Biztonságpolitika

CSA ATR-72 (OK-MFT, 789-es járat) felszállóban a ferihegyi 31L pályáról. Szerencse is kell a fotózáshoz. Azért lehetett volna élesebb...

Zord

Az izraeli részről kezdeményezett beszélgetés során Putyin azt mondta, hogy az intézkedés megfelel a kialakult helyzetnek. A két vezető folytatta a múlt hétfőn a szíriai légvédelem által lelőtt orosz Il-20-as felderítő repülőgép pusztulása körülményeinek megvitatását, “tekintettel arra, hogy az izraeli hadsereg által a légiereje műveletéről adott információ eltér az Oroszország védelmi minisztériuma által levont következtetésektől”. Az incidensben 15 orosz katona vesztette életét.

“Az orosz fél abból indul ki, hogy éppen az izraeli légierő tevékenysége volt a tragédia fő oka” – áll az orosz elnöki hivatal közleményében.

Az izraeli miniszterelnök ismételten együttérzését fejezte ki az orosz katonák halála miatt.

A nap folyamán korábban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, hogy Oroszország két héten belül Szíriának Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít, amely több mint 250 kilométeres távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képes. Megjegyezte, hogy a gyorstüzelésű Sz-300-as fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik.

“Hangsúlyozom: 2013-ban az izraeli fél kérésére állítottuk le az Sz-300-as rendszer Szíriába szállítását, amely készen állt az elküldésre, a szíriai katonák pedig megkapták a szükséges kiképzést. Mára a helyzet megváltozott. És nem a mi hibánkból” – mondta Sojgu.

Közölte, hogy a szíriai légvédelem harcálláspontjait olyan, eddig csak az orosz fegyveres erőknél rendszeresített, automatizált vezérlőrendszerekkel fogják felszerelni, amelyek szavatolják az orosz repülőgépek azonosítását és a szíriai légvédelem összes eszközének központi irányítását.

A miniszter kijelentette, hogy Oroszország emellett a Földközi-tenger medencéje fölött el fogja fojtani a szíriai területen objektumokat támadó légierő műholdas navigációját, a repülőgépek fedélzeti rádiólokátorait és kommunikációs rendszerét.

“Meggyőződésünk, hogy ezen intézkedések megvalósítása le fogja hűteni a +forró fejeket+, és visszatartja őket az olyan meggondolatlan lépésektől, amelyek kockázatot jelentenek katonáinkra. Ellenkező esetben kénytelenek leszünk a helyzet alakulásának megfelelően reagálni” – mondta.

Putyin hétfőn tájékoztatta Bassár al-Aszad szíriai elnököt azokról a “kiegészítő intézkedésekről”, amelyeket Moszkva a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz katonák védelmében, valamint a szíriai légvédelem megerősítése érdekében tett, beleértve a korszerű Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer átadását.

A tábornok rámutatott, hogy az izraeli harci gépek a hétfői incidens idején azoknak a leszálló útvonalaknak a közelében hajtották végre műveleteiket, amelyet a hmejmími orosz repülőtérre tartó katonai, valamint a polgári utasszállító repülőgépek szoktak használni. A szóvivő szerint a rendelkezésre álló “objektív adatok arról tanúskodnak”, hogy az izraeli vadászpilóták “nem professzionális módon vagy minimum bűnös hanyagsággal” jártak el.

Konasenkov azzal vádolta meg Izraelt, hogy megsértette a 2015-ben megkötött kétoldalú megállapodást a véletlen konfliktusok elkerüléséről Szíria térségében. Rámutatott, hogy az izraeliek gyakorlatilag csak a támadásukkal egy időben, 21 óra 39 perckor figyelmeztették az orosz hadsereget, négy F-16-osuk pedig már 21 óra 40 perckor végrehajtotta a csapást.

Szavai szerint a vadászgépek nem Szíria északi részére sújtottak le, ahogy azt izraeli részről megtévesztő módon bejelentették, hanem a nyugati partvidéken található Latakijára. Ez a körülmény megakadályozta, hogy a Szíria északi részéről visszatérőben lévő Il-20-ast biztonságos területre vezethessék ki.

A tábornok elmondta, hogy az izraeli féllel a kommunikáció orosz nyelven folyt, és az orosz védelmi tárca rendelkezik arról készült hangfelvétellel. Beszámolója szerint az Il-20-ast 22 óra 03 perckor találta el egy szíriai légvédelmi rakéta, és a gép 22 óra 07 perckor tűnt el a radarernyőkről.

