Alapvetően eléggé közismert tény Guinea-Bissau gyönyörű kis országáról, hogy a hadsereg és a politikai elit az ország 1974-es függetlenné válása óta folyamatos konfliktusban áll, négy elnök bukását idézte elő közvetlenül katonák akciója és az állam történetében még egyetlen elnök sem töltötte ki teljesen mandátumát – ilyen előzmények után több mint aggasztó az a tegnap esti (08.12.) bejelentés, amelyet a jelenlegi elnök, Jose Mario Vaz tett az állami rádióban és amellyel menesztette a Domingos Pereira miniszterelnök által vezetett kormányt. De nehogy azt gondoljuk, hogy a dolog hátterében az emberek életszínvonalának, életkörülményeinek javítási célja áll, egyszerűen Vaz és Pereira között már azóta komoly konfliktus áll fenn, hogy egy 2012. áprilisában végrehajtott puccs után néhány hónappal, 2014. nyarán Bissau-Guinea visszatért a demokratikus állami struktúrához – a problémás pontok főként a segélyekből származó bevételek felhasználása és a hadsereg vezetőinek személye.
A konfliktus elég sok témában megmérgezte a két politikus munkáját és így Vaz szerint veszélybe sodorta a már láthatóan elindult bizonyos mértékű fejlődést, de valószínűleg lépése inkább visszaüthet, mint az ország előnyére válhat, hiszen a Bissau-Guineát mindig is támogató Portugália első reakciójában már fenyegetőleg lépett fel és rámutatott, egy instabil politikai rendszerben minimális az esély arra, hogy a nemzetközi közösség tovább biztosítsa azt az idén márciusban beígért 1 milliárd eurós segélyt, ami konkrétan életben tartja a bissaui államot, az intézményeket és a nem túl acélos infrastruktúrát (Vaz hatalomra jutása óta időnként egészen sokáig van áram és néha még telefonálni is sikerülhet). A nemzetközi közvélemény és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a riválisok közti megegyezésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy egy ilyen rivalizálás alááshatja a belső stabilitást – tökéletes indikátora ennek a veszélynek, hogy a menesztett Pereira üzenetben szólította fel Bissau lakosságát a nyugalomra.
A helyzetet mindenképpen az ország függetlenségét kivívó és az azt azóta is irányító politikai mozgalomnak, a PAIGC-nek (Afrikai Párt Guinea és Zöld-Fok függetlenségéért) kell megoldania, hiszen mindkét politikus ehhez a párthoz tartozik (Pereira konkrétan vezetője) – és ahogy az napvilágot látott, rövidesen közgyűlésre kerül majd sor, hogy így próbálják meg a felek közötti ellentéteket orvosolni, tisztázni többek között a szerepeket az alkotmány értelmezése alapján (erre még külön bizottságot is létrehozott a párt). Szóval most már nem kérdés, Vaz beváltotta az ígéretét, amelyről még egy hete Pereira beszélt, aki szerint az elnök már többször kilátásba helyezte a kormány menesztését és a helyzet komolyságát akkor is tökéletesen mutatták azok a megbeszélések, amelyeket Szenegálban tartottak a szenegáli és a guineai elnök részvételével.
Sajnos azt még megjósolni sem lehet jelenleg, hogy ennek a lépésnek milyen következményei lesznek, de a legnagyobb ellenzéki erő, a Társadalmi Megújulás Pártjának (PRS) szóvivője szerint ezzel ismét a szakadék szélére sodródott az ország, ahogy ezt erősítették meg azok a több hete a konfliktus feloldásáért az elnöki palotánál tüntető civilek is, akiken a bejelentés óta láthatóan feszültség lett úrrá. Az alaptörvény szerint most 90 napon belül választásokra kell, hogy sor kerüljön, de megvan az esély arra, hogy ezen időszakon belül erőszakos megmozdulásokat is láthatunk majd Bissauban, hiszen az ország életére mindig is komoly hatással bíró hadseregen belül is elég jelentős a megosztottság és nem lehet tudni, hogy a Pereirához húzó erők miként fognak reagálni – ez pedig igen fontos kérdés egy olyan országban, ahol 2009-ben az elnökkel konkrétan katonák végeztek.
twitter.com/napiafrika
1 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.EU Ministers of Finance of the Eurozone meet in Brussels on 14 August 2015 to discuss a financial deal with Greece.
