Biztonságpolitika

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a harminc Macedóniába utazó magyar rendőr járőrszolgálatot lát majd el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködik az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az ország belsejében található utakon is.

A kontingens tagjai terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A Macedónia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A macedón-görög határ megerősítésére utazó magyar rendőri kontingens tagjait Pozsgai Zsolt, az országos rendőrfőkapitány személyügyi helyettese búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában – olvasható a közleményben.

A szervezők szerdai közleménye szerint kedden a női, szerdán a férfi verseny selejtezőjére kerül sor, csütörtökön a női, pénteken a férfi döntőt, szombaton pedig a vegyes váltók küzdelmeit rendezik a Dózsa György úti sporttelepen.

A katonai öttusa szabályai szinte teljesen megegyeznek a civilével, viszont ezen a megméretésen csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet.

Eleki Zoltán ezredes hétfőn elmondta, hogy 19 országból várnak indulókat az eseményre, ami azt jelenti, hogy négy nemzettel több képviselteti magát, mint a tavalyi, lengyelországi világbajnokságon.

A Nemzetközi Katonai Sport Világszervezet 2004-ben ugyancsak öttusában, 2017-ben mezei futásban rendezett vb-t Magyarországon, idén augusztusban pedig az ejtőernyősök világbajnokságára került sor Szolnokon.

A jelentés szerint 2017-ben ugyan jelentős sikereket értek el a globális terrorizmus ellen, ám az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, az al-Kaida és a hozzájuk kapcsolódó terrorista csoportok szintén alkalmazkodtak a változó helyzethez, és szétszóródtak, valamint kevésbé érzékenyek az ellenük indított katonai akciókra. Változatlanul elszántak – állapítja meg a jelentés, kiemelve az Irakban, Szíriában, Afganisztánban, Líbiában, Szomáliában és Jemenben aktív terrorista csoportokat.

Tavaly sikerült Irakban és Szíriában felszabadítani az Iszlám Állam terroristái által uralt valamennyi területet – szögezi le a jelentés és hangsúlyozza, hogy megnövelték a Hezbollah “ártalmas tevékenységének” feltárására irányuló erőfeszítéseket Libanonban, a Közel-Keleten és világszerte, sőt, sikerült csökkenteni is a Hezbollah aktivitását.

A jelentés szerint az Iszlám Állam tavaly vegyi fegyvereket is bevetett, híveit pedig arra bátorította, hogy a kezük ügyébe kerülő bármilyen fegyvert vegyenek igénybe és intézzenek támadásokat közterületek ellen is. Ezzel összefüggésben a külügyi összeállítás megemlíti az angliai Manchesterben, a spanyolországi Barcelonában, az egyiptomi Sínai-félszigeten vagy a New Yorkban elkövetett merényleteket.

Az al-Kaida 2017-ben növelte tagjainak számát és a hozzá kapcsolódó csoportok aktívak az Arab-félszigeten, a Magreb-államok térségében, Szomáliában és az indiai szubkontinensen – olvasható a jelentésben.

Az amerikai külügyminisztérium szerint változatlanul Irán az az állam, amely a legnagyobb mértékben támogatja a terrorizmust, valamint továbbra is támogatja az Izrael elleni támadásokat. Ennek eszközeként az iráni Iszlám Forradalom Gárdájának hadseregét, a Kudsz Erőket és a libanoni székhelyű Hezbollahot említi. Iránt tartja felelősnek több, erősödő nemzetközi konfliktusért és kormányok legitimitásának, valamint az Egyesült Államok érdekeinek aláásásáért.

Afganisztánt, Bahreint, Irakot, Libanont és Jement említi a jelentés és kiemeli Irán és a Hezbollah szerepét a szíriai konfliktusban. Leszögezi, hogy a harctéren szerzett gyakorlati tapasztalatokat az iráni Forradalmi Gárda megpróbálja nemzetközi színtéren is hasznosítani, és a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában toboroz embereket a szíriai elnök, Bassár el-Aszad védelmére. A jelentés a szíriai rendszert diktatúrának minősíti.

Összegzésként a jelentés leszögezi: bár 2017-ben az előző esztendőhöz képest világszerte 23 százalékkal csökkentek a terrorcsoportok támadásai, de a terrorista csoportok változatlanul veszélyt jelentenek.

A közlemény szerint a rendőrség felfegyverkezve, csoportosan, jelentős értékre elkövetett rablás miatt nyomoz az ügyben. A főügyészség azt írta: a sértett vállalkozó gyakran fogadott a lakásában ügyfeleket, erről a budapesti gyanúsítottak tudomást szereztek és elhatározták, hogy kirabolják.

Tavaly júniusban egy este fekete maszkot viselő emberek rontottak a lakásba. A sértettet a földre lökték, hasra fektették, a kezeit műanyag gyorskötözővel összekötötték. Pénzt követeltek tőle, közben ütötték, rúgták, a fülei levágásával fenyegették, késsel metszéseket ejtettek rajta. Az elkövetők megtalálták a vállalkozó autójának kulcsát és mintegy tízmillió forint készpénzt.

