Biztonságpolitika

A kora reggeli időpont mindennek mondható csak ideálisnak nem a kargó dombról történő spottingolásra. Mivel volt egy röpke fél órám, mégis megálltam és kattintottam néhányat. Péntek reggeli 30 perc érkező forgalma a 13 jobb pályára. 

Megérkezik Nürnbergből a FedEx - ASL Airlines osztrák lajstromú B737-400-asa. Az ilyenkor még alacsonyan lévő nap éppen szemből süt a 13-as pályára leszálló pilóták szemébe. 

A következő érkező is egy teherszállító, ugyancsak a FedEx színeiben. A B757-es a szomszédból, Bécsből érkezik.

Az ellenfényben jól látszik a külső fékszárny végétől elinduló örvény.

A cseh lajstromú Cessna 680-ast a Travel Service üzemelteti.

Az esti New York-i indulás és az éjszakai óceánrepülés után a ferihegyi fájnelen közelít a LOT B787-ese. 

Dreamliner és az ő Rolls-Royce hajtóművei.

Az SP-LRC a 13R küszöb fölé ér.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Siíta félhold

Szaúd-Arábia megújítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal

Újra fogad iráni diplomatákat a rijádi székhelyű királyság. A két ország között ugyanis 2016-ben megszakadtak a diplomácia kapcsolatok.

Az elmúlt években a két öböl menti állam Svájc diplomáciai kirendeltségein keresztül tartotta fent egymással a “diplomáciai kapcsolatokat”. A közeledés különös annak fényében, hogy július első heteiben kiéleződött az ellentét a két regionális hatalom között. A két állam közötti feszültség azt követően mélyült el igazán, hogy az iszlám köztársaság fölénybe került Rijáddal szemben a jemeni konfliktusban. Tovább élezi a két ország viszonyát az a tény is, hogy mind Irakban, mind pedig Libanonban egymással szemben álló erőket támogatnak. (angol, IRNA, 08.07. és Reuters 08.07.)

Irán garantálja a Hormuzi-szoros biztonságát

A Hormuzi-szoros felügyelete Irán feladata, mivel az iszlám köztársaság a régió egyedüli nagyhatalma – mondta az Iráni Fegyveres Erők szóvívője, Abofaz Sekarcsi dandártábornok. Irán nem csupán feladatának, de kötelességének is tekinti a szoros és a Perzsa-öböl védelmét.

Mindeközben a haditengerészet főparancsnoka is kijelentette, hogy Ali Hámenei ajatollah utasítására a szoros védelmét átvették a Forradalmi Gárda és a hadsereg alakulatai.  A terület védelme az augusztus elején bevezetett amerikai embargó miatt vált fontossá. Ugyanis napi szinten több millió hordónyi kőolajat szállítanak át a szoroson. Mindebből kifolyólag a Washington és Teherán között kibontakozó gazdasági háború egyik fontos sarokköve lehet a Perzsa-öböl. (angol, IRNA, 08.06.)

Az Európai Unió kész megvédeni az európai vállalatokat

Az Unió meg fogja védeni saját gazdasági érdekeit – az EU ezzel a kijelentéssel reagált Washington azon lépésére, hogy az USA szankciókat léptetett életbe Teheránnal szemben. Brüsszel alapvetően kiáll az Iránnal kötött megállapodás mellett, mivel a globális biztonság fenntartásának a zálogaként tekint rá. Az Európai Unió továbbá rendkívül fontosnak tartja a két fél közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fenntartását. Vállalatainak a védelmét az EU a ,,blocking statute’’ névre hallgató mechanizmuson keresztül próbálja biztosítani; az intézkedéssel szeretné az Unió tompítani a szankciók hatását. Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatát fejezte ki a szankciók újbóli életbe léptetésével kapcsolatban. Ugyanakkor Donald Trump megerősítette: aki Iránnal üzletel, nem kereskedhet az Egyesült Államokkal. (angol, AP, 08.08.)

Kína fenntartja kereskedelmi kapcsolatait Iránnal

Teljesen jogszerűek, átláthatóak és nyíltak a Kínai Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti üzleti megállapodások – jelentette ki Vang Ji külügyminiszter azt követően, hogy Donald Trump, amerikai elnök kilátásba helyezte azt, hogy az Egyesült Államok megszünteti kereskedelmi kapcsolatait azokkal az álomokkal, amelyek továbbra is fenntartják kapcsolataikat a perzsa állammal.

Kína Irán első számú kőolajimportőre, mely napi 650 000 hordó nyers kőolaj felvásárlásában realizálódik; ez mennyiség a kínai nyers kőolajimport 7 százalékát jelenti.  A jelenlegi piaci áron ez évi 15 milliárd dollár bevételt jelent az iszlám köztársaságnak (angol, Mehr News, 08.08.)

Irak számára hátrányosak a szankciók

Nem társul Amerika iránellenes gazdaságpolitikájához Irak –mondta Hejdar Ali-Abadi, iraki miniszterelnök. Az iraki kormány nem tudja támogatni azokat a nemzetközi szankciókat, amelyek szembemennek az iraki nép érdekeivel. Ugyanakkor Foud Maszum, iraki elnök szerint Irak számára nehézséget jelentenek a szankciók. (angol, IRNA 08.08.)

