Biztonságpolitika

Az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2021. február 8-án összefoglaltam mindazokat a fontos eseményeket, amelyet az amerikai politikában január hónapban zajlottak, s amelyek értékelésem szerint jelentős fordulatot hoztak az Egyesült Államok politikai életében. A két legjelentősebb esemény, amelyről írok: a január 6-i Capitolium elleni erőszakos támadás és Biden elnök január 20-i beiktatása.

A cikkből egy szemelvény kedvcsinálónak:
"A katasztrofális 2020-as év után az amerikaiak nagy várakozásokkal tekintettek az új esztendő elé, de 2021 első hónapja sokkal eseménydúsabbra sikeredett az Egyesült Államokban, mint azt sokan várták. Pedig ez nagy szó a múlt év elnökválasztás jegyében telt utolsó néhány hónapja után, hiszen a választási kampány viharait követően is váratlan fordulatok sokasága töltötte meg a november-decemberi időszakot. 2021 januárja azonban túltett ezeken is: minden túlzás nélkül állítható, hogy az év első öt-hat hetében az amerikai politika óriási átalakuláson ment keresztül."

Hogy pontosan miben rejlik ez az átalakulás, azt megtudhatják az Azonnali.hu oldalán:
Azonnali.hu: Január kilátással - Trump megbukott, a republikánusok romokban, Bidenen a világ szeme

Yogananda Pittman megbízott rendőrfőnök a közleményben kiemelte, hogy a capitoliumi rendőrség minden olyan tagja büntetésre számíthat, akinek viselkedése nincs összhangban a testület magatartási szabályaival. Amerikai sajtóinformációk szerint további vizsgálatokra is sor kerül majd, miután a nyomozók átnézték a Capitolium ostromával kapcsolatos közösségi média bejegyzéseket és ellenőrizték azokat az állításokat, amelyek szerint bizonyos rendőrtisztek maguk is részt vehettek a zavargásban.

Január 6-án Donald Trump nagygyűlést tartott a Capitolium közelében, amelyet követően hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr, Brian Sicknick is. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt – lázadás szításának vádjával – alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

Az internetes közösségi felületeken több olyan felvétel is látható, amelyeken a capitoliumi rendőrség emberei szerepelnek az ostrom pillanataiban. Az egyik videón Tarik Khalid Johnson rendőr hadnagy látható, aki piros “Tegyük Újra Naggyá Amerikát” feliratú sapkát visel, miközben az akkori elnök több támogatójával is beszélgetett. A videó egy pontján a 45 éves Johnson odaadja megafonját az egyik tüntetőnek, és azt mondja: “Követlek.”

A The Wall Street Journal információja szerint azonban Johnson – akit azóta felfüggesztettek az állásából – azért vette fel a sapkát, amelyre Trump választási jelmondata volt felírva, hogy elnyerje a tüntetők bizalmát és így a tömegen keresztül bejusson az épületbe, hogy megmentse tiszttársait.

Az amerikai képviselőház február 25-én meghallgatást tervez a január 6-i capitoliumi biztonsági kudarcokkal kapcsolatban. A tervek szerint Yogananda Pittman megbízott rendőrfőnök és Timothy Blodgett, a testület őrmestere is vallomást tesznek majd. A capitoliumi rendőrség tagjai a múlt héten bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a testület vezetőségével szemben, a január 6-i események miatt. Az igazságügyi minisztérium eddig több mint 250 embert vádolt meg a Capitolium ostromával összefüggésben.

The post Hat rendőrtisztet felfüggesztettek a capitoliumi rendőrségnél appeared first on .

Gyugyi Csilla, a Bács-Kiskun megyei főügyész közleménye szerint a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2019 szeptemberétől egy tiszakécskei munkásszállón lakott barátnőjével. A férfi úgy gondolta, hogy a szintén a szállóban élő tulajdonos bele akar szólni az életébe, ezért elhatározta, hogy a szálló felgyújtásával megöli.

A férfi 2019 októberében ezért elrejtette a szállóban lévő poroltót, majd éjfél után körömlakklemosót öntött az ágyra, a földre és a közös konyhában lévő asztalokra, és meggyújtotta. A vádlott tudta, hogy a konyhában két gázpalack van, amelyeket a tűzzel fel akart robbantani. A férfi ezután – tudva, hogy az emeleti szobákban többen is alszanak – elhagyta az épületet.

A szobában gyújtott tűz átterjedt más szobák tetőszerkezetére, a konyhában azonban elhamvadt a tűz, de áramkimaradást okozott, ami miatt az egyik lakó észrevette a tüzet, és riasztotta a többi lakót. A telefonon értesített tűzoltók megfékezték a tűz tovaterjedését, de ha nem oltották volna el időben, a szálló lakói meghalhattak volna – írta.

Az ügyészség a különös visszaesőnek minősülő férfit előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember életét veszélyeztetve, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével és közveszélyokozással vádolja, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – olvasható a közleményben.

The post Életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség a tiszakécskei munkásszállót felgyújtó férfira appeared first on .

A fellebbviteli bíróság határozata értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kiszabott három és fél évből valamivel több, mint két és fél évet kell letöltenie. Ez másfél hónappal kevesebb, mint amennyit február 2-án első fokon kapott, mert figyelembe vették az 2014. október 30. és 2015. február 18. közötti időszakot, amelyet az otthonába zárva kellett eltöltenie.

Ha más ügyekben nem szabnak ki rá újabb büntetést, a politikusnak 2023 júliusában vagy augusztusában kell kiszabadulnia. Azonban más eljárások is folynak ellene, egyebek között azon a címen, hogy hűtlenül kezelte és saját céljaira fordította az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnak (FBK) befizetett támogatását.

Navalnij próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésének letöltendőre változtatását az orosz büntetés-végrehajtás kérte azt állítva, hogy hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket.

A politikus védői szombaton a szabadon bocsátását kérték a moszkvai városi bíróságtól szombaton az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó döntése alapján. A strasbourgi bírói testület szerdán, a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.

Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter még aznap úgy reagált, hogy a követelés teljesíthetetlen, ellentmond az orosz jogrendnek, és nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást. Az ügyészség a szombati tárgyaláson támogatásáról biztosította az elsőfokú bírósági ítéletet.

Navalnij felszólásában rámutatott, hogy az EJEB határozata alapján el kell őt engedni. Azt hangoztatta, hogy a megmérgezését követően nem rejtőzködött az orosz büntetés-végrehajtás elől, mert az egész világ tudta, hogy hol tartózkodik. Rámutatott, hogy az Yves Rocher-ügyben rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje lejárt. Emlékeztetett arra, hogy önként tért vissza Oroszországba.

A pert kilenc európai nagykövetség képviselői figyelték a helyszínen. Az Európai Unió fontolóra vette, hogy a politikussal szembeni eljárás címén újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.

The post Navalnij: helybenhagyta a fellebbviteli bíróság a letöltendő szabadságvesztést appeared first on .

Azt írták: a nem jogerős döntés szerint a 61 éves vádlott először egy kisebb erdőterületén végzett engedély és bejelentés nélküli fakitermelést, majd a tuskókat is kiforgatta, és megkezdte a terület mezőgazdasági célú átalakítását. Az illegális tevékenységgel később sem hagyott fel, 2017-től további, jóval nagyobb területen irtott erdőt, a helyén szintén mezőgazdasági kultúrnövényeket akart termeszteni.

