Biztonságpolitika

Tovább csökkent márciusban az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma az előző havi adatokhoz képest – írta szerdán közzétett jelentésében az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex).

A friss értékelés szerint januárban 4600-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ez hét százalékos csökkenést jelent a februári adatokhoz képest. Az év első három hónapjában regisztráltak száma összesen 17 900 volt, 13 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Az olaszországi visszaesés miatt már jó ideje Spanyolország volt a legfőbb belépési pont, azonban mostanában ott is jelentősen bezuhant az érkezők száma, így most a kelet-mediterrán útvonal lépett elő az első helyre. Görögországban nagyjából háromezer embert jegyeztek fel a hatóságok, tíz százalékkal többet, mint egy hónappal korábban, idén eddig összesen kilencezret. Legnagyobb csoportjukat az afgánok és a törökök tették ki, előbbiek jellemzően a tengeren, utóbbiak a szárazföldön keresztül érkeznek.

A nyugat-balkáni útvonalon csaknem 650 bevándorlót regisztráltak márciusban, a negyedéves 2300-as adat pedig 81 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Legtöbbje az érkezőknek afgán volt.

A spanyolországi illegális határátlépések száma márciusban felére csökkent, mintegy 450-re. Az év első három hónapjában az erős januári számok miatt összesen azonban 5450 volt az érkezők száma, 54 százalékkal több, mint 2018-ban. A migránsok között legtöbben továbbra a marokkói állampolgárok voltak.

Olaszországban a februárban regisztrált, kilencéves rekordalacsony számok után valamelyest ugyan nőtt a bevándorlók száma, de így is csak 225 volt. 2019 első negyedévében összesen 480 érkezőt jegyeztek fel az olasz partokon – többségük tunéziai és algériai – , ami 92 százalékos csökkenés a tavalyi adatokhoz képest.

Mevlüt Cavusoglu (képünkön) török külügyminiszter szerdán helytelenítette Törökország NATO-tagságának megkérdőjelezését amiatt, hogy Ankara Moszkvától vásárol Sz-400-as légvédelmi rendszert.

A török külügyminiszter az NTV török hírtelevíziónak nyilatkozva rámutatott: több NATO-szövetségesnek például Sz-300-asai vannak. Hozzátette: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy minden tagállam olyan védelmi rendszert vesz, amilyet akar.

A török diplomácia vezetője kiemelte: azok, akik megkérdőjelezik Törökország NATO-tagságát, Oroszország ellenségei. Attól, hogy ők azok, Ankarának még nem kell annak lennie – szögezte le.

Cavusoglu kifejtette: az Sz-400-asok állítólag fenyegetést jelentenek az amerikai F-35-ös vadászbombázókra. Jelezte: Ankara azt kérte Moszkvától, hogy az Sz-400-asok ne orosz, hanem egy új kialakításnak köszönhetően török irányítás alatt legyenek.

A török külügyminiszter emlékeztetett: javasolták egy olyan munkacsoport létrehozását, amely kivizsgálja, hogy az Sz-400-asok tényleg veszélyt jelentenek-e a NATO-rendszerekre. Még nem érkezett válasz a megkeresésre – tette hozzá.

Cavusoglu arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok nem adott garanciát arra, hogy Törökországnak elad az amerikai Patriot légvédelmi rendszerből, aminek következtében Ankara akár egy második adag Sz-400-ast is beszerezhet Oroszországtól. Sürgősen szükségünk van az Sz-400-asokra, Törökország “nem egy rózsakertben található” – fogalmazott Cavusoglu, aki szintén kilátásba helyezte, hogy ha Ankara nem tud hozzájutni Washingtontól az F-35-ösökhöz, akkor máshonnan szerez be harci gépeket.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször panaszt emeltek Törökország orosz fegyvervásárlást célzó terve ellen. Charles Summers, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ösök fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását.

Cavusoglu néhány nappal később Washingtonban, a NATO jubileumi külügyminiszteri tanácskozásán közölte: Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rakétarendszer megvásárlásától, mert az már egy lezárt megállapodás. Mike Pence amerikai alelnök viszont éppen arról beszélt, hogy Ankarának választania kell, hogy továbbra is fontos tagja marad-e “a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az Anadolu török hírügynökség katonai források hivatkozva ezt követően azt jelentette, hogy Ankara továbbra is egyeztetéseket folytat Washingtonnal az amerikai F-35-ös vadászgépek leszállítását illetően annak ellenére, hogy a Pentagon akár a vadászgépek eladásáról kötött egyezmény felmondását, sőt Törökországnak a fejlesztési programból való kizárását is kilátásba helyezte.

Az amerikai félnek az első két F-35-öst júniusban, míg az oroszoknak az első Sz-400-asokat július folyamán kellene leszállítania Törökországnak.

A kormány számára kiemelten fontos a családok biztonsága, a vásárlók megtévesztésének kiszűrése, ezért húsvétig kiemelten ellenőrzik a fogyasztóvédők az ünnepi szezonális termékeket, a sonkákat, a csokoládé figurákat és a pálinkákat – hangsúlyozta Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációsért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Az államtitkár kiemelte: a magyar családok nyugodt húsvéti készülődését szolgálja az országos fogyasztóvédelmi vizsgálat, amely során március közepe óta az üzletekben, webáruházakban, vásárokon, piacokon ellenőriznek a fogyasztóvédők. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette: a húsvéti ellenőrzés során eddig 77 terméket vizsgáltak a minisztérium akkreditált laboratóriumában, a tapasztalatok szerint eddig elsősorban a fogyasztói tájékoztatással volt gond.