Külső szereplő nem korlátozhatja Irán szíriai jelenlétét –mondta Amir Hatami, iráni védelmi miniszter damaszkuszi látogatása során. A dandártábornok kifejtette, Irán a szíriai kormány felkérése alapján van jelen a háború sújtotta országban. A perzsa állam közeledése többek között annak tudható be, hogy Izrael több alkalommal megpróbálta csökkenteni az iszlám köztársaság szíriai jelenlétét. Jó példa erre az év elején végrehajtott légicsapás-sorozat, melyekben a zsidó állam a Szíriában létesített iráni bázisokat próbálta semlegesíteni. A kétnapos látogatás során a miniszter Aszad elnökkel is találkozott. A védelmi miniszter látogatása jelzésértékű lehet Izrael számára, mivel a miniszteri vizit annak a kinyilatkoztatása, hogy a perzsa állam továbbra is kész  a régióban érvényt szerezni a befolyásának. (angol, Mehr News 08.26. és AP 08.26.)

Teherán a Nemzetközi Bírósághoz fordul

A hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult az iráni vezetés annak érdekében, hogy a bíróság vizsgálja felül Trump elnöknek azon rendeletét, amely gazdasági szankciókat léptetett életbe a perzsa állammal szemben.

Júliusban Irán már a bíróság elé terjesztette az Egyesült Államokkal 1953-ban megkötött bilaterális megállapodást. A teheráni vezetés szerint a szankciók bevezetésével Trump elnök megsértette az amati egyezmény néven ismert kétoldalú megállapodást. (angol, AP, 08.28.)

Szíriai konfliktus és kurd kérdés

Az SDF nem fog a szír kormányerőkkel közösen harcolni Idlíbért

A nagyrészt kurd Népvédelmi Egységekből (YPG) álló Szír Demokratikus Erők (SDF) nem egyezkedett Bassár el-Aszad, szíriai elnökkel Idlíb tartomány visszafoglalásának kérdésében.

Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Szír Demokratikus Erők (SDF) a szír kormányerők segítése helyett továbbra is az Iszlám Állam elleni harcra, és annak Dajr ez-Zaur tartományban, illetve az Eufrátesz völgyében megmaradt erőinek legyőzésére, rejtekhelyeinek felszámolására fókuszál. (angol, Rudaw, 08.13.)

Ismét Damaszkuszban járt a Szíriai Demokratikus Tanács

Augusztus elején folytatódtak a megbeszélések Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Az SDC a Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, az SDF a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülte a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett a kurdok jogainak biztosítása, és az autonómia elérése. Damaszkuszban a Szíriai Demokratikus Tanács a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyalt. (angol, Reuters, 08.14.)

Az Egyesült Államok szövetségesei hozzájárulását kérte Szíria stabilizációjához

A márciusban befagyasztott, eredetileg szíriai újjáépítési és stabilizációs programokra szánt 230 millió dollárt, az Egyesült Államok más meg nem határozott külföldi célok megvalósításra használja fel. Mivel az újjáépítés és a térség stabilitásának megteremtése rendkívül fontos amiatt, hogy a menekültek hazatérhessenek, és a dzsihadisták ne tudjanak ismét megerősödni, ezért az Egyesült Államok térségbeli partnereitől és szövetségeseitől várt felajánlásokat. Végül 300 millió dollárnyi új forrás keletkezett, ennek a felét két ország adományozta, 100 millió dollárt Szaúd-Arábia, 50 millió dollárt pedig az Egyesült Arab Emirátusok.

Amerikai tisztviselők állítása szerint az, hogy a Szíriára szánt 230 millió dollárt másra költik el, nem egy jelzés arra tekintve, hogy kivonulnának a szíriai konfliktusból. (angol, Reuters, 08.17.)

Észak-Afrika

Milíciák közötti harcok robbantak ki Tripoliban

Augusztus 27-án heves összecsapások robbantak ki Tripoli déli körzeteiben. A Tarhúna városából származó 7. brigád névre hallgató milícia fegyveres összetűzésbe keveredett a líbiai fővárost ellenőrzése alatt tartó fegyveres csoportokkal (köztük a Tripoli Forradalmi Brigáddal). A konfliktus előzménye, hogy líbiai főváros déli területein több mint egy éve jelen lévő tarhúnai milícia megpróbálta kiterjeszteni befolyását Tripoli déli körzeteinek nagyobbik részére. Tovább bonyolítja a helyzet, hogy elvileg mind két fél az Elnöki Tanácsot (a hivatalos kormány) támogatja az észak-afrikai országot súlytó konfliktusban. Az nemzetközi közösség és az Európai Unió is a harcok azonnali beszüntetésre szólította fel a feleket.

Augusztus 28-ra felek között megszületett az a tűzszüneti megállapodás, amelynek értelmében a harcok beszüntetése mellett a felek visszavonulnak az átaluk korábban birtokolt területekre. Azonban pár órával a tűzszüneti megállapodást követően újra kiújultak a harcok. A Tripoliban zajló eseményekkel párhuzamosan több légicsapást hajtottak végre Tarhúna városa ellen. Az szemtanúk jelentős része az Elnöki Tanácsot vádolja a támadás kivitelezésével.