A férfi a fakitermeléssel és talajműveléssel olyan mértékben károsította az élővilágot, hogy annak természetes állapota csak több évtized alatt állítható helyre. A vádlott és a védője fellebbezett az elsőfokú bírósági határozat ellen.

The post Saját erdejét vágta ki: megérdemelt börtönbüntetést kapott appeared first on .

A honvedelem.hu/ beszámolója szerint a NATO reflexiós folyamatával és a szövetség elrettentési és védelmi koncepciójával foglalkozó munkaülés során Benkő Tibor hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország haderőfejlesztési programja teljes mértékben összhangban van a NATO képességfejlesztési céljaival. Szólt arról is, hogy a kormány folyamatos támogatásának köszönhetően Magyarország a pandémia ellenére is – a korábbi terveknek megfelelően – növelni tudja védelmi kiadásait, így hozzájárulva a szövetség kiegyensúlyozott tehermegosztásához, amely egyben fontos pillére a transzatlanti kapcsolatoknak is. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály Parancsokság elindítása komoly siker nemcsak Magyarország számára, hanem a régió és a NATO biztonságának erősítése miatt is.

A kétnapos online tanácskozás kiemelkedő fontosságát az adta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter személyében – első alkalommal képviseltette magát a szövetség magas szintű megbeszélésén – írta a portál. A beszámoló szerint a munkaülés második napján a NATO műveletek jövőjének témájában Szabó István honvédelmi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős erőkkel járul hozzá a NATO nemzetközi szerepvállalásaihoz.

Azt mondta: Magyarország továbbra is elkötelezett a közel-keleti, az afganisztáni, továbbá a Nyugat-Balkán biztonsága iránt. A “komoly műveleti tempót tovább erősítve” Magyarország növeli jelenlétét a NATO koszovói (KFOR) műveletében. Ennek kapcsán az államtitkár “történelmi jelentőségűnek” nevezte, hogy novembertől magyar parancsnoka lesz a küldetésnek.

A NATO-tagországok idei első védelmi miniszteri, kétnapos online tanácskozásáról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt emelte ki: a transzatlanti kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozza a tény, hogy a világ olyan globális kihívásokkal szembesül, amelyekkel egyetlen ország és kontinens sem képes egyedül megbirkózni. A NATO-nak felkészültnek kell lennie a jövő kihívásaira, amelynek részét jelenti a védelmi, valamint elrettentő képesség erősítése – jelentette ki.

The post Benkő: a NATO 2030 kezdeményezéshez kapcsolódó főtitkári javaslatcsomag legtöbb eleme támogatható appeared first on .

 Ez eddig a legjobb táblázat, amelyet a drónok alkalmazásáról találtam a karabahi háborúban. Minden benne van az infografikában, ami lényeges az egyes alkalmazott típusokról, kékkel az azeri/török, sárgával a örmény/orosz típusok, sebesség, működési magasság, hatótáv, csillagszerűek a loitering lőszerek, az x tengelyen pedig, hogy mennyi ideig tudnak levegőben maradni, ez a Bayraktart TB2-nél akár 30 óra. 

Mindez egy német nyelvű anyagban: Krieg um Berg-Karabach 2020: Implikationen für Streitkräftestruktur und Fähigkeiten der Bundeswehr

Mint a címből is kitűnik, az arbeitspaper fő célja a Bundeswehr számára fontos tanulságok megfogalmazása a karabahi háború kapcsán. A szerző figyelme itt számos területre kiterjed. A legnyilvánvalóbb, hogy a hadseregnek lépnie kell a drón védelem terén. 2012-ben megszüntettték az AA képességet, és jelenleg mindössze egyszámjegyű MANTIS rendszerrel rendelkezik csak, amely viszont nem mobil. A légierő alá jelenleg egy szervezet van alárendelve, amely viszont Stinger rakétákat használ (Ozelot rendszer), amelyek ugyan mobilak, de alkalmatlanok a drónok ellen.

Újra kell gondolni az elektronikai hadviselését a Bundeswehrnek, akár decentralizálni az meglevő zászlóaljak egyikét és századszintű mobil csoportokká szervezve át, hozzárendelni az egyes hadosztályokhoz, hogy ott zavaró és felderítő feladatokat lásson el a drónok felbukkanása esetén.

Na jó, nem foglalom össze az egészet. Érdekes mindenesetre

A controversial and regularly raised issue since the beginning of Bosnia and Herzegovina’s statehood is the possible independence of the Republika Srpska (RS), an entity inhabited by a majority of Serbs. The events of the Bosnian war, which took place between 1992 and 1995, with about a hundred thousand fatalities, centred mainly on the Bosnian Serb aspirations for secession and independence. Finally, the Dayton Peace Agreement granted broad autonomy to the both main components of Bosnia and Herzegovina (the Bosnian-Croatian majority of the Federation of Bosnia and Herzegovina and the RS), however, the secession of the Serb side is on the agenda from time to time, in particular if there is a violation of the autonomy of the RS.

This issue became relevant again after Milorad Dodik, a Serbian member of the tripartite presidency of Bosnia and Herzegovina, set out to hold a referendum on secession after a constitutional court decision detrimental to the Serb-majority entity, furthermore, Serbian deputies have suspended their decision-making activities at state level.

The purpose of this article is to examine and present the outcome of the resurgence of tensions in the country and the attitude of the international community towards the RS, whose relations with Serbia will also come to the fore.

A brief history of separation efforts to date

The 1995 Dayton Agreement did not provide a basis for the entities of BiH to become fully independent or to access to other countries. Nevertheless, already a year after the conclusion of the agreement, the accession of the RS to the Federal Republic of Yugoslavia (which at that time included the territory of Serbia, Montenegro and Kosovo) was on the agenda.  Biljana Plavsic, a biology professor who became a politician, then president of the RS, and later a leader convicted of war crimes, was forced to back down due to pressure from the international community.

During the 2000’s, the aspirations for independence of RS were linked to the status of Kosovo. According to the public, if Kosovo declares its independence unilaterally, an independence referendum should also be held in the RS. In February 2008, RS legislators passed a resolution declaring that if the majority of the international community, including the EU, recognized Kosovo’s independence, they would hold a referendum on independence (it should be noted that the Bosnian Serb did not support Kosovo’s aspirations, therefore Bosnia and Herzegovina did not recognize the independence of the new state). Milorad Dodik at the time coordinated the events as Prime Minister of the RS and President of the Alliance of Independent Social Democrats (SNSD). The right to self-determination was cited as a point of reference as the main argument: if the Kosovars had the right to determine their own future, why not the Bosnian Serbs? Both the United States and the European Union strongly opposed this initiative and therefore the referendum was not held. According to Miroslav Lajcák, the former High Representative for Bosnia and Herzegovina, RS has no right to secede from Bosnia and Herzegovina, as its territorial integrity is guaranteed by the Dayton Peace Agreement.

In 2011, the referendum initiative came back to the agenda, but for similar reasons, it also failed. In October 2012, Milorad Dodik, already President of RS, stated that the entity would become independent and it would be able to survive as a sovereign state. The situation began to escalate again in 2015, when Dodik and his political party practically made the achievement of the region’s independence a party program, arguing that the Bosnian majority undermined the autonomous powers of the RS. It is expected that if the RS cannot extend its autonomy by the end of 2017, a referendum on secession will be initiated by 2018. With reference to the Dayton Convention, the international community once again criticised these aspirations. In reply, Milorad Dodik argued that the Constitution of the RS (as amended by the Dayton Convention in 1995) included the right to self-determination.

