Biztonságpolitika

A 62 éves orosz diplomatát egy ankarai fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő török rendőr. Mevlüt Mert Altintas iszlamista és a szíriai Aleppó elleni akkori orosz légi offenzívát felemlegető jelszavakat kiabált, mielőtt a török hatóságok végeztek vele.

A gyilkosság ügyében 2019 januárjában indult per. A vádirat értelmében a merénylet mögött az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok és az ő nemzetközi hálózata állt, amelyet a török vezetés Fethullahista Terrorszervezet (Fethullahci Terör Örgütü, FETÖ) néven fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított a 2016 júliusában történt puccskísérletet követően.

Az ítélethirdetésen három emberre az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint terrorista céllal elkövetett szándékos emberölés miatt kétszeresen súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Két emberre segédkezésért egyszeresen súlyosbított életfogytiglanit, illetve további 15 év börtönt róttak ki. Utóbbiak között volt egy korábbi török hírszerző tiszt is, aki információkat szolgáltatott Karlovról a Gülen-mozgalomnak.

Törökországban az életfogytiglani súlyosbított változata egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. A per nyolc vádlottja rövidebb börtönéveket kapott, hat embert pedig felmentett az ítélőszék. Kilenc vádlott aktáját leválasztották a perről, köztük Gülenét is.

A hivatalos török álláspont szerint a gülenista hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török közszférába, és párhuzamos államot építettek ki egyebek mellett a rendőrségen belül is. Gülen tagadta, hogy ő állna Karlov meggyilkolásának hátterében, amikor felmerült a neve az esettel kapcsolatban.

Moszkva és Ankara a történtek nyomán egyaránt a két ország közeledése és az együttes szíriai rendezési kísérlet elleni provokációnak minősítette a merényletet.

A török fővárosban Andrej Karlovról nevezték el azt az utcát, ahol az orosz nagykövetség található.

The post Öt vádlott életfogytiglanit kapott az ankarai orosz nagykövet 2016-os meggyilkolásával kapcsolatban appeared first on .

A büntetőeljárás a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségen indult. A vád szerint 2018 szeptembere előtt a lébényi autópálya-rendőrök az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszán járőrszolgálatuk alatt rendszeresen pénzt kértek külföldi tehergépkocsik és turistabuszok vezetőitől. Az ügyészség egy korábbi közleménye szerint a vád lényege, hogy a korrupt rendőrök kül­föl­di teher­gép­ko­csik és turis­ta­bu­szok veze­tő­it ellen­őriz­ték, és pénzt kértek azért, hogy a vezetők továbbmehessenek, illetve szabály­ta­lan­sá­g ese­tén azért, hogy mel­lőz­zék velük szemben a fele­lős­ség­re vonást. A jár­őrök főként ukrán, bol­gár, román, lát­ha­tó­an túl­sú­lyos járműsze­rel­vé­nye­ket állí­tot­tak meg, s 20 és 50 euró közöt­ti össze­gért a szük­sé­ges intéz­ke­dé­sek meg­té­te­le nél­kül továbbenged­ték őket.

A tényállás bizonyításához szükséges bizonyítási eszközöket az ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével szerezte be. A tényállást a gyanúsítottak egyike sem vitatta. Az ügyészség egyezséget kötött a gyanúsítottakkal, akik ennek részeként tényfeltáró vallomást tettek és beismerték bűnösségüket.

Egy korábbi közleményében tudatta az ügyészség, hogy az egyez­sé­gek alapján vád­ira­tá­ban azt indít­ványozta: a bíró­ság az elő­ké­szí­tő ülé­sen az elkö­ve­tő­ket bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­gük ará­nyá­ban ítélje két-három év vég­re­haj­tan­dó bör­tön­­re, köz­ügyek­től eltil­tás­ra és pénz­bün­te­tés­re, valamint ren­del­jen el vagyon­el­kob­zást velük szem­ben jog­ta­lan gaz­da­go­dá­suk össze­gé­ig.

A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folyt büntetőügyben március elején tartott előkészítő ülést, amelyen az összes vádlott a vádirati tényállással egyezően elismerte felelősségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

Az előkészítő ülés eredményeként a bíróság március 5-én meghozott végzésével a korábban megkötött egyezségeket jóváhagyta és meghozta ítéletét, amely valamennyi vádlottnál megegyezett a vádiratban tett büntetési indítványokkal. Az ítéletet a vádlottak és védőik, továbbá az ügyészség is tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Korrupt autópálya-rendőröket ítéltek letöltendő börtönre appeared first on .

A közlemény szerint a rendőrség emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az ügyben. A nyomozás adatai szerint a férfi vasárnap hajnalban a Fejér megyei Kislángon, a kerítésen átmászva bejutott egy Szabadság utcai ingatlan területére, majd az udvaron található füstölőből házi húskészítményeket próbált ellopni, de megzavarta őt a házban élő 81 éves nyugdíjas férfi és annak 73 éves élettársa, aki megpróbálta megakadályozni, hogy az elkövető elmeneküljön az ellopott áruval. Ezért a 26 éves férfi egy késsel több alkalommal megszúrta a két idős embert, akik olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették.

Az elkövető a holttesteket az udvaron lévő vízóraaknába rejtette, és faágakkal takarta le őket, majd elmenekült a helyszínről. A rendőrök a bejelentést követően perceken belül a helyszínre érkeztek, majd egy órán belül azonosították és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit, akit őrizetbe vettek és kezdeményezték letartóztatását.

The post Beismerte tettét a kislángi kettős gyilkossággal gyanúsított férfi appeared first on .

A közlemény szerint a pénzügyőrök kockázatelemzés alapján Debrecenben és Nyíregyházán olyan helyszíneket ellenőriztek, ahol felmerült a gyanú illegális fémkereskedelemre és tárolásra. Az egyik ingatlan tulajdonosa a közösségi hálón is hirdette illegális tevékenységét, amire a NAV munkatársai is felfigyeltek.

Az ingatlanok tipikus fémkereskedelmi telephely képét mutatták, azokon halomban állt a háztartási fémhulladék és a bontott gépjárműalkatrész. Az ellenőrzésen kiderült, hogy az ingatlanokon lévő mintegy tíz tonna fémhez illegális fémkereskedelmi tevékenység útján jutottak hozzá.

Az ingatlanok tulajdonosai több mint hárommillió forint fémkereskedelmi, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi bírságra számíthatnak. A fémhulladékot az eljárás végén a NAV elektronikus árverésen értékesíti – tudatta a vámhivatal.