– Megfogadtam, hogy soha nem leszek egyetlen politikai párt tagja sem, csak a Szerb Haladó Párté – jelentette ki tegnap Tomislav Nikolić szerb államfő. Szavai szerint sohasem tenne olyat, ami ártana Aleksandar Vučić kormányfőnek, az SZHP elnökének. – Aleksandar Vučićon kívül többet soha senkinek sem segítenék politikai sikert elérni – hangsúlyozta a szerb államfő.
Mint ismeretes, a sajtóban akkor terjedt el a spekuláció, hogy Tomislav Nikolić pártot akar alapítani, amikor nyíltan szembefordult az SZHP elnökével, és pénteken nem írta alá az állami ingatlanok eladásáról szóló törvényt, hanem visszaküldte azt a parlamentbe.
Az állami lakások, lakóépületek, üzlethelyiségek és irodaházak eladását rendező törvényt a Szerbiai Képviselőház július 31-én fogadta el. Dušan Vujović pénzügyminiszter a törvény indoklása során azt mondta, hogy Szerbia a következő időszakban az állami ingatlanok már bejelentett értékesítése keretében azokat az üzleti rendeltetésű ingatlanokat és lakásokat kínálja fel majd eladásra, amelyeket már bérbe adtak, és nem elengedhetetlenül fontosak az állam működéséhez. Szavai szerint ez a törvény az állam kísérlete arra, hogy az ingatlanok tekintetében közelebb kerüljön az egyensúlyállapothoz. Az államfő szerint azonban a törvény alkotmányellenes, mivel csupán azok a bérlők vásárolhatják meg a szóban forgó ingatlanokat, akik 2015. január 1-je előtt kezdték el a bérelni őket. Az államfő szerint ez a megoldás egyrészt visszaélésekre ad lehetőséget, másrészt az állami ingatlanokat annak kellene eladni, aki a legtöbbet kínálná fel érte – vagyis nem csak a jelenlegi bérlőknek.
– A törvény nem rendezi megfelelően az állami ingatlanok eladását. A többi között azért, mert a közvélemény több mint egy éve tudott arról, hogy egy olyan törvény készül, amely a bérlőknek kínálja fel az ingatlanok tulajdonjogát, ezért nagyon sokan csak ezért kezdtek el bérelni egyes állami ingatlanokat, amelyek ma eladásra kerülnének – vélekedett Nikolić, aki első ízben utasította vissza egy törvény aláírását.
A parlamenti ellenzék üdvözölte a szerb államfő döntését és állásfoglalását. Véleményük szerint Nikolić ezzel megakadályozta, hogy az oligarchák és a politikusok kedvezményes áron vásárolják fel az állam lakásait és villáit. Dragoslav Šumarac, a Demokrata Párt tagja szerint a törvénnyel Szerbia polgárait lopnák csak meg, és csak arra jó, hogy a gazdagok még gazdagabbá válhassanak.
– Olyan villákról, luxuslakásokról és üzlethelyiségekről beszélünk, amelyek egyrészt a legjobb környékeken vannak, másrészt Szerbia leggazdagabb emberei bérlik őket. Nekik lenne felajánlva a tulajdonjog, a többi polgár azonban ki lenne zárva az eljárásból, ez pedig sérti az esélyegyenlőséghez való jogot is – mondta a DP parlamenti képviselője.
Branko Pavlović, a Magánosítási Ügynökség volt igazgatója az államfő tettét jelzésértékűnek nevezte, hogy egy olyan parlamenti többséggel szállt szembe, amelyet többségében a saját pártja alkot.