Augusztus 30-án újabb fegyverszüneti megállapodást sikerült tető alá hoznia a szemben álló feleknek. Ennek értelmében a milíciák alakulataikat visszavonják azokra a területekre, amelyeket a harcok kirobbanását megelőzően birtokoltak. A megállapodás értelmében a milíciáktól megtisztított területen Mohammed Al-Haddad vezetésével semleges erők veszik át az irányítást. A tűzszüneti megállapodás megkötésével egy időben az Elnöki Tanács szóvivője Twitter üzeneten keresztül tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a Tanács áll a Tarhún elleni légitámadások mögött. Ugyanezt az állítást ismételte meg Fáíz al-Szarradzs (az Elnöki Tanács vezetője) a televízióban közétett nyilatkozatában is. (angol, The Libya Observer, 08. 27., 28. és 30.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus).

A lap értesülései szerint Mueller hivatala erről még pénteken levélben értesítette a Fehér Házat.

A The New York Times két meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta: a különleges bizottság nem arról kíván írásban választ kapni Trumptól, hogy megpróbálta-e akadályozni az összejátszással vagy a választási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatokat, ezzel ugyanis álláspontja szerint valószínűleg meghiúsítaná az elnök egy esetleges későbbi meghallgatásának a lehetőségét. A bizottság a válaszoktól tenné függővé a további lépéseket.

Trump jogászainak csapata egyes sajtóhírek szerint a háttérben hónapok óta egyeztet a Mueller-bizottsággal az elnök meghallgatásáról, a nyilvánosság előtt azonban – legalábbis eddig – cáfolták egy ilyen beszélgetés lehetőségét. A legvehemensebben Rudolph Giuliani, az elnöki jogászcsapathoz nemrégiben csatlakozott ügyvéd – New York város volt polgármestere – szokott megnyilatkozni, aki több televíziós interjúban is nyíltan kimondta: az elnök meghallgatásával a Mueller-bizottság szerinte csapdát akar állítani Trumpnak.

Giuliani egyébként többször javasolta, hogy a novemberben esedékes félidős választások előtt hatvan nappal – a választók befolyásolásának elkerülése végett – függesszék fel átmeneti időre a vizsgálatot, illetve az ezzel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Azzal érvelt, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején az igazságügyi minisztérium ilyen értelmű útmutatást tett közzé, elkerülendő, hogy a Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt email-botrányának vizsgálataival befolyásolják a választókat. Mint az AP amerikai hírügynökség tudósításaiból kiderült, ez a hatvan napos felfüggesztés csupán szóbeli ajánlás volt, a tárca szabályzatában hivatalosan nem szerepel.

A Mueller-bizottság vezette vizsgálatok lezárásának egyébként nincs határideje.

Az Egyesült Államokban novemberben lesznek az úgynevezett félidős – tehát az elnöki ciklus félidejében tartott – választások. Ekkor a képviselőház egészét és a szenátusi mandátumok egyharmadát megújítják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

Az Interfax Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint az osztrák politikus felszólította Moszkvát, hogy térjen vissza a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez, méghozzá a normandiai formátum (Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország) keretében.

“Még ha csekély is lesz az előrehaladás, akkor is folytatni kell, mert egyelőre az egyetlen formátum, amely létezik, és az egyetlen lehetőség a tárgyalások folytatására, arra, hogy majd valamikor békés megoldás szülessen” – fogalmazott a kancellár Hozzáfűzte, hogy aggodalmat keltő a jelenlegi helyzet a Donyec-medencében.

Moszkva azután jelentette be a normandiai formátumú tárgyalások befagyasztását, hogy múlt pénteken Donyeckben pokolgépes merényletben életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko kelet-ukrajnai szakadár vezető.

“Én most nemcsak mint Ausztria kancellárja, hanem mint az Európai Tanács elnöke mondom, hogy nagyon pontos reakciót várunk az orosz agresszióra” – fogalmazott Kurz.

Előző nap vált ismertté, hogy az Európai Unió diplomáciai szinten már döntést hozott az orosz és krími személyekkel, illetve kelet-ukrajnai szakadárokkal szembeni büntetőintézkedések újabb félévvel történő meghosszabbításáról.

Az osztrák kancellár Kijevben Petro Porosenko államfőn kívül találkozott Vitalij Klicsko főpolgármesterrel is. Klicsko – hivatalának közleménye szerint – köszönetet mondott az osztrák kancellárnak Ukrajna európai integrációs törekvéseinek és az Oroszországgal szembeni szankciók támogatásáért. Kérte továbbá, hogy Bécs támogassa Kijevet és gyakoroljon nyomást Moszkvára az Oroszországban politikai okokból bebörtönzött ukránok szabadon bocsátásáért.

“Támogatjuk a szankciókat és folytatjuk a gazdasági nyomásgyakorlást Oroszországra, és igen,ismerjük a nevüket a politikai bebörtönzötteknek és ragaszkodunk a szabadon engedésükhöz” – idézte a főpolgármesteri hivatal az osztrák kancellár válaszát.

Márciusban a Salisburyben élő Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal, június végén pedig két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess szenvedett súlyos mérgezést.

Szkripalékat és Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték a kórházból – bár Rowley-t nemrég, ezúttal agyhártyagyulladásos tünetekkel visszaszállították Salisbury kórházába -, Sturgess azonban július 8-án, ugyanebben a kórházban meghalt.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete már a nyáron megállapította, hogy mindkét mérgezéses incidenst a Novicsok típusú, még a Szovjetunió által kifejlesztett idegméreg-hatóanyag okozta, de a brit kormány független vizsgálatra kérte fel az OPCW-t.

