Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok és Izrael közötti biztonságpolitikai együttműködésről tárgyalt vasárnap Izraelben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki Joe Biden amerikai elnök kormányának első tagjaként tett látogatást Jeruzsálemben.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése szerint Austin a repülőtérről az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállására hajtott, ahol katonai tiszteletadással fogadták. “Partneri kapcsolatunk állandó, és továbbra is garantálja Izrael biztonságát” – mondta Austin a Beni Ganz védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, kétnapos látogatása kezdetén.

“Emlékeztetek Joe Biden amerikai elnök elkötelezettségére Izrael iránt” – mondta Austin, hangsúlyozva, hogy a két ország szövetségünk stratégiai jelentőség. Abban állapodtak meg, hogy együttműködnek az izraeli és az amerikai védelem erősítésében a térségben.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Lloyd Austin látogatása olyan időben zajlik, amikor nő a térségben az Irán fokozódó nukleáris tevékenysége okozta feszültség, és megkezdődtek a tárgyalások a 2015-ös, Irán és a nagyhatalmak között megkötött, majd Donald Trump által felmondott nukleáris megállapodás újjáélesztéséről. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hevesen ellenezte a Barack Obama elnöksége idején tető alá hozott nemzetközi megállapodást.

Ganz hangsúlyozta, hogy Izrael az Egyesült Államokat teljes mértékben partnernek tekinti minden tekintetben, elsősorban Irán ügyében. A teheráni rezsim stratégiai veszélyt jelent a világ, a Közel-Kelet és Izrael biztonságára – hangsúlyozta Ganz.

“Továbbra is együtt fogunk működni amerikai partnereinkkel, hogy garantálhassuk azt, hogy az Iránnal kötött bármilyen megállapodás megvédje a világ és az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt a régióban, és megvédje Izraelt” – tette hozzá az izraeli védelmi miniszter.

Ganz nyilatkozata némileg ellentmond annak, amit Netanjahu izraeli miniszterelnök mondott a minap a holokauszt izraeli emléknapján, elemzők szerint elsősorban Washingtonnak üzenve. “A minket kiirtással fenyegető Iránnal kötött megállapodás, amely utat nyit a nukleáris fegyverek felé, Izraelt nem kötelezi” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.

Ide tartozik, hogy Ausztin látogatása előtt üzemzavart jeleztek Iránban az ország középső részén, Natanz városánál működő atomipari létesítménynél. Teherán a múltban Izraelt tette felelőssé az iráni urándúsító centrifugák meghibásodásáért. Austin a tervek szerint tárgyalásokat folytat Jeruzsálemben más magas rangú izraeli tisztviselőkkel, köztük Netanjahu kormányfővel is.

The post Biztonságpolitikai együttműködésről tárgyalt Izraelben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter appeared first on .

A 2016-ban elinduló Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative – TSI) viszonylag keveset szerepel mind a hazai, mind a nemzetközi médiában, azonban a tizenkét közép- és kelet-európai EU-tagállam együttműködése igen jelentős potenciált hordoz magában, legfőképpen az energiapolitika, a közlekedés és a digitalizáció terén. Ezen írás célja bemutatni a Kezdeményezés létrejöttének körülményeit, okait, illetve a Kezdeményezés céljait, emellett megvizsgálom azt, hogy a Kezdeményezés hogyan fejlődött az utóbbi években. Bemutatásra kerülnek továbbá a legfontosabb megvalósult és megvalósítandó projektek, kiemelve a hazánkat érintő fejlesztéseket, illetve megvizsgálom a nagyhatalmak TSI kapcsán felmerülő érdekellentéteit. Végezetül pedig megállapítások kerülnek megfogalmazásra az együttműködés jövőjére vonatkozóan. A kezdeményezés létrejötte és céljai

A Három Tenger Kezdeményezés által létrejött közép-kelet-európai együttműködés eszmei háttere napjainkban már csaknem százéves múltra tekint vissza. Az első világháborút követően Józef Pilsudski marsall, Lengyelország vezetője alkotta meg az Intermarium [Tengerköz] geopolitikai koncepciót, amely a szakértők szerint már a középkortól kezdve jelen volt a lengyel külpolitikai gondolkodásban. Pilsudski elképzelése, amely a kor kihívásaira reagálva a szovjetek és németek hegemóniája elleni közép-kelet-európai katonai-védelmi együttműködésre fókuszált volna, a mai kezdeményezéshez hasonlóan három tenger, a Balti-, Adriai- és a Fekete-tenger között húzódó országokat foglalt volna magába. Sőt, a két világháború közötti lengyel koncepció jóval több államot vont volna be az együttműködésbe, mint a jelenlegi szövetség tizenkét résztvevője: többek között Skandináviát, a balkáni országokat, Olaszországot és Ukrajna területét. A 2000-es években Lech Kaczinsky elnök igyekezett felújítani ezt a gondolatot, és átültetni a jelenkor keretei közé: elsősorban az energiaellátás, az energiahordozók beszerzésének diverzifikálását igyekezett megvalósítani. A 2010-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt államfő elképzelésének valódi gyakorlati megvalósítása fél évtizeddel később kezdett körvonalazódni: 2014-ben napvilágot látott egy igen jelentős tanulmány az Atlantic Council részéről Completing Europe: From the North-South Corridor to Energy, Transportation, and Telecommunications Union címmel, amely részletesen taglalta és indokolta a közép-kelet-európai energiaügyi, közlekedési és digitalizációs fejlesztések szükségességét. A Kezdeményezés végül 2015-ben kezdett formát ölteni, amikor is Andrzej Duda elnök hivatalba lépett és megkezdte az érintett országokkal való párbeszédet az együttműködésről, amelynek kialakításában a szintén 2015-ben hivatalba lépett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is aktívan részt vett, így az előzetes egyeztetéseket követően az első csúcstalálkozóra Dubrovnikban került sor 2016 augusztusában.

A Kezdeményezés elsődleges célja a résztvevő államok gazdasági növekedésének elősegítése a közöttük lévő, illetve a TSI-n kívüli országokkal való kereskedelmi kapcsolatok erősítése által, amelyet jelentős, országhatárokon átívelő infrastrukturális projektek megvalósítása révén kívánnak elérni – mind a közúti, vasúti és vízi útvonalak, mind az országok közötti gázvezetékrendszerek fejlesztésével, illetve újak kiépítésével. Kifejezett cél a Nyugat-Európához való felzárkózás az országok infrastruktúrájának összekapcsoltsága terén – a nyugati gazdasági érdekeltségeknek fontos kelet-nyugati irányú infrastruktúra kiépülése után a TSI az észak-déli irányú kapcsolatok fejlesztését célozza meg. A Kezdeményezés a régió EU-csatlakozása, illetve az uniós strukturális politikák ellenére is fennmaradó viszonylagos gazdasági elmaradottságát a befektetések ösztönzésével kívánja orvosolni – ennek érdekében hozták létre a TSI Üzleti Fórumát, illetve Beruházási Alapját. A régió elmaradottságát bizonyítják egy 2018-as tanulmányban megjelent adatok, melyek szerint a TSI-országok az akkor még 28 tagú Európai Unió területének 28, népességének csaknem 22 százalékát adták, az EU-28 GDP-jének viszont csupán 10,8 százalékát. Az Egyesült Királyság kiválásával ezen arányszámok ugyan kissé megváltoztak pozitív irányba (pl. a népesség aránya 24-25 százalék), azonban ez a fennálló problémákon nem segít.

1. ábra: A Kezdeményezésben résztvevő államok. A Kezdeményezés fejlődése és fontos megvalósítandó projektjei

