Biztonságpolitika

Tarcsa Csabát nevezték ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) igazgatójának – tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM).

Tarcsa Csaba jelenleg – március 31-ig – a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Április elsejei hatállyal nevezték ki a KR NNI igazgatójának.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével április 1-jei hatállyal Fellegi Norbertet bízták meg, aki jelenleg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság vezetője.

A KR NNI korábbi igazgatója – 2014. július 1-jétől – Bezsenyi Mihály volt, aki januárban vesztette életét.

Az izraeli hadsereg közölte, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezetet okolja a hétfő reggeli rakétatámadásért, és mozgósításba kezdett. A Hamász “technikai hibára” hivatkozott a reggeli rakétatámadás után – jelentette a helyi média.

A hadsereg szóvivője bejelentette, hogy két újabb gyalogos és egy tüzérdandárral erősítették meg az övezet környékén állomásozó csapatokat, amelyeket gyakorlatozásból irányítottak át a térségbe. Az izraeli közszolgálati rádió értesülése szerint ezek a csapatok mindenképp Gázához készültek a hét végére várható tömegtüntetések miatt, de a reggeli rakétatámadás miatt előrehozták az átcsoportosítást.

A hadsereg álláspontja szerint rakétát az övezet déli részéről, Rafiah mellett, egy Hamász birtokolta kilövőállásból a Hamász katonái indították, és ezért ők a felelősek érte. A reggel bevetett, 120 kilométeres hatótávolságú rakétát az izraeli katonai tűzszerészek szerint a Hamász műhelyében, a Gázai övezetben gyártották, az iráni gyártmányú Fadzsr-5 rakéta másolásával.

A rádió szerint a válaszcsapásra készülve tartalékosok behívása is megkezdődött, de egyelőre csak a légierő és a hírszerzés, valamint a vaskupola légvédelmi egységek személyzete körében. A Hamász azt közölte, hogy a viharos időjárás miatt felmerült technikai hiba okozta a rakéta kilövését. A tíz nappal ezelőtt Tel-Avivra kilőtt két rakéta után is tévedésre hivatkoztak.

Izrael lezárta a személyforgalmat szolgáló erezi és az áruforgalmat átengedő, Kerem Salomnál lévő átkelőhelyeket a Gázai övezet felé, valamint lecsökkentették a földközi tengeri halászati övezetet az övezetben élő halászok számára – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

A bíróságok még az igazságszolgáltatásnál is komolyabb szerepet töltenek be a társadalom életében, létük önmagában meghatározó a jogi kultúra, a béke, az együttélés szempontjából – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Handó Tünde a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 27. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján hangsúlyozta: az állam ideális állapotában, a fékek és egyensúlyok rendszerében a hatalom megosztott gyakorlásáról van szó. A három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.

Hamis minden megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani, ezek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg és erre biztatják a bírókat és alkotmánybírókat – közölte az OBH elnöke.

Handó szólt arról is, hogy a bíróságok nem kizárólag jogalkalmazók, “a törvény szájai”, mert tevékenységükkel alakítják a jogot és ezáltal az állam működését.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt arról, hogy készül a Kúria következő ötéves szervezeti stratégiája. Ebben fontos kérdésként szerepel, hogy belső működését tekintve a Kúria milyen szerepfelfogást kövessen, a hierarchiára vagy a koordinációra helyezze a hangsúlyt. Elmondta, a hierarchikus felfogás szerint a Kúria a bírósági rendszerre mint egységre tekint, amelyben a szervezeten belül szinte mindenért felelősséget vállal, s a helyes döntéseknek az eljárások végén kell megszületniük.

“Ebbe a modellbe illeszkedik az a gyakorlat, hogy a Kúria az alacsonyabb szintű bíróságokkal együttműködve dolgoz ki jogértelmezési megoldásokat az egységes jogalkalmazási irány követéséért” – közölte. Hozzátette, ennek előnye a joggyakorlat hatékony és gyors biztosítása, hátránya a kúriai bírák munkaterhének növelése, figyelmük megoszlása.

Hozzátette: ezzel szemben, ha a hangsúly a koordináción van, a bírósági szintek közötti elkülönülés funkcionális elkülönülés is, vagyis van elsőfokú bizonyító, van jogorvoslati bíróság és a jogegységesítést, jogfejlesztést biztosító Kúria. “Itt hierarchia helyett a bírók az egyes bírói szintek autonómiájára helyezik a hangsúlyt, a Kúria a törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlásán túl nem ad tanácsot jogértelmezési kérdésben az alsóbb fokú bíróságoknak, hanem a jogfejlesztő szerepre koncentrál és a legnagyobb horderejű ügyekben dönt” – mondta, jelezve: ennek előnye, hogy a kúriai bírák a törvényi feladataikra tudnak koncentrálni, azokat hatékonyabban képesek ellátni, de hátrány, hogy a jogértelmezési dilemmák később kerülnek a Kúria látókörébe.

“A stratégia írói nyitva hagyják a kérdést, azonban utalnak arra, hogy a Kúria jelenlegi működése inkább az első modellnek felelne meg, hiszen egyre erőteljesebben működnek azok a testületek, amelyek a gyors állásfoglalást teszik lehetővé” – jegyezte meg Darák.

A Kúria elnöke szólt a jog és igazságosság problémájáról is. Úgy véli, a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. “A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata.

Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.

Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrend híd szerepet tölt be a közszféra és a magánszféra között. Megítélése szerint az ügyvédi tevékenység nélkülözhetetlen a jogállamban, az állampolgárok eligazodását a legegyszerűbb jogi tanácsadástól kezdve a legösszetettebb jogi kérdések megoldásáig segítik.

A kamarai elnök felhívta a figyelmet az ügyvédi titoktartás fontosságára, amelynek szabályait a hivatásrend tagjainak nemcsak a hatóságok előtt, de a magánéletükben is be kell tartaniuk. Úgy vélte: a hatalomnak e titoktartás iránt mutatott tisztelete a jogállam értékmérője.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a jogrend nem szelektál, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény, a törvényesség követelménye mindent megelőz, s ebben mindenki egyetért. “Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.

Elkezdődött a titkosszolgálatok közötti valós információcsere – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban Magyarországon, Ausztriában és Németországban is őrizetbe vettek embereket terrorcselekmények alapos gyanúja miatt.

