Biztonságpolitika

Hajdu Márton emlékeztetett arra: a balesetek ugyan néhány óvintézkedés betartásával egyszerűen megelőzhetőek, ám mégsem múlik el szinte egyetlen esztendő sem tragédia, halálos baleset nélkül.

Felidézte: a köznyelvben mustgáznak nevezett anyag egyszerű szén-dioxid, ami a gyümölcs erjedése (a cukor alkohollá alakulása) során keletkezik. Ez a gáz színtelen, szagtalan és másfélszer nehezebb a levegőnél, ezért zárt térben, a levegőt kiszorítva, a padló szintjétől tölti fel a helyiséget.

Önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos állapotot idézhet elő. Ez pedig szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül akár fulladásos halált okozhat.

Hangsúlyozta, hogy a mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szellőztetésével, illetve szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek.

Alkalmazható a közismert “gyertyás módszer” is. Fontos azonban, hogy a gyertyát ne vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem engedje derékmagasság alá. Amennyiben a láng kialszik, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy nincs elegendő oxigén a pincében, ezért azonnal el kell hagyni a helyiséget – sorolta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szén-dioxiddal telített helyiségbe csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan bemenni.

Ugyan 2017-ben a biztosítok bevétele növekedett, a tendencia azt mutatja, hogy az emberek inkább biztosítják vagyontárgyaikat, mintsem saját magukat – fűzte hozzá. A szóvivő közölte: Magyarországon a lakosság húsz százaléka köt balesetbiztosítást, Nyugat-Európában nyolcvan százaléka.

Sokan az utasbiztosítással vagy a lakásbiztosítás mellé köthető balesetbiztosítással megelégednek, annak ellenére, hogy a biztosítók folyamatosan fejlesztik termékeiket – mondta.

A vádirat szerint a férfi 2018 tavaszán ismerkedett meg a sértettel, akivel rövid ideig párkapcsolatban állt. A nő 2018. június közepén közölte a férfival, hogy szakítani kíván vele, és megkérte, hogy a férfi otthonában lévő holmijait vigye el a várpalotai lakására.

A vádlott másnap reggel egy csokor virággal és a holmikkal érkezett meg a lakásba, ahol azonban az ágyban alvó barátnője mellett egy idegen férfit is talált. A vádlott ezen feldühödött, és előbb a virágcsokrot a nőhöz vágta, majd a sértett ház előtt parkoló autójának visszapillantó tükrét és az ablaktörlőit letörte, miközben a gépkocsi fényezését is több helyen megsértette.

A férfi a rongálással okozott 191 ezer forintos kárt a nő részére később megtérítette. Az ügyészség a férfival szemben büntetővégzés meghozatalával próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt.

Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése.

A Katasztrófakockázat-értékelési rendszer elnevezésű, KEHOP-1.1.0-15-2016-00003 számú uniós projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, ami az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.

Az adatbázis létrehozása és működtetése konzorciumi keretek között történik, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság konzorciumvezetőként az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, az Országos Közegészségügyi Intézettel, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal működik együtt.

A katasztrófakockázat-értékelési térinformatikai alkalmazás működtetéséhez egyebek mellett huszonhat szervert és a kapcsolódó operációs rendszert, és csaknem ötven adatbázis-kezelő szerverliszenszt szerez be a konzorcium. Az adatgyűjtést és -rögzítést országszerte huszonhárom, légi felderítési (drón alkalmazási) képességekkel rendelkező mobil egység is támogatja majd. A beszerzések és fejlesztések várhatóan 2019 végére fejeződnek be.

A projekt támogatási összege 2 milliárd 900 millió forint.

Az elmúlt években jelentősen javultak a mentésben dolgozók anyagi és munkakörülményei, azonban az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) dolgozók elhivatottsága, szakmai tudása pótolhatatlan – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a városligeti mentőnapon.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, amit az ország teljesítőképessége megengedett, azt a mentőszolgálat is megkapta támogatásként, és a kormány a jövőben is azon lesz, hogy minél biztosabb anyagi hátteret tudjon teremteni az OMSZ-nek.

Jelezte, a mentőszolgálat költségvetése a 2010-es 22 milliárd forintról negyvenmilliárd forintra emelkedett, így mentésre 74 százalékkal tud többet fordítani a kormány.

Az emelkedés megjelenik a mentődolgozók bérezésében is – emelte ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a 2016-ban elkezdett ágazati szakdolgozói alapbéremelések mellett a mentősöknél további tízszázalékos béremelés történt januárban. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy például a mentőtiszteknek átlagos bruttó bére 242 ezerről 460 ezerre emelkedett.

Rétvári beszélt a mentőállomások és a mentőgépkocsik beszerzéséről is. Mint mondta, az elmúlt években 104 mentőállomást újítottak fel és 31 épült újonnan az országban. Az új mentőautók beszerzése is elkezdődött, a korábbi és az idén a szolgálathoz érkező 117 mentőautóval hétszáz fölé emelkedik a gépkocsiállomány, amelynek átlagéletkora így a korábbi 8,6 évről 5,5 évre csökken – ismertette.

Rétvári ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fejlesztéseken és a béremeléseken túl a mentési munka elképzelhetetlen az abban dolgozók elhivatottsága és a szakmai tudása nélkül. Ezt a munkát a kormány új munkaruhákkal, új mentőállomásokkal és új gépkocsik beszerzésével tudta segíteni – fogalmazott.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója azt mondta, a mentőnap célja, hogy az emberekkel minél jobban megismertessék a mentési munkát. Mint mondta, az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak arra, hogy “trendivé” váljon a mentős hivatás, és az utóbbi időben igyekeznek komoly hangsúlyt fektetni a társadalmi kommunikációra, bővíteni a lakosság elsősegélynyújtási tudását, közösségi újraélesztési és plakátkampányt indítottak.

Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár rövid köszöntőjében azt mondta, hogy ez a mentőnap jó alkalom arra, hogy a laikusok is elsajátítsák hogyan tudnak embertársaikon segíteni.

A városligeti Nagyréten egész napos programmal várják az érdeklődőket az Országos Mentőszolgálat munkatársai.
A kicsiktől a felnőttig változatos programok várják a kilátogatókat, a családi programok mellett látványos mentési bemutató is lesz.

A rendezényen bemutatkozik az életmentés valamennyi szereplője, így a gyermekmentők, a vízi mentők, a mentőkutyások is, és az OMSZ más partnerszervezetei is színesíteni fogják a rendezvényt.

A fogyasztóvédelmi vizsgálat negyven ceruza-, vízfesték- és gyurmakészletben ellenőrizte a színezőanyagként használt ólom, kadmium és réz mennyiségét, mivel ezek határérték felett egészségkárosodást okozhatnak.

A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint megjegyezte, hogy a laborvizsgálatok a szabad szemmel nem látható veszélyforrásokat is kiszűrik. Keszthelyi Nikoletta a gyermekek védelmében különösen fontosnak nevezte az ellenőrzést, mivel – tette hozzá – a családok a tanév kezdetekor vásárolják meg az iskolai eszközöket. Közölte egyúttal, hogy a minisztérium ezt követően is folyamatosan ellenőrzi a tanszereket.

A biztonságosnak ítélt termékek listája a kormányzati holnapon, az ITM hírei között található meg.

A tényállás szerint a vádlott 2018. augusztus 3-án, nappal a XXI. kerületben felfigyelt az egyik járdán fekvő, erősen ittas, és ebből adódóan védekezésre képtelen állapotban lévő nőre. A férfi kiszállt az autójából, odalépett a nőhöz, majd kihasználva a védekezésre képtelen állapotát, lehúzta az ujjáról a mintegy ötezer forintot érő gyűrűt. Ezután visszaült az autóba, amivel sietve elhagyta a helyszínt.

A vádlott a sértett gyűrűjét 1500 forintért eladta egy régiség kereskedőnek. Egy szemtanú által adott személyleírás alapján a rendőrök a vádlottat rövid időn belül elfogták. A Budapesti XXI. Kerületi Rendőrkapitányság által teljesített nyomozás eredményeként a kerületi ügyészség a férfit a ma gyorsított eljárásban, a gyanúsítástól számított egy hónapon belül bíróság elé állította.

A tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság váddal egyezően állapította meg a vádlott bűnösségét, és ezért őt kifosztás bűntette miatt két év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal megállapította, hogy a többszörösen büntetett előéletű férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős.

A múlt heti "Mi-17-ijedtségre" reagálva az új hírbejegyzés címlapképén szerepeljen itt a 702-es, melytől nagyszerű bemutatót láthattunk augusztus 20-án, többek között a budai várból. A technikát bizony nem elég megvenni, nagyjavítani, repíteni és repülni. Amikor a rosszabbik énjét (rejtett hibák, atipikus jelenségek) adja elő, akkor is tudni kell vele mit kezdeni, ami nem lehetséges koncentrált repülőműszaki szakmai tudás, és autoritás nélkül. Amit egy tollvonással fel lehet számolni, de hosszú évek munkájával lehet csak helyreállítani, s kitartó, mindennapos erőfeszítéssel megtartani.

Zord

A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót. A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.

A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette. A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Ez a támadás “nemcsak a szíriai rendezésre mérne súlyos csapást, de a globális biztonságra is. A tűzzel való játszadozás következményei megjósolhatatlanok” – figyelmeztetett a szóvivő.

Zaharova szerint a csapást hadászati és harcászati harci gépek – mintegy hetven hordozó, mintegy 380 “szárnyas rakétával” – hajthatják végre jordániai, kuvaiti és krétai bázisokról, és a térségben tartózkodik két amerikai romboló is, fedélzetén 28-28, Tomahawk típusú manőverező repülőgéppel. A szóvivő megismételte a Moszkva és Damaszkusz által korábban is hangoztatott állítást, hogy a szíriai kormányerők nem rendelkeznek vegyi fegyverekkel, mert 2014-2015 során nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítették ezeket.

Korábban az orosz védelmi tárca közölte, hogy nyugati országok újabb Szíria elleni katonai csapásra készülnek, amelyhez az ürügyet egy Idlíb tartományban, vegyi fegyverekkel végrehajtandó provokáció szolgáltatná. Moszkva szerint a megrendezendő incidens célja az, hogy a támadás miatt a gyanút Damaszkuszra terelje. Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet helyi idő szerint szerdán kiadott közleménye szerint a provokációt brit titkosszolgálatok készítik elő.

Az orosz diplomáciai tárca közleményt adott ki arról, hogy Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes “konstruktív” megbeszélést folytatott a szíriai rendezésről Naszra al-Haríri szíriai ellenzéki vezetővel.

Partnerkapcsolatok

2018. augusztus 25-28.: Lettország fehérorosz fegyverzetellenőrzési szakértőket fogad (Sánta György)

Fehérorosz fegyverzetellenőrzési szakértők érkeztek Lettországba, akik a jelenleg is futó “Namejs 2018” hadgyakorlatot figyelték meg, meggyőződvén arról, hogy a hadgyakorlat összhangban van az EBESZ Bécsi Dokumentumával, amely a katonai átláthatóságról szól.