A rendőrséget a szomszéd értesítette, miután hangokat hallott a sértett háza felől, majd az ablakon kinézve látta a lakásban az álarcot viselő elkövetőket.

A támadók elmenekültek a helyszínről. A rendőrség az egyik gyanúsítottat később megtalálta, tőle a rabolt pénzből 8,5 millió forintot foglaltak le. Ellene tavaly decemberben emelt vádat az ügyészség felfegyverkezve, csoportosan, jelentős értékre elkövetett rablás miatt.

Időközben a vádlott egyik társát is azonosították, majd nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön elfogták. A gyanúsított egy hónapig tartó letartóztatásáról a napokban döntött a Pécsi Járásbíróság. A Baranya Megyei Főügyészség azt közölte, hogy az ügy harmadik gyanúsítottját még keresik.

Az IJ szerint Kövesi – még az Országos Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjeként kiadott – egyik sajtóközleményében idézett egy, a DNA ploieşti-i ügyosztályán elhangzott beszélgetésből, és azáltal, hogy folyamatban levő eljárással kapcsolatos, nem a nyilvánosságnak szánt információt szivárogtatott ki, fegyelmi vétséget követett el.

Ez a negyedik fegyelmi eljárás, amelyet Kövesi ellen kezdeményez az Igazságügyi Felügyelet. Ebben az esetben is a CSM ügyészi részlegének kell döntenie arról, hogy megbünteti-e vagy sem a volt főügyészt — írja az AGERPRES.

Nagy-Britannia 2016. június 23-án tartott népszavazást az EU tagságot illetően. Az eredmények ismertek. A tárgyalások, hacsak nem hosszabbítják meg a határidőt, 2019 márciusában véget érnek és a kilépés 2019. március 29-én ténylegesen megtörténik. Még mindig nem tudni pontosan, miképpen rendeződik az EU és Nagy-Britannia kapcsolata. Érdemes megjegyezni, hogy egyesek a brit referendumot már a szavazás előtt is egy zsarolási kísérletnek tartották, amivel csak előnyöket próbáltak kicsikarni az amúgy éppen nehéz helyzetben lévő Európai Uniótól. Most a szigetországban akad számos olyan vélemény, amely szerint néhány európai politikus meg kívánja leckéztetni a briteket, mintegy bosszúból, amiért elárulták az európai (rém)álmot.

Ezek a hangulati elemek – a másik félről alapvetően valamiféle aljas hátsó szándékot feltételező vonások – mindkét oldalon megtalálhatóak, és átszínezik a diskurzust. A tényleges tárgyalásokon elvileg a kölcsönösen előnyös együttműködés a cél. Ugyanakkor mindkét fél megmozgat minden követ, hogy a maga számára előnyös feltételeket biztosítsa. Emellett a Brexit-tárgyalások farvizén evezve egyes kényes kérdések ügyében  az uniós tagállamok nyomást kívánnak gyakorolni a kilépő szigetországra. Egyik legjobb példája ennek a spanyolok lépése, akik felvetették, hogy esetleg az 1713 óta brit fennhatóság alatt álló Gibraltár ügyében is rendezni kellene néhány kérdést. Habár hangsúlyozták, a fennhatóság kérdése nincs ezek között, ez így is tovább bonyolítja a helyzetet.

A tét meglehetősen nagy, és nem csak a gazdasági vonatkozások miatt. Feszültséget teremt számos olyan kérdés is, amely a közös szervezeteket és projekteket érinti. Az egyik problémakör, hogy vajon milyen legyen a brit részvétel az európai űrprogramban? Ennek egyik sarkalatos pontja a Galileo navigációs rendszerhez való hozzáférés. Még a 2018-as év tavaszán merült fel annak a lehetősége, hogy a Brexit után a brit hozzáférést nagymértékben korlátozni fogják. Ez nem csak a civil területre vonatkozik, hiszen a brit haderőnek ugyanúgy szüksége van a pontos helymeghatározásra. Ezt a Galileo rendszeren belüli PRS (Public Regulated Service) tudná nyújtani. Felmerült, hogy a britek visszakérik az általuk befektetett pénzt, de az is, hogy alternatív navigációs rendszert hoznak létre. Ez a felvetés egyrészt az EU felé intézett fenyegetés volt, másrészt a saját lakosság megnyugtatása miatt is erősen hangsúlyozták. Állítólag Brüsszelt nem nagyon hatotta meg a fenyegetés, tekintve, hogy évekbe telne egy új rendszert megtervezni és felállítani, a felmerülő költségekről nem is beszélve.

