Biztonságpolitika

Továbbra is börtönben marad a terrorizmus miatt elítélt Beke István, miután a Konstanca Megyei Törvényszék kedden jogerősen elutasította a székelyföldi férfi újabb szabadon bocsátási kérelmét.

A másodfokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Február elsején hasonló jogerős határozat született a Brassó Megyei Törvényszéken a terrorizmus miatt elítélt másik székelyföldi férfi, Szőcs Zoltán ügyében is. Beke István feltételes szabadlábra helyezésének a perét azért tárgyalták Konstanca megyében, mert a férfi korábban koronavírussal fertőződött meg, és átszállították a feketehalmi börtönből a Konstanca megyei Poarta Alba börtön kórházába.

Beke István második szabadon bocsátási kérelmét a Medgidiai Bíróság utasította el első fokon. A bíróság akkor arról is döntött, hogy legközelebb május 25-én kérvényezheti a feltételes szabadlábra helyezését.

A két székelyföldi férfi arra hivatkozva kérte immár kétszer a feltételes szabadon bocsátást, hogy a büntetés egy részét letöltötték, és a börtönben jó volt a magaviseletük. Az első fokon eljáró bíróság Szőcs Zoltánt szabadlábra helyezte volna, ám Beke István kérését elutasította. A fellebbezések nyomán azonban a jogerős ítélet mindkettejük számára kedvezőtlen volt. Amint a Háromszék napilap közölte, a Brassó Megyei Törvényszék korábbi indoklása szerint Szőcs Zoltán “még nem fogta fel a bűnei súlyát”, míg Beke István esetében “még nem telt el annyi idő, hogy megjavuljon”.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. A magyar politikai szervezetek és a magyar sajtó úgy tekinti, hogy mindketten koncepciós per áldozatai.

The post Romániában továbbra sem szabadulhat a terrorizmusért elítélt Beke István appeared first on .

Ukrajna eljárást indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Oroszország ellen, azzal vádolva Moszkvát, hogy célzott merényleteket hajt végre az Oroszországi Föderáció vélt ellenfelei ellen Oroszországban és más államok területén – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

A bíróság közleményében azt írta, az új államközi keresetben Ukrajna állítása szerint Oroszország a világ számos országa, köztük az Európa Tanács több tagállamának területén hajt végre fegyveres támadásokat ellenzékiek ellen.

Kijev azt is állítja, hogy Oroszország adminisztratív gyakorlatának része, hogy elmulasztja kivizsgálni a merényleteket, és olyan műveleteket hajt végre, amelyek célja a felelősök felkutatására irányuló erőfeszítések meghiúsítása.

Az emberi jogi bíróság azt is közölte, az emberi jogok európai egyezményének élethez való jogról szóló fejezetének megsértésére hivatkozva benyújtott kérelem Ukrajna ötödik államközi keresete Oroszországgal szemeben. A korábban benyújtott négy kérelem kivizsgálása folyamatban van – tették hozzá.

The post EJEB: Ukrajna eljárást indított célzott merényletek elkövetése miatt Oroszország ellen appeared first on .

A Székesfehérvári Járásbíróság kedden – nem jogerősen – elrendelte egy férfi letartóztatását, aki a gyanú szerint egy Fejér megyei településen szexuális cselekményt végzett hétéves lányával – közölte a Fejér Megyei Főügyészség.

Azt írták, a főügyészség minősített szexuális erőszak bűntette miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatását. A letartóztatás nem jogerős, mivel a döntés ellen a védelem fellebbezett, de a férfi már letartóztatásban várja a másodfokú döntést.

A közlemény szerint a gyanúsított február 14-én otthonukban, az édesanya rövid idejű távolléte alatt hétéves lányát szexuális cselekményre kényszerítette. A gyanúsított ezt követően ismeretlen helyre távozott, szökése miatt elfogatóparancsot adtak ki vele szemben.

Több portál információja szerint a férfit szombaton az otthonában tartóztatták le. A főügyészség kitért arra is, hogy a gyanúsítottat a bíróság korábban már elítélte hasonló bűncselekmény miatt, ezért fennáll a bűnismétlés veszélye.

The post Megerőszakolta hétéves lányát, letartóztatták appeared first on .

Ismét kiéleződtek a harcok a kelet-ukrajnai frontvonal mentén, ahol az ellenséges támadások következtében egy ukrán katona életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – közölte az ukrán hadműveleti erők parancsnoksága.

A közlemény szerint az elmúlt napban a szakadár területek felől 11-szer sértették meg a tűzszünetet. Az “orosz megszálló erők” a Donyeck közelében fekvő Avgyijivka település közelében gránátvetőkkel és kézi fegyverekkel nyitottak tüzet az ukrán hadsereg állásaira. A támadás következtében egy ukrán katona életét vesztette, egy pedig megsebesült. Szintén Donyeck térségében, Marjika település külterületére nem célzott tüzet nyitottak vállról indítható páncéltörő gránáttal, Pervomajszke térségére pedig kézi lőfegyverekkel.