Emlékeztetett: a Terrorelhárítási Központ (TEK) által elfogott férfi eddig átcsúszott minden ellenőrzésen. Görög tartózkodási engedélyt kapott, amit az Európai Unióban használhatott, de kiderült, hogy Szíriában tömeggyilkosságokat terveztek és vezettek. Nógrádi úgy fogalmazott: nem fog kiderülni, hogy az információ melyik országból érkezett, de a történtek azt mutatják, hogy elkezdődött Európában az együttműködés.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet szétesőben van. Tagjai mindent megtesznek, hogy lehetőség szerint Európában fogják el őket; ha itt kerülnek börtönbe, az “nyaralás” ahhoz képest, ahogy Szíriában vagy Irakban bánnának velük – fejtette ki.

A szakértő szerint a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz Európában, hogy hogyan lehet megszabadulni a “túlélő” terroristáktól, mert ezek az emberek napi terrorfenyegetést jelentenek.

1959-ben indult az első hajó a Japánban élő koreai közösség tagjaival Észak-Koreába. 1984-ig megközelítőleg 95 ezer személy hagyta el önkéntesen Japánt, csak néhányuknak sikerült kimenekülnie az országból. A Japánban élő koreai közösség tagjainak ma is élnek olyan rokonaik Észak-Koreában, akik megélhetése azon múlik, hogy mekkora anyagi támogatást képesek biztosítani nekik korábban elhagyott otthonukból. A cikk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Japán visszahonosítási programjának 60. évfordulója alkalmából született.

Japánban az 1900-as évek közepétől beszélhetünk számottevő (kb. 2 milllió fős) koreai kisebbségről. A Japán Birodalom 1945-ös kapitulációját követően a japánban maradt nagyjából 600 ezer fős koreai közösséget zainichi-nek nevezzük. Az 1952-es San Francisco-i békeszerződés megkötésének egyik következménye volt, hogy a zainichi elveszítette japán állampolgárságát, amely Korea megszállásának eredményeként jött létre. A közösség tagjainak nyilatkoznia kellett politikai hovatartozásukról, az északi identitást választók a Chongryon nevű (más elnevezése Chosen Soren), KNDK politikai támogatásával létrejött érdekvédelmi szervezethez tartoztak, míg a dél-koreai nézeteket vallók a Mindanhoz.

Az 50-es évek elején, a koreai háború alatt valósult meg a japán állam legkeményebb fellépése a koreai kisebbség és szövetséges szélsőbaloldali szervezeteikkel szemben, akik számos alkalommal keveredtek a japán kommunisták által szervezett véres tüntetésekbe és zavargásokba. A tömeges letartóztatások következtében az Omura fogvatartási központ túlzsúfolttá vált (ahonnan a japán törvényeket megszegő külföldieket kitoloncolják a szigetországból). 1954-ben Dél-Korea politikai okokból kifolyólag nem fogadta be zainichi tagjait. Emellett a deportálásra váró elítéltek jelentős része az antikommunista Dél-Korea politikájától félve kérelmezte, hogy a KNDK-ba szállítsák őket, amelyet Kim Ir Szen még 1955-ben engedélyezett.

Kép forrása: https://www.ncnk.org/resources/briefing-papers/all-briefing-papers/overview-north-korea-japan-relations

A dél-koreai vezetés hozzáállásával szemben a KNDK igyekezett elérni, hogy a kormányon lévő japán Liberális Demokrata Párt (LDP) engedélyezze koreai munkások és szakemberek ideiglenes áttelepülését Észak-Korea újjáépítése céljából. 1955-ig bezárólag az LDP és a japán vöröskereszt (Japan Red Cross Society – JRC) többször is tárgyalt Kim Ir Szennel, aki végül egy olyan visszahonosítási programba egyezett bele, amely teljes utazási költségét a KNDK fedezi.  A programot 1959 decemberében a kalkuttai szerződés ratifikálta, amely a nemzetközi vöröskereszt (International Committee of the Red Cross in Geneva – ICRC) közreműködésével jött létre.  A kalkuttai szerződés látszólag minden érintett szempontjából előnyös volt. Észak-Korea munkaerőhöz jutott és teret nyert Dél-Koreával szemben a japán belpolitikában. Kim Ir Szen egyúttal az ország nemzetközi elismertségét is növelte, mert egyenrangú félként kötött nemzetközi szerződést a ICRC-vel és Japánnal, amely a hidegháború ellentétes hatalmi blokkjának szuperhatalma, az USA szövetségese volt. A japán vezetés ezzel párhuzamosan megszabadult a zainichi politikai (szélsőbaloldali) és társadalmi fenyegetést jelentő tagjaitól, amelyet akkoriban az összes japán párt támogatott, mert a program csökkentette az Omura fogvatartási központ túlzsúfoltságát is. Emellett a koreai közösség részéről is felmerült az igény a visszatelepülésre a Japánban megtapasztalt szigorú szabályok és nehéz életkörülmények miatt, melyre a Chongryon propagandája erőteljes befolyást gyakorolt. A szervezet ígéretében „földi paradicsomként” állította be a KNDK-t, ahová az Észak-Koreával szimpatizáló zainichi tagjai elmenekülhetnek a diszkrimináció elől vagy például ingyenes felsőoktatáshoz juthatnak. Az áttelepítést az ICRC felügyelte (a résztvevőkkel egy szándéknyilatkozatot írattak alá, hogy önszántukból hagyják el otthonukat), így megközelítőleg 95-93 ezer zainichi (és kb. 6800 japán állampolgár, akik koreaiakkal éltek vegyes házasságban) hagyta el Japánt 1959 és 1984 között, de legfeljebb 200 fő tudott visszatérni a szigetországba Dél-Koreán keresztül.

Felvonulás Japánban a visszahonosítási program során kitelepültek hazatéréséért. Kép forrása: http://www.asahi.com/ajw/articles/AJ201808210034.html

2014 februárjában az ENSZ emberi jogi bizottságának nyilatkozata egyértelműen emberiség elleni bűncselekménynek minősítette Észak-Korea részvételét a visszatelepítési programban (és a japán állampolgárok elrablását). Jelenleg 5 fő perli a phenjani kormányt emberi jogaik megsértésével a tokiói bíróságon, összesen 500 millió jenes kompenzációt követelve. A felperesek a visszahonosítási program keretein belül települtek át Észak-Korába, ahol éheztek, és a szongbun rendszer (amely az észak-koreai társadalmat 50 különböző kategóriába sorolja a rendszerhez fűződő támogatásuk mértéke alapján) az ellenséges osztályhoz tartozóként kezelték őket: vidékre telepítették és termelő közösségekbe kényszerítették vagy bányában dolgoztatták őket. Az egykori zainichi tagjait bebörtönözték vagy koholt vádak alapján kivégezték családtagjaikat. Az áttelepülteknek csak a kétezres években sikerült dezertálni, hátrahagyva hozzátartozóikat, mert a phenjani vezetés megtiltotta számukra az ország elhagyását. 2018 februárjában az egyik dezertőr keresetet nyújtott be a Hágai Emberi Jogi Bírósághoz azzal, hogy a megtévesztésért és emberi jogaik megsértéséért (Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 7-es cikke alapján) vonják felelősségre emberiség elleni bűncselekmény miatt Kim Dzsong Un-t, Észak-Korea vezetőjét és Ho Dzsong Man-t, a Chongryon első emberét.