A szíriai orosz fél 22 óra 29 perckor közölte az izraelivel, hogy az Il-20-as katasztrófahelyzetbe került, és követelte, hogy az izraeli gépeket vonják ki a társégből, mert ott mentési művelet kezdődik. Izrael Konasenkov tájékoztatása szerint nyugtázta az értesítést, ám légierejének F-16-osai csak 22 óra 40 perckor hagyták el a zónát.

A szóvivő szerint az izraeli légierő parancsnokságának ügyeletes tisztje 22 óra 53 perckor közölte, hogy az izraeli fél megkapta az értesítést az Il-20-assal történt incidensről, a zónát kiürítette, és szükség esetén segítséget ajánl fel.

Konasenkov szerint az izraeli F-16-osok a latakijai támadást követően a szíriai partvidéktől 70 kilométerre járőröztek, rádióelektronikai zavarást alkalmazva, feltehetően egy második csapásra készülve. (Az izraeli légvédelem korábban azt közölte, hogy akkor, amikor a szíriai légvédelem kilőtte rakétáit, az izraeli gépek már visszatértek saját légterükbe.)

A szóvivő szerint az izraeli gépek egyike 21 óra 59 perckor manőverbe kezdett a szíriai partvidék irányába, megközelítve a leszállásra készülő Il-20-ast. Ezt a szíriai légvédelem az izraeli légierő újabb támadásaként értékelte. Konasenkov kijelentette: az izraeli pilótának tudnia kellett, hogy az orosz repülő felülete nagyobb az általa vezetett F-16-osénál, és így a szíriai légvédelem fő célpontjává válik. Szerinte az izraelieknek arról is tudomásuk volt, hogy az orosz és a szíriai fegyveres erőknél eltérő típusú barát-ellenség felismerő rendszert rendszeresítettek, ezért a szíriai radarok az Il-20-ast izraeli vadászgépek csoportos céljaként azonosíthatják be.

Konasenkov szerint Szíria fölött az izraeli és az amerikai légierő merőben eltérő magatartást tanúsít. Oroszország és az Egyesült Államok között ugyanis működik egy kommunikációs csatorna a légi incidensek megelőzése érdekében, amelyen keresztül a felek előre figyelmeztetik egymást arról, ha bevetik légierejüket, ami lehetővé teszi, hogy kizárják az olyan helyzeteket, amelyekben a két fél katonái veszélybe kerülhetnek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország egyszer sem szegte meg az Izraellel megkötött megállapodásokat és nem vetette be a Szíriába telepített légvédelmi eszközeit, annak ellenére sem, hogy egyes izraeli légicsapások potenciális veszélyt jelenthettek orosz katonákra. Konasenkov szerint az orosz fél 310 alkalommal értesítette Izraelt arról, hogy légiereje akciót hajt végre, az izraeliek azonban csak 25-ször intéztek hasonló értesítést az oroszokhoz, akkor is csak közvetlenül a támadás előtt.

A tábornok azt hangoztatta, hogy a Szíria irányában létrejött “konstruktív orosz-izraeli együttműködés” fényében Moszkva számára “nehezen érthető”, hogy mi váltotta ki “Tel-Aviv lépéseit”.

“Ez rendkívül hálátlan válasz arra, amit az Oroszországi Föderáció Izrael Állam és az izraeliek érdekében tett az elmúlt időben” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Izrael és Szíria közötti demarkációs vonalnál nyáron orosz közreműködéssel újították fel az ENSZ-békefenntartók működését, akiket orosz katonai rendészek biztosítnak. Elmondta, hogy Moszkva és Teherán tárgyalásainak eredményeképpen a Golán-fennsíktól 140 kilométerre vontak vissza nehézfegyverekkel felszerelt Irán-barát erőket, valamint hogy az orosz védelmi tárca, amelynek fontos szerepe volt az aleppói zsidó sírok megőrzésében, segédkezik izraeli katonák holttestének fellelésben is Szíriában.

Konasenkov úgy vélekedett, hogy az izraeli katonai vezetés vagy nem értékeli az Oroszországgal fennálló viszony szintjét, vagy nem tart ellenőrzése alatt egyes parancsnokságokat és parancsnokokat, akik tudták, hogy lépéseik tragédiához fognak vezetni. Megfogalmazása szerint az izraeli légierőnek az Il-20-assal kapcsolatos magatartása “túllép a civilizált kapcsolatépítés keretein”.

Pompeo “sajnálatosnak” minősítette ezt a tényt, mert – mint fogalmazott – “a világban vannak területek, amelyeken közösek az érdekeink”. Ezek között említette a terrorizmus elleni küzdelmet. Fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy a két országnak csak az érdekei közösek, nem pedig az értékrendjük.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump is megpróbálta visszaszorítani “Oroszország rosszindulatú tevékenységét”.