A frontvonal északi szakaszán célzott lövéseket adtak le viszont gránátvetőkből, nagykaliberű golyószórókból és kézi lőfegyverekből. Az itteni támadások következtében egy ukrán katona megsebesült. A közleményben hozzátették, hogy a frontvonal déli részén, az Azovi-tengerpart térségében lévő Vogyane település környékét 82-es kaliberű aknavetőkkel, gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi fegyverekkel lőtték.

A kedden a déli órákig három tűzszünetsértést jegyeztek még fel. A donyecki szakadárok DAN hírügynöksége ugyanakkor kedden kilenc tűzszünetsértésről adott hírt az ukrán oldal felől. Állításuk szerint egy polgári személy, egy 21 éves féri előző nap ezek következtében sérülést szenvedett Donyecktől nyugatra egy faluban.

A Donyec-medencei konfliktus övezetében tavaly július vége óta van érvényben tűzszünet, amelyet a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett minszki összekötő csoport hozott tető alá. Komoly veszteséget nem okozó provokációk a frontvonal mentén folyamatosak, a múlt év utolsó hónapjaiban viszont jónéhány ukrán katona életét oltották ki a szakadárok által leadott célzott lövések, néhányan pedig járőrözés közben az ellenséges erők által a frontvonal mentén elhelyezett robbanószerkezetek detonációja következtében haltak meg az elmúlt napokban.

The post Újabb veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg a Donyec-medencei fronton appeared first on .

Négy év és három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon Belgrád egyik külvárosának polgármesterét, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

Dragoljub Simonovicot azért ítélték el, mert bizonyítást nyert, hogy 2018 decemberében felgyújtatta Milan Jovanovic oknyomozó újságíró házát. Jovanovic házára akkor dobtak Molotov-koktélt, amikor feleségével együtt otthon tartózkodott. A házaspár az ablakon keresztül tudott kimenekülni. Az újságíró korábban többször is jelezte, hogy bántalmazták, mert korrupciós ügyeket tárt fel, amelyek összefüggésbe hozhatók a volt polgármesterrel.

A gyújtogatás elkövetőjét, Aleksandar Marinkovicot távollétében szintén négy év és három hónap börtönbüntetésre ítélték. Az ítélethirdetést követően Jovanovic újságíróknak azt mondta: elégedett az ítélettel és az igazságszolgáltatás munkájával. Szerinte az ítélet reményt jelent a jövőre nézve a szabad újságírás számára.

Dragoljub Simonovicot 2019 januárjában fogták el. Aleksandar Vucic államfő, a kormányzó Szerb Haladó Párt elnöke akkor arról beszélt, hogy noha a polgármester a Szerb Haladó Párt tagja, a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól. Nemzetközi szervezetek többször figyelmeztettek arra, hogy Szerbiában nem szabad a sajtó, és az újságírókat gyakran érik támadások munkájuk miatt.

The post Letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy volt szerb polgármestert, mert felgyújtatta egy újságíró házát appeared first on .

Tovább emelkedett az alkotmányellenes szélsőjobboldali nézetek gyanúja miatt indított eljárások száma tavaly a német hadseregnél (Bundeswehr), a szélsőséges iszlamista meggyőződés gyanúja miatti eljárások száma pedig csökkent a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanjának éves jelentése szerint.

Eva Högl jelentésének berlini bemutatóján aggasztónak nevezte a szélsőjobboldali tendenciák erősödését, és hangsúlyozta, hogy az esetek felderítése és a büntetés mellett a megelőzésre kell összpontosítani. A legfontosabb a politikai képzés, amelynek a katonai szolgálatban töltött mindennapok “szerves részévé kell válnia” – mondta a Bundestag katonai ombudsmanja.

A katonai nemzetbiztonsági szolgálat (Militärischer Abschirmdienst – MAD) 477 esetben indított eljárást szélsőjobboldali kilengés gyanúja miatt 2020-ban. Ez 31 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 363-hoz képest, és 75 százalékos növekedés a 2018-ban regisztrált 270-hez viszonyítva. Ugyanakkor a szélsőséges iszlamizmus gyanúja miatt indított nyomozások száma 31-re csökkent a 2019-ben regisztrált 77-ről, és elmarad a 2018-ban feljegyzett 50-től is.

A Bundeswehr alapvető gondjait tavaly sem sikerült megoldania a kormányzatnak, és a 69 fő fegyverrendszert tekintve az azonnali bevethetőség aránya a vizsgált év közepén csupán 71 százalékos volt – áll a jelentésben.

