Biztonságpolitika

Elkerülhetik ezentúl a börtönt Romániában azok az adócsalók, akik kamatostul megfizetik az államkincstárnak okozott kárt. Az erről szóló törvénymódosítást már ki is hirdette Klaus Iohannis államfő.

A változás lényege az, hogy a jövőben nem ítélik szabadságvesztésre azokat az adócsalókat, akik jogerős elítélésük előtt húsz százalékos büntetőkamattal megfizetik az államkincstárnak általuk okozott kárt. Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást.

A jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtja az adócsalást, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés. A törvénymódosítást tavaly decemberi utolsó plenáris ülésén szavazta meg a korábbi szociáldemokrata képviselőházi többség. A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja megtölteni, hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi.

A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és az akkori kisebbségi kormány is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a tervezet sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal “bátorítja a feketézőket”, hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha elkapják – húsz százalékos többlettel -, mégis be kell fizetnie az adót.

Az alkotmánybíróság azonban február 16-án szavazattöbbséggel meghozott döntése megalapozatlannak minősítette a kifogásokat. Az államfő visszaküldhette volna megfontolásra a jogszabályt az időközben megváltozott összetételű parlamentnek, mégis úgy döntött, hogy kihirdeti az adócsalók által okozott kár megtérítését ösztönző jogszabályt.

The post Romániában az adócsalók megúszhatják a börtönt appeared first on .

Letartóztatták és őrizetbe vették azt az évtizedek óta az Egyesült Államokban élő volt boszniai katonát, aki akkor szökött meg Bosznia-Hercegovinából, mikor a tárgyalására várt katonatársának 1994-es meggyilkolása miatt – számolt be kedden az amerikai sajtó.

A szövetségi ügynökök március 1-jén tartóztatták le Dzevad Pajazetovic-ot az Iowa állambeli Des Moines városában, Bosznia-Hercegovina hivatalos kiadatási kérelme alapján – derül ki a bírósági dokumentumokból. Az 58 éves férfi azóta is őrizetben van, szerdán újabb bírósági egyeztetés lesz az ügyében.

A beszámolók szerint Pajazetovic évek óta csendes, külvárosi életet élt az Egyesült Államokban, ahol feleségével 2019-ben új otthont vásároltak 290 000 dollárért. A bosnyák férfi – akinek felnőtt gyermekei vannak – egy gumiabroncs-gyárban dolgozott, és amerikai állampolgár lett. 2004-ben regisztráltatta magát, hogy szavazhasson.

A bosnyák hatóságok szerint Pajazetovic a boszniai háború idején egy katonai egység tagja volt, amely a horvát határ őrzéséért felelt. 1994-ben megpróbált illegálisan tüzelőanyagot átvinni Horvátországból Boszniába, de ezt észrevette egy bosnyák katonai rendőr, Dervic Okic, akinek többek között az volt a feladata, hogy megakadályozza a csempészek kísérleteit.

Okic követelte, hogy Pajazetovic adja át az üzemanyag 10 százalékát, azonban ő ezt visszautasította és a – hatóságok beszámolója szerint – miután vitatkozni kezdtek, Okic három figyelmeztető lövést adott le. Ezután Pajazetovic lelőtte a katonai rendőrt, aki belehalt sérülésébe.

A gyilkosságra az 1992 és 1995 közötti boszniai háború során került sor, amelyben több mint százezren haltak meg, és legalább egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát. A háború alatt boszniai menekültek ezrei települtek Iowába. A hivatalos adatok szerint ma körülbelül 20 000 bosnyák-amerikai él az államban.

Pajazetovicot 1996-ban szabadon bocsátották az őrizetből, miközben a bírósági tárgyalására várt, és ekkor az Egyesült Államokba menekült. Később távollétében bíróság elé állították, és 1999-ben 15 év börtönre ítélték. A Boszniai Legfelsőbb Bíróság 2000-ben helybenhagyta az ítéletet, de büntetését 11 évre csökkentette. A bírósági nyilvántartás szerint Bosznia-Hercegovina először 2016-ban kérte Pajazetovic kiadatását az Egyesült Államoktól és 2018-ban kiegészítő dokumentumokat nyújtott be.

Az iowai szövetségi ügyészek úgy ítélték meg, hogy Pajazetovic nem távozhat óvadék ellenében, ugyanis a 90-es években elkövetett tettei és szökése miatt “komoly kockázatot jelentene, ha repülőre ülne és veszélyt jelent a közösségre nézve is.” Ezenkívül megjegyezték, hogy bűncselekményének “súlyos jellege” miatt a közbiztonságot is veszélyeztetné, ha megpróbálna elmenekülni. A bíróság ezért – az eljárás befejezéséig – elrendelte Pajazetovic őrizetben tartását.

The post Letartóztattak egy gyilkosságért elítélt volt boszniai katonát az Egyesült Államokban appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió Bíróságához fordult, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében – jelentette be az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben.

Didier Reynders közölte, az Európai Bizottság a lengyel bírák függetlenségének védelme érdekében kért ideiglenes intézkedéseket az unió luxemburgi székhelyű bíróságától mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás lengyelországi helyzetének ügyeben tavaly áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást érintően jogerős ítéletet nem születik.

Indoklása szerint az ideiglenes intézkedésekre az igazságszolgáltatás függetlenségének és az uniós jogrendnek okozott súlyos és helyrehozhatatlan károk súlyosbodásának megakadályozása érdekében van szükség.

Az uniós bizottság a közleményében kijelentette: a kötelezettségszegési eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert azt állapította meg, hogy az igazságszolgáltatásról szóló lengyel szabályozás aláássa a bírák munkájának függetlenségét, megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit, és ilyen kérdésekre vonatkozóan előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket terjesszenek elő – közölték.

A törvény több eleme sérti az uniós jogot, összeegyeztethetetlen vele, ugyanis kiszélesíti a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növeli azon esetek számát, amelyekben a bírósági határozatok tartalma fegyelmi bűncselekménynek minősíthető. Mivel ennek eredményeként a fegyelmi rendszer felhasználható a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzési rendszereként, az új törvény több pontban sérti az Európai Unióról szóló szerződés azon cikkeit, amelyek jogot biztosítanak a hatékony jogorvoslathoz független és pártatlan bíróság előtt. A szabályozás megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy teljesítsék az uniós jog alkalmazására vagy az uniós bíróságától előzetes döntéshozatalra előterjesztett döntéshozatali kötelezettségüket. A törvény továbbá megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy az előttük folyamatban lévő ügyekben mérlegeljék a más bírák által az ügyek elbírálására vonatkozó hatáskörét.

Mindezek a törvény összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségének elvével, az előzetes döntéshozatali mechanizmus működésével, valamint a bírói függetlenség követelményeivel, illetve rontja az uniós jog hatékony alkalmazását – szögezték le. Végezetül megjegyezték, hogy a szabályozás előírja a bírák számára, hogy konkrét információkat tegyenek közzé a nem szakmai tevékenységeikkel kapcsolatban. Ez összeegyeztethetetlen a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való joggal – tették hozzá.

A lengyel szejm 2019. december 20-án szavazta meg a bíróságokról szóló törvények módosításait. A változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik “a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet” folytatnak. Illetve megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.

Az Európai Bizottság 2020. április 29-én indított kötelezettségszegési eljárást Lengyelország ellen az igazságszolgáltatást érintő szabályozások miatt.

The post Az EB az uniós bírósághoz fordult az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt appeared first on .

Az Iszlám Állam terrorszervezetnek egy üzemanyag-objektum elleni támadását sikerült megakadályozni Tver megyében – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A robbantásos merényletre készülő, az egyik közép-ázsiai köztársaságból származó, de orosz állampolgárságot szerzett férfit az FSZB kommandósai “semlegesítették”, amikor az elfogásakor fegyveres ellenállást tanúsított. A tájékoztatás szerint a gyanúsított otthonában laboratóriumot hozott létre robbanóanyagok összeállítására.

A helyszínen a hatóságok lőfegyvert, lőszert, házilag összeszerelt robbanószerkezetet és robbanóanyagot foglaltak le. Az ügyben terrorcselekmény előkészítése címén eljárás indult.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója március elején azt mondta, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év alatt mintegy kétszáz terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk a biztonsági szerveknek.

The post Oroszországban mindennapossá váltak a terrorcselekmények, de a hatóság a helyén van appeared first on .

Éhségsztrájkba kezdett a Vlagyimir megyei pokrovi 2. számú börtöntelepen szerdán Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus. Ezt maga jelentette be az Instagramon.

“Éhségsztrájkot jelentettem be azzal a követeléssel, hogy a törvénynek eleget téve engedjék be hozzám a meghívott orvost. Úgyhogy éhesen fekszem, de egyelőre megvan mind a két lábam” – írta.

