Biztonságpolitika

Vádat emeltek egy őrző-védő szolgáltatást nyújtó szegedi vállalkozó és társa ellen, mert fiktív számlák felhasználásával csaknem 200 millió forint forgalmi adó befizetését kerülték el 2014-ben – jelentette be a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, az ügyészség a férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és számvitel rendje megsértésének bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A társa ellen bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emeltek vádat.

A vállalkozó egy szegedi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője volt, amely főként őrző-védő szolgáltatást, honlap- és katalóguskészítést, valamint egyéb marketingtevékenységet végzett. A vádirat szerint a férfi által vezetett gazdasági társaság 2014-ben 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.

A cégvezető az adófizetés elkerülése érdekében valótlan tartalmú számlákat fogadott be a társa által vezetett gazdasági társaságtól. Emellett bevallásaiban olyan beszerzéseket is föltüntetett, amelyek mögött nem állt bizonylattal alátámasztott gazdasági kapcsolat. A vádlott ezzel 187 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A társa által irányított gazdasági társaság a fiktív számlák kibocsátásával ehhez mintegy 31 millió forint értékben nyújtott segítséget.

A cégvezető emellett az adóellenőrzések során nem működött együtt a hatóságokkal, iratbemutatási és pótlási kötelezettségének sem tett eleget, valamint a könyvelése sem volt megtalálható – közölte Szanka.

The post Százmilliós adócsalás: hét éves ügy miatt emeltek vádat egy szegedi vállalkozó ellen appeared first on .

Jogerősen egy év nyolc hónap, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a Nyírbátori Járásbíróság egy rendőrre, aki többször bántalmazta és megfenyegette korábbi élettársát – közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.

Resán Dalma közleményében azt írta: a folytatólagosan elkövetett kényszerítés kísérletében, személyi szabadság megsértésében és testi sértésben bűnösnek talált, 2012 óta a készenléti rendőrség tagjaként dolgozó férfit a bíróság lefokozásra is ítélte, azaz az ítélet jogerőre emelkedésének napján elvesztette rendőri tisztségét és megszűnt a munkaviszonya. Az ítéleti tényállás szerint a férfi 2019 júliusában otthonuk udvarán, ittas állapotban szóváltásba keveredett az asszonnyal, akit a kezénél fogva rángatott és lökdösött, majd a hajánál fogva a földön húzott. A nő az éjszakát egy közeli parkban töltötte, de mivel a kora reggeli órákban is szédült, hazament és megkérte a férfit, hogy vigye őt kórházba.

Egy következő alkalommal az agresszív férfi nem engedte ki a lakásból, rángatta, arcon ütötte, és a földre esett nő hátára taposott. Annak ellenére, hogy a pár megbeszélte kapcsolatuk megszüntetését, a férfi 2020 áprilisában is rátámadt élettársára. Az asszonynak sikerült bezárkóznia a fürdőszobába és értesítette a rendőrséget; az ügyben büntetőeljárás indult. A vádlott néhány nappal később fenyegetéssel akarta rábírni a feljelentés visszavonására az asszonyt, aki – félve az újabb bántalmazástól – megpróbálta feljelentését visszavonni, de erre már nem volt lehetősége.

A bántalmazások során a nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, tettét megbánta és bocsánatot kért a jelen lévő sértettől.

The post Felfüggesztett börtönre ítéltek egy rendőrt, aki bántalmazta volt élettársát appeared first on .

Bhután viszonylag keveset szerepel az újságok címlapján. A Dunántúl-méretű terület azonban fontos szerepet tölt be a dél-ázsiai régióban, melyet a következő sorokban próbálok meg kifejteni és bizonyítani.

Történelem

Bhután történelmében hálás szerephez jutott az országot magába foglaló hegység. A természetes védelmet nyújtó hegyvonulatok magas fokú védelmet nyújtottak a külső behatolókkal szemben. Ez persze nem akadályozta meg a Brit Birodalmat abban, hogy az országot 1865-ben a Duar háború következtében aláírt Sinchula Egyezménnyel félgyarmati sorbataszítsa. A teljes alávetettség azonban nem valósult meg. Ez ugyan nagyobb részben a brit gyarmatpolitikának köszönhető, mely nem teljesen kebelezte be az ekkortájt szerzett területeket, de alávetette azokat a brit koronának, és sok esetben inkább csak jelképes kötelezettségeket rótt ki rájuk. Bhután esetében szuverenitásának csorbulása a területek évenkénti „megvásárlását” és külpolitikájának előzetes harmonizálását jelentette.

Az 1907-es évben Bhután királya Ugyen Wangchuck lett, aki a britekkel kialakított jó viszony következtében 1910-ben aláírt egy egyezséget, melynek tartalma meghatározta, hogy a britek nem gyakorolnak közvetlen hatást Bhután belügyeire, azonban külpolitikáját közvetlen irányításuk alá helyezte. Ez a dinamika az Indo-Bhutáni Barátságszerződésben is megújult a frissen függetlenné váló Indiával 1949-ben.

A két ország bilaterális kapcsolata ebből kifolyólag különösen szorossá kovácsolódott. A szerződés gazdasági, politikai és katonai kötelékeket is hordozott. A jelenleg is fennálló szerződés megújításában 2007-ben szövegbe foglalták, hogy a két ország közötti kiemelkedően jó viszonyból adódóan tartózkodnak az egymás elleni agresszív lépésektől, területüket nem használják fel a másik ellen, nemzeti érdekeiket harmonizálják, kereskedelmüket szabaddá teszik. Kiemelik a hadfelszereléssel való kereskedelmet, melynek bhutáni importja szigorúan akkor valósulhat meg, ha az India számára nem jelent veszélyt. A valóságban India a bhutáni fegyveres szervezet legnagyobb beszállítója, (bizonyos esetekben) kiképzője, illetve maga az indiai légierő felelős Bhután légterének ellenőrzéséért.

A két ország közötti kiemelkedő viszony további bizonyítékául szolgál, hogy Bhután az egyetlen dél-ázsiai ország, mely Indiával együtt kimarad a Kínai Népköztársaság által hirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezésből.

Társadalom

Láthatjuk, hogy Bhután esetében a Himalája által való elzártság segített megőrizni rengeteg népcsoportot, hagyományt és számos nyelvet. A 780 ezres népességű országban mintegy 23 különböző nyelvet beszélnek. Ezek közül többnek is ezer fő alatti beszélője van, így ezekkihaló félben lévő nyelveknek minősülnek, melyeket a távoli és nehezen megközelíthető helyeken beszélik az őslakosok. Ezek fennmaradásához lényegesen hozzájárult a Himalája által nyújtott tagoltság és a nehezen járható terep sajátosságai, mely meggátolta a távoli közösségek asszimilációját.

A Bhutánban élő nepáli kisebbség a XX. század vége felé tragikus helyzetbe került az uralkodó „one nation one people” politikájának következtében. Ebből kifolyólag a bhutáni nepáliak elvesztették az állampolgárságukat, csorbultak emberi jogaik, a hadsereg erőszakos akcióinak, kínzásainak áldozatai lettek. Sokan „önként” elhagyták az országot, de mintegy 105 ezer kitiltás is rögzítésre került.

A száműzetésbe került emberek kiváló táptalajt nyújtottak a nepáli kommunista gerillák számára. Így egy menekülttáborban került megalakításra a maoista ideológiájú Bhutáni Kommunista Párt a nepáli testvérszervezet segítségével. Bhután demokratizálódását, és a köztársaság kihirdetését követelik valószínűsíthetően mintegy ezer fegyveressel a háttérben. A szomszédos országokban meglévő hasonló szervezetekkel való nagyfokú együttműködés következtében az államok is megosztják egymással hírszerzési tevékenységük eredményeit e témában.

Gazdaság

Gazdasági értelemben Bhután Dél-Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő országa. Erdőgazdálkodás és hegyi állattartás foglalkoztatja a lakosság túlnyomó részét, de az ország fő exportcikke a vízerőművekből származó energia és a bányászat termékei. Ezen termékek célországa főként India.

Bhután saját energiaellátását csaknem teljesen a vízerőművekből biztosítja. A Himalájából lezúduló folyók nagymértékű hasznosításának eredménye, hogy összesen saját energiaigényének több mint három és félszereséttermelimeg . Ezek a gátak a „run-of-the-river” eljárással kisebb környezeti behatást gyakorolnak, így nincs szükség víztározók és gátak építésére és a folyó esésében való hatást is minimalizálja. Az alsóbb folyású területeken így megelőzhetők a vízhozam szélsőségességéből adódó negatív hatások.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank nagymértékben jelen van az országban és különböző projektekhez biztosítja a megfelelő pénzügyi hátteret. Eddig tizenegy projekt valósult meg a Bank segítségével, melyek főleg a vízerőművek fejlesztésében, illetve különböző út- és városfejlesztésekben nyilvánultak meg. Ezeken a fizikai követelményeken túl a Bank nagymértékben támogatja a bhutáni kormány reformötleteit, melyek a kereskedelmet szabadabbá és egyszerűbbé, a pénzügyi szektort fejlettebbé, az oktatást elérhetőbbé tennék.