A 2011-ben aláírt dokumentum arra kötelezi az EBESZ tagállamait, hogy minden évben fogadják más tagállamok megfigyelőit, akik megbizonyosodhatnak arról, hogy a fogadó ország fegyveres ereje betartja a nemzetközi szabályokat. A NATO aktívan támogatja a katonai átláthatóságra épített közös bizalmat és mindig is nyilvánosan kezelte hadgyakorlatait.

Műveletek

2018. augusztus 10.: A NATO tengeri aknát keres Norvégia partjainál (Petróczki Márk)

A NATO egyes számú aknamentesítő flottaegysége (Standing NATO Mine Counter-Measures Group 1 – SNMCMG1) az észak-norvégiai Trondheim városába érkezett, ahonnan kihajózik az Északi-tengerre a második világháborúból fennmaradó aknákat és egyéb robbanótesteket keresni. Ezzel a belga, lett, litván és norvég hajókból álló egység a hajózást és halászatot teszi biztonságosabbá. Az eredményeiket közlik majd a norvég hatóságokkal, akik ennek megfelelően felkutatják vagy lezárják a veszélyesnek ítélt helyeket. Az egység idén a balti, brit és francia partoknál végzett eddig kutatást.

2018. augusztus 16.: A Baltikum légvédelméért mostantól Belgium és Németország felel (Szabó Orsolya Réka)

A 48. váltása közeledik a NATO balti légvédelmi missziójának. 2018 szeptemberétől a belga légierő veszi át a vezetői szerepet Litvániában, miközben a német légierő Észtországban terjeszti ki az ellenőrzési körzetét. Ez lesz a hetedik alkalom, amikor Belgium légiereje F-16-os vadászgépekkel támogatja a missziót, a különítmény két bázisról érkezik és az év végéig maradnak. 2004 márciusában első nemzetként lett Belgium felelős a Balti államok légterének védelméért.
A német légierő kiterjeszti a missziót az Ämari Légibázisról (Észtország) Eurofighter Typhoon típusú vadászgépekkel és kezelőszemélyzetükkel megerősítve. Kilencedik alkalommal vesznek részt a misszióban 2018 szeptemberétől 2019 áprilisáig.

A két nemzet a portugál, a spanyol és a francia légierőt fogja váltani, akik idén májustól teljesítettek szolgálatot a NATO légvédelmi missziójában. Ez a misszió egy folyamatos kollektív békeidőbeli misszió, amit a Szövetséges Légiparancsnokság ellenőriz és a német uedemi és a spanyol torrejoni műveleti központból irányítják. Azon szövetségesek számára, akik nem tudják a légterüket ellenőrizni – mint péládul a három balti állam –, az alapvető biztonsági ellenőrzést a NATO tartja fent.

2018. augusztus 21.: Japán Önvédelmi Haderő és a NATO egyes számú Számú Készenléti Haditengerészeti Köteléke közös hadgyakorlatot hajtott végre a Balti-tengeren (Lendvai Tünde)

A NATO flottaegysége egy egész napos vizsgagyakorlat (Passing Excercise – PASSEX) végrehajtásában működött közre a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erő (JMSDF) hadihajórajával, a JS Kashima kadét kiképző egységgel és a JS Makinami rombolóval. A gyakorlat lehetőséget teremtett a japán kiképző hajóraj parancsnoka, Hiroyuki Izumi ellentengernagy és az egyes számú Készenléti Haditengerészeti Kötelék parancsnoka, Carsten Fjord-Larsen kapitány közti, közös eljárási procedúrákat érintő konzultációra.

Hasonló haditengerészeti tréningre legutóbb a hónap elején került sor, amikor a JMSDF a spanyol partoknál a NATO kettes számú Készenléti Haditengerészeti Kötelékének HMCS Ville de Québec egységével gyakorlatozott. A Japánnal fenntartott partnerség (ún. euroatlanti térségen kívüli kooperáció, vagyis „Partners Across The Globe”) további működési területe, olyan közös érdeklődésre számot tartó biztonsági és védelmi ügyekben nyilvánul meg, mint a nukleáris non-proliferáció, a kiberbiztonság valamint az afganisztáni Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission in Afghanistan) misszióban való részvétel.

2018. augusztus 22.: Megvan az iraki NATO misszió parancsnokjelöltje (Sánta György)

Az idei brüsszeli csúcson vált biztossá az, hogy a NATO létrehoz egy kiképzőmissziót Irakban, amelynek az elsődleges célja az Iszlám Állam ellen harcoló iraki fegyveres erők kiképzése és mentorálása lesz. Harci cselekményekben nem fog részt venni a NATO-kontingens.

A missziót Kanada fogja vezetni, így a parancsnok is onnan kerül ki; a kanadai védelmi minisztérium pedig augusztus 22-én Dany Fortin vezérőrnagyot választotta ki a pozícióra. Dany Fortin az 1. Kanadai Hadosztály parancsnoka jelenleg, amely egy speciális parancsnoki formáció a Kanadai Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság közvetlen irányítása alatt azzal a céllal, hogy különböző kanadai vagy nemzetközi  műveletek során azonnal egy bevethető, hadosztály-szintű parancsnokság álljon rendelkezésre.

A hírportálnak az ügyvéd megerősítette: a Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levelét a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából írta.