Bizonyos veszteségek már így is érték a briteket. Egy eddig a dél-angliai Swanwickben elhelyezkedő létesítmény Spanyolországba, pontosabban Madridba költözött. Fő feladata a Galileo rendszer biztonságának garantálása, különösen, ha valami történne a Párizsban elhelyezkedő központtal. Ezenfelül egyes cégek eleshetnek számos jövedelmező megrendeléstől. Az Airbus cég a britek további részvétele mellett kardoskodott, de a cég azt is jelezte, hogy kész áthelyezni számos tevékenyégét valamely EU országba, hogy elnyerjen egy megbízást.

Mindezek ellenére vannak tényezők, amelyek Nagy-Britannia részvételének engedélyezése mellett szólnak. Jelenleg léteznek olyan brit területeken lévő állomások, ilyen a Falkland-szigeteken, illetve Ascension-szigetén elhelyezkedő állomás is, amelyek szükségesek a Galileo rendszer működéséhez. Még ha találnának is új, alkalmas területeket, a létesítmények helyettesítése idő és pénz. A hírek szerint az ESA mindenesetre már elkezdte felmérni a lehetőségeket. Egyes Franciaországhoz tartozó területek, mint a csendes-óceáni Wallis-szigetek, helyet adhatnának egy új bázisnak.

A saját brit navigációs megteremtését továbbra is napirenden tartják. Habár kétséges, hogy ebben mennyi a valós, komoly szándék, és mennyi számít egy az EU-nak szánt üzenetnek. De az biztos, hogy a mindkét fél részéről kívánatos közös védelmi együttműködés esélyét, valamint hatékonyságát nagyban ronthatja a korlátozás. Arról sem feledkezhetnek meg a döntéshozók, hogy a brit űrprogram és a mögöttes iparág sem elhanyagolható szereplő. Nemrégiben a skóciai Sutherlandben végeztek terepszemlét egy lehetséges új kilövőközpont építését illetően, amelynek kivitelezője a Highlands and Islands Enterprise lenne. Fokozott szerepet szánnak a fellendülőben lévő kisméretű műholdak űrbe juttatásának is. Sokkal jobb lenne egy ilyen szerepelővel együttműködni, mint egy űrversenyt indítani és ezáltal az erőforrásokat esetlegesen szétforgácsolni.

További érv az együttműködésre, hogy Nagy-Britannia amúgy sem zárható ki teljesen az európai űrtevékenységből. Az indoklás egy jelentős részét az 1975-ben alakított ESA, vagyis a European Space Agency (francia: Agence spatiale européenne német: Europäische Weltraumorganisation) léte adja. Vezetője egyszerűen bejelentette, az ESA nem tartozik az EU alá és Nagy-Britannia ESA tagságát nem fogja érinteni a Brexit. A PRS-hez való hozzáférésről pedig harmadik féllel is folytak már tárgyalások. Ezek közé tartozik például Norvégia is. Így a briteket kitessékelni legalábbis kérdéses lépés lenne. A brit álláspont szerint azonban nem lenne elegendő, ha csak felhasználóként vehetnek részt; aktívan részt kívánnak venni a fejlesztésben is, hogy saját szükségleteiknek megfelelően is formálhassák a rendszert. Ez a brit tudósok és mérnökök részvétele mellett brit cégek hozzáférését is szükségessé tenné, ami viszont szembemenne az EU azon elképzelésével, hogy nem adhatják a fejlesztést nem EU országok kezébe, hiszen akkor függésben lennének egy kívülálló hatalomtól, még akkor is, ha az szövetséges.

Mint látható, a probléma összetett és számtalan részlet várat még kidolgozásra. De annyi bizonyos, hogy a végeredmény nagyban befolyásolja majd Nagy-Britannia és az Európai Unió védelmi együttműködését is. Egy megbízható szövetséges aktívabb támogatása, vagy egy zártabb európai műholdas hálózat között választani pedig nem egyszerű döntés.

A szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletek keddi, tizenhetedik évfordulójáról is megemlékezve az izraeli kormányfő bírálta az európai országok Iránhoz fűződő politikáját.

“A világot kihívás elé állítja a radikális iszlám terrorizmus, egyrészt az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) szunnita szélsőségessége, másrészt Irán síita radikalizmusa” – hangsúlyozta Netanjahu. “Mindkettőnek egy a célja: a szabad társadalmak felszámolása, Izrael elpusztítása és végső soron a nyugati és más országok tönkretétele”- tette hozzá.

“Eljött az ideje, hogy a világ összefogjon a terrorszervezetek elleni küzdelemben. Bizonyos mértékben meg is teszik az Iszlám Állam ellen, de nem teszik meg Iránnal szemben”- folytatta.

“Éppen ellenkezőleg, azt látjuk, hogy miközben Irán terrorista csoportokat küld Európa földjére, az európai vezetők békítgetik és nyugtatgatják Iránt, ami elfogadhatatlan”- hangoztatta Netanjahu.