Elmondta, a 77 vizsgált termékből 37 sonka, 20 csokoládé figura, és 20 pálinka volt. A sonkák közül négy nem felelt meg az előírásnak, három nyers sonkánál a sótartalommal volt probléma, egy gépsonkában az előírtnál kevesebb fehérjét találtak, illetve a nedvessége magasabb volt a megengedettnél. A kifogásolt sonkák közül három már lekerült a polcokról – tette hozzá.

A helyettes államtitkár elmondta, a húsvéti csokoládé nyuszik közül 5 étcsokoládéból és 15 tejcsokoládéból készült terméket ellenőriztek. A 20 csoki nyúlból egy címkézésével akadt probléma, a tejcsokoládé figura csomagolásán a megengedett növényi zsiradék felhasználását nem tüntették fel.

A vizsgálaton jól szerepeltek a pálinkák, mind a 20 termék megfelelt az előírásoknak – mondta Keszthelyi.

A fogyasztóvédők 500 üzletben végeztek próbavásárlást, az üzletek 40 százalékánál találtak kifogásolnivalót. Tipikus volt az árfeltüntetéssel kapcsolatos probléma, például az akciós terméket a kiírtnál magasabban akarták értékesíteni. A kereskedők szinte minden esetben adnak blokkot, így a vásárlást követően ellenőrizhető, hogy a polcon feltüntetett árért adták-e el a terméket – mondta Keszthelyi.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a húsvéti ellenőrzés laboratóriumi eredményei a kormany.hu honlapon olvashatók.

Elrendelték egy férfi letartóztatását, aki benzinnel lelocsolta, majd meggyújtotta lakótársát, másodfokú égési sérüléseket okozva ezzel – közölte a Budapest Környéki Törvényszék sajtóosztálya.

A férfit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítja.

A nyomozás adatai szerint a sértett négy hónapja a gyanúsított Pest megyei ingatlanában lakott albérletben, különálló lakrészben. Mind a gyanúsított, mind a sértett rendszeresen fogyasztott szeszes italt. Volt köztük tettlegesség a bűncselekmény előtt is, ekkor a gyanúsított egy balta fokával többször megütötte a sértett mellkasát. A sértett azonban nem ment orvoshoz és nem is tett feljelentést – olvasható a közleményben.

A gyanúsított többször kereste mobiltelefonon a sértettet, ő azonban nem fogadta hívását. Ezért a gyanúsított, aki hazatérése után italozott, “indulatos lett”, magával vitt egy benzineskannát, majd a sértett lakrészében az ágyon fekvő, szintén ittas férfira öntötte és meggyújtotta a benzint. A sértett takarója és nadrágja meggyulladt, és bár egy ruhadarabbal sikerült eloltania a tüzet, így is másodfokú égési sérüléseket szerzett.

A végzést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsított és védője fellebbezett, így a döntés nem végleges, de végrehajtható.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken egy televíziós interjúban bizakodóan nyilatkozott a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartandó újabb csúcstalálkozó lehetőségéről.

A februárban a vietnami fővárosban tartott csúcstalálkozóra utalva Pompeo így fogalmazott: “úgy jöttünk el Hanoiból, hogy jobban megértettük egymást”. Hozzátette, hogy Donald Trump és az észak-koreai vezető éppen egymás álláspontjának jobb megértése révén tudott előrehaladást elérni a tárgyalásokon.

“Nem jutottunk olyan messzire, mint ahogyan azt a világ elvárta volna” – fogalmazott Pompeo a CBS televíziónak adott interjújában.

Trump és Kim a tavaly júniusban, Szingapúrban megtartott első csúcstalálkozót követően az idén februárban már második alkalommal találkozott egymással. Hanoiban sem sikerült azonban kompromisszumos megállapodásra jutniuk. Az észak-koreai vezető ugyanis az országa ellen hozott szankciók teljes körű feloldását kérte részleges atomfegyver-mentesítésért cserében, az amerikai elnök azonban ebbe nem egyezett bele, mivel az Egyesült Államok szerint Észak-Korea teljes körű atomfegyver-mentesítésére van szükség. A hanoi csúcsértekezlet ezért a tervezettnél korábban véget is ért.

A pénteki televíziós interjúban Pompeo azt mondta, hogy nem érez csalódottságot a második csúcsértekezlet eredménytelensége miatt.

“Eltökéltek vagyunk, és meggyőződésem, hogy az észak-koreaiak szintén elszántak. Kim megígérte nekem és megígérte Trumpnak is, hogy végrehajtja az atomfegyver-mentesítést. Most az én csapatomon a sor, hogy ez meg is történhessen” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindaddig nem oldják fel az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által hozott szankciókat Phenjan ellen, amíg be nem fejeződik az ország teljes atomfegyver-mentesítése. Megerősítette azt is, hogy a diplomáciai csatornák változatlanul működnek Washington és Phenjan között.

Trump a jövő héten a Fehér Házban fogadja Mun Dzse In dél-koreai elnököt, hogy megvitassák a többi között az észak-koreai helyzetet. Hírügynökségi jelentések szerint Kim ugyanezen a napon mond beszédet az észak-koreai fővárosban.

Donald Trump Twitter-bejegyzésben figyelmeztetett, hogy gazdasági büntetőintézkedéseket fontolgat Mexikó ellen a kábítószer-kereskedelem miatt.