In addition, Serbian leaders in Bosnia and Herzegovina have complained − and they do so nowadays − about the activities of state courts and prosecutors’ offices, accusing them of bias towards the Serbs. Furthermore, the Constitutional Court at state level is attacked by the leadership of the RS on the presence of three foreign judges, provided for in the Dayton Agreement. Dodik eventually announced in September 2017 that there would not be a referendum on independence next year. However, because the President was only talking about a postponement, it was expected that the issue would become relevant again a few years later. That took place in February 2020.

The current situation

The Constitutional Court of Bosnia and Herzegovina − on its 117th plenary session on the 7thFebruary 2020 − found Article 53 of the Law on Agricultural Land, adopted by the legislation of the RS, unconstitutional. According to the law, the agricultural lands once owned by the Yugoslav state are not owned by Bosnia and Herzegovina but by RS. The main argument of the Serbs is that during the Ottoman rule, Bosnians who moved to the cities and received administrative positions and other benefits relinquished their lands, so those − according to land registry books − became Serbian property.

According to the ruling of the Constitutional Court, the land must be state property, therefore must be the property of the federal state. Seven Bosnian representatives of the RS Council of Peoples (in this body all three nationalities are represented) have proposed this constitutional court process, which could intensify ethnic political debates in the case (especially in light of the fact that Dodik raised the question of Muslim judges in 2008. In his opinion, they should not act in cases relating to RS).

This decision was the starting point of the political crisis that has taken place since then. Led by Milorad Dodik (who has been a Serbian member of the three-member rotating presidency since 2018), Bosnian Serbs are once again attacking the presence of foreign constitutional judges, accusing the Constitutional Court of bias and interpreting its operation as an attack on the RS.

There was also the possibility that the two Serbian constitutional judges would be banned from work. What is certain is that Serbian deputies have suspended their participation in state-level decision-making bodies and are pushing for the adoption of a new law reforming the Constitutional Court – but this is fundamentally unconstitutional.

A similar boycott took place in March 2019, when the Constitutional Court ruled that a holiday introduced in the Serbian Republic was unconstitutional. Last year, Serbian opposition parties did not support Dodik’s move because they were then interested in maintaining the functioning of the central government. This year, however, all Serbian parties support a decision-making boycott. According to the vice-president of the Serbian Democratic Party (SDS), the decisions of the Constitutional Court are destroying the identity of Serbs. Milorad Dodik once again foresaw the secession of RS, sharply opposing the United States and the EU.

The Bosnian Serb leaders visited Belgrade on 15 February 2020 to discuss the current situation with Serbia’s president. Vucic stressed that the moves and measures of RS should not lead to the destabilization of the region, but should be carried out in legal and institutionalway. Dodik is nonetheless determined to hold a referendum, a question of whether his momentum will continue in spite of strong foreign criticism. The formation of the government took a year, but it seems that several months later, Bosnia and Herzegovina is facing another political crisis.

Activities of international supervisory bodies in Bosnia and Herzegovina

The General Framework Agreement for Peace in Bosnia and Herzegovina, developed by the international community to end the Bosnian war, was agreed in November 1995 by political leaders at Wright-Patterson Air Base, Ohio, USA. The official signing took place in Paris on 14th December the same year. The Constitution of Bosnia and Herzegovina is attached as Annex IV to the Agreement. At the same time, the international community set important control rights in the drafting of the Convention. One of the most important is the ongoing presence of peacekeeping missions in the country, which implement and monitor the adherence to the military aspects of the Dayton Convention. The United Nations Protective Force (UNPROFOR), which has existed since 1992, was replaced by the NATO Implementation Force (IFOR), which operated in the country in 1995-96. This has been replaced by the Stabilisation Force (SFOR), which was replaced in 2004 by the EUFOR Althea mission in the new foreign and security policy cooperation of the Member States of the European Union, which is still in operation today.

The Office of the High Representative (OHR) has the task of enforcing the civil and political provisions of the peace agreement. The High Representative (HR) maintains close links with the country’s various political and civil actors, coordinates their activities and was given additional rights at the 1997 Bonn Conference: if he finds that a local official is acting contrary to the principles of the peace agreement, he can remove him or her from office. The HR can also intervene in legislative processes and create laws and regulations when needed. Overall, this position has the greatest political power in Bosnia and Herzegovina nowdays. The Sarajevo OHR has had its regional office in Banja Luka, the administrative center of the RS, since May 1996. The overall aim is for the decision-making role of the HR to be constantly transformed into a mediating role, which, however, would require a significant improvement in local conditions in all areas of social life. Valentin Inzko, a diplomat from Austria, has held the position of HR since 2009. From 2011, the EU has been represented in Bosnia and Herzegovina by a Special Representative, currently Johann Sattler, also an Austrian citizen. This post was created mainly to coordinate the country’s EU integration process. The international community maintains its most comprehensive control over the country through the Peace Implementation Council, which involves 55 states and international organizations. This body has a so called Steering Board, consisting mainly of representatives from the major Western countries and the EU. The Steering Committee meets regularly in Sarajevo under the chairmanship of the High Representative, where ambassadors from participating States provide policy advice to the High Representative.

The international community ‘s response to the situation

On February 19 2020, the Steering Board of the Peace Implementation Council made a statement to the situation set out in the second paragraph. First, the Steering Board also provides support to the Constitutional Court of Bosnia-Hercegovina and its judges. It also draws attention to the bindingnature of the decisions of the Constitutional Court, of which enforcement is obligatory for the competent authorities in all cases. The resolution considers the Constitutional Court to be the most important building blocks of the rule of law and democracy, and declares the boycott of RS officials in state institutions unacceptable. In the same document, the international community emphasizes that the Inter-Entity Boundary Line between the two entities of Bosnia and Herzegovina does not constitute a state border and therefore does not imply the statehood of the RS. The resolution makes it clear that Bosnia and Herzegovina is a sovereign state whose territorial integrity and statehood are guaranteed by the international community through the provisions of the Dayton Peace Agreement. Accordingly, none of the entities has the right to secede. Sincethe two entities are a formation created by the constitution, they are fully subordinate to the constitution. The Peace Implementation Council calls on all political actors to take action to promote the reforms in the country that are essential for Bosnia and Herzegovina’s integration into the European Union. It should be noted that even though Russia is a member of the steering board, it did not take part in issuing this resolution.

The communiqué does not contain any new information and the international community has been trying to quell separatist aspirations with these same arguments for many years. It can be stated that if Milorad Dodik were to call a referendum on the secession, its holding would fail due to the intervention of international forces (such as the EUFOR mission). If the RS nevertheless arbitrarily declares its independence, there would be hardly any state that would recognise it. In addition, it is also doubtful to what extent an independent RS would be sustainable at all, despite Dodik’s rhetoric. If we look at the geographical features, we can conclude that the Brcko district belonging to both the two entities precisely divides the territory of RS. Furthermore, the canton of Posavina in the Federation of Bosnia and Herzegovina extends into the territory of the RS along the Croatian border, which is divided into two parts (Orasje and Odzak). It is difficult to imagine that a state, with such an unfavorable geographical location, would be able to function properly and form an economic and legal entity.