Múlt héten vált ismertté, hogy Navalnij hátfájásra és lábzsibbadásra panaszkodott, valamint kifogásolta, hogy a börtönhatóság a többszöri kérése ellenére már egy hónapja nem biztosított számára kielégítő orvosi ellátást és gyógyszereket. Szerdán közölte, hogy most már mindkét lábában jelentkeztek a panaszok. Az elítélt ellenzéki bejegyzése szerint mivel a börtönparancsnokság kizárólag pszichológiai nyomásgyakorlással reagál a kéréseire, és mivel a megmérgeztetését a hatóságok anyagcserezavarként kezelték, újat írni már nem látja értelmét.

Navalnij azzal vádolta meg Alekszandr Muhanov pokrovi börtönparancsnokot, hogy megbízta az őrökkel együttműködő őrizeteseket: többé ne takarítsanak a fekvőhelye körül. Azt írta, hogy az érintettek homokot szórtak szét az ágyánál, majd elpanaszolták neki, hogy félnek, mert az életük annyit sem ér, mint egy csomag cigaretta.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) vlagyimiri parancsnoksága egy korábbi közleményében azt írta, hogy Navalnij minden szükséges egészségügyi támogatást megkap a panaszaival kapcsolatban, a fegyelmi intéseit a börtönszabályzat többszöri megsértése miatt kapta. Az őrizetes a hatóság szerint megtagadta a cellaügyeletesi feladatok ellátását, valamint megsértette a ruhaviseletre és a napirendre vonatkozó előírásokat.

Leonyid Volkov, a Navalnij-hálózatokat külföldről irányító aktivista a Telegramon közölte, hogy politikai elvbarátja a börtönben nem úgynevezett “száraz” éhségsztrájkot fog folytatni, és a vizet nem vonja meg magától.

Ivan Zsdanov a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Mihail Hodorkovszkij ellenzéki emigráns érdekköréhez tartozó Otkritije Medija hírportálnak azt mondta, hogy az elítélt politikus életében először folytat éhségsztrájkot. Marija Pevcsih, az FBK kutatórészlegének vezetője a Twitteren azt írta, hogy Navalnij ezt korábban a maga részéről elképzelhetetlen, radikális politikai eszköznek tartotta, amelyet csak olyan ember képes alkalmazni, aki képes a végsőkig is elmenni. “Nyilvánvaló, hogy számára elérkezett ez a pillanat” – fogalmazott Pevcsih.

A FSZIN korábban azt közölte, hogy Navalnij állapota kielégítő, Vlagyimir Grigorjan, a börtönviszonyokkal is foglalkozó Vlagyimir megyei Társadalmi Megfigyelő Bizottság alelnöke pedig “szimulánsnak” minősítette az elítéltet, de mint ellenzéki sajtójelentésekből kiderült, anélkül tette, hogy találkozott volna vele.

The post Éhségsztrájkba kezdett a börtönben Navalnij appeared first on .

A Kreml nem kíván reagálni Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus feleségének arra a követelésére, hogy férjét egészségügyi problémái miatt engedjék szabadon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Julija Navalnaja az Instagramon azt írja, hogy férjének hátfájdalmai vannak, és a hatóságok nem engedik, hogy olyan orvosok gyógyítsák, akikben megbízik. Követelte Vlagyimir Putyintól, hogy haladéktalanul bocsáttassa szabadon “a törvényellenesen börtönbe zárt” férjét.

Peszkov az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) hatáskörébe utalta a Navalnij fogva tartásával kapcsolatos folyamodványok megválaszolását. Orosz állampolgárok érdekképviseletében fellépő orosz konzulok tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy külföldi börtönökben a fegyelmező intézkedések gyakran “sokkal durvábbak és embertelenebbek”, mint Oroszországban. Ezzel arra a panaszra válaszolt, hogy Navalnijt mint szökésre hajlamosnak nyilvánított személyt éjszaka óránként felébresztik az őrök.

A Kreml szóvivője elutasította azt a felvetést, miszerint párhuzam vonható Navalnij és a 2009-ben börtönben meghalt könyvvizsgáló, Szergej Magnyitszkij ügye között. Peszkov szerint mindössze annyi a hasonlóság, hogy mindkettőjüket elítélték. A szóvivő szerint az orosz börtönökben nincsenek rendszerszerű problémák az egészségügyi ellátásban. “Abszurdnak” nevezte az a lehetőséget, hogy “az egyik orosz őrizetes miatt” a Nyugat újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen.

Navalnij Instagram-bejegyzésben közölte, hogy nagy fájdalommal jár számára az ágyból felkelni, mert fáj a háta, és a probléma átterjedt a jobb lábára, amelyre nem tud ráállni, és amelynek egyes részei érzéketlenek. Mint írta, bírósági tárgyalásai közben képtelen volt leülni, mert az idegbecsípődés miatt csak állni és feküdni tudott. “Egyszer Mihail Hodorkovszkij, aki tíz évet ült le a börtönben, azt mondta nekem: ott az a legfontosabb, hogy meg ne betegedj. Senki sem fog gyógyítani téged. Ha komolyan megbetegszel, meghalsz” – írta a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniában fogva tartott ellenzéki.

Szergej Magnyitszkij William Browder amerikai születésű brit üzletember alkalmazásában állt, aki tíz éven át irányította a Hermitage Capital befektető cég tevékenységét az orosz piacon, amíg 2005-ben “nemzetbiztonsági kockázatra” hivatkozva ki nem tiltották az országból. A könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, miután szerinte 230 millió dollárnak megfelelő összeget elsikkasztottak az orosz költségvetésből. Az orosz hatóságok mégis Magnyitszkij ellen indítottak eljárást, aki 2009-ben, az előzetes letartóztatásban meghalt, tisztázatlan körülmények között. A könyvelőt az orosz sajtóban megjelent hírek szerint is agyonverhették, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta halálát. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok elutasították orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is. Magnyitszkij halála miatt több nyugati állam szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt az ügyhöz, s a büntetőintézkedéseket kiterjesztették az emberi jogokat egyéb módon megsértő tisztségviselőkre is.

Mihail Hodorkovszkij, aki a 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és aki valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték. Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját. Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki. Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.

The post A Kreml nem reagál Navalnij feleségének szabadon bocsátási követelésére appeared first on .

Stabilnak és kielégítőnek bizonyult Alekszej Navalnij ellenzéki politikus egészségi állapota az orvosi vizsgálat során – közölte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Vlagyimir megyei parancsnokságának sajtószolgálata. A FSZIN szerint a panasszal jelentkező elítélteket, köztük Navalnijt, a napokban megvizsgálták.

Ezzel szemben az elítélt két ügyvédje, Olga Mihajlova és Vagyim Kobzev, aki csütörtökön felkereshette ügyfelét, az ellenzéki sajtónak kijelentette, hogy Navalnij erős fájdalmat érez a hátában és a jobb lábszárában, és a jobb lábát gyakorlatilag nem tudja használni. Az őrizetesen MR-vizsgálatot végeztek el, ám az eredményt még nem közölték.

A politikus a honlapján jogi képviselőinek közvetítésével közzétette, hogy idegbecsípődésből eredő betegsége van, amelyre nem kapott megfelelő orvosi kezelést. Követelte, hogy egy általa kiválasztott szakember, Alekszej Barinov vizsgálhassa meg, aki behozza számára a szükséges gyógyszereket is. Közölte, hogy már több mint egy hónapja fájdalmai vannak, amelyekre csak gyulladásgátlót kapott.

Navalnij emellett azt követelte Alekszandr Kalasnyikovtól, a FSZIN igazgatójától, valamint Igor Krasznov főügyésztől, hogy szüntessék meg az ellene alkalmazott “kínzási módszereket”, vagyis azt a gyakorlatot, hogy szökésre hajlamosnak minősített személyként az őrök éjszaka óránként felébresztik. Emlékeztetett rá, hogy a jog az elítéltek számára szavatolja a nyolcórás folyamatos alvás lehetőségét.

Csütörtöki sajtójelentések szerint több mint 150 kulturális, közéleti és médiaszemélyiség a FSZIN igazgatójának, a főügyésznek és Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztosnak írott levélben normális életkörülmények megteremtését követelte a börtönben Navalnij számára, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fogoly nem kap rehabilitációs kezelést a megmérgezése után.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Kreml nem kíséri figyelemmel Navalnij egészségi állapotát, és az erre vonatkozó kérdéseket a FSZIN hatáskörébe utalta.

Mihajlova emondta a független  Meduza hírportálnak, hogy ügyfelének megromlott az egészsége, zsibbad a lába és fáj a háta. Azt is elmondta, hogy ügyvédet nem engedtek be a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniába, ahol Navalnij a büntetését tölti.

The post Sötét középkor: nem hagyják aludni Navalnijt appeared first on .

A délkelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséről, a Szputnyik V vakcina uniós bejegyzésének és gyártásának kilátásairól, valamint a Navalnij-ügyről is tárgyalt Vlagyimir Putyin, Angela Merkel és Emmanuel Macron.

A Kreml által kedd éjjel kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban a három vezető megerősítette, hogy a 2015-ös minszki megállapodásba foglalt intézkedéscsomag megvalósításának nincs alternatívája. Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Kijev maradéktalanul tegyen eleget a korábban a legfelső szinten elért megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek, és mindenek előtt kezdjen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint rendezze a Donyec-medence különleges státusának jogi vonatkozásait.

