Feed aggregator

Szeptember 21-e csütörtök különleges nap volt a Magyar Afrika Társaság munkatársai, önkéntesei és a Dr. Török Béla Általános Iskola tanárainak és diákjainak életében. Egy délutáni program alkalmával igyekeztünk afrikai hangulatot varázsolni a nagyothalló gyermekek életébe.

Programunkat egy rövid, ízelítő előadással kezdtük, melynek során a gyerekek az afrikai kontinenssel kapcsolatos információkkal gazdagodhattak, játékos, interaktív formában. A földrajzi és az állatvilágot bemutató kezdés után, gyorsan betekintettünk az afrikai gyerekek társadalmi csoportonként különböző életkörülményeibe.

Az előadás után a hatalmas ebédlőben csaknem 100 gyerek számára készültünk változatos kézműves foglalkozásokkal az iskolában dolgozó pedagógusokkal együttműködve. A Magyar Afrika Társaság asztalainál csörgőt lehetett készíteni dekupázstechnikával, illetve a türelmesebb gyermekek afrikai állatokat hajtogathattak papírból. A kicsik számára az iskola pedagógusai számtalan afrikai foglalkoztató feladatot biztosítottak a színezőtől a kirakón át a kivágható kígyógyűrűig.

Bilder wie diese werden bald Seltenheitswert haben: die britische Premierministerin als Teilnehmerin auf einem EU-Gipfel. Während sich London vor

Until recently, environmental concerns have played only a marginal role in trade policy. The rulebook of the World Trade Organization (WTO) rarely touches upon environ­men­tal concerns and mainly features an exception clause for the protection of the environment (GATT, Art. XX). How­ever, the rising number of modern preferential trade agree­ments (PTAs) covers an ever-broader array of policy areas, going far beyond the traditional reduction of tariffs by also including environmental provisions. Numerous PTAs nego­tiated on a bilateral and regional basis have compre­hen­sive “green” components. For example, many PTAs include ob­li­ga­tions not to lower environmental standards, the right to regu­late for the benefit of the environment, and the com­mit­ment to implement multilateral environmental agreements. The inclusion of environmental provisions can spark con­troversies. For some, the inclusion of environmental pro­visions offers untapped potential for actual environ­mental protection, making these agreements more compatible with environment and climate policies. However, trade critics often see these provisions as mere “fig leafs” that are included in modern PTAs in order to make them less controversial in the eyes of the public and legislators. For other critics, they represent an instrument of “green protectionism” in order to keep cheaper products from developing countries out of the market. Given the newness of the widespread inclusion of environmental provisions in PTAs and the heated debate that is raging about the nature and effects of trade policies, better data and research is needed to understand and analyse this development. Firstly, we need to improve our understanding of the specific design of these new rules and the related policy initiatives of PTA signatories. What drives the inclusion of environmental provisions in trade agreements? Which are the most innovative agreements and which the most innovative countries in terms of including environmental provisions in PTAs? Which environmental provisions are diffused more often than others into subsequent PTAs? Secondly, there is a need to understand the interplay between PTAs and other environmental or climate agree­ments. To what extent do PTAs with environmental pro­visions serve the purpose of multilateral environmental agree­ments (MEAs) or the Paris Agreement on climate change? Last but not the least: What are the implications of environmental provisions? Does the inclusion of these provisions in PTAs help the contracting parties to implement domestic environmental laws? The innovative and interactive online tool TREND analytics based on the Trade & Environment Database (TREND), which tracks almost 300 different environmental provisions in the texts of about 630 PTAs, offers new ways of going further and of undertaking research to generate fine-grained information on the interplay between trade and the environment, providing fresh insights into a number of relevant policy discussions. This Briefing Paper summarises recent research results based on TREND, along with providing new insights into these questions and policy discussions at the interface of international trade and the environment.