A londoni külügyminisztérium nyilatkozata szerint a szervezet kedden beérkezett jelentése igazolta a brit szakértők vizsgálati eredményét, megállapítva, hogy Rowley és Sturgess ugyanattól a Novicsok hatóanyagtól szenvedett mérgezést, amelyet az egykori orosz kettős ügynök és lánya elleni merényletkísérletben is használtak.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahová a két brit állampolgárt is beszállították, és ahol Sturgess meghalt.

Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, hollétük nem ismeretes.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A rendőrség és a biztonsági szolgálatok szerint a mérget egy parfümös fiolából juttatták Szergej Szkripal házának kilincsére. A gyanú szerint az üveget azután eldobták, Rowley pedig hetekkel később megtalálta, felvette, odaadta élettárásának, aki a csuklójára fújt belőle, és így ő kapta messze a legnagyobb dózist a mérgezést szenvedett négy ember közül.

A fiolát a Scotland Yard nyomozói meg is találták Rowley házában.

A brit külügyminisztérium kedd esti közleménye szerint az OPCW szakértői kétszer is Nagy-Britanniába látogattak mintavétel céljából, és az összes begyűjtött minta vizsgálata azonos, egyértelmű eredményre vezetett.

A táblabíróság közleménye szerint a férfit több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletében és személyi szabadság megsértésében találták bűnösnek.

Korábban az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék halmazati büntetésül mint visszaesőt 18 év fegyházra ítélte a most 47 éves férfit. Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla a vádlott fegyházbüntetését jogerősen 16 évre enyhítette – írták.

A tényállás szerint a férfi 2015. szeptember 16-án, volt élettársa végleges elköltözésekor lefogta a házából kifelé tartó nőt és kést szorított a nyakához. Ekkor a nő anyja megpróbált segíteni lányának, ezért a férfi késsel többször megsebesítette őt a karján és a nyakán, végül hasba szúrta. Amikor a hároméves kislány sérült nagymamájához szaladt, a férfi őt is kétszer megvágta a nyakán. Ezután a háztól száz méterre lévő kukoricásba vonszolta volt élettársát és annak gyermekét, de hamarosan elengedte őket.

A férfi elmenekült és csaknem egy hónapig bujkált, végül a rendőrök 2015. október 14-én fogták el.

Az ítélőtábla tájékoztatása szerint a nagymama a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes, jobb oldali légmellel járó sérülést szenvedett, életét az orvosi beavatkozás mentette meg. A gyermekkorú sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – tették hozzá.

A két ország között 2015-ben létrejött szerződés felmondása azt jelenti: a spanyolok nem szállítják le a megrendelt négyszáz lézerirányítású precíziós bombát, és visszafizetik azok 9,2 millió eurós vételárát.

A spanyol védelmi tárca augusztus közepén jelentette be, hogy felülvizsgálja a folyamatban lévő fegyvereladásokat, miután augusztus 9-én légicsapás ért egy piacot és egy autóbuszt Jemen északi részén, a húszi lázadók ellenőrizte területen. Az 51 halálos áldozat között negyven gyerek volt.

A 2014 augusztusa óta tartó jemeni polgárháború az Irán által támogatott húszik és a Szaúd-Arábia, valamint más arab országok által támogatott, nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között zajlik.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Spanyolország Szaúd-Arábia negyedik legnagyobb fegyverexportőre, és 2017-ben mintegy 270 millió euró értékben adott el katonai eszközöket neki.

Reagálva Donald Trump amerikai elnöknek a kormányerők készülő idlíbi offenzívájával kapcsolatos állásfoglalására, Peszkov úgy vélekedett, hogy a terrorfenyegetést figyelmen kívül hagyva figyelmeztetni a támadás következményeire “valószínűleg nem teljes nem átfogó hozzáállást” tükröz.

Trump hétfőn Twitter-üzenetben figyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai elnököt, nehogy “meggondolatlan támadást indítson” a lázadók ellenőrzése alatt lévő Idlíb ellen. Az elnök Damaszkusz két szövetségese, Oroszországot és Iránt is óva intette a támadástól.

“Az oroszok és az irániak súlyos humanitárius hibát követnének el, ha részeseivé válnának e potenciális emberi tragédiának. Százezreket ölhetnek meg. Ne hagyják, hogy ez megtörténhessen!” – írta az amerikai elnök.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a terroristák által Idlíbből irányított drónok “jelentős fenyegetést” jelentenek az orosz erők ideiglenes állomáshelyeire Szíriában. Elmondta, hogy a tartományban kialakult helyzet a pénteki teheráni iráni-orosz-török csúcs egyik legfontosabb témája lesz.

A Donyec-medencei válságról nyilatkozva Peszkov nem válaszolt az ukrán médiának arra a kérdésére, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) milyen jogalapja van ukrán területen helyszíni nyomozati segítséget nyújtani az önhatalmúlag kikiáltott “Donyecki Népköztársaság” hatóságainak a szakadár terület volt vezetője, Olekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében. Az szóvivő a pénteken elkövetett merénylettel kapcsolatban megjegyezte: “nyilvánvaló”, hogy terrortámadás történt, amelynek célja a helyzet destabilizálása.