Az orosz elnök tárgyalófeleinek kifejezte súlyos aggodalmát a feszültség kiéleződése miatt a Donyec-medencében, amiért Ukrajnát tette felelőssé. Szavai szerint az ukrán fél gyakorlatilag visszalépett a fegyvernyugvástól.

Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Covod-19-világjárvány elleni küzdelemben való összefogásra, a betegség terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedésekre. Szó esett egyebek között a Szputnyik V orosz vakcina európai engedélyeztetésének kilátásairól, csakúgy, mint az oltóanyag-szállítás és a közös gyártás lehetőségéről.

Szóba került Oroszország és az Európai Unió viszonya is. Putyin kifejezte készségét a normális és az átpolitizáltságtól mentes együttműködés helyreállítására, amennyiben ez iránt kölcsönös érdeklődés mutatkozik. A felek méltatták a szíriai tűzszünet betartását és fontosnak nevezték, hogy az országban egységes átmeneti kormány jöjjön létre Megjegyezték, hogy a helyzet javulásával párhuzamosan élesen vetődik fel a szíriai lakosság humanitárius segélyezésének kérdése.

A partnerek kérésére Putyin tájékoztatást adott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus ügyének “objektív körülményeiről”. A Kreml a tárgyalásokat gyakorlatiasnak és őszintének nevezte. A felek megállapodtak az együttműködés folytatásáról a megtárgyalt kérdésekben.

The post Ukrajnáról, a vakcináról és Navalnijról tárgyalt Putyin, Merkel és Macron appeared first on .

Vádat emeltek egy 22 éves férfi ellen, aki kábítószertől és alkoholtól befolyásolt állapotban rátámadt a hozzá kihívott mentőkre 2019 augusztusában Budapesten – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a vádlott kábítószert és alkoholt fogyasztott, amelyek hatására a XVI. kerületben az utcán rosszul lett, a földön feküdt, ezért egy arra sétáló pár mentőt hívott hozzá.

A helyszínre érkező mentők megpróbálták felkelteni a férfit, aki magához térve szitkozódni kezdett, és bántalmazta a mentőket. A mentőautó vezetőjét tenyérrel ütötte meg, a mentőápolót pedig többször mellkason rúgta, majd amikor a sértett ettől elesett, a földön tovább rugdosta. A vádlott a mentők segélyhívására kiérkező rendőröket leköpte. A mentőápoló bordatörést és testszerte zúzódásos sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, súlyos testi sértés bűntette, valamint könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége miatt vádat emelt, és végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott – olvasható a közleményben.

The post Mentőkre támadt egy kábítószer és alkohol befolyása alatt álló férfi appeared first on .

Az interjúalany hivatásos katonaként sok időt töltött a különleges műveleti képesség kiépítésével, ahol meg kellett tanulnia az ellenfél fejével is gondolkodni, a gerilla-hadviselés ugyanis bizonyos tekintetben az innováció bölcsője. A különlegeseknél ezen felül nagyon sokat tanult egy újfajta vezetői szemléletmódról, hiszen az irreguláris hadviselő felekkel szemben a hagyományostól eltérő vezetői megközelítést kell alkalmazni. Innen indulva a vezetőfejlesztés és az innovatív gondolkodásmód áthatotta a karrierét. Az innováció különösen akkor vált fontossá, amikor hét évet szolgált az Egyesült Államokban a NATO Stratégiai Transzformációs Parancsnokságon, majd a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) képviselőjeként a Pentagonban dolgozott. (Első magyar katonaként, a NATO képviseletében az amerikai egyesített vezérkarral, a Védelmi Minisztériummal, illetve a Washingtonba települt kiemelt kutatóintézetekkel tartotta a kapcsolatot). Ekkor lett védelmi miniszter Ashton Carter, aki az üzleti életből érkezett, és olyan innovációs szemléletet hozott magával a védelmi iparba, amelynek az eredményei most kezdenek igazán látszani. Három évvel ezelőtti hazaérkezése után a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosi hivatalban kutatásfejlesztési és innovációs helyettese lett a kormánybiztos úrnak, ahol egy hazai védelmi innovációs ökoszisztéma alapjainak lerakása volt a fő feladata. 2020. októberétől a Matthias Corvinus Collegiumban tevékenykedik. [1]

NJL: Mikor talákozott először a statégiai kommunikáció (továbbiakban estenként stratkomm) fogalmával?

Amivel mostanában nagyon sokat foglalkoztam az az innováció, de ennek is van azért stratkomm része és ezt a kettőt összekapcsolva használjuk. Én idén nagyon sokat fogok erről cikkezni, írni. Amit én hangsúlyozok: a modernizáció versus innováció. Modernizáció: megvesszük a legmodernebb eszközöket, amik nagyon jó, nagyon kiváló platformok, de ehhez mindenféleképpen szükség lenne innovációra és az én olvasatomban konkrétan ez azt jelenti, hogy egyrészt rá kell fejleszteni ezekre a most rendkívül modern platformokra, mert tudjuk, hogy öt-nyolc év múlva már nem a legmodernebb fegyverzettechnológia lesz, másrészt pedig szervezeti innovációt kell végrehajtani, ugyanis nincs annyi időnk rendszeresíteni ezeket az eszközöket, hiszen korábban is láttuk, hogy nincs hét-nyolc évünk arra hogy bevezessük, kialakítsuk a feltételeket, doktrínákat, átalakítsuk a kiképzési oktatási rendszert. A stratégiai szerepe pedig az, hogy ha a modernizáció során a forgalomban most meglevő nagy cégekkel letárgyalt eszközöket megveszünk és saját magunk is fejlesztünk, innentől pedig ezek a fejlesztések két irányba mehetnek el. Az egyik az, hogy ha nem kommunikáljuk, hogy mi történt, akkor stratégiai meglepetéseket okozhatunk vele: például abban a pillanatban, amikor az ellenfél támadó tevékenységbe kezd, akkor előhúzzuk a kalapból és egy nagyon komoly, döntő tényező lehet a hadviselés során, a másik pedig az, hogy ha kommunikáljuk, akkor viszont stratégiai elrettentésre tehetünk szert. Az, hogy ha azt mondjuk, hogy Magyarország kifejlesztett egy olyan drónrajt, amivel mondjuk egy harckocsi zászlóaljat egy-két perc alatt meg tudunk semmisíteni, akkor az egy stratégiai elrettentés, és itt látom a stratkomm szerepét. A másik oldalon pedig szintén van stratkomm kapcsolódás, hiszen fel kell hívni a figyelmet Magyar Honvédség összes alakulatának, illetve minden vezetési szervének arra, hogy felpörgött körülöttünk a világ. De addig, amíg egy transzformációs folyamatot korábban le lehetett vezényelnünk 15 év alatt, addig arra most 4-5 évünk van, és ezt nem lehet csak a régi módszerekkel megközelíteni. Én úgy gondolom, hogy ez is egy stratégiai kommunikációs feladat. Gyakorlatilag én azt gondolom, hogy így a stratkomm az állam és a haderő kontextusát is érintheti az innováció és az elrettentés kapcsán.

NJL: A stratégiai kommunikáció a meggyőzésről, befolyásolásról szól. Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy a fentiek révén kéne azt elérni, hogy úgy viselkedjen az adott célcsoport (hallgatóság), ahogyan az a számunkra kedvező. Vajon katonai vezető képzésben ez mennyire jeleníthető meg? Ezzel kissé összecseng, hogy azt említetted, hogy a régi gondolkodástól meg kell, hogy szabaduljunk vagy át kell alakítanunk.

PI: Azt azért tisztáznám, hogy én nem teljesen azt mondom, hogy szabaduljunk meg a régi gondolkodásmódtól, inkább azt, hogy ki kell egészíteni ezeket a módszertanokat, amik vannak, újszerű módszertanokkal, hiszen a jövő vezetőinek arra van szüksége, hogy egy picit szélesebb palettából tudjon válogatni. Ha egy sátorépítő kalapács van nálam és minden problémát azzal akarok megoldani, akkor az nem biztos, hogy sikerre fog vezetni. Azzal egyet értek, hogy a jelenlegi helyzetben kétirányú haszna lehet a stratkommnak abban, hogy miként tudjuk valakinek a viselkedését befolyásolni vagy módosítani.

Az innovációhoz visszatérve: a cél nem az, hogy a Magyar Honvédség belül innovatív legyen, mert ez egy hosszú folyamat, gyakorlatilag az egy teljes szervezeti kultúra átalakítási folyamat, ami reálisan tekintve nem négy éven belül fog megvalósulni és ezt parancsra nem fogja senki csinálni. Egy hosszabb átalakulás lesz, amíg eljutunk odáig és óriási szerepe van abban, hogy modern technológiával fegyverezzük fel a magyar haderőt, de önmagában ez nem üdvözítő. Szerintem ez csak akkor működhet, hogy ha behozzuk a külső szereplőket.