A koronavírus-járvány a Bundeswehr működését is nagyban meghatározta tavaly, több mint 2200 esetben nyújtott segítséget a védekezést irányító szövetségi és tartományi közigazgatási szerveknek. A műveletek csúcsidőszakában egyszerre 11 400 hivatásos katona dolgozott a járvány elfojtásáért. A legtöbben – 5540-en – a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó járási és városi egészségügyi hivatalok munkáját támogatták. A védelmi minisztérium felhívására 11 811 tartalékos jelentkezett szolgálatra, több mint 1200-at be is hívtak.

A Bundeswehrnél tavaly 183 777 katona teljesített szolgálatot, köztük 23 066 nő. A nők részarányát tavaly sem sikerült a hadsereg által kitűzött szintre emelni, még az egészségügyi egységeknél sem, ahol a megcélzott 50 százalék helyett 45,16 százalék volt a nők aránya – áll az ombudsmani jelentésben.

Högl beszámolójában kiemelte, hogy a Bundeswehr tevékenységének sokszínűségét a szervezet személyi összetételében is meg kell jeleníteni. Ezzel kapcsolatban 2020 egyik kedvező fejleménye, hogy a Bundeswehr vezetése utasításba adta, hogy véget kell vetni a homoszexuális katonák rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésének, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter pedig bocsánatot kért az évtizedek óta tartó diszkriminációval sújtott katonáktól, és megindította jelképes – 3000-6000 euró közötti összeggel járó – pénzügyi kárpótlást is biztosító rehabilitációjukat. Mindez igen esedékes és fontos volt – fejtette ki az ombudsman. Hozzátette, hogy a hivatalához érkezett bejelentések alapján nagy szükség mutatkozik a felvilágosításra és az érzékenyítésre, és a legjobb lenne a sokszínűség témáját beilleszteni a katonai alapképzésbe.

The post Tovább emelkedett a szélsőjobboldali elhajlás gyanúja miatt indított eljárások száma a német hadseregnél appeared first on .

Csaknem tíztonnányi illegális fémhulladékot találtak “egy észak-magyarországi város” fémkereskedelmi telephelyén – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A pénzügyőrök éppen akkor érkeztek a helyszínre, amikor az udvaron az alkalmazottak égetett rézkábeleket pakoltak egy teherautóba, a mintegy tíztonnányi engedélyköteles fémhulladék eredetét azonban a fémkereskedő nem tudta igazolni – írták. Megjegyezték, hogy többszöri felszólítás után csak akkor nyitották ki nekik a telephely kapuját, amikor a szolgálati autóik megkülönböztető jelzését használták.

Hangsúlyozták: fémkereskedő égetett kábelt kizárólag közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől vehet át, de ennek a kereskedőnek nem is volt ilyen engedélye.

A pénzügyőrök a fémhulladékot lefoglalták, és készletnyilvántartás pontatlan vezetése, bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint a beszerzési bizonylatokra vonatkozó előírások megsértése miatt több mint négymillió forint bírságot szabtak ki – áll a közleményben.

The post Tíztonnányi illegális fémhulladékot foglalt le a NAV appeared first on .

Az Európai Unió informális tanácskozás összehívásán dolgozik az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás aláíró államai, köztük az Egyesült Államok részvételével – közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Peter Stano kérdésre válaszolva elmondta, a tanácskozás előkészítését célzó puhatolózó megbeszélések folynak a részt vevő államok képviselőivel, aminek lendületet adott, hogy a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat csütörtökön közölte, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését az atomalkuhoz.

Nincs kitűzött dátum vagy határidő a tanácskozás megtartására, meghívókat sem küldtek ki, de a nagyhatalmak a lehető leggyorsabban fel akarják éleszteni a nukleáris megállapodást – mondta.

Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump viszont 2018-ban kilépett a megállapodásból, majd visszaállította a szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön nyilatkozatot adott ki arról, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni egy meghívást az Európai Uniótól az iráni atomprogram korlátozásáról kötött 2015-ös megállapodás résztvevőinek – az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagjának és Németországnak, valamint Iránnak – a találkozójára, “hogy megvitassák a diplomáciai továbblépés lehetőségét Irán nukleáris programjával kapcsolatban”.

Stano a sajtóértekezleten emlékeztetett arra, az Európai Unió az Iránnal szemben bevezetett összes szankció hatályát feloldotta, annak következtében, hogy Teherán teljesítette a megállapodással kapcsolatos kötelezettségeit. Irán ellen nem maradtak olyan uniós szankciók, amelyek sértenék a nukleáris megállapodás európai aláíróinak kötelezettségvállalásait – emelte ki.

