Biztonságpolitika

Simicskó István a gimnáziumban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: azzal, hogy a katolikus egyház fenntartásában működő iskola csatlakozik a kadétprogramhoz, tovább szélesíti azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kiskunmajsán és a környéken élő családoknak tud nyújtani.

A kadétprogram újabb lehetőség arra, hogy az alaptörvényben deklarált célt, mely szerint a haza védelme nemzeti ügy, el tudjuk érni. A kezdeményezés a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program része, komoly az érdeklődés iránta, számos iskola csatlakozott már a programhoz – tudatta Simicskó István.

A képzés része az elsősegélynyújtás, az életmentés, a tájékozódási készség javítása, az önvédelmi képességek erősítése vagy a sportlövészettel való megismerkedés. A foglalkozásokon katonák is részt vesznek, a program legfontosabb célja nem feltétlenül a jövő katonáinak kiképzése, sokkal inkább az, hogy a hazaszeret érzését kialakítsa a gyerekekben – mondta a kormánybiztos.

Farkas Zoltán, a Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, tavaly merült fel az ötlet, hogy az iskola csatlakozzon a kadétprogramhoz. Az elképzelést a tantestület, a város vezetése, és a fenntartó katolikus egyház is támogatja. Amennyiben október végéig az Emberi Erőforrások Minisztériuma és honvédelmi tárca is támogatja a tervet elkezdődhet a tantervek és tanmenetek előkészítése, és a beiskolázási kampányt követőn szeptemberben elindulhat a kadétképzés az intézményben.

Richard Grenell közleménye szerint az Egyesült Államok hadseregének vezetése pénteken bejelentette, hogy 2020-ig mintegy 1500 katonát telepítenek a több mint 33 ezer főből álló németországi alakulatokhoz.

A katonákat tartósan állomásoztatják majd Németországban, ahová családjukkal együtt érkeznek. Feladatuk “a NATO és az európai biztonság erősítése” – áll a közleményben.

A nagykövet kiemelte, hogy az amerikaiak elkötelezettek a transzatlanti szövetség erősítése mellett, amihez Donald Trump elnök “nagymértékben hozzájárul az Egyesült Államok védelmi képességének növelésével”.

A német védelmi minisztérium üdvözölte a döntést. A Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámának növelése “a transzatlanti kapcsolatok életerejét és a közös biztonság iránti elkötelezettséget jelzik” – közölte a tárca vezetője, Ursula von der Leyen.

A NATO európai jelenlétének erősítése 2014 óta van napirenden, amikor Oroszország bekebelezte az ukrajnai Krím félszigetet, és oroszbarát szakadárok fegyveres konfliktust robbantottak ki Ukrajna Oroszországgal határos keleti részén.

Az amerikai diplomata Szíriához és szövetségeseihez, Oroszországhoz és Iránhoz intézett figyelmeztetésében leszögezte: az Egyesült Államok “nagyon egyértelmű álláspontot” fejtett ki Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt, amikor a szíriai konfliktus “veszélyes eszkalációjának” minősített minden támadást az északnyugati szír tartomány, Idlíb ellen.

Haley hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad szír elnöknek le kell állítania készülő offenzíváját, és szerinte Oroszországnak és Iránnak megvan a hatalma ahhoz, hogy elejét vegye “ennek a katasztrófának”.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy Idlíbben mintegy 40-45 “fegyveres banda” van. Megemlítette a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoportot – korábban an-Nuszra Front -, amelynek orosz becslések szerint mintegy 16 ezer tagja van, de közülük 13 ezren készen állnának megbékélésre vagy legalábbis tartós tűzszünetre.

Staffan de Mistura, a világszervezet szíriai különmegbízottja a BT-tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak “ultimátumot” az Idlíbben harcoló lázadóknak, köztük terrorcsoportok tagjainak is, annak érdekében, hogy lehetővé váljék “evakuációs folyosók” létrehozása, vagyis olyan útvonalak kiépítése, ahol a térségben élő mintegy hárommillió civil lakos kimenekíthető.