Az elmúlt két évben én sokat beszéltem az úgynevezett védelmi innovációs ökoszisztémáról, amibe beletartoznak az egyetemi kutató hálózatok, valamint az egyéb kutatóintézetek, de a KKV-kon kívül a startup vállalkozások is, akik nem nagyon tudnak a nagy bürokratikus szervezetekkel mit kezdeni. Nem csak a HM-mel, de úgy általában egyikkel sem, hiszen a döntéshozatali folyamatok sokkal lassabbak ezekben a szervezetekben, mintsem, hogy ezeket támogatni tudják, tehát egy startupnak általában két-három hónapig tudnia kell működni, míg még nem kap valami tőkeinjekciót vagy kötnek vele szerződést. Nem túl valószínű, hogy ennyi idő alatt kötnek szerződést egy startuppal a HM-ben. Márpedig ezt valahogy meg kell oldani, hiszen ez pont, hogy egy stratégiai kommunikációs felület és ugye itt jön az, hogy kétféle irányba indulhatsz el. Az egyik amit te mondtál, a meggyőzés: vagyis kommunikálom, hogy igen nekem ilyen képességekre van szükség ezekben a témákban várnám a jelentkezést. Egyébként itt van mondjuk az MH Modernizációs Intézet, illetve tervbe van véve a VIKI. Tehát ”ott kopogtassatok, és akkor beszélgessetek az emberekkel és ők meg fogják oldani a problémátokat vagy mondjuk három hónapon belül vagy valamiféle választ fogtok kapni”.

A kommunikáció másik oldala, az  energizálás vagy motiválás, amikor kiválasztunk néhány embert, amikre tudjuk jól, hogy szükségünk van, és befektetéseket eszközlünk: hozzákapcsolunk mondjuk egy HM céget, behozzuk egy nagyobb védelmi fejlesztési projektbe és a sikereket megint csak a kommunikáció részévé tesszük. Ugyanezt alakulatoknál is csinálhatjuk, ugyanis, ha valakinek van jó, hasznos  ötlete, akkor meghirdetek egy ötletversenyt, aztán kiválogatok tíz embert, akikről úgy gondolom, hogy leginkább szolgálják mondjuk a szárazföldi haderőnek a fejlődését. De ez lehet a bármelyik a légierő vagy a különlegesek, amikor egy inkubátorban összekötjük a fejlesztőket, és a jól felkészült mérnök emberek meg a munkások elkészítik a prototípusokat. És ha sikerül, egyébként miért ne lehetne ebben az ötlet kitalálóinak valami szellemi tulajdon szabadalmi jogot formálni, ha te feltaláltál valami újszerű dolgot akkor jót tettél a seregnek. Ráadásul egy olyan embert segítettünk hozzá egy lehetőséghez, aki belsős és akkor ez az úgynevezett Interpreneur képzés valósul meg és ebben is óriási szerepe van a kommunikációnak,  hogy meghirdetjük ezt, hogy fogadókészség van egy szervezetben. Erre majd utána azokat az embereket, akiknek sikerült, azokat megint piedesztálra emeljük és körbe hurcoljuk és körbe mutogatjuk azt, hogy igen: ezt a fajta viselkedést várjuk el mindenkitől. Gondolkozzatok emberek, ne várjátok, hogy megmondják nektek, vagy parancsba adják, hogy mit csináltok, hanem, hogy ha láttok valamit amin javítani lehet, jobban lehetne tenni azt az ügyet amit mindannyian együtt közösen szolgálunk, akkor osszátok meg az ötleteiteket velünk. De csak akkor fogják megcsinálni hogyha látják, hogy van esély arra, hogy egyébként ebből lesz is valami, mert hogyha bejön az ötletverseny és egyébként így egy év múlva még mindig semmi nincs, akkor valószínűleg az emberek elkönyvelik, hogy hát jó, hát akkor fölöslegesen raktam bele az energiát.

Megint két oldalról kell nézni az egyik hogy a vezető képzésben egyszerűen egy picit így szemléletmódot kell váltani a vezetőknek. Én úgy gondolom, hogy katonai berkekben túlságosan sokáig kvázi begombolkoztunk arra való hivatkozással hogy itt minden titkos, de van egy olyan csomó dolog – valljuk be őszintén – ami kettős-hasznosítású technológia, ráadásul elmegy a világ mellettünk. A kis startupokban, KKV-kben föltalálnak nap mint nap olyan dolgokat, hogy tudomásunk sincs róla és így már megszületett az a válasz. Éppen ezért a vezetőképzésbe szerintem igenis be kell iktatni azt, hogyan lehet ökoszisztémákban gondolkozni.

Az azt jelenti az én olvasatomban, hogy a saját kis szervezeteden kívül hogy tudsz kinyúlni. És nemcsak a HM meg az MH berkeiben kapcsolatokat építeni, hanem feltérképezni hogy mi folyik a nagyvilágban és esetleg más területekről is, de behozni azt a tudást azt a Know-how-t, ami segíti a honvédelem ügyét.

Ezen felül pontosan azért kell a vezető képzésben módszereket is oktatni mert fogalmuk nincs a design thinking-ről a katonáknak. A szemlélők véleményem szerint nagyon nyitottak erre, és a tisztképzésbe is be lehetne ilyen elemeket emelni, aminek nem is az a célja hogy bármit megdizájnoljunk, hanem az a célja, hogy ezt a fajta iterációkon alapuló a tervezéstől, a lineáris gondolkodásmódtól eltérő módszereket elsajátítsák, megismerjék. Sajnos a seregben dizájnerekkel nagyon csehül állunk. És ez nem vagy-vagy, egyik sem rosszabb a másiknál, csak a probléma, hogy mi nem nagyon építünk hidat a két gondolkodásmód (tervezés és design) között. Az egyik ugye az, hogy nagyon széles spektrumból nézi meg és utána szűkít vissza, a tervező pedig egyfajta csőlátással megy előre, vasúti síneket rak le, és éppen ezért a terv a legtöbb esetben rugalmatlan.

Ezt a kettőt kellene a képzésben összehozni, és erről beszélek akkor, amikor azt mondom, hogy szemléletmód-váltást kell végrehajtani. Meg kell mutatni azokat a módszereket a vezetőknek, hogy hogyan működik egy business projekt a valóságban. Mert érteniük kell annak érdekében, hogy fel tudják majd venni a tempót. Meg egyáltalán beszédbe tudjanak elegyedni azokkal az emberekkel, akik szeretnék a honvédelem ügyét szolgálni, de nem feltétlenül Ócsára akarnak kimenni. És ez is egy stratkomm feladat. Nagyon sok emberrel beszélgetek, akik szívesen áldoznak időt arra, hogy szolgáljanak: Például kódolni tud vagy nem tudom egy CNC esztergagépet kiválóan kezel és mondjuk jó lenne egy ilyen folyamatban. De őt nem érdekli az, hogy megtanítsák a fegyverkezelésre meg a lőelemekre, de az idejéből valamennyit szívesen áldozna a honvédelem ügyének.

NJL: Ezzel teljesen egyet értek egyébként ezt én érzem, nekem is sok ilyen barátom van, akik azt mondják: „én nem fogok ott egy fegyverrel rohangálni meg kúszni a sárban, amikor mást is csinálhatnék, hogy miért nem találtok olyat nekem, ami valóban érdekel engem, vajon ez miért lehetetlen a hadseregben”?

További ajánlott irodalom:

Designing a NATO that Thinks Differently for 21st Century Complex Challenges https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/article/view/235

 

Top Gun: a szervezeti tanulási folyamatok megújítása és a tapasztalatfeldolgozó rendszer újragondolása

https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/article/view/206

 

Modernizáció és innováció (1.)

https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/article/view/436

[1] Forrás: Dr.Somkuti Bálint: Az új korszak új típusú vezetőket kíván in: https://index.hu/techtud/2020/12/30/az_uj_korszak_uj_tipusu_vezetoket_kivan_-_interju/, a letöltés dátuma: 2021. március 14.

„Ez a publikáció AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM ÚNKP-19-4-NKE-30 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL ÉS AZ MTA BOLYAI JÁNOS KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT”

 

A Stratégiai kommunikáció; haderő és innováció – Interjú dr. Porkoláb Imrével, a Matthias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémiájának igazgatójával bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Oroszország nemrég a közelgő “Nyugat 2021” elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre – mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már – szavai szerint – összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára. Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy március közepén, a krími “Opuk” gyakorlótéren az orosz hadsereg két zászlóalj, illetve tüzérség részvételével gyakorolta a légi és tengeri támadó alakulatok leszállását. A gyakorlatok után a katonai egységek a gyakorlótér területén maradtak. Ezek után még további öt zászlóalj csatlakozott hozzájuk.

A vezérkari főnök felfedte az ülésen a tavaly nyár óta érvényben lévő tűzszünet óta múlt pénteken történt legsúlyosabb támadás részleteit, amelyben négy ukrán katona vesztette életét és kettő megsebesült. Szavai szerint az aknamentesítő csoporthoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba.

Az ukrán parlament a nap folyamán határozatot fogadott el a Donyec-medencei fegyveres konfliktus utóbbi időben tapasztalható kiéleződéséről, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a politikai és gazdasági nyomást Oroszországra. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakciója tiltakozásul kivonult az ülésteremből.