The post Tíz tonna illegális fémhulladékot foglalt le a NAV appeared first on .

Tájékoztatjuk Önöket, hogy első alkalommal elindul az Afrika hírfigyelő, amely havonta jelentkezik aktuális és releváns hírekkel a Száhel-övezettől egészen Fokvárosig. Az írásokat az Afrika műhely tagjai állítják össze gazdasági, biztonságpolitikai, valamint bel- és külpolitikai témakörökben. A tagság aktívan kutatja Afrika jelenét és múltját, ezzel megpróbálva felfedni a kontinenst terhelő egyes kihívások eredőit és felvázolni milyen kiutak létezhetnek az egyes országok számára. Afrika a lehető legtöbb összetevőt tartalmazó képlet, amelyben az egyes ismeretlenek megfejtéséhez több tudományterület tudásanyaga szükséges. Az ebben való eligazodáshoz igyekszik segítséget nyújtani csapatunk, remélve, hogy ezen célunk sikeres lesz és népszerűsíthetjük Afrikát nem csak a tudományos, de a hétköznapi közbeszéd szintjén is.

Kovács Ádám
(műhelykoordinátor)

Paul Rusesabagina neve sokak számára ismerős lehet, a ruandai politikus ugyanis komoly szerepet játszott a kilencvenes években a ruandai mészárlások idején, amikor menekülteket bújtatott a tömeg elől. Történetét a 2004-ben készült Hotel Ruanda című film is megjeleníti. 2020 augusztusának végén egy dubai tartózkodás során tartóztatták le terrorizmus vádjával.

A meghallgatások idén februárban kezdődtek, összesen tizenkét vádpontot illetően kell Rusesabaginának tisztáznia magát. Ezzel kapcsolatban a politikus családja kifejezte aggodalmát a bebörtönzött családfő iránt, tartva attól, hogy a börtön rossz körülményei súlyos egészségügyi károkat okoznak az idős férfinak.

Carine Kanimba, Rusesabagina lánya a letartóztatással kapcsolatban a belga hatóságokhoz fordult, mivel a család úgy érzi, alaptalanok a vádak és méltatlanok a fogvatartási körülmények, így tisztességes tárgyalásról sem lehet szó. A hatalmon lévő ruandai elnök, Paul Kagame diktátori uralma miatt jogos az aggodalom az idős politikus életét illetően. Belgium diplomáciai úton igyekezett segíteni Rusesabagina egészségügyi támogatását, különféle gyógyszereket és szakértő orvosokat próbálva beküldeni hozzá, melyek azonban a beszámolók szerint nem értek célba.

Rusesabagina kapcsán előrelépést jelentene, ha Belgium és Ruanda meg tudnának egyezni a kiadatásban, így a per belga földön zajlana. Erről azonban egyelőre nem született megállapodás.

Dominic Ongwen, korábbi gyerekkatona és LRA – tag, 2021. február 4-én bűnösnek találtatott 61 rendbeli háborús bűnök elkövetésében a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt, így életfogytig tartó bebörtönzésre számíthat. A bűnlajstrom többek között gyilkosságot, kínzást, nemi erőszakot és gyerekkatonák alkalmazását foglalta magába, 2002 és 2004 között. Az ítélet történelmi jelentőségű, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság első ízben hozott a Lord’s Resistance Army – hoz kapcsolható döntést.

Ongwennel kapcsolatban gyakran előkerül az a nézőpont, mely szerint a korábban gyerekkatonaként szolgáló fiatalember olyan súlyos lelki sebeket szerzett, amelyek birtokában felnőttként képtelen volt helyes erkölcsi morállal tekinteni az általa elkövetett bűnökre, egyszerűen nem érezve azok súlyát.

Az ügy azonban korántsem került lezárásra, ugyanis Ongwen ügyvédje, Krispus Ayena Odongo fellebbezést kér az ítélet ellen. A fellebbezés alapját a fentebb említett tény adja, mely szerint a kilencévesen elrabolt gyermek számára az LRA kötelékeiben való nevelkedés olyan súlyos lelki és mentális torzulásokat okozott, amelyek birtokában ítélőképessége erősen sérült. A másik pont, amire a fellebbezés során támaszkodhatnak, hogy Ongwen ex-felesége is felszólalt, ami viszont ellentétes a hatályos jogszabályokkal. A védelem továbbá igényt nyújtott be a teljes, ezer oldalt meghaladó joganyag angolról acholi nyelvre való fordítására, mivel a vádlott nem beszéli az angol nyelvet.

Tervezett hazatérésük előtt pár nappal, tizenöt tigrayi származású etióp békefenntartó kérvényezte a menedékjogot Dél-Szudánban. ENSZ tisztviselők szerint a tigrayi békefenntartók származásuk miatti retorzióktól tartva félnek hazatérni Etiópiába, ahol tavaly évvégén indítottak támadást a kormányerők Tigray tartomány ellen.

„Kérték, hogy maradjanak. Minden támogatást megkapnak a dél-szudáni menekültügyi minisztériumtól. […] Az ENSZ menekültügyi szerve, az UNHCR felvette a kapcsolatot az ügyben a dél-szudáni hatóságokkal.” – nyilatkozta Dujarric ENSZ-szóvivő.

Az ENSZ egy új jelentésben számolt be a kritikus alultápláltsági helyzetről, amely Etiópia Tigray régióját sújtja a kirobbant polgárháborús helyzetben. A humanitárius segélyek átadásának fő akadályaként a folyamatos bizonytalanságot, a bürokráciát és a „különféle fegyveres szereplők” jelenlétét nevezte meg a jelentés.

Az etióp Vöröskereszt még februárban figyelmeztetett, a Tigrayban élő hatmillió ember 80 százaléka még mindig elérhetetlen a humanitárius szervezetek számára. Amennyiben nem áll be változás ezen a téren, a következő hónapokban akár több tízezer ember halhat éhen.

Egyes beszámolók szerint, a külvilágtól elvágott Tigrayban körülbelül 750 embert mészároltak le kormányerők az eritreai szövetségesiekkel és amharai milíciákkal közösen az etióp ortodoxok szent helyén, Akszumban.

Helyi források szerint a konfliktust kezdettől fogva bonyolítja, hogy eritreai csapatok is részt vesznek benne. Az etióp kormány ezt tagadja, de több bizonyíték is arra utal, hogy a szomszédos Eritrea katonái állomásoznak Tigray keleti és északnyugati részén.