Szavaival arra a – francia, német és belga hatóságoknak átadott – izraeli hírszerzési értesülésre utalt, amely egy iráni diplomata vezette csoport letartóztatásához vezetett, mert egy pokolgép felrobbantását tervezték az iráni Népi Mudzsahedek nevű disszidens csoport franciaországi konferenciáján, június harmincadikán.

A kormány ülése előtt a miniszterelnök helyesnek nevezte Donald Trump döntését a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) washingtoni diplomáciai képviseletének bezárásáról.

“A palesztinok megtagadják tárgyalások kezdését Izraellel, sőt hamis állításokkal Izraelt támadják a nemzetközi fórumokon”- vélekedett Netanjahu. “Izrael nagyra értékeli a Trump-kormány döntését, és támogatja az amerikai lépéseket, amelyek célja annak megvilágítása a palesztinok számára, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások megtagadása és az Izrael elleni féktelen támadások nemcsak nem mozdítják elő a békét, hanem bizonyosan nem teszik jobbá számukra a dolgokat” – értékelte Netanjahu a washingtoni határozatot.

Az Egyesült Államok hétfőn tájékoztatta arról a palesztinokat, hogy bezáratja a PFSZ képviseletét, mert nem bocsátkoztak komoly béketárgyalásokba Izraellel. Korábban ugyanezen okból pénzügyi szankciókkal sújtották őket.

Szeptember 20-án délután az amerikai hadsereg három AH-64 Apache harci helikoptere érkezett Ferihegyre. A U.S. Army Colorado állambeli Fort Carson bázisához tartozó helikopterek a nyár folyamán, tengeri úton érkeztek Rotterdam kikötőjébe, hogy azután saját forgószárnyaikon folytassák útjukat németországi bázisukra. Az AH-64-esek az Atlantic Resolve művelet keretében Európa más pontjain is felbukkannak, amikor Illesheimből ideiglenesen továbbtelepülnek.  

Az Apache-ok közeledését elárulta mély, morajló hangjuk, de csak akkor váltak láthatóvá, amikor a fák takarásából kibukkantak. Ezért a vezérgépről csak egy ilyen fotó készülhetett.

Szépen csillog a napfény a másodikként érkező, Bigg Thirty nevű harci helikopter oldalán.

A helikopterek a 4. lövész hadosztály 4. repülő zászlóaljának 17. lovassági ezredéhez, azon belül a 6. felderítő századhoz tartoznak. Az alakulat piros-fehér jelvénye a pilótafülke mellett látható.

Az Apache-ok egy nem irányított rakéta konténerrel és egy Hellfire rakétával függesztve érkeztek. A sort a Wanda nevű gép zárja.

Később még két UH-60 Blackhawk helikopter is leszállt Ferihegyen, de azok a sűrű nagygépes forgalom miatt nagyobb távolságot tartottak a futópályától.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A szeptember 17-22. között, hétfőtől szombatig tartó rendezvénysorozatot az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága és a Magyar Biztosítók Szövetsége rendezi, de további tucatnyi más szervezet is részt vesz a programokon.

A témahét hétfői, központi nyitó sajtótájékoztatóján Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának stratégiáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, a családok évében különösen fontos, hogy odafigyeljünk a gyermekekre, mert “minden megelőzött baleset az ő életüket teszi élhetővé”.

Felhívta a figyelmet arra, a balesetmegelőzés közös feladat, és a kormány is több intézkedéssel – például az ingyenessé tett KRESZ-vizsgával és a 3-08 éves gyerekeknek nyújtott állami biztosítással – segítette ezt a célt.

Pandurics Anett, Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke arról beszélt, szeptember 20-a nemcsak a gyerekek napja, de a biztosítás világnapja is, szeptember 19-e pedig az úgynevezett EDWARD-Day (European Day Without a Road Death), amelynek célja, hogy senki ne veszítse életét Európa közútjain ezen a napon.

Megjegyezte: a Biztonság hetén nemcsak a közlekedési balesetek megelőzésére fókuszálnak, hanem a háztartási balesetek megelőzésére is, ugyanis – mint mondta – a Központi Statisztikai Hivatal szerint naponta 200 háztartási baleset történik, amelyekben gyakran gyerekek is érintettek.

A Mabisz elnöke elmondta azt is, tavaly ötezer gyermeket értek el a rendezvénysorozattal – bár akkor csak 11 helyszínen, hat Pest megyei városban tartották meg a Biztonság hetét -, de idén 15 ezer diákot szeretnének bevonni a programba. Ezt többek között látványos bemutatók, online játék és képregény is segíti.

Halmosi Zsolt vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, az ORFK-OBB elnöke elmondta: idén már 432-en vesztették életüket közúti közlekedési balesetben. Megjegyezte: az ORFK-OBB azért csatlakozott a Biztonság hetéhez, mert minden fórumot ki akarnak használni, ami a közúti közlekedés biztonságának megszilárdítását szolgálja. Kiemelte: a közúti közlekedési szabályok betartása nem “nagyúri elvárás” a rendőrség részéről, azok a szabályok ugyanis – mint fogalmazott – “értünk vannak”, ezért közös felelősség az is, hogy a szabályokat semmibe vevőket kiszűrjék a forgalomból.

