Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok megemeli Németországban állomásozó katonái számát – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

A Biden-kormány tagjai közül Németországba elsőként ellátogató miniszter Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nagyjából 500 fős csapaterősítést az idén ősszel hajtják végre. Austin kiemelte, hogy Németország a hazája egyik leghűségesebb szövetségese, amellyel közösen képviselik a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit.

A Wiesbaden térségébe telepítendő új egységek révén az amerikai védelmi erők az eddiginél is hatékonyabban tudnak majd megakadályozni konfliktusokat, “vagy ha kell, harcolni és győzni” – mondta Lloyd Austin. Azzal kapcsolatban, hogy az előző, Donald Trump vezette washingtoni kormány a Németországban állomásozó, nagyjából 36 ezer katona egyharmadának kivonását tervezte, Austin elmondta, hogy ezt a tervezési folyamatot beszüntették, a csapaterősítéssel pedig a Németország és az egész NATO melletti amerikai elkötelezettséget is kifejezik.

Annegret Kramp-Karrenbauer hangsúlyozta: megtiszteltetés hazájának, hogy az új amerikai védelmi miniszter első hivatalos európai útja Németországba vezetett, és örömteli, hogy már nem a csapatkivonás, hanem a németországi amerikai jelenlét erősítése van napirenden. Mindent megtesznek azért, hogy a családjukkal érkező katonák legalábbis átmenetileg jó otthonra találjanak, és jó emlékeket őrizzenek majd Németországról – mondta.

Kramp-Karrenbauer a védelmi kiadások növelésével és a Bundeswehr – a német hadsereg – külföldi műveleteivel kapcsolatban kiemelte, hogy Németország a szövetségesei szolidaritásának köszönheti szabadságát és biztonságát, és viszonozza ezt a szolidaritást.

A Washington által ellenzett, Berlinben pedig a politikától független, tisztán üzleti alapú beruházásnak tekintett Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel kapcsolatban Kramp-Karrenbauer jelezte, hogy lát lehetőséget a projekt leállítására irányuló amerikai követelések teljesítésére. Mint mondta, lehet foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy felfüggesztessék-e a kivitelezést. Ha pedig végül mégiscsak elkészül az Északi Áramlat 2 – vagyis az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger fenekére fektetett csőhálózaton Ukrajna és Lengyelország megkerülésével szállító Északi Áramlat vezetékrendszer bővítése -, a gázszállításokat “Oroszország magatartásától is függővé kell tenni” – mondta a német védelmi miniszter.

The post Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Németországban appeared first on .

Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím-félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást. A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről – fogalmazott a NATO-főtitkár. Mint emlékeztetett, az orosz csapatok elmúlt hetekben végrehajtott összevonása Ukrajna határainál a legjelentősebb katonai csapatmozgás a Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta.

“Az orosz csapattelepítés indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. Oroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit” – szögezte le Stoltenberg.

A NATO-főtitkár aláhúzta: a NATO segíti Ukrajnát, hogy képes legyen megvédeni saját biztonságát, valamint támogatja az ország euroatlanti törekvéseit is. Hozzáfűzte, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, és nem ismerik el a Krím-félsziget jogtalan elcsatolását. Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője közölte, Ukrajna nem akar háborút Oroszországgal, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek tovább mérgesíthetik a helyzetet. Országa diplomáciai megoldást keres szomszédjával – mondta.

Kijelentette: Oroszországnak be kell fejeznie a katonai csapaterősítést ukrán területeken és az ország határainál, valamint azonnal le kell állítania provokatív fellépését, köztük az ukránokkal szembeni propagandát és gyűlöletbeszédet.

Kuleba kiemelte: el kell kerülni a 2014-ben, a Krím elcsatolásakor elkövetett hibákat és a nyugati partnereknek mihamarabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy még időben megelőzhető legyen a helyzet elmérgesedése. A megteendő lépések között Kuleba újabb, Moszkvával szembeni szankciók meghozatalát említette, amelyek – véleménye szerint – visszatarthatják Oroszországot “az agresszió folytatásától”. AZ ukrán külügyminiszter egyúttal Kijevnek nyújtott további katonai segítségnyújtást sürgetett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki kétnapos látogatásra érkezett a NATO székhelyére, az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva “rendíthetetlen támogatásáról” biztosította Ukrajnát, Oroszországot pedig arra szólította fel, hogy hagyjon fel a csapatösszevonással.

Az Egyesült Államok szilárdan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett egy olyan időszakban, amikor Oroszország rendkívül provokatív lépéseket tesz az országgal szemben – közölte.

Kuleba a találkozást követően azt mondta, Ukrajna hálás az Egyesült Államok és a NATO támogatásáért. A jelen helyzetben az Egyesült Államok támogatása döntő fontosságú – közölte, és arra kérte Washingtont, valamint a nyugati partnerországokat, hogy tegyék világossá Oroszország számára: súlyos ára van az Ukrajna elleni agressziónak.

Az észak-artlanti katonai szövetség korábban arról tájékoztatott, hogy szerdán Brüsszelbe érkezik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Sajtóinformációk szerint Austin egyebek mellett az Oroszország jelentette fenyegetésről egyeztet a NATO főtitkárával és európai partnereivel.
Diplomáciai források szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást folytatnak a héten szerdán – videókonferencia keretében – a szerintük fenyegetést jelentő orosz haderőösszevonásról és az afganisztáni helyzetről.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím-félszigetre.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Stoltenberg: Oroszországnak meg kell tennie mindent a feszültség megszüntetéséért appeared first on .

Keresetet indított a pokrovi 2. számú fogház ellen Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus, amiért az nem biztosítja számára, hogy olvashassa az iszlám tanokat tartalmazó Koránt.

Az erről szóló közlés kedden Navalnij Instagram-profilán jelent meg. Az őrizetes kifogásolta, hogy nem adják ki neki sem a Koránt, sem pedig a többi könyvet, amelyet magával hozott a börtönbe. Arra hivatkoztak, ellenőrizniük kell, hogy tartalmuk nem szélsőséges-e. “Ki gondolta volna, hogy először a Korán miatt fordulok bírósághoz a fogházam ellen. Igen-igen. Nem azért, mert nem engednek be hozzám orvost (ez az éhségsztrájkom oka), nem a fogva tartás körülményei, hanem a muzulmánok szent könyve miatt” – áll Navalnij bejegyezésében.