A portál szerint az amerikai kormányzat hivatalos álláspontját nem tükröző levelet egyes román politikusok arra használják fel, hogy a korrupcióellenes ügyészség erejét gyengítsék.

A cikkben megemlítették az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselőjének nyilatkozatát, amely szerint Románia a jogállamiság és az intézmények függetlenségének tekintetében válságközeli szinthez közeledik, azonban a Giuliani és a Freeh által képviselt szempontok ellentétesek az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontjával.

A külügyminisztérium egyik szóvivője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy Románia egészen a közelmúltig jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, és hatékonyan cselekszik a jogállamiság kialakításáért. “Bátorítjuk a románokat, hogy kövessék ezt az utat” – idézte a neve elhallgatását kérő szóvivőt a brüsszeli hírportál.

Giuliani hétfőn nyilvánosságra került levelében a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban “aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség túlkapásai”.

Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Codruta Kövesi nevével fémjelzett korrupcióellenes harcot.

A 101. Felderítő Repülő Század április közepén bajtársi találkozóval ünnepelte megalakulásának és a Szu-22-es üzembe állításának 35. évfordulóját. Az évforduló jó alkalom arra, hogy folytassuk a század mindennapjait bemutató sorozatot. 

Mint minden típuson, a Szu-22-esen is külön szakág foglalkozott a repülőgép elektromos, műszer és oxigén rendszereivel. A gyakran emlegetett, de mégis kevéssé ismert szakágnál - amely a három rendszer alapján az EMO rövidítést kapta - dolgozott Dobor István. A repülőműszaki tiszt szakmai életútja annyiban indult másként, mint az eddig megismert szuhojos műszakiaké, hogy nem a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, hanem Moszkvában végezte felsőfokú tanulmányait és a Szu-22-es előtt dolgozott már a MiG-21-esen és egy másik változtatható szárnynyilazású típuson, a MiG-23-ason is.

- Miért éppen EMO-s lettem? A gimnáziumban kémia-fizika szakon végeztem, kémikusnak indultam. Aztán megtört a lelkesedésem a kémia iránt és maradt a fizika. A repülést, és a különleges részek, vagyis az elektromos rendszerek, a műszerek és az oxigénellátás együttesét érdekesnek találtam, talán ez fogott meg és így indult az egész – kezdte visszaemlékezését a ma is Kaposváron élő Dobor István. 

Dobor István főhadnagy a pápai években.

- 1971-ben rögtön a gimnázium után kerültem a Zsukovszkij Repülő Akadémiára, ahol egy plusz öt évet húztam le. Kiutazásunk előtt két hónapos alapkiképzést kaptunk Szentendrén, ahol megpróbáltak katonát faragni belőlünk. A két hónap után megkaptuk az első csíkot a váll-lapra és úgy mentünk ki Moszkvába a Zsukovszkijra. A csoportunk egyfajta kivétel volt, talán a mérnökhiány, talán a fiatalítás vagy a tervezett fejlesztések motiválhatták a döntést, hogy a Kilián helyett közvetlenül a Zsukovszkijra mehettünk. Végzettségem, a diploma megnevezése szerint „Ember által vezetett repülőeszközök elektromos-műszer-oxigén berendezéseinek mérnöke” lett.

MiG-23-as a levegőben, 16 fokra állított szárnyakkal.

- 1977-ben a pápai ezredhez kerültem EMO szakágvezető mérnökként. Akkoriban ott még MiG-21BiSz-ek repültek, az RSzBN-s és AP-s változatok, és a 96-sok. A 96-osokat akkor már tervezték átadni Kecskemétnek, de végül csak 1979-ben kerültek el onnan. A munkám része volt eleinte, hogy rengeteg bulletin anyagát kellett fordítani oroszból magyarra. 1979 tavaszán jött a MiG-23-as, mi pedig kiutaztunk a Szovjetunióba, a kirgíziai Frunzéba (ma Biskek, Kirgizisztán), ahol mindenki tiszta lappal indult, ez a típus mindenkinek új volt. Frunzéban annyi nehézségem volt, hogy a három hónap alatt nem csak a típust kellett elsajátítanom, hanem külön tolmács híján annak az 5-6 embernek, akik szakágon belül volt, én fordítottam. A tolmácsolás és a típus elsajátítása együtt elég fárasztó volt.

A MiG-23-as szép gép a levegőben, de a földön kicsit kajla, ezért is lett ez a hazai beceneve. A legtöbb gondunk a robotpilótával volt. A típus a fordulékonyság miatt aerodinamikailag elég instabil volt. Bakó ezredes, az ezredparancsnok úgy mondta, hogy ha a SzAU (Automatikus Vezérlő Rendszer, köznyelven a robotpilóta) rossz vagy nincs bekapcsolva, akkor a gép egy “hulló falevél”. Ezzel a berendezéssel eleinte rengeteg probléma volt. Ráadásul más szériának a viszonyszámait kaptuk meg és még az orosz specialista is csak egy év után jött rá, hogy miért kínlódunk vele annyit. A viszonyszám egy szorzószám, ami beállítja, hogy egységnyi bemenőjelek változására (pl.: botkormány, állásszög, bólintás, bedöntés) mekkora kormányfelület kimozdulással reagáljon a rendszer. A szerelése, szabályozása is nagyon problémás volt. A gerinc alatt, a szívócsatornák között elhelyezett egyes blokkokról le kellett kötni a vezetékeket, hidraulikával kellett kiemelni a blokktömböt majd kifordítani, hogy hozzáférjünk a SzAU blokkjaihoz. Csak ezután lehetett fejjel lefelé belógni és szabályozni a SzAU-t.