A 2020-2022-es időszakra szánt terv alapján a jövőben továbbra is Bhután infrastrukturális fejlesztései játszanak fő szerepet, kiemelve a légi közlekedés fejlesztését. Az országban négy repülőtér van, azonban a hegygerincekkel szabdalt vidéken elég nehézkes a fel- és leszállás az apró kifutókon (a paroi repülőtér hírhedt ezen okokból származó nehézségeiről). Ugyanezen okból az utak építése is hatalmas feladat a régióban. Ezen építkezések munkaerőigényét nagymértékben indiai vendégmunkások elégítik ki, tovább fokozva a két ország közötti szoros kapcsolatot.

Biztonság

A terep nehezen járhatósága és a régióban fennálló határviták miatt sok esetben egy konfliktus kialakulásának első jele éppenaz útépítés. A 2020-as év első felében láthattuk legutóbb az India és Kína közötti de facto, vitatott  ladakhi határvonalon a két ország egymásnak feszülését. (Január elején is Szikkim államból jött hír egy kisebb, de emberéletet is követelő incidensről, melyet szerencsére helyi parancsnokok békés úton elrendeztek.)

Bhután szempontjából közvetlenebb esemény volt a 2017-es Doklam-incidens hetvenkét napja. A bhutáni területen lévő Doklam-fennsík az indiai-kínai-bhutáni hármashatáron fekszik. Június elején a kínai hadsereg behatolt a térségbe és lerombolta az üresen álló bhutáni bunkereket, majd a hónap közepén a Népi Felszabadító Hadsereg utászai kezdték meg a munkát. A bhutáni vezetés ekkor segítségül hívta Indiát, mely az 1949-es és a 2007-es szerződés alapján köteles megvédeni annak területi integritását. A két nukleáris hatalom így újra szembekerült egymással. Egészen augusztus 28-ig folytatódott a „kődobálás” és a két hadsereg közötti villongások, míg a vezetők kölcsönösen meg nem egyeztek a területről való visszavonulásról.

Záró gondolatok

Bhután sajátos módon India felé sodródott a történelem folyamán, és a jó viszony a mai napig fennáll a két ország között. Az India és Kína közé ékelődött kis ország nemcsak helyszíne, de résztvevője is a két óriás versengésének. Bhután hatalmasfejlődés előtt áll, és ennek biztos táptalajt ad az Indiával ápolt jó viszony és az Ázsiai Fejlesztési Bank (kisebb mértékben a Világbank) jelenléte az országban.

Az ország természetes védelmi sajátossága a Himalája hegyei által szabdalt terep, emellett India számára dél-ázsiai viszonylatban kiemelten fontos, hogy egy Kínával való háború esetén Bhután területe a Siliguri-folyosóig tartó út hosszához és védelméhez tenne hozzá. Delhi a már említett Egy övezet, egy útkezdeményezésből kifolyólag bekerítve érezheti magát, melyen ha keveset is, de enyhít a bhutáni barátság, azonban a jövőben a két ország szorult helyzetben találhatja magát.

Címlapkép: Díszes felvonulás előzi meg Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk bhutáni király és Dzsecun Pema királynő esküvőjét a régi bhutáni főváros, Punaka XVII. századi Dzong kolostorerődjében. A himalájai alkotmányos királyság 31 éves, Oxfordban végzett, reformista uralkodója polgárlányt, egy pilóta gyermekét vette feleségül, aki 21 éves. A falikárpiton a Bhutánt a XVII. században egyesítő Sabdrung Ngavand Namgjel szerzetes-király képe látható. (Forrás: MTI/EPA/Haris Tjagi)

A Bhután, a két atomhatalom közé szorult királyság bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Teljesíthetetlen, ellentmond az orosz jogrendnek, s nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az a követelése, hogy Oroszország bocsássa szabadon Alekszej Navalnijt – állította Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter.

A tárcavezető arra reagált, hogy az EJEB saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását.

“Az EJEB-től ma megkapott, Navalnij szabadon bocsátásáról szóló követelés több okból példátlan. Először is ez nyilvánvaló és durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe” – hangzott a közlemény.

“Másodszor, ez a követelés megalapozatlan és jogszerűtlen, mert nem tartalmaz utalást egyetlen olyan tényre, olyan jogi normára sem, amely lehetővé tenné a bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon. Harmadszor, a követelés szándékosan teljesíthetetlen, mert az orosz jogrend értelmében nincs jogalapja az adott személy felszabadításának” – fogalmazott Csujcsenko.

Az orosz igazságügyi tárca a TASZSZ hírügynökségnek még szerdán rámutatott arra, hogy az Európa Tanács tagállamai által egyöntetűen elismert szubszidiaritás elve alapján az EJEB nem helyettesítheti a nemzeti bíróságot és nem semmisítheti meg annak döntéseit. Mindemellett az úgynevezett ideiglenes intézkedésekről az emberi jogok európai egyezménye nem rendelkezik, ezeket az államok inkább jóakaratukból hajtják végre, az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézményekből való elengedése pedig nyilvánvalóan ellentmond az ideiglenes intézkedések jogi természetének, amelyek célja az ügyek EJEB általi normális tárgyalási folyamatának biztosítása.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlement alsóházának elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy egy tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy Oroszország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Ám abban az esetben, ha a nemzetközi szervek, így az EJEB annyira átpolitizáltan értelmezik vele szemben a szerződéseket, hogy az ellentétbe kerül az orosz alaptörvénnyel, ezt nem fogja megtenni.

Korábban Olga Mihajlova, Navalnij ügyvédje közölte, hogy az ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.

A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről és végrehajtásáról rendelkező cikkének végrehajtását.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikust január 17-én őrizetbe vették a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.

Az ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták. Az ügy fellebbviteli tárgyalását péntekre tűzték ki.

Az EJEB-ítélet alapján Moszkva több mint 80 ezer euró kártérítést fizetett ki, elismerve, hogy az orosz hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének több rendelkezését. Az orosz legfelsőbb bíróság az EJEB határozatával kapcsolatban 2018-ban folytatta az eljárást a Navalnij-fivérek ügyében, de helybenhagyta az alsóbb szintű bírósági döntést. Oleg Navalnij a büntetését már letöltötte.

The post Navalnij-botrány: Moszkva tesz az EJEB követelésére appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ideiglenes intézkedésként arra szólította fel szerdán Oroszországot, hogy azonnali hatállyal bocsássa szabadon Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikust.

A tájékoztatás szerint Navalnij január 20-án fordult a fogva tartásával kapcsolatos panaszaival a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz, amely most a szabadon bocsátását kérte. Mint írták, a kérelemben foglalt sérelmek kivizsgálására Oroszországnak feltett kérdésekre adott válaszokat Navalnij vitatta. Véleménye szerint az orosz kormány által felsorolt intézkedések nem biztosítottak számára elegendő védelmet élete és egészsége tekintetében.

A bíróság szerint figyelembe véve a kérelmező életét fenyegető kockázatok jellegét és mértékét, illetve fogva tartása általános körülményeit, “első látásra” nyilvánvalónak bizonyult, hogy szükséges az ideiglenes intézkedés alkalmazása az eljárási szabályzat 39. cikke alapján. Hozzátették, a vonatkozó cikk szerinti intézkedés nem befolyásolja az üggyel kapcsolatos későbbi döntéseket. Az EJEB kizárólag kivételes esetekben rendel el ideiglenes intézkedéseket, akkor, ha azok hiányában a panaszosok visszafordíthatatlan károk kockázatával néznének szembe.

The post A strasbourgi bíróság Navalnij szabadon bocsátására szólította fel Oroszországot appeared first on .

Szuratthani Thaiföld azonos nevű tartományában, az ország északi részét a Maláj-félszigettel összekötő Kra-földszoroson elhelyezkedő város. A földszorost nyugatról az Andamán-tenger, keleten a Thai-öböl határolja. Utóbbi partján helyezkedik el Szuratthani, amely nemcsak a tartomány székhelye, hanem a Thai Királyi Légierő 7. ezredének is otthont ad. Az ezred 701. százada tíz évvel ezelőtt, 2011. február 22-én vette át hivatalosan első hat Gripen vadászgépét, két együléses JAS 39C-t és négy kétüléses JAS 39D-t. A gépek a hazafelé tartó hosszú úton február 18-án, tankolás céljából érintették a kecskeméti repülőbázist is.

Elsőként a hivatalos fotókon akkoriban legtöbbet szerepelt 70101-es Delta bukkan ki a késő délelőtti ködből.