Február 9-én éjjel fegyveresek csaptak le egy az ugandai határhoz közel fekvő településre Kongó északkeleti felében. A támadást követően kivonult a kongói hadsereg. A térség biztosítása során üldözésre utaló nyomokat fedeztek fel. A faluban életét vesztett 10 civilen felül további áldozatokat találtak a környező területeken.

Pár nappal később február 15-én újabb rajtaütés történt, amely során 3 katona és 13 civil vesztette életét ismételten az ország északkeleti részén. Vasárnap a Ndalya településre beérve a fegyveresek tüzet nyitottak a lakosságra, majd felgyújtották a helyi katolikus templomot. A támadás hírére a helyszínre érkező katonák visszaverték a támadókat, ennek során veszíthették életüket a fent említett egyenruhások. A hadsereg véleménye, hogy a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) felelősek a korábbi és az újabb agresszióért is. A feltételezést alátámaszthatja, hogy korábban számos olyan támadásért vállalt felelősséget az Iszlám Állam, amelyet az ADF milicisták hajtottak végre.

A fegyveres csoport az elmúlt évben körülbelül 850 ember halálát okozta. Mindazonáltal az ENSZ még nem talált közvetlen kapcsolatot a két csoport között. Ezt követően sajnálatos módon egy európai tisztviselőt és kíséretét is utolérte a növekvő agresszió.

Luca Attanasio Kongói olasz nagykövet és kísérete az ENSZ Világélelmezési Programjának keretében utazott február 23-án egy iskola felé az ország azon részén, ahol a korábbi támadások is történtek. Az út során hat fegyveres megállította a két autóból álló konvojt, végeztek a sofőrrel és elrabolták a két olasz állampolgárt. A kongói hadsereg társulva vadőrökkel megkísérelte a túszok kiszabadítását, viszont a kialakult tűzharc során találat érte a foglyokat. Attanasio egy órával később kórházban vesztette életét.

Február 24-én egy nappal az őket ért támadás után ért földet a nagykövet és testőrének, Vittorio Iacovacc-nak a testét hazaszállító gép. Az olasz miniszterelnök Mario Draghi is jelen volt a gép fogadásakor, támogatva az elhunytak családjait. Katonai tiszteletadás mellett a temetésre 25-én került sor.

A kongói belügyminiszter a Hutu lázadó milíciát, Demokratikus Erők Ruanda Felszabadításáért (FDLR) vádolja a támadásért, azonban azok elutasították a vádakat, mondván ilyen gyáva gyilkosságokban ők nem vesznek részt. Az olasz Carabinieri rendőri erői a helyszínre utazva megkezdték az információgyűjtést, amelyet teljeskörű nyomozás fog követni.

A Kongói miniszterelnökség kijelentette, hogy ezentúl megfelelő egyeztetés nélkül a diplomáciai megbízottak nem hagyhatják el a főváros területét. A kijelentést két anonimitást kérő diplomata kommentálta, akik szerint ez sértheti a Bécsi Egyezményt.

Közeledve a 2021. évi augusztus 12-i választásokhoz Zambia belügyminisztere, Stephen Kampyongo egy tartományi rendőrkapitányság felújítását követően biztosította a minisztériumi támogatásról az egyenruhásokat, és hangsúlyozta, hogy az országban a béke és a nyugalom megteremtése folyamatban van. Kampyongo utasította a Réz-öv tartomány (Copperbelt Province) rendőrségi parancsnokságát a munka azonnali megkezdésére, illetve az új eszközökkel való megismerkedésre, hogy a lehető leghamarabb tudjanak hatásosan fellépni az erőszak bármely formája ellen, legyen az akár politikai eredetű is. Japhen Mwakalombe, a tartomány minisztere leszögezte, hogy ez több mint munkahelyek teremtése, mivel biztonság nélkül fejlődés sincs, tehát mindez elengedhetetlen a befektetők behívásához.

Állami megemlékezés zajlott Luandában azokért, akik az Angola függetlenségéért vívott harc során estek el. Ezzel egy időben több száz fős zavargás zajlott a fővárosban. Ezek a megmozdulások 2020 második felében kezdődtek és ennek nyomán zajlottak a mostani események is, amelyek ellen a rendőrség fellépni kényszerült, mivel a tüntetés túllépte a demonstráció legális kereteit.

A tömeg ellen könnygázt vetettek be a hatóságok és körülbelül 100 főre teszik az előállítottak számát. A tüntetők az országot érintő gazdasági és politikai válság miatt kezdtek utcára vonulni azzal a szlogennel, hogy: „45 év az túl sok”, amely a kormányzó párt hosszadalmas uralmára utal az 1975-ös függetlenedéstől számítva. A mostani megmozdulások gyújtópontja 10 tüntető lelövése volt, akik ellen a fegyveresek egy a fővárostól keletre lévő gyémántbányász régióban vonultak ki. A hatóságok jelentése szerint azonban szeparatista csoport ellen léptek fel. Az eset a Human Rights Watch figyelmét is felkeltette, mivel valószínűsíthetőleg a testeket a közeli folyóba dobták. Az ellenzéki Unita párt mészárlásnak minősítette az esetet és a belügyminiszterhez fordult.

Ngozi Okonjo-Iweala lett a WTO új főigazgatója. Okonjo-Iweala megválasztása sokat váratott magára, mivel a Trump adminisztráció vétója miatt a konszenzusos döntéshozatalra épülő szervezetben nem történt érdemi előrelépés, és az Egyesült Államok hivatalosan sokáig Yoo Myung-hee-t, Dél-Korea kereskedelmi miniszterét támogatta. Az új elnök, Joe Biden azonban támogatásáról biztosította a jelöltet, így február 15-én a kereskedelmi szervezet 164 tagja megválasztotta új főigazgatóját. Okonjo-Iweala két alkalommal is betöltötte a pénzügyminiszteri pozíciót hazájában, Nigériában és tevékenyen részt vett az állami hitelek mértékének visszaszorításában. 2006-ban külügyminiszterként is szolgálta hazáját, illetve több éves tapasztalattal rendelkezik a Világbanknál eltöltött éveinek köszönhetően. Az Afrikai Unió szakosított ügynökségének elnökeként, a kormányok időjárás és környezet okozta katasztrófák elhárítására vonatkozó képességeinek fejlesztéséért dolgozott 2013-ban.