A képeket Jiro Oshima, a visszahonosítási program egyik érintettje készítette, amikor fívéreit látogatta meg Észak-Koreában. Kép forrása: https://www.nytimes.com/2019/02/25/world/asia/korea-japan-diaspora.html

A Chosen Soren, Észak-Koreához köthető koreai érdekvédelmi szervezetnek, ma is nagyjából 75 ezer fős taglétszáma van. Ennek oka főként az általuk biztosított etnikai oktatás és munkalehetőségek hálózata, azonban az indokok között szerepel a visszahonosítási program keretein belül áttelepült családtagok helyzete is. A zainichi érintett tagjaira a Chosen Soren nyomást gyakorolhat Észak-Koreában tartózkodó szeretteiken keresztül (habár koruknál fogva egyre kevesebb az érintett), és többek között a rezsim anyagi és politikai támogatására kötelezheti őket. Az érintettek beszámolói alapján, rendszeresen juttatnak pénzügyi támogatást közvetlenül családtagjaiknak vagy Kínán keresztül megvalósuló személyes látogatások alkalmával olyan luxuscikkeket adnak át (kozmetikumok vagy ruhadarabok), melyket később pénzzé tehetnek, elcserélhetnek vagy megvesztegetésként használhatják fel Észak-Koreában.

A Japán állam részéről szintén fontos szerepet tölt be a Chosen Soren. A két ország közti diplomáciai kapcsolatok teljes hiányában a szervezet szolgál az egyetlen olyan fórumként, amely előremozdíthatja a két ország közti párbeszédet, és az 1970-80-as években elrabolt japán állampolgárok szabadon bocsájtásának ügyét. Emellett a koreai kisebbség életkörülményeit nagyban befolyásolja a szervezet tevékenysége és ellátja képviseletüket (Kim Dzsong Un a szervezethez írt legutóbbi levelében a Mindan, dél-koreai érdekképviseleti szervvel való együttműködést szorgalmazta a Korea-közi kapcsolatok fejlődésének tükrében). A koreai etnikum kultúra és identitás ápolásának egyik fajsúlyos szereplője a szervezet, ezért nem kerül napirendre beszüntetése a japán vezetés részéről, azonban törvénysértő, vagy titkosszolgálati és hírszerzési botrányokba keveredett tagjaival és vezetőivel szemben a japán hatóságok határozottan lépnek fel, átvizsgálások, vízummegtagadás és letartóztatások formájában.

Felhasznált irodalom:

KAZUKI BABA, Repatriation Program, 2011.12.06. Elérhető: https://japansociology.com/2011/12/16/repatriation-program/

DEWAYNE J. CREAMER, The Rise and Fall of Chosen Soren: It’s Effect On Japan’s Relations on the Korean Penninsula, Naval Postgraduate School Monterey, 2003, 24-27. oldal. Elérhető: http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a420217.pdf

Tessa MORRIS-SUZUKI, Exodus to North Korea Revisited, 2011.június 23. Forrás: https://ips-dc.org/exodus_to_north_korea_revisited

RYUICHI KITANO, Defectors bid to sue N. Korea for rights abuses in Japanese court, The Asahi Shinbun, 2018. augusztus 21. Elérhető: http://www.asahi.com/ajw/articles/AJ201808210034.html

DAISUKE KIKUCHI, ICC eyed to condemn North’s ’59-’84 repatriation program,The Japantimes, 2018. február 16. Elérhető: https://www.japantimes.co.jp/news/2018/02/16/national/politics-diplomacy/icc-eyed-condemn-norths-59-84-repatriation-program/#.W83dS3szY2w

MOTOKO RICH, Koreans in Japan Embrace the North as the World Shuns It, The New York Times, 2019. február 25. Elérhető: https://www.nytimes.com/2019/02/25/world/asia/korea-japan-diaspora.html

Iszlamista indíttatású terrortámadás előkészítésének gyanúja miatt őrizetbe vettek 11 embert Németországban.

Német hírportálok beszámolói szerint a gyanúsítottakat egy kora reggel kezdődött nagyszabású rendőri műveletben fogták el Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartományban. A Hessen tartományi bűnügyi hivatal irányításával végrehajtott razziában mintegy kétszáz rendőr vett részt, köztük terrorelhárítók.

A hatóságok feltételezése szerint a csoportnak három vezetője van, egy offenbachi illetőségű 21 éves fiatalember és egy 31 éves wiesbadeni testvérpár. A szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata, a szalafizmus hívei, lőfegyverekkel és egy nehéz járművel akartak merényletet végrehajtani, céljuk az volt, hogy kioltsák minél több hitetlennek tartott, nem muszlim vallású ember életét. Fel is vették a kapcsolatot fegyverkereskedőkkel, béreltek egy járművet és gyűjtést kezdtek a fegyverek megvásárlására és a merénylet egyéb költségeire.

A rendőrök a több helyszínen tartott házkutatásokon lefoglaltak több mint húszezer euró (6,3 millió forint) készpénzt, több kést, kisebb mennyiségű kábítószert, valamint iratokat és adathordozókat. Az eljárás egyelőre tíz ember ellen irányul, 20 és 42 év közöttiek, terrorizmus finanszírozásával és bűncselekményre szövetkezéssel gyanúsítják őket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi – a hatóság vezetője, Holger Münch által egy februári konferencián ismertetett – adatai szerint hét iszlamista motivációjú merényletet akadályoztak meg a legutóbbi nagyszabású németországi terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás óta.

A hatóságok mintegy 750 terrorveszélyes embert tartanak nyilván, közülük 450-en tartózkodnak Németországban, ebből 120-an börtönben – mondta a BKA elnöke.

A Fejér megyei bíróságok 2018-ban kiemelt figyelmet szenteltek a két éven túli ügyek számának csökkentésére: a Székesfehérvári Törvényszéken az összesen folyamatban maradt 3879 peres ügy hét százaléka két éven túli, a járásbíróságokon tavaly a két éven túl folyamatban lévő ügyek száma büntető ügyszakban 36,5 százalékkal, polgári ügyszakban 10,8 százalékkal csökkent.