A következő érkező a 70102-es JAS 39D. Svédország és Thaiföld 2008-ban írt alá megállapodást a modernizálásra nem került F-5 Tigerek leváltását célzó Gripen beszerzésre valamint egy Saab 340B korai előrejelző (AEW) repülőgépre. Utóbbit 2010 decemberében szállították le a svédek.

A 70106-os JAS 39C. A beszerzést nemcsak a thai vadászgép-flotta elavuló példányainak kivonása indokolta, hanem a régióban rendszerbe állított Szu-27/30 típusváltozatok is.

A Gripenre a minimum 600-700 repült óra tapasztalattal rendelkező F-16-os pilóták közül válogattak. Az első négy thai hajózó 2010-ben Svédországban kapott egy kilenc hónapos, oktatói képzéssel bővített típusátképzés.

A 70103-as érkezik a küszöb fölé. A Gripenek karbantartására első körben 20 műszakit képeztek át, akiknek a gyártó részéről küldött műszakiak segítettek Szuratthaniban.

A következő a 70104-es kétüléses. Valamennyi gépre két póttartályt függesztettek az áttelepüléshez.

A két együléses közül a második, a 70106-os süllyed a 12-es pályára.

A thai felségjelet valamennyi gépen ideiglenesen letakarták, szerencsére a 701. század nevében és jelvényében szereplő cápát meghagyták.

A tankolást követően a gépek azonnal továbbindultak, hogy Kréta, Jordánia, Szaúd-Arábia, Omán és India érintésével megérkezzenek leendő bázisukra, Szuratthaniba, a „Jó emberek városába”.

Az első Gripen-csoport 2011 júliusára érte el a hadra fogható szintet. Közben Thaiföld 2010-ben újabb hat JAS 39C, egy második Saab 340 AEW-gép beszerzése valamint további pilóták és műszakiak átképzése mellett döntött. A második AEW-gépet 2012-ben, a Gripeneket 2013-ban, két ütemben szállították le. 2017-ben a gépek száma 11-re csökkent, mert egy januárjában tartott légibemutatón az egyik Gripen lezuhant, pilótája életét vesztette. A bombákon kívül Sidewinder, AMRAAM, Iris-T levegő-levegő és RBS 15 hajó elleni rakétával felszerelhető thai JAS 39-es flotta 2019-ben lépte át a típussal teljesített 10 ezer repült órát.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Megkezdődött kedden a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) két közép-afrikai egykori milíciaparancsnok pere súlyos háborús bűncselekmények miatt.

A korábbi politikus Alfred Yekatom (ragadványnevén Rambo) és az egykori futballtisztségviselő Patrice-Edouard Ngaissona az ártatlanságát hangoztatta. Az ICC vádirata szerint a két férfit háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, köztük gyilkossággal, kínzással, deportálással, nemi erőszakkal és gyerekkatonák toborzásával vádolják, amelyeket 2013 és 2014 között követtek el. A két férfit 2018-ban tartóztatták le.

A közép-afrikai futballszövetséget 2019 végéig vezető Ngaissona, illetve Yekatom a Francois Bozizé korábbi elnök puccsot tervező köréhez tartozott. A vád szerint ebből a célból hozták létre, fegyverezték fel és finanszírozták a keresztény anti-Balaka milíciákat. Az ügyészség szerint a vádlottak a muszlim lakosság elleni célzott támadásokat terveltek ki, rendeltek el és segítettek végrehajtani. “Ezek a támadások alapvető alkotóelemei voltak a Bozizé hatalmának visszaszerzését célzó stratégiának” – mondta Kweku Vanderpuye ügyész.

A Közép-afrikai Köztársaságban 2012 végén az ország északkeleti, muszlim többségű térségéből származó Séléka milíciaszövetség tagjai elfoglalták a fővárost, Banguit, és megbuktatták a keresztény Bozizét, polgárháborút robbantva ki az országban. A Séléka ellen anti-Balaka néven keresztény milíciaszövetség alakult, amely azonban a Sélékához hasonlóan később számtalan fegyveres csoportosulásra töredezett.

A 2019-ben aláírt, történelmi jelentőségű békemegállapodás ellenére az aranyban és gyémántban gazdag ország területének mintegy kétharmadát továbbra is milíciák uralják. A Séléka egyik parancsnokát nemrég szintén Hágába szállították, hogy az ICC elé állítsák.

The post A Nemzetközi Büntetőbíróságon megkezdődött két közép-afrikai milíciavezér pere appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután európai parlamenti (EP) képviselők kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.

A 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelyek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, “kifele a magyarokkal az országból”, az ügyészség megalapozatlannak nyilvánította a magyar szervezetek feljelentését. A vádhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelszó nem minősül gyűlöletkeltésnek, vagy diszkriminációra uszításnak mivel álláspontja szerint a jelszó nem egy egész közösség, vagy egy meghatározott kisebbségi csoport – például fogyatékkal élők vagy szexuális kisebbség – ellen irányult, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.

Vincze kifejezte meggyőződését, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták az EB figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.

“Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az EB semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás.”

Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, az EB október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot.

“Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá az EB felszólító levele.

Az EP-képviselőknek írt mostani válaszában az EB azt ígérte: a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, az erről folytatandó párbeszédbe pedig bevonják az érdekelt feleket, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezeteket.

The post Az EB a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát appeared first on .

Az utóbbi időben újra a TIGÁZ Zrt. nevével visszaélve próbálják csalók meglopni a társaság ügyfeleit – hívta fel a figyelmet a társaság keddi közleményében.

Ilyen esetekben a bűnözők a TIGÁZ megbízottjainak adva ki magukat, gázmérőóra-csere címén próbálnak pénzt beszedni, valamint adategyeztetés címén személyes adatokat kicsalni az ügyfelektől.

A TIGÁZ a közleményben felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a társaság munkatársai, valamint megbízott külső vállalkozói nem végeznek ilyen tevékenységet, és semmilyen körülmények között nem jogosultak készpénz helyszíni kifizetését kérni az ügyfelektől. A társaság a be- és kifizetéseket kizárólag folyószámláról történő utalással vagy postai úton kiküldött csekken bonyolítja le. A lejárt hitelességű gázmérő órák cseréje ingyenes, amelyet kizárólag a TIGÁZ munkatársai végeznek előre egyeztetett időpontban.

A közleményben kiemelték, hogy a TIGÁZ munkatársai minden esetben arcképes, TIGÁZ arculati elemeket tartalmazó igazolvánnyal rendelkeznek, a megbízott vállalkozók részére pedig az arcképes igazolvány mellett hivatalos megbízó levelet állít ki a társaság. Az ügyfelek felkeresésekor az adott munkával megbízottak első lépése, hogy ezekkel a dokumentumokkal igazolják magukat. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy csak olyan személyeket engedjenek a TIGÁZ nevében eljárni, munkát végezni, akik személyazonosságukat a fentiek szerint igazolták.

A TIGÁZ munkatársai és megbízottai jellemzően műszaki átvétel, mérő és házi nyomásszabályozó felszerelése, hitelesítési mérő- és házi nyomásszabályozó cseréje, fogyasztási hely kikapcsolása, visszakapcsolása, mérőhely ellenőrzés és mérőhely leolvasás, valamint hibaelhárítás miatt kereshetik fel az ügyfeleket személyesen az otthonukban.

A társaság kéri ügyfeleit, hogy kellő körültekintéssel járjanak el és ne hagyják magukat megtéveszteni. Ha a TIGÁZ nevében munkát végezni kívánó személy nem igazolja magát a fentieknek megfelelően, ne engedjék be a felhasználási helyre. Amennyiben visszaéléseket tapasztalnak, forduljanak a területileg illetékes rendőri szervekhez, valamint jelezzék a TIGÁZ ügyfélszolgálatán – áll a közleményben.

The post Trükkös csalók garázdálkodnak a TIGÁZ nevében appeared first on .

Több mint nyolcszáz jogsértést állapítottak meg a rendőrök a teherautók és buszok egyhetes ellenőrzésén – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (Roadpol) akciója alatt, február 8. és 14. között 2812 nehéz-tehergépkocsit és 181 autóbuszt ellenőriztek. Az egyhetes akcióban 802 jogsértést állapítottak meg a rendőrök.

Azonnali közlekedési korlátozást 17 tehergépkocsinál rendeltek el. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 95, a jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban 112, okmányokkal összefüggő jogsértések miatt 66 esetben kellett intézkedni. A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzésekor három esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 73 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, 159 járművezetőt pedig gyorshajtáson kaptak.

Az autóbuszok közül hétnek a vezetője hajtott gyorsan, vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt pedig tíz sofőr ellen kellett intézkedniük a rendőröknek – írták.

The post Háromezer teherautó- és buszsofőr közül nyolcszáz volt szabályszegő appeared first on .