A korábban muszlimellenes megnyilvánulásai miatt bírált politikus azt írta, hogy szeretné elmélyülten tanulmányozni és megérteni a Koránt. Az ellenzéki elítélt éhségsztrájkja immár két hete tart, ügyvédjei szerint 15 kilót fogyott. A március vége óta hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó rab így tiltakozik azellen, hogy szerinte nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Az MR-vizsgálat két porckorongsérvet állapított meg nála.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Vlagyimir megyei parancsnoksága kedden közölte, hogy Navalnijt múlt kedden teljes körű orvosi vizsgálatnak vetették alá, és a konzílium kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. A hatóság szerint sem Covid-19-et, sem tbc-t nem találtak nála. Az őrizetest egy időben a gyengélkedőn látta el a börtön felcsere, majd hétfőn visszahelyezték a csoportjához, és kilátásba helyezték kényszertáplálását. Navalnij egy időben lázra és köhögésre is panaszkodott, és azt írta, hogy a környezetében többen tbc-sek.

Felesége, Julija Navalnaja kedden láthatáson volt nála Pokrovban. Az Instagramon közzétett beszámolója szerint egy háromszor kétméteres szobában, üvegen át, telefonon beszélhetett a férjével, aki a leírása szerint továbbra is vidám, jó kedélyű, “igaz, nehezére esik a beszéd, időről időre leteszi a kagylót, és az asztalra fekszik, hogy kifújja magát”.

Navalnaja szerint az őrizetes szeptember vége óta is erősen lefogyott, csak 76 kiló a 190 centiméteres magasságához képest. Kifogásolta, hogy független orvost még mindig nem bocsátottak be a férjéhez.

Navalnij ügye felmerült a Teheránban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján is. A tárcavezető azt javasolta Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszternek, aki vasárnap a Twitteren sürgette, hogy Oroszország adjon magyarázatot a területén, az ukrán határ közelében történő csapatmozgásokra, hogy a kölcsönösség alapján vegye rá kormányát az információszolgáltatásra Navalnij megmérgezése ügyében.

Lavrov szerint Kramp-Karrenbauernek kulcsszerepe van az ügy tisztázásában, mert a mérget Berlin állítása szerint a Bundeswehr laboratóriuma találta meg Navalnij szervezetében. Moszkva álláspontja szerint ezzel szemben az ellenzékinél az oroszországi vizsgálatok nem állapítottak meg mérgezést. Az orosz fél kifogásolta, hogy a német hatóságok többszöri jogsegélykérelem ellenére sem szolgáltattak bizonyítékot állításukra.

Navalnij szabadon bocsátását és jogainak biztosítását több külföldi vezető és nemzetközi szervezet követeli Moszkvától.

The post Navalnij keresetet indított a fogháza ellen, amiért nem kapott Koránt appeared first on .

Az űrbiztonság érdekében a fegyvermentességre vonatkozó orosz-kínai egyezménytervezet tárgyalására szólította fel a nemzetközi közösséget keddi sajtótájékoztatóján Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.

Az űrbiztonság kérdése mindenki számára egyaránt kihívást jelent – vélekedett a szóvivő. A fegyverkezés és a fegyverekkel való versengés elkerülése, valamint az űr békés használatának biztosítása minden ország közös érdeke és felelőssége – fogalmazott. Kína és Oroszország 2008-ban nyújtott be az ENSZ Leszerelési Konferenciájának az űrbéli fegyverkezési verseny elkerülését célzó egyezménytervezetet, amelyet később 2014-ben frissítettek.

Csao hangsúlyozta: Peking és Moszkva egyaránt egy jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz megtárgyalását sürgeti az űrbéli fegyverek korlátozására, ez ugyanis szerintük alapvető megoldást jelentene az űrbiztonságra nézve. Arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy mielőbb kezdjék meg az egyeztetéseket, hogy az űr biztonságát szavatoló megállapodás megszülethessen.

Hozzátette: Kína és Oroszország 2021-ben is folytatja széles körű együttműködését az űrszektorban, ugyanakkor minden féllel készek együttműködni az űr békéjének és biztonságának fenntartására.

The post Peking a világűr fegyvermentességére vonatkozó orosz-kínai tervezet tárgyalását szorgalmazza appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) új stratégiákat mutatott be a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem felszámolására.

A brüsszeli testület szervezett bűnözés elleni stratégiája központjában az EU-n belüli együttműködés fellendítése és a digitális eszközök hatékonyabb nyomozati felhasználása áll. A bizottság úgy véli, hogy az uniós tagállamok közötti összefogás a bűnüldözés és igazságügy területén alapvető fontosságú, mivel az EU-ban tevékenykedő illegális hálózatok 65 százaléka többnemzetiségű bűnbandákból áll. Ennek érdekében a testület korszerűsíteni kívánja a DNS-, ujjlenyomat- és jármű-nyilvántartási adatok cseréjével kapcsolatos műveleteket. Emellett az Európai Bizottság javaslatot tett egy egységes uniós bűnüldözési szabálykönyv kidolgozására és az Interpollal kötendő együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére.

A napokban bejelentett stratégia keretében a bűnözésből szerzett jövedelem elkobzásával kapcsolatos uniós szabályok is felülvizsgálatra kerülnek, továbbá a testület intézkedéseket terjeszt elő a hamisítás és a kulturális javak tiltott kereskedelmének kezelésére. A bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít a modern technológia bűnüldöző szerepének és annak, hogy a tagállamokkal együtt minél hamarabb kialakítsa a titkosított üzenetekhez való hozzáférés jogalapjait.

A bizottság külön stratégiát szentel az emberkereskedelem felszámolásra, és ennek keretében megvizsgálná a minimumszabályok meghatározásának lehetőségét, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítanák az emberkereskedelem áldozataitól kikényszerített szolgáltatások igénybevételét. Párbeszéd kíván továbbá folytatni az internetes és technológiai vállalatokkal annak érdekében, hogy csökkenjen az áldozatok toborzására és kizsákmányolására szolgáló online platformok használata.

Uniós statisztikák szerint 2017 és 2018 között több mint 14 ezer áldozata volt az emberkereskedelemnek az EU-ban. Globális szinten az emberkereskedők a becslések szerint egyetlen év alatt 29,4 milliárd eurónyi nyereségre tettek szert.

The post Az EB új stratégiákat mutatott be a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem felszámolására appeared first on .

Lövöldözés volt egy párizsi kórháznál hétfő délután, a támadásban egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, az elkövető motorral elmenekült a helyszínről – közölték rendőrségi források. Az ügyben előre kitervelt gyilkosság és emberölési kísérlet miatt indult nyomozás, a feltételezések szerint bűnözők közti leszámolás történt.