Mint a Világkereskedelmi Szervezet új elnöke, több kihívással is szembe kell néznie Okonjo-Iwealanak. Ezek egyike Amerika és Kína versengésének kezelése és a kereskedelmi háború generálta utórengések csökkentése. Biden a diplomáciai és nemzetközi intézmények által közvetített tárgyalásos megoldások mellett áll ki, a Kongresszus és az amerikai politika továbbra sem fogja tolerálni a feltörekvő ázsiai kihívót a gazdasági térben.

Az új stratégia prioritásairól a főigazgató kijelentései mellett, az is árulkodik, hogy a Gavi, The Vaccine Alliance nevű cég igazgatótanácsának vezetőjeként jó ideje kiáll az alapvető oltások széleskörű elérhetőségéért, különösen a szegényebb országok között. A COVID-19 elleni oltóanyagok minél szélesebb körű elosztásához szükséges gazdasági háttér megteremtését vehetjük az egyik fő csapásiránynak az elkövetkezőkben.

Antonio Guterres ENSZ főtitkár további 2750 katona és 940 rendőr bevetésére tett javaslatot, amelyet még jóvá kell hagynia a Biztonsági Tanácsnak, de a decemberben lezajlott elnökválasztás alatt kiújult harcok kapcsán indokolt a kezdeményezés. Faustin-Archange Touadéra, aki második mandátumát tölti mint elnök, azonban ezt az eredményt több lázadó csoport és a tíz évig regnáló elnök François Bozizé mögé beállt ellenzék is megkérdőjelezi. A választások alatt a lázadók egyre több területet foglaltak el a főváros körül. Az előretörést az Oroszország által küldött fegyveres erők és az ENSZ MINUSCA misszió katonái állították meg. Az események rámutattak, hogy az ország a lázadók és a kormány között megkötött béke ellenére sem haladt előrébb a stabilitás útján, így a lakosság védelmére bevetett missziós csapatokra még inkább szükség lehet a jövőben.

Február hónapban Nigériában számos Boko Haram által elkövetett terrortámadás történt. A Zamfara államban történt 279 iskolás lány elrablása, mely hasonlóságot mutat a 2014-es chiboki lányok elrablásához, a terrorcsoport egyik legnagyobb áldozatot érintő támadásának számít. Miután a kormány tárgyalásokat indított a terrorszervezettel, elfogott terroristák szabadon engedése és pénz ellenében az összes lány hazatérhetett. A Boko Haram emellett közzétett egy videót egy, korábban az északkeleti Borno államban elrabolt segélymunkásról, több mint egy hónappal elrablása után, melyben a kormányt arra kéri, tárgyaljon a szervezettel kiszabadításáról. A csoport tevékenysége kihat a Nigériával szomszédos Niger, Csád és Kamerun országokra is, mélyítve a társadalmi problémákat és csökkentve az oktatás minőségét.

Eközben Nigerben lezajlottak az országos választások, melyek eredményeképp Mohamed Bazoum lett az ország új elnöke. A politikai riválisa és az ország előző elnöke, Mahamane Ousmane, ellenfele győzelme után választási csalásra hivatkozott. Az eredmény kihirdetését követően országszerte tüntetések kezdődtek, melyek során több ember életét vesztette, további 400-at pedig letartóztattak. Bazoum a történtek ellenére sem hajlandó megosztani a hatalmat az ellenzékkel.

Csádban szintén 2021-ben fognak lezajlani a választások. A jelenlegi elnök, Idriss Deby ezeken már hatodik alkalommal indult, és minden eszközt bevet ahhoz, hogy megfélemlítse politikai ellenfeleit. Yaya Dillo, ellenzéki vezető otthonát egyik reggel a kormányerők megtámadták, meggyilkolva több családtagját is, köztük édesanyját és fiát. A történtek hatására országszerte tüntetések kezdődtek, a szintén Deby ellen induló politikus, Saleh Kebzabo pedig bejelentette, visszavonul a választásoktól.

A Burkina Faso-i biztonsági erők jelentése szerint február 18-án dzsihádista fegyveresek támadták meg egy távolsági busz utasait az ország északi területén. A támadás Odulan provinciában történt, amely az ország Nigerrel szomszédos határvidékén található.  A biztonsági erők beszámolója szerint a támadásban nyolcan vesztették életüket, valamint ugyanennyien sérültek meg. Az elmúlt év során több tucatnyian vesztették életüket hasonló támadásokban Burkina Faso északi provinciáiban.

Hat hónappal az Ibrahim Boubacar Keïta elnököt megbuktató katonai puccs után nyilvánosságra hozta legfontosabb elképzeléseit az ideiglenes kormányt vezető Moctar Ouane miniszterelnök.  A miniszterelnök szerint mivel az ország jelenleg több fenyegetéssel néz szembe kiemelten fontos az ország nemzetbiztonsági rendszerének és demokratikus intézményrendszerének megerősítése.  A miniszterelnök emellett kiemelte a korrupció elleni harc szükségességét, valamint szót ejtett az ország alkotmányának esetleges reformjáról is.

Az ENSZ Maliban állomásozó MINUSMA missziójának Doutenza közelében található táborát iszlamista fegyveresek támadták meg. A támadás során életét vesztette egy togói békefenntartó, valamint több mint húszan megsérültek.  A misszió parancsnoka Mahamat Saleh Annadif nyilatkozatban jelentette be, hogy a támadókat visszaverték, valamint elítélte a békefenntartók elleni támadásokat. A MINUSMA bejelentése szerint a sérülteket azonnal korházba szállítják és folytatják a „béke ellenségeinek” nevezett iszlamisták és különböző lázadó csoportok visszaszorítását.

Antonio Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára nyilatkozatban ítélte el a szervezet Maliban működő MINUSMA misszióját ért támadást.  A Mali középső részén található Doutenza közelében egy támadás során életét vesztette egy togói békefenntartó, további 27-en pedig megsérültek. A főtitkár nyilatkozatában részvétét fejezte ki az áldozat családjának és felszólította Mali biztonsági erőit, hogy tegyenek meg mindent a tettes kézre kerítésének érdekében.

