A Tanács 2017. február 27-én vízumliberalizációs rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a grúziai állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.
„Ez a megállapodás közelebb hozza egymáshoz a Grúziában és az EU-ban élő embereket, valamint erősíti a turizmust és az üzleti kapcsolatokat. A megállapodás azt követően jöhetett létre, hogy Grúzia végrehajtotta az okmányok biztonságosságával, a határigazgatással, a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos elengedhetetlen reformokat, továbbá a felfüggesztési mechanizmus közelmúltbeli módosítása is szükséges volt hozzá.”
Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztereA Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most alá kell írnia az elfogadott rendeletet. A szöveg ezután megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később, a vízummentesség felfüggesztésének új mechanizmusával egyidejűleg hatályba lép.
A rendelet az 539/2001/EK rendeletet módosítja, aminek eredményeképpen Grúzia átkerül az I. mellékletből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok). Ezentúl a biometrikus útlevéllel rendelkező grúziai állampolgárok üzleti, turista vagy családlátogatási célból legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak be az EU-ba.
Ezek a rendelkezések a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vonatkoznak Írországra és az Egyesült Királyságra. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.
2017. február 27-én a Tanács elfogadta azt a rendeletet, amely a hatályos vízumliberalizációs megállapodások felfüggesztését lehetővé tevő mechanizmust módosítja.
„A vízumliberalizáció komoly előnyökkel jár az EU és a harmadik országok számára. Ugyanakkor az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan lépjen fel, ha a szabályokat nem tartják be. A felfüggesztési mechanizmus ma elfogadott módosítása révén könnyebben kivédhetjük a rendszerrel való visszaélést.”
Carmelo Abela, , Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztereA felülvizsgált rendelet célja a felfüggesztési mechanizmus megerősítése. A rendelet ezt úgy éri el, hogy a tagállamok számára egyszerűbbé teszi a felfüggesztést indokoló körülményekről szóló értesítést, a Bizottság számára pedig lehetővé teszi, hogy saját kezdeményezésére indítsa meg a mechanizmust, továbbá a Bizottság feladatául jelöli meg, hogy küldjön éves jelentéseket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országok milyen mértékben teljesítik az előírt kritériumokat.
A felfüggesztéshez vezető lehetséges indokok köre bővült, és most már kiterjed azokra az esetekre is, amikor a visszafogadás terén gyengül az együttműködés, vagy amikor jelentősen megnő az elutasított visszafogadási kérelmek aránya, többek között az érintett harmadik ország területén átutazó más harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, valamint amikor jelentősen megnőnek a tagállamok közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető kockázatok.
A mechanizmus alkalmazását az is megkönnyíti majd, hogy az eljárás felgyorsítása érdekében lerövidítették a referenciaidőszakokat és a határidőket. Különösen lényeges, hogy a felfüggesztéshez vezető körülményeknek és az előző év azonos időszakában vagy a vízummentesség alkalmazását megelőző időszakban fennálló helyzetnek az összevetésekor a korábbi hat hónap helyett mindössze két hónap a referenciaidőszak.
A felfüggesztési mechanizmus vagy valamely tagállam által küldött értesítés alapján, vagy a Bizottság kezdeményezésére indul. Amennyiben a tagállamok egyszerű többsége értesítést küld a Bizottságnak, annak végrehajtási határozatot kell elfogadnia, amellyel az érintett harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriái tekintetében kilenc hónapos időtartamra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. Ezen időszak alatt a Bizottság megerősített párbeszédet kezd az érintett harmadik országgal annak érdekében, hogy orvosolja a szóban forgó körülményeket.
Amennyiben a kifogásolt körülmények továbbra is fennállnak, a Bizottság (az említett kilenc hónapos időszak vége előtt legalább két hónappal) felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely további 18 hónapra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára tekintetében. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus időbeli hatályának lejárta előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentést jogalkotási javaslat is kísérheti, amelynek célja az érintett harmadik ország áthelyezése a II. mellékletből (vízummentességet élvező országok jegyzéke) az I. mellékletbe (azon országok jegyzéke, amelyek állampolgárai csak vízummal utazhatnak be a schengeni térségbe).
Annak biztosítása érdekében, hogy a vízumliberalizációs párbeszédet követően vízummentességet kapó harmadik országok folytatólagosan teljesítsék a vízummentességet megalapozó kritériumokat, a rendelet monitoringmechanizmust vezet be.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.
Következő lépésekA Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még alá kell írnia az elfogadott rendeletet. Az aláírt szöveg megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.
Der Rat hat am 27. Februar 2017 eine Verordnung angenommen, mit der der Aussetzungsmechanismus, der auf alle bestehenden Visaliberalisierungsabkommen angewendet werden kann, geändert wird.
"Eine Visaliberalisierung hat große Vorteile für die EU und für Drittländer. Zugleich muss die EU in den Fällen, in denen die Vorschriften nicht eingehalten werden, wirksam reagieren können. Mit der heute angenommenen Änderung des Aussetzungsmechanismus wird es einfacher, gegen Missbrauch der Regelung vorzugehen."