Relations with Serbia

The Dayton Agreement allows both entities of Bosnia and Herzegovina to establish relations with other states in accordance with state-level relations. For this reason, on 28 February 1997, the RS concluded a cooperation agreement with the Federal Republic of Yugoslavia (later Serbia). The political leaders have developed close co-operation in a number of issues, and there is a regular dialogue between the two presidents, prime ministers and governments through the Cooperation Council established by the 2006 renewed convention and other formal and informal channels. Cooperation in the area of infrastructure and energy development is strong, and Serbia is also providing substantial support for projects in the RS. In a statement in early 2019, Zeljka Cvijanovic, President of RS, expressed her gratitude for Serbia’s assistance and highlighted the country’s efforts to improving the situation in the region “without interfering in the internal affairs of the RS”. Moreover, during Vladimir Putin’s visit to Belgrade in January 2019, she described Russia’s partnership with RS as excellent. It should be noted that Russia doesn’t support the secession either, because without the Bosnian Serb vetoes, Bosnia and Herzegovina would be significantly closer to NATO, and the country’s possible NATO membership would be another challenge for Russian foreign policy.

The 1997 Convention has already declared that cooperation between the two sides will be conducted in full respect of the territorial integrity of Bosnia and Herzegovina. Among many other external factors, the lack of direct support from Serbia may also play a role in the fact that the Bosnian Serb leadership has never held an independence referendum despite many promises. The Serbian governments have consistently refused to bind RS to Serbia in official statements. Milorad Dodik pointed out in an interview in November 2017 that „the only obstacle to the secession of RS is Serbia itself”. Therefore, the separatist leaders of the RS prioritize joining Serbia as a priority, as the entity alone would be doomed to failure.

Furthermore, Serbia’s international credibility could be negatively impacted by open support for secession. Unless it recognizes Kosovo’s right to independence (which is fundamentally based on on ethnic grounds), it cannot openly support the ethnic-based secession of RS and its accession to the motherland. At the same time, Serbia cannot ignore the Dayton Convention.

Summary

Overall, the chances of the RS becoming an independent state or joining Serbia are almost minimal. Bosnian Serb politicians are also aware of this, but with separatist rhetoric (excellent example of this is Dodik’s statement to the Banja Luka parliament, which started with the phrase “Goodbye BiH, welcome RS-Exit” in February 2020), the promise of an independence referendum, the threat of a boycott of state-level decision-making, will not allow nationalist sentiments to subside. This brings political benefits to the parties and their politicians. Putting the threats into practice would have unforeseen consequences for the stability of the region, so Serbia is officially opposed to the demolition of the territorial integrity of Bosnia and Herzegovina.

The international community, no matter how extensive are its powers in the country, cannot change the basic emotional disposition of the Serbian population. If this trend continues in the future, it is almost certain that Bosnia and Herzegovina will not be able to make substantial progress towards becoming a functioning and modern state and towards Euro-Atlantic integration.

A Can the Republika Srpska become independent? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Többek között egy Iris nevű nőnek szóló szerelmes levél töredékeire bukkantak a tenger fenekén, a szakértők aprólékos munkával illesztették össze a darabokat.

“Nagyon vigyázz magadra, drágám, nemcsak magad miatt, értem is. Képzeld el, ahogy ajkam ajkadra szorítom, karommal szorosan átölellek… reméljük, hogy ez az átkozott háború hamarosan véget ér” – írta a mai Pakisztánhoz tartozó Vazirisztán területén állomásozó ismeretlen katona.

Levele egyike annak a 717 küldeménynek, mely sohasem érkezett meg céljához az SS Gairsoppa szállítóhajó fedélzetén. A hajót torpedótámadás érte, egy német hadihajó találta el 1941. február 16-án. A fedélzeten tartózkodó 86 emberből egyetlen ember maradt életben – írja a The Guardian online kiadása.

A hajó mintegy négy kilométeres mélységben feküdt a tenger fenekén 2011-ig, amikor felfedezte az Odyssey Marine Exploration nevű amerikai cég. Több mint 100 tonnányi ezüstöt hoztak fel a roncsból, valamint a leveleket, melyek a fénytől, a hullámoktól, a hőtől és oxigéntől védve maradtak a raktérbe zárt több tonnányi levélzsák és üledék alatt.

Tucatnyi jobb állapotban megmaradt levelet már bemutattak egy 2018-as kiállításon a londoni Postamúzeumban, a jóval sérültebb írásokon viszont az elmúlt hónapokban végezték a munkálatokat a szakértők.

A leveleket felhozatalukat követően azonnal fagyasztva szárításos eljárásnak vetették alá, hogy megállítsák a pusztulásukat, majd édesvízzel sótlanították őket.

Egy apa fiának és lányának, a Torquay-ben lévő Hotel Inglewoodba tartó levelét is megtalálták. A szakértők szerint a családot oda evakuálhatták.

The post Megrendítő levelek kerültek elő a második világháborús hajóroncsból appeared first on .

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a kerületi ügyészség a 31 éves férfival szemben 2020 novemberében testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat, mert 2018 decemberében rátámadt egy busz utasára.

A vádlott azzal szólította meg a sértetett, hogy miért nézi őt a visszapillantó tükörben. Ezután egyre agresszívebb hangnemben, trágár kifejezésekkel illette a sértettet, valamint az őt nyugtatni próbáló buszsofőrt is. A sofőr többször felszólította, hogy agresszív magatartását fejezze be. A sértett azt mondta a vádlottnak, hogy szálljon le a buszról, amire a férfi olyan dühös lett, hogy érthetetlen, artikulálatlan ordítással rátámadt, ököllel arcon ütötte, majd hátulról ráfogott a nyakára, és üvöltve dulakodott vele.

A férfi az autóbusz menetrend szerinti közlekedését lehetetlenné tette. A vádlott még a rendőrökre várakozás közben is többször rátámadt a sértettre, akit a busz utasai próbáltak megvédeni. A vádlott az őt visszatartani próbáló buszsofőrt is azzal fenyegette, hogy megüti.

The post Hét hónapra ítéltek egy férfit, aki buszon verekedett appeared first on .

Kiss Róbert közölte, a november 10-én éjféltől érvényben lévő kijárási tilalom óta 39 708 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek. A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 143 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök az elmúlt 24 órában. 110 ember ellen azért volt szükség a fellépésre, mert megszegték a tízezer lakosúnál nagyobb településeken a közterületi maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Közülük 15-öt figyelmeztettek, 26-an kaptak helyszíni bírságot, 69-et feljelentettek – tudatta az alezredes.

Elmondta: szabálytalan maszkviselés miatt tömegközlekedési eszközökön és azok várakozóhelyein hét, üzletekben, bevásárlóközpontok területén 26 ember ellen intézkedtek. Az alezredes hozzátette, hogy a maszkviselési szabályok megszegése miatt 25 526-szor intézkedtek eddig a rendőrök. A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 829 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 615 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Csütörtökön egy tiborszállási presszó ideiglenes bezárásáról döntött a rendőrség, mert az alkalmazott kiszolgált egy vendéget, aki épp szeszes italt fogyasztott amikor a rendőrség ellenőrzést tartott. A vendég ellen is szabálysértési eljárást indítottak – tette hozzá. Az elmúlt napon is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben hetven esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 12 085-ször intézkedtek.

Csütörtökön 9423 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. Aznap 4842 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 25 536-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 2520-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

The post Csütörtökön 367 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .

A táblabíróság életveszélyt okozó testi sértés, személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 54 éves vádlottat mint különös visszaesőt, és döntött arról, hogy a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra. A korábbi büntetéséből feltételes szabadságra bocsátott vádlott 2019. március 16-án rokonaival és két ismerősével meglátogatta börtönben lévő fiát. Kocsival mentek, az úton a férfi lerészegedett és veszekedni kezdett élettársával, aki ezt megelégelte, amikor pedig visszatértek lakóhelyükre, egy élelmiszerboltnál kiszállt, és elment.