Hozzátette: nem rekesztette be, csak felfüggesztette a CSAT ülését, alkalmat adva a kormánynak, hogy olyan tervezetet terjesszen elő, amely nem faragja le – szerinte indokolatlanul – a titkosszolgálatok és más intézmények forrásait, miközben az egyébként “erőteljesen pozitív” kiigazítás más szektoroknak jelentős többletforrásokat irányoz elő.

A jobboldali elnök úgy vélekedett: a szociálliberális kormány “politikai piszkálódásáról” lehet szó. A kormánynak kötelező kikérnie a CSAT jóváhagyását, a testület pedig csak konszenzussal hozhat döntéseket – emlékeztetett Iohannis.

A tájékoztatás szerint az idei nyári viharmérleg nem végleges összesítése alapján a biztosítók május 1. és augusztus 31. között csaknem 3,2 milliárd forintot fizettek ki, a társaságokhoz ebben a periódusban 57 016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.

Tavaly ugyanis ezen négy hónap alatt több mint 103 ezer káreseményre 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg a biztosítók. 2010-2017 között a május-augusztusi időszakban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a társaságok, közel 80 milliárd forint értékben.

A szövetség szerint az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, ebben az évtizedben például a 2010-es év volt a katasztrófáktól leginkább sújtott, akkor 312 ezer kárbejelentésre harmincmilliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Az idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust – közölte a Mabisz.

A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta mintegy harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Tavaly egész évben 2350 elsődleges, és több mint harmincezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg – közölte a Mabisz.

A napokban zajlik Kielcében a 26. MSPO védelmi ipari kiállítás. A nagy vehemencia, jelentős ráfordítások ellenére továbbra sem mondható el, hogy simán, határozottan és ellentmondások nélkül halad előre a lengyel modernizáció. Az elért eredmények, jelzés értékű történések mellett pár érdekesség.

A Wisla program keretében beszerzendő lérak-rendszerhez fejlesztett passzív RF lokációs rendszer (PET/PCL) állomása.

Hát sosem gondoltam volna, hogy az első lengyel S-70-esek megrendelője nem a haderő, hanem a rendőrség lesz...

Az UAV-ok szédületes térhódítását most a legkülönbözőbb, fegyverként felhasználható gépeké ("kamikáze drónok") követik. Itt A lengyel WB nagyobb hatótávolságú Warmate 2-ese, mely...

...a Lengyelországban már rendszeresített és Ukrajnába is exportált Warmate rendszert követi...

...ami így látta a megsemmisítendő célpontot...

...az emirátusi tesztek során.

Zord

Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárás.

A sértettek hozzátartozója évekkel ezelőtt Ausztriában dolgozott, majd 2013 szeptemberében eltűnt. Azóta semmit nem tudnak róla, pedig osztrák rendőrök, alpinisták és önkéntesek is keresték őt. A hozzátartozók magánnyomozókat béreltek fel, de mivel ez sem hozott értékelhető eredményt, újabbakat bíztak meg, és ajánlásokon keresztül megismerkedtek 2014 tavaszán a szegedi férfival.

A gyanúsított – bár nem volt megfelelő képesítése – magát magánnyomozónak adta ki, azt ígérve, nyomozni fog, bár tudta, hogy érdemi munkát nem végez majd. A gyanúsított négy éven át, idén májusig a sértetteknek valótlan nyomozati cselekményekről adott elő történeteket, és beszélt nekik rokonuk esetleges hollétéről is. Azt mondta többek között, hogy a hozzátartozójukat Olaszországba vitték, majd azt állította, Romániából keresték meg, és váltságdíjat követelnek érte. A gyanúsított az eltűnt személy édesanyjától és testvérétől több részletben összesen 31 millió forintot kapott el nem végzett munkája fejében és állítólagos költségeire.

A Szegedi Járásbíróság elrendelte a korábban többször is elítélt férfi letartóztatását, de a végzés nem jogerős.

A beszámolók szerint összesen nagyjából 14 ezer embert bírságoltak meg utcára vizelésért, illetve jóval ritkább esetekben székelésért.

A legtöbb pénzbüntetést nem meglepő módon Amszterdamban szabták ki, ahol 1188 embert kaptak közterületi vizelésen, az egy főre eső bírságolások számában azonban Valkenburg aan de Geul település áll az élen.

A számok mindazonáltal csökkenő tendenciát mutatnak, öt évvel ezelőtt még 21 ezer bírságot regisztráltak.

Nyilvános vizelésért egységesen 140 eurós pénzbüntetést szabnak ki Hollandia-szerte.

Arre Zuurmond városi ombudsman korábban “törvények nélküli dzsungelként” írta le Amszterdam turisták “sújtotta” központját, ahol éjszakánként rendszeres illegális autó- és kerékpárversenyek folynak az utcákon, nyíltan árulják a kábítószert és gyakoriak a súlyos testi sértések.

A mintegy 800 ezres lakosságú Amszterdam becslések szerint idén 18 millió látogatót fogad.