Szenegál a szomszédos Bissau-Guinea támogatásával katonai offenzívát indított az 1982 óta a Casamance régió függetlenségéért küzdő Casamance Demokratikus Erők Mozgalma (MFDC) ellen. A szenegáli hadsereg azért vonult be a térségbe, hogy megállítsa az MDFC erőit a tartomány lakosainak terrorizálásában. A hadsereg jelentései szerint sikerült elfoglalni a lázadó erők több bázisát, akik így jelentősen visszaszorultak a tartományon belül.  Elemzők szerint a regionális politika alakulása és a lázadók által elkövetett atrocitások jelentősen hozzájárultak a hadsereg sikereihez.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által közzétett felmérés szerint 2020 során 73%-kal csökkent az Észak-Afrikából a Perzsa öböl országaiba irányuló migráció.  A szervezet kiemeli, hogy a jelentős csökkenés azért is meglepő, mivel az Afrikából induló Jemenen keresztülhaladó és az öbölországokba vezető migrációs útvonal az elmúlt 4 évben magas kihasználtsággal működött a Jemenben dúló polgárháború ellenére is.  Az IOM a térség országaival együttműködve dolgozik a régiót érintő migrációs problémák megoldásán.

Írta: Hende Olivér, Márkus Gergely, Palkovics Dóra, Párducz Árpád, Tóth Milán, Ustea Dóra, Kovács Ádám

Szerkesztette: Kovács Ádám

Címlapkép: Nigériai emberrablás – Első évforduló. Abuja, 2014. április 15. 2015. április 15-én közreadott kép résztvevőkről az észak-nigériai Chibok városban elrabolt iskoláslányok emlékére rendezett virrasztáson Abujában 2015. április 14-én, az emberrablás első évfordulóján. A Nigéria északi részén 2009 óta lázadást folytató, Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet 2014. április 14-én 276 növendéket rabolt el egy bentlakásos középiskolából Chibokban. Közülük 219-en azóta sem kerültek elő. (Forrás: MTI/EPA)

A Afrika 01 – Afrika hírfigyelő, 2021. feburár bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a férfit európai elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok fogták el, majd az osztrák hatóságok közreműködésével 2020 júliusában szállították Magyarországra, ahol gyanúsítotti kihallgatása után őrizetbe vették. A vádirat szerint a férfi és a nő a 2000-es évek elején ismerkedett meg, élettársi kapcsolatukból gyermek is született. A nő 2006 elején – bár tartott a férfitől – úgy döntött, hogy elhagyja. Egy bérelt ingatlanba költözött Szentesen, és már mással tervezte a jövőjét. A férfi ezt látszólag elfogadta, valójában azonban elhatározta, hogy megöli a nőt, ezzel pedig megszerzi közös gyermekük felügyeleti jogát.

A vádlott tudta, hol lakik a nő és azt is, hogy az ingatlant kutyával őrzik, ezért mérget szerzett be, eltervezte a gyilkosságot, és várta az alkalmat. A nő 2006. július 21-én este a gyerekkel volt otthon. A vád szerint a férfi – aznap este és másnap reggel között valamikor – bement a szentesi lakóingatlanba, megmérgezte a házőrző kutyát, majd közös gyermeküket a házban hagyva elhurcolta a nőt. Ezután ismeretlen helyen bántalmazta volt élettársát, aki ennek következtében meghalt. A férfi ezután a Tiszába rejtette a nő holttestét.

A vádlott azt a látszatot akarta kelteni, hogy a nő önként távozott az ingatlanból, ezért magával vitte a sértett biciklijét, majd reggel megjelent a nő szüleinél azzal, hogy nem tudja elérni a lányukat. A nő apja ezután átmászott a kerítésen, és a házban egyedül találta a kétéves gyermeket. A nő eltűnését még aznap bejelentette a rendőrségen. A nő holttestét 2007 nyarán megtalálta egy horgász, akkor azonban nem tudták azonosítani. A büntetőeljárás során felmerült adatok alapján végül 2020-ban azonosították az áldozatot.

A Fővárosi Főügyészség a jelenleg is letartóztatásban lévő férfival szemben előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Szegedi Törvényszékre, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

The post Vádat emeltek a 15 évvel ezelőtti szentesi gyilkosság ügyében appeared first on .

A nemzeti hírügynökség január végén írt arról, hogy fellebbezett a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a Viking Idun ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletét elrendelő végzés ellen. A vádhatóság azt kifogásolta, hogy a bíróság nem írt elő személyes, csak telefonos jelentkezési kötelezettséget a gyanúsítottnak. A Hableány sétahajónak 2019. május 29-én nekiütközött Budapesten, a Margit híd közelében a Viking Sigyn szállodahajó. Az ezután elsüllyedő sétahajón 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast a mai napig keresnek a hatóságok.

A Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette, hogy a kapitány Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész ugyancsak januárban közleményben tájékoztatott arról, hogy indítványozták: a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal, változatlan feltételekkel hosszabbítsa meg, utasítsa el a védőnek a megszüntetésre irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

E végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélése szerint a telefonos jelentkezés a mai technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

Az ügyészségi fellebbezésre akkor a Fővárosi Törvényszék is reagált, és a járványhelyzettel indokolta a Budai Központi Kerületi Bíróság döntését. Közleményükben akkor azt írták: a járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsítottnak korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – érveltek akkor.

A Fővárosi Törvényszék a döntés indoklásáról addig nem ad tájékoztatást, amíg az érintettek – így az Ukrajnában tartózkodó hajóskapitány – meg nem kapják a határozatot.

The post Dunai hajóbaleset: telefonos bűnügyi felügyelet alatt marad a Viking Idun kapitánya appeared first on .

Megzavart alvásciklus, zajos szomszédok, felismerhetetlenné vált világ: a koronavírus-járvány miatti korlátozások a nagyváros hírhedt mosómedvéit is sújtják. Mivel a lakosok a korlátozások miatt sokat vannak otthon, megnőtt a találkozások száma is. Tavaly 62 százalékkal emelkedett a lakosok elleni mosómedve-támadások száma a torontói egészségügyi szolgálat adatai szerint. Azonban a harapások és karmolások nem írhatók teljesen az agresszívebb állatok számlájára, a lakosok is hibásak.

“Velem naponta jönnek szembe mosómedvék. Lehet, hogy van köztük agresszív, különösen, ha kicsinyei születtek. De a legtöbb esetben semmi nem változott velük, sokkal inkább az emberekkel, akik többet vannak otthon, és sajnos ettől egyre feszültebbek lesznek” — mondta Derick McChesney, egy torontói vadvédelmi cég tulajdonosa. A város figyelmeztette a lakosokat, hogy ne közeledjenek a mosómedvékhez, ne simogassák, ne etessék őket, mert ez elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a félénk állatok támadni kényszerülnek.

Egyes torontóiak azonban elkezdték jobban megismerni a mosómedvéket. A lakástulajdonosok gyorsan rájöttek, hogy a kis állatok napközben olyan otthonokban alszanak, amelyek ilyenkor üresek.