A MiG-23-as robotpilótáját a kabin mögött, felülről lehetett elérni, ha szabályozni kellett.

Egy héten 2-3 vegyes repülés volt 20-30 géppel, amikor a MiG-21-es és a 23-as is repült. Ezen kívül természetesen voltak századrepülések is, amikor csak egy típus repült. Ügyeletes mérnök a vegyes váltásnál csak az lehetett, akinek mindkettőhöz volt jogosítása. A 23-ason, ahogy később a Szuhojon is csak egy-két év után jöttek meg a magyar nyelvű könyvek, addig az üzemeltetési utasítások csak orosz nyelven voltak. Az elején még volt garanciális orosz segítség, utána csak magunkra számíthattunk. Időben és energiában sok pluszt igényelt a fordítás, tolmácsolás.

*

1983-tól Taszáron folytatódott Dobor István pályafutása, immár a Szu-22-es típuson, szintén EMO szakágvezetői beosztásban. Újabb három hónapos átképzés várt rá, ezúttal Krasznodarban és most már tolmáccsal.

- Eredetileg Taszárra kértem magam már az akadémia után is, de végül Pápára kerültem. Pápáról öten jöttünk át. Sokan egyenesen a főiskoláról érkeztek. Harmincegy évesen én már az idősebbek közé tartoztam. Akkor úgy láttam, hogy Pápán rugalmasabban szervezték a repüléseket, Taszár „szabályosabb” volt, jobban tartotta magát a tervezetthez. Ha Pápán elkezdődött a repülés, a tervtábla általában a második sornál borult, de Bakó ezredesnek az volt a hozzáállása, hogy a feladatokat végre kell hajtani. Gépet vagy gépeket kellett cserélni vagy javítani a repülés kiszolgálása közben, ami jelentős pluszmunkával, feszültséggel járt. 

Az elhelyezésünk eleinte elég szűkös volt Taszáron. A három század elfoglalta a gázfűtéses épületeket és a nagyhangárt, nekünk maradt egy faház irodának, öltözőnek, pihenőnek és egy új üveghangár. A faház olajfűtéses volt, a hangárt meg olyanok tervezték, akik nem tudták mi a követelmény. A műhelyeknek olyan volt az energiaszükséglete, mint ami a Szu-22-esnek, 27V egyenáram, 115V/400Hz váltóáram, 208V/400Hz háromfázisú váltóáram, de még a vezetékek sem voltak kialakítva a műhely felé. Részben saját erőből, részben központilag utólag került kialakításra.

A három hónap Krasznodar nekem annyira nem hozott sok újdonságot, mert dolgoztam már két típuson, és a műszerek többsége, ha más szériába is tartoztak, ugyanazon elv alapján működött. Amikor az első váltással megjöttünk Krasznodarból, kezdték szállítani a gépeket. Az összeszerelésnél nekünk EMO-soknak olyan rettenetesen sok dolgunk nem volt, mert pár blokkot küldtek csak külön, a többi már benne volt a gépekben. Azért természetesen, belefolytunk az összeszerelésbe, így láttuk, hogy mi hol van a gépben, mi hova kerül, hogy szerelhető.

 A 01-es Szu-22 kabinja és műszerfala.

A Szu-22-esen a MiG-21-essel és a 23-assal ellentétben két egyenáramú generátor volt. Több áramot is igényelt a gép a felderítő konténer és a fegyverrendszer miatt. A 21-esen és a 23-ason a váltóáramnál egy fázist használtak, a Szuhojon mindhárom fázist (208V/400Hz). Kisebb kapacitású (NiCd), de hosszabb élettartamú akkumulátor került bele, mert az egyik egyenáramú generátor meghibásodása esetén a másik generátor átvette az elektromos fogyasztók zömét. Ami viszont egészen új volt, az a navigációs rendszer, az IKV. A MiG-eken az irány, bólintás és bedöntés szögeket három szabadságfokú giroszkópos berendezések adták. A Szu-22-esen a rendszer három tengely mentén a gyorsulás mérésével és integrálásával, sebességet és megtett utat is szolgáltatott. Ha kiesett a földi adó, akkor a tehetetlenségi navigációs rendszer 25-30 percig nagy pontossággal tudta adni a navigációs számításokhoz szükséges adatokat. A 21-es és 23-as régebbi berendezéseinél a giroszkóp körül a kereteken levő szögadók mérték az irány, bólintás és bedöntés értékeket. A Szuhoj berendezésénél volt egy „asztal” és azon három, két szabadságfokú giroszkóp. Ezek stabilizálták és tartották vízszintesen az asztalt. A körülötte lévő keretek tengelyein lévő szögadók szolgáltatták a bedöntés, bólintás, irány értékeket, hasonlóan a korábbi rendszerekhez. Az asztalon gyorsulásmérők, akszelerométerek voltak elhelyezve. Amikor a gép bármelyik irányba gyorsult, a jeleik integrálás után (sebesség, út) mentek az RSzBN-hez. A giroszkópok felpörgetése még a hajtóműindítás előtt kezdődött. Mire bekötötték a pilótát és elkészült az ellenőrzéssel és a bejelentkezéssel, addigra fel is pörgött. A súrlódások csökkentése érdekében a mechanikus rész egy héliummal töltött gömbben volt. A napi üzemeltetésben a számítóegység elég problémás volt és érzékeny volt a párára. Gyakran cseréltünk és javítottunk is őket, akárcsak a giroszkópokat. Először persze az orosz gyári szakember megmutatta hogyan kell, aztán már mi végeztük. Ilyen blokkon belüli javítás elég ritka volt egy csapatnál.