Világszinten is csúcstechnológiás kiberbiztonsági, forgalomelemző eszközökkel bővül az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara a Vodafone Magyarország Zrt. jóvoltából, támogatva ezzel a biztonságtechnikai mérnöki képzést. A legmodernebb védelmi szintet képviselő kibervédelmi eszközöket a mérnökképzés hallgatói használhatják a gyakorlati oktatás során, másrészt a doktori iskola doktoranduszai is alkalmazzák kutatási célokra. Az együttműködést támogatási szerződéssel hitelesítették a felek február 17-én.

Az Óbudai Egyetem és a Vodafone Magyarország Zrt. hosszú évekre visszanyúló sikeres partnersége újabb szintet lépett. Az együttműködés következő állomásaként a telekommunikációs vállalat három darab, nagy értékű, világszinten csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszközzel támogatja a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának kiberbiztonsági mérnökképzését. Az eszközpark ugyanakkor az Egyetem több karán is hasznosítható lesz a kiberbiztonsági kutatások és az oktatás során.

A szolgáltató és az Egyetem együttműködése még 2017-ben kezdődött, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Egyetemen. A most felajánlott kiberbiztonsági rendszert egyrészt a kiberbiztonsági mérnökképzés hallgatói használhatják gyakorlati képzésük során, másrészt a doktori iskola doktoranduszainak kutatásait segítik. A felajánlott eszközök a hálózati forgalomban megjelenő gyanús események viselkedéses alapú detektálását és elemzését teszi lehetővé. Ezen eszközök a legmodernebb technológiát képviselő, többek között heurisztikát, kód- és statisztikai elemzést, emulációt és gépi tanulást használó, szignatúramentes dinamikus elemzőmotorjukkal képesek a fejlett, akár 0. napi támadások felismerésére és analizálására. Szerepük, hogy a már jól ismert és mindenhol használt kiberbiztonsági eszközök (például tűzfalak, vírusirtók) védelmét megkerülni képes, fejlett (úgynevezett APT) támadásokat is felismerjék.

Az Egyetem rendelkezésére bocsátott eszközök a hagyományos kiberbiztonsági eszközökhöz képest sokkal fejlettebbek, magas védelmi szintet képviselnek, ezzel olyan információkat biztosítanak, amit a hagyományos kibervédelmi eszközök nem tudnak. Ezáltal pedig lehetőség nyílik a naprakész gyakorlati és elméleti tudással rendelkező kiberbiztonsági mérnökök képzésére.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora örömét fejezte ki, hogy egy ilyen léptékű innovációval fűzhetik szorosabbra meglévő kapcsolatukat a Vodafone Magyarország Zrt.-vel. Ez a lépés egy újabb állomást jelent mindkét fél portfóliójának erősítésében. A partnerség során az Egyetem biztosítja a kiberbiztonsági terület „kutatási lábát” – fogalmazott a rektor.

Felidézte, hogy az Egyetem vezetése két évvel ezelőtt döntött a kiberbiztonsági kutatások fejlesztéséről. Egyúttal az egyik stratégiai irányként jelölte ki a kiberbiztonságot, azzal a szándékkal, hogy a terület zászlóshajójává váljon. Ebből adódóan nagyobb hangsúlyt helyez a különböző kutatás-fejlesztési lehetőségek kiaknázására, a terület további fejlesztésére. Ezért is különösen nagy jelentőségű a Vodafone csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszköztámogatása az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara számára, melynek hallgatói is nagy hasznát vehetik a jövőben.

Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese elmondta: – az Óbudai Egyetem támogatása rendkívül fontos számunkra, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a jövő mérnökei és IT szakemberei olyan világszínvonalú képzésben részesülhessenek, melynek segítségével naprakész és piacképes tudással felvértezve léphetnek a munkaerőpiacra. Felelős technológiai vállalatként kötelességünk és érdekünk is, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a kiberbiztonság kérdéskörére. Napjainkban adataink jelentik legfontosabb értékeinket, mi pedig telekommunikációs vállalatként rengeteg ügyfél adatát kezeljük, amelyek védelméért komoly felelősséggel tartozunk. Fontos, hogy támogassuk az ilyen jellegű képzéseket nyújtó intézményeket, hogy minél értékesebb tudással vértezhessék fel a jövő szakembereit, hiszen többek között az itt végző hallgatókból kerülnek ki a jövő kiberbiztonsági szakemberei – és egyúttal a leendő kollegáink – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságának alelnöke kifejtette: a cég vezetése számára fontos az együttműködés folytatása. Kiemelte a 2017-ben indult kooperáció jelentőségét, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Óbudai Egyetemen, amely példaként jól mutatja, milyen egy igazi win-win helyzet.

Tervben a kiberbiztonsági mérnöki kar indítása

Tervek szerint – az akkreditációs folyamatok lezajlása után – az országban egyedülálló módon, elsőként az Óbudai Egyetemen indul kiberbiztonsági mérnöki alapszak, a tervek szerint 2022. szeptemberétől mintegy 100-150 fővel, de az alacsonyabb szintű képzések már korábban elindulhatnak. Magyarországon kiberbiztonsággal foglalkozó szervezett mérnökképzés egyelőre nincs. (Számos egyetem foglalkozik kiberbiztonsági képzéssel, szakirányok és specializációk formájában, azonban mérnöki alapszak eddig sehol nem indult.) Az eddig folytatott tárgyalások alapján kiberbiztonsági technikusképzés indul azoknak az érettségi előtt álló (technikusi tanulmányokat folytató) diákok számára, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat a területen. Az Óbudai Egyetem emellett számos támogatási formában kívánja támogatni a technikusképzést: technikai eszközökkel, tanárokkal, oktatók felkészítésével.

A támogatási szerződést kézjegyével ellátta az Óbudai Egyetem részéről Kovács Levente rektor és Ormándi Gabriella kancellár, a Vodafone Magyarország Zrt. részéről Orbán Anita, vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes és Budai J. Gergő, az igazgatóság alelnöke. Az eseményen részt vett még Rajnai Zoltán, a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánja.

The post Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone appeared first on .

A XXI. században a környezettel és általában a minket körülvevő természettel kapcsolatos kérdések rendkívüli módon felértékelődtek. Így a földrajzi adottságok vizsgálata is az államok különböző tényezőinek vonatkozásában, akár csak a nemzetek egymással fenntartott kapcsolataiban. A világ egyik legismertebb helye a Szahara, amely számos veszély mellett potenciált is tartogat a jövőben. A következőkben a Szaharát érintően e két utóbbi tényezőit fogom vizsgálni. Mindennek keretén belül azon vonatkozásaira fogok fókuszálni, amelyeknek a jövőben nagy szerepük lehet, s kötődnek a földrajz tudományához, azaz a vízbiztonság, az energiabiztonság, illetve a közlekedéssel kapcsolatos körülmények.

A Szaharáról általában

A Szahara a világ legnagyobb kiterjedésű sivatagja, majdhogynem egész Észak-Afrika területét lefedi: kelet-nyugat irányban kiterjedése 4800 kilométer, míg észak-dél irányi kiterjedése 1300-2000 kilométer. Ez a szám természetesen állandóan változik, mivel a Szahara kiterjedése hol nő, hol csökken. A Szahara területe tehát 8,6 millió km2, amely megközelíti Európa területi kiterjedését. Ezen a hatalmas területen tizenegy ország osztozik: Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Szudán, Tunézia, illetve Nyugat-Szahara. A Szahara határvonalai tehát nyugaton az Atlanti-óceán, északnyugaton az Atlasz-hegység, északon a Földközi-tenger, keleten pedig a Vörös-tenger. A Szahara déli határvonalának a Száhel-övezetet tartjuk, amely egy átmeneti  övezet a sivatag, illetve a szavanna között.

A Szahara felszíne meglehetősen változatos, s jórészt nehezen járható: közel négyezer méternyi szintkülönbség van a legmagasabb és a legmélyebb pontja között. Legmagasabb pontja a Csádban található, 3415 méter magas Emi Koussi, vulkáni eredetű hegy, míg legmélyebb pontja Egyiptomban van 135 méterrel a tengerszint alatt, a Kattara-mélyföld. Felszíne tehát változatos és nehezen járható, körülbelül 25 százalékát homoklepedők és dűnék borítják. Ezek a dűnék meglehetősen változatosak, s elérhetik akár a 300 méteres magasságot is, emellett különféle földrajzi képződmények találhatóak területén, mint medencék, mélyedések, hegyek, tehát a régió nagy részét sziklák vagy homok borítja. Mindezen körülményeket nehezítik a különböző éghajlati és időjárási viszontagságok, így a homokviharok, amelyek sokszor akkora méretűek, hogy Európát is elérik, illetve a Szahara időjárása, amely meglehetősen szélsőséges: az éves csapadékmennyiség néhány régióban 5 milliméter alatti, illetve mindezt rontja a hatalmas forróság és a hőingadozás. A világ egyik legforróbb régiójaként számontartott Szahara éves átlagos hőmérséklete ugyanis meghaladja a 30°C-ot. A legmelegebb hónapokban a hőmérséklet 50°C fölé emelkedhet, télen pedig fagypont alá süllyedhet. Előfordulnak olyan napok is, amikor éjszaka -0,5°C, míg nappal 37,5°C a hőmérséklet. A Szahara emellett rendkívül szeles, amely az előzőekben említett homokviharok kialakulásához is hozzájárul.