Az akadozó Brexit-tárgyalások hatására több európai ország vezetése olyan vésztervek kidolgozásába kezdett, amiket egy megállapodás nélküli kilépés esetén léptetnének életbe. Többek között Franciaország miniszterelnöke, Edouard Philippe kiadta a feladatot a miniszterek számára egy ilyen tervezet elkészítésére. Emmanuel Macron francia elnök pedig a legfontosabb célnak az Európai Unió egységének megőrzését nevezte meg a Brexitet követő viszonyrendszer kialakításának kapcsán. Az erősödő feszültségeket és bizonytalanságot enyhítendően Michel Barnier bejelentette, hogy olyan partnerséget kíván ajánlani az Egyesült Királyságnak, amit eddig még harmadik országgal nem kötöttek. Ez igaz a gazdasági, valamint a kül- és biztonságpolitikai együttműködésre is. Az Unió főtárgyalója továbbá elmondta, hogy tiszteletben tartják a brit „vörös vonalakat”, de ezért cserébe elvárják az Egyesült Királyságtól, hogy az adja meg ugyanazt a tiszteletet. „Az egységes piac az egységes piacot jelent… nem válogathatnak kedvükre.” – erősítette meg Barnier.

Egyes informális források szerint az októberre kitűzött megállapodás könnyen tovább csúszhat novemberre. A brit felsőházban feltett kérdésre válaszolva Dominic Raab, brit Brexit-miniszter elmondta, hogy a fő a megoldandó kérdések többek között az ír határ és az adatmegosztással kapcsolatosak. Ha nem sikerül megállapodást elérni, az Egyesült Királyság visszatarthatja az EU-nak fizetendő összeg egy részét. A tárgyalások során ugyan megállapodtak, hogy a szigetországnak 35-39 milliárd eurós „kártérítést” kell fizetnie az Uniónak, azonban a miniszter elmondása szerint ez nem jogi érvényű megállapodás még.

Az Európai Bizottság azon döntésére hivatkozva, hogy jelentősen korlátozzák az Egyesült Királyság jövőbeli hozzáférését a Galileo műholdas navigációs rendszer adataihoz, a brit kormány elkezdi a saját műholdas rendszerének kiépítését. Philip Hammond kancellár 100 millió fontot különítette el, hogy megvizsgálják egy saját műholdas rendszer üzembe helyezésének lehetőségeit. Egyes szakértők szerint közel 3 milliárd fontba kerülhet egy ilyen rivális műholdas hálózat.

Az Európai Külügyi Szolgálat közzétett egy „Summer series on security and defence” nevű, négy cikkből álló sorozatot. A publikációk célja rávilágítani az EU kulcsfontosságú problémáira a biztonság- és védelempoltika területén. Az első cikk az új, komplex kihívásokról szól, illetve bemutatja a legfontosabb EU-s tevékenységeket ezen a területen (civil missziók az Unión kívül, a Védelmi Alap és a strukturált együttműködés a tagállamok között). A második, a katonai mobilitás fontosságát és a határvédelmet emeli ki, illetve bemutatja az EU Akciótervet. A harmadik írás a PESCO-val foglalkozik, az utolsó pedig a civil missziókról szól.

Az EUBAM líbiai missziójának vezetője, Vincenzo Taglieferri felvázolta a Líbiai helyzetet a vele készített interjúban. Az EUBAM segítségére van Líbiának a bűnüldözésben, határigazgatásban, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban. A válaszokban Taglieferri kitért a civil biztonsági szektor és az emberi jogok megsértésének kérdésére is, illetve hangsúlyozta, hogy a misszió legfontosabb célja a stabilitás megteremtése az államban.

Emanuel Macron, Franciaország elnöke az éves francia nagykövetek konferenciáján kijelentette, hogy Európa már nem támaszkodhat az USA-ra a katonai védelem területén. Az elnök szorgalmazza a szorosabb védelmi kooperációt, illetve az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokat a védelmi kérdésekről, mivel Oroszország magatartása az EU keleti tagállamainak ad aggodalomra okot. Macron kezdeményezéseit Németország kancellárja, Angela Merkel is támogatja, nagyobb kötelezettséget vállalva a védelmi szférában.

A tájékoztatás szerint a hatóság a Viapharma Bt. vállalkozás által csomagolt, kapszulázott termékeket a forgalomból visszahívta, és az étrend-kiegészítő csomagolási tevékenységet azonnali hatállyal felfüggesztette.

A közleményben a Nébih felidézi, hogy augusztus végén tartottak ellenőrzést a fővárosi étrend-kiegészítőket csomagoló és kapszulázó vállalkozásnál.

Az ellenőrzés során a hatóság összesen 37 tétel – 781 kilogramm tömegű – nem nyomon követhető étrend-kiegészítőt, illetve jelöletlen, továbbá lejárt minőség-megőrzési idejű étrend-kiegészítő alapanyagaként szolgáló port és kapszulát vont ki a forgalomból. Az érintett alapanyagok az ügyvezető elmondása szerint Kínából származtak, amelyekből elsősorban potencianövelő, valamint kovaföld étrend-kiegészítő termékeket készítettek – közölte a Nébih.

Az érintett késztermékek listája elérhető a Nébih honlapján.

Az öt napig tartó vizsgálatot újabb lengyel jogsegélykérelem alapján szervezték meg. Petrenko korábban elmondta, hogy lengyelek eddig már 11 alkalommal dolgoztak Oroszországban a katasztrófa tárgyi bizonyítékaival, részvételükkel többször megvizsgálták mind a repülőgép lezuhanásának helyszínét, mind pedig a jármű maradványait. A szóvivő ismételten kitért arra a Varsóban hangoztatott feltételezésre, miszerint a gépen robbanás történt.