Turcsánné Molnár Katalinnak, a Székesfehérvári Törvényszék elnökének közleménye szerint a törvényszéken a másodfokú polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban az éven túli perek száma csökkent, a másodfokú ügyek egy éven belül befejezésre kerültek. A peres és nemperes ügyekben együttesen 46 655-ot fejeztek be a Fejér megyei bíróságok. 2018-ban a bíróságokra összesen 8537 peres ügy érkezett, és ennél jóval többet, 10 031-et befejeztek.

Az összes befejezett peres ügy 82 százaléka első fokon egy éven, másodfokon hat hónapon belül befejeződött, ami emelkedés az előző évihez képest. A büntetőügyek 82,3 százaléka, míg a civilisztikai ügyek 91 százaléka első fokon jogerőre emelkedett. A 2019-es tervek között szerepel az elhúzódó ügyek számának további csökkentése minden ügyszakban, valamint az év végén elindult tárgyalótermi távmeghallgató rendszer bővítése a székesfehérvári, bicskei, dunaújvárosi járásbíróságon.

A Székesfehérvári Törvényszéken harmincegy, a járásbíróságokon ötvenegy, míg a közigazgatási és munkaügyi bíróságon négy bíró teljesít szolgálatot – olvasható a közleményben.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára lett a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke – közölte a társaság Szenes Tömböl László szintén egykori vezérkari főnököt váltja a poszton.

A Magyar Hadtudományi Társaság 1990-ben alakult közhasznú szervezet, melynek csaknem hatszáz tagja van. A társaság feladatának tekinti a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programhoz kapcsolódó kutatások végzését, a NATO-csatlakozás húszéves és az EU-tagság 15 éves évfordulójával összefüggő tudományos és népszerűsítő programok szervezését – olvasható a társaság közleményében.

Olyan új helikoptereket állítanak szolgálatba Magyarországon, amelyek éjszakai mentésre is alkalmasak lesznek – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója.

A főigazgató elmondta, áprilisban állhatnak szolgálatba az új mentőhelikopterek. A szolgálat összesen kilenc ilyen géppel rendelkezik majd, az első három érkezhet a jövő hónapban. A korszerű helikoptereket felszerelték meteorológiai radarral, robotpilótával, lélegeztető- és újraélesztő berendezésekkel, illetve ultrahanggal.

Az OMSZ múlt szombati közleménye szerint az EC135P2+ típusú gép váltja fel az eddig bérelt osztrák tulajdonú helikoptereket.

Mint írták, Magyarország korábban nem rendelkezett tartalék helikopterrel, szükség esetén azt is az osztrák bérbeadónak kellett biztosítania, ezzel szemben a kilenc új gép révén esetleges műszaki hiba sem okoz átmeneti leállást a mentésben, vagyis fejlődhet a légimentés rendelkezésre állása és területi lefedettsége is.

Izrael a palesztinok elleni kemény válaszcsapással fogja megtorolni a Gázai övezetből hétfőn kora reggel indított váratlan rakétatámadást, a helyi média híradásai szerint legfeljebb órák kérdése, hogy ez mikor következik be, az Egyesült Államokban tartózkodó Benjámin Netanjahu miniszterelnök hazaérkezése után vagy már előtte.

A 13-as kereskedelmi tévé szakértői szerint a hadsereg kihívás előtt áll: egyértelmű, hogy kemény választ kell adnia, de lehetőleg úgy, hogy ne sodorja háborúba Izraelt két héttel a parlamenti választások előtt. A híradások szerint várhatóan a légierő hajtja majd végre a válaszcsapásokat. A tévében megszólaló szakértők azt feltételezik, hogy a palesztin lakosságú Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet vezetői a várható izraeli rakétatámadások elől a föld alatti alagútrendszerbe húzódtak.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök közölte, hogy megszakítja egyesült államokbeli útját. Az elkövetkező órákban találkozik Donald Trumppal, majd azonnal hazautazik. Netanjahu gyalázatos bűnténynek nevezte a rakétatámadást, és maga is kemény izraeli válaszcsapást helyezett kilátásba. A kormányfő lemondta beszédét a legbefolyásosabb Izrael-barát lobbiszervezet, az Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC) szokásos éves konferenciáján.

Az ellenzéki Kék-Fehér pártot vezető Beni Ganz volt vezérkari főnök keményen bírálta a miniszterelnök gázai politikáját. Úgy fogalmazott hogy “Netanjahu elvesztette a biztonságot, s aki váltságdíjat fizet a Hamásznak, és nem veszi fel a harcot, az rakétákat kap”. Ganz arra utalhatott, hogy Jeruzsálem egyetértésével Szaúd-Arábia pénzzel segítette a Hamászt.

Abban egyetértenek a megszólaltatott katonai szakértők, hogy az izraeli-palesztin viszály fokozódására lehet számítani, de egyelőre nem világos, hogy már a közelgő izraeli választások előtt, befolyásolva annak kimenetelét, vagy utána.

A Tel-Aviv és Haifa közötti Saron térség térségben lévő Mismeret falu mintegy nyolcvan kilométerre található a Gázai övezettől, Tel-Avivtól északkeletre. A helyi közszolgálati rádió beszámolója szerint a falu lakói közül sokan nem hallották a légvédelmi szirénákat, és reggel 5 óra 20 perckor egy hatalmas robbanás hangjára ébredtek fel, amely megremegtette a település minden házát. A hadsereg illetékesei vizsgálják, miért nem lépett működésbe a Vaskupola légvédelmi rendszer.

A Fadzsr-5 típusú gázai rakéta becsapódása szinte teljesen romba döntötte az ötszobás, kétszintes családi házat, majd tűz ütött ki az épületben. A ház lakói hallották a szirénát, ezért még időben a biztonsági betonszobába mentek, és ezért viszonylag könnyebb sebesüléseket szenvedtek.

A mentőszolgálat azt közölte, hogy egy 59 és egy 30 éves nő közepes sebesüléseket, egy 30 éves férfi, egy 12 éves kislány, egy 3 éves kisfiú és egy másfél éves csecsemő pedig könnyebben sebesült meg. Gázából sem a Hamász, sem az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet nem jelentkezett az Izrael elleni rakétatámadás elkövetőjeként.