Az elnök a mikroblog-bejegyzésben azt hangsúlyozta, hogy ötszázmilliárd dollár értékű drogot csempésznek Mexikóból az Egyesült Államokba, s ezért fontolgatja a büntetőintézkedéseket. Nem fejtette ki azonban, hogy konkrétan milyen gazdasági intézkedéseket tervez.

Megismételte egyúttal a csütörtökön megfogalmazott fenyegetését is a büntetővámokról. Mint írta: ha Mexikó “bármilyen oknál fogva felhagyna az országba érkezett illegális migránsok visszatoloncolásával oda, ahonnan jöttek, az Egyesült Államok kénytelen lesz 25 százalékos vámot kivetni a Mexikóban gyártott autókra”. Hozzátette: ha ez sem működik, lezárja a határokat.

Trump újabb Twitter-bejegyzésben közölte, hogy útnak indul a déli határhoz, hogy megtekintse az épülő új határfal egy részét.

Közben Letitia James New York-i államügyész szintén Twitteren bejelentette: az Egyesült Államok húsz tagállama indítványt terjesztett elő annak megakadályozására, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésével nem a kongresszus által jóváhagyott összegből, hanem más forrásokból teremtsenek elő pénzt a déli határokra tervezett fal építéséhez. “Ez a fal szükségtelen” – írta James, hozzátéve, hogy megépítése szerinte hatalommal történő visszaélés, továbbá az erre fordítandó pénzt az amerikaiak megsegítésére lehetne felhasználni.

Richard L. Holm CIA ügynök bevetésre indult Kongó északi részére, korábbi informátorokkal venni fel a kapcsolatot újra. A térségben dolgozó "CIA légierő" (két kétüléses gép) elvitte egy körre, hogy a levegőből is megnézze a vidéket, de egy hirtelen időjárásváltozás mindent megváltoztatott. Az üzemanyag elfogyott a viharkerülés miatt, vészleszállás, fejreállás és Hols ügynök testének 30 százaléka megégett Afrikának egy olyan pontján, ahol a civilizáció legközelebbi pontja 6 napi járóföldre volt és ahol ellenséges gerillák járták a vidéket. A pilótája túlélte a leszállást, a közeli falu barátságos volt és vállalták hogy vigyáznak Holms ügynökre, amíg a pilóta elmegy segítséget hozni. És igen, hat napi gyaloglás, kajakozás, sőt biciklizés után jutott el a leközelebbi városba (Paulis, ha valaki meg akarja keresni a térképen) Hogy mivel kezelték az égett felületeket a helyiek, azt a későbbi vizsgálatok sem tudták megállapítani, de kigyoolajat és gyógynövényeket sikerült azonosítani:

Many of the visitors came from abroad. An Ethiopian doctor observed that the black substance used on my burns look like an age-old tribal remedy used in rural areas of Africa. He had heard that one of its ingredients was boiled snake. Several months later, two Air Force doctors were sent to Africa to investigate the substance. They evidently found that it did include snake oil, plus tree bark and herbs. Some of the herbs could not be identified.

 Holms-ot természetesen azonnak keresni kezdte mind a CIA, mind a partnerországok de hát egy magyarországnyi területen… Végül a pilóta segítségével eljutottak az ügynökükhöz, aki az idő nagy részét delíriumban töltötte, megvakulva, kiszáradva, rémálmokkal gyötörve. A helyiek ápolták a legjobb tudásuk szerint, gondoskodtak az égési sérüléseiről, tisztították, itatták. És akkor beindult a CIA gépezete, csak másképp. A belga hadsereg egyik helikoptere kiemelte a faluból Paulis városba, onnan egy C-130-as repülő elvitte a fővárosba, ahova az USA légierő elküldöd egy B 707-es utasszállítót, egyetlen utasért. Holmes összesen 11 napot töltött a szabadban kb 90-ről 45 kilóra fogyott le, csak ezután láttak neki az orvosok a felélesztéséhez, bár többen eleve lemondtak róla, amikor meglátták összeégett, és addigra a hegesedéstől megfeketedett karjait, testét, fejét.

A CIA a legjobb kórházi kezelést biztosította számára az amerikai katonai kórházakban, VIP részleg, egyágyas szoba, ami csak a tábornokoknak járt akkor. Az egyik szemét el kellett távolítani és amikor a másikat is meg kellett műteni, az Ügynökség az ország legjobb szemsebészét hívta el a katonai kórházba (azaz nem bízta az egyébként biztos kiváló, de helyi katonai orvosokra). A sok barát és kolléga látogatása tartotta Holmban a lelket és amikor eljött a közvetlen főnöke és megkérdezte, hogy mit szeretne csinálni ha visszatér egyszer (látni még ekkor sem látott a megmaradt szemével), azt mondta Kínával foglalkozna. Hamarosan egy nyelvtanár kezdte el látogatni hetente kétszer, hogy mandarin nyelvórákat vehessen. Az égési sérülések miatt néhány újpercét elvesztette, bőrtranszplantáció és hónapokon át tartó gyógytorna után karjai nagyrészt visszanyerték régi formájukat és mozgásukat is.

Összesen 28 hónapig, azaz több mint két évig tartott a rehabilitáció. Holm ezt követően folytatta karrierjét a CIA-nál onnan ment nyugdíjba és valaki rákeres a nevére, látni fogja, hogy milyen szépen rendbejött. A sztorit pedig onnan ismerjük, hogy Holm ügynök megírta a CIA tudományos folyóiratába, a Studies in Intelligence-be 1999-ben.

