Les canots de sauvetage du Francfort font la navette vers le navire Aquarius de l’ONG SOS Méditerranée (crédit : Bundeswehr/Pirrwitz)
(BRUXELLES2) Le navire de soutien Frankfurt qui évolue en Méditerranée dans le cadre de l’opération militaire Sophia (EUNAVFOR Med) est intervenu à environ 40 kilomètres au nord de Tripoli (Libye), lundi (16 mai), pour venir en secours d’un canot de migrants en détresse.
115 personnes ont été récupérées, dont 24 femmes. Une personne blessée a été prise en charge par les équipes médiales. Le canot, classé comme un obstacle à la navigation, a été coulé. Les migrants ont ensuite été transférés sur l’Aquarius, le navire des ONG de SOS Méditerranée. Transfert achevé à 19h05 précise la Bundeswehr.
Depuis le début de leur engagement dans la zone, il y a un an, le 7 mai 2015, la marine allemande est venue au secours de 14.065 personnes et a engagé en permanence deux navires dans l’opération européenne en Méditerranée.
(NGV)
On Tuesday, May 17th, IPI together with the World Peace Foundation cohosted a policy forum event to discuss how lessons from the past can help us better engage current threats of mass atrocities.
The policies that have developed since the 1990s within the “international community” to respond to threats of mass atrocities—defined as widespread and systematic violence against civilians—were primarily crafted in response to the question: What can we do to help prevent, mediate, or halt mass violence? This panel begins from a different perspective, asking instead: How have past episodes of mass violence actually ended? Posing this question in the context of past cases, panelists discussed patterns of who has had the authority and capacity to have an impact on ending mass violence and under what conditions. Bringing the discussion into the present, the panel further addressed how lessons from the past can help us better engage threats of mass atrocities today.
Speakers:
Dr. Alex de Waal, Executive Director, World Peace Foundation and Tufts University
Dr. Bridget Conley-Zilkic, Research Director, World Peace Foundation, and Assistant Professor, Tufts University
Professor Noel Twagiramunga, Visiting Assistant Professor, University of Massachusetts—Lowell
Mr. Ben Majekodunmi, Senior Officer, United Nations Executive Office of the Secretary-General
Moderator:
Dr. Adam Lupel, Vice President, International Peace Institute
Ma egy magyar delegációnak a linköpingi Saab-gyárban bemutatták azt az átkonfigurálás-átépítés alatt lévő svéd D-Gripent, mellyel a tavaly Caslavban rommá tört magyar kétülésest pótolhatja ki a honvédség.
A 842-esből lesz a 42-est pótló 44-es. Fotó: Saab
Eközben más is történt Linköpingben. Svédország repülőgépipari központja készül az első Gripen-E bemutatására. Itt a már ismert mokáp.
Fegyverzet a szárnyak alatt, a robusztusabb törővég pedig az új EW-rendszert rejti.
Négyes SDB tartó.
Meteor a szárny alatt...
...és a törzs alatti új tartókon (a középső AMRAAM).
Pilótafülke, itt az opcióként fejlesztett óriáskijelzővel.
Nagy idők tanúja: J 35 Draken őrödik a Saab dolgozóinak parkolója felett.
A Saab Terrassen éttermében a Magyar Légierő, és a kétoldalú hadiipari együttműködés történetét bemutató poszter-kiállítás nyílt meg.
Zord
A Tanács 2016. május 17-én hivatalosan elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban történő megerősítésére vonatkozó új szabályokat.
A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elmélyíti a tagállamok közötti együttműködést a létfontosságú kiberbiztonság terén. Meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (többek között az energia, a szállítás, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) gazdasági szereplők és a digitális szolgáltatók (az online piacterek, az online keresőprogramok és a számításifelhő-szolgáltatások) biztonsági kötelezettségeit Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot és ki kell dolgoznia a kiberfenyegetések kezelésére vonatkozó stratégiát.
A holland elnökség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) már megkezdte az irányelv végrehajtásának előkészítését. A számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amelyet hivatalosan az irányelv hoz majd létre, április 5-én Hágában tartotta első informális ülését, majd május 10-én Rigában ült össze ismét.
A Tanács ma első olvasatban elfogadott álláspontja megerősítette az Európai Parlamenttel 2015 decemberében elért megállapodást. Az eljárás akkor zárul majd le, ha az Európai Parlament második olvasatban jóváhagyja a jogi aktust. Az irányelv várhatóan 2016 augusztusában lép majd hatályba.
Bővebb információkat a 2015. decemberi sajtóközleményünkben olvashat az alábbi linkre kattintva.