Izrael 2014-es ötvennapos gázai háborúja óta nem fordult elő, hogy Tel-Aviv környékét érte volna rakétatámadás. Legutóbb tíz nappal ezelőtt lőttek ki a Gázai övezetből két rakétát Tel-Aviv felé, de nem csapódtak be. Akkor Izrael válaszcsapásában száz, a Hamászhoz tartozó katonai célpontot támadott, és már másnap tűzszünetet kötöttek, miután a terrorszervezet azt állította, hogy véletlenül, a kilövőállás karbantartási munkálatai miatt szabadultak el a kilőtt rakéták.

A hétfői váratlan rakétatámadást többen azzal magyarázzák, hogy vasárnap a Kciot börtönben a Hamász szervezethez tartozó foglyok megkéseltek két börtönőrt. Ezzel bosszulták meg, hogy a börtönhatóságok technológiai eszközökkel újabban megakadályozzák a becsempészett telefonok működését, és ezért megszakadt kapcsolatuk a külvilággal.

A támadás ellenére az iskolákat megnyitják a környéken, de a pedagógusok osztályfőnöki órán vitatják meg a történteket a gyerekekkel. Tal Russzó nyugalmazott tábornok, a Munkapárt listájának második helyén álló politikus szerint a gázai katasztrofális humanitárius helyzet is felelős a történtekért, ezért gazdasági intézkedésekkel mérsékelni kell a gázai szegénységet. A palesztin övezet szomszédságában már több napja éjszakai tüntetésék zajlottak a határnál, a tiltakozók hanggránátokkal is próbálták megzavarni a szomszédos izraeli településeken élők nyugalmát.

A hónap végén lesz a föld napja, amelyre a palesztinok minden évben Izrael elleni tüntetésekkel készülnek, ráadásul tavaly március 30-án kezdődött a határ menti tüntetéssorozat, s ennek egyéves évfordulóján, pénteken nagy tüntetésre lehet számítani. A múlt héten három napon át voltak tüntetések az övezetben a drágaság és a megélhetési nehézségek miatt, a demonstrációkat a Hamász keményen elfojtotta. Az izraeli szakértők szerint az övezet vezetői szándékosan fordítják a tömegek haragját Izrael ellen.

Fokozott ellenőrzésbe kezd a rendőrség a vonatokon és a vasútállomásokon – közölték a police.hu-n.

A Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált ellenőrzés kedden 7 órakor kezdődik és 24 órán át tart.

Az akció célja a személyszállító vonatokon, vasútállomásokon és környékükön elkövetett jogsértések megelőzése, valamint az ellenük történő hatékony fellépés, a csomagok ellenőrzése a szerelvényeken, illetve a pályaudvarokon – áll a közleményben.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálja a terrorizmus miatt pénteken őrizetbe vett szíriai állampolgár európai tevékenységét és kapcsolatrendszerét.

A TEK közleményében azt írta: F. Haszan korábbi bűnös tevékenységének feltárása érdekében a magyar terrorelhárítás együttműködik az Europollal, több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával.

Mint kifejtették: F. Haszan 2016-ban hagyta el Szíriát, Görögországban menekült kérelmet nyújtott be, melyet a hatóságok elfogadtak. A szíriai férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Az említett – szabályosan kiállított – okirattal utazott, a rendelkezésre álló információk szerint Magyarországra érkezését megelőzően Európa több országában is megfordult.

A férfi a korábbi fogva tartási helyén, a nyírbátori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban a még idegenrendészeti őrizetben lévő F. Haszan demonstratívan fekete öltözékben járt, mint az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai, de nem vett részt a közös imákon. Mivel az őrzött állomáson elhelyezettekkel konfliktusba került, illetve össze is verekedett, ezért az azóta őrizetben lévő F. Haszant a rendőrségi fogdában kiemelt figyelemmel kísérik.

A TEK feljelentése alapján elrendelt eljárásban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség indítványt tesz a gyanúsított letartóztatására – ismertették.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség terrorizmus gyanúja miatt, kitoloncolás során őrizetbe vett Magyarországon egy szír férfit, aki három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja, és 2016-ban kivégzésekben vett részt.

Uwe Brandl, Abensberg bajorországi város polgármestere, a CSU tagja szerint a németeknek pontosan meg kell határozniuk, mit értenek működő és szabad társadalom alatt. Egyértelműen el kell fogadtatniuk azokkal, akik Németországba mennek, hogy “vagy részei lesznek annak a társadalomnak, vagy el kell hagyniuk az országot”.

Brandl kijelentette: ahhoz, hogy valaki integrálódjon, elsősorban meg kell tanulnia az ország nyelvét, ahová érkezett és a társadalmi játékszabályokat is el kell fogadnia. Ebben, úgy látja, még nagyon sok mindent kell tenni.

Szavai szerint a bevándorlók “jelentős hányada” egyszerűen megtagadja a részvételt a nyelvtanfolyamokon, jóllehet az alapfeltétele lenne annak, hogy dolgozhasson. Sajnos lehet, hogy nem elég a kínálat és az is igaz, hogy túl későn kezdik a nyelvoktatást, ennek ellenére nagyon fontos, hogy valaki akarjon is tanulni – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért utasítja el a migránsok egy része ezeket a kurzusokat, Uwe Brandl úgy válaszolt: különösen ott, ahol nagyon sok menekült él, képtelen az infrastruktúra ezzel lépest tartani. Németországban az a rend – ismertette -, hogy csak a menekültstátusz megszerzésének bizonyos fázisától lehet ilyen nyelvtanfolyamokon részt venni. Szerinte ezen változtatni kellene, hogy az első naptól kezdve kelljen tanulni a nyelvet és “meg kelljen dolgozniuk azért, amiért az állam finanszírozza az életüket”. Azt mondta: el kell várni a menekültektől, hogy részt vegyenek ezeken a kurzusokon.

Hangsúlyozta: világossá kell tenni, hogy náluk más kulturális szabályok vannak. Európában olyan társadalmi forma létezik, amelyben állam és egyház nem függ egymástól. Akik náluk védelmet keresnek, azoknál az állami politika és a vallás összefonódik. Ez egészen másfajta társadalmat eredményez. Ezért nagyon fontos, hogy a társadalmi szokásokat és leginkább a vendéglátó ország értékrendjét is elfogadják – emelte ki a politikus.

A német polgárok nem nézik jó szemmel, hogy azok az emberek, akik oda jönnek, “az állam pénzén élnek, egész nap semmit se csinálnak, nem tanulják meg a nyelvet, nem vesznek részt a társadalmi életben”. Ez pedig nem erősíti a társadalmi összetartást, inkább ellenkezőleg. A német emberek “ujjal mutogatnak” az államra és azt mondják, csődöt mondott – fogalmazott.