Pompeo az NBC televízió Találkozz a sajtóval című, szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában megállapította, hogy Moszkva “nem volt segítőkész” sem Ukrajnában, sem Szíriában.

A tárcavezető szólt arról is, hogy Washington Oroszországot is felelősnek tartaná, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök vegyi fegyvert vetne be. Leszögezte, hogy amennyiben ez megtörténik, az Egyesült Államok azonnal vizsgálatot indít és felelősnek fog tartani mindenkit, aki megsérti a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezményt.

Az új létesítmény célja egyrészt az európai országok teljeskörű kiszolgálása a Dahua partnere által működtetett disztribúciós központtal és logisztikai tevékenységgel, másrészt a cég fő tevékenységi körét alkotó CCTV (videomegfigyelő eszközök) összeszerelése és azok egyedi igényekhez igazítása.

A projekt szakaszos implementációval valósul meg: a raktározást és gyártást követően a tevékenység kiegészül egyéni igények kiszolgálására kialakított szolgáltatásokkal, páneurópai logisztikai és beszerzési szolgáltatásokkal.

A cég a kezdeti háromezer négyzetméter alapterület jelentős növekedésére számít a következő két évben üzleti terjeszkedési várakozásaiknak megfelelően. Előrejelzéseik alapján napi ötszáz darab rögzítő és 700-900 darab kamera összeszerelése a rövid távú cél. A logisztikai tevékenységhez kapcsolódóan 2020-ig olyan ellátási láncot szeretne a Dahua létrehozni, amely havonta 150-250 ezer szállítmányt képes kezelni. Az új helyi operáció lehetővé teszi a Dahua számára az európai ügyfelek jobb magasabb színvonalú kiszolgálását egy komplexebb szolgáltatási csomagon, professzionális folyamatokon és rövidebb kiszállítási időn keresztül.

„A Dahua európai ellátási központja kulcsszerepet játszik a Dahua Technology európai növekedési stratégiájában. A magyarországi összeszerelő- és a disztribúciós központ létrehozása kulcsfontosságú lépés az európai ügyfelek versenyképes kiszolgálása érdekében”- mondta Jason Zheng, a Dahua Kínán kívüli országaiért felelős operációs igazgatója.

Az emberiség történelme során visszatérő jelenség a fiatalkorúak harctéren való alkalmazása. Gondoljunk akár a bibliai Dávidra, a 7 éves koruktól harcosnak edzett spártaiakra, a lovagkor apródjaira, a Hitlerjugend fanatikus fiataljaira, vagy manapság az Iszlám Állam által sokszor erőszakkal elhurcolt és kiképzett gyermekekre –mindegyikükre illik az UNICEF fogalommeghatározása.

A gyermekkatonákat alkalmazó országok névsorát az ENSZ által minden évben kiadott, úgynevezett „Szégyenlistán” találjuk meg. A Child Soldiers International világindexe alapján napjainkban legalább 46 állam toboroz 18 éven aluli fiatalokat hadseregébe, és 2016 óta legkevesebb 18 fegyveres konfliktus aktív résztvevői voltak gyermekek a világon.

A katonaként szolgálatot teljesítő fiatalkorúak több helyen már 8 éves koruktól a kormányzati fegyveres erők, vagy pedig az ezek ellen megalakuló csapatok szerves részét képezik. Legjellemzőbb, hogy a fiúgyermekek a peremvonalon harcolnak, öngyilkos küldetéseket hajtanak végre, vagy akár kémkedésre is utasíthatják őket, míg a lányokat főként szexrabszolgaként használják ki. Legtöbbjüket erőszakkal szakítják el családjaiktól, azonban vannak, akik kétségbeesésükben, a túlélésük zálogaként, önként állnak katonának.

A gyermekkatonák létszáma elsősorban a könnyűfegyverek elterjedése miatt emelkedik. Míg a múltban a nagy súlyú fegyverek kezelése felülmúlta egy gyermek fizikai képességeit, addig korunk csökkentett tömegű és egyszerűsített szerkezetű gépkarabélyai (amerikai M-16, szovjet AK-47) már a korukból kifolyólag gyengébb fizikummal rendelkező fiatalok számára is könnyedén alkalmazhatók, ráadásul olcsón beszerezhetők. Például már egy, a tízes éveinek elején járó gyermek is képes a fegyver rövid idő alatt történő szakszerű szétszedésére, összerakására, majd használatára. Az elhalálozási adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy nem csupán tapasztalatlanságuk és fizikai alkalmatlanságuk miatt hal meg arányaiban több fiatalkorú, mint felnőtt a harcmezőn, hanem mivel elősorban a robbantással járó öngyilkos küldetések nagy részét is a gyermekeknek kell teljesíteniük. A gyerekkatonák halottjainak 39%-a végzi ilyen feladat áldozataként, 33%-uk gyalogos katonaként, míg 18%-uk elhalálozásálért az úgynevezett „inghimasi” műveletek (melyek során az „áldozatok” – mielőtt öngyilkos robbantást követnek el – karabéllyal a kezükben pusztítják ellenségeiket egészen a tár kiürüléséig) a felelősek. A fennmaradó 10% a rossz higiéniai és egészségügyi körülmények, a nem megfelelő élelmiszerellátás és bánásmód miatt veszíti életét.