Carmelo Abela, maltesischer Minister des Innern und der nationalen SicherheitZiel der überarbeiteten Verordnung ist eine Verstärkung des Aussetzungsmechanismus. So sollen die Mitgliedstaaten künftig Umstände, die zu einer Aussetzung führen können, leichter melden können. Zudem wird die Kommission den Mechanismus auf eigene Initiative auslösen können und sie wird beauftragt, Jahresberichte an das Europäische Parlament und den Rat zu erstellen und darin darzulegen, inwieweit Drittstaaten, deren Staatsangehörige von der Visumpflicht befreit sind, weiterhin die Kriterien hierfür erfüllen.
Die möglichen Gründe für eine Aussetzung wurden erweitert; dazu gehören eine Verschlechterung bei der Zusammenarbeit im Bereich Rückübernahmen, ein beträchtlicher Anstieg der Ablehnungsrate bei Rückübernahmeersuchen, auch für Drittstaatsangehörige auf Durchreise, und eine erhebliche Erhöhung der Risiken für die öffentliche Ordnung oder die innere Sicherheit der Mitgliedstaaten.
Um die Anwendung des Mechanismus zu erleichtern, wurden zudem die Bezugszeiträume und Fristen verkürzt, sodass ein schnelleres Verfahren möglich ist. So wird der Bezugszeitraum für den Vergleich der aktuellen Lage, die Probleme aufwirft, mit der Lage des Vorjahres oder mit der Lage vor der Visaliberalisierung von sechs auf zwei Monate verkürzt.
Die Aussetzung kann durch eine Mitteilung eines Mitgliedstaats oder durch die Kommission ausgelöst werden. Auf Mitteilung einer einfachen Mehrheit der Mitgliedstaaten hin hat die Kommission einen Durchführungsbeschluss zu erlassen, mit dem die Befreiung bestimmter Gruppen von Staatsangehörigen des betreffenden Drittlands von der Visumpflicht für einen Zeitraum von neun Monaten ausgesetzt wird. Während dieser Zeit sucht die Kommission mit dem betreffenden Drittland im Rahmen eines verstärkten Dialogs nach einer Lösung.
Bestehen die Probleme fort, so erlässt die Kommission (spätestens zwei Monate vor Ablauf der Neunmonatsfrist) einen delegierten Rechtsakt, mit dem die Befreiung von der Visumpflicht für alle Staatsangehörigen des betreffenden Drittlands weitere 18 Monate lang ausgesetzt wird. Vor Ablauf der Gültigkeit des delegierten Rechtsakts legt die Kommission dem Europäischen Parlament und dem Rat einen Bericht vor. Sie kann einen Vorschlag für einen Gesetzgebungsakt beifügen, mit dem das betreffende Drittland aus Anhang II (Länder mit Visumbefreiung) gestrichen und in Anhang I (Länder, deren Staatsangehörige für die Einreise in den Schengen-Raum ein Visum benötigen) aufgenommen wird.
Ferner wurde ein Überwachungsmechanismus eingeführt, um sicherzustellen, dass Drittländer, denen nach einem Dialog über die Visaliberalisierung eine Befreiung von der Visumpflicht gewährt wurde, die Kriterien hierfür auch weiterhin erfüllen.
Gemäß den Protokollen, die den EU-Verträgen beigefügt sind, sind Irland und das Vereinigte Königreich nicht zur Anwendung dieser Maßnahmen verpflichtet. Diese beiden Mitgliedstaaten regeln die Visumpflicht weiterhin in ihrem innerstaatlichen Recht.
Die nächsten SchritteDer Rat und das Europäische Parlament müssen nun die angenommene Verordnung unterzeichnen. Der unterzeichnete Text wird im EU-Amtsblatt veröffentlicht und tritt 20 Tage später in Kraft.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
Cette demande tombe juste après que le mouvement Momentum a obtenu le retrait de la candidature de Budapest pour accueillir les Jeux Olympiques de 2024. Cette fois, c’est le LMP (« Une autre politique est possible »), un petit parti écolo-agrarien, membre du parti Vert européen, qui souhaite un référendum national sur l’agrandissement de la centrale nucléaire de Paks, confié au début de l’année 2014 à l’entreprise russe Rosatom.
Nucléaire : la Hongrie s’en remet à Moscou
Sa co-présidente, Bernadett Szél, a annoncé lors d’une conférence de presse vendredi dernier que le recul du gouvernement sur la question des Jeux olympiques prouve que les citoyens hongrois ne devraient pas non plus donner quitus sur un sujet aussi important. Selon elle, tous les Hongrois devaient être consultés avant de poursuivre un projet d’ampleur nationale comme celui-ci, représentant un investissement estimé à 12 milliards d’euros.
Le LMP a toutefois peu de chance de réussir dans son entreprise. Interrogé par l’agence de presse MTI, Miklós Szánthó, directeur du Centre pour les droits fondamentaux, estime que la Commission nationale électorale (NVB) pourrait rejeter la demande de référendum initiée par LMP. En effet, l’extension de la centrale nucléaire relevant de financements et d’investissements internationaux, elle est régie par des accords entre État sur lesquels un référendum n’aurait aucune valeur. La Loi fondamentale hongroise stipule qu’il est impossible de soumettre à référendum ni la signature de traités internationaux, ni les obligations et engagements qui en découlent. Par ailleurs, une initiative similaire portée par l’eurodéputé hongrois Benedek Jávor avait achoppé pour cette raison.
Plusieurs enquêtes d’opinion réalisées depuis 2014 semblent indiquer que l’opinion publique est réservée voire hostile au projet « Paks 2 » et qu’une majorité de hongrois se montre en faveur du développement des énergies renouvelables.