Módosította felhasználási feltételeit a Facebook, és a jövőben egyértelműen tájékoztatni fogja felhasználóit az adataik felhasználásáról – közölte az Európai Bizottság (EB).

A brüsszeli testület üdvözölte a lépést, amely közleménye szerint az európai nyomásgyakorlásnak köszönhető. A közösségi oldal egyebek mellett részletesen ismertetni fogja, hogy milyen, felhasználói adatokon alapuló szolgáltatásokat értékesít harmadik felek számára. Világosan közzéteszi emellett azt is, hogy a felhasználók hogyan szüntethetik meg a profiljukat, illetve a fiókok milyen okokból tilthatók le.

Mint írták, a vállalat a felhasználási feltételekben elmagyarázza majd, hogy az ingyenes szolgáltatásokért cserébe hozzá kell járulni az adatok megosztásához és a kereskedelmi hirdetésekhez. Ebből egyértelműen ki fog derülni, hogy a Facebook üzleti modellje keretében célzott reklámszolgáltatásokat értékesít a kereskedőknek a felhasználók profiljából származó adatok elemzésével – mutattak rá.

“Ha a Facebook vissza akarja nyerni a fogyasztók bizalmát az elmúlt időszak botrányai után, akkor nem szabad bonyolult jogi szakzsargon mögé bújnia azt illetően, hogy miként keres milliárdokat az emberek adatain” – mondta Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos.

Az amerikai cég legkésőbb június végéig maradéktalanul eleget fog tenni világszerte az általa vállalt kötelezettségeknek, amit a bizottság ellenőrizni fog. Az Európai Bizottság és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai tavaly arra kértek a Facebookot, hogy hozza összhangba felhasználási feltételeit az uniós joggal.

Elutasította a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt székelyföldi férfiak rendkívüli felülvizsgálati kérését a román legfelsőbb bíróság – közölte a bíróság sajtóirodája.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-öt év börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Jogorvoslati kérésüket arra alapozták, hogy olyan tettért ítélték el őket, amelyet a román büntetőjog nem tartalmaz. Ügyvédeik a tárgyaláson azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem.

A vádirat szerint a két székelyföldi férfi a helyi román közösségre akart ráijeszteni, hogy máskor ne szervezzen katonai parádét a nemzeti ünnepen, márpedig ez a célkitűzés nem illeszthető be a terrorizmusról szóló törvényben felsorolt, országos és nemzetközi szintű fenyegetést feltételező meghatározásba – érveltek az elítéltek jogi képviselői.

A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott. A bíróság határozata jogerős.

A tárgyaláson családtagjaikon kívül Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és az RMDSZ-frakció háromszéki törvényhozói is jelen voltak.

“Ismét bebizonyosodott, hogy Romániában nincs független igazságszolgáltatás, és a soviniszta, magyargyűlölő erők által irányított titkosszolgálatok diktálnak” – kommentálta a bíróság döntését Csóti.

Hozzátette: a Kisebbségi Jogvédő Intézet több nemzet európai parlamenti képviselőjét szándékszik megkeresni azzal a felkéréssel, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen Romániában szerinte bizonyíthatóan “rendszerszintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése”, amint azt a székelyföldi polgármesterek elleni perek és restitúciós eljárások is bizonyítják.

Tegnap a LégierőBlogger a Mi-24-es helyreállítás éleslövészeti/CAS aspektusáról számolt be a Bakonyból. Ma a szolnoki Repüléstudományi Konferencián az új helikoptertípusok rendszeresítéséről tudhattunk meg újabb információkat, megspékelve az átmenet és a képességépítés módszertani kérdéseivel.

A H145M-re ettől a hónaptól kezdve kezdődnek és 2020 végéig tartanak a németországi kiképzések, összesen ötven tanfolyam a hajózó, repülőműszaki, logisztikai és egyéb személyi állomány számára. A gépekből idén (ősztől kezdve) négy, jövőre 14, 2021-ben további két darab érkezik Magyarországra, LUH (Light Utility Helicopter), SAR (Search&Rescue) és MP (Multi-Purpose) konfigurációban.

Üzemeltetési rendszer.

A H225M-esek 2023-tól jönnek. Abban az évben négy darab, 2024-ben nyolc, végül 2025-ben még négy, TTH (Tactical Transport Helicopter) illetve SOF (Special Operaion Forces) konfigurációban. Az átképzés 2023 első félévétől 2025 első félévéig tart Franciaországban.

A vonatkozó előadást Szénási Jenő ezredes tartotta az MHP HTCSF Légierő Hadfelszerelési Rendszerek Fejlesztési Főnökségéről.

Zord

Három és fél év börtönre ítélt egy saját zsebre bírságoló körzeti megbízott rendőrt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa. A volt rendőr főtörzsőrmestert négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és ötvenezer forint pénzbüntetéssel sújtották.

A Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében azt írta: a körzeti megbízott rendőr március 20-án a 2-es számú főúton, Rétság térségében három külföldi kamionvezetőtől sebességtúllépést állítva bírságként készpénz fizetését kérte, majd a 100 eurót és 80 zlotyt eltette.

Az ügyben a volt rendőr főtörzsőrmestert a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség állította a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elé. A bíróság három rendbeli “az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt kérte börtönbüntetés kiszabását” – írták.

Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet.