Az egyik műszaki a gép előtt áll, a másik a pilótának segít a beülésnél. 

A hagyományos navigációs rendszereket a mágneses északhoz állítottuk be. A gép függőleges vezérsíkjában lévő mágneses berendezés (ID) mérte az északot és ahhoz képest tudta a rendszer, hogy milyen irányban áll a gép orra. Arra az esetre, ha vasércmező van a gép alatt, vagy más okból mágneses zavar keletkezik, a Szu-22-es navigációs rendszerét úgy tervezték, hogy képes volt bemért tájolási pont szerinti beállításra. A tájolási pont szerinti beállításhoz néhány kilométerre ki kellett helyezni a tájolási pontokat, amelyek magas oszlopok voltak. Nagyon macerás beállítási mód volt ez, mert a gépet a felfestett indítási helyre kellett állítani, utána a célzókészülékkel mért eltéréssel korrigálni kellett a beállított irányt. Nem is csináltuk sokáig, maradtunk a mágneses tájolásnál. Vasércmező sem volt alattunk, nem volt értelme ezzel kínlódni.

A Szu-22-es SzAU-ja összehasonlíthatatlanul jobb, problémamentesebb volt a 23-asénál, bár ugyanúgy háromcsatornás volt ez is. Könnyen hozzáférhető és szabályozható volt, de ahogy a hajózóink mondták, a gép egyébként is egy „vasaló” volt, nagyon stabilan repült. A Szuhoj rendezettebb, könnyebben szerelhető volt a MiG-eknél. Az oxigén rész nem nagyon változott a vadászokhoz képest. A katapultülés oxigénrendszere, a hajtómű légi indításához szükséges oxigénrendszer és a hajózó létfenntartását biztosító oxigénrendszer. A korábban üzemeltetett rendszerekhez hasonlítva lényeges különbség nem volt. A Szuhojnál kicsivel nagyobb tartályok voltak, de funkcionálisan nem változott semmi. A repülési adatrögzítő rendszer, a TESZTER, már digitálisan rögzített, a MiG-eknél nagyságrenddel több repülési paramétert, amelyeknek a száma az üzemeltetés évei során még tovább lett növelve.

*

- A külföldi gyakorlatok az EMO részéről különleges felkészülést nem igényeltek. Kelet-Németországban (NDK) és Lengyelországban is meg volt minden, hiszen ők is üzemeltették a típust. Egy-két tartalék blokkot, szerszámkészleteket, a fontosabb dokumentációt vittünk csak magunkkal. Az igazi nagy sztorik is elkerültek minket, de más szakágakkal közös érdekes, néha komoly, néha vicces pillanatok azért adódtak.

NDK-s Szu-22M4 indul a taszári zónából.

- Például, amikor kint az NDK-ban egyik gépen a sebességfokozóval (GSF) akadt probléma, és a javítás után hőálló drót kellett a biztosításhoz. Szóltak nekem, hogy én tudok oroszul, a hajtóműves mechanikus kolléga tud németül, menjünk át a német századhoz drótért, mert kifogytunk. Ott kiderült, hogy ott senki sem beszél oroszul, ahogyan az is, hogy a kolléga is elfelejtett már németül. Magyaráztunk kézzel-lábbal, hogy „drót” de nem értették. Végül megláttunk egy asztali lámpát. Mutattuk a vezetéket, hogy az a drót, olyan kell, csak hőálló. Á, hogy „Draht”! Igen, ugyanaz, csak hát a magánhangzó kiejtése más. Így az asztali lámpa segítségével végül megoldódott a dolog.

Voltak persze ennél komolyabb esetek is. Egy nap ellenőrzést kaptunk a hangárba, felső műszaki vezetés részéről, ezredesi rendfokozatban. Közben azért ment a munka, a hangár előtt egy gép felemelve, hidraulika próbán. Épp a folyamatábráinkat védtük, amikor berohannak kintről, hogy baj van! Egy, akkor még kezdő technikus, aki az ellenőrzést végezte, előreállította a szárnyat a felemelt, emelőkön lévő gépen. A szárny tette a dolgát, ment előre, és beakadt a mellette, túl közel álló kiszolgáló gépkocsiba, a vezetőfülke és a felépítmény közé. A kocsi nem mozdult, a szárny viszont megtolta a gépet, ami behúzott futókkal megbillent oldalra az emelőkön. Ledermedt mindenki. Az irodában ellenőrző elöljáró, mi meg kint a hangár előtt hasra vágunk egy gépet. Szerencsére a technikus észbe kapott és megállította a szárnyat. Szerintem levegőt se mert venni, de mi se nyúltunk a géphez, nehogy dőljön. Jött egy daru, heveder került a Szuhoj alá, és oldalirányban odébb vontattuk az útban levő gépkocsit, ami szépen csúszott oldalra a kerekek alá öntött hidraulika folyadékon. Ha előre vagy hátra mozdul, lebillenthette volna a gépet az emelőkről, ezért ez a megoldás tűnt a leginkább kockázatmentesnek. Közben persze a daru biztosította a Szuhojt.  Bejött, megúsztuk, de érthető módon dicséretet nem kaptunk érte.

Szu-22-es behúzott futókkal az emelőn.

