Biztonságpolitika

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további tíz amerikai diplomatát – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.

A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás. A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri “a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének” fogalmát.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszország meg fogja tiltani a területén működő amerikai külképviseleteknek orosz állampolgárok és harmadik országok állampolgárságával rendelkező személyek alkalmazását. Moszkva emellett, a kölcsönösség alapján, évi tíz főben fogja korlátozni az amerikai kirendeltségekre rövid kiküldetésekre akkreditálható munkatársak létszámát.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mivel az amerikai diplomáciai alkalmazottak rendszeresen megsértik a két ország között 1992-ben “a nyitott szárazföldről” elfogadott memorandumot, Moszkva minden 25 mérföldes távolságot meghaladó utazást engedélykötelessé fog tenni számukra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára. A lista nyilvánosságra hozását későbbre ígérte.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy miután Varsó három orosz külképviseleti alkalmazottat minősített nemkívánatos személynek, Moszkva kiutasít öt lengyel diplomatát is.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kapcsolatok további romlása esetén Moszkva meg fogja szüntetni a két ország diplomáciai missziói személyzeti létszáma közötti egyenlőtlenséget. Rámutatott, hogy mindkét országnak mintegy 450 diplomatája és adminisztratív munkatársa dolgozik a másikban, ám az orosz keretből 150-en az ENSZ-nél, és nem a bilaterális kapcsolatok kiszolgálásában teljesítenek szolgálatot. A továbbiakban az amerikai külszolgálati alkalmazottak száma is háromszázra csökkenhet Oroszországban.

Lavrov elmondta, hogy az orosz fél az amerikai üzleti vállalkozások számára “fájdalmas” intézkedések bevezetését is mérlegeli. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai szankciók minden körére válaszolni fog.

The post Lavrov: Moszkva elküldi az amerikai nagykövetet, és kiutasít tíz amerikai diplomatát appeared first on .

Keresetet indított a moszkvai ügyészség az orosz főváros bíróságán azt kezdeményezve, hogy minősítse szélsőséges szervezetnek az Alekszej Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK), az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG) és a Navalnij-törzsek hálózatát.

Az ügyészség közleménye szerint ezek a szervezetek liberális jelszavakkal takarózva “a szociális és a társadalompolitikai helyzetet destabilizáló feltételek megteremtésével” foglalkoznak.

“Tevékenységük tényleges célja a feltételek megteremtése a rendszer alkotmányos alapjainak megváltoztatásához, egyebek között a +színes forradalmak+ forgatókönyvének felhasználásával” – hangzott a kereset.

A moszkvai vádhatóság a főügyészség utasítására vizsgálta meg ezeket a csoportokat, és arra következtetésre jutott, hogy “nem kívánatosnak” minősített “külföldi és nemzetközi szervezetek tevékenységét” folytatják Oroszország területén.

Az FBK a Twitteren a keresetet a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtti “példátlan nyomásgyakorlásnak” minősítette.

Az alap ellen 2019 augusztusában pénzmosás címén eljárást indítottak. 2019 októberében az orosz igazságügyi tárca az FBK-t idegen ügynöknek minősítette. Alekszej Navalnij tavaly júniusban bejelentette, hogy megszüntette az FBK jogi személyiségét, és azt az FZPG-re ruházta át.

Pénteken egy moszkvai bíróság szélsőségességre való felszólítás címén kétévi szabadságvesztésre ítélte Pavel Zelenszkijt, az FBK operatőrét. Az eljárás két Twitter-bejegyzés miatt indult ellene, amelyet Irina Szlavina Nyizsnyij Novgorod-i újságírónő öngyilkosságát követően osztott meg.

Ezekben véleményt nyilvánított Vlagyimir Putyin elnökről, Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről és Vjacseszlav Vologyin házelnökről, és durva szóval szólított fel a hatalomnak való odavágásra.

Szlavina tavaly októberben felgyújtotta magát a belügyminisztérium Nyizsnij Novgorod-i kirendeltsége előtt, és belehalt sérüléseibe. Öngyilkossága előtt pár órával a Facebook-oldalán bejegyzett üzenetében azt írta követőinek, hogy halála miatt az orosz államot kell okolniuk. Egy nappal korábban a rendőrség házkutatást tartott az otthonában.

Az amerikai finanszírozású Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (SZER/SZR) moszkvai szerkesztősége közölte, hogy panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amiért az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) súlyos bírságokat rótt ki rá. A szerkesztőség szerint azért tett így, hogy kiszorítsa Oroszországból.