A Kezdeményezés indulásakor főként Nyugat-Európában attól tartottak, hogy az Európai Unióval komoly csatákat vívó lengyel kormány vezetésével ez az új együttműködési rendszer az unió megosztására is törekedhet. Kolinda Grabar-Kitatovic horvát elnök, a TSI egyik fő kezdeményezője a 2016. augusztusi dubrovniki fórumon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Kezdeményezés nem irányul senki ellen, hanem éppen az unión (és a transzatlanti közösségen) belüli kohézió, együttműködés erősítése a célja. Az éppen csak elinduló együttműködésnek nagy lökést adott a második, 2017-es varsói csúcstalálkozó, amelyen a tizenkét államból tíz államfői szinten képviseltette magát (2016-ban ez a szám csupán hat volt) – erre valószínűleg Donald Trump személyes megjelenése is ösztönzőleg hatott, amely azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít a Kezdeményezésnek. A varsói fórum másik fontos hozadéka volt, hogy a zárónyilatkozat külön kiemelte az Európai Unió fontos szerepét a már jórészt megvalósult kelet-nyugati infrastruktúrák kiépülésében, illetve a kohéziós politikában. Emellett a nyilatkozat számos ponton utal arra, hogy a TSI célja az EU egységének erősítése és az uniós energia- és közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósítása (például a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése), továbbá kiemeli, hogy a Kezdeményezés sikeressége az egész Európai Unió érdekében is áll. Mindemellett a varsói találkozón döntés született arról, hogy létrehoznak egy üzleti fórumot a régióbeli gazdasági kapcsolatok növelése céljából. Ezt végül a következő, 2018-as bukaresti csúcstalálkozón tartották meg, amely több szempontból is úttörőnek számít. A már kezdetektől jelen lévő USA mellett az Európai Unió ebben az évben először képviseltette magát a fórumon, ráadásul az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látogatott a román fővárosba, emellett Heiko Maas német külügyminiszter is jelen volt országa képviseletében. Mindez azt jelentette, hogy az EU vezetése és a régióban leginkább érdekelt Németország is felismerte a Kezdeményezésben rejlő potenciált, és azt nem kizárólag a saját érdekei veszélyeztetéseként értelmezik. Az Üzleti Fórumra több mint hatszáz résztvevő érkezett számos országból (TSI-országok, más uniós országok, nem EU-s délkelet-európai országok, USA). Emellett szándéknyilatkozatot írtak alá a Kezdeményezés Beruházási Alapjának létrehozásáról, az ekkorra már konkrétan megfogalmazott projektek finanszírozása érdekében – emiatt is voltak jelen az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a Világbank-csoport képviselői. Továbbá kialakították a résztvevő államok kereskedelmi kamaráinak együttműködését, az üzleti kapcsolatok fenntartása és fejlesztése céljából. Érdemes megemlíteni, hogy nem véletlen az, hogy az első három csúcstalálkozó e három fővárosban valósult meg – ugyanis Horvátország, Lengyelország és Románia napjainkban is a Kezdeményezés motorjai. Ezzel szemben a tizenkét résztvevő állam közül Csehország és Ausztria kisebb-nagyobb fenntartásokkal kezeli a Három Tenger Kezdeményezést. Sokatmondó tény, hogy a hetvenhét elsődlegesen végrehajtandó projekt közül Csehország egyet (Duna-Odera-Elba vízi út), Ausztria pedig egyet sem kezdeményezett.

A 2019-es ljubljanai fórumon már Németország is államfői szinten képviseltette magát. A következő évben a tallinni csúcstalálkozó jórészt online valósult meg, azonban így is fontos előrelépések történtek. Észtország előtérbe helyezte a digitalizáció terén megvalósítandó fejlesztéseket és a smart connectivity koncepcióját, emellett létrejött egy új, az elsődleges projekteket tartalmazó interaktív weboldal is. Fontos fejlemény, hogy 2020 júniusában megtartották a TSI első külügyminiszteri megbeszélését is – ez is jelzi, hogy a résztvevő államok kormányai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Kezdeményezésnek. 2020 során a Kezdeményezés Beruházási Alap-projektje is jelentős előrehaladást ért el: számos résztvevő állam jelezte szándékát arra, hogy hozzájárul az Alap tőkéjéhez (a lengyel fejlesztési bank több százmillió euróval, viszont a többi állam, így hazánk is csak 20-20 millió euróval szállt be), emellett az USA részéről is jelentős, 300 millió dolláros hozzájárulás történt energiaügyi projektekre, továbbá megjelent az első magánbefektető is az Alap finanszírozásában.

Érdemes megemlíteni, hogy a Kezdeményezés államainak együttműködése, párbeszéde nem csak az évente megrendezett magas szintű csúcstalálkozókra korlátozódik. Számos szakértői szintű egyeztetés, konferencia zajlik az egyes szakpolitikákról, emellett 2021 februárjában ismét sor került egy külügyminiszteri online megbeszélésre, Bulgária szervezésében.

Év Helyszín Fontos külsős résztvevők Fontosabb eredmények, előrelépések 2016 Dubrovnik USA; Kína; Törökország csak hat TSI-állam képviseltette magát elnöki szinten 2017 Varsó USA – Donald Trump már tíz TSI-állam elnöke vett részt; az EU programjaihoz való kapcsolat erősebb hangsúlyozása; döntés az Üzleti Fórum létrehozásáról 2018 Bukarest USA – Rick Perry; EU – Jean-Claude Juncker; Németország – Heiko Maas; Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Európai Beruházási Bank; Világbank-csoport Üzleti Fórum – kb. 600 résztvevő számos országból;

Beruházási Alap létrehozásának elindítása (pénzügyi intézmények részvétele);

A TSI-országok kereskedelmi kamaráinak együttműködése;

konkrét projektek és célok megfogalmazása 2019 Ljubljana EU – J-C. Juncker; Németország-államfő; USA Üzleti Fórum (kb. 500 résztvevő)

Az „Elsődleges Összekapcsolódási Projektek” listájának bemutatása, amelyet folyamatosan aktualizálnak 2020 Tallinn, online EU – Margrethe Vestager; USA – Mike Pompeo Smart Connectivity koncepció

A Beruházási Alap sikeres – USA is hozzájárul + magánbefektetők;

új honlap az elsődleges projektek nyomon követésére;

az első külügyminiszteri találkozóà nagyobb kormányközi együttműködés

2. ábra: A Kezdeményezés fejlődése évről évre. Saját szerkesztés. 

A hetvenhét elsődlegesen megvalósítandó projekt 51 százaléka a közlekedés, 32 százaléka az energia, 17 százaléka pedig a digitalizáció területére összpontosít. Az egyik legfontosabb a litvániai Klaipédát a görögországi Thesszalonikivel összekötő, 3300 kilométer hosszú Via Carpathia projektje, amely két leágazást is magába foglalna a Fekete-tenger melletti Konstanca, illetve Törökország irányába. A közlekedési folyosó magyarországi szakasza többek között Miskolcot és Debrecent is érinti, az utolsó hiányzó hazai autópálya-szakasz Miskolc és Tornyosnémeti között a tervek szerint idén őszre elkészül. Több ország azonban nem áll ilyen jól az építkezéssel – például a romániai és szlovákiai szakaszok teljes kiépülésére 2030 előtt nemigen lehet számítani, emellett Lengyelországban is még csak kisebb szakaszok készültek el. A távlati cél az, hogy a Via Carpathia összekapcsolódjon a tervezett Via Balticával, amely az E67-es nemzetközi út Varsó és Tallinn közötti szakaszát foglalja majd magába.

3. ábra A Via Carpathia útvonala. (Forrás: https://www.facebook.com/WarsawInstitute/photos/a.1514654455499745/1874049719560215/ (2021.04.04.) 4. ábra: Az E67-es út, melynek Varsó-Tallinn szakasza lesz a Via Baltica. (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/European_route_E67 (2021.04.05.)

Egy másik, szintén az észak-déli irányú konnektivitás jegyében megvalósítandó projekt az észak-déli gázfolyosó teljes körű kiépítése. A tervek szerint a litvániai (Klaipéda) és lengyelországi (Swinoujscie) cseppfolyosított földgáz- (LNG) terminálokat összekötnék a nemrég elkészült horvátországi, Krk-szigeti terminállal. Ez a projekt Magyarország számára is kiemelt fontosságú az energiaimport diverzifikációja szempontjából, ennek megfelelően a magyar állami MVM-energiacsoport évi egymilliárd köbméternyi cseppfolyosított gáz érkezését lehetővé tévő kapacitást foglalt le a Krk-szigeti terminálban. Emellett Észtország és Lettország tervei között is szerepel egy-egy LNG-terminál megépítése. Az észak-déli gázfolyosó megvalósításához fog hozzájárulni a magyar-szlovák gázvezetékrendszer kapacitásának nagyarányú bővítése, továbbá hazánk számára kiemelt fontosságú a magyar-szlovén gázvezeték-kapcsolat kiépítése is, többek között annak érdekében is, hogy Olaszországot be tudják vonni a közép-kelet-európai gázügyi együttműködésbe. Egy másik fontos energiaügyi projekt a Románia fekete-tengeri talapzatában rejlő földgáz kitermelése, melynek Magyarország és a régió más országai felé történő szállítását az épülőfélben lévő BRUA, illetve ROHU gázvezeték teszi majd lehetővé. A BRUA első és leghosszabb romániai szakasza 2020 novemberében már elkészült. Magyarország számára egy másik fontos energiaügyi beruházás a jelenleg lignitet felhasználó, széntüzelésű Mátrai Erőmű felújítása, károsanyag-kibocsátásának csökkentése: a lignit folyamatos kivezetése mellett egy 500 MW teljesítményű gázturbinás blokk, illetve egy 200 MW teljesítményű napelem-park épül.

A Kezdeményezésben résztvevő országok gyorsvasúti kapcsolataik fejlesztésére is ambiciózus tervekkel rendelkeznek. A tervezési fázisban lévő Budapest-Varsó gyorsvasút projektje új szintre fogja emelni a visegrádi országok közlekedési kapcsolatait, sőt, a tervek között szerepel a gyorsvasút-hálózat Kolozsvárig való kiterjesztése is. E projekt megvalósulásának azért is lenne nagy jelentősége, mert így Varsón keresztül kapcsolat jöhetne létre a Baltikum országainak már előrehaladottabb megvalósítási fázisban lévő közös gyorsvasút-rendszerével, a Rail Balticával.

