói program, amelynek lényege, hogy kis és közép vállalkozások nagy magyarországi cégekkel karöltve közösen valósíthatnak meg fejlesztéseket. Végezetül pedig a digitális katonákról folytattak eszmecserét a résztvevők, amelynek lényege, hogy az egyéni harcos katonát digitális, XXI. századi technológiai újításokkal vérteznek fel, amely hatalmas taktikai előnyt jelent számára a hadszíntéren.

A közleményben azt írták, a Gripen pilótája észlelte a fellépő hibát, felfüggesztette a lövészetet, majd a repülőgéppel visszatért a kecskeméti bázisra. A hiba okát és az eset pontos körülményeit hazai és a következő napokban svéd szakértők bevonásával vizsgálják – tették hozzá.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett szabályokat alkalmazta a bíróság. A vádlott az előkészítő ülésen beismerte tettét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság pedig – elfogadva a fiatalember nyilatkozatát – nyomban ítéletet hirdetett.

A főügyész felidézte: a bűntény idején 17 éves fiú és a sértett ugyanabban a gimnáziumba járt. 2017-ben egy ideig kapcsolatban voltak, de a lány szakított a fiúval, aki ezután sűrű telefonhívásokkal és üzenetekkel zaklatta őt.

Tavaly januárban a sértett egy buszmegállóban találkozott a fiúval, együtt elutaztak a lány Újlak utcai lakásához, de a lépcsőházban összevesztek, majd a fiú többször nyakon szúrta 19 éves volt barátnőjét, aki emiatt meghalt.

A napokban lesz egy éve, hogy a szolnoki Auchan áruház közelében lévő körforgalomban kiállítási helyére került az 574-es oldalszámú Mi-24D harci helikopter. A múlt heti szolnoki sajtónapról hazafelé, néhány fotó erejéig megálltam az emlékműnél, hazaérve pedig utánanéztem, hogy milyen fotóim vannak az 574-es Hindről. Sajnos a D változatról kevés képet találtam, az 574-esről mindössze néhányat.

2005 májusában, a helikopter bázison. Az 574-esen két ipari nagyjavítást hajtottak végre. Mindkettőt Tökölön, a Dunai Repülőgépgyár Rt-nél.

A Légi Roham 2009 gyakorlaton az újdörögdi Romváros egyik épületének tetején, leszállás közben.

2016. november. A kiállításra kiválasztott helikopter, immár jelentősen lekönnyítve.

2018 októbere. A nagy délutáni forgalom miatt olyan nehéz volt bejutni a körforgalomba, hogy közben volt idő elkészíteni ezt a képet. 

Az 574-es Mi-24D 1985 januárjában készült el, és áprilisban megérkezett Magyarországra, a szentkirályszabadjai ezredhez.

A helikopter (saját erejéből) nyolc éve, 2011. március 19-én emelkedett utoljára a levegőbe.

A Hind árnyékos oldalán.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az adatok forrása Brandt Gyula Magyar felségjelű Mi-24 harci helikopterek című könyve volt.