A Szahara vízbiztonsága

A Szahara vízbiztonságának mértéke meglehetősen alacsony. Egyrészt az országok többnyire fejlődőek, így nem áll rendelkezésükre a megfelelő infrastruktúra a szélsőséges körülmények közötti hatékony vízgazdálkodáshoz. A vízhiány okai főképpen az alacsony éves csapadékmennyiségben és a magas hőmérsékletben keresendőek. A Szahara kevés felszíni vízforrással rendelkezik, számottevő csupán a területén kismértékben kanyargó Niger, az Egyiptomot éltető Nílus vagy a kiszáradófélben lévő Csád-tó. A felszín alatti vizei azonban jelentősek, mivel a Szahara területén kilencven olyan nagyobb oázis található, amely jelentős mértékben hozzájárul a térség vízellátásához. A legjelentősebb felszín alatti víztározó a 60 millió évnél is idősebb núbiai homokkő víztározó rendszer, amely Egyiptom, Szudán, Csád, Líbia területe alatt található, s a becslések szerint több mint 150 millió köbkilométernyi vizet foglal magában. A Szaharában emellett kisebb, fúrt kutakkal is lehet találkozni, azonban ezek többsége gyakran nem üzemel, ahogy azt a Maliban végrehajtott 2009-es felmérés is alátámasztja, ezáltal megvonva a lakosságot a vízellátás biztonságától és folyamatosságától.

Mindez már jelenleg is hatalmas gondokat és számos belső konfliktust okoz a falvak között. A vízhiány kérdésének megoldására azonban számos megoldási lehetőséget dolgoztak már ki, mint például az elsivatagosodás, globális klímaváltozás, vízhiány problémakörét célzó Nagy Zöld Fal Kezdeményezés. A Kezdeményezés a nyolcvanas években merült fel, s a klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására szolgál. A kérdésben azonban a nemzetközi támogatás ellenére jelentős előrelépés napjainkig nem történt. A Kezdeményezés keretében a Szahara déli sávjába fákat ültetnének, amely olyan mikroklímát hozna létre, amely hozzájárulna az elsivatagosodás és a talajerózió megállításához, és lehetővé tenné például a kontinens vízforrásainak védelmét, többek közt a Csád-tó kiszáradásának megakadályozását.

Megállapítható tehát, hogy széleskörű regionális összefogással a vízhiány mértékét csökkenteni lehetne. Mindez meglehetősen sürgető hiszen a globális klímaváltozás hatásai a következő években egyre szélsőségesebbé fognak válni, további gondokat okozva, amelyek további konfliktusokhoz, illetve még nagyobb migrációs nyomáshoz vezethetnek. Mindemellett a víz stratégiai nyersanyag, amely nem csak az emberi élet fenntartásához szükséges, hanem különböző ágazatok működéséhez is, így a térség fejlődéséhez is elengedhetetlen.

A Szahara energiabiztonsága

A Szahara az energiabiztonság területén hatalmas potenciállal rendelkezik, mivel területe rendkívül szeles és napos, ami jó alapot nyújt a megújuló energiaforrásokra való áttéréshez. A térség országai energiaellátásának fenntarthatóvá és folyamatossá, biztonságossá tétele szintén kulcs a térség általános fejlődéséhez. Azonban az energiabiztonság fokozása olyan követelményeket is magában foglal, mint az energiatakarékosság, az energiahatékonyság vagy a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége, illetve védelme. Tehát csupán a Szahara időjárása nem elegendő a térség energiabiztonságának fokozásához, hanem elengedhetetlen annak infrastrukturális fejlődése is. Az átfogó prosperitásban fontos tényező az energia, és az azzal való ellátottság, mivel az energia szükséges az élet minden területéhez, s a társadalmi és humán biztonság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a lakosság is hozzáférjen. Sajnos, ez egyelőre nem teljesül a vizsgált országok mindegyikében, amelyet a következő ábra szemléltet:

A Szahara területén elhelyezkedő országok lakosságának energiaellátásának mértéke. (Forrás: Világbank)

A térség hasznosítható potenciálja a napenergia, amelyből nincs hiány, lévén, hogy a Földön itt a legmagasabb a napsütéses órák száma évente, emellett a szélenergiát is lehet hasznosítani. A Sahara Forest Project elnevezésű kezdeményezés ugyan nem a térségre, hanem a Földközi-tenger keleti partvidékére, Jordániára koncentrál, azonban jó példaként szolgálhat a térség államai számára is hasonló földrajzi adottságai miatt. Mindezen kezdeményezésnek azonban nem csupán az energiabiztonság fokozására van hatása, hanem közvetetten például a termőterületek növekedését is eredményezheti. Mivel a koncentrált napenergia elvére épülő erőművek az energia mellett sok hőt termelnek, amelyet az üvegházakban párologtatásra lehet hasznosítani.
A tengervízben található ásványi anyagokkal a növényeket táplálják, a megmaradt, szinte teljesen desztillált víz felhasználható az erőmű tisztántartására. A megújuló energiákra való átállásra tehát az egész térségben megfontolandó lenne, mivel akár energiaexportra is képesek lennének az országok. Mindezzel hozzájárulva gazdasági fejlődésükhöz, illetve a környezeti biztonsághoz a megújuló energiaforrásra való átállás okozta szén-dioxid kibocsátás csökkenésével. A Szahara ugyanis 22 milliárd GWh energiát tudna termelni csak a napenergia hasznosításával, amely Európa éves energiafelhasználásának hétezerszerese. A megújuló energiaforrások tekintetében meg kell még említenünk a vízenergiát, amely létrehozására szolgáló vízerőművek elsősorban a Níluson létesülnek, hatalmas vitákat generálva (pl. Etiópia és Egyiptom között).

Természetesen a térségben találhatóak fosszilis energiaforrások is, a régió államai ugyanis fontos tranzit-, illetve forrásországok. Mindez azonban nem minden esetben a térség, illetve más importrégiók energiabiztonságát erősíti, hiszen a Szahara országai többnyire instabilak, s egy-egy konfliktusban (pl. Líbia) számos esetben használják ki, fordítják saját hasznukra a szemben álló felek az energetikai kérdéseket, így például az energiaellátás akadályozását. A legnagyobb fosszilis energiát előállító országok a térségben Algéria és Líbia, azonban a régióban számos vezeték halad át más országokon is, például Nigeren, amelyek Európába szállítják a különböző energiaforrásokat. Éppen ezért lenne elengedhetetlen ezen útvonalak biztonságossá tétele.

Közlekedés

A közlekedési hálózat tekintetében a Szahara térsége meglehetősen visszamaradott, noha a kiépített közlekedési infrastruktúra és összekötöttség globalizált, új évezredünkben a fejlődés egyik sarokköve. Utak inkább az észak-afrikai országokban épültek, s a Szahara központi részén csekély az összekötöttség, amelyet a következő ábra szemléltet a leginkább:

Úthálózatok a Szaharában. (Forrás: Google Maps)

A kiépített közlekedési hálózat évezredünkben tehát kiemelt fontosságú, s ez a Szahara területén is így van. Itt a közlekedést nehezítik a rossz időjárási viszonyok, illetve az utak megépítése és karbantartása is kihívást okozhat, amelyek – az földrajzi és időjárási viszontagságok mellett – szintén az országok alacsony fejlettségi szintjének tényében keresendőek. Mindezek ellenére már évek óta napirenden van egy nagy terv az afrikai kontinensen, amely épp az úthálózatok kiépítését célozza meg Afrika-szerte. Az épülő útvonal a Transz-afrikai útvonal nevet kapta, amely a tervek szerint behálózza majd egész Afrikát, amely közül több folyosó is a Szaharán át fog vezetni: Fokváros-Kairó, Dakar-Kairó, Algír-Lagos, Tripoli-Fokváros, Dakar-Ndjamena és Ndjamena-Dzsibuti. Jelenleg a Szaharán keresztülfutó utak közül a Transz-szaharai útvonal a leginkább kiépített.  1962-ben létesült, és ezzel a kontinens egyik legrégebbi aszfaltozott transznacionális útvonala. Algéria északi területeit köti össze Nigéria tengerpartjával Nigeren keresztül. A 4500 km hosszúságú útvonalat a régi kereskedelmi utak figyelembe vételével építették meg. Számos szakasza a mai napig hiányzik, s a karbantartás hiánya, az útonálló fegyveresek és a kéregetők miatt több a már készen lévő szakasza is járhatatlan. A tömegközlekedés kapcsán a vasútvonalakat érdemes megemlíteni, azonban ezek is csupán a fejlettebb országokban épültek ki, s ezeken belül is elsősorban Egyiptomban.

