Biztonságpolitika

Koszovó és Szerbia viszonyában a 2008 óta, mikor a koszovói parlament egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ugyan történtek előrelépések, pozitív változások; például a 2013-as brüsszeli megállapodás, melynek értelmében a felek nem akadályozzák egymás EU-tagság megszerzésére irányuló törekvéseit, de összességében a két ország kapcsolata még mindig számos feszültséggel terhelt. A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a felek területcseréről folytatnak tárgyalásokat, melynek megvalósulása azonban nem biztos, hogy pozitív következményekkel járna a térség jövőjére nézve.

Az elképzelések szerint a Szerbia déli részén elhelyezkedő, többségében albánok által lakott Presevo-völgy Koszovó részévé válna, míg az Ibar folyótól északra található Mitrovica körzet, mely többségében szerb lakosú, Szerbiához csatlakozna. A tervezett határmódosításnak két fő motivációja van; egyrészt, hogy a kiigazításnak köszönhetően szerb és koszovói többségű területek kerülnének anyaországi fennhatóság alá, másrészt, hogy egy kompromisszumos megállapodással mindkét ország jelentős előrelépést tenne az európai uniós, illetve Koszovó az ENSZ tagság irányába.

A tervezett határkorrekció eltérő fogadtatásban részesült belföldi és nemzetközi színtéren egyaránt. Számos külföldi megfigyelő és politikus adott hangot nemtetszésének, köztük Németország kancellárja, Angela Merkel is, aki Horvátország, Montenegró és Bosznia-Hercegovina vezetőivel folytatott találkozói során hangsúlyozta a területi integritás fontosságát. Michael Roth, a német kormány európai ügyekért felelős minisztere Twitter-üzenetben írt arról, hogy szerinte a határmódosítások veszélyes láncreakciót indítanának el a soknemzetiségű Nyugat-Balkánon. Az Egyesült Államok azonban Németországgal ellentétes álláspontot képvisel az ügyben, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanis kijelentette, amennyiben a két országnak sikerül egységes álláspontra jutni, akkor az USA akár egy területcserét is kivitelezhetőnek tart. Kulcskérdés továbbá, hogy mint a térségben különösen érdekelt nagyhatalom, Oroszország milyen álláspontot képvisel a kérdésben. Az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette, hogy Oroszország csak abban az esetben támogatna egy esetleges megállapodást, ha az Szerbia érdekeit tükrözi.

A reakciókból azt láthatjuk, hogy a közvélemény alapvetően óvatosan közelít a kérdéshez, hiszen a Balkán mindig is egy soknemzetiségű, különböző vallásokat gyakorló népesség otthona volt, és az eltérő etnikumok között nem csak a történelem során, hanem még a közelmúltban is számos alkalommal zajlottak fegyveres konfliktusok. A számos különböző nép sokszor nem anyaországában, hanem azzal szomszédos területeken él, így a térség viharos múltját is figyelembe véve félő, hogy egy esetleges Koszovó és Szerbia közötti területcsere mintául szolgálna a hasonló helyzetben lévő lakosságnak máshol is, és ez láncreakciót váltana ki.

2018. szeptember 8-án az előzetes tervek alapján Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfő Brüsszelben találkozott volna, hogy Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének társaságában tárgyalásokat folytassanak a határkérdésről is. A személyes megbeszélésre végül nem került sor, ugyanis a két államfő a találkozó napján váratlanul lemondta azt, így csak külön-külön egyeztettek Mogherinivel. A tárgyalás meghiúsulása mindenképpen bizonytalanná teszi a határkiigazítás jövőbeli megvalósulásának lehetőségét.

A brüsszeli egyeztetést követően Vucic két napos koszovói útra indult, melynek egyik állomása a szerb többségű Banje falu lett volna, ám az odavezető utat háborús veteránok elbarikádozták, így végül a tervezett látogatást törölték. Az eset kiválóan bizonyítja, hogy milyen mély ellentét húzódik Szerbia és Koszovó között, így továbbra is a jövő kérdése marad, hogy mikor normalizálódik a két ország kapcsolata.

A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Honvédelmi Felkészítő és Katonai Testnevelési Osztályának vezetője elmondta, hogy tizenkilenc országot várnak a rendezvényre, ami azt jelenti, hogy négy állammal több képviselteti magát, mint a tavalyi, Lengyelországban tartott világbajnokságon.

A katonai öttusa szabályai szinte teljesen megegyeznek a civilével, viszont ezen a megmérettetésen csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet – ismertette.

Dobó Dénes tájékoztatása szerint a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak több alkalommal behatoltak a debreceni Thomas Mann utcai nyugdíjasok házába, ahol erőszakkal értékeik átadására késztették az idős lakókat.

