Szlovákia múlt hét szombaton választott. A voksolás eredménye lesújtó: erős magyar képviselet helyett a magyar szavazókat megszólító pártok válságba kerültek. Marian Kotleba gyűlöletkeltő ideológiája olyan széles teret kapott, mint még soha, a semmit sem változó Szlovák Nemzeti Párt pedig megkerülhetetlen koalíciós partnerré lépett elő – ha lesz egyáltalán új kormány. Azok a pártok és mozgalmak, amelyeknek kicsit sem fontos a mi jólétünk és tönkretehetik a társadalmat, még soha nem rendelkeztek ennyire erős képviselettel a parlamentben.
Ilyen körülmények között kell megőrizni a hitet és a lelkesedést, fokozni cselekvőkészségünket. Hinnünk kell abban, hogy a boldogulásunk nem csak a képviselői helyekkel való sakkjátszmától függ! Meg kell találnunk a megoldást arra, hogy magyarság érdekérvényesítési mozgástere Szlovákiában leszűkült. Kisiskoláink, kultúránk, régióink sorsa mind-mind megoldásra vár, a célokat egykor a politikai képviseletünk, a Híd és a Magyar Közösség Pártja is megfogalmazta a Kerekasztallal közösen a Szlovákiai Magyar Alapdokumentumban: szükség van iskoláink és kultúránk önkormányzatiságára, a gazdasági fejlesztésekre, a szlovák-magyar kapcsolatok jobbá tételére. Ezt figyelmen kívül hagyni felelőtlenség!
A következő hetekben politikusaink és vezetőink súlyos döntésekre kényszerülnek. Fontos, hogy ezeket a döntéseket alárendeljék a magyar választóik akaratának, hiszen elsősorban őket képviselik a parlamentben és a közösség jövőjét szem előtt tartva kell cselekedniük. Emellett nem szabad elhanyagolni a civil szféra felelősségét és feladatait sem abban, ami következik. Felül kell kerekedni a szlovák társadalom, Európa és a közösségeink értékválságán, szükség van a sikerélményre, az öntudatosságra és az aktivitásra. Meg kell látni és fel kell karolni az értékes kezdeményezéseket. A sorsunk nem csak a politikusoktól függ – ne féljünk a jövőtől, hanem tegyünk érte, hogy jobbá váljon a környezetünk!
Pour aider le projet, rendez-vous sur leur page Ulule
Pourquoi partir en Albanie ?
Nous sommes un groupe de 12 personnes ayant tissé des liens avec une association albanaise de Tirana « la Maison des Étoiles » qui a créé un accueil de jour pour des personnes avec un handicap mental. Nous souhaitons nous rendre sur place et leur apporter notre soutien pour aménager le lieu, vivre avec elles et renforcer l'amitié que nous leur portons.
Naissance du projet :
« Si tu tisses des liens de vraie amitié (...)
Pour aider le projet, rendez-vous sur leur page Ulule
Pourquoi partir en Albanie ?
Nous sommes un groupe de 12 personnes ayant tissé des liens avec une association albanaise de Tirana « la Maison des Étoiles » qui a créé un accueil de jour pour des personnes avec un handicap mental. Nous souhaitons nous rendre sur place et leur apporter notre soutien pour aménager le lieu, vivre avec elles et renforcer l'amitié que nous leur portons.
Naissance du projet :
« Si tu tisses des liens de vraie amitié (...)
Technip Angola Engenharia Limitada, une co-entreprise entre Technip et Sonangol, a remporté un contrat de trois ans auprès de Total E&P Angola pour des services d’ingénierie. Ce contrat porte sur des services destinés à plusieurs unités flottantes de production, stockage et déchargement (FPSO) - Girassol, Pazflor, Dalia et CLOV. Ces services couvriront également le développement des champs sous-marins associés à ces unités FPSO. Celles-ci sont situées au large de l’Angola, au niveau du block 17.
This is Thursday’s edition of our Brussels Briefing. To receive it every morning in your email in-box, sign up here.
Happy European Central Bank monetary policy meeting day! It’s the time of the month eurozone economy watchers crowd around their desktop livestreams to find out what new plan Mario Draghi has concocted to revive the region’s growth, since the latest one still doesn’t seem to be working. The problem is that the arrows in Mr Draghi’s economic stimulus quiver are running out, and those that are left all have significant limitations once they’re fired.
Let’s start with a central bank’s most basic tool: lowering interest rates to spur borrowing and investment. In normal times, cutting borrowing costs is a no-brainer. As of December, however, Mr Draghi lowered the ECB’s deposit rate to negative 0.3 per cent. In theory, a negative deposit rate would spur bankers to lend, since leaving the cash in ECB accounts means they’re actually losing money. But so far, there’s been little evidence that logic has taken hold.
Negative interest rates are also difficult politically in the ECB’s host country of Germany, where thriftiness is next to godliness and savings accounts and insurance policies are viewed as important income generators. Lower rates mean lower returns on savings, and cuts in ECB rates are treated with the kind of purple prose and blaring headlines in German tabloids that are normally reserved for celebrity divorces and grisly murders in similar newspapers abroad. Even before the ECB met, the German banking association was out with a statement yesterday saying further interest rate cuts would do “more harm than good.”
Read moreA szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.
Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.
1. Szerbmagyar identitásA könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.
A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.
Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.
1. Szerbmagyar identitásA könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.