ANKARA. Elsüllyedt pénteken egy menekülteket szállító halászhajó a Fekete-tengeren a török partoknál, négy menekült a tengerbe veszett, és sokan eltűntek - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

KOMÁROM. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program partnereként értesíti az érdeklődőket, hogy október hónapban két egészségügyi képzésre kerül sor Budapesten a Hotel Hungaria City Centerben (1074 Budapest, Rákóczi út 90.).

When Alice in Wonderland wonders which way she should take, the Cheshire Cat responds that it depends on where she wants to go! Researchers and policy-makers considering a country’s long-term development path also have to know where they want to go. Typically, they seek to determine the realistic growth potentials for a country’s economy and how to reach them, and identify the key assets that could make the country competitive and the economic sectors that should be prioritised to drive structural change. Most critically, they have to find out how to reconcile narrow goals regarding com­petitive­ness and productivity with broader goals related to social inclusive­ness and environmental sustainability. The challenge is to design a methodology for evidence-based anticipation of future competitive advantages that merit industrial policy measures. The sectors that could create viable growth must be understood. Identifying a country’s competitive advantage in five to 10 years presents a thorny methodological challenge and a complex set of factors to consider, including: avail­able domestic resources, institutional capabilities, production costs relative to other countries, geographic conditions, the country’s position within the global trade and investment system (including expected changes in relevant regulatory regimes), and also long-term shifts towards new technological domains. More often than not, the analytical, conceptual and institutional preconditions for such an exercise exceed the capabilities of developing countries and constitute a core area of advisory services provided by develop­ment cooperation partners. Against this backdrop, we explore three aspects of possible methodologies: 1.   The strengths and weaknesses of various contempo­rary methodologies, all of which fail to include im­portant determinants of future competitive ad­van­tages. Since they do shed light on various comple­men­tary aspects, however, we suggest combining them to create a more complete picture of emerging opportunities. 2.   The growing role of disruptive structural change. We are already confronted with radical and rapid structural change that impacts virtually all economic sectors and disrupts the prevailing techno-economic trajectory (seemingly the case for both decarboni­sation and digitalisation). What are the method­logical implica­tions for predicting future competitive advantages? We recommend a stronger emphasis on using ‘open’ qualitative forecasting methods. 3.   Evidence-based approaches for measuring compete­tiveness and anticipating its future direction must be embedded into a political economy framework that connects analytical tools to societal objectives and accounts for the different imple­mentation capabilities of various countries. Essentially, we argue that there is no ‘silver bullet’ method­o­logy for predicting emerging patterns of competitiveness. However, a variety of tools can be used to reduce the number of promising options and inform policy-makers about how to exploit emerging opportunities.

Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter közlése szerint az ország vezetője hidrogénbombát akar robbantani a Csendes-óceánon, miután tovább eszkalálódott a konfliktus az Egyesült Államokkal.

Tovább olvasom

BERLIN. Feldarabolják a fizetésképtelen Air Berlin német légitársaságot és elosztják három versenytárs, a Lufthansa, az Easyjet és a Condor között - írta pénteken a Der Tagesspiegel című berlini lap.

Ich sende Ihnen dieses Schreiben, da mich Ministerpräsident Ratas gebeten hat, bei unserem Abendessen vor dem Digital-Gipfel in Tallinn den Vorsitz zu führen.

Am 29. Juni 2016, einige Tage nach der Brexit-Abstimmung im Vereinigten Königreich, haben wir beschlossen, mit einer Reflexion über die Zukunft einer Europäischen Union mit 27 Mitgliedstaaten zu beginnen. Ergebnis der ersten Tagung zu diesem Thema im September 2016 war der Bratislava-Fahrplan. Wir kamen überein, unser Augenmerk auf die dringendsten Anliegen unserer Bürgerinnen und Bürger zu richten: Migration, Sicherheit sowie wirtschaftliche und soziale Fragen. Wir haben diese Agenda in diesem Jahr in Malta und in Brüssel weiterentwickelt und schließlich die Erklärung von Rom formuliert, in der eine umfassendere Vision für die kommenden Jahre skizziert wird.