Mikor a vádlott nem találta élettársát, agresszívvá vált, és üvöltözni kezdett. A tízéves unokájának azt mondta, levágja a fejét, ha nem kerül elő a nagyanyja. A többieket pedig azzal fenyegette, hogy ők is “kapni fognak”. Végül felszólította őket, hogy menjenek a házába. Mivel ismerték a büntetett előéletű férfit, így féltek tőle, teljesítették, amit kért. A vádlott bezárta maguk mögött az udvari kaput, majd a bejárati ajtót is. A nappaliban a bárpulthoz lépett, és a fiókból elővett egy 27 centis kést, amelyet a pultra tett.

A férfi folyamatosan fenyegetőzött és kiabált az unokájával. A többiek próbálták nyugtatni, s bár úgy tűnt, sikerrel járnak, a férfi magához vette a kést, majd a neki háttal ülő ismerősét megszúrta. A három ruhadarabon is áthatoló szúrás több belső szervet is érintett. A vádlott, látva, hogy a férfi vérzik, azt mondta, menjen orvoshoz, és elengedte őket. A közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedő férfihoz mentőt hívtak, és az idejében érkező orvosi ellátás megmentette az életét. Az utolsó szó jogán a vádlott azt állította, csupán megijeszteni akarta ismerősét, és megbánta a történteket.

A táblabíróság döntésével súlyosította az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék által a vádlottra kiszabott tízéves büntetést. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a korábban az ugyanilyen bűncselekmények miatt elítélt férfi esetében a tízéves – középmértéknek megfelelő – büntetés túlzottan enyhe volt.

The post Tizenkét évre ítélték az unokája fejének levágásával fenyegetőző törökszentmiklósi férfit appeared first on .

A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteki jelentése szerint a kínai katonai hatóságok két tisztet és három katonát tüntettek ki az ország nyugati határának megvédéséért, közülük négyen poszthumusz elismerésben részesültek. A Hszinhua a kínai hadsereget idézve úgy méltatta a kitüntetetteket, hogy “bátran felvették a harcot az idegen erők provokálta ellenségeskedéssel szemben a Galván-völgyben”. A négy katona acélcsövekkel, botokkal és kövekkel felfegyverkezett, “határsértő külföldi katonákkal” szemben kialakult összecsapásban veszítette életét tavaly júniusban, egy további kitüntetett pedig súlyosan megsérült.

A tavaly június 15-én történt összecsapásban az indiai fél közlése szerint húsz indiai katona veszítette életét. Mindkét fél a másikat tette felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kitört harcokért. A felek magas rangú képviselői az incidenst követően tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai védelmi minisztérium február 10-én bejelentette, hogy a két ország megállapodott a csapatok “szakaszos és szervezett” szétválasztásáról, amely még aznap meg is kezdődött.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai-indiai háború óta tavaly nyáron vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, kilencvenezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

The post Kína négy katonát veszített el az indiai határnál tavaly appeared first on .

Közleményük szerint február 17-én az éjszakai órákban egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfi a vele szemben forró nyomon intézkedő nyomozókra támadt. A büntetlen előéletű – de kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt büntetőeljárás hatálya alatt álló és tulajdon elleni szabálysértés miatt már elmarasztalt – bódult fiatal szerdán egy borsodi élelmiszerboltban bűntársával többször lopott – írták, megjegyezve, a cselekményeket biztonsági kamera rögzítette; a felvételek alapján a rendőrök felismerték az elkövetőt, ezért lakhelyén kutatást terveztek.

Amikor a férfi észlelte, hogy a rendőrök megállnak az ingatlan előtt, menekülni kezdett, de az egyik rendőr felszólította, hogy álljon meg. Ismételt felszólítás után a férfi hirtelen szembefordult a nyomozóval és az udvaron lévő széket megragadva a rendőr feje felé sújtott. Miután a nyomozó az ütést – zúzódásos sérülések elszenvedése mellett – kivédte, elvette a széket és társa közreműködésével megbilincselte a férfit.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte az őrizetbe vételt; a gyanúsított tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A nyomozó ügyészség letartóztatást javasol, amiről a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája pénteken dönt – jelezte a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Nem vak, “bátor”: rátámadt az intézkedő rendőrökre, őrizetbe vették appeared first on .

A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik ásványkincsekben leggazdagabb országa. Egyenlítői éghajlata, termékeny talaja és nagy népessége okán várható lenne, hogy Kongó a világ vezető nagyhatalmai között legyen. Ehelyett azonban a Föld egyik legrosszabb helyzetben lévő állama, amelynek súlyos problémákkal kell megküzdenie. Ebben a cikkben elsősorban a belső konfliktus, és a kobaltbányászat összefüggései kerülnek bemutatásra.

A Kongói Demokratikus Köztársaság

A Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikában helyezkedik el, az Egyenlítő mentén. A népesség döntő többsége a bantu népcsoporthoz tartozik. A fővárosban, Kinshasaban a lakosság mintegy egytizede él. A népesség jelentős része keresztény, kisebb csoportja az iszlám valláshoz tartozik. Az ország számára súlyos problémát jelent a magas HIV-fertőzöttség, a védőoltások hiánya és az alacsony színvonalú egészségügyi ellátás, amely már a COVID-járvány előtt is komoly válságban volt, köszönhetően a hiányos személyzetnek, és a rendszeresen fellángoló járványoknak.

Közép-Afrika legnépesebb államaként, mintegy kilencven millió főre tehető a népességszám, ezzel a világ tizenhatodik legnépesebb országa. A termékenységi ráta 6, ami azt jelenti, hogy egy nő életében átlagosan hat, vagy annál több gyereket szül, tehát a lakosságszám folyamatosan növekszik (a stagnáláshoz 2.1-es érték szükséges.), ezzel együtt, ez már alacsonyabb, mint a korábbi 6.8-as index. Bár a gyermekhalandóság csökken, a csecsemők 6%-a még mindig nem éri meg a felnőttkort.

Kongó tagja a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek, az SADC-nek, amely az Afrikai Unió egyik kisegítő szervezeteként funkcionál.

Az egy főre jutó GDP tekintetében 2017-ben a 182. helyet foglalta el a világranglistában, nominális GDP szempontjából ez 462 dollárt jelentett. Összehasonlításképp: az első helyen álló Katar esetében ez 61264 dollár. A népesség 72%-a él a létminimum alatt, nekik kevesebb, mint napi 1,9 dollár áll rendelkezésre a megélhetéshez, ami a jelenlegi árfolyamon nagyjából napi hatszáz forintot jelent. Ez részben összefüggésben áll azzal, hogy az országban meglehetősen alacsony a külföldi befektetések abszolút mértéke, főként a későbbiekben bemutatott, ingatag belpolitikai helyzetből adódóan. A hazai gazdaság azonban nem tud – és nem is akar – megfelelő béreket nyújtani a dolgozóknak, a külföldre termelő ágazatok pedig kötve vannak a világpiaci árakhoz, azoknak megfelelően tudják csak megfizetni a munkásaikat.

Kongó korábban belga gyarmat volt, kizsákmányolása már akkor igen komoly méreteket öltött, a kaucsuk-kitermelés és az elnyomás milliók életét követelte. Azóta sincs ez másképpen, mindössze a nyersanyag és a kizsákmányolók személye változott, az ország azonban továbbra sem tudott valóban önálló, jól funkcionáló állammá válni.