Nehéz, szinte lehetetlen feladat meghatározni a gyermekkatonák számát. Míg az ENSZ 2018-as statisztikai adatai alapján a számuk több tízezerre, addig a Human Right’s Watch idei kimutatásai alapján több százezerre tehető. Megdöbbentő tény, hogy a Közel-Keleten rohamos mértékben nő a katonai szolgálatra alkalmazott fiatalkorúak száma. A 2015-ös adatok a 2014-es kétszereséről számolnak be, és bár nem ilyen radikális mértékben, de létszámuk nagymértékű növekedése napjainkban is megfigyelhető (óriási szerepet játszik a tendencia fenntartásában az Iszlám Állam és más terrorszervezetek is).

Több olyan közösség működik napjainkban, melyek feltett célja a gyermekkatonák megmentése, számuk növekedésének megállítása, illetve létszámuk csökkentése. A Child Soldiers International emberi jogi szervezet egy olyan világ megteremtéséért küzd, melyben nem használnak gyermekeket háborús célok elérésére. Ennek érdekében igyekszik széleskörű közösségek figyelmét felhívni a problémára, segíti a megmentett gyermekek társadalomba történő reintegrációját, valamint nagy hangsúlyt fektet az országok vezetésének meggyőzésére, hogy ne alkalmazzanak katonai célokra gyerekeket. E szervezet nevéhez köthető az OPAC létrehozása, melyet 2002 óta egyre több állam ír alá és támogat.

Érdemes kiemelni a WAR child jelentős tevékenységét is. Fő célja a volt gyermekkatonák és családjaiknak az újraegyesítése, valamint a fiatalok társadalmi reintegrációjának elősegítése. A szervezet tevékenységét szakképzett pszichológusok segítik, akik csoportos foglalkozásokon keresztül igyekeznek segíteni a fegyveres szerveknél szolgált gyermekeken. A szakemberek olyan, a mindennapi életben alkalmazandó készségekkel kapcsolatos képességek kialakítására is törekednek, mint a békés vitarendezés, a pozitív gondolkodás, illetve a fiatalok jövőjének tervezésével kapcsolatos döntéshozatal. Míg a fiatalabb gyermekeket segítik az iskolarendszerbe való visszailleszkedésben, addig az idősebbek számára szakképzéseket biztosítanak, így könnyítve a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket. A pszichológusok látogatásának száma a helyzet javulásával csökken, míg végül, amikor a gyermek már újra a társadalom szerves, építő részeként tekint magára, megszűnik. Ez utóbbi gondolat utópikus jegyeket hordoz magában, hiszen rengeteg fiatal még a rehabilitáció után is rendkívül súlyos helyzetben van, és a későbbiekben is csak egy kis részük találja meg helyét a külvilágban.

Angela Merkel kancellár – a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke – “helyesnek és szükségesnek” tartja az áthelyezés körüli kérdések áttekintését és egy “tartós megoldás” kidolgozását – közölte a kormányfő szóvivője.

Steffen Seibert hozzátette, hogy Merkel az üggyel összefüggésben felvette a kapcsolatot Horst Seehofer belügyminiszterrel, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével és Andrea Nahles-szel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével.

A három pártelnök kedden abban állapodott meg, hogy Hans-Georg Maassen a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálattól a belügyminisztériumhoz kerül államtitkárnak.

A BfV vezetőjének távozását az SPD követelte, mert Maassen kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német férfi megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt.

Az ügy koalíciós válsághoz vezetett, és az SPD elnöke ugyan elfogadta, hogy a BfV elnökét nem leváltják és nyugdíjazzák, hanem “felfelé buktatják” – a belügyminisztériumnak alárendelt hivataltól a tárcához helyezik és jóval magasabb tisztségbe, államtitkárnak nevezik ki -, de a megállapodás felháborodást váltott ki a szociáldemokratáknál. A tiltakozás különösen akkor vált erőssé, amikor kiderült, hogy Seehofer egy SPD-s kötődésű államtitkárt nyugdíjaz, hogy “helyet csináljon” Maassennek.