A BFM hírtelevízió értesülése szerint a francia főváros XVI. kerületében a Vöröskereszthez tartozó Henry-Dunant magánkórház gépkocsi-behajtójánál délután 1 óra 50 perckor dördültek el a lövések. A támadó többször rálőtt egy férfira, aki a helyszínen életét vesztette. Egy nő, aki a kórház biztonsági alkalmazottja, megsebesült, őt kórházba szállították. Az elkövető motorral érkezett, és azzal is menekült el a helyszínről, a rendőrség nagy erőkkel keresi.

Az áldozatnál nem voltak személyi iratok, így az azonosítása időt vett igénye. Kora este rendőrségi források azt közölték, hogy egy 34 éves férfi az áldozat, akit kábítószer-kereskedelem és bűnszövetkezetben elkövetett emberölés miatt már ült börtönben. A BFM hírtévé szerint a támadó a már földön fekvő áldozatát többször fejbe lőtte, ami inkább hasonlított egy bosszúból elkövetett kivégzésre, mintsem véletlenszerű lövöldözésre. Francis Szpiner, a kerület polgármestere szerint “úgy tűnik, az áldozat elleni leszámolásról van szó”.

“A férfi, akire céloztak, több lövést is kapott. A biztonsági őrre inkább csak véletlenül lőttek” – tette hozzá.

“A lakosság megnyugtatására mondom, hogy nem terrorcselekményről van szó, és nem is (a kórházban felállított) oltóközpont elleni merényletről” – hangsúlyozta a polgármester. A párizsi ügyészség gyilkosság és emberölési kísérlet miatt indított eljárást, a nyomozást a bűnügyi rendőrség folytatja le. A környéket teljesen lezárták, a nyomozók egyelőre semmilyen részlettel nem szolgáltak a támadás lehetséges indítékait illetően. A magánkórház jelenleg a koronavírus elleni oltási kampány egyik párizsi oltóközpontja.

“Detonációkat hallottam, megfordultam és láttam, hogy egy kapucnis férfi lövöldözik. Aztán láttam egy pacákot a földön, azt is láttam, hogy a másik odalépett hozzá, és kétszer fejbe lőtte” – mondta a kórházzal szembeni vendéglátóhely tulajdonosa a BFM hírtévében, aki szerint az elkövető egy 35-40 év körüli testesebb, fehér bőrű férfi volt.

“Az elkövető gyalog ment el, és hidegvérrel lépdelt, mintha mi sem történt volna. Távolabb egy robogó várta” – mondta egy másik szemtanú.

A szomszédos lakóépület házmestere az AFP hírügynökségnek elmondta: hat lövést hallott, miközben ebédelt. Azonnal kiment az utcára, és egy fekete bőrű férfit látott a földön fekve a kórház előtt. 20-30 év közötti lehetett, és már halott volt. A helyszínelés ellenére a kórházban egész délután folytatódott az oltás, de csak a regisztráltak léphettek be a biztonsági kordonon belülre, ahonnan rendőrök kísérték be őket a kórház területére.

The post Mindenki nyugodjon le: “csak” bűnözők közti leszámos volt a párizsi lövöldözés appeared first on .

A feszültség szükségtelen növeléséhez vezetnek az iráni robbantással kapcsolatos izraeli szivárogtatások – közölte a Háárec című baloldali újság kedden biztonsági tisztségviselők aggodalmait tolmácsolva.

A lapnak nevük elhallgatását kérő izraeli biztonsági tisztségviselők arról számoltak be, hogy aggodalmat keltenek bennük az iráni célpontok elleni, a közelmúltban történt támadásokat Izraelnek tulajdonító média-jelentések. A biztonságiak arra gyanakszanak, hogy bizonyos politikusok személyes célokból használják ki az Iránnal fennálló feszültségeket, és a különböző biztonsági szervezetek presztízsért folyó versenyében politikai céljaikra aknázzák ki az akciókat.

A nemzetközi médiában az elmúlt napokban névtelen izraeli és amerikai tisztségviselőket idéztek, akik szerint Izrael állt az Iránban, a natanzi urándúsító létesítményben bekövetkezett vasárnapi robbantás mögött. Az aggódó izraeli biztonságiak szerint az ilyen szivárogtatások a két ország közti feszültség nem kívánt növekedéséhez vezethetnek.

Beni Ganz védelmi miniszter bejelentette, hogy felkérte a főügyészt, indítson vizsgálatot a biztonsági hírek kiszivárogtatásának ügyében. Az iráni esethez hasonlóan, de még az akció végrehajtása előtt eljutott egy másik, a múlt héten az iráni felderítőhajó ellen lezajlott szabotázsakció esetleges izraeli felelősségének híre az amerikai The New York Times című újsághoz.

Ez az értesülés egy nappal magának a magas kockázatú, ellenséges területen zajló hadműveletnek a végrehajtása előtt került a külföldi médiába. A Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel egy légibázison tett hétfői látogatása során Ganz bírálta a “fecsegést” és a “meséket az úgymond nyugati tisztségviselőkről”.

“Nem tudok olyan konkrét személyről, aki információkat szivárogtat ki, de ennek le kell állnia” – mondta Ganz, hozzátéve, hogy veszélybe került az Izrael külföldi titkos akcióit korábban jellemző “kétértelműségi politika”. “Nem folyt vita a kétértelműség politikájáról. Szerintem ez vakmerő viselkedés, és ha ez személyes vagy politikai érdekekből fakad, az rendkívül súlyos” – vélekedett az izraeli védelmi miniszter.

Biztonsági tisztségviselőket idézve a Háárec arról írt: nemzetbiztonsági körökben nem csupán egyetlen konkrét jelentés, hanem a jelentések mennyisége miatt is aggódnak. Ezek ugyanis akkor kerülnek nyilvánosságra, amikor éles a feszültség Izrael és Irán között, Teheránban pedig provokációkként értelmezhetik a szivárogtatásokat, amelyekre választ kell adni, noha a bejelentések nélkül ez az esetleges válasz elkerülhető lenne.

Egy vezető izraeli védelmi tisztségviselő szerint a hadsereg számos vezetőjének jelenleg igen gyenge az érdekérvényesítési lehetősége a hatalom képviselőivel, a döntéshozókkal szemben, miközben bizonyos biztonsági szervezetek kivételezett helyzetbe kerültek, s a kormányfő bizalmát élvezik. E szavaival a tisztségviselő Benjamin Netanjahu miniszterelnök jobbkezére, számos esetben külföldi képviselőjére, Joszi Kohenre utalhatott, aki a Moszadot, Izrael külföldi hírszerző szervezetét vezeti.