5. ábra: A Rail Baltica útvonala (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Rail_Baltica, (2021.04.05.) A nagyhatalmi érdekek ütközése a Kezdeményezés kapcsán

Az Amerikai Egyesült Államok a kezdetektől nagy érdeklődést tanúsít a Kezdeményezés iránt – ezt jelezte Donald Trump személyes részvétele a 2017-es varsói fórumon is. Egy észak-déli gázfolyosó kiépítése Közép-Európában egyértelműen az USA érdekét szolgálja, mivel az a régió államainak Oroszországtól való energiafüggésének enyhülését eredményezné, mindemellett pedig az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) számára teremthet nagyobb keresletet. Az LNG fogadására alkalmas kikötők működnek a lengyelországi Swinoujsciében, a litvániai Klaipédában, illetve a horvátországi Krk-szigeten. Mindemellett a romániai fekete-tengeri földgáz kitermelése is jelentősen diverzifikálhatja a régiós országok energiaimportját – ennek érdekében épülhet ki a BRUA román-magyar gázvezeték a jövőben. Mindez egyfajta válaszreakciónak is tekinthető az Északi Áramlat 2 orosz-német gázvezeték megépülésére, melyhez az USA rendkívül kritikusan áll hozzá. Amennyiben az Északi Áramlat 2-t teljesen üzembe helyezik, úgy Közép-Európába Németországon keresztül fog áramlani az orosz földgáz, és Lengyelország terve, hogy energiaelosztó-központként működjön Közép-Európában, könnyen kútba eshet. A mindenkori amerikai kormányzat számára tehát a TSI energiaügyi fejlesztései stratégiai prioritást jelentenek, ezt az is alátámasztja, hogy eddig minden TSI-fórumon képviseltette magát az USA, többek között Rick Perry energiaügyi miniszter által, aki a 2018-as csúcson adott nyilatkozatában aggasztónak nevezte az orosz gáztól való európai függőség növekedését, amely nemzetbiztonsági kockázatokkal is járhat. Emellett rendszeres egyeztetések zajlanak a Kezdeményezés államai és az USA között az energiaügyi témákról. Természetesen ezen kérdések elsősorban a biztonságpolitikai szempontok miatt kerülnek előtérbe, különösképpen Lengyelország vonatkozásában – 2017-ben Trump látogatása alkalmával egyeztek meg Patriot típusú amerikai rakétavédelmi rendszer vásárlásáról, illetve 2020-ban döntés született jelentős számú amerikai katona Németországból Lengyelországba való áthelyezéséről. A TSI stratégiai fontosságát jelzi, hogy a 2020-as online fórumon Mike Pompeo külügyminiszter is részt vett.

Oroszország mindezek miatt természetesen veszélyeztetve érezheti gazdasági érdekeit Közép- és Kelet-Európában, ezért számára elsődleges fontosságú az Északi Áramlat 2, illetve az orosz gázt szállító déli gázfolyosó kiépülése. Szakértők szerint Oroszország a jövőben sem fogja tudni megakadályozni a Három Tenger Kezdeményezést, ráadásul elsődleges érdekszférájából Ukrajna is kacsingat a TSI által nyújtott lehetőségek felé – Lengyelországon keresztül LNG-t vásárolna, illetve részt venne egyes közlekedési projektekben is. Azonban Oroszország képes lehet a Kezdeményezésben részt vevő államok belpolitikájának befolyásolására, az orosz érdekeknek megfelelő politikai szereplőket juttatva hatalomra, így gyengítve az együttműködést.

Kína az első, 2016-os fórumon még igen magas szinten képviseltette magát. Ekkoriban alakult meg az Egy Övezet, Egy Út-kezdeményezésben való közép-kelet-európai részvétel kapcsán a 16+1-es formáció, így Kína joggal remélhette azt, hogy a Három Tenger Kezdeményezés infrastrukturális projektjeinek finanszírozásában és megvalósításában is döntő szerepet játszhat. Még arra is javaslatot tettek, hogy a Via Carpathiát kössék össze az új Selyemúttal. Ugyanakkor az USA és az Európai Unió igyekeznek kiszorítani Kínát az infrastruktúra-projektekből. Ennek megfelelően, a hírek szerint a bulgáriai Rusze-Veliko Tarnovo autópálya-szakaszt mégsem kínai, hanem EU-s finanszírozással építenék meg.

Németország, mint az Európai Unió motorja és a közép-kelet-európai régió legjelentősebb kereskedelmi partnere, kezdetben igen kritikusan állt hozzá a Kezdeményezéshez, hiszen amellett, hogy az EU egységét is féltette, egy Németország nélküli közép-európai együttműködés egyértelműen nem szolgálta volna a német érdekeket. Csehország és Ausztria visszafogott részvétele a Kezdeményezésben is részben arra vezethető vissza, hogy nem kívántak túlzottan eltávolodni a német, illetve nyugat-európai gazdasági partnerektől. A TSI-országok is hamar felismerték, hogy a német gazdasági erő megkerülhetetlen tényező, így Németország a Három Tenger Kezdeményezés partnerországa lett – ez elengedhetetlen lépés volt, hiszen a legtöbb régiós országnak Németország messze a legjelentősebb partnere, emellett pedig a német gazdasági szereplőknek is rendkívül fontos a régió. Mindemellett az energiapolitikában egy elsősorban német-lengyel versengés figyelhető meg: az Északi Áramlat 2 kiépülésével Németország válna Európa fő gázelosztó-központjává, ezt a címet pedig Lengyelország igyekszik magának megszerezni az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlásának növelésével.

A Kezdeményezés jövőbeli kilátásai és kihívásai

A Három Tenger Kezdeményezés sikere nagyban múlhat azon, hogy lesz-e elegendő pénzügyi forrás a projektek megvalósítására. A 2021-ben a TSI koordináló szerepét betöltő Bulgária szeretné azt elérni, hogy minden, az együttműködésben részt vevő állam járuljon hozzá a Beruházási Alap tőkéjéhez (eddig csak kilenc ország tette ezt meg), illetve hogy az európai uniós és nemzetközi pénzügyi intézmények még nagyobb mértékben támogassák az Alapot – ez pedig a bolgár program szerint úgy érhető el, hogy a projektek megvalósításában látható eredmények születnek. Emellett Bulgária álláspontja szerint ad hoc jelleggel be lehet vonni más országokat is egyes projektek megvalósításába (például a bolgár fekete-tengeri partvidéket az albániai adriai-partvidékkel összekötő útvonal kapcsán). Az energiahordozók beszerzésének diverzifikációja továbbra is nagy jelentőségű lesz, emellett az észtek által szorgalmazott digitalizációs és smart-projektek, illetve a régióbeli tudományos, innovációs és oktatási kapcsolatok fejlesztése is kiemelt szempont. Az USA, az Európai Bizottság és Németország továbbra is fontos partnerei maradnak a Kezdeményezésnek. A tervek szerint a 2021-es évben Szófiában fogják megtartani az éves csúcstalálkozót, illetve az Üzleti Fórumot.

Amennyiben megfelelő összegű pénzügyi forrás fog rendelkezésre állni, illetve a TSI-ben résztvevő államok politikai akarata nem gyengül, úgy a Három Tenger Kezdeményezés egy igen gyümölcsöző pragmatikus gazdasági együttműködési forma lehet a jövőben, amely akár további, más jellegű kooperációt is elindíthat majd a régió országai között. A sikerhez azonban szükséges az is, hogy fennmaradjon az USA nagyfokú támogatása, illetve fontos, hogy az Európai Unió vezetői és Nyugat-Európa se gátolja a közép-kelet-európai együttműködést. Azt azonban irrealitás lenne várni, hogy a Három Tenger Kezdeményezés által ezen országok szoros politikai együttműködést fognak megvalósítani, ugyanis számos területen igencsak különböző érdekekkel rendelkeznek, már csak eltérő gazdasági fejlettségük és különböző külpolitikai céljaik miatt is.

Címlapkép: Orosz hajó folytathatja az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Rügen-sziget, 2020. május 10. Orosz tenger alatti csővezetéket fektetésére alkalmas hajó horgonyoz az észak-németországi Rügen-sziget közelében 2020. május 10-én. A hajó több mint tízezer kilométert tett meg Oroszországból a Balti-tengerig. Az amerikai szankciók miatt az orosz hajó fogja befejezni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését.
(Forrás: MTI/EPA/Jens Köhler)

A A Három Tenger Kezdeményezés – Közép-Kelet-Európa reneszánsza? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az észak-hollandiai Den Helder városában terrorizmus gyanújával letartóztattak egy férfit, aki robbantásos merényletet tervezett elkövetni egy koronavírus-oltóközpont ellen – írta egy holland hírportál.

A portál szerint az eset március 18-án történt, a holland ügyészség azonban csak csütörtökön hozta ezt nyilvánosságra. A gyanúsított a letartóztatása után legalább 90 napig őrizetben marad, míg a rendőrség lehetséges társai után nyomoz.

Az ügyészség vádirata szerint “a gyanúsított félelmet akart kelteni a lakosság körében, és tettével a gazdasági-társadalmi struktúrák megzavarását akarta előidézni”. A vádak között szerepel az is, hogy a férfi “rendkívül erőszakos módon próbált szabotálni egy kulcsfontosságú kormányzati folyamatot, nevezetesen az országosan összehangolt oltási programot”.

Hollandiában idén már több esetben fordult elő támadás járványmegelőző infrastruktúrák ellen. Március elején egy ugyancsak észak-hollandiai településen pokolgépes támadás történt egy oltóponton, továbbá január végén fiatalok egy csoportja, tiltakozásul a kijárási tilalom ellen felgyújtott egy közép-hollandiai tesztközpontot. Az eddigi esetek egyikében sem történt személyi sérülés szerencsére.