Ásványkincseit illetően 2012-ben a világ legnagyobb gyémántkitermelője volt, viszont jelentős a réz-, ón-, cink- és kobaltbányászata is, összesen mintegy 1 100 különböző ásványkincs található a területén. Az infrastrukturális beruházások hiánya miatt ez azonban rendkívül rossz állapotban van, a szállítás legfeljebb harmincöt kilométer per órával tud megvalósulni, így akár hetekig is eltart, mire külföldre jut a szerelvény. A vezető iparág a bányászat, azonban a nem megfelelő módszerek és a hiányos felszereltség miatt ez közel sem éri el a potenciális kitermelés szintjét. Az iparág mintegy 225 000 embert foglalkoztat, ebből 35 000 gyermek, ők elsősorban megélhetési okokból „választják” a kemény munkát.

A kobalt

A kobalt a modern világ egyik elengedhetetlen nyersanyaga, amelynek kínálata a kereslethez képest azonban igen szűkös, elsősorban a nehéz elérhetőség miatt. Ezt a fémet főként akkumulátorok gyártásához használják, ez természetesen nem csak a gépjárművek akkumulátorára terjed ki, ennél sokkal gyakoribb: a számítógépek, telefonok energiatárolói is tartalmaznak kobaltot. Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy az elterjedt tévhitnek megfelelően a kobaltbányászat elsődleges oka az elektromos autók gyártásának fellendülése. Emellett az olajfinomításban is széleskörűen használt anyagról van szó, látható, hogy a világon több iparág több okból is a kobaltkitermeléshez van kötve, immáron évtizedek óta bebetonozva a kobaltbányászat munkakörülményeit.

Utóbbiakról elmondható, hogy korántsem felelnek meg az elvárható színvonalnak, a bányászok hosszú és rövid távon is súlyos veszélynek vannak kitéve. 2020 szeptemberében például egy aranybánya beomlása okozta ötven ember halálát, az ilyen és ehhez hasonló balesetek meglehetősen gyakoriak a szektorban. A hosszú távú következmények közé sorolható például a vérben koncentrálódó nehézfémek okozta DNS-károsodás, amely többek között születési rendellenességek kialakulásához vezethet.

A kongói kobaltbányászat munkakörülményeinek javítását, a gyermekmunka visszaszorítását tűzte ki célul a Fair Cobalt Alliance, vagyis a tisztességes kobaltról szóló megállapodás. Mivel a kongói bányák adják a kitermelés jelentős részét – mintegy háromnegyedét –, a világon a legtöbb termelő és beszállító cég tőlük függ, ebből adódóan egy esetleges belső fennakadás a teljes világpiacot megakaszthatja. A bányászati szektor nagyjából 12,5 millió embernek ad közvetlenül vagy közvetve megélhetést, köztük gyermekeknek is. Bár a legális foglalkoztatás korhatára 15 év, ezt sokszor nem tartják be. A munkakörülmények gyakran életveszélyesek, a megfelelő védőfelszerelés hiányából fakadóan mind a sérüléseknek, mind a hosszútávú egészségkárosító következményeknek ki vannak téve a bányászok.

Biztató azonban az az előrejelzés, mely szerint az újrahasznosítható akkumulátorok terjedésével, valamint az akkumulátorok összetételének megváltoztatásával egyre kevesebb kobaltra lesz szükség. Jelenleg a kitermelés körülbelül 70%-át hasznosítják ilyen célra, ez az arány 2025-re 47%-ra csökken. A csökkenéshez hozzájárul a Tesla is, az új akkumulátorokba ugyanis körülbelül harmadannyi kobalt fog kerülni, mint a megelőző modellekbe.

Belpolitikai helyzet

A Kongói Demokratikus Köztársaságot a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium az I. kategóriába sorolja, ennek megfelelően a közrendet és a közegészségügyi helyzetet figyelmembe véve nem ajánlott a beutazás az országba. Ez az aktuális közbiztonsági helyzetet figyelembe véve korántsem meglepő, az országban általánosak a zavargások, a civilek terhére elkövetett támadások és összességében nem biztonságos az ott-tartózkodás.

Habár Kongóban jelenleg is körülbelül tizennyolcezer ENSZ békefenntartó van jelen, a belpolitikai konfliktusok felszámolása még várat magára.

Az ország jelenlegi nehéz helyzetét főként történelmi hátterének köszönheti. Az ország 1960-ban szabadult fel a gyarmati uralom alól, ám ezt követően egy diktátorrá vált elnök, majd a polgárháború és a zavargások nehezítették meg, hogy az országban valóban jól működő kormányzat és állami ellátórendszer alakulhasson ki. Erre sem az önállóság elnyerése előtt, sem azután nem tettek erőfeszítéseket az éppen az országot irányító hatalmak, így nem tudott kifejlődni egy valóban működőképes oktatási és igazságügyi rendszer.

A kongói háború (1994-2003) következményeit máig nem voltak képesek felszámolni, a ruandai népirtás árnyéka pedig még manapság is sötét felhőt vet az államra. Miután a népirtás elkezdődött, hamarosan átterjedt a Kongói Demokratikus Köztársaság területére is, ahol a hutuk megtámadták a generációk óta ott élő tuszi közösségeket, így a genocídium Kongó területén is megjelent.

Napjainkban elsősorban különféle etnikai csoportok közötti viszályról beszélhetünk. Mivel az összetűzéseknek két dimenziója is van, a teljes megoldás nem lehetséges valamely tényező figyelmen kívül hagyása esetén. A gazdasági és a politikai ellentétet egyaránt szükséges feloldani, ahhoz, hogy valóban tartós, hatékony békét lehessen kiépíteni az országban. Azonban az évtizedek óta tartó korrupció megszüntetése nem egyszerű, és nem is rövid idő alatt végrehajtható feladat. Joseph Mobutu, az első kongói miniszterelnök olyan mértékben kihasználta az országa gazdagságát, hogy szomorú öröksége a mai napig befolyásolja az országot. Ez a huszadik században azonban nem keltette fel a nemzetközi közösség figyelmét, szemet hunytak a diktatúra felett mindaddig, amíg az értékes ásványkincsek kitermelése zavartalanul folytatódott.

A belpolitikáról, a belső biztonsági helyzetről sokatmondó a tény, hogy a 2018 decemberi választásokat néhány helyen 2019 márciusában kellett megtartani, mivel erőszakos cselekmények akadályozták a szavazni vágyókat állampolgári jogaik érvényesítése közben. Ezek a cselekmények főként fegyveres csoportokhoz köthetőek, néhány esetben kormányzati erőkhöz. A nyugalom azonban továbbra sem állt helyre: többmillió ember kényszerült otthona elhagyására, a külföldre menekültek száma pedig meghaladja a százezer főt. A humanitárius helyzet ennélfogva meglehetősen instabil, a menekültek ellátása gyakorlatilag kizárólag a nemzetközi segélyszervezetek jótékonyságától függ, ez azonban nem jelent állandó jellegű, minden területen azonos színvonalú ellátást. Pozitív fejlemény azonban a védőoltások terjedése: A WHO és a UNICEF közös összefogással számos kongói gyermekhez juttatott el súlyos betegségek elleni vakcinákat.

2018 során az országban betiltották a békés tüntetések, valamint számos emberjogi aktivista, újságíró és ellenzéki támogató tevékenységét gátolták meg. Mivel a régióban körülbelül 140 aktív fegyveres csoport működik, nem meglepő, hogy ezek a csoportok számos esetben követnek el támadásokat civilek ellen is.