Az SPD elnöke egy pénteken kiszivárogtatott levélben pártelnök kollégáinak azt írta: “sok ember igazságérzetével nem fér össze, hogy Maassen urat leváltják, de rögtön elő is léptetik”.

“A túlnyomórészt negatív lakossági reakciók is azt mutatják, hogy tévedtünk, a (kormány iránti) bizalom helyreállítása helyett még többet veszítettünk a bizalomból” – tette hozzá Nahles. Seehofer is hajlandó a döntés újratárgyalására. Egy pénteki nyilatkozatában kiemelte, hogy “érdemes ismét tanácskozni, ha lehetséges az egyetértésen alapuló megállapodás”.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök kedden kutatták át a férfi baksi ingatlanát. A kukorica közé rejtve több mint százötven tő, két-három méter magas, gondozott kendernövényt találtak. Az adatgyűjtés megállapította, hogy a férfinak a közelben van egy másik háza is, ahol egy fóliasátorban szintén tucatnyi indiaikender-palántát nevelt.

A kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárásban a férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását – tudatta a százados.

A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el.

Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, illetve egy személy esetében az utca neve is szerepel.

“Feltettük a Csisztiliscsébe Ukrajna alkotmányának és állampolgársági törvényének első öt megsértőjét. Megerősített minden adat a megjelölt ukrán állampolgárok törvénytelen magyar állampolgárságának birtoklásáról” – közli a Mirotvorec a Facebookon.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy videofelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt. Közölte: a tervek szerint szeptember 26-án tárgyal Szijjártó Péterrel az ügyről New Yorkban. Ez nem konzuli, hanem politikai ügy – idézte a minisztert az UNIAN hírügynökség.

A magát függetlennek tartó Mirotvorec olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a “hazaáruló” minősítés.

A weboldal 2015 áprilisában közzétette Olesz Buzina író és újságíró, illetve Oleh Kalasnikov oroszbarát parlamenti képviselő adatait is. Néhány napra rá mindkettejüket megölték. Miután újságírók adatai is felkerültek a honlapra 2016 júniusában a G7-tagországok kijevi nagykövetei közös közleményükben arra szólították a weboldal működtetőit, hogy távolítsák el a sajtósok személyes adatait. Másnap Petro Porosenko ukrán elnök sajtótájékoztatóján elítélte az adatközlést, de hangsúlyozta, hogy rendkívül korlátozottak a lehetőségei, hogy befolyást gyakoroljon a Mirotvorecre.

Halasz: nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól
Nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól – jelentette ki Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója pénteken az unn.com.ua ukrán hírportálnak. Jaroszlav Halasz furcsának nevezte, hogy ilyen nagy visszhangja lett annak a titokban készült videónak, amelyen a magyar állampolgársági eskütétel látható a beregszászi magyar konzulátuson. Halasz szerint Ukrajnának el kell döntenie, engedélyezi-e a kettős állampolgárságot vagy megtiltja. Az ország ugyanis hét éve válaszúton áll, hiszen egyfelől az alkotmányban az áll, hogy egy (vagy egységes) ukrán állampolgárság van, de nincs törvényben szabályozva, mi legyen azokkal, akik második állampolgárságot szereznek – fejtette ki. Megjegyezte, ha az alaptörvény ezt tiltja, azt világosan törvénybe kell foglalni azzal a mechanizmussal együtt, amely meghatározza, mit kell tenni a kettős állampolgárok esetében.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét, A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.

Ziobro

Közvetlenül a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa után kellett volna bonctani vizsgálatokat végezni, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ezért az előző lengyel kormányt terheli – reagált Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a kihantolások kapcsán Varsót elmarasztaló ítéletre.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.

Ziobro miniszter, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség “azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.

Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek “túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.

Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász “kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok “egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség “azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.

Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek “túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.

Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász “kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok “egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Immár harmadjára találkozott egymással a két országrész vezetője, Kim Dzsong-Un és Mun Dzse-In államfő, annak érdekében, hogy előmozdítsák a félsziget fegyvermentesítését. Megállapodás született további pufferzónák kialakításáról, valamint arról, hogy október elsejétől a demilitarizált övezet közvetlen közelében közösen számolják fel a polgárháború idejéből még fennmaradt harceszközöket. A Korea-közi kapcsolatok fejlődése kedvezően hatott Észak-Korea Egyesült Államokhoz kötődő viszonyára is. 