A különmegbízott szerint az ultimátummal egyidejűleg “kötelezettségvállalást” kellene kérni Szíriától és Oroszországtól arra, hogy -ahogy fogalmazott – “nem indítanak katonai támadást” Idlíbben. Egy ilyen, az ENSZ által támogatott tervhez Oroszország mellett Törökországnak is garanciát kellene adnia – hangsúlyozta Staffan de Mistura. Törökország a szíriai ellenzéket támogatja a konfliktusban.

Az ENSZ közbenjárását sürgette az ellenségeskedések beszüntetése végett a világszervezet humanitárius részlegének vezetője, John Ging is. Ő a civilek védelmének garantálását és a humanitárius segítség eljuttatását nevezte elsődleges feladatnak. Egyúttal a humanitárius segítséghez szükséges pénzalapok “feltöltését” szorgalmazta.

A BT-tanácskozáson felszólalt Francois Delattre francia ENSZ-nagykövet és Bassár Dzsafári, Szíria ENSZ-képviselője. A francia diplomata “humanitárius és migrációs késleltetett bombának” minősítette az idlíbi helyzetet, a szíriai ENSZ-nagykövet pedig jelezte, hogy kormánya tervezi a civilek kimenekítését a harci övezetekből, ugyanúgy, ahogyan azt Aleppó ostrománál is megtette.

A gyerekek a településüktől mintegy 75 kilométerre nyugatra fekvő Szkadovszkban és környékén pihennek a majd két hétig. A határ menti csaplinkai és kalancsaki járásban péntektől szünetel a tanítás és az óvodák is zárva tartanak.

Andrij Horgyejev, Herszon megye kormányzója pénteken a Facebookon azt írta, hogy a dél-ukrajnai megyében nincs ok a pánikra. Megerősítette ugyanakkor, hogy 37 határőr rosszul lett, főként hányingerre és szédülésre panaszkodtak, közülük ötöt Odesszába szállítottak kórházba.

Péntekre a légszennyezés miatt leállították a határforgalmat a kalancsaki és a csaplinkai átkelőn, hogy a határőrök ne legyenek kitéve egészségi kockázatnak. Most csak egy, a csongari átkelő működik a belső ukrajnai területek és a Krím közötti adminisztrációs határon.

A két átkelőnél speciális védőmaszkban szolgálatot teljesítő határőrök csak rendkívüli esetekben engedélyezik az átkelést, beleértve azt, ha a krími környezeti katasztrófa elől érkeznek menekülők. Az UNIAN értesülése szerint a kalancsaki átkelőn eddig csak egy háromtagú család jött át a Krímből Herszon megyébe.

Több mint egy hete jelentek meg az első hírek az ukrán médiában arról, hogy a Krím északi részén, Armjanszk településen és környékén a helybeliek szerint a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és torkukban.

A krími hatóságok szerint a Dmitro Firtas ukrán oligarcha tulajdonában lévő armjanszki Krimszkij Titan nevű vegyi üzemből került ki káros anyag – vélhetően valamilyen kénvegyület – a levegőbe, valószínűleg a szárazság miatt.

A krími kormány viszont csak kedden ismerte el nyilvánosan azt, hogy Armjanszk levegőjében meghaladta a megengedett normát a káros anyagok mértéke.

Az UNIAN pénteki helyszíni riportjában arról írt, hogy míg a Krím félszigetre utazók szerint az ukrán média “felfújja” a krími környezetszennyezést, a Krímben élők arra panaszkodnak, hogy alig kapnak tájékoztatást a helyi hatóságoktól az armjanszki helyzetről, és az Krím északi részén élők aggódnak a légszennyezés terjedése miatt.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, az adóhivatal munkatársai próbavásárlást tartottak a makói piacon, ám nem kaptak bizonylatot a megvett almáról. Az ellenőrzésen kiderült, hogy az eladásra kínált, több mint egy tonna különböző gyümölcs és zöldség eredetét, származását az árus nem tudta igazolni, ezért a NAV munkatársai értesítették a kormányhivatalt.