Kampányt indít az ittas, erőszakos utasok megfékezése érdekében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

Az európai szervezet honlapján publikált közlemény szerint évente ezer járaton okoznak problémát a rendetlen utasok, viselkedésükkel nemcsak az utastársaik, de a személyzet, így a járat biztonságát is veszélyeztetik.

Az esetek legalább hetven százalékában agresszióig fajul a konfliktus, ezen belül 72 százalékban már fizikai erőszakot is alkalmaznak az utasok. Ekkor a járat kapitánya az út megszakítása mellett is dönthet, ez havonta átlagosan egyszer fordul elő, de a viselkedni nem tudó utasok miatti incidensek száma az elmúlt évben harmadával nőtt az unión belül az előző évihez képest.

Az EASA felhívja a figyelmet arra, hogy a járat és minden utas biztonságát veszélyeztetik az agresszív utasok, amely így plusz rizikófaktor a légiközlekedésben. További probléma az EASA szerint, hogy egy részeg utas a kimenekítéskor nem tudja követni az instrukciókat.

Az EASA közölte: bár a rendetlen utasok száma a teljes utasforgalomhoz viszonyítva alacsony, de növekvő számuk miatt cselekvésre van szükség. Az ügynökség #notonmyflight című kampányához már csatlakoztak a nagyobb európai repülőterek, illetve légitársaságok, köztük a Ryanair, illetve a Wizz Air is.

A londoni metró Westminster állomásától alig pár percet kell sétálnunk északi irányba a Temze partján, hogy a Victoria Embankment egymástól karnyújtásnyira emelt emlékművei között találjuk magunkat. Jó irányadó a folyó túlsó partján magasodó óriáskerék, a London Eye.

A metrókijáratnál tablók hirdetik, hogy az állomást és az azonos nevű hajót, a Type 23 osztályú HMS Westminster fregattot egyaránt a brit ipar építette.

*

Battle of Britain Monument

A történelembe Angliai Csata néven bevonult, 1940. július 10. és október 31. között vívott légi harcok emlékműve Paul Day szobrász alkotása. A művész célja az volt, hogy más emlékművekkel szemben a Battle of Britain Monument az arra sétálók szemmagasságában legyen, és szó szerint kézzel tapinthatóan mondja el a csata történetét. A valaha gőzvontatással működő londoni metró egykori füstkivezetőjének helyén elhelyezett és középen kettéválasztott, 25 méter hosszú emlékmű gránitfalán bronzpaneleket helyeztek el, részben a harcokban részt vett katonák nevével, részben a különböző jeleneteket ábrázoló domborművekkel.

Emlékmű szemmagasságban. A domborműveknek és a domborodó betűknek köszönhetően a látássérült emberek is ki tudják tapogatni a csata történetét. A háttérben a Westminster híd látható.

Jelenetek az egyik falrész Temze felé néző oldalán. A domborművek alá Churchill elhíresült szavait vésték, amellyel a Királyi Légierő tagjainak mondott köszönetet: „Az emberi konfliktusok történetében soha nem tartoztak oly sokkal, oly sokan, oly keveseknek”

Az angol pilóta gépét a Nap irányából támadja Luftwaffe vadászpilótája. A Messerschmitt 109-es szögletes kabinteteje alatt ülő német pilóta az üldözés közben nem veszi észre, hogy egy másik Spitfire beült mögé.

A nők a hadiiparban, így a repülőgépgyárakban is dolgoztak és az alakulatokhoz is gyakran ők repülték át az elkészült gépeket.      

Az előtérben civilek figyelik a magasban zajló harcot, a háttérben légvédelmi tüzérek veszik célba a német bombázókat.

Anglia partvidékén és attól beljebb a megfigyelő hadtest 30 000 embere figyelte az eget, ellenséges repülőgépek után kutatva.   

A Battle of Britain Monument egyike azon kevés emlékműveknek, amelyek a repülőgépeket karbantartó, üzemanyaggal és lőszerrel feltöltő szerelőknek is emléket állítanak. Sokan közülük a reptereiket bombázó vagy géppuskával támadó német gépek áldozatául estek.

A nagyméretű pilótafejjel a gépekben ülő embert kívánta ábrázolni a művész. A háttérben légiharc zajlik, a hadműveleti központ térképasztalánál fiatal nők követik a küzdelmet. Gyakran ők voltak az utolsók, akik a rádióban hallották a pilóta hangját.

A Királyi Légierő vadászrepülő parancsnokságának jelvénye is az emlékművet díszíti.

Az emlékmű talán legemblematikusabb része a riasztáskor gépükhöz rohanó pilótákat ábrázolja.

Pilóták pihenőn. Mögöttük a Csatorna van, amely sokuknak lett végső nyughelye.

A paneleken 2937 név szerepel; 2342 angol, 32 ausztrál, 1 barbadosi, 28 belga, 112 kanadai, 82 csehszlovák, 13 francia, 10 ír, 1 jamaikai, 1 újfundlandi, 127 új-zélandi, 145 lengyel, 3 rodéziai (ma Zimbabwe), 25 dél-afrikai és 9 amerikai hajózó neve. Közülük 544-en az angliai csatában haltak meg, 795-en később, a háború során.

… oly sokan, oly keveseknek

*

Royal Air Force Memorial

Az emlékművet eredetileg a Royal Air Force első világháborúban elhunyt tagjainak emlékére emelték 1923-ban. A kőbe vésett szöveg is rájuk és a többi repülő szervezet tagjaira emlékeztet. 1946-ban a második világháborúban életüket vesztett RAF katonákra emlékeztető felirat is az emlékműre került. A mészkőből épült emlékmű tetején, a Királyi Légierő jelvényéből származó sast jelenítették meg.  