A héten vált ismertté, hogy májusban Kijevbe és Prágába költöztethetik át az SzR és a Nasztojascseje Vremja tévécsatorna moszkvai irodájának dolgozó munkatársak legalább egy részét a Roszkomnadzor miatt kiszabott összesen több mint 70 millió rubel (jelenlegi átfolyamon több, mint 275 millió forint) bírság miatt. Az indoklás szerint ezek a tömegtájékoztatási ezközök a vonatkozó jogszabály dacára nem tüntették fel anyagaikon, hogy készítői idegen ügynöknek minősülnek.

A Nasztojascseje Vremja (Jelen Idő) az SzR és az Amerika Hangja közös projektje.

The post Navalnijhoz fűződő csoportok szélsőségessé minősítését kezdeményezte a moszkvai ügyészség appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésében folytatódott a fokozott ellenőrzés, ezúttal a 3-as villamoson és annak útvonalán.

A BKK azt közölte, hogy az akció során ötvennyolc embert vontak intézkedés alá, akik közül egyet kábítószer birtoklása miatt elfogtak és előállítottak. Egy embernek orvosi ellátásra volt szüksége, hozzá mentőt hívtak.

Szeszesital közterületen történő fogyasztása miatt egy, míg maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt négy embert jelentettek fel, hét emberrel szemben pedig helyszíni bírságot szabtak ki – ismertették.

A BRFK azt közölte a police.hu oldalon, hogy a közös akció nem csupán egyszeri, a jövőben is lehet hasonló ellenőrzésekre számítani a főváros különböző pontjain, különösen a problémásabb, forgalmasabb közlekedési vonalakon.

The post BKK: a 3-as villamoson és az útvonalán ellenőriztek a rendőrök appeared first on .

Együttműködési megállapodást kötött a Volánbusz Zrt. és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) az állomásokon és a járműveken előforduló konfliktusok, atrocitások elkerülése érdekében — közölte a közlekedési társaság.

A Volánbusz Zrt. elsősorban a közösségi közlekedés utasainak, valamint a vállalat munkatársainak védelme érdekében elkötelezett a bűnismétlés és az áldozattá válás megelőzése, valamint az ifjúságvédelem mellett – tartalmazza a közlemény. A megállapodást Pafféri Zoltán, a társaság elnök-vezérigazgatója és Hatala József, az NBT elnöke látta el kézjegyével.

A közlemény szerint Pafféri azt hangsúlyozta: ugyan a menetrend szerinti autóbuszjáratok minden szempontból az egyik legbiztonságosabb közlekedési módot jelentik, az állomásokon és a járműveken is előfordulnak kisebb atrocitások, elsősorban a cég munkatársait érik támadások. Ezek számának csökkentése érdekében közös figyelemfelhívó kampányokat terveznek, amelyek segíthetik a konfliktushelyzetek megelőzését.

Hatala szerint egy ország, egy település lakosságának biztonságérzete nagyban függ attól is, hogy az embereket milyen hatások érik a közlekedési eszközökön. Ezért közös céljuk, hogy egyaránt erősítsék az utazóközönség és a Volánbusz munkatársainak biztonságát – mondta.

A partnerek szakmai konferenciákkal, tréningekkel és képzésekkel, a veszélyeztetett célcsoportok számára szervezett közös bűnmegelőzési programokkal, továbbá ismeretterjesztéssel járulnak hozzá a közösségi közlekedés biztonságának növeléséhez – írta közleményében a Volánbusz.

The post Együttműködik a Volánbusz és a bűnmegelőzési tanács appeared first on .

Idén ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron – mondta a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen.

Maróth Gáspár sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként. Kitért arra: a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák.

Ezzel párhuzamosan kutatásfejlesztési program kezdődik a NATO-n belül a jövő technikájának számító járművek előállítására – mondta Maróth, hozzátéve, három év múlva már az utóbbi jelenti a gyártás fő profilját. Megjegyezte, hogy a beruházás helyszínének kiválasztásakor katonai múltjának és a városvezetés, helyi parlamenti képviselők támogatásának köszönhetően döntöttek Kaposvár mellett.

“Ők biztosítják azt a gyorsaságot, amit ma a hadiipar, a versenyhelyzetnek leginkább kitett iparág megkövetel” – jelentette ki. Hozzáfűzte: csak azokkal a városokkal tudnak együtt dolgozni, ahonnan maximális támogatást kapnak.