A belső konfliktusok jellemzően a természeti kincsek feletti harcokat jelentik: a víz és az ásványkincsek feletti rendelkezés olyan kiváltság, amelyet mindenki magáénak akar tudni, bármilyen áron. 1998 óta annyi ember hunyt el az összecsapásokban és azok következményeiben, hogy a kongói polgárháború méltán nevezhető a második világháború óta eltelt időszak „leghalálosabb” konfliktusának, nem véletlenül hívják „afrikai nagy háborúnak”. Különösen az ásványkincsekben gazdag területeken élő emberek vannak kitéve a támadásoknak, szexuális erőszaknak, kényszermunkának, valamint az elsődleges megélhetést jelentő termések ellopásának. Az egészségügyi ellátás rossz állapotban van, mivel a fegyveres csoportok onnan szerzik be a saját tagjaik számára szükséges kötszereket és gyógyszereket.

A szituációval kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül a nemi erőszak markáns jelenléte: egy 2011-es kutatás szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban naponta mintegy 1152 nőt erőszakoltak meg, ami óránként negyvennyolc nőnek felel meg. Ez a nyilvánvaló okokon felül azt célozza, hogy a nőkön keresztül a közösséget zúzzák szét, mivel a kongói közösségeknek – legyen az falu, vagy széles értelemben vett család – a nők adják a középpontját, ők tartják egyben az embereket. A megszégyenítésük, bántalmazásuk pedig olyan, mintha rajtuk keresztül az egész közösség elszenvedte volna az erőszakot. Emellett a férjüket, tehát az ellenséges oldal férfiait is megszégyeníti az aktus, mivel azt jelzi, hogy képtelenek voltak megvédeni asszonyaikat. Az igazságügyi rendszer hiányosságai, a büntetőeljárások alacsony sikerességi rátája miatt a nemi erőszak egyfajta erődemonstrációvá vált, amellyel hatalmat és kontrollt fejezhetnek ki az elkövetők.

A konfliktus 2016-ban ismét erőre kapott, ezzel összefüggésben például az éhínségben szenvedők száma mintegy 750%-al emelkedett.

Napjainkban sem jutott azonban nyugvópontra az ország – 2020 októberében Észak-Kivuban lángoltak fel ismét az ellentétek. Az Egyesített Demokratikus Erők (Allied Democratic Forces- ADF) a hónapban legalább negyvenkét halálesetért volt felelős.

Emellett a 2018-ban kitört újabb ebolajárvány is több, mint kétezer áldozatot szedett, míg 2020 júniusában véget ért. Ez már a tizedik alkalom volt, hogy a betegség sújtotta az országot. A járvány kezelését nagyban megnehezítette, hogy 2018 óta körülbelül 420 alkalommal érte támadás az egészségügyi intézményeket.

A 2019 elején kitört kanyarójárvány tovább súlyosbította az egyébként is nagy nyomás alatt álló egészségügyi ellátórendszer helyzetét – összesen mintegy 310 ezren kapták el a betegséget, az áldozatok száma már meghaladja a hatezer főt. Mindezt úgy, hogy az UNICEF és a WHO 2019-ben körülbelül 18 millió gyermekhez juttatta el a szükséges védőoltásokat.

A nemzetközi közösség számára figyelmeztető jel lehet, hogy a konfliktus további eszkalálódása esetén könnyedén előfordulhat, hogy továbbterjed Burundi, Ruanda és Uganda területére, a közvetlen hatások mellett például menekültek áradatával terhelve a szomszédos, egyébként sem kifejezetten stabil és erős államokat. Ezen felül Kínának lenne különösen nagy érdekeltsége abban, hogy Kongó valóban stabil kereskedelmi partner lehessen, hiszen a tizennégy legnagyobb kongói kobaltbánya közül nyolc kínai cégek tulajdonában van.

Megdöbbentő fordulat volt, mikor az International Rights Advocates keresetet nyújtott be tizennégy kongói szülő nevében több nagyvállalat ellen, akik a családok szerint tudatosan előnyre tettek szert gyermekek kizsákmányolásából. A családok pénzt követeltek az elszenvedett sérülések és az elhunyt családtagjaik miatti kompenzációként. A vállalatok vezetői válaszaikban többnyire azt az álláspontot fogalmazták meg, mely szerint vagy nem tudtak a kizsákmányolásról, vagy eleve nem dolgoznak olyan beszállítókkal, amelyek ilyen módon szerzik be a nyersanyagokat.

Összegzés

Az ingatag és örökké változó belpolitikai helyzetből adódóan a kongói kobaltbányászat meglehetősen instabil. Ez főleg azért jelent problémát, mivel a világ számos nagyvállalata – például a Google, az Apple és a Tesla is- ebből az országból szerzik be a gyártáshoz szükséges kobaltmennyiséget. Az ellátási láncok zavartalan működése érdekében szükség van tehát a belpolitikai helyzet stabilizálására, amíg ez nem történik meg, legfeljebb csak alternatív beszerzési útvonalakkal lehet biztosítani a megfelelő szintű ellátottságot. A megoldásra azonban nem csak a gazdasági szempontú megközelítés miatt van szükség – emberek, mindenekelőtt pedig gyermekek élet- és munkakörülményei függenek a jelenlegi kongói vezetéstől, akiknek viszont sem ennek javítása, sem komolyabb mértékű szabályozása nem célja és érdeke.

[i] Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019

Címlapkép: Haditengerészek Felix Tshisekedinek, a Kongói Demokratikus Köztársaság új elnökének hivatali eskütételi ünnepségén a kinshasai elnöki palotánál 2019. január 24-én. (Forrás: MTI/EPA/Hugh Kinsella Cunningham)

A Az akkumulátorok hazája – a kongói kobaltbányászat kihívásai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A tárcák közötti egyeztetésre, majd a kormány elé kerülő, csütörtökön bemutatott törvénytervezet átfogóan szabályozza a szolgálati állatok státuszát – olvasható a belügyminisztériumi közleményben. A javaslat szerint az állatok – kutyák és lovak – a szolgálati idő befejeztével is azon rendfenntartó egység állományában maradnak, amelynél eddig szolgáltak. Ellátásuk elsősorban eddigi gondozóik feladata lenne, a költségeket pedig az állam fedezné. Az előírások egyúttal a szabályos állatgondozás ellenőrzését is rögzítenék.

A javaslat szerint a kutyákat kilenc éves, a lovakat pedig 15 éves korukban lehetne “nyugdíjazni”, amennyiben erre egészségi állapotuk miatt korábban nem kerül sor. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szerint az új jogszabály célja, hogy humanitárius alapon megoldják a szolgálati állatok státuszával összefüggő különféle problémákat, figyelembe véve az állatoknak a lakosság szolgálatában szerzett érdemeit.

Jaroslaw Szymczyk lengyel rendőrfőkapitány leszögezte: az új megoldások tehermentesítik az állatok gondozóit, és professzionális szintű gondoskodást biztosítanak az állatoknak életük végéig. Mint hozzátette, az idősebb állatokról “természetesen eddig is jól gondoskodtak, mert a (rendőrségi) kutyakiképzők (…) soha nem hagynák el barátaikat”, eddig azonban ők viselték a költségeket.

A lengyel belügyminisztérium alá tartozó alakulatoknál, elsősorban a rendőrségnél jelenleg összesen 1207 kutya és 62 ló szolgál. Évente az állatállomány mintegy tíz százalékát “nyugdíjazzák”.

The post Életük végéig gondoskodna a lengyel állam a rendfenntartó erőknél szolgáló állatokról appeared first on .