The post Időnként megőrülnek az emberek: oltóközpont ellen tervezett robbantásos merényletet appeared first on .

A Veszprémi Járási Ügyészség indítványára letartóztatta a bíróság azt a férfit, aki húsvét hétfőn előbb személygépkocsival, majd egy tehergépkocsival ámokfutóként közlekedve többek életét veszélyeztette és több autót is megrongált Tapolcán és környékén.

A nyomozás adatai szerint az 52 éves férfi már április 2-án este autójával olyan sebességgel közlekedett Tapolcán, hogy egy trafóháznak és elosztószekrénynek ütközött, melynek következtében az utca közvilágítása egy időre megszűnt.

Az igazi ámokfutás azonban április 5-én reggel kezdődött, amikor a férfi Köveskál felől Gyulakeszi irányába személyautóval közlekedve egy őt előző személygépkocsira ráhúzta a kormányt, és azzal oldalról ütközött. Az ütközés következtében a két autó a vízelvezető árokba hajtott, a leszorított gépkocsi pedig fejtetőn állt meg. Személyi sérülés nem történt, de miután a gyanúsítottnál felmerült az ittas vezetés gyanúja, a rendőrök a helyszínen a vezetői engedélyét elvették.

Ez nem gátolta a férfit abban, hogy kora délután egy kisteherautóval induljon el otthonról. Tapolcára érve, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol érintőlegesen egy szembejövő személygépkocsival ütközött, majd továbbhajtott. Ezt követően egy gyalogátkelőhely előtt álló járműnek ment neki, melyet szintén otthagyott, és elhajtott Monostorapáti felé.

A településen a záróvonalat átlépve előzött, közben az előzött jármű oldalának ütközött, majd megállás nélkül továbbment. A sérült jármű sofőrje utána hajtott, hogy megállítsa, de ez nem járt eredménnyel, mivel a férfi hirtelen ráhúzta a kormányt és újból nekihajtott.

A férfi rövidesen visszafordult Tapolcára, ahol a forgalmi sávját elhagyva a város szélén több táblát is kidöntött, melyek egyike egy szembejövő járműnek csapódott. A gyanúsított közben visszaért a korábbi balesetének helyszínére, ahol még folyt a helyszínelés. Az álló kocsisort kikerülve áthajtott a szembejövő sávon, fel a bal oldali útpadkára, ahol a helyszínelő rendőröknek el kellett ugraniuk a gépkocsija elől. Az ámokfutót végül pár méterrel arrébb egy szembejövő járművel történt frontális ütközés állította meg. Személyi sérülés egyik baleset során sem történt.

A férfit a Tapolcai Rendőrkapitányság őrizetbe vette és többrendbeli közúti veszélyeztetés és cserbenhagyás miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Az ügyészség a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta az ámokfutását felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt elkövető férfi letartóztatását, amit a Veszprémi Járásbíróság egy hónapra elrendelt.

The post Időnként megőrülnek az emberek: letartóztatásban a tapolcai ámokfutó appeared first on .

Harmadik, végleges változatában megszavazta az orosz parlament alsóháza az “idegen ügynökök” választási részvételét szabályozó törvénytervezetet.

Oroszországban az egyéb szinteken megtartandó politikai erőpróbák mellett szeptemberben választják újra a szövetségi parlament alsóházát. A minden valószínűséggel hamarosan jogszabállyá váló dokumentum értelmében nemcsak azok a jelöltek lesznek kénytelenek feltüntetni státusukat a szavazólapon, akiket az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynök magánszemélynek minősített – ezt a jogállást alapvetően a külföldi finanszírozás határozza meg -, hanem azok is, akik az elmúlt két év folyamán hivatalosan idegen ügynökként elkönyvelt tömegtájékoztatási eszköznek vagy nem kormányzati szervezetnek dolgozott.

Emellett idegen ügynökkel kapcsolatban állónak minősülnek majd azok a jelöltek, akik ilyen ügynöktől pénzt kaptak. Ezt a státusukat a választott posztra pályázók kötelesek lesznek majd feltüntetni az internetes és egyéb választási anyagaikon, beleértve a standjaikat. A jelzésnek jól láthatónak kell lennie, nem lehet kisebb a kampányanyag felületének 15 százalékánál. A politikai pártok kötelesek lesznek jelezni, ha a jelöltlistáikon idegen ügynöknek minősített vagy ilyenekkel kapcsolatban álló személyek szerepelnek. Az önkéntes kampányhozzájárulások bizonylataiban fel is fel kell majd tüntetni ezt a jogállást.

Az idegen ügynököknek, beleértve a médiát is, tilos lesz olyan tevékenységet folytatniuk, amely megkönnyíti vagy akadályozza a jelöltállítást, illetve a jelöltek győzelmét a választásokon. Az ebbe a kategóriába sorolt tömegtájékoztatási eszközöknek tilos előmozdítaniuk vagy akadályozniuk az eredmények elérését választásokon vagy népszavazásokon. A külföldi szervezetek megfigyelői részvételét külön fogják szabályozni.

A jelölteknek az aláírásgyűjtő lapon azt is fel kell majd tüntetniük, ha büntetett előéletűek. A törvényjavaslatot a parlament két házának az ország belügyeibe való külső beavatkozást vizsgáló parlamenti bizottságai terjesztették be.

Az Oroszországban korábban idegen ügynöknek minősített, amerikai finanszírozású Szabadság Rádiót szerdán hatvan napon belül 5,5 millió rubel (jelenlegi árfolyamon több mint 21,5 millió forint) történő kifizetésére kötelezte az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor), amiért nem tüntette fel anyagain jogállását, amire az orosz igazságügyi minisztérium kötelezte. Ezzel a médiavállalatra eddig összesen már 71,5 millió rubel (több mint 280 millió forimt) bírságot szabtak ki ilyen címen Oroszországban.

A vállalatot, amely eddig 244 esetben nyújtott be fellebbezést, a bírság befizetésének megtagadása esetén végső esetben blokkolás fenyegeti.

The post Az orosz alsóház elfogadta az “idegen ügynökök” választási részvételének szabályozását appeared first on .

A korábban közölteknél súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsítják a kórházi támadót, a Fővárosi Főügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának meghosszabbítását további három hónappal – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a nyomozó hatóság az eljárásban a gyanúsítottat folytatólagosan kihallgatta, és vele súlyosabb minősítést közölt.

Felidézte: a gyanú szerint a 37 éves külföldi férfi 2021. március 13-án a délutáni órákban egy VI. kerületi kórházban először egy betegtársát fojtogatni kezdte, és többször mellkason ütötte, támadásával csak a sértett segítségért kiáltása miatt érkező ápolók láttán hagyott fel. Ezután a szomszéd kórteremben, sebészeti ollókkal súlyosan bántalmazott egy védekezésre képtelen állapotban, altatásban lévő nőt. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított ezek után az őt megfékezni próbáló egyik ápolónőre támadt, megkísérelte mellkas tájékon megszúrni, aki a szúrásokat egy maga elé tartott kukatetővel el tudta hárítani. A dühöngő gyanúsítottat a kórház biztonsági őreinek sikerült megfékeznie, ennek során egyikük a kezén szúrt, könnyű sérülést szenvedett. Az altatásban lévő, súlyosan bántalmazott nő az azonnal megkezdett orvosi beavatkozás ellenére, a támadást követő negyedik napon meghalt.

A férfit immár közfeladatot ellátó személy sérelmére, több ember sérelmére, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérletével, valamint súlyos testi sértés bűntett kísérletével gyanúsítják – írta Ibolya, hozzátéve: a BRFK életvédelmi nyomozói a súlyosabb bűncselekmények megalapozott gyanúját a férfival közölték.

A főügyész emlékeztetett: a bíróság korábban elrendelte a külföldi férfi letartóztatását 2021. április 16.-ig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben.

A Fővárosi Főügyészség szerint a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, valamint a terhelt személyi körülményeire tekintettel, továbbra is szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartása ugyancsak az IMEI-ben. A BRFK a bűncselekmény napján arról számolt be, hogy egy kínai állampolgárságú férfi az ügy gyanúsítottja.

The post Súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsítják a kórházi gyilkost appeared first on .

Franciaország a gyógyszerészeti vállalatokat biztonsági készletfelhalmozásra kötelezi a jövőbeni hiányok elkerülésére – jelentette be a francia kormány.

Az állam a gyógyszerészeti vállaltokat kötelezni fogja arra, hogy biztonsági készletet halmozzanak fel minden olyan termékükből, amelyet a hazai piacra szánnak”- olvasható az egészségügyi tárca közleményében. Az intézkedésről, amelynek célja a hiányok elkerülése, rendeletben döntött március végén a kormány, s fél éven belül lép életbe.

A kormány termékenként különböző szintet határoz meg, attól függően, hogy az adott gyógyszer hiánya veszélybe sodorhatja-e a beteg életét. Amennyiben ilyen gyógyszerről van szó, a gyártóknak az előző évi forgalom két havi eladási szintjének megfelelő készletet kell felhalmoznia. Amennyiben ez kevés, a készletet négy havi eladási szintre lehet emelni. A hiány esetén a beteg életét nem veszélyeztető gyógyszerek esetében, a raktáron tartandó készlet egy heti eladási szint vagy egy hónap, ha a kormány úgy dönt.