Szita Károly polgármester azt mondta, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által idén januárban bejelentett fejlesztés “a tárgyalásoktól függően” harminc-ötven milliárd forintos lesz, a gyár induláskor háromszáz embernek ad munkát. A városvezetés célja Kaposvár újraiparosítása, a teljes foglalkoztatottság elérése, a munkabérek emelése – fogalmazott a településvezető. Hangsúlyozta, hogy utóbbi csak akkor érhető el, ha magas hozzáadott értékű termékek gyártói települnek a városba, amelyek “fölfelé húzzák” a fizetéseket. Úgy vélte, a hadiipari cégek ezek közé tartoznak.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség jelentősen csökkent, a munkabérek nőttek Kaposváron az elmúlt években az önkormányzat és a kormány munkájának, és az itt élők szorgalmának köszönhetően. Megfogalmazása szerint a hadiipari fejlesztés egy újabb mérföldkő, a város gazdasága ezzel a projekttel “a világ tetejére ugrik”, mert “a világ legmodernebb technológiája” érkezik Kaposvárra. A politikus megjegyezte, hogy a somogyi megyeszékhelyet az M7-es sztrádával összekötő R67-es gyorsforgalmi út megépítésével, valamint az M9-es várható megvalósításával nőtt a befektetők érdeklődése Kaposvár iránt. A város ipari parkjai megteltek, Kaposvár a Rheinmetall beruházásához szükséges húsz hektárnyi területet egy új ipari park kialakításával tudja biztosítani – mondta el Gelencsér. Jelezte, 170 hektárnyi új ipari területre nyújtottak be igényt a kormánynak, amely támogatta azt.

The post Ősszel kezdődik a hadiipari gyár építése Kaposváron appeared first on .

A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a hadsereg védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó törvényt és a parlamentnek azt a döntését, amely nem engedélyezi a balközép ellenzéki pártok számára népszavazás kezdeményezését az ügyben – írta a helyi sajtó.

A testület azzal indokolta a döntését, hogy a parlament és a kormány észszerűen megindokolta a beruházások sürgősségét, és jogos volt a népszavazás elutasítása is. A nemzetgyűlés nem szavazta meg az ellenzéki pártok indítványát, amelyhez 28 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és amelyet a törvényhozás azzal utasított el, hogy az alkotmány megtiltja népszavazás kiírását az ország védelme és biztonsága érdekében hozott sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben.

Az alkotmánybíróság szerint a felszerelések és képességek jelenlegi állapotát tekintve a szlovén hadsereg nem alkalmas katonai fenyegetés vagy biztonsági válság esetén megfelelően fellépni, és nem tudja teljesíteni a nemzetközi kötelezettségvállalásokat sem az elvárt mértékben. A bíróság úgy vélte: a helyzet megköveteli az azonnali beruházások szükségességét. Ezeket szakaszos beruházási terv alapján hosszabb idő alatt kell végrehajtani.

A szlovén parlament még tavaly novemberben fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 780 millió euróval (280 milliárd forint) növeli az ország védelmi kiadásait az elkövetkező hat évben. A pénz legnagyobb részét páncélozott járművek vásárlására és egy közepes gyalogos zászlóalj felállítására fordítják, valamint repülőgépet és két helikoptert is vásárolnak.

A jogszabályt azonban nem szavazták meg a baloldali ellenzéki pártok, amelyek szerint népszavazást kellett volna kiírni az ügyben. Az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban a biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana 40 százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül pedig húsz százalékot haderőfejlesztésre fordítják.

The post A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a katonai védelmi kiadásokra vonatkozó törvényt appeared first on .

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírójának elsőfokú döntése szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az egykori budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság egyik, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elkövetője.

Horváth-Tóth Imola, a törvényszék szóvivője azt közölte: a bíróság a döntését az elítélt által előadottakra, a fogvatartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre, valamint az igazságügyi pszichológus bevonásával készült komplex szakértői véleményre alapozta.

Az elítélt lényegében problémamentesen tölti a szabadságvesztést, tanulmányokat is folytatott, ugyanakkor a szakvéleményből arra lehet következtetni, hogy személyiségszerkezetéből adódóan a bűnismétlés veszélye továbbra is fokozottan fennáll, csupán mérsékelt megbánás jellemzi – állapították meg.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem jár automatikusan az elítélt számára, az összetett törvényi feltételek mellett is csupán lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés-büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.