“A számos, mind orosz, mind lengyel szakértők által elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a halottakon és a repülőgép roncsain nem volt nyoma robbanóanyagnak. A fizika és az aerodinamika törvényeit ismerő szakértők számára teljesen egyértelmű a gép sérülései alapján, hogy azon robbanás nem történhetett” – mondta.

2010. április 10-én Szmolenszknél lezuhant a lengyel elnöki küldöttséget szállító Tu-154M-es repülőgép. A különgép a szovjet NKVD által lengyel katonatisztek ellen elkövetett katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre vitte utasait. A katasztrófában 96 ember, a lengyel politikai, katonai és szellemi elit számos képviselője vesztette életét, köztük Lech Kaczynski és felesége, Maria.

Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott hivatalosan, hogy a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata.

Az orosz álláspont szerint a kormányközi bizottság az ügy kivizsgálásáról készített 2011-es jelentésében a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tette felelőssé, akik a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kiadott többszöri figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók egy tartalék repülőtérre leszállni. Ezzel Moszkva az ügyet tisztázottnak tekintette.

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlott 2016 nyarán egy zárkában töltötte korábban kiszabott büntetését a Budapesti Fegyház és Börtönben. Az elsőrendű vádlott csalás miatt került be az intézetbe, ahol megegyezett zárkatársával abban, hogy onnan hasonló bűncselekményeket követnek el. A tervükbe mindketten bevonták élettársukat, továbbá az egyikük az édesanyját, a másik vádlott pedig egy korábbi börtöntársát is.

A vádlottak a zárkából intézték a telefonhívásokat. Az egyik rab a sértetteket – valamelyik hozzátartozójuknak kiadva magát – jellemzően azzal hívta fel, hogy bajban van, megverték, fogva tartják, és pénzre van szüksége, különben megölik. Amikor a sértett hajlandó volt pénzt vagy ékszert átadni, ezt az elítéltek jelezték kinti társaiknak, ők intézték az átvételt. Volt olyan eset is, amikor az egyik vádlott a fogvatartó szerepében telefonált, és a sértettet fenyegetően felszólította, hogy fizessen, különben a fiát nem engedik el.

Az ügynek 35 sértettje van, közülük többen rájöttek a csalásra vagy legalább gyanakodtak, ezekben az esetekben a bűncselekmény meghiúsult. A vádlottak azonban még így is több millió forint kárt okoztak.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni román ügyészség (DIICOT) szerdai közleménye szerint a 48 éves nőre a gyermekvédelmi hatóság bízta rá beteg testvére 8 és 14 éves gyermekeinek a nevelését, de különös kegyetlenséggel bánt velük, és pornográf jelenetekben való szereplésre is kényszerítette őket.

A közlemény szerint a gyanúsított egyebek között arra kényszerítette a nyolcéves kisfiút, hogy húsz órán keresztül térdeljen étlen-szomjan előrenyújtott kézzel, és azzal fokozta a kínzást, hogy ezt bekötött szájjal, téli, kinti öltözetben, egy befűtött kályha mellett kellett tennie. A kínzási és pornográf jelenetekről a kisfiú 14 éves testvérének kellett felvételeket készítenie. Az ügyészség a kedden tartott házkutatás során lefoglalta a felvételeket, amelyeket a gyanúsított és tettestársa később másokkal is megosztott. Az ügyészség szerint az embertelen és különösen kegyetlen büntetések súlyosan veszélyeztették a kiskorú fizikai, intellektuális és morális fejlődését.

A 48 éves nőt 19 éves tettestársa jelentette fel. Az ügyészség a nő előzetes letartóztatását kezdeményezte.

A szakadár DAN hírügynökség jelentése szerint mintegy kétszázezren vettek részt a Donyeck központjában megrendezetett gyászmeneten. A Novosztyi Donbasza helyi hírportál arról számolt be, hogy több tucatnyi autóbusszal szállították a környező településekről Donyeckbe az embereket a rendezvényre, az egyetemistáknak és a közalkalmazottaknak pedig “melegen ajánlották” a részvételt. A nagyarányú részvétellel Zaharcsenko lakossági támogatottságát akarta a helyi szakadár vezetés demonstrálni. Az utóbbi időben ugyanis az a hír terjedt el, hogy Zaharcsenko népszerűsége jelentősen visszaesett a szakadár területen élők körében.

Zaharcsenkót zárt koporsóban egy tüzérségi kocsi platóján vitték végig a város központjából a Donyecki Tenger nevű temetőbe, ahol két másik, szintén merényletben meghalt donyecki szakadár fegyveres, Arszen Pavlov és Mihail Tolsztih is nyugszik.

Közben Pavlo Lisznyanszkij, az ukrán emberi jogi biztos Donyeck és Luhanszk megyei területi megbízottja közölte, hogy a szakadárok által ellenőrzött területeken élőktől származó értesülései alapján a Zaharcsenko elleni merénylet utáni razziákban mintegy ötven embert vettek őrizetbe. Közülük körülbelül tízet azóta elengedtek, 19 ember azonban eltűnt, hollétükről azóta sem tudnak semmit.