Megjegyezte: bár egy nap illetve egy hét nagyon kevés, de még így is több, mintha egyáltalán nem hívnák fel a figyelmet a közúti közlekedési szabályok betartására, a toleranciára, az egymásra figyelésre, és arra, hogy nem megbocsátható bűn a felelőtlen közlekedés.

Mint mondta, a cél a balesetek számának csökkentése, mert azok nem sorsszerűek, odafigyeléssel elkerülhetőek.
Bérczi László dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelője arról beszélt, a Biztonság hete idei rendezvényein minden helyszínen kint lesznek, és tűzmegelőzési tanácsokat adnak. Emellett a biztonságos szórakozás szabályairól is tartanak tájékoztatókat, ugyanis azt tapasztalják, hogy csütörtökön, pénteken és szombaton este 8 és reggel 6 óra között rendszerint több közúti közlekedési baleset történik, mint a hét többi napján ugyanebben az időszakban. Tavaly háromezer ilyen “diszkóbaleset” történt, amelyben ötezren sérültek meg.

A rendezvény sajtóanyaga szerint a Biztonság hete 25 helyszínén az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló, segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhatnak. A rendőrség, a katasztrófavédelem, a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A Biztonság hetén szó lesz az élelmiszerbiztonságról, a biztonságos hulladékkezelésről és az erdőtüzek megelőzéséről is.

Oroszország és Törökország megállapodott, hogy demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre a túlnyomórészt kormányellenes erők által ellenőrzött szíriai Idlíb tartományban – jelentette be Vlagyimir Putyin miután megegyezett Recep Tayyip Erdogannal. Közlése szerint a kormánycsapatokat és a Damaszkusz elleni erőket elválasztó zónában, amelytől a szembenálló felek vissza fogják vonni nehézfegyvereiket, orosz és török katonák közösen fognak járőrözni.

A bíróság a korábban a jászberényi kórházban dolgozó doktornőt, az ügy elsőrendű vádlottját negyven rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás, hétrendbeli hivatali vesztegetés és 1429 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt öt év börtönbüntetésre és 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélte, emellett a közügyektől öt, míg az orvosi foglalkozás gyakorlásától tíz évre eltiltotta.

A jelenleg 78 éves orvos a nem jogerős ítélet szerint a börtönbüntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Az orvos 85 vádlott-társa a nem jogerős ítélet szerint az orvos által kiállított valótlan tartalmú szakvélemények felhasználásával jogosulatlanul jutott hozzá a súlyos egészségkárosodott személyek után járó költségvetési támogatáshoz.

Az ügy másodrendű vádlottját – aki amellett, hogy az orvos által kiállított valótlan tartalmú szakvélemény felhasználásával maga is jogosulatlanul vett fel költségvetési támogatást, “ügyfeleket” is hozott az orvosnak – 15 rendbeli, részben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és 66 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt három év börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől a bíróság.

A többi vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, pénzbüntetést vagy megrovást szabtak ki.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész három napot kért annak eldöntésére, hogy kíván-e fellebbezni. Az ítélethirdetésen jelenlévő vádlottak többsége azonban fellebbezett, így az ügy másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

A lap hírportálján közölt értesülés szerint Merkel úgy látja, hogy Hans-Georg Maassent mindenképpen le kell váltani, függetlenül attól, hogy miként vélekedik erről közvetlen felettese, Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter.

A kancellár a hét végén telefonon ismertette helyzetértékelését a szövetségi kormányt alkotó koalíció több vezető politikusával – áll a Die Welt beszámolójában.

Azt nem tudni, hogy a kormányfő a belügyminiszterével is egyeztetett-e a kérdésről. Az viszont a lap koalíciós körökből származó információkra hivatkozó jelentése alapján biztos, hogy Angela Merkel elhatározta magát, és így már a kormánypártok vezetőinek kedd délutánra tervezett válságtanácskozása előtt eldőlt, hogy a BfV vezetője nem maradhat a posztján.

A koalíciós pártok vezetői – Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Horst Seehofer, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke és Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke – csütörtökön is tárgyaltak Maassen sorsáról. Nem jutottak megállapodásra, a döntést elnapolták keddre.

A Die Welt szerint a BfV vezetője csütörtökön a CDU/CSU pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek egy csoportja előtt kijelentette: “Seehofer azt mondta nekem, hogy ha én repülök, akkor ő is repül”.

Maassen 2012 óta vezeti a nemzetbiztonsági szolgálatot, munkája számos alkalommal váltott ki éles kritikát, többször sürgették távozását. Az utóbbi napokban belpolitikai botrányhoz vezetett egy nyilatkozata, amelyben a szászországi Chemnitzben tartott, erőszakba forduló tüntetésekkel kapcsolatban megfogalmazta azt a feltételezést, hogy azért hoztak nyilvánosságra egy videófelvételt külföldinek kinéző embereket kergető németekről, hogy eltereljék a figyelmet a demonstrációkat kiváltó gyilkosságról, amellyel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak.