A büntetés-végrehajtási bíró úgy ítélte meg, az elítélt esetében nem állapítható meg, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A törvényi előírásokkal összhangban a bíró rendelkezett arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 2022-ben ismét megvizsgálja.

A bíróság végzése ellen az elítélt és védője is fellebbezett.

Bene László Donászi Aladárral együtt követte el a bűncselekményt (társa 2001-ben a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett). Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A bíróság kimondta, hogy az elítélt a legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra; ez 2014. május 4-én telt le.

The post Nem bocsátható feltételes szabadságra a “skálás” gyilkosság egyik elkövetője appeared first on .

Bekérette az orosz diplomáciai tárca a moszkvai amerikai nagykövetet a Washington által meghirdetett újabb szankciók után – jelentette be Marija Zaharova külügyi szóvivő.

“Oroszország külügyminisztériumába meghívták az amerikai nagykövetet. További információt önökkel a megbeszélés után osztunk meg, amely az amerikai fél számára nehéz lesz” – mondta Zaharova. “Az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz” – tette hozzá.

Zaharova szerint Washingtonnak tudnia kell, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának az árát “meg kell fizetni”. A szóvivő a történtek miatt Washingtonra hárította a felelősséget. Elmondta, hogy John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a sajtótájékoztató idején már az orosz külügyminisztérium épületében tartózkodott.

Sullivan szerdán Dmitrij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadótól is meghívást kapott. A RIA Novosztyi hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva azt írta: a tárgyaláson elhangzott az a figyelmeztetés, hogy ha az amerikai fél Joe Biden elnöknek a kapcsolatok javítására vonatkozó kijelentése után barátságtalan lépéseket tesz szankciók formájában, az orosz fél a leghatározottabb módon fog reagálni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön, még a büntetőintézkedések kihirdetése előtt leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az effajta amerikai lépéseket. Emlékeztetett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni. (Érdekes lenne tudni milyen törvényre hivatkozik a szóvivő, amelyet az USA  kormányzata a mostani szankciókkal megsért! A -szerk- megj.)

Peszkov szerint a szankciók “semmilyen módon nem segítik elő” Vlagyimir Putyin és Bidennek az utóbbi által kezdeményezett találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Biden csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra válaszul.

Zaharova sajtótájékoztatóján más témákról szólva kifejezte reményét, hogy Ankara meghallotta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatos figyelmeztetését. Lavrov hétfőn Kairóban kijelentette: “Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot”.

Zaharova szerint az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások eltántorítják Kijevet az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások végrehajtásától.

Az amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.

The post Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet a washingtoni szankciók nyomán appeared first on .

2021. április 1-jén az Új Világ Polgári Fórum keretében Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel, Szent-Iványi István volt külügyi államtitkárral és Matura Tamás Kína-szakértővel beszélgettünk arról, mit jelent Kína kihívása a Nyugat (benne Európa és Amerika) számára és hogyan értelmezzük Magyarország és Kína egyre szorosabb kapcsolatát.

A beszélgetés felvételről az alábbi Facebook-linken tekinthető meg:
Új Világ Polgári Fórumok 5.: Kína: barát vagy ellenség? Vagy egyszerre mindkettő?

Nem történt rablási kísérlet egy pénzszállító cég alkalmazottja ellen szerdán egy X. kerületi bevásárlóközpontban, az esetet a cég munkatársa kitalálta – mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Csécsi Soma közlése szerint az alkalmazott beismerte, hogy nem követték el sérelmére a bűncselekményt, azt csak kitalálta. Tettét azzal indokolta, hogy a munkáját “túl unalmasnak találta, izgalomra, elismertségre vágyott”. Kihallgatása során a harmincéves férfi úgy fogalmazott: “csak be akartam vágódni a kollégámnál” – ismertette a vallomás részletét a szóvivő.

Az MTI szerdán számolt be a BRFK közleménye alapján arról, hogy késsel próbáltak meg kirabolni aznap délután egy pénzszállítót egy X. kerületi bevásárlóközpontban. Azt írták: egy férfi késsel fenyegetőzve egy X. kerületi bevásárlóközpont szervizfolyosóján próbálta meg elvenni egy pénzszállító cég alkalmazottjától a kezében tartott pénzkazettát. A pénzszállító ellökte magától a támadót és elfutott. A cég munkatársa nem sérült meg és a rábízott pénzt is megmentette – közölte a BRFK röviddel az eset után.