Parallel dazu haben wir außerdem auf den regulären Tagungen des Europäischen Rates an Ergebnissen zu dieser Agenda gearbeitet. Die Lage in Europa ist heute besser und wir können mit mehr Optimismus in die Zukunft blicken, da wir einige Fragen lösen konnten. Bei dem Thema Migration haben wir uns zunächst auf die östliche Mittelmeerroute und sodann auf die zentrale Mittelmeerroute konzentriert und haben die Kontrolle über unsere Außengrenzen wiederhergestellt und die Zahl der irregulären Migranten und der Todesopfer auf See verringert. Im Hinblick auf die Sicherheit haben wir unser Instrumentarium zur Bekämpfung des Terrorismus weiter gestärkt und wichtige Fortschritte bei der europäischen Verteidigung, einschließlich der Zusammenarbeit mit der NATO, erzielt. Im Bereich der Wirtschaft haben wir eine Neuorientierung unserer Handelspolitik eingeleitet, damit die negativen Auswirkungen der Globalisierung gemildert werden. Wir haben weiterhin hohe Ziele bei der Marktöffnung (Handelsabkommen mit Kanada und Japan) und wollen zugleich robuster auf unlautere Handelspraktiken reagieren.

Zu jeder dieser Fragen haben wir noch wichtige und harte Arbeit vor uns. Wir müssen unsere auswärtige Migrationspolitik konsolidieren, unsere Fähigkeit zu Rückführungen verbessern und zu dauerhaften Lösungen für ein reformiertes Asylsystem gelangen. Wir müssen die europäische Verteidigung weiter stärken, und zwar zunächst indem wir im Dezember die Ständige Strukturierte Zusammenarbeit einleiten. Ebenso müssen wir unsere wirtschaftliche Basis weiter verbessern, einschließlich durch den digitalen Binnenmarkt (Gipfeltreffen in Tallinn), und zugleich dafür sorgen, dass sie sozial ausgewogen ist (Gipfeltreffen in Göteborg im November).

Wir müssen auch über die künftige Entwicklung des Euro entscheiden. Es gibt kein Patentrezept für die endgültige Vollendung der Wirtschafts- und Währungsunion. Dennoch bin ich davon überzeugt, dass wir die Pflicht haben, die Funktionsweise der WWU zu verbessern und sie Schritt für Schritt zu stärken. Wir sollten vorrangig die Bankenunion entsprechend dem vereinbarten Fahrplan vollenden, sodass das Euro-Währungsgebiet strukturell gestärkt wird. Daher müssen wir eine gemeinsame Letztsicherung für die Bankenunion entwickeln, um die Risikominderung voranzubringen und den Weg zu einem europäischen Einlagenversicherungssystem zu ebnen. Wir sollten zudem die Handlungsfähigkeit Europas verbessern, wozu auch die Weiterentwicklung des ESM zu einem Europäischen Währungsfonds gehören könnte. Es wurden einige Ideen zur Governance und zu den Haushaltsmitteln im Zusammenhang mit dem Euro-Währungsgebiet vorgebracht, die einer eingehenderen Erörterung bedürfen. Um hier Fortschritte zu erzielen, werde ich für Dezember einen Euro-Gipfel in einem inklusiven Format einberufen. Konkrete Beschlüsse zu diesen Themen sollten spätestens auf der Tagung des Europäischen Rates im Juni nächsten Jahres getroffen werden.

Gleichzeitig sollten wir die internationale Rolle der Union in unserer Nachbarschaft und auf globaler Ebene weiter stärken. Für die Oktober-Tagung des Europäischen Rates schlage ich vor, dass wir unsere Reaktion auf die Entwicklungen in den Beziehungen zur Türkei erörtern; für die Mai-Tagung nächsten Jahres schlage ich in Absprache mit Ministerpräsident Borisov vor, dass wir in Bulgarien zu einem Westbalkan-Gipfel zusammenkommen. Das Thema Handel wird ebenfalls weiterhin eine wichtige Priorität bei unserer Arbeit sein.