A törvényhozás a határozatban felszólította még a nemzetközi intézményeket, hogy vizsgálják ki az Oroszország által elkövetett nemzetközi, illetve emberi jogsértéseket. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy az év eleje óta jelentősen megnőtt az ukrán katonák elleni provokációk, támadások száma, továbbá a Moszkva által támogatott szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelői missziójának működését az általuk ellenőrzött területeken. Ezen felül a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport munkája is már hónapok óta különböző ürügyek miatt akadozik.

A parlament az ülésen törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai fronton.

The post Oroszország komoly haderőt csoportosított át az ukrán határhoz appeared first on .

A második világháború utáni nemzetközi összefogáshoz mérhető globális együttműködést kezdeményeznek a világ több vezető újságjában kedden megjelent közös cikkükben 24 ország és nemzetközi szervezet vezetői a koronavírus-világjárványhoz hasonló veszélyhelyzetek intézményes megelőzése végett.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban, valamint több más sajtóorgánum mellett a Le Monde című francia, az El País című spanyol és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német újságban megjelent felhívást Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol kormányfő, Klaus Iohannis román elnök, Aleksandar Vucic szerb államfő, Charles Michel, az EU állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója és sok más vezető írta alá.

A közös levél szerzői leszögezik, hogy a koronavírus-világjárvány az 1940-es évek óta a legnagyobb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Azokban az időkben, két világháború pusztításai után a politikai vezetők összefogtak a multilaterális világrendszer megteremtése végett. Ennek világos célja volt: az elszigetelődés és nacionalizmus kísértésének elhessegetése, a kihívások kezelése olyan módon, ahogy arra csak a szolidaritás és az együttműködés, a béke, a jólét, az egészség és a biztonság szellemében van mód – fogalmaz a vezetők közös felhívása.

A cikk szerint ma ugyanilyen remény kínálkozik arra, hogy a koronavírus-járvány elleni közös küzdelem során kiépülhet egy robusztusabb nemzetközi egészségügyi szerveződés a jövőbeni nemzedékek védelmére. Világjárványok és más egészségügyi veszélyhelyzetek a jövőben is lesznek, és ezekkel egyedül egyetlen kormány vagy szervezet sem tud szembeszállni. A világnak közösen, magas fokú összehangoltsággal kell felkészülnie a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére, észlelésére, felmérésére és a hatékony válaszlépésekre – áll a felhívásban.

Az aláírók szerint ennek érdekében új nemzetközi megállapodásra van szükség, amely a WHO alapokmányára támaszkodna és más nemzetközi szervezeteket is bevonna az együttműködésbe. E szerződés fő céljai közé tartozna a nemzetközi együttműködés jelentős megerősítése annak érdekében, hogy javítani lehessen a riasztási rendszerek működését, az adatmegosztást, a kutatási tevékenységet, és létrejöhessen az oltóanyagok, a gyógyszerek, a diagnosztikai eszközök és a személyi védőfelszerelések helyi, regionális és globális gyártásának és elosztásának rendszere.

E megállapodás erősítené a kölcsönös elszámoltathatóságot és a közös felelősségvállalást, az átláthatóságot, valamint az együttműködést a nemzetközi szabályozások és normák keretrendszerén belül – áll a kéttucatnyi vezető által aláírt keddi felhívásban.

Az aláírók leszögezik: ennek érdekében közös munkába kezdenek a világ többi állam- és kormányfőjével, a civil társadalom szervezeteivel és a magánszektorral, mivel minden vezető együttes felelőssége, hogy a világ levonja a koronavírus-járvány tanulságait. Az immunizáció a globális közjót szolgálja, és szükség van egy olyan kapacitás megteremtésére, amely lehetővé teszi az oltóanyagok minél gyorsabb kifejlesztését, gyártását és alkalmazását – áll a felhívásban.

A brit miniszterelnök már a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) London által rendezett múlt havi virtuális csúcstalálkozóján meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

The post A második világháború utánihoz hasonló összefogást kezdeményez kéttucatnyi vezető appeared first on .

Heves tűzpárbajt vívtak az orosz rendvédelmi szervek kedden egy illegális fegyvertartással gyanúsított férfival, aki a Moszkva melletti Novie Veski településen lévő kertes házában barikádozta el magát, túszul ejtve több – időközben kiszabadult – családtagját, majd a házban kiütött tűzben feltehetőleg életét vesztette.

Helyi idő szerint a rendőrség reggel 11 órakor érkezett a 61 éves Vlagyimir Bardanov házához, hogy illegális fegyvertartás gyanúja miatt házkutatást tartson. A gyanúsított azonban gránátokkal fogadta a rendőröket. Az erősítés kiérkezését követően tűzharc alakult ki a magát elbarikádozó férfival, aki az rbc.ru orosz hírportál szerint rövid ideig túszul tartotta a lányát, unokáját és a lánya férjét a házban.

Egy biztonsági illetékes a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a férfi saját maga gyújtotta fel fegyver- és lőszerkészletét, amitől az épület felső emelete lángra kapott. Az orosz hatóságok szerint a férfi valószínűleg életét vesztette a kigyulladt házban. “Amikor tűz ütött ki a házban, felajánlották neki, hogy adja fel magát. Elutasította, hogy kijöjjön, és a ház égő részében maradt. Valószínűleg meghalt” – mondta az illetékes.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a lángokat nem oltják el, mivel az épületben maradhattak robbanószerek és gránátok, amelyek veszélyeztethetik a tűzoltók életét. A biztonsági illetékes szerint a nyomozók azt követően láthatnak majd munkához, ha a lángok kialudtak. “Jelenleg a férfi abbahagyta a lövöldözést, és nem ad életjelt magáról” – mondta egy másik illetékes az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az orosz biztonsági erők a ház ostroma során gránátvetőt is bevetettek a férfi elfogására indított művelet során, amely kilenc órán át tartott. Előzetes értesülések szerint a férfinak egész fegyver- és lőszerraktára volt, akárcsak egy illegális fegyverkészítő műhelye a házában. Az orosz Nyomozó Bizottság hatósági személy elleni gyilkossági kísérlet címén emelt vádat a gyanúsítottal szemben. A kertesház ostroma közben ugyanis a különleges alakulatok egyik tagja megsebesült.

The post Tűzpárbajt vívtak az orosz rendvédelmi szervek Moszkva mellett appeared first on .

Jogerősen is életfogytiglant kapott az a szentpéterszegi férfi, aki 2018 októberében halálra késelte feleségét.

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla azt a Hajdú-Bihar megyei férfit, aki 2018-ban késsel megölte a feleségét. A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely így jogerőssé vált – közölte Fórizs Ildikó, a tábla szóvivője. A vádlottat különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletében és kapcsolati erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. A férfi leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra – közölte a szóvivő.

A férfi a bűncselekmény előtt csaknem négy évig folyamatosan hűtlenséggel vádolta feleségét, és egy idő után már bántalmazta is. Emiatt büntetőeljárás is indult ellene, a Berettyóújfalui Járásbíróság testi sértés kísérlete miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A férfi 2018 májusában egy féltékenységi vita során ismét bántalmazni akarta a feleségét, de ezt a fia megakadályozta. Az asszony átszaladt a közelben lakó másik fiához, ahová nemsokára a vádlott is követte. Hasba akarta szúrni a fiút, akinek azonban sikerült kicsavarnia a tőrt az apja kezéből.

A gyilkosság napján, 2018. október 8-án a férj ismét vitatkozni kezdett a feleségével, majd az asztalról felkapott húsz centiméteres késsel többször megszúrta őt. A vádlott ezután még harmincötször szúrta meg a már földön fekvő áldozatot, aki a helyszínen meghalt. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfi többszörösen büntetett előéletű, a bűncselekmény elkövetésekor felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt, valamint azt is, hogy kapcsolati erőszakot is elkövetett. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy kevert személyiségzavarban szenved, amit igazságügyi szakértő állapított meg.

The post Jogerősen is életfogytiglanra ítélték a szentpéterszegi feleséggyilkost appeared first on .

Meg fogják akadályozni az orosz hatóságok, hogy a más nemzetek közötti konfliktusok a határon belülre kerüljenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsának ülésén.

“Oroszországban nem szabad megengednünk, hogy bárki is agresszívan és tiszteletlenül nyilvánítsa ki nemzeti hovatartozását bármely nemzet képviselőivel szemben” – mondta.

“Nem békélhetünk meg azzal, hogy valakik az Oroszországi Föderáció területére próbálják áthozni azokat a (területi és etnikumközi) problémákat, amelyekbe az emberek a saját országaikban ütköznek” – tette hozzá.

Anélkül, hogy külön megnevezte volna az oroszországi örmény és azeri diaszpórát, amelyek között súrlódások voltak a Hegyi-Karabahért tavaly vívott háború miatt, Putyin azt mondta, hogy intelme sok volt szovjetköztársaság képviselőjét érinti, függetlenül attól, hogy már orosz állampolgárok-e vagy vendégmunkások. Hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságoknak a lehető legnagyobb körültekintéssel és tisztelettel kell eljárniuk a probléma megoldásakor.