Felidézte, Washington nemrégiben értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az Egyesült Államok visszavonja a Trump-kormányzat három levelét, amely abban a 2020. szeptember 19-i bejelentésében csúcsosodott ki, miszerint az Egyesült Államok az ENSZ ellenében is meghosszabbítja, illetve újra bevezeti az Irán elleni szankciókat, tekintettel arra, hogy Irán “jelentős mértékben nem teljesíti” a megállapodás szerinti kötelezettségeit.

“Úgy gondolom, ez megteremti a diplomáciai erőfeszítések előmozdításához szükséges feltételeket” – fogalmazott.

Hozzátette, Az Európai Unió keményen dolgozik azért, hogy az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtása ismét a helyes irányba terelődjön. Az unió prioritása az, hogy Irán visszatérjen a nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségei teljes körű teljesítéséhez, továbbá azt is vizsgálja, miként segítheti az Egyesült Államok szankciói feloldásának sikerét – tette hozzá a szóvivő.

The post Az EU tanácskozást összehívását tervezi az iráni atomalku résztvevőivel appeared first on .

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásának középpontján az áll, miként válaszoljon az EU arra, hogy Oroszország nem tartja be emberi jogi kötelezettségeit – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszteri tanács ülése előtt.

Josep Borrell kiemelte, az Oroszországról folytatott vita megosztó, ugyanakkor egyértelmű, hogy Moszkva nem tesz eleget az emberi jogokat érintő nemzetközi kötelezettségének, ahogy nem tartja tiszteltben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) határozatát sem, amelyben a bíróság Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátására szólított fel.

Az Iránról tervezett megbeszélésekről azt mondta, fontos egyeztetések zajlanak az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás aláíró államaival, köztük az Egyesült Államokkal egy informális tanácskozás összehívásáról. Az uniós kezdeményezésű tanácskozást előkészítő tárgyalások célja annak felmérése, miként lehetséges, hogy Washington visszatérjen a megállapodáshoz.

Elmondta, a külügyminiszteri tanács hétfői ülésén a szakminiszterek áttekintik egyebek mellett a mianmari katonai puccs után kialakult helyzetet. Azt hangoztatta, elengedhetetlen, hogy az EU határozott választ adjon az emberi jogok megsértését jelentő, halálos áldozatokkal járó erőszakra, amelyet a katonák a békés megmozdulásokon résztvevők ellen elkövettek. Kiemelte azt is, hogy a külügyminisztereknek egyenes választ kell adniuk a Fehéroroszországban kialakult, egyre romló helyzetre is, ugyanis – mint mondta – fokozódik az állampolgárok és a civil szervezetek megfélemlítése.

Heiko Maas német külügyminiszter az érkezésekor azt mondta, országa támogatja az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések előkészítését, különösen konkrét személyek szankcionálását. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok mélypontra jutottak, a két félnek továbbra is fenn kell tartania a konstruktív párbeszédet. A mianmari katonai puccsal kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem szabad tétlenül nézi, ahogy a junta erőszakosan lép fel a polgári kormányért tüntető civilekkel szemben.

“Minden diplomáciai eszközt felhasználunk a feszültség csökkentéséhez, ugyanakkor a legrosszabb esetben élni fogunk a szankciók bevezetésének lehetőségével is a katonai rezsimmel szemben” – hangsúlyozta.

A tanács tájékoztatása szerint a szakminiszterek egyebek mellett véleményt cserélnek a közös európai biztonság és védelem megerősítését célzó uniós kezdeményezésekről, illetve a tanácsüléshez várhatóan videokonferencia keretében csatlakozik Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere is, akivel a miniszterek véleménycserét tartanak az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról.

The post Borrell: Moszkva nem tesz eleget az emberi jogokat érintő nemzetközi kötelezettségének appeared first on .

Tizenöt embert állítottak elő Miskolcon tiltott szerencsejáték szervezésével, prostitúcióval, valamint kábítószer-birtoklással összefüggésben tanúként, illetve gyanúsítottként – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Dobi Tamás tájékoztatása szerint kedden egy miskolci ingatlanban tartottak ellenőrzést a nyomozók összehangolt akcióban. A rendőrök a lakásban három nőt igazoltattak, ők elmondták, hogy egy-egy szobát bérelnek, ahol prostitúciós tevékenységet folytatnak. A szobákat egy férfitól bérlik. A nyomozók azonosították a férfit, majd bejelentett lakcímén megjelentek, hogy elfogják. A lakásban éppen illegális kártyaparti folyt.

A rendőrök a tiltott szerencsejáték lebonyolításához szükséges bankjegyszámológépet, illetve kábítószergyanús anyagokat foglaltak le, és tizenöt embert állítottak elő. Tizenkét embert tanúként, míg két férfit és egy nőt gyanúsítottként hallgattak ki. Egy 27 éves nőt és egy 25 éves férfit kábítószer birtoklásának megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki.