Gulyás Csilla bíró az ítélet szóbeli indoklása során kiemelte: a vádlottaknak tudomásuk volt arról, hogy az otthonban idősek laknak és felkészültek arra, hogy ellenállásukat akár erőszakkal is meg fogják törni. Ezzel nem pusztán büntetőjogi, hanem ősi erkölcsi szabályt is szegtek, hisz az idősek tisztelete minden kultúrában jelen van. Mint mondta, a súlyos büntetés kiszabását a büntetési tétel, valamint az indokolta, hogy a vádlottak erőszakos többszörös visszaesők, cselekményük módja pedig rendkívül durva és elítélendő.

A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a vádlottak büntetett előéletét, a társtettesi elkövetést, továbbá az erőszakos vagyon elleni és a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a vádlottak az eljárás során részben beismerő vallomást tettek, a kár részben – lefoglalás útján – megtérült, továbbá kiskorú gyermekeik eltartásáról kell gondoskodniuk – jelezte a szóvivő.

Az elsőfokú bíróság határozata nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg az első- és másodrendű vádlott, továbbá védőik a büntetés enyhítéséért, valamint felmentésért fellebbeztek.

Egy érdekes jelenséget figyelhettek meg azok, akik augusztus végén a kecskeméti repülőbázis központi zónájában fotózták az éjszakai repülésről visszaérkező gépeket. Az egyik Gripen a hajtómű leállításakor hatalmas füstöt fújt a magasba. A ritkán látható jelenség a hajtómű leállításkor végbemenő folyamattal magyarázható.

Miután a leszálláskor mindhárom futó berugózott helyzetbe kerül, automatikusan elindul a segédhajtómű (APU), amely beindulását követően azonnal táplálni kezdi a kondicionáló rendszert (ECS), azaz a hajtóműtől már nem történik levegő elvezetés.  Természetesen a hajtómű is jár még - hiszen valamivel el kell jutni az állóhelyig - és egy mechanikus kapcsolaton keresztül hajtja a segédberendezés házat, amelyen többek között a váltóáramú generátort és a két  hidraulika szivattyút is elhelyezték. A hajtómű leállításakor ezek értelemszerűen leállnak, azonban a repülőgép ekkor még nem maradhat elektromos áram, és hidraulikanyomás nélkül.

Ezért a hajtómű leállításakor az APU kompresszorától levegőt vezetnek el a kisegítő segédberendezés házhoz, amelyen már csak egyetlen hidraulikaszivattyú, és egy generátor van. Ezeket az APU-tól elvezetett levegővel táplált kisegítő légturbina hajtja a segédberendezés házon keresztül. A hajtómű akkor áll le, amikor ez a kisegítő segédberendezés ház már felpörgött – legalábbis elvileg, de gyakorlatilag már akkor, amikor a pilóta a hajtóművezérlő kart „stop” állásba teszi, vagyis a hajtómű leállításával egy időben.

Az APU-tól a kisegítő turbinába vezetett levegőt ezután ki kell vezetni a szabadba. Vélhetően ez a turbina engedi az olajat, amely repülés közben összegyűlik a turbina mögötti kivezető csőben. Amikor a hajtómű leállítását követően a sűrített levegő megérkezik az APU-tól, akkor egy nagy beporlasztott olajködként távozik. Szemből nézve valóban úgy tűnik, hogy az APU fújja ki, hiszen az APU szívónyílása és kivezető nyílása egy vonalban van a kisegítő turbina kivezető nyílásával. 

A hajtóművező helyen álló Gripenen jobbról balra láthatóak az APU kivezető nyílásának elszíneződött zárólemezei, a szívónyílás lemezei és előttük a NO STEP feliratnál a kisegítő turbina kivezető nyílása.

Logikus lehetne az APU füstölése is, hiszen a hajtómű leállításával egy időben levegőt vesznek el tőle, és az automatika csak plusz kerozin betáplálásával tudja a fordulatszámot tartani. Ekkor azonban fekete füsttel találkoznánk, de a Gripenből távozó füstfelhő színe inkább az olajra utaló szürke, így a füstfelhő minden bizonnyal a kisegítő turbinából jön.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A múlt hétvégén Badacsonyban történt halálesetről szólva Tarcsa Csaba Veszprém megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt.

A BKKB az idén egyik kiemelt célként fogalmazta meg a lakosság és a vendégek szubjektív közbiztonságérzetének fokozását, a munkát a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság koordinálta. Az érintett négy rendőr-főkapitányság kiválóan teljesítette a feladatát, megfelelő volt a rendőri jelenlét, a közbiztonság; csökkent a bűncselekmények száma a Balatonnál és a Velencei-tónál a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Halmosi úgy fogalmazott: a felmerült problémákra sikerült megfelelő erőket átcsoportosítani, a nagyrendezvények is kellő figyelmet kaptak, “a kollégáim kiválóan teljesítették azt a célt, hogy a Balaton partján tartózkodók biztonságban érezhessék magukat”. Feladatukat növekvő vendégforgalom mellett teljesítették a rendőrök – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy az idei idegenforgalmi szezonban nem történt emberölés a Balaton-parton, és rendkívüli események nélkül ért véget sok “több tízezres, százezres rendezvény”. Kedvezőnek ítélte, hogy az idén kevesebben fulladtak a Balatonba, mint tavaly.