Szeptember 19-én Phenjanban észak-koreai és dél-koreai védelmi miniszterek egyezményt adtak ki arról, hogy a két országrészt elválasztó katonai demarkációs vonaltól (Military Demarcation Line–MDL) visszavonják tüzérségi erőiket, valamint felfüggesztik az ezred szintű manőverezési és tüzérségi hadgyakorlatokat a vonaltól számított 10 km-es körzetben. Ezzel a lépéssel elméletben csökkentik a meglepetésszerű támadás lehetőségét és megelőzhetik a határmenti gyakorlatok véletlen károkozása miatti konfliktusok háborús agresszióvá eszkalálódását. A megállapodás azt a törekvést is előrevetíti, hogy további légi és tengeri fegyvertilalmi zónákat alakítsanak ki, amely tiszteletben tartását egy közösen felállított katonai bizottság felügyelné.

Az ellenőrző bizottság felállítása, és a demilitarizált zóna közös ellenőrzés alatt álló területén (a panmindzsoni közös biztonsági terület–Joint Security Area) állomásozó észak- és amerikai-dél-koreai határőrök leszerelése fontos előrelépés a két országrész közti bizalomépítés tekintetében. A tervek szerint november elsejére vezetik be a repüléstilalmi övezetet a szárazföldi határ mentén. A katonai fenyegetettséget a felek a Sárga-tengeren is csökkentik, felfüggesztik a haditengerészeti gyakorlatokat és megkezdik a hadihajók kivonását az északi korlátozó vonal (Northern Limit Line–NLL) közeléből, amely a szárazföldi demarkációs vonal meghosszabbítása és de facto tengeri határként szolgál a két országrész között. A Koreai-félsziget ezen nyugati tengerszakaszán gyakoriak az északi tüzérségi hadgyakorlatok és tengeralattjáró aktivitás miatti összetűzések, amelyeket mindeddig sikerült kezelni, azonban az igazán hatékony prevenciót a bizalomépítés második fokaként, a gyakorlatokkal kapcsolatos információmegosztással és az átláthatóság biztosításával lehetne garantálni, amelyre jelenleg még nincs kilátás. Az NLL tengerszakaszon az új bilaterális egyezmény alapján csak a járőrözés, illetve a halászati és az ezt felügyelő tevékenység megengedett. Az áprilisi panmindzsoni nyilatkozatban foglaltak szerint a Sárga-tengeren sor kerül egy „tengeri béke övezet (maritime peace zone)” kialakítására is, ahol közös halászati zónát jelöl ki a katonai bizottság. A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése mellett ez elősegítheti a tengeri határszakasz pontos helye körüli viták rendezését is.

A törékeny Korea-közi kapcsolatok további fejlődése kedvezően hatott az USA és Észak-Korea bilaterális viszonyára is, amely Mike Pompeo külügyminiszter phenjani látogatásának júliusi lemondása óta stagnált. Trump elnök kilátásba helyezett egy újabb személyes találkozót Kimmel, amelyet a dél-koreai elnök is szorgalmazni kíván jövő heti washingtoni látogatása során. Az újabb találkozó és a nukleáris mentesítéssel kapcsolatos párbeszéd újbóli megindítása komoly előrelépés a Kim-rezsim részére, mert erősíti az államalakulat legitimációját azzal, hogy az USA egyenrangú tárgyalópartnerként kezeli. Az észak-koreai vezetők hosszú évtizedek óta igyekezenek kivívni a rezsim fennállásának hivatalos nemzetközi elismertségét, amelyet sok állam, köztük az USA-val szövetségben álló Japán sem ismer el a koreai háborút lezáró békeszerződés hiányában.

/Lektorálta: Bartók András/

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl. A 2015-ben hatalomra jutott lengyel kormány szerint a korábbi megállapításokkal szemben nem baleset történt, ezért új vizsgálatot rendeltek el, amelynek keretében ismét megvizsgálták a földi maradványokat.

A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen, és a döntés ellen nem is fellebbezhettek, ezért végül tavaly az EJEB-hez fordultak.

A strasbourgi bírák kimondták, hogy a szmolenszki katasztrófa hatékony kivizsgálásának fontosságát számításba kell venni, azonban a lengyel törvény nem biztosított felülvizsgálati lehetőséget ez ellentétes érdekek ütköztetésére, a panaszosokat így “megfosztották a minimális szintű védelemtől is”.

Elsőfokú ítéletében a törvényszék megállapította: a hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a családi élet tiszteletben tartásáról szóló, 8-as cikkét, és ezért fejenként 16 ezer euró (5,2 millió forint) kártérítést ítélt meg a panaszosoknak.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, még mindkét fél fellebbezhet.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.