*

A Királyi Légierő és az Angliai Csata emlékműve mögött a Védelmi Minisztérium épülete magasodik. Az épület és a fák árnyékában is több emlékmű áll.

Fleet Air Arm Memorial

RAF emlékmű mögött van a tengerészeti repülők 2000 nyarán felavatott emlékműve. A kőoszlop tetején egy tengerészpilótát mintázó bronzszobor áll, karjain szárnyakkal, akárcsak a mitológiai Daidalosz.

*

Korean War Memorial

A dél-koreai kormány ajándékaként 2014 decembere óta áll a Védelmi Minisztérium mellett a mészkő obeliszk és a brit katonát mintázó szobor, a koreai háború emlékműve.

*

Iraq and Afghanistan Memorial

A két háborút két, részben megmunkálás nélkül hagyott mészkő jelképezi, utalva ezzel a két ország durva terepviszonyaira. A két követ két bronz plakett köti össze. Az egyik katonákat, a másik civileket ábrázol, merthogy az emlékművet nemcsak a fegyveres erők tagjainak, hanem azoknak a polgári személyeknek az emlékére is emelték, akik a talapzatba öntött felirat szerint 1990 és 2009 között Irakban illetve 2001 és 2015 között Afganisztánban szolgáltak és dolgoztak.

*

Hugh Trenchard marsall szobra

Ugyancsak a Védelmi Minisztérium Temzére néző oldala előtt áll Hugh Trenchard marsall szobra. Az eredetileg lövészként szolgáló Trenchard 1912-ben tanult meg repülőgépet vezetni és az első világháborúban már parancsnoki beosztásban volt. Sokan az 1918-ban megalakult Királyi Légierő atyjának tartják. A harmincas években a londoni rendőrséget vezette. 1956-ban hunyt el, a Westminster apátság RAF kápolnájában helyezték nyugalomra.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A joghallgatók tekintélyes Jessup nemzetközi versenyében ért el első helyezést szombaton a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) joghallgatóinak csapata.

“Az Eötvös Loránd Egyetem 2019 világbajnoka” – tette közzé honlapján gratulációját a jogászversenyt rendező szervezet, a nemzetközi joghallgatók szövetsége (angol rövidítéssel: ILSA).

Az 1960 óta minden évben Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny a világban a nemzetközi jogot hallgató diákok számára a legnagyobb múltú és legnagyobb szabású nemzetközi megmérettetés. A szombaton véget ért versenyben a magyar egyetemisták száz ország több mint 680 egyetemének diákjai között voltak a legjobbak, olyan tekintélyes egyetemek hallgatót utasítva maguk mögé, mint az amerikai Yale és Berkeley, vagy a londoni King’s College.

A XX. század amerikai diplomatájáról és jogászáról, Philip C. Jessupról elnevezett versenyben a diákoknak nemzetközi bíróság előtt zajló per szimulációja során kell perbeszédet mondaniuk ügyvédként, mind a felperesi, mind az alperesi oldalon. De nem “csak” perbeszédet prezentálnak, hanem előtte kutatómunkáról számolnak be, beadványokat terjesztenek elő, írásbeli és szóbeli vázlatot készítenek a perbeszédekről, emlékeztetőket írnak. Vagyis írásban és szóban egyaránt megméretik magukat, a végeredmény pedig a képzeletbeli per több szakaszában végzett munka eredménye.

Az egyetemisták munkáját tekintélyes jogászokból álló bizottság bírálja el. A magyar diákcsapatot Kajtár Gábor, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa készítette fel.

Az Egyesült Államok tizenhat szaúdit sújtott beutazási tilalommal a Hasogdzsi-gyilkosságban játszott szerepükért.

Az amerikai külügyminisztérium által hétfőn kiadott közlemény szerint a szóban forgó személyek közeli családtagjai se léphetnek az Egyesült Államok területére.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Dzsamál Hasogdzsi újságírót tavaly október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban – annak ellenére, hogy nyilvánosságra került hangfelvételek bizonyították a gyilkosság tényét – azt állította, hogy az újságíró dulakodásban vesztette életét. A gyilkosság vádlottjainak pere januárban kezdődött Rijádban.

Washington tavaly novemberben már szankciókkal sújtott 17 szaúdi állampolgárt, akiknek gyaníthatóan közük volt a gyilkossághoz. Az Egyesült Államokban azonban mind a mai napig éles bírálatok érik a kormányzatot, mert még republikánus politikusok is úgy ítélik meg, hogy Donald Trump nem lépett fel keményen Szaúd-Arábiával szemben.

Az amerikai elnök többször kifejtette, hogy fontosnak tartja a Washington és Rijád közötti stratégiai szövetséget, kivált Irán térségbeli szerepének kiegyensúlyozása végett.

Horvátország és Magyarország ugyanúgy tekint a biztonsági kihívásokra, köztük az illegális migráció helyzetére is – közölte a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor, aki hétfőn fogadta a horvát védelmi minisztert, Damir Krsticevicet, a műsorban azt mondta: Horvátország is úgy látja, hogy “amit elődeink kiharcoltak”, azt meg kell védeni. A déli fenyegetettség vonatkozásában a migrációs válság kezelését is egyaránt fontosnak tartják – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter kiemelte: horvát kollégája megerősítette, hogy Horvátország területére jogtalanul, igazolatlanul nem léphetnek migránscsoportok. Horvátország hasonló módon látja a biztonsági kihívásokat és hasonló lépéseket is tesznek, mint Magyarország – közölte.