Korábban Lisznyanszkij a Facebookon szintén saját forrásaitól szerzett értesüléseire hivatkozva azt írta: négy emberből veréssel kikényszerítették, hogy bevallja, Ukrajna megbízásából ők követték el a merényletet. Forrásai szerint a szakadár hatóságok mihamarabb a közvélemény elé akarnak állni azzal, hogy megoldották a bűnügyet, elfogták az elkövetőket, akik “Kijev megbízását hajtották végre”.

Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombaton újságírók előtt viszont cáfolta, hogy az ukrán félnek köze lenne Zaharcsenko halálához. Leszögezte, hogy az SZBU-nak “nincs információja ukrán diverzánsok” elfogásáról – amit a szakadár hatóságok a robbanás bekövetkezte után alig néhány órával már bejelentettek -, mert “diverzáns csoportot senki nem küldött oda”.

Megismételte, hogy az SZBU-nak két alapvető verziója van a merénylet indítékára: vagy a szakadárok közötti ületi vita, vagy a Kreml áll a háttérben, amely módszeresen iktatja ki mindazokat, akik 2014-ben közreműködtek az orosz csapatoknak a Donyec-medencébe történő bevonulásában. Ez utóbbihoz hozzáfűzte, hogy a közreműködőket vagy Oroszországba viszik, és ott adnak nekik új munkát, vagy likvidálják. “Egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy minden bűnért minket tesznek felelőssé” – jegyezte meg a Zaharcsenko-merénylettel kapcsolatban tett orosz és a szakadár nyilatkozatokra célozva.

Jurij Lucenko ukrán főügyész bejelentette, hogy hivatala lezárja a Zaharcsenko ellen indított bűnvádi eljárást, mivel a vádlott elhalálozott. Hozzáfűzte ugyanakkor: nem osztja azokat a nézeteket, hogy bármiféle empátiát kellene éreznie emberiességből a szakadár vezető halála miatt. Azzal az érzéssel zárják le ügyét, hogy a bűnös megkapta büntetését – mondta. “Az az ember, aki felforgatta saját hazáját, milliókat taszított háborúba és szenvedésbe, rászolgált arra halálra, amely Zaharcsenko életének véget vetett” – szögezte le a főügyész.

Cody Wilson, a Defense Distributed (DD) nevű cég alapító-vezérigazgatója kedden a texasi fővárosban, Austinban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy immár bármilyen vásárló megveheti a cég honlapjáról kiválasztott, térbeli nyomtatóval elkészíthető fegyverek tervfájljait.

A forgalmazást kedden reggel kezdték meg és pár óra alatt mintegy 400 vásárló jelentkezett.

Július végén Robert Lasnik seattle-i szövetségi bíró hozott döntést arról, hogy augusztus 1-jétől meghatározatlan ideig nem érvényes a kormányzat és a fegyvernyomtató programokat készítő és forgalmazó cég között júniusban aláírt engedélyezési szerződés, vagyis a kérdéses számítógépes programokat a cég nem teheti szabadon elérhetővé az interneten. Előzőleg 8 tagállam és a szövetségi főváros, Washington DC főállamügyésze nyújtott be keresetet, kérvényezve a kormány és a DD közötti megállapodás semmissé nyilvánítását, később további 11 állam csatlakozott a perkérelemhez.

Az AP amerikai hírügynökség arra hívta fel a figyelmet: a bírói döntés azt mondta ki, hogy a fegyverek számítógépes tervfájljait nem lehet az interneten hozzáférhetővé és letölthetővé tenni, de arról nem szólt, hogy ne lehetne pénzért forgalmazni. Cody Wilson a sajtótájékoztatón közölte: a cég honlapjáról mostantól nem lehet közvetlenül letölteni a fájlokat, hanem aki a honlapon kiválasztja és megvásárolja, annak e-mailben vagy más módon elküldik a kérdéses tervet. Hozzátette: a szoftvernek nincs előre meghatározott ára, a vásárlók annyit fizetnek érte, amennyit jónak látnak. Elmondta, hogy a vásárlók némelyike kriptovalutában – azaz államoktól és pénzintézetektől független globális digitális pénznemben – fizetett.

A kormányzat eddig nem foglalt állást egyértelműen. Az egy hónappal ezelőtti bírói döntés után Donald Trump Twitter-bejegyzésében csak azt jelezte, hogy “utánanéz az ügynek”. Lasnik bíró hétfőn megerősítette és meghosszabbította a július végén hozott döntését.

Az amerikai politikusokat is megosztja a térbeli nyomtatással előállítható fegyverek ügye. Még az alkotmányban biztosított szabad fegyvervásárlás és -tartás hívei is azt mondják: az internetről letölthető, műanyagból elkészíthető fegyverek veszélyesek, mert nagyon nehezen azonosíthatóak és bárki, még mentális betegséggel küszködő személy is hozzájuthat ezekhez.

Bob Ferguson, az északnyugati Washington állam főállamügyésze – akinek hivatala tartja kézben a 19 tagállam és a szövetségi főváros perkeresetét – kedden bejelentette: Wilson lépése törvényellenes.

Wilson a sajtóértekezleten közölte: arra számít, hogy mostani döntése után több állam is perbe fogja őt, de máris gyűjti a pénzt a jogi védelemhez.