Összegzés

A Szahara tehát lehetőséget, ámde veszélyt is hordoz magában. Egy dolog azonban biztos: széles körű összefogással a fejlődés pályájára kell állítani a térséget. Mindez nem lehetetlen, mivel – ahogyan az előzőekben is bemutattam – van lehetőség, amely nem csupán a Szahara országainak, hanem szomszédos régiók fejlődéséhez és a biztonságuk növeléséhez is hozzájárulhatna. Mindemellett a térségben a radikalizmus, s a különböző konfliktusok állandóak, amelyek csökkenéséhez hozzá lehet járulni azzal, hogy a nélkülözés mértékét egyre inkább csökkentik a vízbiztonság, az energiaellátás, illetve a közlekedés fejlesztése által kiváltott közvetett és közvetlen hatásokkal.

Címlapkép: Égő gáz- és olajfáklyák egy a Szaharában lévő kitermelőhelynél. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen. (Forrás: MTI Fotó: Fényes Tamás)

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

A A Szahara geopolitikai jelentősége bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nagymértékben emelkedett a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos hétvégi rendőri intézkedések száma – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 377 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 303-an a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, öten tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 69-en üzletekben, bevásárlóközpontokban.

Hozzátette: a hétvégén jóval több emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási tilalom megszegése miatt, mint korábban. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt 1511 emberrel szemben intézkedtek, közülük 15-en a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A jogszabály hatálybalépése óta 38 344-en szegték meg a szabályt.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 827 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 613-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Az alezredes tájékoztatása szerint a hétvégén a vendéglátóhelyen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 15 emberrel szemben intézkedtek. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei állampolgári bejelentére ellenőriztek egy IX. kerületi, Ferenc körúti helyiséget, amely korábban vendéglátóhely volt. A helyiségben 25-en voltak, ellenük a védelmi intézkedések megszegése miatt szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Mivel a helyiség jelenleg Airbnb-rendszerben üzemel, a tulajdonossal szemben közigazgatási hatósági eljárást indítottak.

A főváros VII. kerületében, az Akácfa utcában állampolgári bejelentésre ellenőriztek egy épületet a rendőrök, ahol három lakásban is házibulit tartottak, összesen 54 résztvevővel. Az I. kerületben, a Hunyadi utcában ugyancsak állampolgári bejelentés alapján intézkedtek egy házibuli 13 résztvevőjével szemben.

Elmondta azt is, hogy Ózdon a rendőrök egy vendéglátóhelyet találtak nyitva, ahol négy ember szeszesitalt fogyasztott. A vendéglátóhelyet hat hónapra bezárták, a szabálysértőkkel szemben intézkedtek.

A hétvégén a Magyarország területén átutazás szabályainak megsértése miatt 222-szer intézkedtek a rendőrök, ezzel a tranzitszabályok megszegőinek száma 11 850-re emelkedett.

Kiss elmondta azt is, hogy a hétvégén 6498 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 20 718-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2135-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 27 997 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél a hétvégén.

Az alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói több internetes weboldalt, közösségi fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlenek koronavírus elleni “csodaszereket” próbálnak értékesíteni, ennek során megtévesztő információkat tesznek közzé, például, hogy a termék szigorúan bevizsgálták, természetes hatóanyagokat tartalmaz, vagy hogy hatékonyan leküzdi a betegséget, annak szövődményeit.

Hozzátette: a rendőrség megvizsgálta ezeket az oldalakat és megállapították, hogy a “csodaszerekről” nincs semmilyen ellenőrizhető adat, a hivatkozott szakemberek nem léteznek, a tudományos kutatásokat semmi nem támasztotta alá. A rendőrök bűncselekmény megállapítása esetén büntetőeljárást indítanak.

“A koronavírust leküzdő bármiféle csodaszer nem létezik, a védőoltásokhoz pedig kizárólag az állam által felügyelt úton juthatunk hozzá” – jelentette ki.

Kiss beszámot arról is, hogy változtak a Magyarországról Romániába történő utazás feltételei, az intézkedések hétfő 0 órától léptek hatályba. Ennek értelmében a Romániába személyforgalomban belépő magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik arra, aki 24 órán belül elhagyja Romániát, akinek a tartózkodása nem haladja meg a 72 órát és rendelkezik a beutazást megelőzően 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel. A karanténkötelezettség arra sem vonatkozik, aki igazolni tudja, hogy az elmúlt 90 napban átesett a fertőzésen és a fertőzés kimutatása és a Romániába beutazás között legkevesebb 14 nap telt el. Azok is mentesülnek a karanténkötelezettség alól, akik igazolják, hogy beutazásuk előtt legalább tíz nappal megkapták a koronavírus elleni védőoltást.

Változtak a Szlovéniába beutazás feltételei is: a Szlovéniába személyforgalomban beutazó magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik – a korábban már említetteken kívül – arra, aki ingázik és rendelkezik 7 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel, és a beutazása nem haladja meg a 14 óra időtartamot. Az is mentesül a karantán alól, aki megkapta a két koronavírus-elleni oltást és a Pfizer-BioNTech vakcinájának beadása óta eltelt 7 nap, a Moderna beadása óta 14 nap, az Astra-Zeneca beadása után pedig 21 nap.

Kiss felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovén hatóságok az ország területén ellenőrzik a beutazási feltételeket, ezért a rendőrség azt kéri, az emberek a szabályok betartásával utazzanak.

The post Emelkedett a hétvégi rendőri intézkedések száma appeared first on .

Péntekre tűzte ki az illetékes moszkvai bíró kedden az újabb tárgyalást Alekszej Navalnij rágalmazási perében, amelyen az ellenzéki felszólalhat majd az utolsó szó jogán. Ugyanazon a napon tárgyalják majd a politikus fellebbezését annak az ítéletnek az ügyében, amely letöltendőre változtatta a rá korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.

Kedden a harmadik tárgyalási napja volt annak a bírósági eljárásnak, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko az állami RT televízió egy politikai kampányfilmjében szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

A vád 950 ezer rubel (napi árfolyamon több, mint 3,8 millió forint) bírság kiszabását ítélte. Egyúttal kérte azoknak a kijelentéseknek a jegyzőkönyvbe vételét, amelyekkel Navalnij az ügyész szerint megsértette a bíróságot, ami egy újabb eljárás alapja lehet. A védelem a rágalmazási perben a politikus felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy Navalnij véleményt fogalmazott meg, nem pedig olyan tényekről tett bejelentést, amelyek alapján a rágalmazás tényállása megállapítható lenne. Maga a vádlott nem ismerte el vétkességét.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Az első fokú ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták.

Navalnij az Eho Moszkvi rádió közlése szerint február 8-án az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult, hogy a testület hozzon ideiglenes határozatot az orosz hatóságokkal szemben, amiért elutasítják a rá vonatkozó EJEB-határozatok végrehajtását. Néhány héttel korábban a politikus a megmérgezésével kapcsolatban azt kérte ugyanettől a testülettől, hogy kötelezze az orosz hatóságokat az EJEB-ítéletek maradéktalan és hatékony végrehajtására. Navalnij támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Az Yves Rocher-ügyben a tárgyalást pénteken 10, a rágalmazáséban pedig 14 órára tűzték ki.

The post Két bírósági tárgyalása lesz pénteken Navalnijnak appeared first on .

Elhunyt 92 éves korában Ion Mihai Pacepa, a román külföldi hírszerzés egykori helyettes vezetője, aki a nyilvánosságra hozott információval leleplezte, és alapjaiban rendítette meg a román kommunista rezsimet – közölte a román média.

Pacepa az Egyesült Államokban halt meg vasárnap koronavírusos fertőzésben. Halálhírét megerősítette Ronald J. Rychlak amerikai egyetemi tanár, aki Pacepa barátja volt és akivel együtt írta a Vörös horizontok – Egy román kémfőnök vallomásai című könyvet, nagyban hozzájárulva Nicolae Ceasusescu néhai kommunista diktátor rezsimjének leleplezéséhez.

Pacepa az egykori román állambiztonsági szolgálat, a Securitate külföldi hírszerzésének volt a helyettes vezetője, személyes tanácsadója volt Ceausescunak. Egy hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán Nyugat-Németországban maradt, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott.

Három héttel külföldre szökése után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A román legfelsőbb bíróság 1999-ben rehabilitálta, de Ion Iliescu volt államfő évekig késleltette a bírósági ítélet végrehajtását. Csak 2004 decemberében, mandátumának utolsó napjaiban döntött úgy, hogy Pacepa ténylegesen visszakaphatja egykori tábornoki rangját. Ennek ellenére Pacepa halálig inkognitóban élt az Egyesült Államokban, soha nem tért vissza a hazájába, mert félt attól, hogy megölik azok, akiket “elárult”. Egyes vélemények szerint senki sem okozott akkora veszteséget a kommunista tábornak, mint Pacepa.