“A felhalmozási kötelezettség bevezetésének célja a gyógyszerészeti termékek franciaországi ellátásának biztosítása, mindenekelőtt az olyan fontos terápiás jellegű gyógyszerek, mint az antibiotikumok, a rákellenes vagy a Parkinson-kór ellen használt termékek esetében” – írta a tárca.

“Jóllehet az intézkedést már a koronavírus-járvány előtt tervezte a kormány, a jelenlegi egészségügyi válság, amely megerősítette annak szükségességét, rávilágított a gyógyszerellátási lánc sérülékenységére, elsősorban az intenzív terápiás kezelésben” – olvasható a közleményben.

The post Franciaország a gyógyszerészeti vállalatokat biztonsági készletfelhalmozásra kötelezi appeared first on .

Irán bejelentette szombaton, hogy az atomprogramjáról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodást szándékosan megsértve újabb, modernebb, ezáltal gyorsabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe, valamint hogy elkezdte a legújabb fejlesztésű centrifugájának gépészeti próbáját.

Maga Haszan Róháni elnök avatta fel ünnepélyesen a natanzi nukleáris komplexumban a 164 darab IR-6 jelű és a 30 IR-5 jelű centrifugából álló sort. Az eseményt közvetítő iráni állami tévé a centrifugákat nem mutatta, de az adásban nyilatkoztak mérnökök, akik megerősítették az üzembe helyezést. Szombaton volt Iránban a minden évben megtartott Nukleáris nap.

Néhány napja kezdődtek el Bécsben az Európai Unió vezetésével tárgyalások arról, hogy milyen feltételekkel csatlakozhat újra az Egyesült Államok a 2015-ös megállapodáshoz, és hogy miképpen lehet biztosítani annak teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről. Az Egyesült Államok egyelőre csak közvetítő révén vesz rajtuk részt. Jelentések szerint kivétel nélkül minden fél konstruktívnak minősítette a fordulót annak végeztével, és a jövő héten folytatni kívánják a tárgyalásokat, magasabb szinten. Egy amerikai tisztségviselő azt mondta: “nagyon komoly” ajánlatokat tettek Iránnak, és viszonzásul komoly hozzáállást várnak el.

Az AFP hírügynökség értékelése szerint azonban az újabb centrifugák üzembe helyezése éppen ellentétes ezzel az amerikai elvárással.

Irán 2019 májusában kezdte el szándékosan és deklaráltan – az utóbbi hónapokban egyre gyorsabb ütemben – megsérteni a nukleáris megállapodást, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből azzal a váddal, hogy Irán már addig sem tartotta be azt. Trump egyúttal újra bevezetett Irán ellen olyan büntetőintézkedéseket, amelyeket a megállapodás 2015-ös megkötése után Washington feloldott.

A 2015-ös megállapodás csak a korábban használt, IR-1 jelű centrifugák alkalmazását engedélyezte Iránnak, amelyek lassabbak, mint ezek a modernebb változatok. Irán az IR-1 óta már számos újabb verziót fejlesztett ki.

A Nukleáris napon jelentette be szintén az állami tévé, hogy elkezdték a még gyorsabb, IR-9 jelű centrifuga gépészeti próbáit, miközben még az IR-8 jelű is fejlesztés alatt van. Az IR-9 már ötvenszer olyan gyorsan választja el az uránizotópokat, mint amire az IR-1 volt képes. IR-2-esből ezer darab üzemel már, IR-4-esből pedig 164.

Januárban Irán elkezdte húsz százalékos tisztaságúra dúsítani az uránt, amivel már csak egy technikai lépésre van attól, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő, miközben Teherán váltig állítja, hogy nem célja atomfegyver kifejlesztése, polgári (tudományos) célból van szüksége a dúsított uránra. Izrael mindig meg volt győződve arról, hogy Irán atomfegyvert akar, és ezt azzal támasztja alá, hogy az atomtöltet hordozásához szükséges ballisztikus rakétáit is folyamatosan fejleszti Irán, valamint kutat egyéb, ehhez szükséges technológiák terén.

A húsz százalékosra dúsított iráni urán mennyisége immár eléri az 55 kilogrammot, miközben januárban még csak 17 kilogramm volt – írta az AP hírügynökség.

The post Irán gyorsítja nukleáris terveit appeared first on .

Több mint 16 ezer illegális bevándorlót irányítottak az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségéhez (CBP), valamint 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi közbiztonsági minisztérium (DPS) katonái a határon kialakult válságos helyzet leküzdésére, március elején indított “Magányos Csillag hadművelet” során – jelentette be Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Abbott elmondta, hogy az akciót azért indították, hogy megakadályozzák a mexikói kartelleket és más bűnözőket, hogy embereket és kábítószert csempésszenek be a déli államba. A közzétett adatok szerint átlagosan naponta 21 embert tartóztattak le és több mint 570-et irányítottak ügynökséghez. A katonák csaknem 6,5 kilogramm kokaint, 23 lőfegyvert és majdnem egymillió dollár készpénzt foglaltak le a csempészektől, ezen kívül letartóztattak kilenc banda tagot, akik a csempészetében érintettek – tette hozzá a kormányzó.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy továbbra is illegális bevándorlók tömegei érkeznek az Egyesült Államok déli határához. Abbott ismételten bírálta Joe Biden amerikai elnök határpolitikáját, amely szerinte nem alkalmas a határ biztosítására. “Meghívót küldött az illegális bevándorlóknak és megnyitotta a vadászszezont az embercsempészek, a kábítószer-csempészek, a kartellek és a bandák számára” – fogalmazott a republikánus politikus.

“Ezek a bűnözők élősködnek a nőkön és gyermekeken, bántják és terrorizálják őket” – mondta a kormányzó. Abbott úgy fogalmazott: “Mivel a szövetségi kormány nem tesz lépéseket, hogy kezelje ezeket a veszélyeket, Texas állam mindent elkövet a határ védelme és a közösség biztonságának megőrzése érdekében.”

A kormányzó több konkrét példát is felsorolt a letartóztatások közül. Elmondása szerint egy rajtaütés során a Rio Grande-völgyben a DPS katonái négy illegális bevándorlót és egy bandatagot találtak, akit – mint később kiderült – két 13 év alatti gyermek megerőszakolása miatt köröztek a rendőrök.

Abbott megemlített egy március 16-i esetet is, amely országszerte nagy felháborodást váltott ki. A mexikói csempészek súlyosan bántalmaztak egy nőt, eltörték a lábát, majd a hat hónapos gyermekét egy tutajról a Rio Grande folyóba dobták. A texasi DPS és a határőrség speciális csoportja azonban megmentette a kislány életét. A kormányzó szerint a csempészek “nem véletlenül követték el ezt a bűntettet, ugyanis amíg a bűnüldöző szervek a gyermek megmentésére összpontosítanak, addig megnyílik a kapu a kábítószer-csempészek és a kartellek előtt, hogy más bűncselekményeket kövessenek el.”

Az amerikai belbiztonsági miniszter szerdán elítélte az Egyesült Államokba irányuló embercsempészési kísérleteket. “Az az embertelen módszer, ahogyan a csempészek bántalmazzák a gyermekeket, miközben profitálnak a szülők kétségbeeséséből, az bűntény és erkölcsileg elítélendő” – mondta Alejandro Mayorkas. A tárcavezető szerint a gyermekek “különösen kiszolgáltatottak”.

Szakértők szerint Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai bevándorlókat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump “Maradj Mexikóban” nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.

Biden ezen kívül leállította – a Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba való belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a bevándorlók érkeznek a dél-nyugati határra.

A kritikus határhelyzet kialakulása után Biden elnök és más amerikai tisztviselők is többször felszólították a bevándorlókat, hogy tartózkodjanak az Egyesült Államok határának illegális átlépésétől. Ennek ellenére az illegális átlépések száma folyamatosan nő. A CBP adatai szerint 2020 októbere és 2021 januárja között 296 259 bevándorlót vettek őrizetbe. Ez 79,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

The post Egy hónap alatt 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi határon appeared first on .

Huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi különleges esküdtszék egy 2016 márciusában meghiúsított terrortámadás három vádlottját.

Az öt bíróból álló testület hét óráig tartó ítélethozatal után Réda Kriket-re, Anis Bahrira és Abderrahmane Ameuroudra egyforma büntetést szabott ki azért a merénylettervért, amely a vád szerint “véresnek ígérkezett”. A terrorellenes országos ügyészség egyébként mindhárom vádlott ellen életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte.

Két nappal a brüsszeli merényletek után, 2016. március 24-én a rendőrség a fővádlott, Kriket álnéven bérelt lakásában, Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuilben, fegyvereket és robbanóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t foglalt le. Ezt a robbanóanyagot használják az Iszlám Állam dzsihadistái a merényletekhez.

Az ügyészég azzal gyanúsította meg a három vádlottat, akik dzsihadista eszméket vallanak, hogy egy terrorista hálózat nevében akartak lecsapni Franciaországban, ők azonban ezt a perben végig tagadták. “Nem állt szándékomban merényletet végrehajtani, sem segíteni egy merényletben” – mondta az utolsó szó jogán Kriket pénteken. “Rablási szándékaim voltak” – tette hozzá. A vádhatóság szerint a gyanúsítottak merényletterve a 2015-ben és 2016-ban Nyugat-Európát sújtó dzsihadista merénysorozatba illeszkedett.