Molnár Gábor Somogy megyei rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a nyári szezonban kevesebb bűncselekmény történt, és hatékonyabb volt a felderítés. Elmondása szerint egyedül a gépkocsifeltörések száma növekedett tavalyhoz képest, a jövő szezon feladata lesz annak kidolgozása, hogyan lehet ezeket megelőzni.

A rendőrségi adatok szerint a BKKB üdülőövezeteiben június 1. és augusztus 31. között összesen hat rablás, 16 kifosztás, 86 súlyos testi sértés, 154 garázdaság, 89 betöréses lopás, 70 zseblopás, 50 strandlopás, és 95 gépkocsi-feltörés történt. A Balaton déli partja fertőzöttebb bűnügyileg a két üdülőövezet többi részénél.

Pungor János, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti helyettes vezetője elmondta, hogy a bűnmegelőzésben nagy segítséget nyújtottak a rendészeti fakultációval rendelkező középiskolák tanulói, és a városokban működtetett bűnmegelőzési minicentrumok.

A nyári szezon utáni badacsonyi halálesetről újságírói kérdésre Tarcsa közölte, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt, amelyben még folyik a vizsgálat, így többet nem árulhat el. Egy szóváltás követő verekedésben életét vesztette egy balatonfüredi borász. “Amit ebben az ügyben meg lehetett tenni, azt megtettük. Spontán, véletlenszerűen alakult ki egy konfliktus, ami bárhol megtörténhetett volna, ahol sok ember van, és italt mérnek” – mondta a megyei főkapitány.

Beszámolója szerint az érintett térségben, Badacsonyban, illetve Badacsonytomajon összesen 15 bűncselekmény történt az év első nyolc hónapjában, amelyből hét rendőri ellenőrzést követő, ittas vezetés miatt indított eljárás. A többi nyolc esetből egyben történt testi sértés, a többi vagyon elleni bűncselekmény volt.

Kitért arra is, hogy azóta a helyi képviselőtestület elfogadta a rendőri beszámolót, s döntést hozott kamerarendszer felszereléséről, a világítás korszerűsítéséről, a polgárőrség, a biztonsági szolgálat fejlesztéséről, ami már a jövő évi szezont is érinti.

Azért hívják fel erre a figyelmet, mert a 112-es számra évente érkező mintegy ötmillió hívás közül négymillió nem igényel beavatkozást – ez az arány már öt éve változatlan -, a fals hívások viszont a valóban beavatkozást igénylő helyzetek kezelésétől vonják el a kapacitást – hangzott el.

A sajtótájékoztatón bemutattak egy kisfilmet, amelyben az egyik bejelentő fára repült madarakhoz, a másik egy elromlott bojlerhez riasztja a tűzoltókat, egy harmadik pedig azért kér segítséget, mert elfelejtette a telefonja PIN-kódját. Annak alátámasztására, hogy ezek mennyire valós helyzetek, Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lejátszott néhány, a 112-re érkező hívásról készült felvételt. Ezeken például fára szorult mókus miatt, illetve bódé tetején rekedt papucs miatt kértek segítséget.

A szóvivő elmondta, terveik között szerepel, hogy a 112-es segélyhívó használatát tudatosító foglalkozásokat tartanak a közoktatási intézményekben is.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Igazgatója hangsúlyozta, hogy a 112 azért hasznos a mentők számára, mert kiszűri azokat a hívásokat, amelyekkel nincs dolguk, így több energia jut a valódi feladatellátásra. Ugyanakkor arra kér mindenkit, hogy feleslegesen ne terhelje a segélyhívó központokat – mondta.

Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője ugyancsak hasznosnak nevezte a segélyhívó központok működését, hiszen onnan már valóban csak azok a riasztások jutnak el hozzájuk, amelyek a katasztrófavédelem beavatkozását igénylik. Arra is felhívta a figyelmet: a gyors beavatkozás egyik feltétele, hogy a bejelentők betartsák a protokollt. Vagyis elmondják a nevüket, a káreset pontos helyszínét, illetve pontosan beszámoljanak arról, hogy mi történt.

A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közleményt adott ki, amelyben leszögezte: Manafort ügyének “abszolút semmi köze az elnökhöz, vagy győzelemmel végződött 2016-os elnökválasztási kampányához. A kettő között semmiféle kapcsolat nincs”.

Az amerikai sajtóban régóta feltételezett vádalku ténye a pénteken nyilvánosságra került bírósági dokumentumokból derült ki. Délelőtt a hivatalos bejelentés is megtörtént. Ügyvédje közölte sajtótájékoztatón a hírt, hozzátéve, hogy a volt kampánymenedzser együttműködik majd az igazságügyi minisztériummal. A CNN hírtelevízió értesülései szerint egyes – egyelőre nem pontosított – információkkal máris szolgált a tárcának.