- Történt egyszer, hogy behoztak egy gépet időszakos vizsgára, és vagy fél kiló szalonnát találtak a blokkok és vezetékek között. Egy másik gépben egy döglött patkányt és szalonnabőrt. Először az elhárítás is kijött, hogy miről is van szó, szimplán szívatásról vagy szabotázsról. Aztán egyszer, amikor hajnalban a kollégák mentek ki a gépekhez, látták, hogy az orrfutóktól kiugrik egy-egy nyest. Kiderült, hogy az orrfutónál be tudnak menni a berendezéstérbe. Hideg téli idő volt, a gép meg úgy látszik otthonosnak tűnt nekik. Amikor a gép bekerült a hangárba, a nyest spájzolt kajatartaléka is előkerült. Utána csináltattunk az orrfutóra külön takarót, hogy ezt később már elkerüljük.

*

- A századnál, majd később az összevonás után az ezrednél az EMO szakágvezető mérnöki feladatkörön kívül, hosszabb-rövidebb időre elláttam javító részleg parancsnoki, mérnök műszaki szolgálat főnöki, technikai helyettesi beosztásokat is. Az igazi azért mindig az EMO maradt.

Szuhoj-géppár, valahol a Dunántúl felett.

- Amikor 1995-ben jöttek az amerikaiak, el kellett hagynunk a hangárt, épületeink egy részét, és a járműveink telephelyét is. A gépek átkerültek Pápára, majd 1997-ben kivonták a Szu-22-eseinket is a rendszerből. A taszári ezredből egy bázis lett. Az EMO-s társaság szétszéledt, sokan átmentek Kecskemétre, Szolnokra, illetve akinek meg volt az ideje, az elment nyugdíjba, vagy leszerelt. Én már nem akartam máshova költözni. A taszári bázisnál dolgoztam elhelyezési részlegvezetőként, logisztikai műveleti központ parancsnokként majd logisztikai főnökként. Akkoriban Taszáron megmaradt még egy szakasz repülőműszaki is, akik fel voltak készülve volt arra, hogy fogadják és az ismételt előkészítést elvégezzék azokon a repülőgépeken és helikoptereken, amelyek valamilyen okból leszálltak nálunk. Végül 2005-ben, alezredesi rendfokozattal mentem nyugdíjba. Polgáriként még pár évig visszajártam a repülőterekre, de akkor már egy civil, kiszolgáló cég alkalmazottjaként - fejezte be emlékei felidézését Dobor István, az „Ember által vezetett repülőeszközök elektromos-műszer-oxigén berendezéseinek mérnöke”.  

* * *

Fotó: Dobor-archív, Gál József, Balogh-archív, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. augusztusi számában jelent meg.

A bázist az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítik, elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza annak keretében, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben – írta a lap.

Az SCMP rámutatott: ez az első alkalom a modern történelemben, hogy az ázsiai óriás katonai jelenlétet létesít Afganisztánban, amelyet széles körben “birodalmak temetőjének” neveznek, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni és béklyóban tartani.

A tizenhét éve háború sújtotta Afganisztán azonban fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságának, valamit Hszi Csin-ping kínai elnök az Egy Övezet – Egy Út kezdeményezésének tekintetében.

Kína első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.

A lapnak nyilatkozó források közölték: bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban. Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány közelében épül, amelyet Peking a nemzetbiztonságot fenyegető “terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus” legfőbb forrásának tekint – mondták a források.

Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösképpen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam terrorszervezet kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása.

A tárca szerint a manővereket a fegyveres erők kiképzési tervének megfelelően és a nemzetközi joggal összhangban hajtják végre. Az érintett övezeteket veszélyesnek nyilvánítják a hajózás és a repülés számára.

A hadgyakorlat vezérhajója a Marsal Usztyinov lesz. A műveletben rész vesznek majd egyebek között Tu-160-as hadászati rakétahordozó, Tu-142MK típusú és Il-38-as tengeralattjáró-vadász gépek, valamint a haditengerészeti légierő Szu-33-asai is.

A hadgyakorlatot olyan időszakban tarják, amikor Szíria miatt kiéleződtek az ellentétek Oroszország és a Nyugat között. Moszkva azt állítja, hogy terroristák brit segédlettel vegyi támadást készítenek elő Idlíbben, hogy ürügyet szolgáltassanak egy Szíria elleni újabb rakétatámadásra, nyugati fővárosokban viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szíriai kormányerők offenzívára készülnek a túlnyomórészt a Damaszkusz ellen harcoló erők által ellenőrzött tartományban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán likvidálandó “terrorista tályognak” nevezte a Bassár al-Aszad elnök ellen Idlíbben harcoló, megbékélésre nem hajló csoportosulásokat.

Az orosz védelmi tárca ugyancsak csütörtökön közölte, hogy sikeresen tesztelt egy új elfogó rakétát Kazahsztánban. A rakétát a minisztérium szerint korábban sikerrel próbálták ki februárban, áprilisban és júliusban is.

A júliusi teszteléssel kapcsolatban a Krasznaja Zvazda című katonai lap azt írta, hogy a rakéta másodpercenkénti négy kilométeres sebességre képes, ami egyedülálló a világon.

Elmondása szerint a Dunából kilátszó repülőroncsról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, valamint a Magyar Roncskutató Egyesülethez érkezett bejelentés.

Az előkutatások során kiderült, hogy a repülőgép szárnyának 4 méteres főtartója a motortartó bak bekötésével együtt fekszik a mederbe ágyazódva. Mivel fennállt a roncs eltűnésének lehetősége, az engedélyek beszerzése után a szakemberek kiemelték. Tisztítást követően a RepTár Szolnoki Repülőmúzemban szállították, ahol immár megtekinthetik a látogatók.