Az ügyész szerint a meghiúsított párizsi merénylet előkészületei 2015 januárban Szíriában kezdődtek, amikor valószínűsíthetően Kriket és Bahri ott járt, ők azonban ezt is vitatták. Az ügyben március 8-én négy másik gyanúsítottat is bíróság elé állítottak, akikről azt feltételezték, hogy logisztikai segítséget nyújtottak a fő vádlottaknak. Közülük kettőt az esküdtszék felmentett és szabadon engedett, egy férfit nyolc, egy másikat viszont 12 év börtönbüntetésre ítéltek.

The post Huszonnégy év börtönbüntetést kaptak egy Franciaországban 2016-ban meghiúsított terrortámadás vádlottjai appeared first on .

Az illetékes kerületi ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki számos pornográf jellegű felvételt tartott nevelt lányáról, amelyeket még évekkel korábban, az általa titokban felszerelt kamerák rögzítettek a közös otthonukban – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy a vádirat szerint a vádlott 2011-ben a feleségével és az akkor 16 éves nevelt lányával élt együtt a közös budapesti otthonukban. A férfi ebben az időben, a felesége és nevelt lánya tudta és beleegyezése nélkül, kisméretű, szabad szemmel nehezen felfedezhető kamerákat szerelt fel a ház több helyiségében részben biztonsági okból, részben pedig azért, hogy megfigyelje a házban történteket.

A kamerák több olyan pornográf jellegű felvételt is rögzítettek, amelyeken a vádlott akkor még 18. életévét be nem töltött nevelt lánya volt látható. A vádlott a vád szerint ezeket a felvételeket – 97 kamerafelvételt – egy számítógépes program használatával megvágta, majd az így keletkező videofájlokat külön adathordozón rögzítette.

Az illetékes kerületi ügyészség a beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy gyermekpornográfia – felvételek tartásával elkövetett – alapeseti bűntette megvalósult, ezért a férfival szemben vádiratot nyújtott be a bíróságra.

A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a férfival szemben büntetővégzéssel börtönbüntetést szabjon ki, amelynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. Emellett indítványt tett arra is – a Kúria idén márciusi határozatának is megfelelően -, hogy a bíróság a gyermekpornográf felvételek tartásával vádolt férfit végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozástól, amelynek gyakorlása során 18. életévét be nem töltött személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülhet.

A vádról a Pesti Központi Kerületi Bíróság fog dönteni – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy budapesti férfi ellen, aki a nevelt lányáról készített pornográf felvételeket appeared first on .

Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszakot Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a Fehér Ház Rózsakertjében, ahol a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentette be.

Az elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában, a fegyveres erőszak által érintett személyek és családtagjaik előtt úgy fogalmazott: “az elnökként rendelkezésemre álló összes erőforrást felhasználom az amerikai nép biztonságának megőrzése érdekében és a fegyveres erőszak ellen.”

Biden bejelentette például, hogy utasította az Igazságügyi Minisztériumot: dolgozzanak ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg. Biden változtatna a stabilizátorral ellátott módosított pisztolyok besorolásán is, hogy azok a lőfegyvertörvény hatálya alá kerüljenek, valamint anyagi támogatást biztosítana az erőszakra hajlamos közösségek körében indított megelőző programok számára.

“A javaslataim közül egyik sem sérti a második alkotmánykiegészítést” – mondta Biden, arra utalva, hogy a változtatások kritikusai gyakran azt hozzák fel érvként, hogy a tervezett döntések a szabad fegyvertartás alkotmányban rögzített jogának csorbulását okozhatják.

A fegyvertartás szigorítása azután került újra előtérbe az Egyesült Államokban, hogy a múlt hónapban két olyan súlyos támadás is történt, amelynek során az elkövetők lőfegyvereket használtak. Március közepén tíz embert mészároltak le egy élelmiszerüzletben a Colorado állambeli Boulderben, majd egy hét múlva egy fegyveres nyolc embert gyilkolt meg a Georgia állambeli Atlantában. “Minden nap 360 embert lőnek le az országban és közülük 106-an meghalnak. ” – szögezte le Biden.

Az elnök kifejtette: egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megszüntessék azt a jogi helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokban a fegyvergyártó cégek nem vonhatók felelősségre. “Az egyetlen iparág Amerikában, egymilliárd dolláros iparág, amelyet nem lehet beperelni” – mondta az elnök, aki szerint a kongresszusnak mindenképpen lépnie kell ebben az ügyben.

Biden azt is bejelentette, hogy David Chipmant, a fegyvervásárlás-, és tartás korlátozásának támogatóját fogja kinevezni az Egyesült Államok Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Irodájának (ATF) vezetésére. Chipman korábban 25 évig dolgozott ATF-munkatársként.

The post A fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentett be Biden appeared first on .

Nyolcadik éve folyamatos csökkenés figyelhető meg a szabadságvesztéssel sújtottak arányát illetően az Európa Tanács tagországaiban, az előző év adataihoz viszonyítva tavaly 1,7 százalékkal kevesebb, százezer lakosra vetítve 106,1-ről 104,3-ra mérséklődött a börtönbüntetések aránya Európában – derült ki az Európa Tanács 2020-as adatokat rögzítő, büntetés-végrehajtási statisztikájából.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagországot számláló Európa Tanács jelentése szerint a bebörtönzési ráta 2013 óta folyamatosan csökken, akkor százezer lakosra 131 rab jutott, a visszaesés nyolc év alatt húsz százalékos.

A tanulmány szerint a csökkenés részben a hagyományosnak számító bűncselekmények, például a lopások és a rablások számának visszaesését tükrözi, az adatokat ugyanakkor nem egészíti ki a kibertérben elkövetett bűncselekmények száma. A számítógépes csalások és bűncselekmények esetében ugyanis kevesebb alkalommal születik elmarasztaló ítélet, mivel az elkövetők gyakran az adott ország területén kívül tartózkodnak, megnehezítve ezzel a felderítést és a szankcionálást.

Az Európa Tanács jelentése kiemelte, hogy a legmagasabb bebörtönzési arányt tavaly Törökország esetében jegyezték fel, ahol 100 ezer lakosra 357 fogvatartott jutott. Törökországot Oroszország (356), majd Georgia (264), Litvánia (220), Azerbajdzsán (209), Csehország (197), Lengyelország (195), Szlovákia (193) és Észtország (184) követte. A 300 ezer főnél kevesebb lakosú országokat nem számítva a legalacsonyabb fogva tartási arány tavaly Izlandon (45), Finnországban (50), Hollandiában (59) és Norvégiában (59) volt.

A dokumentum szerint 2020-ban első alkalommal összesítették az elítélt anyával együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben élő gyermekek számát. A statisztikába tavaly 1608 ilyen gyermek került az erről adatokat szolgáltató 37 országból. Becslések szerint Európában több mint 2 millió olyan gyermek él, akiknek legalább az egyik szülője börtönben van – tették hozzá.

Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 90,3-at elfoglaltak, szemben a 2019-ben 100 helyre jutó 89,5-tel. Tizennégy tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között volt Törökország, ahol 100 rendelkezésre álló helyre 127 fogvatartott jutott. Törökországot Olaszország (120), Belgium (117), Ciprus (116), Franciaország (116), Magyarország (113), Románia (113), Görögország (109), Szlovénia (109) és Szerbia (107) követte.

A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak legtöbbjét, 17,7 százalékát kábítószerrel való visszaélés miatt ítélték el. Tíz fogvatartottból négy erőszakos bűncselekményekért – gyilkosság, nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények miatt – került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be.

Az előző évekhez képest tavaly emelkedett, 30 524 volt a terrorcselekmények miatt elítéltek száma. Többségüket Törökországban (29 827), Franciaországban (292) és Spanyolországban (209) zárták börtönbe.

A jelentésből Magyarországgal összefüggésben pontos adatok közlése nélkül kiderült továbbá az is, hogy a fogvatartottak aránya egy ítéletvégrehajtási intézetben dolgozó alkalmazottra vonatkoztatva magas, a bebörtönzöttek között kiemelkedő számban vannak a nők, sok az 50 évesnél idősebb elítélt, ugyanakkor a külföldi fogvatartottak száma az Európa Tanács tagországainak adataihoz képest alacsony. Az elítéltek legtöbbje, 20,6 százaléka lopás, 9,4 százalékuk gyilkosság, illetve 6,7 százalékuk kábítószerrel való visszaélés miatt került börtönbe Magyarországon.

The post Továbbra is mérséklődik a börtönnel büntetettek aránya Európában appeared first on .

Felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott az ügyészség egy férfi ellen, aki az eljegyzésük ünneplésekor bántalmazta a menyasszonyát – tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: a 32 éves vádlott és a sértett élettársi kapcsolatban élt. A férfi 2020 októberében megkérte a párja kezét, és miután a nő igent mondott, úgy döntöttek, hogy az örömteli hírt a rokonokkal együtt ünneplik meg. A mulatozáson a jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztó jegyespár összeszólalkozott, és a vita hevében a vőlegény többször arcon ütötte menyasszonyát, aki elesett. A férfi ezután megrugdosta, súlyos sérüléseket, köztük orrcsonttörést okozva. Az eset után a nő visszaköltözött a családjához, de később a pár kibékült, a sértett megbocsátott a férfinak.