Manafort beleegyezett abba, hogy két vádpontban – az igazságszolgáltatás akadályozása és csalás érdekében elkövetett összeesküvés vádjaiban – bűnösnek mondja magát a jövő héten kezdődő tárgyaláson. Első perében augusztusban a virginiai Alexandria bírósága már nyolc rendbeli bűncselekményben, köztük adó-, és banki csalásban bűnösnek mondta ki. A második perre egy washingtoni szövetségi bíróságon kerül sor.

Pénteken reggel az ügyészek új vádiratot nyújtottak be. Ebben már csak az a két vádpont szerepel, amelyben Manafort alkut kötött és törölték a pénzmosás, a tanúk befolyásolási kísérlete, a bíróság félrevezetése, valamint a külföldi ügynökként történő kötelező regisztrálás elmulasztása vádjait.

A Politico című lap pénteken reggel még azt jegyezte meg: nem világos, hogy a vádalku magában foglalja-e azt, hogy Manafort együttműködik Muellerrel, a 2016-os elnökválasztási folyamatban a Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti feltételezett összejátszás ügyében.

A Mueller-bizottság feladata ennek az összejátszásnak a feltárása. Manafortot az első perben nem ez ügyben találták bűnösnek, hanem a vizsgálat során kiderült anyagi visszaélései és csalásai miatt. E bűncselekményeket a volt politikai tanácsadó még azelőtt követte el Donald Trump kampányában szerepet vállalt.

Manafort korábban oroszbarát ukrán politikusoknak, köztük Viktor Janukovics volt ukrán elnöknek és ukrán, valamint orosz oligarcháknak volt a tanácsadója.

Védhető-e a magánszféra?
A kibertér használatát új szintre emelte a társadalom az elmúlt évtized során – egy olyan jelenséggel állunk szemben, ami sosem látott ütemben fejlődik. „Már nem csupán videókat, posztokat vagy e-maileket osztunk meg egymással, hanem minden egyes másodpercben adataink millióival tápláljuk a virtuális tér gépezetét – minden egyes kattintásunk, mozdulatunk, viselkedésünk egy adat, egy információ, ami hozzátesz digitális személyiségünkhöz. A vállalatok, kormányok, független szervezetek pedig – valamilyen formában – folyamatosan profiloznak vagy elemeznek minket, és minden kattintásunkat, mondatunkat vagy üzenetünket. Ma már vitathatatlan: azzal, hogy mindannyian aktív okoseszköz- és internet felhasználók vagyunk, mindegyikünk egészen egyedülálló adathalmazzá is vált. – kezdi Keleti Arthur, IT biztonsági szakértő, az ITBN CONF-EXPO főszervezője.

„Ezzel együtt szemben állunk azzal a ténnyel is, hogy a magánszféra még sosem volt ennyire kérdőjelekkel teli, nehezen meghatározható és megvédhető. Változnak a védelmi képességeink és a lehetőségeink is, mind a felhasználói, mind a szakértői, mind a gyártói vagy szolgáltatói oldalról. Új játékszabályokat kell írnunk. Erről fogunk idén ősszel beszélgetni az informatikai biztonsági szakma képviselőivel, profilozási és adatelemzés szakértőkkel, valamint a társadalomtudományok ismerőivel a minden eddiginél pörgősebb és interaktívabb megújult ITBN CONF-EXPO rendezvényen!”

Fegyver vagy a bölcsek köve?
Komoly kérdést vet fel az a tény, hogy az interneten való ténykedésünk és az abból létrejövő adathalmaz hogyan használják majd a jövő technológiái. A több, mint 80 programot felvonultató ITBN CONF-EXPO kétnapos rendezvényén ezért olyan neves szakemberek fognak a témában inspiráló előadásokat tartani – a teljesség igénye nélkül -, mint Pléh Csaba pszichológus, Fehér Péter a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, de többek között Bárdos György kutató, és Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus is erről fog beszélgetni. Achilles Georgiu a CEU oktatója a téma határterületeit fogja érinteni a transzhumanizmus kontextusában, Chrysovalantis Margaritidis filozófus az etikai kérdéskörét járja majd körül. Előad Thierry Karsenti is, aki a Checkpoint új technológiákért felelős elnökhelyetteseként arra keresi majd választ, hogy miért növekszik negyven százalékkal a biztonsági incidensek száma, miközben évente nyolc százalékkal növeljük a védelmi kiadásokat. Izgalmasnak ígérkezik ugyanakkor Bentcsáth Boldizsár a BME oktatójának, a Crysys Lab képviselőjének előadása is, aki a világon egyedülálló kórokozó-gyűjteményének védelmébe és a velük kapcsolatos adatok feldolgozásába avatja be az érdeklődőket.

