Budapest Főváros I. ker. Budavári Polgármesteri Hivatal
Beruházási, Közbeszerzési, Pályázati Iroda
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
beruházási ügyintéző
munkakör betöltésére.
A közszolgálati jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közszolgálati jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Budapest, 1014 , Kapisztrán tér 1.
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:
1. számú melléklet 32. pontja szerinti Település- terület- és vidékfejlesztési, település-üzemeltetési feladatkör
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
Az irodavezetővel együttműködik a költségvetésben jóváhagyott feladatok végrehajtásában. Elkészíti a szakági bizottsági, képviselő-testületi előterjesztéseket, az Irodát érintő jelentéseket, adatszolgáltatásokat. részt vesz a Beruhzázási, Közbeszerzési, Pályázati Irodát érintő eljárások előkészítésében, a műszaki feladatok meghatározásában. A beruházásokhoz szükséges beszerzések koordinálása és végrehajtása. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok beruházási, felújítási munkáinak felügyelete.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , valamint a(z) valamint a Budapest Főváros l. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzata rendelkezései az irányadók. rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
Elvárt kompetenciák:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2016. január 15. napjától tölthető be.
A pályázat benyújtásának határideje: 2015. december 21.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2016. január 11.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
Kizárjuk a pályázati eljárásból azokat a pályázókat, akik nem felelnek meg a pályázati feltételeknek, nem csatolják a szükséges mellékleteket, vagy határidőn túl küldik el pályázatukat. A pályázat alapján kiválasztott jelöltekkel személyes beszélgetést folytatunk, a kiválasztott pályázót írásban, elektronikus úton értesítjük az eredményről.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. november 30.
A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
A pénzintézet ma indította el az új hitel konvertáló programját, amely a bank alkalmazottai szerint lehetővé teszi, hogy az ügyfeleik csökkentsék a tartozásaikat. Az OTP Banknak jelenleg mintegy 10 ezer 500 olyan ügyfele van, aki svájci frank alapú jelzáloghitelt vett fel. Ők mind részt vehetnek a programban, azzal a feltétellel, hogy ne legyen 90 napnál nagyobb elmaradásuk a hitelrészletek törlesztésében. Aki ennél nagyobb késlekedéssel szerepel a nyilvántartásban, az előbb ki kell fizesse az elmaradásait, és csak utána kérheti a svájci frank hitele átszámolását lej hitelre. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Diósi László szerint az új program lehetővé teszi, hogy az ügyfeleik 80 százaléka 17 és 25 százalék közötti értékkel csökkentse a még törlesztésre váró hitelének az összegét.
2015 elejétől 121 millió 208 ezer hrivnya hadiadót fizettek be a megyei adóhatóságok nyilvántartásában szereplő adófizetők – adta hírül a mukachevo.net hírportál december 8-án.
November folyamán Kárpátalja költségvetésébe 12 millió 814 ezer hrivnya hadiadó folyt be, ami közel 4 millióval haladja meg a tavalyi év azonos időszakában befizetett összeget.
Az Adótörvénykönyv módosítása értelmében a hadiadó addig marad hatályban, amíg a Legfelsőbb Tanács nem szavazza meg az Ukrán Fegyveres Erők reformjának befejezését előirányozó határozatot.
Egyidejűleg kiszélesítették a hadiadó alá eső jövedelmek listáját. Mostantól adóköteles minden, az Adótörvénykönyv 163. cikkelyében meghatározott jövedelem: fizetés, bér, lakbérből származó bevétel, ingóságból és ingatlan vagyon adásvételéből származó pénz, osztalékfizetésből, öröklésből, befektetésből és más bevételből származó jövedelem.
Kárpátalja.ma
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját: ezzel az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználni - közölte a Miniszterelnökség kedden az MTI-vel.
Minden társadalom napi érintkezési szabályai – legyenek azok írottak vagy íratlanok – egyúttal jellemzik: 1) a társadalom értékrendjét, 2) szokásait, sőt 3) normáit.
Japánban sincs ez másként, mivel az értékrend lényegében csak az európai keresztény hagyományoktól tér el, de ez nem elégséges magyarázat. Nem segít minket a mindennapok működésének megértésében az sem, ha tanulmányozzuk a tizenharmadik századi szamurájok erkölcsi kódexét, s annak alapján próbáljuk értelmezni, miért viselkednek egymással a japán emberek úgy, ahogyan viselkednek.