A repülőgéphez kapcsolódó írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. Légihadsereg 485. Bombázó csoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta. Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a célra tartva eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy katona élte túl.

Azt írták: az elmúlt hónapokban tartott próbaüzem sikeresen lezajlott, így a legújabb fővárosi uszoda meghatározott idősávokban elérhető lesz bárkinek 1500 forintos napijeggyel (diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 forint a belépő), valamint többféle bérlettel. Az uszoda nyolcsávos 25 méteres úszómedencével, 10×15 méteres tanmedencével várja a vendégeket, amelyekhez wellnessrészleg is tartozik, gőzkabinnal és finn szaunával.

Az uszodát a Nagyvárad tér felől a parkon átsétálva, a Diószeghy Sámuel utca irányából pedig a sorompós kapu mellett található gyalogos bejáraton keresztül lehet megközelíteni. Az autóval érkezők a szomszédos utcákban tudnak parkolni.

A Ludovika Aréna uszodája általában hétköznapokon reggel hat és nyolc óra között, valamint este 6 és 10 óra között, hétvégén reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva. A nyitvatartás az oktatási és kiképzési igények, valamint sportrendezvények függvényében változhat – írta az NKE.

A koponyacsontokat és egyéb maradványokat egy belvárosi evangélikus templomban tartott ünnepi istentisztelet keretében adták át. Michelle Müntefering, a külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államminisztere a kormány nevében bocsánatot kért a hererók és namák elleni vérengzésekben legyilkolt áldozatok haláláért.

Katrina Hanse-Himarwa namíbiai kulturális miniszter megköszönte a gesztust, és kifejezte reményét, hogy a német szövetségi kormány a legmagasabb szinten, hivatalosan is bocsánatot kér a népirtásért. A namíbiai miniszter német hírportálok beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a két országnak sok kérdést kell még tisztáznia a közös múltat, jelent és jövőt illetően.

A berlini és a windhoeki vezetés 2014 óta tárgyal a herero és nama törzs elleni népirtás ügyének feldolgozásáról. A német kormány 2015 óta hivatalosan népirtásnak minősíti a vérengzéseket, és képviselői már több alkalommal bocsánatot kértek a történtekért. Berlin álláspontja szerint a népirtás elismeréséből és a bocsánatkérésből nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik Namíbiának.

A hererók és namák képviselői elégedetlenek a megbékélési folyamattal, és egy New York-i bíróságon kárpótlási pert indítottak Németország ellen. A mai Namíbia területén 1904 és 1908 között voltak felkelések a gyarmatosító németek ellen. A Német Császárság csapatai elfojtották a lázongásokat, a nagyjából százezer fős herero törzsből alig tízezer embert hagytak életben, a nama törzset és több más kisebb népcsoportot pedig csaknem teljesen kiirtották.

1.) Ajtók, ablakok – csak biztonságosan
Egy átlagos bejárati ajtót vagy ablakot a betörők akár már a legegyszerűbb eszközök segítségével képesek kiemelni a helyéről. Egy az MABISZ által szavatolt RC 2-es minősítésű biztonsági ajtó azonban garantáltan ellenáll a csavarhúzónak és a feszítővasnak legalább három percig. Az RC 3-as minősítéssel pedig ez az idő minimum 5 percre nő. A házbejárati-ajtók és ablakok a biztonsági szakértők szerint ezért legalább RC 2-es biztonsági szintűek legyenek.

2.) Védjük a pincét és a mellékbejáratokat
Mivel ezek az ajtók legtöbbször az utcafrontól nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem láthatók, a betörők előszeretettel választják ezeket a bejáratokat. Érdemes tehát a sötét sarkokat mozgásérzékelő világítással ellátni, így elijeszthetjük a hívatlan látogatókat.

3.) Ügyeljünk a garázskapukra is
Az ajtók és az ablakok mellett a garázskapuk is könnyen biztonsági kockázatot jelenthetnek. A modern garázskapuk azonban már mechanikus nyitásvédelemmel rendelkeznek, és zárt állapotban hatékony védelmet jelentenek a betolakodók ellen.

4.) Hogy ijesszük el a betörőket? Segít a külső világítás
A ház külső részein elhelyezett világítás elrettentően hathat a hívatlan vendégekre. Elérhetőek már olyan eszközök és berendezések is, melyek elhitetik a betörőkkel, hogy a lakók az otthonukban tartózkodnak. Ilyen például az a lámpa, ami a televízió villogását utánozza vagy az időkapcsolók, amik a redőnyöket és a belső világítást szabályozzák, így keltve olyan benyomást, mintha a lakók épp otthon lennének.

5.) Ha felérik, be is másznak!
A fent felsorolt fogásokon kívül további óvintézkedéseket is tehetünk. Ügyeljünk például arra is, hogy az ablakokat ne érhessék el akadálytalanul. Ne hagyjunk ezért kerti bútorokat, székeket vagy padokat a teraszon vagy az ablakok alatt. Nem is gondolnánk, de akár ezzel is segíthetjük a betolakodókat a bejutásban.

Eleki Zoltán elmondta: a 15-18 éves fiatalok, eltérő tematikájú, a többi között harcos, búvár, túlélő és légierős turnusokon vehetnek részt. Valamennyi táborban tartanak menet-, tájékozódási és túlélési gyakorlatokat, illetve egészségügyi foglalkozásokat.

A közösségi élmény megteremtésén túl, pályaorientációs céllal bemutatják a honvédség működését, illetve a legfontosabb cél a honvédelmi nevelés – közölte a tiszt.