“Egyedülálló képességük, hogy rájönnek, melyik a ház legcsendesebb helye, szeretik közvetlenül a hálószoba fölé befészkelni magukat, itt tudnak jót aludni napközben” – magyarázta McChesney.

Amellett, hogy a lakók mostanában több zörgést hallanak a falak mögül, elkezdték észrevenni a mosómedvéken a fajt sújtó betegséget, amelyre váladékos szemük és imbolygó járásuk utal: az emberre veszélytelen szopornyicát. A beteg állatban megszűnik az embertől való félelem, ezért ha fenyegetve érzi magát, könnyebben támad. A szakemberek figyelmeztették a lakosokat, hogy beteg állathoz ne közelítsenek. Tavaly 13 712 alkalommal értesítették a torontói állategészségügyi hatóságot beteg mosómedvék miatt, előzőleg ez a szám 4172 volt.

Az új koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések a vadvilág és a városlakók közeledésére is alkalmat adtak: az elmúlt hónapokban prérifarkasok, rókák és szarvasfélék is egyre gyakrabban bukkantak fel Torontóban.

The post És még ez is: simogatással terrorizálják a mosómedvéket a torontóiak appeared first on .

A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a horgászengedéllyel rendelkező 37 éves férfi tavaly júniusban Balatonkenesénél kifogott egy 17 kilós és egy 28 kilós pontyot. A nagyobbik egy 120 centiméter hosszú, kapitális méretű ponty volt, amelyet korábban – fényképeken is megörökítve – már többször kifogtak a Balatonból. Ezúttal azonban a horgász a halakat eladta egy Tolna megyei horgásztó tógazdájának, 345 ezer forintért, holott a halak valós értéke 535 ezer 500 forint volt.

Az egyik pontyot később kifogták a horgásztóból is, és a sikert büszkén posztolták az interneten, majd a halat visszaengedték a tóba. A balatoni halgazdálkodást végző társaság azonban jelezte a tógazdának, hogy a hal – amelynek azonosítását jellegzetes sérülései megkönnyítették – a Balatonból való. A következő kifogáskor így értesítették a cég munkatársait, akik a halat elszállították és visszaengedték eredeti élőhelyére.

A horgász és a halastó gazdája ellen lopás miatt emeltek vádat. A bíróság tárgyalás mellőzésével a két férfit két-két évre próbára bocsátotta, a haltolvaj ellen emellett vagyonelkobzást alkalmazott. A végzés nem jogerős.

The post Horgász a pácban, avagy nem könnyű manapság óriási pontynak lenni appeared first on .

A 36 éves algériai állampolgár Bari börtönében tölti kétéves szabadságvesztését, amelyet egy másik ügyben szabtak ki rá. Júniusban szabadult volna. 2019 májusában tartóztatták le a dél-olaszországi város menekülttáborában, mert olyan hamis dokumentumokat találtak nála, amelyekkel szabadon mozoghatott a schengeni övezetben. Az olasz terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) és az állami rendőrség ezt követően indított ellene mélyreható vizsgálatot, amelynek eredményeit most közölték.

Az Athmane Touami, valamint Tomi Mahraz néven is ismert férfi a fivéreivel, Mehdi és Lyes Touammival együtt 2010 óta ismert az európai hatóságok előtt. A három testvér kezdetben Brüsszelben tevékenykedett zsebesként, valamint dokumentumokat is hamisítottak. Radikalizálódtak, és kapcsolatba kerültek az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezetnek azzal a csoportjával, amelyből a 2015-ös párizsi merényletek elkövetői is kikerültek.

Az olasz hatóságok szerint Touami szoros kapcsolatban állt többek között azzal a három dzsihadistával, aki a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozatban betört a Bataclan klubba, és megölt kilencven embert és megsebesített több mint 350-et. Baráti viszonyban volt azokkal is, akik a koncertterem elleni támadással egy időben Párizs belvárosában hat kávéház, bár és étterem teraszán végeztek 39 emberrel, és hamis papírokat és logisztikai hátteret biztosított nekik.

Mindannyian ugyanannak a terrorista sejtnek a tagjai, amelynek szálai Szíriából és Algériából Olaszországon keresztül Spanyolországba, Franciaországba és Belgiumba vezetnek – közölték az olasz hatóságok a nyomozás eredményei alapján.

Az franciaországi terrortámadások ügyében azonosított algériai férfi kapcsolatban állt Chérif Kouachi francia dzsihadistával is, aki a testvérével 2015. január 7-én behatolt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, 11-et megsebesítettek. Szintén kapcsolatban állt társukkal, Amédy Coulibalyval, aki 2015. január 8-án lelőtt egy rendőrt a francia főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.

A 2015-ös franciaországi merényletsorozat szálai kezdettől fogva Bari felé vezettek: a novemberi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélőjéről, a Párizsban fogva tartott Salah Abdeslamról kiderült, hogy több alkalommal mozgott az Iszlám Állam terrorszervezet uralta szíriai harcterek és Európa között Olaszországot használva folyosóként, és az első állomása mindig Bari volt, ahol az Iszlám Állam tagjai könnyűszerrel jutottak hamis dokumentumokhoz, szálláshoz és pénzhez a továbbutazáshoz.

Az algériai férfit 2015 júliusában, vagyis a novemberi merényletek előtt néhány hónappal őrizetbe vették a Párizs és Milánó közötti vonaton hamis dokumentumok birtoklása miatt. A terrortámadás után, 2015 novemberében, Athmane Touami egyik fivérének párizsi lakásában hamis dokumentumokat, valamint mobiltelefonokat, az Iszlám Állammal kapcsolatos felvételeket foglaltak le.

A párizsi merényleteket követően Touaminak nyoma veszett, majd 2019-ben Bari migránstáborában tartóztatták le.

The post A 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel kapcsolatban álló férfit azonosítottak Olaszországban appeared first on .

Pirger Csaba közölte: a 29 éves férfi a lakásán lévő számítógépére, illetve a mobiltelefonjára 2018-tól töltött le olyan pornográf kép- és videofelvételeket, amelyeken kisfiúk, illetve velük együtt felnőtt férfiak is láthatók. A férfi 2019 márciusában több száz közösségi felhasználónak küldött ezekből a felvételekből.

A rendőrség 2020 márciusában tartott az ügyben házkutatást, ekkor lefoglalták a férfi számítógépének merevlemezét és a mobiltelefonját, amelyeken több tucatnyi, gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf kép- és videofelvételt tárolt.