Úgy vélekedett: a német törvények miatt “meg van kötve a kezük”, de azoktól, akik nem integrálódnak, meg kellene próbálni részjuttatásokat megvonni vagy kevesebb pénztámogatást adni, ételre és ruhára csak utalványt. Viszont ez nem elég ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsák – fűzte hozzá.

Brandl szerint minél tovább várnak az integrációval, a nyelvoktatással, az értékrendjük megismertetésével és elfogadtatásával, annál nagyobb az esély arra, hogy ezek az emberek saját csoportokba rendeződnek, és az új világot már nem is kell megismerniük. Megszokott környezetben élhetnek, mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, ez pedig minden, csak nem integráció – mondta.

Szólt arról is, hogy a 2015-ös válság óta a menekültek körülbelül 19 százaléka dolgozik és fizet biztosítást, de ez régiónként változó. Úgy folytatta: a tárt karok politikáját akkor is hitetlenkedve figyelték. Szavai szerint aki meghívót küld, az ne csodálkozzon, ha több millió ember, aki különböző okból elhagyta hazáját és éppen menekül, megpróbál abba az új világba jönni, ahol állítólag minden jobb, egyszerűbb és nem is kell érte sokat tenni. Ez persze sajnos nem igaz, de azok a képek akkor nem erről szóltak, hanem arról, hogy “csak gyertek hozzánk” – fogalmazott a politikus. Akiknek mindezzel meg kellett birkózniuk, meg voltak rémülve, mert észrevették, hogy nem urai a helyzetnek. Ha az önkéntesek és az önkormányzatok nem vették volna a kezükbe az ügyet, óriási problémák lettek volna. Így valamelyest megbirkóztak vele, de még nagyon messze vannak a céltól – tette hozzá.

Brandl szólt arról is, hogy egyértelműen meg kell határozniuk, mit értenek működő és szabad társadalom alatt. Egyértelműen el kell fogadtatniuk azokkal, akik Németországba jönnek, hogy “vagy részei lesznek ennek a társadalomnak, vagy el kell hagyniuk az országot”. Mert – fűzte hozzá – ha ők itt maradnak, fennáll a veszélye annak, hogy egy napon a szabad és demokratikus rend nem létezik többé, helyébe lép egy másik, ahol például a nők jogai nem érvényesülnek úgy, mint jelenleg, ahol az egyenjogúság talán papíron létezik, de a gyakorlatban nem.

Szerinte meg kell változtatni a törvényeket is a kiutasítások ügyében. A német parlament alsóházában ehhez kétharmados többségre van szükség, ami ebben a pillanatban nincs meg. Azonban – vélekedett – óriási probléma a jogrendszerből adódóan, hogy nem lehet visszaküldeni azokat, akiknek elutasították a menedékkérelmét.

Az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett – jelentette be Donald Trump.

Az elnök Twitteren közölte a várható elismerést. Mint írta: “52 év után elérkezett az idő, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely létfontosságú stratégiai és biztonsági fontossággal bír Izrael Állam, és a térség stabilitása számára”.

Elemzők szerint az amerikai bejelentés nagy segítséget ad Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az április 9-én tartandó választások előtti kampányban. Netanjahu, aki többször is szorgalmazta a Golán Izrael részeként történő elismerését, percekkel a Twitter-bejegyzés után szintén mikroblogban meg is köszönte Trumpnak a döntést.

Trump bejelentése egy héttel azt megelőzően történt, hogy az elnök a Fehér Házban fogadja Netanjahut. Várhatóan akkor történik meg a Golán elismerésének formális rögzítése is.

A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében annektálta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, és a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt.

A The Wall Street Journal értesülései szerint a Fehér Ház tisztségviselői egyelőre nem kívánnak nyilatkozni arról, vajon a Golán elismerése része-e a régóta várt, de még nagy vonalakban sem ismert amerikai közel-keleti béketervnek. Az amerikai külügyminisztérium által a múlt héten nyilvánosságra hozott, szokásos éves emberi jogi jelentésben a tárca a Golánt Ciszjordániát és Gázát már nem “megszállt területként”, hanem “Izrael által ellenőrzött területként” említette.

Mintegy tíz százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban az előző évhez képest – derült ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) által készített beszámolóból, amelynek elfogadásáról jövő szerdán dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

A BRFK múlt évi tevékenységéről szóló beszámoló szerint – amelyet a budapest.hu oldalon tettek közzé -, a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma a 2018. évben 9,8 százalékkal, 62 870-ről 56 739-re csökkent. A Budapesten regisztrált emberölések száma a 2017. évi 34-ről a múlt évben 27-re csökkent, ugyanakkor a szándékos befejezett emberölések száma eggyel, 16-ra nőtt.

A testi sértések száma 2017-2018. év viszonylatában 2,5 százalékos csökkenést mutat, 2017-ben 2048 míg 2018-ban 1996 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A súlyos testi sértések száma egy százalékos növekedést mutat: 2017-ben 1124, 2018-ban pedig 1135 ilyen eset volt. A halált okozó testi sértések száma a két év viszonylatában nem változott a fővárosban, három-három volt 2017-ben és 2018-ban is.

A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2017-ben 184, 2018-ban 190 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 5,9 százalékkal, 2766-ra emelkedett a 2017-ben elkövetett 2612 ilyen bűncselekményhez képest. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számában 31,7 százalékos növekedés figyelhető meg: 2017-ben 167, 2018-ban 220 ilyen jogsértést regisztráltak Budapesten.

A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 26,7 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások és a betöréses lopások együttes számának alakulásában: 2017-ben 25 552, míg a 2018-ban 18 727 lopást regisztráltak. A főváros kerületeiben a múlt évben a 2017-es évhez képest az autólopások száma 50,7 százalékkal – 998-ról 492-re, a gépjárművek feltörése 48 százalékkal 1768-ról 920-ra csökkent. A múlt évben 17,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2017-hez képest, számuk 2994-ről 2469-re csökkent.

A rablások számának alakulásában szintén csökkenés figyelhető meg: 2017-ben 270, 2018 240 rablást regisztráltak, ami 11,1 százalékos csökkenést jelent. A beszámoló szerint az összes rendőri eljárásban regisztrált nyomozás eredményességének alakulásáról elmondható, hogy az a 2018. évben a 2017. évhez képest 48,3 százalékról 61,1 százalékra emelkedett. Budapest területén a 2018-as év tekintetében a személyi sérüléses balesetek száma 3,5 százalékkal, 3685-ről 3556-ra csökkent.