Kifejezte reményét, hogy az Oroszországban működő nemzeti-kulturális társadalmi szervezetek felelősen viszonyulnak az országhoz, amelyben élnek.

Az elnök szerint nem szabad megengedni Oroszországban az olyan helyzetek kialakulását, amikor az orosz szülők kiveszik gyerekeiket az iskolából a migráns tanulók nagy száma miatt. Európát és az Egyesült Államokat hozta fel példaként, ahol olyan iskolák jöttek létre, ahol csak bevándorlók gyerekei tanulnak, ami meglátása szerint “nagy probléma”.

“Nincs erre kész recept. De teljességgel nyilvánvaló, hogy a bevándorlók gyerekeinek számának olyannak kell lennie az iskoláinkban, amely lehetővé teszi, hogy ne csak formálisan, hanem ténylegesen adaptálhassuk őket az orosz nyelvi közegbe” – fogalmazott Putyin.

Meglátása szerint segíteni kell ezeknek a gyerekeknek a kulturális közeghez való alkalmazkodását, az orosz értékrend elsajátítását. Szerinte ez a probléma Oroszországban nem vetődik fel olyan élesen, mint néhány európai országban, amely elvesztette a kontrollt a bevándorlók beáramlása felett. Meglátása szerint a folyamatokra különösen a milliós lakosságú nagyvárosokban és a nemzeti köztársaságokban kell odafigyelni.

Putyin átadta az orosz nemzet egységéért járó díjat az első három jutalmazottnak. Bejelentette, hogy ennek összegét az eredeti duplájára, ötmillió rubelre (jelenlegi árfolyamon több, mint húszmillió forintra) emelte. Támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, hogy hozzák létre a Nagy Honvédő Háború – a második világháborúnak a Szovjetunió részvételével vívott szakasza – történetének nemzeti központját.

Kifogásolta, hogy az országban nincs olyan intézmény, amely meghatározná a háborús események tanulmányozásában a prioritásokat, koordinálná a kutatásokat és kiküszöbölné a duplikációkat. Rámutatott, hogy a szovjet háborús veszteségek csaknem hetven százalékát Oroszország szenvedte el.

Szergej Kravcov oktatási miniszter a tanácskozáson közölte, hogy a tárca az elkövetkező években több mint ezer orosztanárt szándékozik külföldre küldeni. Elmondta, hogy az orosz nyelv és kultúra megismertetésére szakosodott pedagógusok jelenleg főleg Kirgizisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, valamint Szerbiában, Mongóliában és Vietnamban tevékenykednek.

Üzbegisztánban az óvodákban is oktatnak, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban pedig az orosz tanrend szerinti iskolák jönnek létre, amelyek diákjai felkészülnek az oroszországi egyetemi oktatásra és az ottani életmódra.

The post Putyin szerint képesek az orosz határon megállítani a külföldi nemzetiségi konfliktusokat appeared first on .

A Budakörnyéki Járásbíróság elrendelte egy fóti férfi letartóztatását, aki kisebb “drogbarlangot” rendezett be a lakásán – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A gyanúsított 2020 elejétől különböző típusú kábítószereket értékesített a lakóhelyén, ahol porciózta és tárolta is a drogot – írták.

Idén március 26-án, mielőtt a rendőrség elfogta egy gyorsétteremben, két ügyfelének grammonként húszezer forintért értékesített kokaint az otthonában a férfi. Az autóját és a lakását ezután a hatóság átkutatta és több mint egymillió forint készpénzt, kábítószergyanús anyagokat, valamint a porciózásukhoz szükséges eszközöket foglalt le.

A férfi esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, és mivel a drogkereskedést “létfenntartása biztosítására, szervezett rendszerben látszik elkövetni”, szabadlábon hagyása a bizonyítást veszélyeztetheti, ezért az ügyészi indítvány szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt – emelték ki a közleményben.

Az ügyész és a gyanúsított tudomásul vette a nyomozási bíró döntését, a védő azonban fellebbezett ellene, így a végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Drogbarlangot üzemeltetett, letartóztatták appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden, másodfokon hozott ítéletében megerősítette Bosco Ntaganda kongói lázadóvezér háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2019 novemberében elsőfokon kiszabott 30 éves szabadságvesztését.

A Nemzetközi Büntetőbíróság indoklásában közölte, a lázadóvezér ellen felhozott összes vádpontot megalapozottnak találta, amelyek között gyilkosságok, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása szerepelnek.

Kijelentették, a bűncselekmények súlyossága és nagysága miatt nem találtak valódi enyhítő körülményeket, ezért indokolt a három évtizedes szabadságvesztés, és ezzel semmisnek tekintik az idén 47 éves hadúrnak a 2019-ben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye – tették hozzá.

Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet az ICC valaha kiszabott.

Nemzetközi Büntetőbíróság legutóbb március elején foglalkozott Bosco Ntaganda ügyével, akkor 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg a volt kongói hadúr áldozatainak. A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. A kártalanítás több mint 100 ezer embert érint. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A 2015 szeptembere óta tartó per során több mint 2100 áldozatot hallgattak meg. Ntaganda, aki az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát, a Kongó Felszabadítása Hazafias Erői (FPLC) nevű félkatonai szervezet “vezérkari főnöke” volt. A szervezet a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. Sajtóhírek szerint több esetben várandós nőket és gyerekeket is lemészároltak, a nemi erőszak pedig mindennapos volt.

A milíciát vezetőt Thomas Lubanga Dyilo kongói hadúr jelenleg 14 éves börtönbüntetését tölti Hágában.

A Terminátor gúnynéven is ismert Ntaganda később az M23 nevű kongói milíciának is tagja volt, amely végül békeszerződést írt alá a kormánnyal 2013-ban. A férfi éveken át tartó bujkálás után ebben az évben váratlanul feladta magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén.

Az 1998 és 2003 között dúlt kongói belső háborúskodások során milliók vesztették életüket.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Bosco Ntaganda volt kongói lázadóvezér harmincéves börtönbüntetését appeared first on .

A rendőrök 655 emberrel szemben intézkedtek hétfőn a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta, ezzel 41 824-re nőtt a maszkviselési szabályok megsértése miatt indított intézkedések száma az erről szóló kormányrendelet hatályba lépése óta. Ismertetése szerint hétfőn közterületen 632 emberrel szemben léptek fel, mert nem viseltek maszkot, közülük 121-et figyelmeztettek, 287-et megbírságoltak, 224-et feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön és azok várakozó helyein 18, míg kereskedelmi üzletekben öt emberrel szemben intézkedtek.

Az alezredes szólt arról is, hogy eljárás indult egy Budapesten, a VI. kerületi Király utca egyik lakásában zajlott 35 fős magánrendezvény szervezője és résztvevői ellen. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen nagy lélekszámú házibulik veszélyeztetik a résztvevők és mások életét, egészségét.

A koronavírus-járvány harmadik hullámában különösen fontos a védelmi intézkedések betartása, a kontaktusok elkerülése, illetve a magánrendezvények mellőzése, szükség esetén azok minél szűkebb körű megtartása – mondta az alezredes. Kiss hangsúlyozta: “mindent meg kell tennünk azért, hogy a kontaktusokból eredő tömeges megbetegedést elkerüljük”, ezzel is csökkentve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást. “Itt megkérdőjelezhetetlen az egyéni felelősség is” – fogalmazott, kérve azt, hogy mindenki tartsa be a védelmi intézkedéseket.

A boltokra, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 1019 rendőri intézkedés történt. Ebből 306 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 713-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartásának, illetve az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be.

Üzletet, vendéglátóhelyet nem kellett hétfőn ideiglenesen bezáratni a szabályok megsértése miatt – mondta.

Kiss közölte, hétfőn a kijárási és a csoportosulási, gyülekezési tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 475-ször intézkedtek a rendőrök. A kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta 56 654 hasonló esetben intézkedtek. Hétfőn is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 59 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 14 445-ször intézkedtek.

A vezetőhelyettes arról is beszélt, hogy egyre többen kerülnek hatósági házi karanténba, az elmúlt napon 7110 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 55 280-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 4761-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Hétfőn 655-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

Jelentős, 380 millió forintos adománnyal támogatja az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) a Groupama Biztosító az ügyfeleivel összefogásban. Az adományt jelképesen kedden adták át.

A koronavírus járvány kevés pozitív hatásának egyike volt, hogy az emberek tavaly kevesebbet autózva kevesebb balesetet okoztak. Erre reagált tavaly év végén a biztosító, amikor több mint 700 millió forintot ajánlott fel mintegy 250 ezer, egyedi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfele számára. Az ügyfelek dönthettek arról, hogy kérik-e az arányosan egy havi díjuknak megfelelő összeg visszautalását a számlájukra vagy annak beszámítását a biztosítási díjukba, de felajánlhatták a pénzt jótékony célra is, mégpedig az OMSZ munkájának segítésére. Így a hétszázmillióból 380 millió forint a mentőszolgálat munkáját segíti a jövőben.