Neben diesen unmittelbaren Prioritäten stehen wir mit der nächsten mehrjährigen Haushaltsplanung der EU vor einer großen Aufgabe. Die Beratungen, die unsere Politik in den nächsten Jahren prägen werden, können erst dann ernsthaft beginnen, wenn wir das Übereinkommen über den Austritt des Vereinigten Königreichs geschlossen haben. Das wird ein wichtiges Thema auf unserer Agenda bleiben, bis wir rechtzeitig vor dem Inkrafttreten des neuen mehrjährigen Finanzrahmens im Jahr 2021 zu einem Einvernehmen gelangen.

Wir können uns nicht mit all diesen Fragen in Tallinn befassen und schon gar nicht entsprechende Entscheidungen treffen. Dennoch bin ich der Auffassung, dass diese Tagung eine gute Gelegenheit bieten wird, darüber zu beraten, wie wir diese Debatte angehen sollen, insbesondere angesichts zahlreicher interessanter Stellungnahmen zu Inhalt, Methoden und Zielen, die wir in letzter Zeit gehört haben. Ich werde Sie um richtungsweisende Vorschläge bitten, damit wir nach unserer Aussprache darüber entscheiden können, wie wir die Arbeit des Europäischen Rates in dieser Hinsicht gestalten sollen. Um einen offenen, freimütigen und informellen Austausch über diese Fragen zu ermöglichen, werden keine Texte vorliegen und wird es keine schriftlichen Schlussfolgerungen zu unseren Beratungen geben.

Schließlich sollte uns bewusst sein, dass der Brexit für uns nach wie vor eine der wichtigsten Aufgaben ist. Er wird Gegenstand unserer nächsten Tagung am 27. Oktober auf Grundlage von Artikel 50 sein.

BUDAPEST. A magyar közmédia a Médiatörvényben is előírt feladata alapján kiemelt figyelmet fordít a hazai vallási élet és a keresztény örökség hiteles bemutatására, hiszen a kereszténység nem a múlt, hanem a jövő része.

ENTWURF EINER STELLUNGNAHME zu Frauen, der Gleichstellung der Geschlechter und Klimagerechtigkeit
Ausschuss für auswärtige Angelegenheiten
Pier Antonio Panzeri

Quelle : © Europäische Union, 2017 - EP

Ratas miniszterelnök úr felkért arra, hogy a tallinni digitális csúcstalálkozó előtti vacsoránkon lássam el a levezető elnöki feladatokat. Ezért írok most Önöknek.

2016. június 29-én, néhány nappal az Egyesült Királyságban tartott brexit-szavazás után úgy döntöttünk, hogy gondolkodási folyamatot indítunk a 27 tagú Európai Unió jövőjéről. 2016 szeptemberében tartottuk az első ennek szentelt ülésünket, amelynek záródokumentumaként megszületett a pozsonyi ütemterv. Megállapodtunk abban, hogy a polgárainkat aggasztó legsürgetőbb kérdésekkel foglalkozunk elsőként: a migrációval, a biztonsággal, valamint gazdasági és társadalmi kérdésekkel. A pozsonyi menetrendet tovább pontosítottuk az idei máltai és brüsszeli találkozónkon, aminek eredményeként jött létre a Római Nyilatkozat. Ebben részletesebben is meghatároztuk az elkövetkező évekre szóló jövőképünket.