– Nem azt mondom, hogy nincs igaza Nikolićnak, hanem azt, hogy a szerb kormányfő és a szerb államfő között komoly felszültség tapintható ki, mintha egyáltalán nem beszélnének egymással – vélekedett Pavlović, más sajtóinformációk szerint viszont az államfő és a kormányfő között jó és rendszeres napi munkakapcsolat van.
A belgrádi sajtó szerint az állami ingatlanok eladásáról szóló törvénynek a parlamentbe való visszaküldése csak alátámasztotta azokat a márciusi híreszteléseket, amelyek szerint az államfő új pártot alapítana. Aleksandar Vučić azonban nyugodtan fogadta, hogy Nikolić nem volt hajlandó aláírni a törvényt.
– Teljesen megbízom Nikolićban. Meggyőződésem, hogy eszébe sem jutott új pártot alapítani. A megszorító intézkedések bevezetésekor támogatott bennünket, holott kritizálhatott volna is. Ezt nem felejtjük el – mondta az SZHP elnöke.
A sajtóhíresztelésekkel kapcsolatban az elmúlt héten az SZHP több tagjai is arról beszélt, hogy a pártban nincs széthúzás, ám Vladimir Đukanović tegnap nyilvánvaló egységre kérte fel Nikolićot és Vučićot. Szavai szerint a pártvezetőség tudja, hogy a pártszakadásról és a nézetkülönbségekről szóló hírek hazugságok, de a választók és a párttagok a sajtóból tájékozódnak, és ha az emberek előtt sokszor ismétlik meg, hogy kettejük között összetűzés van, akkor végül ez valósággá válik. Véleménye szerint Nikolićnak és Vučićnak ezzel kapcsolatban a legkisebb gyanút is el kell oszlatnia, mivel a felmérések szerint a választók és a párttagság egy ilyen esetleges összetűzéstől fél a legjobban.
Kádár Magor, a brandépítésre felkért kommunikációs szakértő híradónknak elmondta, nemsokára megkötik a Maros Megyei Tanáccsal az előszerződést a megbízásról, de a munka már elkezdődött és a szerződés megkötéséig is folyamatosan egyeztetnek a brandépítés folyamatáról az önkormányzattal. Egyelőre ami kézzel fogható előrelépés, az a kiadványsorozat első részének szeptemberi megjelenése.
„Az önkormányzat kért egy – benne van a költségvetésében – brosúrát, vagy kiadványsorozatot, amely több nyelven népszerűsíti a várost. Ez egy létező költségvetési tétel, amit nem most tettek be, hanem már a tavalyiban szerepelt, csak nem vitte el senki az összeget, és akkor erre készítenek bemutató füzeteket. Most készítik szeptemberre az oktatás-kutatás fejezetet, majd novemberre elkészül a kultúra fejezet.”
Kádár Magor elmondta, hogy az önkormányzat megrendelése alapján a kiadványsorozat ötnyelvű lesz, a képanyagot pedig több ezer fotóból válogatják ki, amelyet az a bukaresti csapat készít, amelyet szintén felkértek, vegyen részt a brandépítés folyamatában.
Az ukránok pusztításáról Oktjabrszkij telepen Ivan Prihogyko, Donyeck Kujbisevszkij kerületének vezetője nyilatkozott – írja a Rusvesna.
A Vajdasági Magyar Szövetség április végén Magyarcsernyén megtartott tisztújító közgyűlését követően megalakult a párt új szerve, az Intézőbizottság. A párt néhány helyi képviselőjének indítványa nyomán az Intézőbizottság volt az, amely a napokban aláírásgyűjtést szervezett. Az elmúlt hetek számos olyan eseménnyel szembesítettek mindannyiunkat, amelyeket a Vajdasági Magyar Szövetség tagsága úgy élt meg, hogy kialakult a közös állásfoglalás igénye – olvasható az aláírásgyűjtésről kiadott sajtóközleményben. Hogy pontosan milyen céllal indult aláírásgyűjtés, valamint a párt új szervének feladatairól és a VMSZ körüli eseményekről Bús Ottó, az Intézőbizottság elnöke nyilatkozott.