Lehetséges NATO-tagországként említette Brazíliát Donald Trump amerikai elnök Jaír Bolsonaro brazil elnökkel a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtóértekezletén.

Az amerikai elnök dicsérte a tavaly megválasztott brazil elnököt, leszögezve, hogy várhatóan “fantasztikus munkakapcsolat” alakul ki majd közöttük. Sok tekintetben hasonlóan gondolkodnak – tette hozzá Trump. Kijelentette: azon dolgozik majd, hogy Brazíliát – amelyet az Egyesült Államok legnagyobb, nem NATO-tag szövetségesének nevezett – felvegyék az észak-atlanti katonai szövetségbe.

Bolsonaro köszönetet mondott Trumpnak azért, hogy támogatja Brazília felvételi kérelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). A brazil politikus nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok a venezuelai válság miatt tervezi-e amerikai katonák telepítését a brazil-venezuelai határra.

“Csodálom Donald Trump elnököt és bizonyosan együtt dolgozunk majd közös érdekeink megvalósításán” – fogalmazott Bolsonaro. Hozzáfűzte: miként Trump ismét naggyá akarja tenni Amerikát, úgy szeretné ő is ismét naggyá tenni Brazíliát.

A latin-amerikai ország elnöke köszönetet mondott Trumpnak azért, hogy támogatja Brazília felvételi kérelmét a OECD-be. Bolsonaro nem válaszolt arra a konkrét újságírói kérdésre, hogy vajon az Egyesült Államok tervezi-e amerikai katonák telepítését a brazil- venezuelai határ brazil oldalára.

Bolsonaro rögtön a megérkezése után Twitter-bejegyzésben tudatta: “hosszú idő után először érkezik Amerika-barát brazil elnök Washingtonba”. Ezt az üzenetet ismételte meg az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájában tett hétfői látogatásán, majd a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Langley-ben lévő központjában is.

Ezzel kapcsolatban elemzők megjegyezték: meglehetősen szokatlan, hogy egy külföldi államfő és kísérete a CIA székhelyére látogasson. Bolsonaro fia – aki parlamenti képviselőként a több miniszterrel bővített delegáció tagja – “a világ egyik leginkább tiszteletre méltó hírszerző ügynökségének” minősítette a CIA-t.

A brazil elnök hétfőn, miután találkozott Steve Bannonnal, Trump volt főtanácsadójával, interjút adott a Fox televíziónak. Ebben dicsérte az amerikai elnök migrációs politikáját, kivált azt a tervét, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határon. “A migránsok többsége nem jó szándékú és nem a legjobbakat akarja az amerikai népnek” – fogalmazott.

A Fehér Házban folytatott kétoldalú tárgyalásokon Trump és Bolsonaro elsősorban az amerikai-brazil gazdasági kapcsolatok és a technológiai együttműködés fejlesztését Bolsonaro már a múlt csütörtökön bejelentette, hogy együttműködési megállapodást írnak alá, és ennek értelmében Washington műholdak fellövésére veheti majd igénybe a Brazília északi államában, Maranhaóban lévő alcantarai űrközpontját.

A két politikus regionális, elsősorban Venezuelát érintő kérdéseket is megvitatott. A közös sajtótájékoztatón azonban egyikük sem tért ki a részletekre. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, amely egy Venezuelában történő esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségét firtatta, Trump megismételte a korábban már többször kifejtett álláspontját, nevezetesen, hogy minden megoldás elképzelhető.

A Pápai Járási Ügyészség rablás bűntette miatt emelt vádat egy 27 éves helybeli férfival szemben, aki 2018 júliusában meglopta, majd lopott pénz megtartása végett bántalmazta a neki előzőleg italt vásárló sértettet.

A vádiratban foglaltak szerint az elkövető az éjjeli órákban, tizennégy év alatti ismerősével várakozott az egyik pápai dohánybolt előtt, amikor a sértett az üzletnél megjelent, ott szeszes italt vásárolt, majd azt a bolt előtt elfogyasztotta.

A vádlott ekkor megkérte a sértettet, hogy neki és kiskorú társának is vásároljon italt, amit a férfi kezdetben megtagadott, de többszöri kérést követően végül vett nekik egy-egy üveg, egy decis kiszerelésű röviditalt. Az italok elfogyasztása után, hajnali fél kettő körül a sértett hazafelé indult. A vádlott és a társaságában lévő kiskorú fiú mintegy húsz másodperc elteltével követte, majd amikor utolérték, a vádlott váratlanul a sértett jobb első zsebébe nyúlt, s abból háromezer forintot kivett.

A sértett felszólította az elkövetőt, hogy adja vissza a pénzét, de a vádlott azért, hogy a pénzt megtarthassa, tenyérrel, nagy erővel arcon ütötte a férfit. A sértett az ütést követően menekülni akart, de a vádlott hátba rúgta. A férfi a rúgástól elesett, majd miután felállt, közölte, hogy értesíti a rendőrséget, és ismét követelni kezdte a pénzét. A vádlott azonban erre csak annyit válaszolt, „Azt akarod, hogy a telefont is elvegyem tőled?”, majd a kiskorú fiúval, aki közben többször kérte a vádlottól a pénz visszaadását, elfutottak a helyszínről.

Az ügyészég a letartóztatásban lévő elkövetővel szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratban.

Az Egyesült Államok középnyugati vidékén fekvő Illinois államban a katolikus egyház 395 tagja vádolható szexuális zaklatással – állította szerdán egy minnesotai ügyvédi iroda, amely 182 oldalas dokumentumban hozta nyilvánosságra a szexuális bűncselekményeket elkövetők nevét és fotóját.

“A szexuális visszaélések veszélye változatlanul aktuális, nem a múlthoz tartozik” – fogalmaztak az áldozatokat képviselő ügyvédi iroda munkatársai. Leszögezték, hogy ez mindaddig így lesz, amíg nem hozzák nyilvánosságra a szexuális visszaéléseket elkövető minden egyes pap, szeminarista és egyházi alkalmazott nevét.

A Jeff Anderson és társai ügyvédi iroda jelentése hangsúlyozta azt is, hogy bár a csaknem négyszáz feltételezett elkövető neve ismert, az egyházi hatóságok az egyházkerületek tagjainak csak töredékét értesítették arról, hogy kik vádolhatók szexuális bűncselekményekkel.