Az eljárás során a nyomozók egy 28 éves férfit őrizetbe is vettek, őt prostitúció elősegítésével, kábítószer birtoklásával, valamint tiltott szerencsejáték szervezésével gyanúsítják, és kezdeményezték a letartóztatását. A bíróság ezt pénteken elrendelte – olvasható a sajtóreferens közleményében.

The post Tiltott szerencsejáték, drog, prostitúció:15 embert állítottak elő Miskolcon appeared first on .

A hétvégén 1600 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, illetve a közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a hétfői online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes elmondta, ezzel 41 308-ra nőtt a szabályt megszegők száma.

Elmondta: a hétvégén a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 471 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 410-en a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, 17-en tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 44-en pedig üzletekben, bevásárlóközpontokban.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 831 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 214-szer az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 617 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitva tartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

A hétvégén két vendéglátóhelyet is ideiglenesen bezáratott a rendőrség. Egy debreceni vendéglátóhelyen szeszes italt fogyasztott egy vendég, Karcagon pedig az üzlethelyiségben többen fogyasztottak alkoholt. A helyek ideiglenes bezáratása mellett a vendégek ellen is szabálysértési eljárást indítottak. A vendéglátóhelyekre január 30. óta vonatkoznak szigorúbb szabályok: a hétvégén hat emberrel szemben intézkedtek, amiért jogosulatlanul voltak vendéglátóhelyen. A szabályok bevezetése óta már 52-re nőtt az ilyen típusú szabálysértést elkövetők száma.

Kiss beszámolt arról is, hogy a fővárosban egy I. kerületi társasházban kellett intézkedniük a rendőröknek péntek éjjel: a házban megsértették a magánrendezvényekre vonatkozó szabályokat azzal, hogy 74-en ünnepeltek egy születésnapot. A házigazdával és a résztvevőkkel szemben is szabálysértési eljárást indítottak.

A hétvégén is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 164-szer léptek fel. Az átutazókat szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 12 249-szer intézkedtek.

Az elmúlt két napon 30 953 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. A hétvégén 10 992 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 25 589-en vannak hatósági házi karanténban. Közülük 1367-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – közölte az alezredes.

The post Lazul a fegyelem: a hétvégén 1600-an szegték meg a kijárási tilalmat appeared first on .

A holland hatóságok közlése szerint hétfőn 1,3 tonna kokaint foglaltak le a rotterdami kikötőben.

A kávébabok közé rejtett illegális rakomány piaci értékét nagyjából százmillió euróra becsülik. A vádhatóság szerint a kávébab-szállítmány Brazíliából érkezett egy holland cég megrendelésére, de a vállalatnak vélhetően nem volt köze a kábítószer-csempészethez.

Rotterdam kikötője az illegális drogkereskedelem egyik fő európai csomópontja, 2019-ben több mint 34 tonna kokaint foglaltak ott le több milliárd euró értékben.

The post A holland hatóságok 1,3 tonna kokaint foglaltak le a rotterdami kikötőben appeared first on .

Az Európai Unióban évente többmillió ember válik bűncselekmény áldozatává, ezt a tendenciát a koronavírus-járvány is felerősítette – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos a bűntények áldozatainak világnapján.

Az biztosok kiemelték: a járvány terjedését lassítani hívatott lezárási intézkedések során a családon belüli erőszak, a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés, a kiberbűnözés, valamint gyűlölet-bűncselekmények száma jelentősen növekedett Európa-szerte. Felhívták a figyelmet, hogy az áldozatok több esetben nincsenek tisztában jogaikkal, gyakran félnek jelenteni a bűncselekményeket a hatóságoknak. “Ebből kifolyólag az áldozatok – különösképpen a nemi alapú erőszak vagy gyűlöletbűncselekmények áldozatai – megfelelő támogatás nélkül maradnak” – húzták alá.

A biztosok rámutattak, hogy a tavaly elfogadott, az áldozatok jogait megerősítő uniós stratégia biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset. Az Európai Bizottság az áldozatok támogatásának elősegítésére uniós koordinátort jelölt ki, továbbá létrehozta az áldozatok jogainak uniós platformját, amely az ezen a téren releváns uniós szintű szereplőket tömöríti.

“Fontos hogy az áldozatok minél előbb kilábaljanak a megrázkódtatásokból, és továbblépjenek. Ez hosszú távú kihívás, amelyet csak az összes szereplő közötti szoros együttműködés valósíthat meg uniós és nemzeti szinten ” – szögezték le. Az áldozatok bizonyos csoportjaira az EU külön szabályokat fogadott el. Ezek közvetlenebbül reagálnak egyes, különösen az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia, valamint a terrorizmus áldozatainak sajátos szükségleteire.