“Ehhez hozzájárul a kormányzati stabilitás hiánya, a politikai zsákutca, és a feszült kapcsolat az Egyesült Államokkal, ami igencsak megnehezíti és aggasztóvá teszi ezt az időszakot”- vélekedett a vezető biztonsági tisztviselő a Háárecnek nyilatkozva. Más, szintén biztonsági források szerint a helyzet ellenőrizhetetlenné vált. “Ez súlyos károkat okozhat”- vélekedett az egyik nyilatkozó, aki szerint korábban csakis szándékosan, döntések nyomán, üzenetek átadása végett szivárogtattak.

The post Szükségtelenül növeli a feszültséget az iráni robbantással kapcsolatos szivárogtatások appeared first on .

A fegyverszállítástól, az ukrán vezetés “militarista hangulatának szításától” óvta Törökországot és a többi külföldi kormányt a Kairóban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot” – jelentette ki Lavrov az egyiptomi hivatali partnerével, Számeh Sukrival tartott közös sajtótájékoztatóján. Lavrov arra a felvetésre reagált így, hogy Törökország csapásmérő drónokat adott el Ukrajnának, és a két ország ilyen eszközök közös gyártásába kezd.

Az orosz külügyminiszter szerint 2014-ben az “alkotmányellenes államcsíny” után a kijevi vezetés “pontosan ilyen biztatások hatására” követett el “agressziót a saját népe ellen”. Ennek alapján valótlannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Kijev nem tervez semmit a Donyec-medence ellen, mert nem harcolhat a tulajdon népe ellen. Lavrov hangsúlyozta, hogy a Donyec-medence lakói “senkit sem támadtak meg Ukrajna fő területén”.

“Egyszerűen azt kérték, hogy hagyják őket békében, és hagyják átgondolni, azt, hogy mi történik, amikor Kijevben neonácik veszik át a hatalmat, és azonnal fellépnek saját, orosz ajkú lakosságuk jogai ellen” – fogalmazott.

“Nagyon remélem, hogy erre a történetre emlékezni fognak azokban az országokban, amelyek hadfelszerelés szállításáról tárgyalnak Ukrajnával” – tette hozzá.

Lavrov szerint nem arra kell választ adni, hogy mit csinál Oroszország a saját területén az ukrán határnál, hanem arra, hogy mit csinál a hadihajóival és a csapataival az Egyesült Államok Ukrajnában, több ezer kilométerre a saját területétől. A miniszter a régióban folytatott amerikai katonai tevékenységet “különösen rámenősnek” nevezte, amelyet szerinte “agresszív retorika” kísér.

Arra hívta fel a kijevi “ruszofób” vezetést és az ukrajnai válság rendezéséről megkötött, a szakadár kelet-ukrajnai köztársaságoknak autonómiát ígérő minszki megállapodások elutasítását ösztönző országokat, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket. Lavrov szerint ugyanis “ez rosszul végződhet, mert a támogatottsága helyreállításáért folytatott hajszában a kijevi rezsim felelőtlen cselekedetekre ragadtathatja magát”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn az orosz fővárosban Tony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére válaszolva, miszerint következményei lesznek, ha Moszkva nem hagy fel “agresszív” magatartásával, azt mondta, hogy az ismételgetés révén csak “devalválódnak” az effajta amerikai fenyegetések. Ismételten azt állította, hogy Oroszország “sohasem” lépett fel agresszívan. (A Krím elfoglalása valahogy kiesett a szóvivő emlékezetéből. A -szerk-  megj.)

Az Ukrajna délkeleti részén, a Donyec-medencében húzódó demarkációs vonal mentén február végén ismét romlani kezdett, március 26-án pedig kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az elcsatolt Krímben csapaterősítést hajtott végre.

The post Lavrov óvta Törökországot az ukrajnai fegyverszállítástól appeared first on .

A Legfőbb Ügyészség megegyezett az Európai Ügyészséggel a kölcsönös együttműködésről és az információcseréről. Magyarország az első olyan uniós ország az uniós ügyészségből kimaradók közül, amely ilyen egyezséget kötött a luxemburgi szervezettel.

Egy tavaly novemberi videóhívás során egyezett meg Polt Péter legfőbb ügyész és Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője arról, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymás munkáját a nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása érdekében. Az erről szóló részleteket tartalmazó munkamegállapodást most írták alá a felek.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a dokumentum kitér a bűnügyekben folyatott kooperáció mikéntjére, mind pedig az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására. A közleményben az áll, hogy a magyar ügyészség a büntetőügyekben az uniós igazságügyi együttműködés meglévő eszközeivel támogatja majd az Európai Ügyészség munkáját és az Európai Ügyészség is ezen jogi intézményeket veszi majd igénybe, ha a magyar hatóságokhoz fordul.

Az Európai Ügyészség a tervek szerint idén kezdi meg a munkáját 22 uniós tagállam részvételével. A szervezet célja az, hogy az uniós költségvetéshez kapcsoló visszaéléseket felderítse. Ehhez olyan jogköröket is, amelyekkel a résztvevő tagállamokban önállóan is eljárhat. Magyarország korábban jelezte, nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészség szervezetéhez.

The post Polt segítené az Európai Ügyészség munkáját appeared first on .

Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre – jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen orosz jelentéseket Ruszlan Homcsak vezérkari főnök már korábban “dezinformációnak és álhíreknek” nevezte.

“Oroszország más kérdés. Az egész világ ma arról beszél, hogy orosz csapatok összpontosulnak az ukrán határ közelében. A keleti határ mentén már negyvenezer orosz katona koncentrálódik, ugyanannyian a megszállt Krímben. Most az a kérdés: támadhat-e Oroszország? Igen, és 2014-ben ezt már láttuk. Ám józanul kell felmérni a helyzetet. Pánikba esni, és erősítést végrehajtani ugyanolyan ostobaság, mint alábecsülni a fenyegetés valódiságát” – fogalmazott a sajtótitkár.

Leszögezte, hogy Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik. “Meggyőződésünk, hogy csakis a tárgyalások vezethetnek békéhez. Ezért törekszünk a normandiai négyek, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló tárgyalásokra, és minden lehetséges diplomáciai eszközzel a béke megteremtésére – hangoztatta.

Egy hétfői sajtónyilatkozatában Mendel elmondta még, hogy a válság március végi kiéleződése után Zelenszkij elnök megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egyelőre azonban az ukrán elnöki iroda nem kapott választ az orosz féltől. “Nagyon reméljük, hogy ez nem a párbeszéd visszautasítását jelenti” – fűzte hozzá Zelenszkij sajtótitkára.

The post Állítólag már nyolcvanezer orosz katona van az ukrán határnál és a Krímben appeared first on .

Hétfőn 685 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint hétfőn közterületen 656, tömegközlekedési eszközökön és várakozóhelyein 18, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 11 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. A kijárási tilalom szabályainak megszegése miatt hétfőn 238 intézkedés történt hétfőn, így már 62 842-re emelkedett az ezekkel kapcsolatos rendőri fellépések száma – tette hozzá.