A közleményben kiemelik, hogy a kedvezményezett kiválasztásával a biztosító is szerette volna kifejezni elismerését az Országos Mentőszolgálat munkatársai számára. Egyúttal ügyfeleinek is lehetővé szerette volna tenni, hogy adakozásukkal megköszönhessék a frontvonalban dolgozó mentősök helytállását. A közleményben Csató Gábort, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját idézik, aki elmondta: az emberektől felénk áradó köszönet és elismerés erőt ad ebben a nehéz időszakban.

Bertrand Woirhaye, a Groupama Biztosító vezérigazgatója elmondta: az összefogás eredményeként jelentős adományt adhatnak a mentőszolgálat munkatársainak, “akiknek mindannyian elismeréssel és köszönettel tartozunk”.

Soha nem támogatta még ekkora adomány az Országos Mentőszolgálatot, amely a magyar mentés 134 éves fennállásának talán legnagyobb kihívásával szembesül a járvány elleni küzdelemben – áll a közleményben. Az ügyfelek 56 százalékának esetében a mentők munkáját segíti az egyhavi díjnak megfelelő összeg, de a biztosítótársaság azt is megvizsgálta, hogy vannak-e olyan csoportok, ahol ennél nagyobb arányban választottak jótékony célt.

Az adatok alapján elmondható, hogy a motorosok adakozóak: több mint kilencven százalékuk a mentőknek adományozta a nekik járó összeget, de a teherautósoknál is magas, 74 százalék ez az arány. Érdekes adat, hogy a piros színű autók tulajdonosai is átlag felett jótékonykodtak: hetven százalékuk adakozott a mentők javára. A friss jogosítvánnyal rendelkezők 79 százaléka támogatta az OMSZ munkáját, továbbá a biztosító legrégebbi, 15-20 éve lojális ügyfeleinek is nyolcvan százaléka ajánlotta fel az összeget a mentőknek.

The post Az Országos Mentőszolgálat 380 milliós adományt kap appeared first on .

Nő az emberrablások száma Nigériában

Az elmúlt hónapokban megnövekedett a tömeges emberrablások száma Nigériában: a legfrissebb eset március közepén történt, mikor is fegyveresek megtámadtak egy főiskolát Kadunában. A Reuters bemutatott egy videófelvételt, melyen kb. tizenkét elrabolt diák látható, akik angol és hausza nyelven könyörögnek segítségért, miközben fegyveresek botokkal ütlegelik őket. Az egyik fiú azt is elmondja, hogy a fogvatartók 50 millió nigériai nairát (kb. 375 millió forintot) követelnek váltságdíjként. Az ENSZ főtitkára, António Guterres az elrabolt diákok „feltétel nélküli szabadon engedésére” szólította fel a fegyvereseket.

Ez már a negyedik tömeges emberrablási eset Nigériában december óta. Az állami hatóságok szerint a helyi nyelven „banditáknak” hívott csoportok álltak az ezt megelőző emberrablás mögött is, amikor is 279 diáklányt raboltak el egy bentlakásos iskolából Zamfara állam észak-nyugati részén. A fegyveresek vagy pénzért rabolnak, vagy azért, hogy börtönbe került társaik szabadon engedését ily módon kényszerítsék ki.

Ahogy arra az ENSZ által kinevezett független szakértők is felhívják a figyelmet, sok gyermek nem tér vissza az osztályba a fegyveresek visszatérése miatt érzett félelemből. Ezen okból a határ menti területeken néhány iskolát már be is kellett zárni. (Ez azonban a gyerekek számára az oktatás teljes megszűnését jelentheti.)

Írta: Nagy Abigél  

Ferenc pápa iraki látogatása

Március 5-én Ferenc pápa, a katolikus egyházfők között elsőként, Irakba utazott, ezzel megkezdve négynapos, történelmi jelentőségű látogatását az országban. A pápa a „remény zarándokaként” utazott Irakba, ahol többek között keresztény menekültekkel és Ali asz-Szisztánival – az iraki síita nagyajatollahval –  istalálkozott, valamint meglátogatta az Iszlám Állam által elpusztított templomokat, továbbá Moszul városában misét is tartott. A pápa iraki látogatásának fő üzenetei az erőszak, illetve a szélsőségesség megakadályozása, valamint az egyre fogyatkozó keresztény közösség szerepének növelése, az ő jogaik védelme voltak.

Az elmúlt évtizedek politikai és társadalmi változásai a muszlim-keresztény kapcsolatokra is negatívan hatottak. Ezen segíthet Ferenc pápa és Ali asz-Szisztáni nagyajatollah találkozása. A síita vezető látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságnak, az alkotmányban biztosított jogokkal (amelyek hasonlóak a többi állampolgárhoz) kell élniük Irakban.

A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt, ami nagyon ritka. A találkozó azért is jelentős, mert a koronavírus-járvány kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa (aki megkapta már a járvány elleni oltást) külföldi útra ment. Kiemelendő, hogy egyikük sem viselt maszkot annak ellenére, hogy Irakban a fertőzöttek száma ismét megnőtt.

A pápa jelenléte az iraki zsidó közösség számára is fontos volt. Az iraki kormányt kritika érte, hogy ellehetetlenítik a zsidók részvételét a látogatás során. Ur városában azonban Ferenc pápa találkozhatott a három ábrahámi vallás képviselőivel, ahol az üzenet hasonló volt; a békés együttélés a muzulmán, zsidó és keresztény közösségekben.

Írta: Ács Nóra

Vitakérdéssé vált az iszlám oktatása Katalóniában

Katalóniában a történelem során először napjainkban tanulhatnak a diákok az iszlám vallásról az állami oktatási rendszer keretein belül. Ennek oka, hogy a katalán parlament 2020. szeptemberében elfogadta a kezdeményezést, miszerint megkezdődik a muszlim vallás tanainak oktatása az iskolákban.

A terv – amelyet az Oktatási Minisztérium határozat formájában a Generalitat de Catalunyaban (DOGC) tett közzé – kimondta, hogy a 2020/2021-es tanévben megkezdődő központi iszlám oktatásnak köszönhetően, ledönthetővé válhatnak a muszlimokkal szemben támasztott előítéletek. A kezdeményezés a spanyol állam és a Spanyol Iszlám Bizottság közötti együttműködési megállapodás eredménye annak érdekében, hogy elősegítsék a muszlim közösség katalán népbe történő integrálódását.

Spanyolország összesített lakosságának 3,8%-t teszi ki a kétmilliós muszlim közösség. A legtöbb, 515.000. muszlim Katalóniában él. Területi szempontból ezt követi Andalúzia, ahol 300 000 és Madrid, ahol 280 000 fős muszlim közösség található.

Március elején a szélsőjobboldali Vox párt nyíltan megkérdőjelezte mind a vallás helyét az iskolai oktatásban, mind pedig a kezdeményezés valós jelentőségét. A helyi parlament negyedik legerősebb pártja azzal vádolja a kormánypártot, hogy lehetővé teszi egy iszlám köztársaság kiépítését Katalónián belül. Mohamed El-Ghaidouni a Spanyol Iszlám Bizottság küldöttének elmondása szerint, az utóbbi évek világszerte halálos áldozatokat követelő dzsihadista támadásainak emléke még mindig élénken él a világ közösségeiben. Ez az emlékkép kiváló alapot biztosít azoknak a pártoknak, akik igyekeznek gyűlöletet kelteni Katalónia muzulmán lakossága ellen.

A katalán kormánypárt elmondása szerint, az iszlám oktatás állami tantervbe történő bevezetésével a közösség megosztottsága feloldható. Így a lakosság hiteles forrásból kaphat ismeretanyagot az iszlám vallásról, kultúráról és az ehhez kapcsolódó világnézetről.

Írta: Haiszky Edina Julianna

 Vádat emeltek a mélyen hívő sorozatgyilkos ellen

Vádat emeltek a 21 éves Robert Aaron Long ellen, aki az elmúlt két év legsúlyosabb lövöldözését követte el az Egyesült Államokban. A vád szerint Long több Atlanta-környéki helyszínen (ázsiai-amerikaiak tulajdonában lévő masszázsszalonokban), mintegy nyolc ember megöléséért felelős. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt évben a támadásoknak hatványozottan kitett ázsiai-amerikai közösség tagjait megrendítette a brutális támadás, amelynek áldozatai közül hatan is ázsiai származásúak voltak.

Az őrizetbe vett Long elmondta a rendőrségnek, hogy tettét nem faji indíttatásból követte el, hanem „szexfüggősége” miatt, tettével pedig a kísértésének forrásától igyekezett megszabadulni. Long ezen kijelentésével hatalmas felháborodást és széleskörű szkepticizmust váltott ki mind a közvéleményben, mind a szakértők között, azonban az FBI is megerősítette, hogy nem bizonyítható rasszista jellegű motiváció a gyilkosságoknál.