A bizottság sajtóközleménye szerint, riasztó a nemi alapú erőszak mértéke az unióban: az unió női lakosságának 33 százaléka már tapasztalt életében fizikai vagy szexuális erőszakot. A kimutatások szerint áldozatok nem több mint egyharmada fordult a hatóságokhoz.

The post Évente több millió ember válik bűncselekmény áldozatává az EU-ban appeared first on .

Húsz év fegyházra ítélte szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével a Fővárosi Törvényszék azt a férfit, aki egy bozótvágó késsel megölt egy háromgyermekes családanyát Kőbányán – tudatta a bíróság sajtóosztálya közleményben.

Az ítélet tényállása szerint a 22 éves férfi 2019. december 30-án azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó szomszédjához, hogy valakit megöljön. Amikor az ott lakó édesanya az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi belökte azt és egy 44 centiméter hosszúságú bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes nőt. A megtámadott nő gyermekei bemenekültek a szobába, és mobiltelefonon hívtak segítséget. A vádlott a vér látványától megrettenve elmenekült és másnap feladta magát a rendőrségen.

A tényállás azt is tartalmazza, hogy a vádlott néhány nappal a gyilkosság előtt az akkor még 13 éves féltestvérével szexuális cselekményt végzett, amelyről írt a naplójában, továbbá notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket tartott. Az ügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés és gyermekpornográfia miatt emelt vádat.

A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletével húsz év fegyházbüntetésre ítélte a férfit aljas célból elkövetett emberölés, hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, valamint gyermekpornográfia bűntette miatt, továbbá elrendelte egy korábban más ügyben kiszabott két év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.

Az elsőfokú bíróság a vádhatóság álláspontjával szemben úgy ítélte meg, hogy az emberölésnél nem állapítható meg a különös kegyetlenség, továbbá a szexuális bántalmazásra irányuló aljas indok sem bizonyított. A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével, nem pedig a vádlott kényszerítése nyomán történt. Miután azonban az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be tizennegyedik életévét, belátási képessége korlátozott volt, ezért a bíróság szexuális visszaélés bűntettében is kimondta a vádlott bűnösségét.

A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a vádlott visszaeső, korábban is ítélték már el szexuális cselekmény miatt. Ugyanakkor enyhítő körülménynek tekintette a bíróság, hogy a vádlott feladta magát a hatóságoknak, beismerő vallomást tett és megbánta tettét.

Bár az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a bíróság szerint azonban a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 és fél éves, azaz fiatal felnőtt volt, ezért esetében a büntetési célok a hosszú, de határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetők.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős: az ügyész az emberölésnél súlyosabb minősítések megállapítása, valamint a szexuális kényszerítésben történő bűnösség megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása miatt jelentett be fellebbezést. A bíróság a vádlott letartóztatását fenntartotta – közölte a törvényszék. A Fővárosi Főügyészség közleményében tudatta, hogy tényleges életfogytiglan kiszabása érdekében fellebbezett. (Csak azután nehogy emiatt enyhítsenek a gyilkos büntetésén! A -szerk- megj.)

The post Húsz évet kapott a machetés gyilkos appeared first on .

Nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójának sorsáról, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást – közölte a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos online tanácskozását követően hangsúlyozta, a NATO támogatja az évek óta tartó erőszak és szenvedés felszámolásának, a hosszan tartó béke megteremtésének lehetőségét hordozó békefolyamatot. Kiemelte: a tárgyalások eredménye törékeny, az előrehaladás lassú, ezért minden félnek további késedelem nélkül meg kell ragadnia a békés megoldáshoz vezető történelmi lehetőséget.

A tálib lázadóknak jóhiszeműen kell tárgyalniuk, mérsékelniük kell a vérontást, illetve eleget kell tenniük a nemzetközi terrorista csoportokkal való együttműködésük megszüntetéséről szóló kötelezettségüknek – mondta.

Szavai szerint a tálibok és az Egyesült Államok között tavaly létrejött, az amerikai csapatok kivonásának május elsejéig határidőt szabó megállapodás dilemmát okoz a szövetségeseknek, a távozás ugyanis azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, illetve azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – húzta alá. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan. Egyedül a helyzet javulása esetén történhet meg a misszió összehangolt, közös kivonása – szögezte le.

A NATO célja, akár a maradás, akár a kivonulás mellet dönt, hogy Afganisztán soha többé ne nyújthasson menedéket a szövetségeseket is megtámadni képes terroristáknak. A szervezet ezért folytatja a helyi biztonsági erők támogatását az ország békéje és a szövetségesek biztonsága érdekében – mondta a főtitkár. Stoltenberg beszámolt arról is, hogy a miniszterek az iraki kormány kérésére a helyi NATO-misszió kibővítése mellett foglaltak állást.