Csécsi csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, a BRFK több tucatnyi rendőrrel érkezett a helyszínre, lezárták a környéket és rablás kísérlete miatt nyomozást indítottak. Tanúkat hallgattak ki, elemezték a kamerák felvételeit és pár órán belül egyértelművé vált, hogy nem történt meg az eset. A szóvivő ismertette: a rablás kísérlete miatt indított eljárást lezárják és kezdeményezik, hogy a pénzszállító cég alkalmazottja ellen hatóság félrevezetése miatt induljon eljárás.

The post Elmekórtan: nem történt rablási kísérlet a pénzszállítóval szemben appeared first on .

Legénybúcsút tartó társaság tagjait bántalmazta három biztonsági őr az ügyészség szerint tavaly augusztusban Siófokon, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: az ünneplők a Petőfi sétány egyik szórakozóhelyén szóváltásba keveredtek egy másik csoporttal, és a biztonsági őrök rendbontást okoztak ahelyett, hogy azt megakadályozták volna. A három férfi a legénybúcsút tartó vendégeket fojtófogást alkalmazva a sétányt határoló kordonhoz vitte, közben egyiküket az egyik őr többször megütötte, társát pedig egy másik őr lefejelte, amikor a túlzóan agresszív fellépést szóvá tette.

Az indulatok elszabadultak, a sértettek dulakodni kezdtek az őrökkel, amelynek során a vádlottak egy férfit úgy bántalmaztak, hogy elvesztette az eszméletét. Az ügyészség a vádiratban csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt egy biztonsági őrrel szemben végrehajtandó, kettő ellen felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

The post Brutális biztonsági őrök ellen emeltek vádat Somogyban appeared first on .

Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált, miszerint Biden azt javasolta Putyinnak, hogy a csúcsot az elkövetkező hetekben tartsák meg.

“Nem, a kétoldalú találkozót értelemszerűen nem sikerül majd ilyen gyorsan megszervezni, a kérdés az elemzés stádiumában van. Ez az első. Másodsorban persze a jövő hétre betervezett klímacsúcsról is szó van” – mondta.

Peszkov közölte, hogy még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videokonferencia formájában megtartandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. Arra kérdésre válaszolva, hogy ez attól függ-e hogy Washington bevezet-e újabb szankciókat Moszkvával szemben, kijelentette: ez az államfő döntésétől függ majd. Hozzátette, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések “semmilyen módon nem segítik elő” Putyin és Biden találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Peszkov nem kívánta kommentálni azokat az amerikai lapértesüléseket, amelyek szerint Washington csütörtökön tíz magán- és mintegy húsz-harminc jogi személy ellen fog büntetőintézkedéseket bevezetni. Tengerentúli sajtóforrások szerint diplomaták kiutasítása van előkészületben és a büntetőintézkedések érinthetik az orosz szuverén adósságot is. Peszkov leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az amerikai intézkedéseket. Emlékeztett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni.

A török külügyminisztériumnak arra a csütörtöki bejelentésére reagálva, hogy mégsem érkezik a közeli napokban két amerikai romboló a Fekete-tengerre, Peszkov úgy vélekedett, hogy korai még enyhülésről beszélni az Ukrajna körül kialakult helyzetben. Rámutatott, hogy így is sok, hadgyakorlatra átdobott amerikai és más NATO-egység tartózkodik az orosz határok közelében.

The post Pávatánc: nem lesz Putyin–Biden-csúcs a közeljövőben appeared first on .

A Nógrád Megyei Főügyészség vádat emelt egy 45 éves galgagutai férfi ellen, aki megölte idős szomszédját, hogy megszerezze az otthonában tartott készpénzét – közölte a megyei főügyész.

Bóna Gyula a közleményben azt írta: az italozó életmódot folytató, munkahellyel nem rendelkező, anyagi gondokkal küzdő férfi 2020. április 9-én ittasan elhatározta, hogy pénzt szerez a 89 éves, egyedül élő szomszédnőjétől.

Átmászott a kerítésen, majd a teraszon többször fejen ütötte az asszonyt a magával vitt seprűnyéllel. A nő csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de a támadás során elszenvedett súlyos pszichés terhelés miatt meghalt: halálát heveny szívmegállás okozta.

A férfi az asszony pénztárcájából 12 ezer forintot vett magához, majd a fegyverként használt botot elégette. Néhány órával később visszament a házba, s tovább kutatva az egyik szekrényben egy nejlonzacskóban 1 millió 320 ezer forintot talált.