A tárcavezető Gyulán megtekintette az épülő Airbus gyárat, Békéscsabán pedig a repülőtér fejlesztése mellett szakképzési kérdésekről egyeztetett. A látogatás végén kifejtette, hogy a gyártelepítés sikeréhez fejleszteni kell a békéscsabai repülőteret, emellett biztosítani kell egyetemi és szakképzési szinten is a megfelelő repüléstechnikai oktatói tudást, továbbá szükség van a képzési eszközpark fejlesztésére és a már elvándorolt szakemberek visszacsábítására – húzta alá.

A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére tavaly év végén 154 millió forintot biztosított a kormány, jelenleg dolgozzák ki a részletes terveket, információk szerint szó van a futópálya 1800, illetve 2500 méteres meghosszabbításáról is. A tényleges munkálatok várhatóan jövőre indulnak. Ezzel kapcsolatban Palkovics úgy fogalmazott: a repülőteret alkalmassá kell tenni cargo és business utazásokhoz is, ez magával hozza, hogy sport céloknak is meg fog felelni.

A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Trefort Ágostonról elnevezett tagintézményében e hónapban indult el a közel 2,2 milliárd forintos fémipari képzőközpont kialakítása, amely a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriuma, automatizációs és szimulációs kabinetje lesz. A központ létrehozásának szükségességét kifejezetten a Gyulára települő Airbus-beruházás vetette fel, a cég számára itt képzik majd a szakembereket. Ide mintegy egymilliárd forintból olyan eszközöket telepítenek, amelyek kezelését jelenleg főként külföldön lehet megtanulni.

A miniszter elmondása szerint egyetemi szinten a Békésben jelen lévő Gál Ferenc Egyetem és partnerei, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem “meg tudják jeleníteni a képzés elemeit”. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyent Kecskeméten a Mercedes beruházása indított el. “A kormányzat ehhez minden támogatást megad” – hangsúlyozta.

Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója elmondta, a nagy gyárakkal és a beszállítókkal zajló tárgyalásokon egyértelműen látszik, hogy leginkább magasan képzett szakemberekre van szükség, ezért szeretnék erősíteni a technikumi és az okleveles technikusi képzéseiket, és a tudásközpontok révén hidat képezni a felsőoktatási intézményekkel.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet szánnak, zéró emissziójú, úgynevezett Greenportot terveznek kialakítani, amely a legkorszerűbb irányítástechnikával és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a városban a relégyár 1979-es megnyitása óta nem jött létre termelő üzem, így a város, és a térség számára is kiemelten fontos az Airbus-gyár építése, amely már folyamatban van, és a tervek szerint 2022 tavaszán a termelés is elindulhat. A kormányzati támogatással létrejött beruházás az ipar és a szakképzés együttes fejlesztését jelenteni, amely a magasabb bérekkel a térség vonzerejét is növelni tudja – húzta alá. Úgy fogalmazott: “Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek”.

Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, a kormányhivatal – lévén kiemelt beruházásról van szó – valamennyi hatósági eljárást, engedélyezést, szakhatósági véleményt soron kívül, gyorsított eljárásban végez.

The post Hadiipar újraélesztése: hat területre osztották Magyarországot appeared first on .

Az FSZB szerdai közleménye szerint a Karacsáj- és Cserkeszföldön, a Krímben, Krasznodári területen és Rosztov megyében őrizetbe vett személyek az at-Takfír val-Hidzsra elnevezésű szélsőséges iszlamista szervezet tagjai. Házi készítésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket, fegyvert, lőszert és “szélsőséges” irodalmat foglaltak le náluk.

A gyanúsítottak ellen szélsőséges csoport szerevezése és benne való részvétel címén indult eljárás. Korábbi híradások szerint a “hitehagyottak” és a “hitetlenek” ellen harcoló at-Takfír val-Hidzsra az al-Kaida terrorszervezethez kötődik. Célja az, hogy az Észak-Kaukázusban a saríára (az iszlám jogra) támaszkodó államot hozzon létre.

A távol-keleti Habarovszkban szerdán tízévi szabadságvesztésre ítéltek egy közép-ázsiai férfit, aki a vád szerint tavaly nyáron terrortámadást szándékozott elkövetni egy tüntetésen, amelynek részvevői Szergej Furgal, a népszerű korábbi kormányzó letartóztatása ellen tiltakoztak. Sz. Razikov, akinek állampolgárságát a közlemény nem konkretizálta, a Katiba Tauhid va-l-Dzsihád elnevezésű terrorszervezet tagja. Az ítélet szerint Molotov-koktélos palackokkal hajtotta volna végre a támadást. A férfi emellett rész vállalt szervezetének finanszírozásában.

A nacionalista Liberális Demokrata Párthoz tartozó Furgalt tavaly júliusban vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy másfél évtizeddel korábban megszervezte két üzletember meggyilkolását, továbbá egy harmadik vállalkozó ellen is előkészített egy sikertelen merényletet. Furgal, aki a 2018-as kormányzóválasztáson a szavazatok 70 százalékával győzte le a kormánypárt, az Egységes Oroszország jelöltjét, tagadja, hogy köze lenne a gyilkosságokhoz.

Hívei szerint Furgal politikai támadás áldozata. Szabadon bocsátása érdekében a hatszázezres városban több hónapon át minden hét végén tüntetések voltak.

The post Merényletekre készüló iszlamista terroristák elfogásáról számolt be az FSZB appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a 43 éves férfit a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolta és indítványt tett a korábban kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére is. Felidézték, hogy 2017 januárjában az ittas férfi együtt utazott a bíróság felé tartó buszon a vád képviseletét ellátó ügyésszel, akit ismert a korábbi tárgyalásokról. Hangosan közölte, hogy szereti a feleségét, és ha elveszik tőle a büntetőeljárás miatt, akkor megtalálja az ügyészt, és “mindenkit letarol, nem lesz az ügyésznek se gyereke, sem férje”.

A férfi a fenyegető kijelentéseivel arra akarta kényszeríteni az ügyészt, hogy ne végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tegyen indítványt. A férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt büntetőeljárás indult. Az elsőfokú bíróság – bűncselekmény hiányában – felmentette a vádlottat, majd az ítéletet az ügyészség fellebbezése után eljáró másodfokú bíróság helybenhagyta. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban a bíróság a vádlottat – mint erőszakos többszörös visszaesőt – hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt egy év tíz hónap fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt és a védő felmentésért fellebbezett.

The post Az észlény: fegyházra ítéltek, mert megfenyegette az ügyészt appeared first on .

A Pécsi Járási Ügyészség közleménye szerint az egyik őr egy pécsi drogériában vagyonőrként, míg a másik az üzletnek helyet adó bevásárlóközpontban biztonsági őrként dolgozott. A tavaly szeptemberi eset során az üzletben dolgozó vagyonőr egy korábban többször bolti lopáson ért férfit figyelt a bolt belső helyiségéből, kamerán keresztül. Amikor a sértett a parfümös részleghez ért, kiment hozzá, és karját megragadva a raktárhelyiségbe rángatta, ahol a sértettet többször megütötte, megrúgta.

Az üzlet vezetője hiába igyekezett megakadályozni a további bántalmazást, ezért az üzletház folyosóján tartózkodó biztonsági őrtől kért segítséget. Ő azonban a raktárba érve segítségnyújtás helyett ököllel arcon ütötte a sértettet, akinek emiatt eltört az orra. Az ügyészség az üzletben dolgozó őr ellen garázdaság és a könnyű testi sértés, míg az bevásárlóközpont biztonsági őre ellen súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

The post Súlyos testi sértés és garázdaság miatt emeltek vádat két biztonsági őr ellen appeared first on .