Ezzel párhuzamosan a rendszeres európai tanácsi üléseinken is visszatértünk e menetrend megvalósításának kérdésére. Több témát illetően is sikerült megoldást találnunk, aminek köszönhetően javult az Európai Unió helyzete, és optimistábban tekinthetünk a jövőbe. Nézzük a migrációt: elsőként a kelet-mediterrán útvonalra, azután pedig a közép-mediterrán útvonalra összpontosítottunk. Visszanyertük ellenőrzésünket a külső határaink felett, és sikerült elérnünk, hogy csökkent az irreguláris migránsok, valamint a tengeren történt halálesetek száma. Ami a biztonságot illeti, folytattuk a terrorizmus elleni eszköztárunk megerősítését és fontos előrelépést tettünk az európai védelem területén, ideértve a NATO-val való együttműködést is. A gazdasági vonalon a globalizáció negatív hatásainak mérséklése érdekében új irányt szabtunk kereskedelempolitikánknak. Továbbra is komoly törekvésünk a piacnyitás (kereskedelmi megállapodások Kanadával és Japánnal), ugyanakkor szigorítjuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésünket.

Ezekben a kérdésekben sok és kemény munka vár még ránk. Meg kell szilárdítanunk külső migrációs politikánkat, javítanunk kell a visszaküldésekre szolgáló kapacitásainkat, és tartós megoldást kell találnunk menekültügyi rendszerünk megreformálására. Folytatnunk kell az európai védelem megerősítését, első körben az állandó strukturált együttműködés decemberi elindításával. Hasonlóképpen folytatnunk kell gazdasági bázisunk megerősítését, többek között a digitális egységes piac segítségével (erről szól a tallinni csúcstalálkozó), ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy az szociális szempontból kiegyensúlyozott legyen (ez pedig a novemberi göteburgi csúcstalálkozó témája lesz).

Döntenünk kell az euróövezet továbbfejlesztéséről is. Nem létezik olyan megoldás, amellyel a gazdasági és monetáris unió varázsütésre, egyszer és mindenkorra megvalósítható. Meggyőződésem azonban, hogy kötelességünk a GMU működésének javítása és fokozatos megerősítése. Első lépésben a bankunió kiteljesítésével kell foglalkoznunk, melyet az elfogadott ütemtervvel összhangban kell megvalósítani az euróövezet strukturális megerősítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítanunk egy közös védőhálót a bankunió számára a kockázatok további csökkentése és az európai betétbiztosítási rendszer előkészítése céljából. Emellett növelnünk kell Európa cselekvőképességét, melynek keretében az Európai Stabilitási Mechanizmust tovább lehetne fejleszteni egy európai valutaalappá. A kormányzásra és a költségvetési forrásokra vonatkozóan több olyan elképzelés is felmerült, amelyek sajátosan az euróövezethez kapcsolódnak. Ezekről további megbeszéléseket kell folytatni. Ennek előmozdítása érdekében decemberre euróövezeti csúcstalálkozót fogok összehívni az euróövezeten kívüli tagállamok részvételével. Ezekről a kérdésekről legkésőbb a jövő évben, az Európai Tanács júniusi ülésén konkrét döntéseket kell hozni.

Tovább kell fejlesztenünk az Unió nemzetközi szerepvállalását is, mind a szomszédságunkban, mind pedig globális szinten. Javaslom, hogy az Európai Tanács októberi ülésén vitassuk meg, hogy miként reagáljunk a Törökországgal fenntartott kapcsolataink terén bekövetkezett fejleményekre, jövő év májusában pedig – Bojko Boriszov miniszterelnök úr egyetértésével – Bulgáriában tartsunk nyugat-balkáni csúcstalálkozót. A kereskedelem is kiemelt kérdés marad a munkánkban.

E sürgető prioritásokon túl előttünk áll egy további nagy feladat: a következő többéves uniós költségvetés. Az erre vonatkozó tanácskozások, amelyek meghatározóak lesznek az uniós szakpolitikák szempontjából az elkövetkező években, ténylegesen akkor kezdődhetnek majd meg, miután megkötöttük a megállapodást az Egyesült Királyság kilépéséről. Ez fontos napirendi pont lesz mindaddig, amíg meg nem születik a konszenzus, időben ahhoz, hogy 2021-ben hatályba léphessen az új többéves pénzügyi keret.