Arról is szólt, hogy az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászatok történtek Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Merkellel, aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket. A Bild című lapban közölt nyilatkozata miatt a Bundestag több pártja a leváltását követeli, mindenekelőtt az SPD.

A BfV elnökét az ügyben szerdán meghallgatta a Bundestag belügyi bizottsága és a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényhozási felügyeletét ellátó úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr).

A belügyminiszter a meghallgatások után kijelentette, hogy töretlen az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjébe vetett bizalma. Az SPD-t nem sikerült meggyőznie, a szociáldemokraták a meghallgatások után is Maassen leváltását követelték, ezért hívták össze csütörtökre a berlini kancellári hivatalba a koalíciós pártok vezetőit.

A Chemnitzben augusztus 26-án és 27-én történtekről időközben kiderült, hogy megtámadtak egy zsidó vendéglőt és rátámadtak az SPD támogatóinak egy csoportjára. Kiszivárgott egy belső rendőrségi feljegyzés is, amelyben az áll, hogy nagyjából száz, maszkot viselő szélsőjobboldali kutatott külföldiek után a Szászország tartományi nagyváros központjában.

Úgy érzed többre vagy hivatott, mint csak a kötelezőket teljesítő hallgatók?
Érdeklődsz a társadalomtudományok, ezen belül a biztonságpolitika iránt?
Hallottál már a Biztonságpolitikai Szakkollégiumról?
Jelentkeznél, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdéseid?
Tudni szeretnéd milyen előnyökkel és kötelezettségekkel jár egy szakkollégiumi tagság?
Érdekel a felvételi eljárás?

Van egy jó hírünk számodra! 

2018. szeptember 26-án, szerdán 17:00-kor kerül megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium Felvételi infóestje a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Ludovika Főépület, 1. előadó), ahol garantáltan minden kérdésedre választ kapsz.
Az eseményen vendégünk lesz Dr. Kaló József, a BSZK elnöke és Dr. habil. Jobbágy Zoltán ezredes úr.

Az infóestre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Jelezzetek vissza Facebook-eseményünkre is, hogy ne maradjatok le semmiről!

Az infóest kötetlenebb formában a ToBORzás 2.0 eseményünkkkel folytatódik. Bővebb információk hamarosan!

A közlemény szerint korábban a készítmény négy gyártási tételénél találtak határérték feletti elemi szennyezést, ezért azok forgalmazását még májusban felfüggesztették, majd a gyártási hibás termékeket szeptember 10-ei határozatával a hatóság ki is vonta a forgalomból.

Az OGYÉI közölte, a gyógyszer forgalmazója szeptember 11-én azzal a kéréssel fordult a gyógyszerügyi hatósághoz, hogy elővigyázatosságból, a betegek érdekében a raktáron lévő valamennyi készletét vonja ki végleg a forgalomból.

Ezért az OGYÉI valamennyi, jelenleg gyógyszertárban és gyógyszer-nagykereskedelmi raktárban lévő Calcium-Sandoz pezsgőtabletta forgalmazását megtiltotta, végleg kivonja mindegyiket a forgalomból.

Annak ellenére, hogy az elemi szennyező a megengedett határérték felett volt, a betegeknek nincs teendőjük, egészségkárosodástól nem kell tartani, ám az érintett készítmény hosszú távú alkalmazását nem javasolja a gyógyszerhatóság. Gyógyszerhiánnyal nem kell számolni – tették hozzá.

Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration – SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs – társadalmi beilleszkedési, befogadási – légkör továbbra is stabil Németországban.

A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép. Ez főleg azokra a vidékekre érvényes, amelyeken a “kulturális sokszínűség” a mindennapok része – áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben, amely szerint a az ország keleti részén, a volt NDK területén kevésbé jónak ítélik az együttélést, mint Nyugaton, ami mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett migrációs hátterű – bevándorló vagy bevándorló családból származó – emberek alacsonyabb aránya miatt kevesebb a kapcsolat a született németek és a bevándorlók között.

Az előbbi csoportban – az úgynevezett nem migrációs hátterű, azaz németnek született emberek körében – az ország egészét tekintve 60,4 százalék egyetért azzal az állítással, hogy Németországnak továbbra is be kell fogadnia menekülteket, még akkor is, ha az Európai Unió összes többi tagországa elzárkózik a befogadástól. Ugyanakkor szintén többségi, 57,7 százalékos a támogatottsága annak a követelésnek, hogy be kell vezetni egy felső határt a befogadásban.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a született németek 70,6 százaléka szerint a menekültek hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, míg 28,7 százalék szerint a menekültek a jelenlegi létszámban veszélyt jelentenek Németország jólétére. A németországi lakosság valamennyi származási csoportját együttvéve szintén többségi vélemény, hogy a menekültek hosszabb távon Németország kulturális gazdagságát is növelik.