Egy különleges beszélgetés is lesz Jozef Michal Mintal-al, az UMB Data&Society Lab kutatójával, választási manipulációról és a kibertérben használt befolyásoló módszerekről végzett kutatásairól, amit Prinya Hom-Anek az elismert Thaiföldi szakértő a közösségi médiában folytatott megfigyelési technikákról szóló bemutatója színesít majd.

Ezeken túl nagy hangsúlyt fektettek a szervezők olyan szakmai kérdések megvitatására, mint a GDPR gyakorlata (amit saját adatvédelmi projektük összes részletének megosztásával segítenek), a felhőben tárolt adatok biztonsága, a felhasználók viselkedésének megismerése, az adatelemzés lehetőségei és veszélyei. Ez utóbbi azért is fontos téma, mert az ITBN 2017-es felméréséből kiderült, hogy a IT-biztonsági vállalatok 19%-a nem foglalkozik az általuk használt alkalmazások nagy mennyiségű naplóadatának gyűjtésével sem, további 40% pedig gyűjti ugyan, de nem elemzi ezeket.

Megújult az ITBN
Az ITBN CONF-EXPO Kelet-Közép Európa legnagyobb kiberbiztonsági szakmai rendezvénye, melyet idén már tizennegyedik alkalommal szerveznek meg Budapesten. A rendezvényre több, mint 2000 szakértőt várnak és közel 100 különböző szakmai program gondoskodik arról, hogy a résztvevők IT-biztonsági felkészültsége naprakész legyen, a piaci és technológiai újdonságok bemutatkozzanak.

Az ITBN így ma már nem csupán az Informatikai Biztonság Napjának ünnepe, hanem olyan professzionális fórum is, mely neves hazai és külföldi kiállítók és előadók bemutatóin keresztül közel hozza a legfrissebb trendeket és innovációkat, illetve számos networking lehetőséggel és interaktív programmal élénkíti az üzleti kapcsolatok kiépítését és erősítését az IT-biztonsági szakma képviselői között.

Idén a rendezvény új arculatán túl az elnevezését is újra gondolták a szervezők. Az alapításkor létrehozott Informatikai Biztonság Napja eredeti jelentése mellett, az ITBN rövidítés mára az Info/Cybersec, Trends, Buzz & Networking gondolatkörét is tartalmazza.
Ez a mozaikszó összefoglalja mindazt, ami a rendezvény igazi esszenciáját adja:

• magába foglalja a kiberbiztonság és az IT-biztonság területeit
• a legújabb technológiák és innovációk mutatkoznak be rajta
• nyüzsgés jellemzi – mind fizikai, mind szellemi értelemben
• képes összehozni hazánk kibervédelemmel foglalkozó összes szakemberét.

A szervezők idén a rendezvény online infrastruktúráját is megújították – augusztusban elstartolt az ITBN HUB, mely hazánk első it-biztonsági szakmai közösségi oldala, illetve a rendezvény interaktív oldala is egyben. “Az ITBN HUB elindításával az a nem titkolt szándékunk, hogy az ITBN két napos pezsgő szakmai és szellemi mivoltát meghosszabbítsuk, és a kiberbiztonsági szakemberek számára már a rendezvény előtt biztosítsuk a networking, az információszerzés, és a eszmecserék lehetőségét. Mindenki, aki az idei ITBN konferenciára ingyenesen regisztrál automatikus belépést kap az ITBN HUB-ra is” – mondta el a főszervező.

Serfőző Katalin közölte, a 28 éves férfit erőszakos többszörös visszaesőként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével és könnyű testi sértés vétségével vádolják.

A fogvatartott 2015 decembere óta tölti börtönbüntetését. Tavaly szeptember 6-án a szegedi börtönben orvosi rendelésre várt, ahol dulakodás alakult ki közte és a többi fogvatartott között. Az őrök előbb felszólították a vádlottat, hogy hagyja abba a verekedést, majd elkezdték szétválasztani a fogvatartottakat. A vádlott azonban szándékosan akadályozta munkájukat, nem volt hajlandó bemenni a zárkába sem, inkább visszafordult, ökölbe szorította a kezét, és megindult az egyik intézkedő őr irányába. Miután több őrnek sikerült bekísérnie a vádlottat a zárkába, a férfi az ajtóban többször megfordult, majd hirtelen könyökkel az őrök irányába hátracsapott. A vádlott ezután a zárkában lévő vécé-kagylóra felállt, és az egyik őr feje felé rúgott. A támadás elhárítása érdekében az őr kirántotta a vádlott lábát, aki ráesett. Az őr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség az egytől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt a tagadó vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel élve az ügyész arra az esetre, ha a korábban tagadó vádlott a bíróság előtt beismerő vallomást tesz, azt indítványozta, hogy hat év fegyházbüntetés szabjon ki rá a Szegedi Járásbíróság.

A beszámoló alapján Yusuf Nazik tartotta a kapcsolatot a merénylet kiterveléséért felelőssé tett szíriai hírszerzéssel és ő irányította a merénylet tényleges végrehajtóit is.