Long egy ismerőse felidézte, hogy a barátja korábban többször is járt azokban a masszázsüzletekben, ahol később tettét elkövette; ezen látogatások után Long mindig rendkívüli önutálatot és bűntudatot érzett. „Úgy értem, olyan fájdalmakon ment keresztül, amiket a vallási meggyőződése miatt szenvedett, mely folyton arra késztette, hogy gondolkodjon a cselekedetein” – nyilatkozta Bayless. Egy korábbi iskolatársa nagyon csendes és kedves fiúként jellemezte Longot, aki minden nap magával hozta a bibliáját az iskolába. Az ismerősök, a család és a vallási közössége is értetlenül áll a támadás előtt. A Crabapple First Baptist Church közleményben határolódott el Long akciójától, továbbá kiközösítette tagjai közül azzal az indokkal, hogy a fiatal férfi a gyilkosságokkal elárulta a hitét, nyilvánvalóan szembe menve az egyház és Jézus Krisztus tanításával.

Írta: Hende Olivér

 Az Iszlám Állam térnyerésének következményei Nyugaton

Március 17-én a South by Southwest Film Festival (SXSW) keretei között mutatták be a „The Return: Life After ISIS”, azaz „Az élet az ISIS után” c. dokumentumfilmet, amely olyan emberi sorsokkal foglalkozik, amelyek az Iszlám Állam tevékenységének következtében váltak terheltté. A film igazi történetekre épít, amelyeket maguk az elszenvedők mesélnek el. Alba Sattora, a rendező elmondta, hogy amikor találkozott ezekkel az emberekkel, komoly fizikai és pszichológiai problémákat vélt felfedezni: többségük alig volt képes kifejezni érzéseit és a mozgásuk sem tűnt egészségesnek. A filmben megszólalt az a brit származású nő, aki 2015-ben ment Szíriába, ahol a kalifátus egyik harcosának felesége lett. Tavaly, amikor megkísérelt visszatérni Londonba, botrány alakult ki, amelynek eredményeképp elvesztette állampolgárságát. Az elmúlt hetekben hasonlóan járt egy ausztrál-új-zélandi nő is. Tőle Ausztrália tagadta meg az állampolgári jogokat.

Kanada március 23-án olyan új menekültügyi szabályokat jelentett be, amelyek támogatják azon jazidi családok újraegyesítését területén, akik az ISIS miatt kényszerültek szétválni, elmenekülni. Az új program lényegében szélesíti a támogatásra jogosult menekültek körét és hosszabb ideig teszi lehetővé a segélyezést.

Az ISIS eközben továbbra is számos támadást hajt végre a MENA-térségben. Az elmúlt hetekben sor került több komoly összecsapásra és egyes régiókban állandósult a tűzváltás.

Írta: Patócskai Péter

 Perzsa újév az Iszlám Állam árnyékában

Március egyik legnagyobb eseménye a több mint 300 millió ember által ünnepelt perzsa újév, a „noruz” volt. Az többnyire a tavaszi napéjegyenlőség napjára eső hagyományos eseményt többek között a MENA-térségben és Közép-Ázsia számos országában ünneplik. Az napnak vallási vonzata is van, a noruz például a szúfiknak, és az iráni bahái hívőknek is fontos ünnepnapja.

Az idei noruz ünneplését azonban nem csak a koronavírus árnyékolta be: Afganisztán és Iraki Kurdisztán területén is fokozott terrorkészültséget rendeltek el. Ennek oka, hogy 3 évvel ezelőtt az afgán fővárosban az Iszlám Állam egyik tagja egy öngyilkos merénylet során 33 afgán polgárt gyilkolt meg és további 65 személyt megsebesített az ünnepnapon. Külön védelmi lépések megtételére adott indokot az is, hogy az ISIS újabb fenyegetései és a terrorveszély ellenére, március 21-én az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere Lloyd Austin is látogatást tett Kabulban.

Az Iszlám Állam minden évben fenyegetést jelent a noruzt ünneplőkre. A terrorszervezet szerint a perzsa újévhez kapcsolódó hagyományok ütköznek az iszlám tanításaival és az ISIS által képviselt szélsőséges tanokkal. Mindezek ellenére az idei perzsa újév támadások nélkül zajlott le.

Írta: Fuksz Emese

 Mozambiki tragédia

A Save the Children[1] beszámolója szerint radikális iszlamisták gyilkoltak meg gyermekeket az észak-mozambiki Cabo Delgado tartományban, ahol csaknem 670 ezer embert üldöztek el otthonaikból.

Az említett, londoni székhelyű szervezet munkatársai az áldozatok hozzátartozóival készítettek interjúkat. A videóban szereplők azt nyilatkozták, hogy a térségben tevékenykedő dzsihadisták gyermekeket fejeztek le (a mészárlásnak egy 11 éves áldozata is van). A szervezet mozambiki irodájának igazgatója, Chance Briggs szerint az erőszaknak véget kell vetni, a menekültcsaládokat pedig támogatni kell, hogy vigaszt tudjunk nyújtani nekik és segítsünk felülkerekedni traumáikon.

Az ENSZ adatai szerint egy év alatt körülbelül ötszázezerre nőtt Mozambikban az otthonukból elűzöttek száma, és feltehetőleg egymillió ember szorul élelmiszersegélyre – a térségben se vízből, se élelmiszerből nincs elég, a közegészségügyi ellátás pedig szintén hiányos.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető iszlamisták szervezetét Mozambikban is al- Shababnak hívják, csakúgy mint több más kelet-afrikai államban, pl. Szomáliában is, de egyelőre nincs konkrét információ arról, hogyan működnek együtt alszervezeteik. 2017 óta összesen 2 ezer ember vesztette életét a támadások során.

Írta: Németh Csenge

Betiltották a burkaviselést Svájcban

A népszavazáson résztvevő svájci állampolgárok 51,2%-a szavazta meg március 6-án a burka és nikáb viselésének tilalmát szorgalmazó indítványt. A komplex és zavaros szövegű indítványt (mely nem említi hivatalosan a vallásos ruhadarabot, így pl. az arcukat eltakaró futballhuligánokra is vonatkozhat) az SVP, avagy a jobboldali-konzervatív Svájci Néppárt terjesztette elő. A javaslat támogatói szerint erre az integráció erősítése céljából van szükség, míg ellenzői szerint ezzel csak megbélyegzik az iszlám követőit és tovább erősítik a vallási feszültségeket Svájcban. A párt már korábban is kampányolt az iszlám vallás ellen: 2009-ben szintén népszavazáson sikeresen tiltatták be a minaretépítést Svájcban.

Amennyiben a döntés bekerül a svájci alkotmányba, akkor hivatalosan is tiltottá válik a burka és nikáb viselése nyilvános helyeken. Svájc lakosságának 5,8%-a vallotta magát muszlimnak 2018-ban. Mivel a döntés nem vonatkozik a hagyományos fejkendők viselésére, így hiteles adatok sincsenek arról, ez a döntés mennyi embert érintene pontosan. (A tilalom ráadásul tartalmaz kivételeket: vallási szertartásokon és hagyományos farsangi felvonulásokon továbbra is engedélyezett minden arcot teljesen eltakaró ruhadarab viselése, illetve a koronavírus-járvány miatti maszkviselés is – mely szintén kilógna a szabályozás kereteiből.)

Nem ez az első alkalom, hogy Svájcban betiltják a burka viselését, azonban ez az első alkalom, hogy országos szinten döntöttek róla. A német nyelvű északkeleti St. Gallen kantonban már két éve bevezették a burkatilalmat, azonban a rendőrség adatbázisa szerint eddig egyetlen eljárás sem indult a törvény alapján. Hasonlóképp döntött az utóbbi években több európai ország is, így pl. Franciaország, Belgium és Ausztria is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben úgy ítélte meg, hogy az ehhez hasonló korlátozások nem sértik sem a vallásgyakorlást, sem az önkifejezés szabadságát.

Különböző iszlám fejkendő viseletek.(Forrás: BBC)

Svájcban nagyon gyakoriak a népszavazások, tekintve, hogy 100 ezer aláíró is elegendő egy országos szintű esemény kiírására. Az országban éppen ezért évente körülbelül 3-4 alkalommal tartanak népszavazást, melyben rendszerint összevonnak több kérdést is. Ezalkalommal a tilalom mellett egy szabadkereskedelmi egyezményről és az internetes adatvédelem kérdéséről is dönthettek a svájciak.

Írta: Gönczi Róbert

[1] 1919-ben hozták létre az Egyesült Királyságban, hogy jobb oktatással, egészségügyi ellátással és gazdasági lehetőségekkel javítsák a gyermekek életét, valamint természeti katasztrófák, háborúk és egyéb konfliktusok esetén segítséget nyújtsanak. (Forrás: https://www.savethechildren.net/)

Címlapkép: Kabul, 2021. március 21.
Az afgán elnöki palota által közreadott képen Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (b) és Asraf Gáni afgán elnök tárgyal a kabuli elnöki palotában 2021. március 21-én. Austin első külföldi körútja részeként váratlan látogatásra érkezett Afganisztánba.
(Forrás: MTI/AP/)

A V&B 07 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2021. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.