A vádlott másnap a pénzből egy balassagyarmati boltban csaknem 40 ezer forintért vásárolt édességet, élelmiszert, alkoholt, emellett jótékonykodott is: 46 ezer forintot adományozott egy egyházközösségnek, valamint szomszédjának is felajánlott 200 ezer forintot, aki azt em fogadta el.

A Nógrád Megyei Főügyészség a letartóztatásban lévő férfi ellen nyereségvágyból és bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. Fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, továbbá arra, a törvényszék a férfival szemben vagyonelkobzást alkalmazzon, és fizettesse meg vele az eljárás során keletkezett mintegy 6,4 millió forintos bűnügyi költséget.

A főügyész hozzátette: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 15 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

Az ügyben első fokon a Balassagyarmati Törvényszék hoz döntést.

The post Vádat emeltek galgagutai gyilkos ellen appeared first on .

Szerdán 580 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Gál Kristóf elmondta: közterületen 532, tömegközlekedési eszközökön 35, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyeken 13 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

A kijárási tilalomra vonatkozó szabály megsértése miatt szerdán 150 esetben intézkedtek a rendőrök országszerte – tette hozzá. Az elmúlt napon 63 Magyarországon átutazóval szemben intézkedtek a rendőrök, mert nem tartották be a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Szerdán országszerte 7097 hatósági házi karantént rendeltek el. Így jelenleg összesen 47 671-en vannak hatósági házi karanténban, akik közül 3560-an használják a mobiltelefonra letölthető alkalmazást – ismertette az adatokat Gál Kristóf.

The post Operatív törzs: 580-an szegték meg a maszkviselés szabályait szerdán appeared first on .

Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők felelősek a szerbek kiképzéséért és felszereléséért, hogy “brutális etnikai tisztogatást” folytassanak Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban – jelentette ki Douglas Stringer ügyész Hágában, a két szerb vezető ügyének az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keretében zajló újratárgyaláson.

Douglas Stringer, a vád képviselője álláspontja ismertetésekor hangsúlyozta, Stanisic és Simatociv vezető szerepet játszott az “etnikailag homogén, szerb dominanciájú” területek megteremtését célzó erőfeszítésekben Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban. A két férfi kulcsfontosságú szereplője volt a Slobodan Milosevic akkori államfő, valamint a szerb állam által vezetett “bűnszervezetnek”, hogy a horvátokat és a bosnyákokat kiűzzék a szerbek által igényelt területekről – mondta. Az egykori szerb vezetők ügyében leghamarabb május folyamán születhet ítélet.

Stanisic az egykori szerb állambiztonsági szolgálat főnöke volt, Simatovic pedig a helyettese. Mindketten Milosevic közeli munkatársai voltak. 2003-ban vádolták meg őket Horvátország és Bosznia területén 1991 és 1995 között elkövetett, emberiesség elleni bűncselekményekkel. A szerb állambiztonsági szolgálat félkatonai csoportokat hozott létre és fegyverzett fel, amelyek azután Horvátországban és Boszniában ezrek halálát követelő atrocitásokat követtek el.

A vád mindkettőjükre életfogytiglani börtönt követelt, de 2013-ban, megfelelő bizonyítékok hiányára hivatkozva első fokon felmentette őket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására felállított törvényszék. Később azonban elrendelték az ügy újratárgyalását, mondván, hogy a bírák korábban hibát követtek el, és tévesen alkalmazták a jogot az ügyben.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át. A MICT öt, folyamatban lévő ügyet visz tovább. Ilyen Stanisic és Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők ügyének újratárgyalása.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Jovica Stanisic és Franko Simatovic felelősek az etnikai tisztogatást végző szerbek képzéséért és felfegyverzéséért appeared first on .

Nem végeztek repüléseket lengyel katonai gépek a Lengyelország és Fehéroroszország közötti államhatár közelében – közölte kedden a varsói nemzetvédelmi tárca az állítólagos légtérsértésről szóló minszki bejelentésre reagálva.

A minszki védelmi minisztérium kedden közölte: előző este Fehéroroszország légterét megsértette egy azonosítatlan repülőgép Lengyelország felől. Lengyelország folyamatosan figyeli a légteret, és a hétfő esti órákban katonai gépek nem végeztek repüléseket a lengyel-fehérorosz határ közelében – válaszolt a minszki közleményre a varsói nemzetvédelmi minisztérium Twitter-oldalán.