The post érthetetlen: megrugdosta az eljegyzésen, mégis kibékült a brutális vőlegénnyel appeared first on .

Izrael nem ismeri el a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékességét az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök kivizsgálására – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Jeruzsálemnek péntekig kell választ adnia az ICC főügyészének, Fatou Bensoudának a március elején Izraelnek küldött levelére, amelyben bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indít a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében.

Izrael válaszában nem fogja elismerni az ICC illetékességét a 2014-es Erős szikla hadművelet során elkövetett, a gázai határ mentén 2018-ban folyt összecsapások, valamint a ciszjordániai építkezések miatti esetleges háborús bűnök ügyében – döntötték el a Hágának adott válasz megfogalmazására összehívott csütörtöki tanácskozáson Jeruzsálemben.

A hágai bíróságnak nincs hatásköre megvizsgálni az ország cselekedeteit, és Izrael nem fog együttműködni a nyomozásban, határozták el a megbeszélésen részt vevő izraeli vezetők, köztük Benjámin Netanjahu kormányfő, Beni Ganz védelmi miniszter, Joáv Galant oktatási miniszter, Juvál Steinic energiaügyi miniszter, Aviháj Mandelblit főügyész, Meir Ben-Sabbat, a nemzetbiztonsági tanács elnöke és más meghívottak.

Az izraeli álláspont azon alapul, hogy az ICC saját szabályai szerint a tagállamait érintő kérdésekben dönt, és nem avatkozik be olyan országok ügyeibe, amelyek igazságszolgáltatása maga is képes igazságos eljárást lefolytatni emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Izrael rámutatott saját független igazságszolgáltatására, amely képes bíróság elé állítani az esetleges háborús bűncselekményeket elkövető katonákat. Emellett Izrael nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Ezen túlmenően, bár a Palesztin Hatóság (PH) aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát (az úgynevezett római statútumot), de az izraeli jogi vélemény szerint a Palesztin Hatóság nem állam, s ezért jogszerűen nem lehet a bíróság tagja. Előzőleg az vezetett a nyomozás megindításához, hogy a PH panaszt nyújtott be Izrael ellen. Jeruzsálem érvelését nyolc tagállam, Németország, Csehország, Magyarország, Brazília, Uganda, Ausztria, Ausztrália és Kanada elfogadta.

Amennyiben Izrael válaszában azt vállalná, hogy önmaga, saját hatáskörben kivizsgálja a kérdéses incidenseket, ezzel egyrészt kivonná az ügyeket a hágai nyomozások alól, másrészt viszont elismerné az ICC illetékességét, és félévente jelentést kellene tennie saját vizsgálatainak állásáról. A háborús bűncselekményekkel vádolható, kiszolgáltatott vezető tisztségviselők között van Netanjahu mellett Beni Ganz is, aki 2014-ben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt, valamint több száz, jelenlegi vagy nyugállományba vonult izraeli katonatiszt.

Jeruzsálem általában nem működik együtt az ICC-vel, így nem volt világos, hogy a kormány egyáltalán válaszol-e a Hágából küldött levélre.

The post Izrael nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét a palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök kivizsgálására appeared first on .

Kettős házasság miatt indult eljárás egy magyar nő ellen, aki 2015-ben Írországban, majd három év múlva Magyarországon is férjhez ment – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.

Schmidt Gábor tájékoztatása szerint a nő 2015 szeptemberében Írországban kötött házasságot egy pakisztáni férfivel. Egy évvel később visszaköltözött Magyarországra, a házasságot viszont nem bontották fel.

Később, 2021 januárjában az írországi férj jogi képviselőjének kérelmére Magyarországon is anyakönyvezték az írországi frigyet. Így derült ki, hogy a nő a korábbi házasság felbontása nélkül 2018 júliusában egy Kecskemét környéki községben ismét házasságot kötött, ezúttal egy magyar férfival.

A büntetlen előéletű nővel szemben az ügyészség próbaidőre felfüggesztette az eljárást, mivel a nő beismerte a bűncselekmény elkövetését. A második házasságkötés érvénytelenítéséhez pedig az ügyészség keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz.

The post Bigámia miatt indult eljárás egy magyar nő ellen appeared first on .

Peking neheztelését fejezte ki amiatt, hogy London politikai menedékjogot adott Nathan Law hongkongi ellenzéki aktivistának, aki tavaly júniusban szökött az Egyesült Királyságba, miután Hongkongban illegális gyülekezésben való részvétel miatt citálták bíróság elé.

A 27 éves Law, aki korábban a hongkongi törvényhozás tagja volt, egy Twitter-bejegyzésben adta hírül, hogy a brit belügyminisztérium értesítette a menedékkérelmének elfogadásáról, miután négy hónapon át több elbeszélgetésen kellett részt vennie az ügyben. “A tény, hogy a nemzetbiztonsági törvény alapján elfogatási parancsot adtak ki ellenem azt mutatja, hogy súlyos politikai üldöztetésnek vagyok kitéve, és nem valószínű, hogy kockázatmentesen visszatérhetnék Hongkongba” – írta a bejegyzésében.

Dominic Raab brit külügyminiszter szintén egy Twitter-bejegyzésben megerősítette a hírt. London ráadásul csütörtökön 43 millió fontot ajánlott fel arra, hogy segítse az áttelepülő hongkongiakat munkát és szálláshelyet találni, valamint oktatásban részesülni.

Csao Li-Csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatón az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre elmondta: Kína határozottan ellenzi, hogy bármely ország, szervezet vagy egyén bármilyen formában is “bűnözőket” vegyen védelmébe. Súlyos beavatkozást jelentene a hongkongi igazságszolgáltatásba, továbbá megsértené a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, ha az Egyesült Királyság nyílt támogatást biztosít Hongkong függetlenségét propagáló aktivistáknak, valamint menedéket nyújt “körözött bűnözők” számára – fogalmazott.

Peking a Hongkongon 2019-ben végigsöprő tüntetéshullámra válaszul tavaly júniusban egy új nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe a különleges státuszú városban. A jogszabály egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Több ország mellett az Egyesült Királyság is azzal vádolja a kínai központi vezetést, hogy intézkedéseivel csorbítja a Hongkongnak ígért szabadságjogokat, amelyeket az “egy ország, két rendszer” elve alapján ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Peking sérelmezi, hogy London politikai menedékjogot adott egy hongkongi ellenzéki aktivistának appeared first on .

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és testi sértés vétségének kísérlete miatt jogerősen öt hónap börtönbüntetésre ítélte szerdán a Nyíregyházi Járásbíróság azt az ukrán férfit, aki idén februárban a Nyíregyháza és Füzesabony között közlekedő személyvonaton rátámadt a jegyvizsgálóra és a mozdonyvezetőre, majd egy utast is megütött.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője azt közölte, az ítéleti tényállás szerint a vádlottnak Nyírtelekig volt érvényes menetjegye, a jegyvizsgáló ezért jelezte számára, hogy a következő megállónál le kell szállnia. A férfi a görögszállási állomáson ugyan leszállt a szerelvényről, de visszaugrott az első kocsiba, és a jegyvizsgáló ismételt kérésére sem volt hajlandó elhagyni a vonatot.

A jegyvizsgáló a mozdonyvezetővel közösen próbálta meg rávenni a férfit a leszállásra, de ő ököllel arcon ütötte a mozdonyvezetőt, majd hasba ütött egy közelben álló utast is. A támadó ezután követte a szakaszkocsi hátsó részébe menekülő kalauznőt, aki maga után lezárta a kocsi ajtaját, de a férfi könyökével betörte az ajtó üvegét.

A bántalmazás következtében a mozdonyvezető és az utas könnyebben megsérült, a támadót a következő állomáson fogták el a rendőrök – ismertette a szóvivő. A szóvivő hozzátette, a távmeghallgatás útján megtartott bírósági tárgyaláson a vádlott beismerte és megbánta tettét.

The post Börtönbüntetésre ítélték a vasutasokra támadó ukrán férfit appeared first on .

Oroszország felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az Egyesült Államokkal fennálló viszonyában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint Moszkvát Washington politikájának “agresszivitása” és “kiszámíthatatlansága” kényszerítette rá az állandóan “mobilizált állapotra”. A szóvivő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint újabb amerikai szankciók vannak előkészületben Oroszország ellen.

A Nur-Szultanban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország válaszolni fog újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése esetén, és reagálni fog az Egyesült Államok minden barátságtalan lépésére. Lavrov azt mondta, nem tartja meggyőzőnek az amerikai diplomáciai tárca részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Washington érdekelt a stabil kétoldalú kapcsolatokban, és konkrét tetteket sürgetett ennek bizonyítására.

A miniszter “zsákutcába vezetőnek” és “ostobának” minősítette Washington Moszkva elleni szankciópolitikáját.