Benkő és Krsticevic két dokumentumot írt alá: egy légtérrendészeti kormányközi megállapodást, valamint egy közép-európai többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

A magyar miniszter kiválónak nevezte a két ország közötti védelmi együttműködést.

A légtérrendészeti megállapodással kapcsolatban azt mondta, az együttműködés alapja a közös bizalom, s az lehetővé teszi, hogy a két ország egymás légterében engedély nélkül hajthasson végre légtérrendészeti feladatokat. A magyarországi parancsnoksággal létrehozandó többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot Horvátország elsőként írta alá.

Benkő megjegyezte, az elmúlt fél évben ezek mellett más megállapodásokat is kötött a két ország, ezek mind a térség biztonságának erősítését szolgálják.

Közel hét év kihagyást követően, a Mi-24-es újbóli használatba vételének részeként ezekben a napokban-hetekben kerül sor először éleslövészetre a típussal. A képességhelyreállítás, illetve - az új helikopterek rendszerbe állításáig - az áthidaló képességfenntartás kritikus aspektusáról (forgószárnyas tűztámogatás) van szó, így méltán övezi élénk szakmai figyelem a szolnoki repülőkatonák és a háttérben dolgozók ténykedését, annak eredményességét. Nem mellesleg, az ikonikus, erőt sugárzó ruszki krokodilok visszatértében a gyakorlati katonai lehetőségek mellett nem lebecsülendő kommunikációs potenciál is rejlik - amennyiben persze elfogadjuk azt a tételt, hogy egy-egy karizmatikus fegyverrendszer bizony fontos szerepet játszik a haderő pozitív imázsának, presztízsének kialakításában.

 

Géppár a lőtérre menet, bal-jobb váltás közben.

A jópár kilométeres párafüggöny túloldalán felsejlik a GS--30-2 torkolattüze az éleslövészeten részt vevő egyik Mi-24P orra előtt.

Az egygépes iskolalövészetek mellett géppár-lövészetre, sőt, JTAC-rávezetésekre is sor került.

 Rácsapás a Móroc-tető alatt lévő célterületre. Látszik a becsapódások nyoma, de az is, hogy a sziklás talajon gellert kapó lövedékek akár több száz méter magasra is felpattanhatnak.

Véget ért egy feladat, visszatérés Jutaspusztára.

A mezei FARP-ra helyezkedik be a 334-es, a párás levegőben láthatóvá válik a forgószárnylapát-végek örvénye.

Zord

A kiszabható legsúlyosabb büntetést kapta a Milosevic-rezsim idején, húsz éve történt Curuvija-gyilkosság négy vádlottja pénteken Belgrádban. Ez az első, újságíró-gyilkossági ügyben kimondott ítélet a nyugat-balkáni országban.

A belgrádi különleges bíróság harminc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlottat, Radomir Markovicot, aki a Milosevic-rezsim hírhedt állambiztonsági szolgálatának volt a vezetője húsz évvel ezelőtt, amikor Slavko Curuvija ellenzéki oknyomozó újságírót meggyilkolták. A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy ő adta ki a parancsot a gyilkosságra.

Markovic 2001 óta negyvenéves börtönbüntetését tölti a Vuk Draskovic ellenzéki pártelnök ellen 1999-ben elkövetett merénylet miatt, amelyet a politikus túlélt, de négyen meghaltak. A szerbiai jogrend szerint az ítéletek nem adódnak össze, hanem a legsúlyosabbat kell figyelembe venni, így Markovic büntetése a korábban kiszabott negyven év letöltendő börtönbüntetés marad.

Szintén harminc év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték Milan Radonjicot, a szerb állambiztonság belgrádi központi irodájának egykori vezetőjét. Miroslav Kurakot és Ratko Romicot, az állambiztonsági hivatal másik két tagját pedig húsz-húsz év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Kurak holléte máig ismeretlen, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Radonjicot és Romicot 2014 januárjában fogták el.

Az ítéletet szinte napra pontosan Curuvija meggyilkolása után húsz évvel mondták ki. Az újságírót 1999. április 11-én, a NATO jugoszláviai légicsapásainak idején belgrádi lakása előtt gyilkolták meg. A merénylők 17 lövéssel végeztek vele. Ez volt a Milosevic-rezsim egyik legbrutálisabb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó bűnténye.

Néhány nappal korábban a Politika Ekspres című újságban a Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rezsimjét bíráló újságírót hazaárulónak nevezték, aki “vágyott arra, hogy a NATO lebombázza Szerbiát”. A vádirat szerint Curuviját azért ölték meg, mert nyilvánosan felszólalt az ország politikai vezetése ellen, és kijelentéseivel lehetősége volt befolyásolni a közvéleményt.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik voltak a gyilkosság megrendelői, de többen már a kezdetektől fogva Milosevicet és feleségét, Mira Markovicot emlegették felbujtóként. Az utóbbi években a szerb sajtó szinte biztos információként kezelte, hogy a felbujtó a néhai diktátor felesége volt. Markovic Oroszországban kért menedéket, és ma is ott él, Milosevic pedig 2006-ban hunyt el a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében. Markovic azóta sem nyilatkozott az ügyben.

Az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősítette az iráni Forradalmi Gárdát – jelentette be hétfőn Donald Trump. Válaszul Irán Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsa ugyancsak terrorista szervezetnek nyilvánította az Egyesült Államok hadseregét.