Az üzletekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatti rendőri intézkedések száma hétfőhöz képest nem változott, és nem kellett bezárni egyetlen ilyen egységet sem. A vendéglátó üzletekben a tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt kilenc, az üzemeltető, vagy a tulajdonos felelősségi körébe tartozó szabályok megszegése miatt pedig két emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

A Vas megyei Jákon és a Csongrád-Csanád megyei Zsombón találtak a védelmi intézkedéseket megszegő vendéglátó egységet, amelyek szeszes itallal szolgálták ki a vendégeket: utóbbiakkal szemben szabálysértési szankciót alkalmaztak, az egységeket pedig hat hónapra ideiglenesen bezáratták – ismertette az alezredes. Az elmúlt napon 37 esetben léptek fel a rendőrök a korridorokon a magyarországi tranzitszabályokat megsértő átutazókkal szemben. A vonatkozó jogszabály tavaly szeptemberi bevezetése óta a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 15 262-ször intézkedtek.

Jelenleg összesen 43 532-en vannak hatósági házi karanténban, hétfőn 6257 ilyen intézkedést rendeltek el. Közülük 3331-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – tette hozzá Kiss.

The post A jéghegy csúcsa: hétfőn 685-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

“A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát” – mondta Rjabkov. “Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak” – tette hozzá.

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati “kurátorait” terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni.

“Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések” – fogalmazott a helyettes tárcavezető. Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is.

Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy “a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul” tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be. Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között “dezinformáció terjesztésével” és “a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel” vádolta az amerikai hírtelevíziót. A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

(Mindezek ellenére tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát -lásd a Krím elfoglalása-, tény, hogy Oroszország fegyverekkel és zsoldosokkal támogatja a két szakadár területet -lásd Donecki és a Luhanszki terület-, tény hogy a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét egy Oroszországból a szakadár területre érkező BUK tipusú légvédelmi rakéta semmisítette meg. Ezek után nem kérdéses, hogy Oroszország a destabilizáló tényező Európa keleti felében míg Ukrajna csak meg szeretné védeni területi épségét. A -szerk- megj.)

The post Rjabkov: a NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát appeared first on .

Irán Iráni atomalku: nehéz, de nem reménytelen tárgyalások

Az Európai Unió elnökletével Bécsben újrakezdődtek a tárgyalások egy Iránnal történő újabb megegyezés céljából. A 2015-ben megkötött Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók feloldása érdekében korlátozni kívánta annak nukleáris programját. Viszont 2018 tavaszán Donald Trump egyoldalú döntése következtében az Egyesült Államok kilépett az alkuból. Irán ezt követően megtagadta a szerződésben kötött vállalásait és visszatért a magasabb dúsítású urán előállításához.

Habár az Egyesült Államok és Irán továbbra sem hajlandóak egymással kétoldalú tárgyalásokat folytatni, mindketten nyitottnak bizonyultak arra, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, valamint Oroszország és Kína alkotta vegyesbizottság keretei között Bécsben vitassák meg a 2015-ös atomalkuhoz való visszatérés feltételeit. Joe Biden korábban kijelentette, hogy újra csatlakozni kíván az atomalkuhoz, amennyiben Teherán vállalja, hogy visszatér a 2015-ben vállalt kötelezettségeihez.

Érdekes módon az Egyesült Államok mellett Kínának lehet a legnagyobb befolyása a tárgyalásokon. Amellett, hogy nemrég Peking 25 évnyi együttműködésről és ezen belül 400 milliárd dolláros befektetésről kötött Iránnal megállapodást, melynek komoly szerepe volt abban, hogy Teherán ismét a tárgyalóasztalhoz ült.

Az iráni vezetés számára kritikus fontosságú lehet az ország gazdaságát megbénító nyugati szankciók lehetőleg egyidejű feloldása. Habár a résztvevők a bécsi tárgyalások első fordulóját „konstruktívnak” értékelték, az idő mégis szorít: két hónapon belül Iránban választások lesznek, és nem tudni milyen mértékben fogja ez befolyásolni a közel-keleti ország jövőbeni tárgyalási hajlandóságát.

Irán szerint „terrortámadás” történt natanzi urándúsítóban

Üzemzavar történt vasárnap a Natanz városa mellett található atomerőműben. Az iráni források szerint az elektromos hálózat hibásodott meg, emberi sérülést, illetve sugárszennyezést nem jelentettek.

Ali Akbar Szálehi, az Irán Atomenergia Szervezetének (AEOI) vezetője szerint nem baleset történt, hanem szándékosan okozták az üzemzavart „nukleáris terrorizmusnak” nevezve azt. Szálehi továbbá az atomalkuhoz kötötte az esetet kijelentve, hogy olyanok követhették el, akik ellenzik az iránt súlytó gazdasági szankciók feloldásáért folytatott nukleáris tárgyalásokat.

A natanzi létesítményben éppen az esetet megelőző napon helyezték üzembe az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat. Ez alkalomból Haszan Róháni elnök is beszédet mondott Teheránból. Az új centrifugák nyíltan sértik a 2015-ös megegyezésben foglaltakat, de amióta Donald Trump amerikai elnök kivonult az atomalkuból, Irán sem tekinti magára nézve kötelezőnek a benne foglaltakat.

Nem meglepő módon a Moszad ténykedését sejtik a háttérben. Az izraeli hatóságok természetesen nem kommentálták az esetet, de a Jerusalem Post hírszerzési forrásokra hivatkozva a keletkezett üzemzavart a Moszad akciójának tartja, és szerintük a kár jóval súlyosabb, mint ahogy azt Teherán állítja.

2010-ben derült ki, hogy egy valószínűleg közös amerikai-izraeli fejlesztésű Stuxnet nevű vírussal fertőzték meg a natanzi létesítmény számítógépes rendszerét, amely jelentősen visszavetette Irán nukleáris programját.

Arik Barbing, a Sin Bet kiberbiztonsági részlegének korábbi vezetője szerint a mostani esetben nem az okozott kár, hanem maga az üzenet a fontos.

„Azt feltételezem, hogy nem történt valós kár a natanzi reaktorban. De az iráni bejelentés a nukleáris kapacitások növeléséről, majd ez az üzemzavar, mind azt mutatják, hogy valaki csendesen figyelmeztette őket, hogy ne lépjenek át egy bizonyos vonalat. Ez egy igen erős üzenet, amely lényegében így szól» Én most csak az áramellátást kapcsoltam le, de akár sokkal többre is képes lennék.«(…) Az irániak nyilvánvalóan tisztában vannak vele, hogy sebezhetőek.”