“Bennünket ezek a lépések csak arról győznek meg, hogy csupán önmagunkra támaszkodhatunk, mert sem az Egyesült Államok, sem a szövetségesei nem megbízható partnerek, és az állam életképessége szempontjából kulcsfontosságú területeken nem bízhatjuk magunkat a hangulatukra és arra, hogy aznap melyik lábbal keltek fel” – fogalmazott Lavrov.

Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin Washington ellenséges megnyilvánulásai ellenére is kész a jó viszonyt kiépíteni az Egyesült Államokkal minimum azokon a területeken, ahol ez előnyös Oroszország számára. Megismételte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Moszkva éppen olyan messzire hajlandó elmenni a kapcsolatok javítása érdekében, mint Washington.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország sosem volt híve a kétoldalú kapcsolatok lerontásának, és senki számára sem jelentett fenyegetést.

“De természetesen soha és senkinek, beleértve az Egyesült Államokat, nem fogjuk megengedni, hogy fenyegessen bennünket, hogy diktáljon nekünk, és elnyomja az érdekeinket” – jelentette ki. Azzal vádolta meg a hivatalos amerikai politikát, hogy eltanácsolja az amerikai üzletembereket és tudósokat az Oroszországgal való együttműködésétől.

Peszkov a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt az amerikai kormányzati elképzelést, miszerint Washington különmegbízottat nevezzen ki arra, hogy az épülő, Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyével foglalkozzon, amelynek, mint mondta, “semmi köze az Egyesült Államokhoz, és amely eleve egy másik földrészen helyezkedik el”.

A Politico amerikai lap szerint a különmegbízott feladata az lenne, hogy rávegye a több mint 95 százalékban elkészült projektben részt vevő nyugati partnereket a csővezeték feladására.

Lavrov az elképzeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelek szerint munkatársak szabadultak fel, miután az Egyesült Államok felmondta a Nyitott Égbolt-egyezményt. Meglátása szerint a leendő amerikai különmegbízott utazgatni és fenyegetőzni fog majd, ami már nem ágyúnaszád- hanem új szankcióseszköz-diplomáciának nevezhető.

The post Moszkva felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az orosz-amerikai viszonyban appeared first on .

Az Open Doors, amerikai székhelyű keresztény emberi jogi szervezet 2020-as tanulmánya szerint körülbelül 340 millió keresztényt üldöznek világszerte. A súlyos üldöztetésnek kitett keresztények száma 245 millióról 260 millióra nőtt a világ különböző országaiban. Ez körülbelül azt jelenti, hogy minden nyolcadik embert vallási diszkrimináció ért.

Az elmúlt évben 13 keresztényt öltek meg szinte naponta, ez az érték 60%-kal több, mint a megelőző években. Hetente 182 épületet támadtak meg és havonta 309 ember került börtönbe a hite miatt.  A tanulmány 12 országot sorol fel, ami a keresztények számára a legveszélyesebb ország, a listán az első öt helyen lévő ország: Észak – Korea, Afganisztán, Szomália, Líbia és Pakisztán, a sorrend 2019-óta nem változott. A listán felsorolt országokon kívül még a világ számos országában (Mexikóban, Indiában) körülbelül 50 millió keresztény minden napjai folyamatos üldözésnek vannak kitéve.

A keresztények helyzete évről évre folyamatosan rosszabbra fordult, és a COVID járvány miatt csak súlyosabbá és kilátástalanabbá vált a helyzetük. Főképp az ázsiai országokban élő keresztények voltak érintettek, például Indiában, Mianmarban és Bangladesben gyakran a keresztények kaptak utolsóként élelmiszert és egészségügyi segélyt. Azonban Földünk egyik leginkább érintett kontinense ebből a szempontból Afrika. Az afrikai Szomáliában, Ugandában és Burkina Faso-ban a keresztényeket okolták a koronavírus terjedésért, Etiópiában a keresztények nagyrésze teljesen kimaradt a segélyekből.

Afrika 30,2 millió km2 területű kontinens, ami a bolygónk felszínének nagyjából 6%-át teszi ki. Az ENSZ adatai szerint a lakosság száma meghaladja az 1,1 milliárd főt. Afrika etnikai, nyelvi, vallási esetben is igen sokszínű ország. Vallási tekintetben a fő választóvonal Sierra Leone- Szomália-tengely mentén található, ettől a vonaltól északra a muzulmán vallás, délre a kereszténység a meghatározó. Ezen a területen él a világ muzulmán lakosságának több mint fele, a kereszténynek megközelítőleg negyede. Egyes tanulmányok, becslések szerint 37-41%-a keresztény. A két fő vallás mellett számos törzsi vallás is megjelent Madagaszkáron, Togóban, Tanzániában. A kereszténységet Afrikában a világ leggyorsabban növekvő egyházaként tartják számon: 1950 óta a katolikusok száma mintegy 180 millióra nőtt. Az észak-afrikai régiót tekintve Egyiptomban található a legnagyobb keresztény közösség: körülbelül a hívők száma eléri a 4 millió főt, emellett hozzávetőlegesen ugyanennyi hívővel rendelkezik Csád is. Szudánban és Etirteában is a keresztény vallást gyakorolják leginkább, előbbiben 1,8 milliós, utóbbiban 3,3 milliós a hívők közössége. A közel-keleti keresztények száma leginkább Libanonban és Szíriában meghatározó, létszámuk körülbelül 1,6 és 1 millió főre tehető.

A drasztikus növekedésnek azonban hátránya is akadt: a leginkább érintett ország a kontinensen Nigéria, amely a kontinens északi területe mellett harminc éve már a keresztények és a muszlimok közötti összecsapások helyszínévé vált. Nagy szerepe van Jos városának, amely a keresztény területek déli részén, a muszlim területek északi határvonalán fekszik. 2001 óta az összecsapásokban nagy számban esnek áldozatul keresztények, több mint 1000 hívő vesztette életét. A nigériai vallási összecsapásoknak számos oka van, sokszor szorosan kapcsolódnak az etnikai feszültségekhez és a vagyoni különbségekhez. Pozitívumnak tekinthetjük, hogy az előző években csökkent a templomok és az egyházi intézmények elleni támadások esete is. Viszont a nigériai keresztényüldözés mellett a Boko Haram is folyamatosan terrorizálja a lakosságot. A terrorista csoport megjelenése óta körülbelül 320 ezer keresztény vesztette életét, nőket és gyermekeket raboltak el és térítettek át erőszakosan muzulmán hitre.

Szomáliában szinte ellehetetlenítették a keresztény vallás gyakorlását. Az iszlámot a szomáliai identitástudat kulcsfontosságú részének tekintik, ezért, ha egy szomáliai fontolgatja a keresztény hitre való áttérést, annak komoly következményei is lehetnek: a családjuk vagy közösségük tagjai zaklatni fogják, megfélemlítik vagy akár megöletik őt. A nőket megerőszakolhatják vagy erőszakosan házasságra kényszeríthetik. A keresztényeket veszélyezteti az al–Shabab is, egy erőszakos csoport, amely az élet minden területének szabályozásának alapjaként a sharíát tekinti. Az utóbbi években a helyzet még rosszabbá vált, ugyanis minden muszlim háttérrel rendelkező keresztény nagy veszélynek van kitéve.

Afrika egyik legkisebb területű országában, Eritreában a legkeményebb üldöztetésnek vannak kitéve a keresztény hívők, mind a kormány, mind az eritreai ortodox egyház részéről. Kormányzati biztonsági erők figyelik folyamatosan a telefonhívásokat, megvizsgálják a tevékenységeket és számtalan razziát tartanak keresztények ellen, lefoglalják a keresztények vagyonait és rendszeresen házkutatást is végeznek. Eritreában a leginkább kiszolgáltatottabbak a protestánsok és az eritreai ortodox egyháztól eltérő felekezetek keresztényei. A muszlim hátterű keresztények szintén nagyon kiszolgáltatottak. 2021. márciusában rengeteg keresztény tartóztattak le az ország számos városában: március 16-án 21 keresztényt Asmarában, Eritrea fővárosában, Assab délkeleti városában pedig nyolc hívőt (hét nőt és egy férfit).

Több keresztény szenved a hitéért, mint a történelem bármely más időszakában. Hívők milliói élnek olyan helyeken, ahol elnyomják, bebörtönzik, megkülönböztetik őket, csupán azért, mert más Istenben hisznek. Különösen súlyossá vált a helyzet azokban az országokban, ahol a terrorszervezetek gyenge államhatalommal találkoznak, és képtelenek biztosítani a lakosság számára a biztonságot. Manapság számos olyan ország ismert, ahol a vallásüldözés nemcsak, hogy megtűrt, hanem igen nagy támogatást is élvez.

Címlapkép: Keresztény zarándokhely Etiópiában. Lalibela, 2019. október 22.
2019. október 2-i kép zarándokokról az észak-etiópiai Lalibela Szűz Mária-templománál. A templom, helyi nevén Bet Maryam egyike Lalibela tizenegy, többségükben vörös bazaltlávából kifaragott sziklatemplomának, és feltételezhetően mind közül a legrégebbi. Lalibela az etióp ortodox egyház máig fontos zarándokhelye a kelet-afrikai országban, ahol a 4. század közepén vált államvallássá a kereszténység, és a lakosság közel kétharmada ma is keresztény hitű.
(Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A Az afrikai keresztények sorsa bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.