Elmondta, a képzést és tanácsadást végző misszióban részt vevő katonák és szakemberek száma a jelenlegi ötszázról csaknem négyezerre emelkedik. A kibővített misszió tevékenysége az ország biztonságáért felelős további intézményekre is kiterjed, illetve a Bagdadon túli területeket is magában foglalja majd. Az iraki biztonsági erők támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszatérését és megerősödését a régióban – tette hozzá.

The post Stoltenberg: nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójáról appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint eltúlzottak a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátó előrejelzések.

Johnson, aki a pénteken rendezett müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán szólalt fel, a Downing Street által ismertetett beszédében kifejtette: szokássá váltak az ehhez hasonló rendezvényeken az olyan vészjósló hangú bejelentések, hogy a Nyugat végzetes hanyatlásnak indult, az atlanti szövetség szétforgácsolódott, a NATO léte veszélyben van, “és minden, mi szívünknek kedves, éppen most vész a semmibe”.

A nehézségek és a veszélyek lekicsinylésének szándéka nélkül, még a jelenlegi koronavírus-világjárvány szorításában is ki kell azonban jelenteni, hogy ez a borúlátás eltúlzott, sőt a Nyugat éppen fordulópont előtt áll, és ennek egyik jele, hogy Amerika fenntartások nélkül visszatért a szabad világ vezetőjének szerepébe – mondta a brit kormányfő. Johnson megerősítette azt a célkitűzést, amelyet a hét vezető ipari hatalom (G7) ugyancsak pénteken tartott online csúcsértekezletének elnökeként hirdetett meg: ennek értelmében az erőforrások nemzetközi összevonásával el kell érni, hogy a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen száz nap alatt ki lehessen fejleszteni az oltóanyagokat.

A brit miniszterelnök a G7-értekezlet előtti nyilatkozatában kijelentette: hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább, akár kétharmadával száz napra csökkenteni, lehetségessé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia online fórumán tartott péntek esti beszédében a brit kormányfő bejelentette: Nagy-Britannia a következő négy évben 24 milliárd fonttal (tízezer milliárd forinttal) emeli védelmi kiadásait, és ezzel bőven túlteljesíti azt a NATO-célkitűzést, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel a brit védelmi költségvetés lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

Johnson szerint a globális súlypont kelet felé tolódik, és a technológiai forradalom szédítő sebességgel halad, de nem szükséges, hogy ezeket a változásokat bárkit is félelemmel vagy haraggal fogadja. A szabad társadalmakat ugyanis egyesíti a liberális demokráciába, a jogállamiságba és a szabadpiacba – az emberi haladás e három nagy letéteményesébe – vetett hitük. A brit kormányfő hozzátette: nem véletlen, hogy a tavalyi Global Innovation Index rangsora szerint a világ tíz leginkább innovatív országa közül kilenc liberális demokrácia.

The post Johnson: eltúlzott a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátás appeared first on .

Letartóztattak egy férfit, aki a gyanú szerint társával kirabolt egy idős nőt még 2010-ben. A két férfi által menekülés közben eldobált tárgyak vezettek el a gyanúsítotthoz – közölte a Budapest Környéki Törvényszék. A döntés nem jogerős.

A közlemény szerint 2010-ben a két férfi betört egy idős, alvó nő otthonába. A nőt arra kényszerítették, hogy nyissa ki a széfet, és adja át értékeit. Eltulajdonítottak 1400 eurót, 150 amerikai dollárt, 90 ezer forintot és egy 230 ezer forintos digitális fényképezőgépet, majd elmenekültek.

Több mint tíz évvel ezelőtt levett DNS-minták vezettek egy betörőpáros nyomára.

A férfiakat távolabb észrevette egy rendőr, erősítést hívott, és járőrtársaival megpróbálta elfogni őket. A rendőrök tárgyakat találtak, amelyeket a gyanúsítottak dobtak el menekülés közben. A tárgyakat lefoglalták, és DNS-mintákat vettek róluk, amelyek alapján 2021 januárjában beazonosították a feltételezett elkövetőket, és egyiküket elfogták – írták. Az elfogott férfi ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság felfegyverkezve elkövetett rablás miatt eljárást indított. Az ügyészség pedig szökés, bűnismétlés és a bizonyítás nehezítésének veszélye miatt indítványozta letartóztatását.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója távmeghallgatás útján megtartott ülésén meghallgatta a gyanúsítottat, és az ügyészi indítvánnyal részben egyetértve elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítésekor hozandó határozatáig, de legfeljebb március 18-ig. A bíróság a bűnismétlés veszélyét nem találta megalapozottnak.

The post Eldobált tárgyak buktatták le egy tíz évvel ezelőtti betörés elkövetőit appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője felszólította a mianmari hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget a civilek elleni erőszaknak.