Tavaly júliusban rejtélyes robbanás rázta meg a natanzi létesítményt, amelyet az iráni hatóságok szintén szabotázsakciónak tartanak. Az esetet követően Teherán bejelentette, hogy közeli hegy belsejében kialakított földalatti létesítménybe telepítené át az urándúsító kapacitásait. A megkezdett munkálatokat azóta műholdképek igazolják.

Szaúd-Arábia Újabb kivégzések Szaúd-Arábiában

„Árulás és ellenséggel való együttműködés” vádjával három katonát végeztek ki Szaúd-Arábiában. Habár a kivégzettek neve nyilvánosságra lett hozva, a szaúdi hatóságok nem fejtették ki hogyan, illetve melyik ellenséggel működtek együtt az elítélt katonák.

A rendszerkritikus emigráns újságíró, Dzsamál Hasogdzsi 2018 októberi meggyilkolása óta a világban érezhetően nagyobb figyelmet kapnak a királyságban elkövetett emberijogi visszaélések. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet adatai szerint Szaúd-Arábiában kiadott halálos ítéletek száma a világon is kimagasló. Csak 2019-ben 184 embert ítéltek halálra a királyságban, amely a jogvédő szervezet adatai szerint is egy rendkívül magas szám. Habár a kiadott halálos ítéletek többsége kábítószer birtoklásával és gyilkossággal hozható összefüggésbe, a politikai ellenzékkel és a rendszerkritikus újságírókkal szemben alkalmazott szigor mértéke alapján minden egyes kivégzés  aggodalomra ad okot a királyságban.

Irak Pápai látogatás Irakban

Március 5-én Ferenc pápa Irakba utazott, ezzel megkezdve négynapos, történelmi jelentőségű látogatását az országban. A pápa elmondása szerint a „remény zarándokaként” utazott Irakba, ahol többek között keresztény menekültekkel, az iraki síita nagyajatollahval; Ali asz-Szisztánival, találkozott, valamint az Iszlám Állam által elpusztított templomokat látogatott meg, továbbá Moszul városában misét tartott.

A nagyajatollah látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságban, az alkotmányban biztosított jogokkal, hasonlóan a többi állampolgárhoz, kell élniük Irakban. A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt.

A pápa iraki látogatásának fő üzenete az erőszak, a szélsőségesség megszüntetése, valamint az egyre fogyatkozó keresztény közösség szerepének növelése, jogaik védelme.

Szíria Megnövekedett az erőszakos fellépések száma a menekült táborokban

Az Észak-Szíriában található al-Hol menekülttáborból március végén érkezett a hír, miszerint több tinédzser korú menekült halt meg erőszakos cselekmények között. Év eleje óta 40 felnőtt és két gyermek meggyilkolását jelentették, ezek közül csak március hónapban 16 haláleset történt. Al-Holban hozzávetőlegesen 60 ezer ember van elszállásolva, ebből 22 ezer, legalább 60 nemzetiségű gyerek kényszerül a táborban élni.

A kurd biztonsági erők legfőbb feladata most az Iszlám Állam követőinek felszámolása al-Hol területén, ezért egy nagyszabású akciót indítottak el a Szíriai Demokratikus Erők, a Kurd Népvédelmi Egységek, valamint a Női Védelmi Egységek közreműködésével. Márciusban egy torborzót és több, az Iszlám Állam csoport tagjainak családtagjait tartóztattak le a tábor területén.

A tíz éve tartó háború hatására 6,6 millió szír menekült és 6,7 millió lakóhelyét elhagyni kényszerülő fő van világszerte. Az ENSZ jelentése szerint több, mint 13 millió embernek van szüksége humanitárius segítségnyújtásra az országban. António Guterres, az ENSZ főtitkára kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtani a konfliktus megoldásában és elősegíteni a szír menekültek helyzetét.

Izrael Maradt a patthelyzet Izraelben

Az újabb parlamenti választás eredménye sem hozott nagy mértékű elmozdulást a Netanjáhu-párti, illetve Netanjáhu-ellenes erők küzdelmében. Továbbra is kérdéses sikerül-e kormányt alakítania Netanjáhunak (neki van a legnagyobb esélye és elsőként is ő lett megbízva vele), vagy pedig több mint egy évtized után át kell adnia a miniszterelnöki széket.

A pártok által megszerzett mandátumok:

Netanjáhu-támogató blokk összesen: 52

• Likud (jobboldali): 30
• Sász (ultraortodox): 9
• Egyesült Tóra Judaizmus (ultraortodox): 7
• Vallásos Cionisták (szélsőjobb): 6

Netanjáhu-ellenes blokk összesen: 57

• Jes Átid (centrista): 17
• Kék-Fehér (centrista): 8
• Jiszráél Béténu (szekuláris): 7
• Munkapárt (baloldali): 7
• Új Remény (jobboldali): 6
• Közös Lista (arab): 6
• Merec (baloldali): 6

Nem elkötelezett, ún. „királycsinálók” összesen: 11

• Jáminá (jobboldali): 7
• Ráám (arab): 4

Líbia Normalizálódni látszik a helyzet Líbiában

Az októberben aláírt genfi fegyverszünet óta több pozitív irányú változáson átment a líbiai belpolitika. Megalakult és hivatalba lépett az átmeneti kormány, ami a decemberi választásokig gyakorolja a hatalmat. Ezt az ideiglenes kormányt mindkét oldal elfogadta és a hatalomátadás sikeresen végbement. Márciusban a német, az olasz és a francia külügyminiszter látogatott Líbiába, hogy kifejezze támogatását és megkezdjék a diplomáciai kapcsolatok kialakítását az új kormányzattal. A találkozó során az új miniszterelnök Abdul Hamid Dbeibah kiemelt feladatként jelölte meg az országban tartózkodó külföldi erők kivonását. A korábban két frakcióra szakadt országban mindkét fél alkalmazott nem-állami szereplőket. Ezeket részben az adott oldalt pártoló államok biztosították. A GNA esetében a törökök juttattak el szíriai zsoldosokat az országba, míg a keleti kormányzatot Oroszország támogatta a Wagner csoport nevű katonai magánvállalaton keresztül. Az említetteken felül jelentős számú szudáni zsoldos is részt vett a harcokban. A nemzetközi térbe való visszatérés egyik bíztató jele az egymást követő francia és máltai bejelentés a nagykövetségeik újra nyitásáról Tripoliban.