A kommunista diktatúrát elítélő szakértői jelentés, amelyet 2006-ban fogadott el a bukaresti parlament, úgy ítélte meg, hogy Pacepa a Nyugatnak kiszolgáltatott információival és leleplező írásaival kiemelkedő szerepet játszott a román kommunista rezsim és az azt kiszolgáló Securitate “gyilkos jellegének” feltárásában. Későbbi történészi elemzések kétségbe vonták Pacepa rendszerkritikus szerepének hitelességét és úgy vélték, hogy maga Pacepa is az egyik legkorruptabb vezetője volt a kommunista rendszernek. Állítólag éppen eljárást akartak indítani ellene, ezért menekült Nyugatra. Ennek ellenére viszonylagos egyetértés van a szakértők között abban, hogy az általa kiszolgáltatott információk alapjaiban megrendítették a román kommunista rezsimet és hozzájárultak annak későbbi, 1989-es bukásához.

The post Elhunyt Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori helyettes vezetője appeared first on .

A 25 éve meggyilkolt Prisztás József ügyében a Fővárosi Ítélőtábla perújítási eljárásban kedden kihirdetett másodfokú döntése alapján visszakerül a börtönbe Hatvani István másodrendű vádlott. A védelem a Kúriához fordult.

Az alapeljárás eredeti vádirata szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portik Tamásnak és Prisztás Józsefnek. Amikor Lakatos külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. Az ügyészség szerint Portik elsőrendű vádlott utasítására Hatvani István másodrendű vádlott 1996 novemberében lelőtte Prisztást, akit Fazekas Ferenc harmadrendű vádlott csalt a helyszínre.

Az alapeljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portikot felbujtóként és Hatvanit tettesként, Fazekas pedig bűnsegédként tíz évet kapott. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.

Már mindhárom vádlott megkezdte jogerős szabadságvesztésének letöltését, amikor 2018-ban az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő Jozef Rohác vallomást tett, amelyben magára vállalta a gyilkosságot, és arról számolt be, hogy ő ölte meg Prisztást. Lényegében emiatt indult el a perújítási eljárás, amelynek elsőfokú tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken Rohác arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Beszámolt az elkövetés körülményeiről is, a gyilkosság beismerésének indokául pedig azt adta elő: sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A törvényszék a Rohác beismerésén alapuló perújítási eljárásban 2020 februárjában kihirdetett elsőfokú határozatával Hatvani esetében a perújítást alaposnak ítélte, A vele szembeni korábbi elmarasztaló ítéleteket hatályon kívül helyezte, őt az emberölés vádja alól felmentette, fegyházbüntetésének végrehajtását félbeszakította, így Hatvani szabadlábra került. Ugyanakkor a törvényszék Portik és másik társa esetében elutasította a perújítást, így az ő alapeljárásban kiszabott büntetésüket változatlan hagyta. Az ügyészség Hatvani vonatkozásában fellebbezett a döntés ellen, így került a perújítás másodfokon a Főváros Ítélőtáblára.

A tábla sajtótitkárságának közleménye szerint az ítélőtábla kedden kihirdetett határozatával annyiban változtatta meg a Fővárosi Törvényszék egy évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét, hogy a másodrendű vádlott vonatkozásában is elutasította a perújítást, mivel az ügyben Rohác vallomását – amely új bizonyítékként merült fel – nem tartotta elfogadhatónak. Az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta, így abban is, hogy az elsőrendű és a harmadrendű vádlottak esetében elutasította a perújítást.

A tábla közleménye felidézi, hogy a perújítási eljárás “J. R. tanúnak” a beismerő vallomásán alapult, a perújítás érdemét tekintve azonban a tábla nem értett egyet a törvényszék álláspontjával. A táblabíróság szerint – a bíróság által következetesen J. R.-ként hivatkozott – Rohác az elkövetés helyszínének leírását, az odaérkezés körülményeit, a sértett gépkocsiját és ruházatát illetően is alapvetően ellentmondásos nyilatkozatokat tett, amelyeket a tábla szerint a törvényszék nem vizsgált meg körültekintően.

A tábla szerint J. R. vallomásával szemben az elkövető biciklijét sem lehetett azon a helyen megtalálni, ahol ő megjelölte, és az is kérdéses volt, hogy a sértett megölése az általa megjelölt módon és idő alatt egyáltalán kivitelezhető volt-e. A J. R. vallomásában rejlő hiányosságokat és bizonytalanságokat nem lehetett abba a körbe vonni, amely az időmúlással, az emlékezet romlásával magyarázható lenne. J. R. vallomásának hitelességét megkérdőjelezte továbbá, hogy a saját szavahihetőségét két általa megjelölt tanúval kívánta alátámasztani, ám ezeket az embereket lehallgatási anyagokkal bizonyíthatóan megfenyegette – írta a bíróság.

Mindezek alapján a tábla arra a következtetésre jutott, hogy az alapügyben eljáró bíróságok törvényesen állapították meg a másodrendű vádlott bűnösségét. A másik két vádlott tekintetében már maga az első fokon eljáró törvényszék sem találta megalapozottnak a perújítást, és az ítélőtábla helybenhagyta ezt az elsőfokú döntést.

A perújításban hozott másodfokú ítélet kedden jogerőre emelkedett. A harmadfokú eljárás lehetősége nem nyílt meg, mivel a perújítást elutasító határozat nem ügydöntő határozat, a törvény értelmében ellene nincs helye másodfellebbezésnek. Ugyanakkor a másodrendű vádlott védője a másodfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be, melyet azonban a tábla mint törvényben kizártat elutasított. A fellebbezést elutasító végzéssel szemben a védő ugyancsak fellebbezést jelentett be, melyet a Kúria fog elbírálni.

Miután a másodfokú döntés kedden jogerőre emelkedett, a tábla haladéktalanul intézkedett a szabadlábon lévő H. I. másodrendű vádlott jogerős szabadságvesztése végrehajtásának folytatásáért – közölte a tábla sajtótitkársága.

The post Prisztás-gyilkosság: újra börtönbe kerül a másodrendű vádlott appeared first on .

Törökország kiterjeszti katonai műveleteit az észak-iraki hegyekben megbúvó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet fegyveresei ellen – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az északkelet-törökországi Trabzon városában azután, hogy a PKK milicistái a közelmúltban megöltek 13, foglyul ejtett török állampolgárt az észak-iraki Gara térség egyik barlangrendszerében.

Erdogan a török kormánypárt tartományi kongresszusán felszólalva közölte: azon régiók felé szélesítik ki a beavatkozási területet, ahol fokozottabb a Törökországot fenyegető terrorveszély.

A török légierő és a szárazföldi erők egységei múlt szerdán indítottak műveletet a PKK ellen Gara térségben, amely 35-40 kilométerrel húzódik a török-iraki határ mögött. Hulusi Akar török védelmi miniszter a beavatkozás végeztével, vasárnap arról adott tájékoztatást, hogy katonáik korábban elrabolt és a napokban meggyilkolt 13 török állampolgár holttestére találtak rá egy barlangrendszerben. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy súlyos csapást mértek a PKK jelenlétére a térségben, amelyet ellenőrzésük alá vontak.

“Gara fontos, problémás vidék volt, és most elesett” – hangsúlyozta keddi beszédében Erdogan, jelezve egyúttal: egységeik annyi ideig maradnak a biztonságossá tett területeken, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne érje Törökországot még egyszer hasonló támadás.

A PKK főhadiszállása bár az Irak északkeleti részén fekvő Kandil-hegységben van, a terrorszervezet Délkelet-Törökországban tevékeny, ahol 1984 óta folytat fegyveres felkelést a kurd kisebbség függetlenségéért. A török hadsereg a légierő és kisebb szárazföldi egységek bevetésével az elmúlt két évben rendszeresen hajtott végre a mostanihoz hasonló műveleteket az iraki határ túloldalán.

Az amerikai külügyminisztérium a legutóbbi török beavatkozást követően közleményt adott ki, amelyben ezt írták: “ha igazak a hírek, hogy a török állampolgárok a PKK terrorszervezet keze által haltak meg, a legerőteljesebb módon elítéljük ezt a cselekedetet”. A megfogalmazás Ankara felháborodását váltotta ki.

A török államfő hétfőn azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy támogatja a PKK-t, valamint figyelmeztette Washingtont, hogy ha fenntartja a NATO-szövetséget, őszintén kell viselkednie, és nem pártolhatja a terroristákat.

Később a török külügyminisztérium bekérette az amerikai nagykövetet, hogy “a legerőteljesebb módon” fejezze ki nyugtalanságát. Végül telefonon beszélt egymással Mevlüt Cavusoglu török és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, amiről az amerikai külügyminisztérium azt közölte, hogy Blinken részvétét fejezte ki török hivatali kollégájának, illetve aláhúzta, hogy a PKK felelős a történtekért. A PKK-t Törökországon túl az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja. A török biztonsági erők és a PKK közötti több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

The post Törökország kiterjeszti műveleteit a Kurdisztáni Munkáspárt ellen appeared first on .