A fentanil nevű mérget egy Kínából érkező, fitnesz terméknek feltüntetett dobozban találták. Ez a szintetikus ópiát nemcsak a kábítószert fogyasztókra életveszélyes, hanem az áruforgalmon keresztül érkező csomagokkal érintkező emberekre is. A fentanilból kettő milligramm is halálos lehet, ami nagyjából egy gramm heroinnak felel meg – írták a közleményben.

A tájékoztatás szerint a kábítószert a NAV Repülőtéri Igazgatósága kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt lefoglalta és feljelentést tett a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon.

A Washingtoni Egyetem kutatóinak vezetésével az afrikai országok hatóságai által 2011 és 2014 között lefoglalt 38 nagy elefántcsont-szállítmányt elemeztek és megállapították, hogy a három legnagyobb csempészhálózatot a kenyai Mombasából, az ugandai Entebbéből és a togói Loméból működtetik.

Az elefántagyarakból nyert DNS-minták elemzésével a kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki 11 szállítmány között annak ellenére, hogy az orvvadászok az agyarpárokat szétválasztották és a világ különböző részeibe szánt szállítmányokban rejtették el.

A Science Advance folyóiratban közzétett tanulmányban “felfedjük az összefüggést a látszólag elszigetelt lefoglalások között, összekapcsolva azokat nemcsak az ezekben a kikötőkben működő speciális bűnhálózatokkal, hanem az orvvadászokkal és a szállítmányozási hálózatokkal” – mondta Samuel Wasser, az amerikai egyetem biológiai megőrzési központjának igazgatója.

Wasser emlékeztetett arra, hogy előző kutatásukban már azonosították, Afrika mely részein – Tanzánia délkeleti és Mozambik északi térségében, Gabon északkeleti, a Kongói Köztársaság északnyugati és a Közép-afrikai Köztársaság délnyugati területein – működnek a legnagyobb orvvadászhálózatok.

A kutatók eredményei segítik a helyi hatóságokat a hálózatok felgöngyölésében és bizonyítékok gyűjtésében az ellenük folyó bűnperekhez.

A nemzetközi elefántcsont-kereskedelmet 1989-ben betiltották, ám azóta is folyamatosan csökken az afrikai elefántok száma. 2016-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) megállapította, hogy a 2005 és 2011 között elpusztult mintegy 111 ezer elefánt többsége vadorzók áldozatul esett. Becsléseik szerint 2011-ben mintegy 415 ezer elefánt élt Afrikában.

A védelmi minisztérium jelenleg az önkéntes katonai szolgálat létrehozásának törvényi keretein dolgozik. A tárca tervei szerint az önkéntesek erősítik a jövőben a jelenleg körülbelül kétezer fős haderőt. A Pobjeda információi szerint a három hónapos kiképzést évente kétszer szerveznék meg ötven-ötven fő számára.

Montenegrónak 2006 óta csak hivatásos katonákból álló hadserege van, a kötelező sorkatonai szolgálatot akkor törölték el, amikor az ország függetlenné vált Szerbiától. Az Adria-parti ország tavaly csatlakozott a NATO-hoz.

A külügyminiszter közölte: találkozóra hívta az észak-koreai külügyminisztert New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején.

Pompeo tudatta, hogy az Egyesült Államok meghívta Észak-Korea képviselőit Bécsbe egy találkozóra az amerikai kormány különmegbízottjával, Stephen Biegunnal. A miniszter ugyanakkor leszögezte: az Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről folyó tárgyalásokat 2021-ig lezárják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a jövő héten Észak-Koreáról rendezendő vitáját Pompeo elnökli majd.

Donald Trump mielőtt Észak-Karolinába indult a katasztrófa sújtotta vidékeket meglátogatni, újságíróknak dicsérte Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csúcstalálkozóját. Hangoztatta, hogy szerinte “fantasztikus az előrehaladás” az Észak-Koreával folytatott megbeszéléseken.

Délután Twitter-bejegyzésekben reagált arra, hogy a két Korea közös nyilatkozatot írt alá. “Nagyon izgalmasnak” nevezte, hogy a két Korea közösen nyújt be pályázatot a 2032-es olimpiai játékok megrendezéséért. A mikroblog-bejegyzésben megismételte, hogy a koreai háborúban elesett amerikai katonáknak Észak-Koreában lévő földi maradványai vissza fognak térni az Egyesült Államokba.