Jemen Visszautasították a felkelők a tűzszünetet

Faisal bin Farhan külügyminiszter tűzszüneti megállapodással állt elő, aminek célja a harcokban már hat éve résztvevő szaúdi terheinek csökkentése lett volna. A húti lázadók azonban elutasították a javaslatot, ami légi és tengeri blokád feloldását tartalmazta. A felkelők jelenleg is ostromolják Marib városát és bár csekély eredményeket értek el, de nem hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni. Az ország legnagyobb olaj és gáz tartalékai a város környékén találhatóak, továbbá ez a száműzetésben lévő Abd Rabbo Mansour Hadi vezette kormányzat által uralt legnagyobb település. A város menedéket nyújt sok száz belső menekültnek, akik a harcok súlytotta területekről érkeztek.

 

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Hende Olivér

Címlapkép:Tripoli, 2021. április 6. Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh, líbiai ideiglenes miniszterelnök (j) és Mario Draghi (j2) olasz miniszterelnök a fogadási ünnepségre érkezik Tripoliban 2021. április 6-án. (Forrás: MTI/EPA/STR)

A MENA 05 – MENA térség hírfigyelő, 2021. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hat nőt támadott meg Budapesten egy nigériai férfi, akit elfogtak a rendőrök.

A VII. Kerületi Rendőrkapitányság rablással, szexuális erőszakkal, személyi szabadság megsértésével és súlyos testi sértés kísérletével gyanúsít egy 23 éves nigériai férfit, aki 2019 augusztusa és 2020 áprilisa között hat budapesti prostituáltat bántalmazott — írja a police.hu. Volt olyan nő, akinek nem volt elégedett a szolgáltatásával, ezért nem engedte ki a lakásból, bántalmazta, majd visszavette tőle a pénzét, és elvette a nő értékeit is. Olyan sértett is volt, aki visszautasította a férfit, aki ezért fojtogatta és megerőszakolta. A Magyarországon jogszerűen tartózkodó (Reméljük, hogy a sokévi börtönélet után azonnal kiutasítják és kitoloncolják Magyarországról. A -szerk- megj.) férfit 2020. április 11-én jelentette fel az egyik bántalmazott nő. Az erzsébetvárosi rendőrök még aznap elfogták és őrizetbe vették a gyanúsítottat, aki azóta letartóztatásban van. Az eljárás során derült ki, hogy több hasonló bűncselekményt is elkövetett a korábbi hónapokban, de a megtámadott nők akkor nem tettek feljelentést.

The post Elfogták a nigériai rémet appeared first on .

Ki kell zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, ha tovább mélyíti a válságot Ukrajna keleti részén vagy katonái bevonulnak a térségbe – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője.

Weber az előzetesen ismertetett részletek szerint veszélyes provokációnak nevezte a kelet-ukrajnai válságövezetnél tapasztalt orosz csapatösszevonást. Mint mondta, a Kreml a Nyugat reakcióját igyekszik tesztelni a művelettel, amelyre “félreérthetetlen és erős” választ kell adni. Ugyanez az elv érvényes a börtönbüntetését töltő orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egészségének minden bizonnyal szándékos veszélyeztetése ügyében – tette hozzá a bajor politikus.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen, egységesen kell fellépni, és tudatni kell Vlagyimir Putyinnal, hogy mi az ára a cselekedeteinek – húzta alá. A kelet-ukrajnai feszültség erősítése vagy a katonai beavatkozás ára az orosz oligarchák számláinak befagyasztása lehet, de akár az is, hogy a teljes orosz bankrendszert lekapcsolják a SWIFT rendszerről. Amennyiben a Kreml a provokációk folytatását választja, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésének befejezése is lehetetlenné válna – fejtette ki Weber.

A napokban Angela Merkel kancellár is felszólította Putyint, hogy ne törekedjen a Donyec-medencében az oroszbarát szakadárok lázadása miatt 2014 óta tartó konfliktus elmélyítésére. Hivatalának közleménye szerint az orosz elnökkel csütörtökön telefonon folytatott megbeszélésén követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le a csapatösszevonásokat.

A térségben egy hosszabb nyugalmas időszak után március vége óta ismét gyakoriak a fegyveres összetűzések, amelyekért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigeten hajtott végre csapaterősítést.

The post Weber: ki kell zárni Oroszországot a SWIFT rendszerből, ha lerohanja Kelet-Ukrajnát appeared first on .

Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezetten támogatja a jogászképzés színvonalának emelését, hozzájárulva ezzel a hallgatók előmeneteléhez, a jogászi hivatás integritásának és társadalmi elismertségének növeléséhez határon innen és túl – hangoztatta a tárca vezetője a Debreceni Egyetemen (DE), a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) állam- és jogtudományi szekciójának online nyitóünnepségén.

Varga Judit hozzátette: a minisztérium e célok eléréséhez elsősorban oktatás-fejlesztési és kutatási programok támogatásával, illetve jogászösztöndíjak nyújtásával járul hozzá, évente mintegy 500 millió forint forrást biztosítva. Az elmúlt években öt-hatszáz diák kapott ösztöndíjat minden félévben, évente a nyolc jogi karnak pedig négy-hétmillió forintot juttatnak konferenciák és perbeszédversenyek megrendezésére – sorolta.

“Legyen nemes a versengés!” – intézte szavait a diákköri konferencia résztvevőihez Varga, az állam- és jogtudományi szekció fővédnöke, aki rövid történeti áttekintést is adott a tudományos diákkori mozgalom kezdetéről, hetvenéves történetéről. Azt mondta: “az Önök útjának egyengetése, képzésük megszervezése, szakmai előmenetelük biztosítása, a kiválóságok felkarolása nem pusztán aktuálpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek (…), megmaradásunk záloga”.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora a tanácskozás megnyitóján azt mondta, a diákköri konferencia nagy erőkkel köt össze diákokat és oktatókat. Az e munkában kiemelkedő hallgatók megmérettethetik magukat a nemzetközi porondon – tette hozzá.

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város és az egyetem szoros együttműködésével tervezik a jövőt. Reményét fejezte ki, hogy a konferencián legjobban szereplő hallgatókkal szeptemberben személyesen is találkozhatnak.

A DE állam- és jogtudományi kara április 12. és 15. között online rendezi meg a szekcióülést, ahol 270 dolgozatot mutatnak be a hallgatók. Az idei OTDK kiemelt témái egyebek mellett a szellemi alkotások jogvédelme, a telekommunikációs eszközök felhasználása a gyakorlati jogalkalmazásban és a mesterséges intelligencia jogi megközelítése – hangzott el a megnyitón.

The post Varga: a szaktárca támogatja a jogászképzés színvonalának emelését appeared first on .

Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet – jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője, miután iráni vezetés Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban vasárnap bekövetkezett üzemzavarét.

Stano hozzátette: lehetséges, hogy szabotázs történt, de a részleteket minél előbb tisztázni kell a felek részéről.