Varsó és Minszk között feszültté vált a viszony az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta, amelyen vitatott körülmények között újraválasztották Aljakszandr Lukasenka államfőt. Az elnökválasztás után tömegtüntetések kezdődtek Lukasenka ellen. Ezeket a fehérorosz hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni. A fehérorosz ellenzéki vezetők közül többen a balti országokba vagy Lengyelországba menekültek, vagy a hatóságok kitoloncolták őket az országból.

Tovább élezte a feszültséget a két ország között, hogy Fehéroroszországban letartóztatták a helyi lengyel kisebbség több vezetőjét.

The post Varsó: lengyel gépek nem repültek a fehérorosz határ közelében appeared first on .

Az Azonnali.hu-n vezetett világpolitikai rovatomban 2021. március 16-án a januárban hivatalba lépett Biden-adminisztráció formálódóban lévő külpolitikáját vázoltam fel, kitérve az új külpolitikai fő csapásirányaira, a középpontban lévő Kína-politika alakulására, továbbá a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulására. Az új amerikai külpolitika iránti érdeklődést is mutatja, hogy eddig ez az egyik legnépszerűbb cikkem az Azonnalin.

"Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?"

Azonnali.hu: Formálódik Biden külpolitikája - "Amerika visszatért"

Fotó: Joe Biden / FB



A sokkolója helyet véletlenül a lőfegyverét használta vasárnap az a rendőr, aki egy igazoltatást követően lelőtt egy fekete bőrű fiatalt Minnesotában – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Tim Gannon, a minneapolisi Brooklyn Center rendőrfőkapitánya.

Gannon azt is elmondta, hogy a húszéves Daunte Wrightot lejárt gépjármű-regisztrációja miatt állították meg a kollégái. Miután ellenőrizték a sofőr adatait, kiderült, hogy elfogatóparancs van ellene érvényben. A sajtótájékoztatón bemutatták az igazoltatás közben készült rendőrségi felvételeket is, amelyen az látszik, hogy az egyik tiszt megpróbálta megbilincselni Wrightot, de a férfi kiszabadította a kezeit és beugrott az autójába. Ekkor egy másik tiszt háromszor azt kiabálta, hogy “sokkoló”, leadott egy lövést a kezében lévő fegyverből, majd azt mondta: “lelőttem”.

“A felvételekből és a tisztek reakciójából úgy tűnik számomra, hogy véletlen fegyverhasználat volt, amely Wright úr tragikus halálát eredményezte” – mondta Gannon, hozzátéve, hogy a nyomozás a kezdeti szakaszban van.

A történteket követően vasárnap este több száz fős, feldühödött tömeg kezdett tiltakozni a Brooklyn Center-i rendőrkapitányság épületénél. A rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök gumilövedékeket, fény- és könnygázgránátot vetettek be. Néhány tüntető megrongált két rendőrautót, a tömeg köveket dobált. A rendőrségi jelentések szerint voltak, akik fosztogatni kezdtek, a közeli bevásárlóközpontban húsz üzletbe törtek be.

Tim Walz, Minnesota állam kormányzója hétfőn bejelentette, hogy este hét órától kedd reggel hat óráig kijárási tilalmat vezetnek be a környező megyékben. Mike Elliott, Brooklyn Center polgármestere azt mondta, teljes mértékben támogatja a rendőrtiszt felmentését. “Az az álláspontom, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szakmánkban olyan hibákat kövessünk el, amelyek más emberek életébe kerülnek” – fogalmazott a polgármester.

A Brooklyn Center nevű minneapolisi negyed mintegy 16 kilométerre található attól a helytől, ahol tavaly egy másik rendőri intézkedésben meghalt George Floyd. Őt a rendőrök azért akarták előállítani a városban 2020. május 25-én, mert bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során a 46 éves Floyd nem tett eleget a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Az egyik rendőr, Derek Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt perceken keresztül.

Az esetről videofelvétel készült, amelynek képei később az egész világot bejárták és heves tiltakozásokat váltott ki a rendőri brutalitás miatt. Chauvint gyilkossággal és emberöléssel vádolják az ellene folyó perben. Tárgyalása jelenleg is zajlik Minneapolisban.