Három és fél év fegyházbüntetésre ítélt kedden első fokon, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék egy bölcskei nőt, aki a lányával együtt megpróbálta megölni volt férjét. A lány ugyanennyi fegyházbüntetést kapott.

A bíróság társtettesként elkövetett emberölési kísérlet miatt mondta ki bűnösnek a két vádlottat, és négy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A tényállás szerint az 50 éves nő és 21 éves lánya, illetve az 53 éves férfi között több éve megromlott a kapcsolat. A két nő 2018. szeptember 18-án elhívta magukhoz az akkor már külön élő férfit azzal, hogy szeretnének kibékülni vele, és azt mondták neki, hogy “békesütit” készítettek neki.

Az anya – az elsőrendű vádlott – hátulról befogta a sértett szemét, a másodrendű vádlott lány pedig egy 16 centiméteres pengéjű késsel nyakon szúrta, majd darázsirtót fújt az arcába. A férfinek sikerült kimenekülnie a házból, eközben a felesége egy gumikalapáccsal többször fejbe ütötte. Az utcán menekülő sértettet a lánya gyalog, a felesége autóval követte, majd az asszony oldalról, 35-40 kilométeres óránkénti sebességgel, szándékosan nekihajtott. A két vádlott ezután hazament, a férfi pedig bemászott egy ház udvarába, és onnan hívott segítséget.

A bíróság szerint a kés a bal oldali artéria mellett hatolt be a férfi nyakába, és a szúrás csak a véletlennek köszönhetően nem lett halálos. A gázolás a sértettnek térdszalagszakadást és sípcsonttörést okozott. A bíróság szerint a két nő előre kitervelten követte el a bűncselekményt.

Farkas László bíró kitért arra, hogy az egyébként jó intellektusú fiatal nő indokolatlan félelmet érzett apja iránt, nem bírta elviselni a jelenlétét, és emiatt a nevét is megváltoztatta. Ismertette: a vádlottak a perben nem ismerték el bűnösségüket, jogos önvédelemre hivatkoztak, a bíróság azonban nem fogadta el ezt a védekezést. Az elsőrendű vádlott és védője eltérő tényállás és minősítés megállapításáért, valamint enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn az ítélet tudomásul vételéhez.

The post Fegyházbüntetésre ítéltek két nőt Szekszárdon emberölési kísérlet miatt appeared first on .

Magyar-lengyel katonai együttműködési megállapodást írtak alá a két ország védelmi minisztériumának képviselői kedden Budapesten. Benkő Tibor honvédelmi miniszter hivatalos látogatáson fogadta Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert és delegációját.

Közös sajtótájékoztatójukon Benkő kiemelte: a visegrádi négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) és azon belül is a lengyel-magyar kapcsolatok erősítése jó úton halad; a lengyel és magyar katonák kapcsolatának szorosabbra fűzésével, együttműködésük még hatékonyabb, eredményesebb lesz a jövőben.

Blaszczak közölte: az együttműködési megállapodás 63 pontból áll, egyebek mellett közös kiképzések, gyakorlatok, történelmi, hagyományőrző feladatok szerepelnek benne.

Benkő a 63 feladat közül a különleges műveleti erők közös gyakorlatozását, a tartalékos katonák képzésével, felkészítésével kapcsolatos tapasztalatok feldolgozását, valamint a különleges műveleti erők közös gyakorlatozását emelte ki. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a jelenlegi helyzetben legfontosabb a katonák egészségének megóvása, de a tervek szerint csak a különleges műveleti erők vonatkozásában egy éven belül négy közös gyakorlatot is terveznek Lengyelországon és Magyarországon.

A két miniszter előzőleg Székesfehérváron tett látogatást a horvát vezetés alatt működő közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságának bázisán, majd Budapesten folytattak megbeszélést.

A délutáni sajtótájékoztatón Benkő azt mondta: a lengyel nemzetvédelmi miniszter Székesfehérváron meggyőződhetett arról, hogy “közös erővel, közös akarattal, ilyen rövid idő alatt is lehet képességeket építeni”.

Elmondta: hogy a többnemzeti hadosztály parancsnokságot “keretnemzetként” Szlovákiának, Szlovéniának, Horvátországnak és Magyarországnak ajánlották fel. Benkő üdvözölte, hogy Lengyelország is fontosnak tartja ennek a parancsnokságnak a működését, és ahhoz katonákkal is hozzájárul.

A magyar miniszter hangsúlyozta: ez a parancsnokság az európai népek békéjének és biztonságának garantálásáért tevékenykedik.

Benkő köszönetet mondott azért, hogy Lengyelország felajánlotta a magyar harckocsizó katonák felkészítését és kiképzését a Leopard harckocsik használatához. Ezzel összefüggésben Benkő elmondta, hogy Magyarország a PESCO-n belül (az Európai Unió védelmi célú állandó strukturált együttműködése) többnemzeti szimulációs központot hoz létre.

A magyar miniszter emlékeztetett: jelenleg Lengyelország tölti be a V4-es elnöki szerepkört. Ennek során cselekvési tervet dolgoznak ki a V4-ek Európai Unión belüli jövőjéről. Magyarország pedig – amely júliustól veszi át a V4-es elnökséget -, ezen cselekvési terv alapján halad majd tovább. Európában a V4-ek együttműködése példaértékű, Európa békéjét és biztonságát is szolgálja – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek egyik példája a V4-EU harccsoport, amelynek következő alkalmazását 2023-ra tervezik.

Benkő kitért arra is, hogy Lengyelország élen jár a területvédelmi erők szervezésében és alkalmazásában, amit külön haderőnemként szerveztek meg. Elmondta, hogy Magyarországon ma már több mint tízezer önkéntes tartalékos katona áll rendelkezésre. Megemlítette: a tartalékos katonák az aktív katonákkal együtt Magyarországon hatékonyan részt vesznek a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

A magyar miniszter beszámolt arról: tárgyalásukon egyetértettek abban is, hogy a különleges műveleti erők együttműködésén túl a hibrid hadviselésre és a kiberműveletekre még nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.

Benkő kitért arra is, hogy Blaszczaknak már többéves együttműködési tapasztalata van Magyarországgal. Korábban belügyminiszterként is segített Magyarországnak az illegális migráció elleni küzdelemben. A védelmi együttműködésben pedig a lengyel miniszter “egyik legerősebb támogatónk és partnerünk” – mondta Benkő, aki ennek elismeréseként Szövetségért emlékéremmel tüntette ki a lengyel nemzetvédelmi minisztert.

Blaszczak elismerését fejezte ki azért, hogy Magyarország ilyen rövid idő alatt létrehozta a székesfehérvári többnemzeti parancsnokságot. Beszámolt arról: tárgyalásukon egyeztettek a 30 éves visegrádi együttműködésről. Megvitatták a PESCO-s kooperáció lehetőségeit is, tárgyaltak továbbá a magyar katonák (lengyel vezetésű ENSZ-köteléken belüli) libanoni szerepvállalásáról is.

Mindezeken túl kiemelt téma volt a különleges műveleti erők tapasztalatcseréje, valamint a kiberveszélyek elhárítása érdekében szükséges együttműködés is.

Megvitatták továbbá a – Lengyelországban és Magyarországon egyaránt működő – területvédelmi önkéntes tartalékos haderő létrehozásának és alkalmazásának tapasztalatait is. Blaszczak elmondta, hogy Lengyelországban a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelemben óriási sikerként könyvelték el a területvédelmi önkéntes katonák bevetését. Többi között tesztelőpontokon segítettek. A lengyel miniszter Benkőt tájékoztatta arról is, hogy a múlt héten tárgyalt az Egyesült Államok új védelmi miniszterével, Lloyd Austinnal a NATO-n belüli – együttműködés lehetőségeiről is egyeztettek.

Blaszczak hangsúlyozta a történelmi emlékezés fontosságát is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három magyar múzeumigazgatót kitüntésben részesített, amiért a Covid-járvány ellenére is kiállításokat szerveztek a két ország közös történelmi múltjáról.

The post Magyar-lengyel katonai együttműködési megállapodást írtak alá appeared first on .

2021. január 25-én a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete meghívásának tettem eleget, amikor Bokor Balázs nagykövettel, a szervezet elnökével beszélgettem Joe Biden amerikai elnök beiktatásának alkalmából az amerikai politika aktuális fejleményeiről. Megtiszteltetés volt, hogy a program második részében Bokor Balázs Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövettel beszélgetett a beiktatás protokolljáról és lezajlásának mikéntjéről.

A beszélgetés az alábbi linken megtekinthető:
A Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete beszélgetése a Biden-beiktatás kapcsán