Az antakyai születésű Nazik a kihallgatása során beismerte, hogy részt vett a robbantások szervezésében. Vallomása szerint a szíriai hírszerzés adta a merényletre a parancsot. Nazik azt is elmondta: a támadást a barátaival együtt követte el, valamint ő biztosította Szíriából a két robbanószerkezet Törökországba szállítását és végleges elhelyezésüket.

2013. május 11-én a dél-törökországi Reyhanli városában két autóba rejtett pokolgép robbant fel néhány perces eltéréssel. Az egyik gépkocsi a polgármesteri hivatal épülete, a másik a 100 méterrel odébb található helyi postafiók előtt repült a levegőbe. Ez az incidens volt a 2015. októberi ankarai kettős öngyilkos merényletig Törökország legsúlyosabb terrortámadása.

Idén februárban a merénylet miatt indult perben a 33 vádlottból a kilenc fővádlottat 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Koller József dandártábornok elmondta: a négy harci helikoptert a javítás során teljesen, “bordákra” lecsupaszították, és újjáépítették őket, a legtöbb berendezést újra cserélték, a gépek külsejét átfestették. A helikopterek korszerűbbek lettek, hét évig problémamentesen repülhetnek.

A Magyar Honvédség Mi-24-es helikopterei Európában is egyedülálló képességet jelentenek, páncélozottak, kabinjuk hermetikusan zár, több mint 300 kilométer/órával képesek repülni. Alkalmasak szállításra, szárazföldi csapatok tűztámogatással való segítésére, de nemcsak katonai, hanem katasztrófasújtotta területen is bevethetők – mondta el a dandártábornok.

A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy hatszázezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a hatvanezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – áll az Emmi közleményében.

“A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően” – írták.

A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a XX. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni.

A lap munkatársa moszkvai előhívóval felhívta a nyilvánosságra került telefonszámot, és a vonal másik végén az orosz védelmi tárca recepcióján vették fel a kagylót. Amikor Petrovról érdeklődött, egyszerűen letették a telefont. A Novaja Gazeta című orosz lap pedig azt írja, hogy a telefonszám Moszkva Horosjovszkij nevű kerületébe vezet, ahol a GU katonai hírszerzés központja is található.

A Bellingcat oknyomozó portál és az orosz The Insider című portál tárta fel, hogy az orosz központi nyilvántartásban semmilyen adat nincs Petrovról 2009 előttről, amikor is jelenleg is érvényes igazolványát kapta. Kartotékján szerepel az a pecsét, melyen a The Independent által felhívott számon kívül az szerepel, hogy a dossziéból semmilyen adatot nem lehet kiadni. A személyes adatokat tartalmazó oldal üres, és kézzel azt írták a fejlécére, hogy “van róla levél. Sz. Sz.”, ami szakértők szerint a szigorúan titkos orosz rövidítése. A Bellingcat szerint mindez azt támasztja alá, hogy Petrov nem valós személy, ez csak fedőnév.

London Petrovot és Ruszlan Bosirovot azzal gyanúsítja, hogy orosz ügynökök, és a felső vezetés utasítására március elején novicsokkal megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Juliját. A két férfi a héten az RT orosz állami televíziónak adott interjúban azt állította, hogy ők mindössze turistáskodni utaztak Salisburybe, mert barátaik régóta unszolták őket, hogy nézzék meg a város katedrálisát.

Tájékoztatásuk szerint civil szervezetek és újságírók annak megállapítását kérték az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróságtól, hogy mennyiben jogszerű a brit szolgálatok, az amerikai Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt számítógépes szakembere által feltárt hírszerzői gyakorlata.

A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság határozata szerint a lehallgatásokra és a személyes adatok internetszolgáltatóktól való megszerzésére vonatkozó brit rendelkezések sértik az emberi jogokról szóló egyezményt, mivel azok egyebek mellett nem nyújtottak elegendő védelmet a bizalmas újságírói információk számára, továbbá sértik a magánélet védelmét biztosító jogszabályt is.

Az ügy részleteit ismerő források szerint a jogi eljárás kezdetekor Nagy-Britannia megváltoztatta hírszerzésre vonatkozó törvényeit, és olyan új jogszabályokat fogadott el, amelyek a kormány szerint a személyes adatok nagyobb védelemével rendelkeznek.

“Hetven éve tárgyalunk. Sindzó azt mondta: változtassunk a megközelítésen. Változtassunk! Nos, az gondolat ötlött fel bennem, hogy kössünk békeszerződést – nem most, hanem az év végéig – minden előzetes feltétel nélkül” – mondta Putyin a Keleti Gazdasági Fórum keretében megrendezett nyilvános eszmecserén.

A japán miniszterelnök a fórumon kijelentette: egyetért Putyinnal abban, hogy “nem normális helyzet” az, hogy Tokió és Moszkva között még mindig nincs békemegállapodás.

A szerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló az orosz-japán területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.

A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tartja őket.

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

Putyin és Abe keddi hivatalos tárgyalásai alkalmából megállapodott a gazdasági együttműködés elmélyítésében a Kuril-szigeteken.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a javaslat kulcseleme, hogy felhatalmazást biztosít az Európai Ügyészségnek a határon átnyúló terrorizmus elleni küzdelemre.

Az uniós intézmény a meglévő hiányosságokat egyebek mellett összehangolt nyomozások által pótolja majd. Feladatkörébe tartozna a több uniós országot érintő terrorista ügyekkel foglalkozó tagállami hatóságok és uniós ügynökségek irányítása és munkájuk összehangolása.

Hatékonysága érdekében áttekintést nyerne a terroristák tevékenységéről az által, hogy könnyebben hozzáférhetne a tagállamoktól származó információkhoz. Helyzeténél fogva unió-szerte hatékonyabban gyűjthetné az információkat és oszthatná meg azokat, a többi között az uniós ügyészségi együttműködési szervezettel (Eurojust) és az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezetével (Europol), valamint unión kívüli országokkal.

Jelenleg 22 uniós tagállam vesz részt az Európai Ügyészségben: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

A bizottság új szabályokat javasolt a terrorista tartalmak eltávolítására az internetről. A javaslat szerint egyértelmű szabályok hatálya alá kerül minden olyan internetes platform, amely az Európai Unióban kíván szolgáltatást nyújtani, annak megakadályozása érdekében, hogy terrorista tartalom terjesztése céljából visszaéljenek ezekkel a szolgáltatásokkal. Emellett erőteljes biztosítékokat vezet be arra vonatkozóan, hogy megóvják a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten, és gondoskodjanak arról, hogy az intézkedések kizárólag a terrorista tartalmakat célozzák.

A tájékoztatás szerint mivel a terrorista tartalmak a felbukkanásuk utáni első órákban a legkárosabbak, a bizottság kötelező érvényű egyórás határidőt javasol a tartalom eltávolítására az illetékes nemzeti hatóságoktól érkező erre irányuló végzést követően.

A terrorista tartalmak terjedésével kapcsolatos kockázat mértékétől függően, az internetes szolgáltatók kötelesek lesznek megelőző intézkedéseket hozni, hogy jobban védjék platformjaikat és felhasználóikat a terrorista célú visszaéléssel szemben. A javaslat egyebek mellett keretet teremt a az internetes szolgáltatók, a tagállamok és az Europol közötti megerősített együttműködéshez is.

A szolgáltatóknak és a tagállamoknak az eltávolítási végzések és értesítések nyomon követésének megkönnyítése érdekében a hét minden napján 24 órában elérhető kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük – áll a szövegben.

Sifter Rózsa, az évek óta rendszeresen tartott ellenőrzéseket szervező Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja szerdán, az M7-es autópálya zalakomári pihenőjénél tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar szakemberek mellett nyolc ország közlekedési hatóságai vesznek részt az ellenőrzésekben.

A magyarok mellett cseh, lengyel, szlovák, német, osztrák, szlovén, horvát és ukrán kollégáik segítik az akciót, a tapasztaltcserén kívül erre azért is van szükség, mert már az első napon ellenőrzött járművek 90 százaléka külföldi volt.

A kedden a 86-os főúton, a rédicsi határátkelőnél zajlott ellenőrzések során 56 nehézteher-gépkocsinál végeztek komplex átvizsgálást. Az esetek 68 százalékában találtak problémát, elsősorban műszaki kifogások merültek fel – jelezte a kormánymegbízott.

Mint kifejtette: a második napon az M7-es autópályán, Zalakomárnál végeznek teljes kitereléses közúti ellenőrzést, amelyben a közlekedéshatóság szakemberei mellett részt vesznek a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a katasztrófavédelem, a Magyar Közút Zrt. tengelysúlymérő állomásának és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónak a munkatársai. Elsősorban a közlekedésbiztonság erősítése a céljuk, ezért az utóbbi időben súlyos kimenetelű baleseteket okozó kisteherautók, kisbuszok és ezek vontatmányainak műszaki ellenőrzésére koncentrálnak. Ugyancsak fokozottan ellenőrzik a nehézteher-gépjárműveket, amelyeknél a járművezetők pihenőidejét, a tachográf használatát, a veszélyes áruk szállításának szabályait és a rakományrögzítést vizsgálják, de a túlsúlyos és túlméretes járművek kiszűrésére is figyelnek. Kiemelt feladat még az illegális migráció kiszűrése, valamint az útdíjfizetés ellenőrzése.

Sifter arra is kitért, hogy a közlekedésbiztonságra közvetlenül kockázatot jelentű műszaki hiányosság esetén a javításig visszatartják a járműveket. Enyhébb esetekben csak figyelmeztetik a járművezetőket, súlyosabb hiányosságoknál azonban eljárást indítanak a hatóságok.