A japán emberek viselkedését alapvetően egyfajta kettősség jellemzi: 1) a tatemae (..), vagyis az, ahogyan a dolgoknak meg kell jelenniük mások előtt, s 2) a honne (..), vagyis az, ahogyan a dolgok valójában vannak. Ez egy olyan kettős értékrend, amelyet a gyakorlatban mintegy természetesen sajátít el minden ember gyerekkorától kezdve.
Azok az erkölcsi, társadalmi, emberi értékek, amelyek egy-egy nemzet karakterét adják, hosszú évszázadok hagyományai és a mindenkori nevelés és oktatás révén válnak az emberi viselkedés építőköveivé: amelyek ma is igen meghatározóak mind a hétköznapi emberek társadalmi érintkezéseiben, mind a diplomáciai kapcsolatok teremtésében.
Az olyan, a japánokat hagyományosan jellemző értékek javarésze, mint a csoportszellem, fegyelem, közösségi elkötelezettség, szorgalom, kompromisszumkészség, alkalmazkodóképesség, tűrőképesség, engedelmesség, ügybuzgalom, kitartás, odaadás stb. a konfuciánus hagyományokhoz nyúlik vissza. Bár a háború után nagymértékben modernizálódott az ország átvéve európai és amerikai szokásokat, aminek következtében némileg meg is kopott a régi tradíció, ennek ellenére mostanáig is fellelhetőek és a mindennapok életében is használatosak azok a szigorú japán etikettszabályok, melyek a mi európai kultúránknak furcsának tűnnek.
Japánban rendkívül nagy szerepe van az etikettnek, tiszteletnek és a stílusnak, amit egyesek a japán emberekkel szemben képviselnek. Persze sok minden függ a felek közt fennálló társadalmi különbségtől, ismeretségtől.
A japán emberek gondolkodásában mély gyökerei vannak a társadalmi hierarchiatudatnak, s ez a nyelvben és viselkedésben egyaránt megnyilvánul: két ember kapcsolatában soha nincs egyenlőség, hiszen a partnerek, beszélgetőtársak neme, kora társadalmi pozíciója határozza meg az egymáshoz képest elfoglalt helyüket a képzeletbeli ranglétrán.
A szavak nélküli (non-verbális) kommunikációs formák a japán társadalmi érintkezésben legalább olyan fontosak, mint a nyelvi kifejezésmódok. Annak ellenére, hogy a japán emberek beszéd közben keveset és visszafogottan gesztikulálnak, a non-verbális kommunikációnak jelentős szerepe van az életükben. Egy nyelvileg tökéletes megfogalmazás is visszatetszést kelthet, ha azt nem kíséri megfelelő testtartás, mimika, gesztikuláció. A japán társadalomban a helyes nyelvhasználat feltételezi az udvariassági szokások ismeretét is, ezért a helytelen „testbeszéd” sértőnek is hathat. Ezzel szemben egy hiányos nyelvi megfogalmazás is szimpátiát kelthet kellő tartózkodással előadva. A japán emberek a nyelvhelyességnél jobban értékelik az igyekezetet, illetve az udvarias magatartást: a nyelvi kommunikációt.
Japán vállalatvezetők meghajlása (nyilvános bocsánatkéréskor) (Foto: 47news.co.jp)
Nem kell tehát félni a megszólalástól, mert japán beszélgetőpartnerünk a nyelvhelyességnél jobban értékeli az igyekezetet és az udvarias magatartást. A nyelvi kommunikációt alkalmanként helyettesítheti egy meghajlás vagy mozdulat is. Futó találkozáskor például egy könnyű meghajlás megfelel a köszönésnek, beszélgetéskor pedig a figyelem érzékeltetésére szolgál az ismételt bólintás.
A meghajlás stílusa és dőlésszögei (Forrás: Japán szokások és illemszabályok. Meghajlás. Japán szokások és illemszabályok. Meghajlás.Évszám, szerző és oldalszám nélkül. [Online dokumentum]).
Bizonyos kifejezésekhez meghatározott mozdulatok tartoznak. Ezek elmaradása, hibás alkalmazása zavart okozhat az egymás közötti kommunikációban. Egy ország szokásai, szabályai természetesen csak az adott társadalomra nézve kötelezőek, külföldiektől (idegenektől) nem várható el ezek ismerete és főleg azok helyes használata. Ugyanakkor tudni kell, hogy a nem nyelvi kommunikációs formák biztosítják a kapcsolat nyugodt légkörét, mondhatni, kulcsot jelentenek a japán társadalomhoz.
A dolgozat teljes változata letölthető itt: Gabóda Eszter, Mindennapok szerepei (a teljes tanulmány)
Gabóda Eszter