Ez az első eset, hogy egy állam fegyveres erőit vagy annak egy részét így minősítik Washingtonban. A döntés bírálói szerint ahhoz vezethet, hogy az Egyesült Államokkal rossz viszonyban lévő egyes országok hasonló minősítést alkalmaznak majd amerikai katonai és hírszerzési illetékesekre. Washington korábban is feketelistára helyezett a Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló testületeket és személyeket, de most ezt kiterjesztette az iszlám forradalom védelmét szolgáló, rendfenntartó és hírszerzési feladatokat is ellátó fegyveres alakulat egészére.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tájékoztatása szerint a döntés egy héten belül hatályba lép.

Az iráni köztévében az amerikai döntésre válaszul közleményként bemondták – forrás tudatása nélkül -, hogy Washington döntése ellenezik a nemzetközi joggal és törvénytelen.

“Semmilyen országnak nincs joga terroristának bélyegezni egy másik állam fegyveres erőit… Az amerikai döntés hátterében Irán közel-keleti befolyása és sikere az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet ellen áll” – hangzott el a tévében.

Bahrein üdvözölte Washington lépését. Ennek oka, hogy a parányi szigetországot uraló királyi család azzal vádolja a síita Iránt, hogy az segíti a bahreini kormány ellen lázadó síita csoportokat. Ezt Teherán tagadja. A The Wall Street Journal című lap pénteken éjjel internetes honlapján már jelezte a várható döntést. A lap akkor kiemelte: ez az első alkalom, hogy egy külföldi kormányzati szervezetet terrorszervezetté nyilvánítsanak.

Amerikai sajtóértesülések szerint a bejelentéssel egyidejűleg – megtorló válaszlépéstől tartva – készültségbe helyezik az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának haderejét a Közel-Keleten. Szintén a The Wall Street Journal szellőztette meg, hogy a döntés része az Iránra kifejtett nyomásgyakorlásnak, ám a kormányzaton belül sem mindenki értett vele egyet.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter támogatta a lépést, amely szerintük hozzájárulhat a Forradalmi Gárda Európában és másutt fenntartott üzleti kapcsolatainak felszámolásához is. Ugyanakkor a Pentagon tisztségviselőinek ez nem tetszett. Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője például óvatosságra intett, attól tartva, hogy ez visszaüthet a térségben állomásozó amerikai erőkre. Szerinte ráadásul korántsem biztos, hogy az iráni gazdaság megszenvedné az amerikai döntést.

Pompeo – az elnök bejelentése után – “a világ vállalatait és bankjait” arra szólította fel, hogy szakítsanak meg minden pénzügyi kapcsolatot az iráni Forradalmi Gárdával.

Az amerikai diplomácia vezetője újságíróknak kijelentette: az amerikai kormányzat döntése “történelmi lépés, amely megfosztja a terrorizmus támogatásában első számú államot azon pénzügyi eszközöktől, amelyek révén nyomorúságot és halált terjeszt a világban”. A miniszter leszögezte: az iráni rendszert Washington immár nem csupán “a terrorizmus támogatójaként” tartja számon, hanem úgy gondolja, hogy “maga is részt vesz terrorcselekményekben”. Hozzáfűzte: a Forradalmi Gárda (IRGC) “legitim katonai szervezetnek álcázza magát, de ennek egyikünket sem szabad megtévesztenie”.

A Magyarország és Horvátország között védelmi együttműködés bővítéséről egyeztetett a két ország védelmi minisztere.

Két dokumentumot írtak alá; egy légtérrendészeti kormányközi megállapodást, valamint egy közép-európai többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

Közös sajtótájékoztatójukon Benkő Tibor és Damir Krsticevic is kiemelte: a két ország közötti védelmi együttműködés kiváló. Mindketten kitértek arra is, hogy találkozásaik rendszeresek, legutóbb hat hónappal ezelőtt egyeztettek Horvátországban, s Krsticevic ismét meghívta Benkőt, hogy a következő év első felében ismét tegyen látogatást Horvátországban.

Benkő azt mondta: csak az elmúlt fél évben négy megállapodást írtak alá Horvátországgal, amelyek mentén folytatni kívánják az együttműködést. Úgy fogalmazott, hogy közösek a feladatok, közösek a célkitűzések, “az európai népek biztonságáért közösen kell, hogy feleljünk”. Hangsúlyozta, hogy a kormányközi megállapodások nemcsak Magyarországnak és Horvátországnak jók, hanem erősítik a NATO képességet is, hiszen a két ország légtere egyben NATO-légtér is.

A magyar honvédelmi miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két ország közötti védelmi együttműködés keretében érintették a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot is.

A politikus gratulált horvát kollégájának ahhoz, hogy elérték az 1,7 százalékos védelmi költségvetési szintet.

Krsticevic kiemelte: a két aláírt dokumentum közül a légtérrendészeti kormányközi megállapodás célja, hogy a két nemzet légierejét alkalmassá tegyék, rugalmasan tudjanak igazodni a feladatok megoldásához. Ez a megállapodás lehetőséget biztosít, hogy diplomáciai külön engedély, illetve a kormányok engedélye nélkül segíthessék egymás légterének védelmét.

A két tárcavezető az április 25-én kezdődő és június 10-ig tartó, 12 partnerország részvételével Magyarországon tartandó nemzetközi hadgyakorlatról is egyeztetett.