Farkas Gábor, a kormányhivatal közlekedési szakügyintézője arról számolt be, hogy az első napon Rédicsen ellenőrzött járműveknél elsősorban fékhibákat, a rakomány szabálytalan rögzítését vagy az üzemanyagrendszer illegális átalakítását tárták fel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy elektronikusan kiiktatják az adalékadagoló rendszert, ezért ilyenkor az útdíjfizetéssel összefüggésben és a környezetvédelmi előírások megsértése miatt indítanak eljárást.

Az M7-esen indult szerdai akcióban is már találtak reggel olyan román kamiont, amelynek vontatmányán nem engedélyezett átalakításokat végeztek, de ebben az esetben nem indul eljárás, a hiba kijavítására azonban szervizbe kellett vontatni a kamiont.

Wolfgang Schäuble a Bundestagban elmondott beszédében kiemelte: a kölcsönös tolerancia és tisztelet biztosításáért ragaszkodni kell ahhoz, hogy az erőszak vagy az erőszakra felszólítás éppen úgy tilos, mint a demokratikus, jogállami közmegegyezést megkérdőjelező lózungok és jelképek használata.

“Az idegenellenességet, a náci karlendítést és zsidó intézmények megtámadását nem lehet elnézni vagy megértőleg elbagatellizálni”, a gyülekezés szabadsága pedig nem jelent felhatalmazást az erőszakra – jelentette ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az utóbbi napokban gyakran előfordult, hogy békés demonstrációkat használtak fel erőszakos cselekmények elkövetésére, és “ebben nincs különbség a szélsőbaloldali káoszkeltők és a szélsőjobboldali verőlegények között” – tette hozzá a Bundestag elnöke.

Kiemelte, hogy társadalmi egyensúlyra kell törekedni, így egyformán komolyan kell venni mindazokat, akik “félnek a túl sok és túl gyors változástól, és a rövid idő alatt lezajló túl nagy bevándorlástól is”, és azokat, akik “a nyitottságért és a globális szolidaritásért lépnek fel az egyre szorosabban összenövő világban”

Az utóbbi napokban a Szászország tartományi Chemnitzben és a Szász-Anhalt tartományi Köthenben és Halléban történtek demonstrációkon vagy tüntetések közelében esetek, amelyek miatt bűncselekmény gyanújával eljárást indítottak a hatóságok. Chemnitzben például megtámadtak egy zsidó vendéglőt és rátámadtak a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) híveinek egy csoportjára, Köthenben egy demonstráción a “nemzeti szocializmust most, most most!” rigmust skandálták, Halléban pedig náci üdvözlésre lendítette karját több tüntető.

A megmozdulásokat egy chemnitzi és egy kötheni haláleset váltotta ki. Chemnitzben megkéseltek egy 35 éves német férfit, Köthenben egy dulakodás után akut szívelégtelenségben meghalt egy 22 éves német fiatalember. A gyanúsítottak mindkét ügyben Németországba menedékkérőként érkezett emberek.

Közleményükben azt írták: az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégium “B” épületének egyik földszinti szobájában keletkezett a tűz hétfő este 19 óra körül. A riasztórendszerek rendeltetésszerű működésének köszönhetően az épületet a kollégium dolgozói gyorsan és problémamentesen kiürítették. Néhány percen belül a helyszínre érkeztek a tűzoltók is, akiknek körülbelül 19 óra 30-ra sikerült is eloltania a tüzet. Az érintett földszinti szoba azonban teljesen kiégett.

A tűz idején senki nem tartózkodott a szobában, így senki sem sérült meg.

A tűzeset a “B” épületrészben lakó mintegy 374 hallgatót érintette közvetlenül, közülük legtöbben már vissza is költözhettek a kollégiumba, 45 embert átmenetileg az ELTE más intézményeiben – elsősorban a teljesen felújított és néhány hete átadott Nagytétényi Úti Kollégiumban – helyezték el – olvasható az egyetem közleményében.

Az A5-ös méretű öntapadós falragaszt a Varadinum.ro helyi blog mutatta be. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg állt, hogy “Románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepelt, amit piros vonallal áthúztak, a lap aljára pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítást nyomtattak.

Az RMDSZ-szervezet feljelentésében azt kérte: azonosítsák az elkövetőt, és közösség elleni uszítás és diszkrimináció bűntette miatt vonják felelősségre.

Az ügyészség hivatalos átiratban arról értesítette az RMDSZ-szervezetet, a falragasz tartalma nem utal arra, hogy az elkövető gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítana valamely csoport ellen. Az ügyészség elismerte, hogy a falragasznak gyalázkodó jellege van, és ez is sérti a társadalmi együttélés szabályait, de megítélése szerint ez a kihágás, nem pedig a bűncselekmény kategóriájába tartozik, és nem helytálló az esetnek a gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításként történő besorolása.