A migráció és a bűnözés összefüggésének heves politikai állásfoglalásokat ingerlő kérdését differenciáltan ítéli meg a német lakosság. A bevándorlást és a bevándorlókat általában véve, vagyis az utóbbi évtizedben érkezett migránsokat egy rétegként kezelve valamennyi származási csoportban kisebbségi, rendszerint 30 százalék alatti a támogatottsága annak a kijelentésnek, hogy a migráció miatt növekedik a bűnözés.

Az utóbbi években érkezett menekültekre vonatkoztatva viszont megosztottság mutatkozik. A nem migrációs hátterű lakosságban például 47,8 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében pedig 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.

Az Integrációs barométer 2018 kutatásban 9298 embert kérdeztek meg 2017 júliusa és a 2018 januárja között. A telefonos interjúkat német, angol, török, orosz, perzsa és arab nyelven készítették. Az adatok a lakosság 15 éven feletti részére, a nem migrációs és a migrációs hátterű csoportok egészére nézve reprezentatívak.

Az SVR 2008-ban alakult meg, a többi között a Volkswagen, a Robert Bosch, a Bertelsmann és a Vodafone németországi közhasznú alapítványának támogatásával készít elemzéseket az integráció és a migráció témájában.

A hágai központú szervezet tájékoztatása szerint a Nyugat-Balkánnal összefüggésbe hozható vagy onnan kiinduló bűnözés megfékezésére irányuló művelet során közel ötszázezer embert, gépjárművet és lakást ellenőriztek az uniós tagállamok, minden nyugat-balkáni ország, valamint Svájc és az Egyesült Államok rendőrei és határőrei.

A hatóságok 180 embert állítottak elő. Közöttük 13 embercsempészt, 71 migránst, 36 drogterjesztőt, valamint illegális fegyverkereskedőket és hivatalos dokumentumok hamisítóit. Lefoglaltak 159 fegyvert és robbanószert, mintegy 1500 darab lőszert és 286 kilogramm kábítószert.

A szeptember első felében zajló, négynapos műveletben összesen 8300 rendőr és határőr vett részt. Az akciót a hágai központban 44, az érintett országból érkező rendőrtiszt hangolta össze.

A jelentés kiemelte, hogy a művelet során szerzett értékes hírszerzési információknak köszönhetően tartóztatták fel a múlt héten a 34 illegális bevándorlót szállító török teherautót Magyarországon a román határ közelében.

A közlemény szerint az összehangolt akcióban Kistarcsán, Kerepesen, Vasadon, Monorierdőn, Gödöllőn, Csömörön és Budapesten intézkedtek a rendőrök; az ügynek összesen tizenhárom gyanúsítottja van, akik közül kilencet őrizetbe vettek.

Több helyszínen kábítószergyanús anyagokat, anyagmaradványokat, illetve a gyanúsítottaktól a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésben szerzett járműveket, készpénzt, és egyéb vagyontárgyakat foglaltak le.

A nyomozók bűnügyi őrizetbe vételük mellett kilenc embert bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanúja miatt, további négy embert szabadlábon hagyásuk mellett szintén bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki.

“Ez nem igaz, ez hazugság, ez Moszkva politikája” – jelentette ki a miniszter hétfőn Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Gavin Williamson brit védelmi miniszterrel közösen tartott. Hozzátette, hogy véleménye szerint Oroszország ürügyet keres arra, hogy tovább “élezze a helyzetet”.

Williamson szintén dezinformációnak nevezte a moszkvai bejelentést. Emlékeztetett arra, hogy független vizsgálat állapította meg, ki felelős a malajziai gép katasztrófájáért.

A malajziai légitársaság gépének lezuhanásának körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport – amelynek tagjai ausztrál, holland, belga, maláj és ukrán szakértők – májusban kiegészítő bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek alátámasztják, hogy Oroszország kulcsszerepet játszott az MH17-es járat katasztrófájában. A vizsgálócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer, amellyel lelőtték a gépet, az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott, és Oroszországból szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe.

A nemzetközi nyomozati szakvélemény alapján a holland és az ausztrál kormány arra következtetésre jutott, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli a gép lezuhanásáért, és bejelentették, hogy jogi lépéseket tesznek e felelősség megállapítására.

Moszkva viszont most azzal állt elő “orosz szakértői vizsgálatra hivatkozva”, hogy hamisítványok azok a fénykép- és videofelvételek, amelyeket a nemzetközi vizsgálócsoport annak bizonyítására demonstrált, hogy a Boeinget megsemmisítő Buk rakétarendszert Oroszországból szállították be Ukrajna területére, s a kilőtt rakéta pedig az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó alegységének a fegyverzetéhez tartozott. Nyikolaj Parsin, az orosz fegyveres erők rakétatüzérségi főcsoportfőnökségének vezetője közölte: a Buk légvédelmi rendszer rakétájának harci vagy fedélzeti számát a helyszínen talált roncsok, a hajtómű és a fúvókablokk sorozatszáma alapján sikerült beazonosítani. Az orosz tábornok azt állította, hogy a rakéta sohasem hagyta el Ukrajna területét.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét vesztette.