Tallinnban nem tudunk e kérdések mindegyikével foglalkozni, még kevésbé azokról döntést hozni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ez az ülés jó alkalom lesz annak megvitatására, hogy milyen megközelítést alkalmazzunk ezeken a megbeszéléseken, különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos érdekes felvetés hangzott el a fenti kérdéskörök tartalmát, a módszereket és a célokat illetően. Az iránymutatásukat fogom kérni ahhoz a döntéshez, hogy a megbeszélésünket követően miként szervezzem az Európai Tanács munkáját e tekintetben. Annak érdekében, hogy nyílt, őszinte és kötetlen megbeszéléseket tudjunk folytatni e kérdésekről, nem lesz írásbeli előterjesztés, sem pedig írásbeli következtetés a megbeszéléseinket követően.

Végezetül tisztában kell lennünk azzal, hogy továbbra is a brexit jelenti az egyik legfontosabb feladatot számunkra. Ez lesz a témája a 27-ek 50. cikk szerinti, következő ülésének, melyre októberben kerül sor.

Alors qu'un hommage national à Fred Moore, figure de la Libération, est organisé ce vendredi, le général Christian Baptiste revient sur l'importance de cet ordre.

Kaszaper Község Önkormányzata közétkeztetés biztosítására, konyha üzemeltetésére nyilvános pályázatot hirdet.

Dotée d'une feuille de mission plus ambitieuse, la filiale de l'Agence française de développement dédiée au secteur privé veut renforcer ses partenariats financiers et stratégiques, en France et au niveau européen.

Committee and political group meetings, Brussels

Source : © European Union, 2017 - EP

In spring 2017, the European Defence Agency (EDA) launched the ‘OMBT-Leo2’ project, a new Pooling & Sharing initiative which aims at optimizing existing Main Battle Tank (MBT) capabilities in Europe with an initial focus on the Leopard 2A4.

The concept foresees the offer of surplus Leopard platforms available in certain Member States (the ‘providers’) and transfer them (lease, rent or sell) together with an upgrading package to one or several other Member States (the ‘receivers’) interested in acquiring and introducing in-service this type of capability. The Pooling & Sharing of training, exercises and maintenance between providers and receivers, using already existing facilities, is also part of the concept.

Additionally, regarding economies of scale, Member States owning and operating for national purposes the same type of MBTs, can opt-in for upgrading their in-service fleet.
Business Case

The EDA is now elaborating a business case based on the upgrading of participating Leopard 2A4 platforms to the latest configuration (2A7) and invites the European defence industry to provide its input. For this purpose, the Agency issued a Request for Information (RFI) on 22 September to the AeroSpace and Defence Industries Association of Europe (ASD) and National Defence Industry Associations (NDIAs) of EU countries, encouraging the European defence industry to consider creating cross-border industrial partnership.

Upgrade of legacy MBTs to the latest technical standards would have a positive impact for European defence industry in the area of land systems. It would also contribute to the maintenance of technological excellence of the European Technological and Industrial Base (EDTIB).

This RFI encourages the establishment of European multinational cross-border industrial partnerships as the preferred mechanism to exploit this opportunity. Additionally, EDA considers this programme as a suitable vehicle for enhanced access for Small and Medium Enterprises (SME) to the cross-border supply chain.

The business case will have to provide information on the content and cost of the Integrated Logistics Support package provided by industrial partners covering recurring/scheduled maintenance as well as estimated figures for the Life Cycle Costs of the upgraded tanks. With the support provided by EDA on updating the business case, interested Member States will further evaluate the possibility of acquiring/upgrading this up-to-date version of the tanks.

The deadline for responding to this RFI is 8 December 2017.

