A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy “a vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”
Sajtóinformációk szerint a külügyminisztérium négy orosz hajóra és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat, azonban amerikai törvényhozók szerint mindez nem elegendő ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.
Jeanne Shaheen demokrata szenátor azt mondta, csalódott a történtek miatt. “Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a (gázvezeték) befejezésének megakadályozására” – fogalmazott a politikus. Joe Biden szintén a projekt ellenzői közé tartozik. Az amerikai elnök szerint ugyanis ez “rossz üzlet Európának.”
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
Heiko Maas német külügyminiszter üdvözölte a lépést. “Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel” – mondta a tárcavezető. Az orosz tisztviselők szerdán jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javítja Washington és Moszkva kapcsolatát.
Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a Északi Áramlat-2 Oroszország “legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje”.
Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.
The post Washington nemzeti érdekeire hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 elleni szankciókról appeared first on .
Éjjel 2 óra, a tűzszünet meghirdetésének időpontja óta hallgatnak a fegyverek a Gázai övezetben és Izraelben. “Előkészítettünk egy súlyos rakétatámadást, amely északon Haifától, délen az Eilat közelében lévő Ramon repülőtérig csapott volna le Izraelre, de ezt az akciót a tűzszünet miatt befagyasztottuk” – közölte Abu Obeida, a Hamász szóvivője pénteken, hangsúlyozva megmaradt arzenáljukat és katonai képességeiket.
A másik oldalon az izraeli hadsereg közzétette a 11 napos Falak őrzője hadművelet eredményeit. Ezek szerint megsemmisítették a Hamász betonalagútjainak több mint száz kilométerét, célzottan végeztek a Hamász és az Iszlám Dzsihád öt fontos vezetőjével, húsz felső és középvezetőjével, mintegy kétszáz fegyveresével, több száz rakétát lőttek ki az iszlamista szervezetek katonai létesítményeire, kilövőhelyeire, fegyvergyártó műhelyeire, raktáraira, a Hamász irányító szerveinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, s kiképző helyeire, miközben a légvédelmi rendszer a levegőben megsemmisítette az Izraelre lőtt rakéták 90 százalékát.
A Hamász mégis sikerként értékelte a tűzszünetet, a közszolgálati csatornán közzétett videofelvételek szerint győzelmi felvonulásokat tartottak az övezetben és Ciszjordánia központjaiban, melyeken a tüntetők az “ellenállás diadalaként” ünnepelték a fegyvernyugvást. A Hamász gázai helyettes vezetője Halíl el-Híja előjött rejtekhelyéről, és bejelentette, hogy “a palesztin népnek ajánlja a győzelmet”.
A Hamász állítása szerint a tűzszünettel garanciákat kaptak, hogy “Izrael leveszi a kezét” az iszlám vallás Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helyéről, az Al-Aksza mecsetről, valamint a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Jeruzsálem tagadta, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.
A ynet katonai elemzője, Ron Ben Jisáj szerint a hadjárat legfontosabb eredménye Izrael számára az elrettentő hatás helyreállítása volt, amely megakadályozza legalábbis rövid távon, hogy ismét támadást indítsanak az övezetből Izrael ellen. A szerző szerint az elrettentés fenntartásához a jövőben be kell tartani három elvet: akadályozni kell a gázai haderőfejlesztést, aránytalan katonai választ kell adni Izrael szuverenitásának megsértésére akkor is, ha csak gyújtóléggömbökkel történik, viszont fokozatosan lehetővé kell tenni a Gázai övezet humanitárius és gazdasági helyreállítását fogolycsere-egyezmény után, amelyben gyilkos terroristákat nem engednek szabadon. A katonai sikerekhez képest jóval szerényebbek a közvélemény alakításában elért izraeli sikerek. Ben Jisáj szerint a Hamász a palesztinok körében Jeruzsálem és az Al-Aksza védelmezőjévé vált, amely nemcsak beszél, hanem óvóhelyekre szorítja az izraelieket.
A Hamásznak sikerült nemcsak Jeruzsálemben, hanem Ciszjordániában és az izraeli arabok körében, valamint a palesztin diaszpórában, s különösen a Libanonban elérni és feltüzelni a fiatal palesztinokat. Kihasználták a vallási érzelmeket és a palesztinok Izrael elleni gyűlöletét, és ezek segítségével legyőzték a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy a Hamász a palesztin nép meghatározó politikai szereplőjévé váljon.
A Háárec című izraeli újságban Ámosz Harel elemzése szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet, s a harcok folytatását, vagy legalább fogolycsere fejében születő nyugalmat követelő jobboldali nyomás ellen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hadjárat során dicsőített katonai vezetőkre hárította a felelősséget a hadjárat leállításáért. A tűzszünetről kiadott közlemény szokatlan módon a politikai döntéshozást háttérbe szorítva azt hangsúlyozza, hogy a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésén a katonai és biztonsági vezetők javaslatát elfogadva vetettek véget a harcoknak.
A Háárec összefoglalója szerint a Falak őrzője hadművelet idején Jeruzsálemben és Ciszjordániában 27 halott, és az erőszakos tüntetéseken 6 197 sebesülés történt, miközben a Gázai övezetből az izraeli ellencsapások nyomán 232 halottról, közülük 121 civil áldozatról és 1900 sebesülésről számoltak be. Izrael felé 4369 rakétát lőttek ki az övezet irányából, melyek közül a lakott területek felé tartók mintegy kilencven százalékát megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. A becsapódott rakéták 12 ember halálát okozták Izraelben.
The post Izrael: beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta appeared first on .
Depuis 2017, le Groupe BANK OF AFRICA présente chaque année les résultats de ses 6 filiales (Bénin, Burkina Faso, Côte d'Ivoire, Mali, Niger et Sénégal) cotées à la Bourse Régionale des Valeurs Mobilières d'Abidjan (BRVM) d'Abidjan. Les 3 premières éditions se sont déroulées à Abidjan devant la communauté financière. Cette année, la 5e session a été organisée, à l'instar de la 4e édition, par vidéo-conférence le 20 avril avec plus de 150 personnes connectées.
Institution bancaire de référence et acteur de l'économie régionale, BANK OF AFRICA souhaite communiquer ses chiffres de façon simple et accessible.
BOA-BENIN, 1ere banque béninoise, vous présente ici ses résultats à fin décembre 2020
La présentation complète est disponible sur www.boabenin.com.Retour ligne automatique