A jelentésben megnevezettek valamennyien a mintegy kétmillió hívőt számláló chicagói érsekséghez tartozó városokban teljesítettek és teljesítenek szolgálatot. Az érsekséghez tartozó hat egyházkerület korábban már nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben tudatta: az egyház 185 tagjáról derült ki hitelt érdemlően, hogy szexuális bűncselekményekkel vádolható.

Egyes egyházkerületek tisztségviselői szerdán elutasították az ügyvédi iroda jelentésében foglaltakat. A springfieldi egyházkerület szóvivője, Andrew Hansen például “profi marketingbrosúrának” minősítette a dokumentumot, és megjegyezte, hogy a listán szereplő egyik papot már 2004-ben eltávolították szolgálatából. A rockfordi egyházkerület szintén közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy a vádak megalapozatlanok vagy figyelmet sem érdemelnek. Ugyanakkor az egyik megnevezett papról azt állították: nem volt tudomásuk arról, hogy szexuális visszaéléseket követett el. A jolieti egyházkerület tisztségviselői nem az egész jelentést utasították vissza, de leszögezték, hogy a dokumentumban megnevezett papjaik már régóta nem teljesítenek szolgálatot az egyházkerületben.

Az érsekség közleményben tudatta, hogy nem foglalkozik “önmaga rendszabályozásával”. Kommünikéjükben leszögezik: “Az érsekség a felmerülő vádakat továbbítja a polgári hatóságoknak, függetlenül attól, hogy mikor és hol történt a feltételezett visszaélés, a szóban forgó személy az egyházközséghez tartozik-e vagy sem, életben van-e még vagy már elhunyt.”

Megkérdőjelezte a Trump-kormányzat NATO iránti tartós elkötelezettségét Florence Parly francia védelmi miniszter az amerikai Atlanti Tanács washingtoni rendezvényén.

A francia politikus Patrick Shanahan amerikai ügyvezető védelmi miniszterrel tartott tárgyalásai előtt volt a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó elemző intézet vendége. Beszédében azt hangoztatta, hogy – mivel szerinte Washington eddig nem erősítette meg tartós elkötelezettségét az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) iránt – okvetlenül szükséges lenne, hogy Európa “autonóm védelmet” építsen ki magának.

A miniszter meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok elsősorban a Kína által jelentett stratégiai kihívásra összpontosítja figyelmét, ezért “kérdőjelek merülnek fel” a transzatlanti szövetséggel kapcsolatos politikája iránt. Mint fogalmazott: e kérdéseket felerősítik a tervezett amerikai csapatkivonások a háborús övezetekből és a kereskedelmi egyezményekből való kivonulások.

“Az európaiak amiatt aggódnak, vajon az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt tartós lesz-e? Feltételezhetjük-e, hogy ugyanúgy folytatódik, mint az elmúlt hetven esztendőben?” – fogalmazta kérdésekbe az álláspontját Parly.

A francia miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy – meglátása szerint – Donald Trump az amerikai elkötelezettséget az európai tagországok védelmi kiadásainak növeléséhez köti, valamint az Egyesült Államoktól történő fegyvervásárlásoktól is függővé teszi.

“A szövetségnek feltétel nélkülinek kell lennie, mert másként nem szövetség. A NATO alapokmányának 5. cikkelye van és nem F-35-ös cikkelye” – szögezte le. Ezzel részben az amerikai F-35-ös vadászbombázók eladásaira utalt, részben pedig az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot megtámadják, akkor a NATO egésze védelmébe veszi.

Parly ugyanakkor elismerte Trump NATO-tagországokhoz intézett bírálatainak jogosságát, azt, hogy az amerikai elnök a védelmi hozzájárulások növelését sürgeti. Hangsúlyozta: az európai tagországoknak valóban többet kell költeniük a közös védelemre, de hozzátette azt is, hogy üdvös volna bizonyos mértékű európai önállóság kialakítása is, hogy a kontinens NATO-tagjai ne függjenek túlságosan is az amerikai hadseregtől. De “egy európai önállóság kiépítését soha nem szabad az Egyesült Államok elleni lépésként értékelni” – fűzte hozzá.

Hétfő délután Parly a Pentagonban folytatott tárgyalásokat amerikai kollégájával, Shanahannal. A megbeszélésekről Charles Summers szóvivő nagyon rövid közleményt adott ki, amelyben leszögezte: a felek ismét hitet tettek az Egyesült Államok és legrégebbi szövetségese közötti védelmi kapcsolatok mellett. A kommüniké szerint a két miniszter megvitatott egy sor, közös érdeklődésre számot tartó kérdést is, köztük az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tartós felszámolása és a terrorizmus elleni globális harc melletti elkötelezettséget is.

Horvátország módosítja a büntetőtörvénykönyvet, hogy súlyosabban lehessen büntetni a családon belüli erőszakot – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő, miután a hétvégén több ezren tüntettek a fővárosban zéró toleranciát követelve a családon belüli erőszakkal szemben.

A kormányfő hétfőn fogadta Spasime (Ments meg) elnevezésű kezdeményezés vezetőit, és a tárgyalások követően bejelentette, hogy több segélyvonalat is indítanak az év végéig hat megyében, és védett házakat hoznak létre, ahol még nincsenek. Szombaton a felvonulók szigorú fellépést követeltek a rendőrségtől, az igazságszolgáltatástól és az iskoláktól a jelenséggel szemben.

Horvátországban évente 15 ezer nő válik családon belüli erőszak áldozatává, az elmúlt tíz évben több mint háromszáz nőt öltek meg hozzájuk közel álló személyek.

A rendőrség adatai szerint 2018-ban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogsértések 78 százalékát férfiak, 22 százalékát nők követték el. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy 3198 bűncselekmény esetébenben a családon belüli bántalmazások 76 százalékában nők és 24 százalékban férfiak voltak az áldozatok. Az elkövetők, 2100 a rendőrségnek bejelentett esetben, 91 százalékban férfiak voltak és 9 százalékban nők.

A családon belüli erőszak folyamatosan foglakoztatja a horvát közvéleményt. Az elmúlt néhány hónapban több súlyos estre is fény került, amely nagy sajtónyilvánosságot kapott. Februárban például egy Pag szigeti családapa kidobta egy emeleti ablakból négy gyerekét. A 3, 5, 7 és 8 éves gyerekek súlyosan megsérültek. Az eset felvetette a gyermekvédelmi rendszer működésképtelenségét is.

A tüntetés szervezői szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a hatóságok kilencven százalékban szabálysértésként, és nem bűncselekményként kezelik az eseteket.