A bűncselekménnyel összefüggésben a Nagykanizsai Járási Ügyészség gyermekpornográfia miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Kisfiúkról készült pornográf felvételeket terjesztett egy zalai férfi appeared first on .

Blinken azt írta, hogy tárgyalóasztalhoz ültetné a szembenálló feleket egy, az ENSZ közvetítésével megrendezett konferencia keretében, amelyen részt vennének Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán, India és az Egyesült Államok küldöttei is, annak érdekében, hogy megegyezzenek a “béke támogatásának egységes megközelítéséről”.

Felszólította az afgán kormányt és a tálibokat, hogy a következő hetekben tartsanak magas szintű tárgyalásokat Törökországban, ahol kidolgozhatnának egy újragondolt javaslatot egy 90 napos fegyverszünetről. A miniszter egyben felkérte Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízottat, hogy ossza meg a felekkel a tárgyalások felgyorsítására tett írásbeli javaslatokat.

Blinken egyértelművé tette azt is, hogy a Joe Biden vezette kormány továbbra is tanulmányozza az Afganisztánban állomásozó körülbelül 2500 amerikai katona “teljes kivonásának” lehetőségét az előző adminisztráció által egyeztetett május 1-jei határidőig – tájékoztatott a TOLONews. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a csatorna értesüléseit. “Nem született még semmifajta döntés a május 1-je utáni afganisztáni katonai jelenlétünkről. Egyelőre nem vetettünk el egyetlen lehetőséget sem” – írták.

The post Az afgán békefolyamat felgyorsítását javasolja az amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az eseményen egyperces néma főhajtással emlékeztek a terrorizmus áldozataira.

“Nem szerezhetjük vissza az elvesztett életeket, nem tudjuk megsemmisíteni a sötét múltat úgy, ahogy most megsemmisítettük ezeket a fegyvereket” – fogalmazott a spanyol miniszterelnök, aki szerint a fegyverek elpusztítása a jogállam és a demokrácia terrorizmus feletti győzelmét jelképezi. Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy helyre kell hozni a terrorizmus miatt elszenvedett fájdalmat, fényt kell deríteni a még megoldatlan terrorista bűncselekményekre és küzdeni kell a felejtés ellen.

Az 1977 és 2005 között elkobzott fegyverek kilencven százalékban az Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezettől származnak, a többit a szélsőbaloldali Október 1. Antifasiszta Ellenállási Csoportok (GRAPO) nevű terrorista csoport használta.

Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoport 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, és 2018 májusában feloszlatta magát. Elfogott tagjai közül jelenleg mintegy 250-en ülnek börtönben Spanyolországban, körülbelül ötvenen Franciaországban. A véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több nyolcszáz gyilkosságot írnak, amelyekből több mint 300 máig felderítetlen.

The post Spanyolországban több mint ezer, terroristáktól elkobzott lőfegyvert semmisítettek meg appeared first on .

A vádirat szerint a harmincéves férfi 2019. augusztus 21-én egy idős nő nyakláncát próbálta megszerezni, megragadta, megrántotta, és közben ököllel mellkason ütötte a nőt, majd a nyakláncon lévő medállal elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az ütés következtében eltört a szegycsontja.

Pár nappal később a vádlott egy 81 éves nőt támadott meg, a nyakából hirtelen mozdulattal kitépte arany nyakláncát. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfival, mint többszörös visszaesővel szemben rablás, súlyos testi sértés, valamint kifosztás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és tíz év fegyházbüntetésre ítélte, továbbá megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság elrendelte a terhelt egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év három hónap börtönbüntetésének végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság a terhelt letartóztatását fenntartotta, ez a végzés végleges – közölte Ibolya Tibor főügyész.

The post Tíz év fegyházra ítéltek egy visszaeső rablót appeared first on .

A jelentések szerint a fenyegetés egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélethez kapcsolódik, miszerint Donald Trump március 4-én ismét hatalomra kerül, és ezzel párhuzamosan ezrek érkeznek a fővárosba, hogy megpróbálják eltávolítani a demokratákat hivatalukból. Eredetileg március 4. volt az elnöki beiktatás napja az Egyesült Államokban, amelyet 1933-ban változtattak január 20-ára.

A hatóságok megfigyelték például a Three Percenters nevű, kormányellenes fegyveres csoport tagjai közötti internetes beszélgetéseket, amelyekben szó volt a Capitolium elleni esetleges csütörtöki támadásról. A Three Percenters tagjai közül többen részt vettek a törvényhozás épületének január 6-ai megtámadásában.

Trump hívei január elején megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatású beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

A kongresszus alsóháza szerda este befejezte heti munkáját. A felsőháznak, azaz a szenátusnak azonban csütörtökön is mozgalmas napja van. A rendőrség fokozott erőkkel védi a Capitoliumot és környékét, valamint a Nemzeti Gárda körülbelül 5200 tagja is az amerikai fővárosban van Joe Biden beiktatása óta. A törvényhozás épületét továbbra is magas kerítés veszi körül, amelyet még január 6. után állítottak fel a Capitolium körül.

The post Fokozott készültségbe helyezték a rendvédelmi szerveket a Capitoliumnál appeared first on .

Ferenc pápa látogatása kétségtelenül felhívja a figyelmet az országban élő keresztények helyzetére, ami azért fontos, mert Irakot tartják a keleti kereszténység bölcsőjének, ahol egészen a 14. századig az iraki lakosság többségében keresztény volt. A Közel-Keleten az elmúlt két évtizedben a keresztény népesség száma jelentősen lecsökkent; amíg 1984-ben a népszámlálás szerint 1,4 millió iraki vallotta magát kereszténynek, addig ez manapság csupán 250 ezer főre tehető.

A keresztényeket érő széles körű üldözés a 2003-as iraki intervenció óta vált súlyosabbá. Főleg a nyugati erőknek dolgozó keresztény lakosságot érték terrorista támadások, őket ugyanis munkájuk miatt az irakiak árulónak minősítették. Az iraki háború alatt kb. 850 ezer keresztény hagyta el az országot.

Az ott maradottak helyzete még bizonytalanabbá vált, amikor az Iszlám Állam 2014-től hatalmat gyakorolt Irak északi régiójában, kiutasítva a keresztényeket a Ninivei-síkságról. Jelentések szerint több ezer otthont sajátított ki magának illegálisan az ISIS. Ennek okán a keresztények több, mint 40%-a hagyta el hazáját. Ezen felül az iszlamista csoport keresztény egyházi vezetőket is elrabolt és meggyilkolt.