All the responses will be evaluated by experts from EDA and interested Member States at the beginning of 2018.

A brit védelmi miniszter, Michael Fellon a napokban arról számolt be, hogy kollégájával, Khalid bin Mohammad Al-Attaiyah katari védelmi miniszterrel, szándéknyilatkozatot írtak alá 24 darab Eurofighter Typhoon eladásáról.

Az idén hetedik alkalommal rendezték meg az ostravai NATO napok egyik kiemelkedő eseményét, a Mi-17-es nemzetközi szimulátor versenyt.

Cette recension a été publiée dans le numéro d’automne de Politique étrangère (n°3/2017). Norbert Gaillard propose une analyse de l’ouvrage de Klaus Schwab, La quatrième révolution industrielle (Dunod, 2017, 208 p.).

Klaus Schwab, fondateur et président du Forum économique mondial, analyse ici en profondeur la quatrième révolution industrielle, qui commence à transformer nos sociétés. La thèse de l’auteur est que les multiples innovations apparues depuis le début du siècle sont constitutives d’une nouvelle révolution industrielle. Il avance trois arguments pour étayer son point de vue : la rapidité du phénomène, son ampleur et son impact.

La matrice de cette quatrième révolution industrielle est la puissance de l’intelligence augmentée qui permet un accroissement sans précédent des capacités de production. Les conséquences sont évidentes : le travailleur insuffisamment qualifié est le perdant de cette mutation. À l’inverse, le détenteur de capital (financier, humain ou techno­logique) ressort gagnant. Klaus Schwab entrevoit deux obstacles à l’accomplissement de cette nouvelle révolution : l’inadaptation du système politique, économique et social, et l’absence de récit collectif expliquant les opportunités du monde en gestation.

L’étude de l’impact de ces changements technologiques occupe l’essentiel du livre. Cinq grands domaines sont passés en revue : l’économie et le monde de l’entreprise, d’une part ; l’État, la société et l’individu, d’autre part.

Les bouleversements économiques à attendre sont de taille : disparition de certains emplois (professionnels du télémarketing, conseillers fiscaux, secrétaires), plus grande autonomie des travailleurs et généralisation de la notion de « mission ». Une précarisation accrue est à craindre. Les entreprises auront les moyens d’augmenter leur production et leur productivité. Les stratégies de plateforme assureront une valorisation des biens et des services proposés. En contrepartie, il faudra investir massivement dans la sécurisation des données afin de lutter contre les cyberattaques.

Les États, quant à eux, gagneront en efficacité grâce à une nouvelle gouvernance numérique mais les défis sont nombreux. Le principal est sans doute la montée en puissance de micro-pouvoirs. Le meilleur (démocratisation et pluralisme) pourrait côtoyer le pire (cyberguerre et propagande antidémocratique). Ces chocs technologiques sont susceptibles de cristalliser des tensions politico-religieuses et d’aggraver les inégalités sociales. Les classes moyennes risquent d’ailleurs de se sentir déclassées dans une société toujours plus connectée, productive et transparente. L’individu améliorera son accès à l’information et au savoir mais perdra une partie de son empathie et de sa capacité à se concentrer. Cependant, c’est la recherche en matière génétique qui pose les questions éthiques et philosophiques les plus épineuses : les concepts d’identité et d’individu auront-ils encore un sens dans une génération ?

Les annexes sont tout aussi passionnantes. Sélectionnant 23 mutations majeures (telles que les technologies implantables, l’internet des objets, la maison connectée, la voiture autonome, l’intelligence artificielle dans le milieu professionnel, l’impression 3D, les neuro­technologies), Schwab présente systématiquement les enjeux ainsi que les effets positifs et négatifs attendus.

Cet ouvrage vaut le détour : clair, ­instructif, il n’occulte pas les diffi­cultés que pose la quatrième ­révolution industrielle.

Norbert Gaillard

S’abonner à Politique étrangère