A falu balkár nemzetiségű lakói megakadályozták, hogy a kabardok lovas menetben vonuljanak át a településen a Kanzsál hegyre az ott 1708-ban lezajlott csata évfordulóján. Az emlékezők végül kerülő úton jutottak fel a csúcsra, de egy részük, visszafelé – máshonnan érkezett, nemzeti lobogókkal felszerelkezett aktivistákkal megerősítve – mégis megpróbált keresztülmenni a falun, ezúttal rendőri kísérettel.

A helyi balkárok úttorlaszokat emeltek, dulakodás tört ki, lövések dördültek el. Az orosz média halálos áldozatokról nem számolt be, de sebesültekről igen. A zavargások átterjedtek a köztársaság falvaira is. A székváros, Nalcsik és Tirnauz közötti autópályát lezárták. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben vizsgálatot indított.

A kabardok, akik a mintegy 860 ezres köztársaság lakosságának valamivel több mint felét adják, a cserkesz (adige) népcsoport 12 törzsének legnépesebbikét alkotják, az északnyugat-kaukázusi adige nyelvet beszélik. A balkár a türk nyelvcsoporthoz tartozó nép, amely Kabard- és Balkárföld lakosságának mintegy 12 százalékát adja. Mindkét etnikum szunnita muszlim vallású.

A XVIII. századi kanzsáli csatában a cserkeszek Kurgoko Atazsukin herceg vezetésével legyőzték Kaplan Gerai krími kánt. Történészek szerint az ütközetnek fontos szerepe volt a kabard, a balkár és az oszét történelemben. A kabard lovasokat 2008-ban sem engedték át Kengyelenen.

A tájékoztatás szerint az Egyél eredetit! Leplezd le az ételed! elnevezésű kezdeményezés célja a kötelező származási nyilatkozatok bevezetése minden élelmiszertermék esetében, a közegészségügy védelme és a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának biztosítása.

Hozzátették, a kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozó döntés csak a javaslat jogi elfogadhatóságát érinti. A bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálta a javaslat tartalmát.

A nyilvántartásba vételt követően egyéves időszak áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az uniós bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell arra. A bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Hans-Georg Maassen a szövetségi rendőrséggel, a közbiztonsággal és a kiberbiztonsággal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik majd államtitkárként. A BfV tevékenységének felügyelete nem tartozik feladatai közé – ismertette a miniszter.

Az államtitkárok száma nem változik a szövetségi kormányt alkotó koalíció egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyomására áthelyezett Maassen érkezésével. A hivatalos nevén szövetségi belügyi, építésügyi és szülőföldügyi minisztérium – a német kormány egyik legszélesebb feladatkörű tárcája – továbbra is nyolc államtitkárral működik majd, mert egyiküket nyugdíjba helyezik.

Seehofer választása Gunther Adler építésügyi államtitkárra esett, aki korábban rendre SPD-s vezetésű tárcáknál dolgozott, és 2004-től 2008-ig az SPD elnökségének irodavezetője volt.

Adler éppen úgy 55 éves, mint Maassen. Menesztéssel felérő nyugdíjazását több vezető szociáldemokrata politikus felháborodással fogadta. Horst Seehofer lépése “provokáció”, és “veszélyezteti a politikai kultúrát” – mondta Boris Pistorius, az alsó-szászországi tartományi kormány szociáldemokrata belügyminisztere.

SPD-s körökben felzúdulást okozott az is, hogy Maassen – akinek fizetése az új pozíció révén a minisztériumnak alárendelt BfV vezetőjeként kapott havi 11 577,13 euróról (3,8 millió forint) 14 157,33 euróra emelkedik – államtitkárként folytathatja tevékenységét. A reakciókra jellemző a párt korábbi elnöke, Sigmar Gabriel Twitter-bejegyzése, amely szerint ha az előmenetel feltétele a lojalitás és a hozzáértés hiánya, akkor nem csak Maassen előtt áll fényes jövő, hanem Seehofer előtt is, aki akár az ENSZ főtitkári tisztségét is elnyerheti.

Seehofer tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem tartotta szükségesnek és indokoltnak Maassen áthelyezését, az álláspontja szerint kiváló államigazgatási szakember csak azért nem maradhat a BfV vezetője, mert az SPD megvonta tőle a bizalmat. Elmondta, hogy a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat élére még nem találtak új embert. Az utód kijelöléséig Maassen irányítja a szervezetet.

A BfV vezetőjének leváltását az SPD – és több ellenzéki párt – azért követelte, mert kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos cselekmény történt. A BfV vezetője egy lapinterjúban úgy vélte, a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet az emberölésről, amellyel menedékkérőket gyanúsítanak.

Arról is szólt, hogy az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászatok történtek Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Angela Merkellel, aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.