Wright édesanyja vasárnap újságíróknak azt mondta, hogy felhívta a fia, és közölte vele, hogy félreállították a rendőrök, mert légfrissítők lógtak a visszapillantó tükrén, ami Minnesotában illegális. Katie Wright elmondása szerint hallotta a telefonban, hogy a rendőrség felszólította a fiát, szálljon ki a járműből. A rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy kollégái a gépjármű lejárt regisztrációja miatt állították meg Wrightot, majd ahogy közeledtek az autóhoz, felfedezték, hogy valamilyen tárgy lóg a visszapillantó tükrén.

Wright apja a Washington Post című napilapnak elmondta, hogy fia néhány évvel korábban tanulási nehézségei miatt abbahagyta az iskolát, és különféle munkákat végzett, hogy kétéves fiát támogatni tudja.

Ben Crump ügyvéd képviseli Wright családját. Ő az a jogi képviselő, aki elérte, hogy 27 millió dolláros kártérítést fizessen Minneapolis városa a Floyd család számára. “Daunte Wright egy újabb fekete férfi, akit azok öltek meg, akik arra esküdtek fel, hogy szolgálnak és védenek minket” – fogalmazott Crump.

Joe Biden “teljes körű kivizsgálást” sürgetett Wright halála ügyében, és békés tiltakozásra szólította fel a minnesotai tüntetőket. Az elnök elítélte az erőszakot és a fosztogatásokat. “Valóban tragikus dolog történt, de azt hiszem, meg kell várnunk, mit mutat a vizsgálat” – mondta Biden újságíróknak a Fehér Házban.

The post Hihető, hogy a sokkoló használatát össze lehet téveszteni egy lőfegyver használtával? appeared first on .

Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a feszültséget.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést.

Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, “reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás.”

A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és “javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját.”

A Fehér Ház beszámolója szerint a két elnök számos regionális és globális kérdést is megvitatott, köztük az Egyesült Államok és Oroszország azon szándékát, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a fegyverek ellenőrzéséről és a felmerülő biztonsági kérdésekről, az Új START-szerződés meghosszabbítására építve.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása február 3-án lépett hatályba és változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

The post Biden találkozna Putyinnal appeared first on .

Az Egyesült Államok megemeli Németországban állomásozó katonái számát – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

A Biden-kormány tagjai közül Németországba elsőként ellátogató miniszter Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nagyjából 500 fős csapaterősítést az idén ősszel hajtják végre. Austin kiemelte, hogy Németország a hazája egyik leghűségesebb szövetségese, amellyel közösen képviselik a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit.

A Wiesbaden térségébe telepítendő új egységek révén az amerikai védelmi erők az eddiginél is hatékonyabban tudnak majd megakadályozni konfliktusokat, “vagy ha kell, harcolni és győzni” – mondta Lloyd Austin. Azzal kapcsolatban, hogy az előző, Donald Trump vezette washingtoni kormány a Németországban állomásozó, nagyjából 36 ezer katona egyharmadának kivonását tervezte, Austin elmondta, hogy ezt a tervezési folyamatot beszüntették, a csapaterősítéssel pedig a Németország és az egész NATO melletti amerikai elkötelezettséget is kifejezik.

Annegret Kramp-Karrenbauer hangsúlyozta: megtiszteltetés hazájának, hogy az új amerikai védelmi miniszter első hivatalos európai útja Németországba vezetett, és örömteli, hogy már nem a csapatkivonás, hanem a németországi amerikai jelenlét erősítése van napirenden. Mindent megtesznek azért, hogy a családjukkal érkező katonák legalábbis átmenetileg jó otthonra találjanak, és jó emlékeket őrizzenek majd Németországról – mondta.

Kramp-Karrenbauer a védelmi kiadások növelésével és a Bundeswehr – a német hadsereg – külföldi műveleteivel kapcsolatban kiemelte, hogy Németország a szövetségesei szolidaritásának köszönheti szabadságát és biztonságát, és viszonozza ezt a szolidaritást.

A Washington által ellenzett, Berlinben pedig a politikától független, tisztán üzleti alapú beruházásnak tekintett Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel kapcsolatban Kramp-Karrenbauer jelezte, hogy lát lehetőséget a projekt leállítására irányuló amerikai követelések teljesítésére. Mint mondta, lehet foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy felfüggesztessék-e a kivitelezést. Ha pedig végül mégiscsak elkészül az Északi Áramlat 2 – vagyis az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger fenekére fektetett csőhálózaton Ukrajna és Lengyelország megkerülésével szállító Északi Áramlat vezetékrendszer bővítése -, a gázszállításokat “Oroszország magatartásától is függővé kell tenni” – mondta a német védelmi miniszter.

The post Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Németországban appeared first on .