A keresztények helyzete 2017 végén enyhült, amikor az iraki hatóságok bejelentették győzelmüket az Iszlám Állam felett. Az elmúlt pár évben több ezer család költözött vissza a térségbe.

Az elmúlt évtizedek politikai változásaival a muszlim-keresztény kapcsolatok is megromlottak. Ezen segíthet Ferenc pápa és a nagyajatollah találkozása. A síita vezető látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságban, az alkotmányban biztosított jogokkal kell élniük Irakban, amelyek hasonlóak a többi állampolgáréhoz .

A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt, ami nagyon ritka. A találkozó azért is jelentős, mert a koronavírus-járvány kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa (aki megkapta már a járvány elleni oltást) külföldi útra ment. Egyikük sem viselt maszkot annak ellenére, hogy Irakban a fertőzöttek száma ismét megnőtt.

Nem a Covid-19 az egyetlen probléma, ami a pápa látogatását beárnyékolja; az elmúlt hónapokban ugyanis több robbantás is történt Irakban.

Január 21-én öngyilkos merénylők hajtottak végre robbantást az iraki főváros egy népszerű, használt ruhákat áruló piacán, a Tajarán téren. A kettős öngyilkos merényletben legalább 32-en hunytak el és több, mint 100 ember sérült meg, akik kórházi ellátásra szorulnak. Bár egy ideig nem volt biztos, hogy ki felelős a történtekért, végül a támadást követő éjjelen az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a történteket.

A hónap közepén rakétacsapások érték Kurdisztán Autonóm Régió fővárosának, Erbílnek környékét. A támadás a város repülőterének közelében történt, ahol az iraki koalíciós erők amerikai katonai bázisa is található. A rakétatámadás során egy, az Egyesült Államoknak dolgozó külföldi polgári munkatárs hunyt el és legalább kilenc ember sebesült meg.

Február 20-án bejelentették, hogy Balad városában lévő légitámaszponton, ahol amerikai repülőgépeket is tárolnak, négy rakéta csapódott be. Ezúttal halálos áldozatról nem, csak sebesültekről számoltak be. Mindkét támadás esetén az elkövető nagy valószínűséggel iráni támogatású síita fegyveres csoport, a Guardian of the Blood volt.

Az Iránhoz köthető fegyveres csoportok célja, hogy a külföldi erők hagyják el Irakot. A baladi támadás valószínűleg a NATO azon bejelentésére volt válaszlépés, miszerint jelentősen megnövelik az Iszlám Állam legyőzésére szolgáló iraki misszió létszámát.

Ferenc pápa látogatása során kijelentette, hogy az ellenségeskedés, a szélsőségesség és az erőszak vallásárulás.

Ferenc pápa iraki utazása valóban történelmi jelentőségű és mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalmi feszültségek enyhüljenek az országban, ezáltal egy békésen együtt élő, egységesebb nép élhessen az oly sokat szenvedett Irakban. Ez most különösen lényeges, hiszen októberben (június helyett) parlamenti választásokat tartanak az országban, ám 2019 ősze óta folyamatosan tüntetések vannak, amelyek a kilátástalan gazdasági helyzetről, a korrupcióról, és a külföldi befolyás ellen szólnak.

Felhasznált irodalom:

Haider, Huma: The Persecution of Christians in the Middle East (online elérhető: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/59786a0040f0b65dcb00000a/042-Persecution-of-Christians-in-the-Middle-East.pdf letöltés ideje: 2021. március 5.)

Kis-Benedek József: Keresztények helyzete a MENA térségben (online elérhető: http://real.mtak.hu/93602/1/2018ebenedek.pdf letöltés ideje: 2021. március 5.)

Címlapkép: Nedzsef, 2021. március 6.
A Vatikáni Média által közreadott képen Ferenc pápát (j) fogadja Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták legbefolyásosabb vezetője Nedzsefben 2021. március 6-án, a pápa négynapos iraki látogatásának második napján. Ferenc személyében az első római katolikus egyházfő keresi fel Irakot.
(Forrás: MTI/AP/Vatikáni Média)

A A „remény zarándoka” Irakban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához csatlakozva az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használatát figyelik országszerte a rendőrök.

Az egyhetes ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják.

The post ORFK: megkezdődött a fokozott ellenőrzés az utakon appeared first on .

Mukics Dániel a közleményben azt kérte, akik ezeket a lehetőségeket választják, a pontos elérhetőségekért keressék fel a katasztrófavédelem központi weblapját és a területi szervek honlapját. Személyes ügyfélfogadás változatlanul csak előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés után, a járványügyi intézkedések szigorú betartásával lehetséges – fűzte hozzá a tűzoltó alezredes.

The post OKF: a katasztrófavédelemnél változatlan az ügyfélfogadás rendje appeared first on .

Az elsőt az oroszországi Uljanovszk megye Polivno lőterén március 9-20. között, a másodikat a fehéroroszországi Minszk megye Oszipovics lőterén március 15-27. között fogják megtartani. Mindkét gyakorlaton több száz kommandós vesz majd részt.

Szergej Sojgu orosz és Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter pénteken Moszkvában állapodott meg a közös hadgyakorlatok menetrendjéről, ezek közül a legjelentősebb a Zapad 2021 (Nyugat 2021) fedőnevű gyakorlat lesz. Sojgu a megbeszélések legfontosabb témájaként az orosz-fehérorosz közös légvédelmi rendszer működtetését nevezte meg.

A felek megállapodtak három közös kiképzőközpont kialakításáról is. Ezek közül kettő Oroszországban, Nyizsnyij Novgorod megyében és Kalinyingrád megyében, egy pedig Fehéroroszországban, Grodno megyében fog működni.

The post Közös hadgyakorlatokba kezdenek az orosz és a fehérorosz különleges egységek appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton a www.police.hu oldalon azt írta, a járványhelyzet alatt eddig megszokott rendben – a védelmi intézkedések betartása mellett – folyik a rendőrségen az ügyintézés, de kérik az ügyfélkapuval rendelkezőket, hogy elsősorban az elektronikus ügyintézés lehetőségét válasszák.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében a védelmi intézkedések szigorításáról döntött. Március 8-tól 22-ig az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac kivételével minden üzletet be kell zárni. Emellett minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszerviz-szolgáltatásokat. Az óvodák és az általános iskolák április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki, az iskolák hétfőtől online oktatásra térnek át.

The post A rendőrségen nem módosul az ügyintézés rendje appeared first on .