Olekszandr Turcsinov, a befolyásos ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője a legfrissebb moszkvai állításra reagálva kijelentette: “emlékezetem szerint ez már vagy a kilencedik vagy a tizedik verzió, amelyet orosz katonatisztek és politikusok próbálnak ráerőltetni a nemzetközi közösségre, hogy e szörnyű bűncselekményben játszott szerepük rejtve maradjon. Volt már spanyol diszpécser, ukrán vadászgép, levegő-levegő rakéta, volt állítólagos exkatona, aki éppen akkor volt azon a repülőtéren, ahonnan az ukrán vadászgép felszállt, hogy kilője a Boeinget, és sok más hazugság”. Turcsinov ezeket álhíreknek nevezte, amelyeknek szerinte egyetlen céljuk van: elrejteni a valódi felelőst. “Azt viszont, hogy a valódi bűnös az orosz katonai és politikai vezetés, már hivatalos vizsgálat és független szakértők is be bizonyították” – hangoztatta a politikus.

“Azt mondjuk, hogy ez a személy a gyilkosság környékén mozoghatott abban az időben, de nem állítjuk, hogy biztosan ott volt” – idézte a Sita szlovák kereskedelmi hírügynökség a különleges ügyészt. Hozzátette: a nyomozati szervek azt szeretnék, hogy a fantomképen szereplő személy – akiről további információkat nem hoztak nyilvánosságra – önként jelentkezzen a rendőrségen, mivel lehetséges, hogy információkkal rendelkezik Ján Kuciak újságíró és barátnője meggyilkolásáról, esetleg azokról a személyekről, akik részt vehettek a bűntett elkövetésében.

A különleges ügyész elmondta: az ügy vizsgálata még nem jutott abba a szakaszba, hogy a vizsgálati szerveknek gyanúsítottjaik lennének, azt tudják, hogy egyetlen elkövető volt, az viszont még vizsgálják, hogy volt-e segítője.

A tájékoztatón elhangzott: a nyomozás kezdettől fogva két szinten folyt, az elsőben az elkövető és esetleges segítői személyazonosságának megállapítására összpontosítottak, a másikban pedig a gyilkosság okának és a megbízó személyének kiderítésére.

A nyomozásban jelenleg a meggyilkolt újságíró, Kuciak újságírói munkájának két területét vizsgálják – mondta az üggyel megbízott különleges ügyész, aki a vizsgálat érdekére hivatkozva bővebb információkat nem hozott nyilvánosságra, azt azonban megerősítette: a gyilkosságot megrendelésre követték el.

A kettős gyilkosság ügyében zajló nyomozás során a vizsgálati szervek ez idáig több mint kétszáz személyt hallgattak ki, tíz házkutatást végeztek, több ezer – lehallgatás során készült – felvételt hallgattak meg és több mint negyven törvényszéki szakértői vizsgálat eredményét elemezték.

A kettős gyilkosság áldozatait – egy fiatal szlovák tényfeltáró újságírót, Kuciakot és barátnőjét – február végén találta meggyilkolva a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban a rendőrség. Az újságíró halála – a rendőrség szerint feltételezhetően munkájával összefüggésben ölték őt meg – közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban nem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, illetve a kabinet széleskörű átalakításához vezettek.

Az újságíró-gyilkosság után történteket, a hatásukra távozni kényszerült korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek “forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.

A La Libre Belgique című belga napilap információi szerint az incidens a délelőtti órákban történt, amikor a rendőrség kivonuló egységei a parkban alvó illegális bevándorlókat fel akarták ébreszteni. A tájékoztatás szerint az egyik migráns megtagadta személyazonosságának ellenőrzését és ijedtében támadt az egyik rendőrre, akit késével megsebesített az arcán. A rendőrök ekkor paprikaspray-t használtak, majd maroklőfegyverrel tüzet nyitottak a támadóra, akit a mellkasán és a combján három golyó ért.

A támadó súlyos állapotban van. A rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett, kórházba szállították – tették hozzá.

Mint közölték, a támadó személyazonosságát nem sikerült megállapítani, további részleteket később hoznak nyilvánosságra. Leszögezték ugyanakkor, hogy nem terrortámadás történt.

A brüsszeli Maximilien parkban és az Északi pályaudvar környékén több száz, főként fekete-afrikai – elsősorban Szudánból és Eritreából származó – illegális bevándorló táborozik évek óta. A migránsok nem nyújtanak be menedékkérelmet Belgiumban, azt várva, hogy Nagy-Britanniába távozhassanak.