A főképviselő Twitter-üzenetében hozzátette, hogy megvitatják a mianmari eseményeket az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán, hogy aztán megtegyék a megfelelő lépéseket.

Sajtóhírek szerint a délkelet-ázsiai ország fővárosában, Mandalajban, a rendfenntartó erők éles lőszerrel tüzet nyitottak a junta ellen tüntetőkre. Két tiltakozó meghalt, húszan megsebesültek.

Mianmarban február első napján katonai puccsot hajtottak végre, és bebörtönözték az ország megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít. Az országban mindennaposak a tüntetések. A demonstrálók elleni erőszakos hatósági fellépésnek van egy halálos áldozata, egy húszéves fiatal nő, aki pénteken vesztette életét.

The post Josep Borell most Mianmarral keménykedik appeared first on .

Emberölés miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy férfi ellen, aki 2009. január elsején Leányváron olyan súlyosan bántalmazott egy idős nőt, hogy az életét vesztette – közölte a megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető a sértett egyik unokájának barátja volt, és több alkalommal együtt italoztak a házban. A gyilkosság napján a férfi ismét az unokát akarta felkeresni, de az nem volt otthon. Az asszony itallal kínálta, majd távozásra szólította fel. Az ittas férfi meglökte az idős asszonyt, aki földre esett; a férfi többször bántalmazta, nagy erővel megragadta a nyakát, rátaposott, rátérdelt a mellkasára, majd magára hagyta.

Az asszony holttestét több nap múlva találták meg. Az elkövető felderítésére akkor a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. A tettes azonosításáról 2019 decemberében tartott sajtótájékoztatót a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője. Petőfi Attila elmondta, a házban talált DNS-nyomok vezettek el az elkövetőhöz, aki akkor is börtönben volt, rablás miatt. A férfit kihallgatták, kezdetben tagadott, később azonban beismerte tettét.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a piliscsévi férfi jelenleg is börtönben van. Az emberölési ügyben a most lezárult nyomozás alapján emeltek vádat ellene.

The post Tizenkét éve ölt, most emeltek vádat ellene appeared first on .

A munkakörülmények javulását jelzi, hogy a munkabalesetek száma az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, a halálosaké pedig még nagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent tavalyra Magyarországon – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Bár kétségkívül szerepet játszott benne, az adatok kedvező alakulása mégsem tudható be egyedül a koronavírus hatásainak. A veszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások a járványhelyzet miatt nem vagy legfeljebb néhány hétre kényszerültek szüneteltetni működésüket, az év végére valamelyest többen dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2019 utolsó hónapjaiban.

Az ITM összesített adatai alapján 2020-ban a tavalyelőtti több mint 24 ezerrel szemben összesen 20 366 munkabalesetet, ebből a 2019-es 83-hoz képest 64 halálos kimenetelűt jelentettek Magyarországon. A szomorú statisztika éllovasa még mindig az építőipar, de a balesetek száma ebben az ágazatban is ezer alá csökkent. A feldolgozóiparban a megelőző évhez képest feleannyi, hat halálos munkabaleset történt. A távmunka térnyerését jelzi, hogy míg egy esztendővel korábban mindössze egy, tavaly már tizenegy alkalommal szenvedtek három munkanapon túl gyógyuló sérülést otthon dolgozók.

A koronavírus-járvány elleni védekezésben való részvétel számos új feladatot adott a munkavédelmi hatóságnak. A megnövekedett számú tanácsadás mellett kiemelt tennivalót jelentettek az egyéni védőeszközök megfelelőség értékelését végző szervezetek kijelölési eljárásai, a munkavédelmi útmutatók, segédletek, ajánlások összeállítása és kiadása, a megbetegedések foglalkozási eredetének vizsgálata is.

A hatósági ellenőrzések fő célja idén változatlanul a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása. A szakemberek elsősorban olyan munkahelyeken vizsgálódnak, ahol veszélyes anyagokat, munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, rezgéssel vagy például biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.

„Minden magyar ember joggal várja el, hogy munkáltatói az egészségét, testi épségét nem veszélyeztető munkakörülményeket biztosítsanak számára. A munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával megelőzhetők lennének a családi tragédiák, személyi sérülések. A kormány célja a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítése, ehhez a foglalkoztatás bővítése és a bérek növekedése mellett a munkavégzés kockázatainak csökkentése is hozzájárul. 2021-ben érdemes tovább dolgoznunk a biztonságos, korszerű munkahelyek kialakításáért, hiszen azok minőségétől nagymértékben függ Magyarország további gazdasági fejlődése” – fejtette ki Bodó, aki korábban a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára volt.

The post Csökkent a munkahelyi balesetek száma tavaly appeared first on .