Az üzemzavar vasárnap történt, éppen azután, hogy előző este működésbe helyezték az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat, amelyek működtetése sérti az 2015-ben aláírt, Irán atomprogramját szabályozni hivatott többhatalmi megállapodást. A Joe Biden vezette amerikai kormányzat az év elején jelezte, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből 2018-ban Donald Trump léptette ki az Egyesült Államokat. Az akkori amerikai kormányzat ezzel a lépéssel együtt újra szankciókat vetett ki a közel-keleti országra. Az atomalku ellenzőjének számító Izrael üdvözölte a Trump-adminisztráció ezen döntését.

Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) aláíró államok – Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország – a héten folytatják tárgyalást Bécsben az egyezmény jövőjével kapcsolatban.

The post Iráni atomegyezmény: az EU elítél minden, az atomalku aláásására irányuló kísérletet appeared first on .

Jóval az iráni atomprogramról folytatott bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek az iráni Natanz nukleáris létesítménye elleni szabotázsakció tervei – közölte hírszerzési forrásokra hivatkozva a The Jerusalem Post (JP).

A lap szerint az akció tervezésének időpontjában még nem volt világos, hogy az Egyesült Államok és Irán kész-e ismét tárgyalóasztalhoz ülni, és ha igen, mikor, hogy megvitassa az esetleges visszatérést a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi nukleáris megállapodáshoz. Ugyanakkor régóta ismert volt Joe Biden szándéka a megbeszélések felújítására.

A The Jerusalem Post értesülései szerint lehetséges, hogy az Izraelnek tulajdonított támadás pontos időzítését az határozta meg, hogy az iráni iszlám köztársaság visszatért a tárgyalóasztalhoz. Ám magát az akciót már jóval korábban előkészítették. Jelentősen befolyásolhatja a tervezéshez szükséges időtartamot, hogy egy adott akció fizikai jelenléten alapul-e, vagy a kibertérben zajlik, mivel nagyok a különbségek a helyszínen szükséges operatív munkatársak számát illetően.

A JP idézte a The New York Times című amerikai lap beszámolóját is, amely szerint a natanzi atomlétesítmény elleni akciót kilenc hónappal ezelőtt tervezték el. Az amerikai lap meg nem nevezett közel-keleti hírszerzési forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az akció hátterében Izrael állt. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter egy internetes sajtókonferencián úgy fogalmazott: “mi olyan akciókat hajtunk vére, amelyekről jobb, ha nem beszélünk”. Ugyanakkor Benny Ganz védelmi miniszter hétfőn az izraeli rádiónak azt mondta” “nem szükségszerű, hogy Izraelnek köze van minden incidenshez, amely Iránban történik”.

A vasárnapi nagy erejű robbanás az iráni atomlétesítmény uránt dúsító föld alatti centrifugákat szolgáló belső energiaellátó-rendszerében olyan nagy károkat okozott, hogy annak helyreállítása legalább kilenc hónapra visszaveti Natanzban az urándúsítást. Ez az izraeli lap szerint jelentősen befolyásolhatja Teherán tárgyalási pozíciójának erősségét a bécsi tárgyalásokon. A lap úgy véli: az Irán elleni folyamatos és állandó árnyékháború célja, hogy megakadályozza Teherán közeledését az atombomba előállítását lehetővé tevő nukleáris küszöbhöz, függetlenül a világhatalmak mindenkori politikájától.

Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Az atomalkut Donald Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta, s egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat. A szerződés szerint ugyanis a szankciók feloldása fejében Irán ígéretet tett arra, hogy felhagy a nem polgári célú atomprogramjával.

The post Iráni atomprogram: a bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek a natanzi szabotázsakció tervei appeared first on .

Mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le tisztázatlan eredetű gyógyszerkészítményeket újbudai nyomozók, egy férfit elfogtak – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Az ügyben egészségügyi termék hamisítása bűntett megalapozott gyanújával folytatnak eljárást a nyomozók. A közlemény szerint a rendőrök április 7-én, a főváros XXII. kerületében egy illegális gyógyszerlerakatnál fogtak el egy férfit. A raktárban és a férfi lakásán összesen mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le Magyarországon nem engedélyezett potencianövelőket, teljesítményfokozókat, illetve vényköteles nyugtatókat.

Az eljárás adatai szerint a 43 éves budapesti férfi postai küldeményként elsősorban külföldre értékesítette az illegális, tisztázatlan eredetű és hatású szereket. A nyomozók S. Viktort gyanúsítottként hallgatták ki, vele szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi rendőrkapitánysága folytatja le az eljárást – közölték.

The post Háromszáz millió forint értékű hamis gyógyszert találtak a rendőrök Újbudán appeared first on .

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK) ad otthont a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) had- és rendészettudományi szekciójának.

Az NKE közleménye szerint az április 19. és 23. között, online formában zajló eseményen 19 tagozatban mutatkozhatnak be a tudományos pályára vágyó egyenruhás és civil hallgatók. A szekcióba hét felsőoktatási intézmény 14 karának hallgatói összesen 182 pályamunkát nyújtottak be.

A konferencián olyan tagozatokban mutatkozhatnak be a hallgatók, mint például a kiberbiztonság, a kriminológia, a kriminalisztika, a haditechnika, a haderőfejlesztés, valamint a pilóta nélküli légijárművek és a robotika. Emellett szó lesz többek között a nemzetközi kapcsolatokról, a biztonság- és védelempolitikáról, a hadtörténelemről vagy a katasztrófavédelemről. Olyan aktuális témákról is lehet majd hallani az eseményen, mint a home office kiberbiztonsági kihívásai, a mesterséges intelligencia fejlődési tendenciái, a Szkripal-ügy, a terrorizmus anatómiája vagy az orosz hibrid hadviselés tömegkommunikációs vonulata Ukrajnában – fejtették ki.

A szervezők online kerekasztal beszélgetésekkel, had- és rendészettudományi kvízzel, pályaorientációs beszélgetésekkel és különböző vetélkedőkkel is várják a résztvevőket, akik egy virtuális campus látogatáson is részt vehetnek. Az OTDK szekcióüléseit követően az első helyezettek közül ötvenen Pro Scientia Aranyérmet, míg az intézmények által jelölt, tartósan kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző oktatók közül 58-an Mestertanár Aranyérmet nyerhetnek el.

Az OTDK történetében 2009-től létezik a had- és rendészettudományi szekció, amelyet 2017-ben szintén az NKE rendezett meg, akkor a Rendészettudományi Kar adott otthont a konferenciának.

The post Idén is az NKE rendezi az OTDK had- és rendészettudományi szekcióját appeared first on .