A kormányhivatal kiérkező munkatársa megállapította, hogy az áru jelöletlen, így kockázatosnak minősítette a szállítmányt, ezért azt zár alá vette, és elrendelte az élelmiszerek megsemmisítését. A várható bírság összege elérheti az egymillió forintot – tudatta az alezredes.

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan zöldséget a pénzügyőrök átadták a Szegedi Vadasparknak.

A tveri 224. repülőegység An-124-esének gyomrában ma hazaérkezett Kecskemétre a honvédség első négy Mi-24-ese (2V + 2P), melyet Oroszországban, a Vertoljoti Rosszii pétervári 419. ARZ-jében nagyjavítottak és bizony...tényleg korszerűsítettek. Újabb nagy lépés afelé, hogy több mint öt év kihagyás után a típus újból aktív szolgálatba állhasson idehaza.

Kipakolás, ezúttal a Ruszlán gyomrából nézve.

A beépített új kijelzők...

...a navigációval, kommunikációval kapcsolatos funkciókhoz biztosítanak integrált hozzáférést.

Zord

Petőfi Attila, a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a férfi a gyilkosság helyszínének közelében töltötte gyerekkorát, majd asztalosnak tanult, de nem dolgozott a szakmájában, később hajléktalan lett, lopásokból tartotta fenn magát.

Petőfi elmondása szerint a rendőrség először a nő környezetét derítette fel, 240 embert vizsgáltak át, de ez nem hozott eredményt. Ezután olyan férfiakat kerestek, akik a helyszínhez köthetők, és ad-hoc módon követhették el a gyilkosságot.

A gyanúsítottak számát 330 ezerről 1800-ra csökkentették, közülük DNS-mintát is vettek, de nem találtak egyezést – tette hozzá. A Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerdán jelezte a rendőröknek, hogy talált egy olyan – jelenleg büntetését töltő – férfit, akit a helyszínhez lehet kötni, és részese volt már hasonló bűncselekménynek.

Így jutottak el R. Szilveszterhez, aki a bűncselekmény elkövetésekor 35 éves volt, és a telefonjából kinyert adatok alapján a bűncselekmény előtti napokban is a helyszínen tartózkodott.

Petőfi tájékoztatása szerint a férfi nem tett vallomást. A rendőrökkel folytatott beszélgetés során azt mondta, látta, hogy a nőt egy férfi bántalmazza. Közbeavatkozott, megütötte a férfit, ekkor szerzett sérülést, így maradhatott a DNS-e a helyszínen.

A főosztályvezető szerint ezek az állítások a bizonyítékok alapján cáfolhatók, a férfi betanulta a szöveget.

Lontai Márton, a Nemzeti Szakértői és Kutatói Központ főigazgató-helyettese azt mondta, a férfitől vett DNS, illetve a helyszínen talált biológiai nyomok megegyeznek, a nő testén, illetve a környezetében talált DNS-maradványok minden bizonnyal R. Szilveszterhez tartoznak.

A gyilkosság 2013. szeptember 25-én történt. Az áldozat egy 36 éves helybeli nő volt, akit kocogás közben támadtak meg. Holttestére másnap hajnalban a szokásos futóútvonalához közeli bozótosban találtak rá. Támadója lemeztelenítette, speciális matrózcsomókat használva megkötözte, brutálisan megverte, megbecstelenítette, majd megfojtotta.

A BfV elnöke a Bild című lap pénteki számában elmondta, hogy osztja a szélsőjobboldali hajtóvadászatokról szóló médiajelentésekkel kapcsolatos kételyeket. Hozzátette, hogy “az alkotmányvédelemnek nincsenek megbízható információi arról, hogy történtek ilyen hajtóvadászatok”. Azzal a több televízióban bemutatott és az interneten megjelent videófelvétellel kapcsolatban, amelyen tüntetők üldöznek egy külföldinek tartott férfit, elmondta: nincsenek bizonyítékok arra, hogy a felvétel eredeti.

“Óvatos értékelésem szerint jó okok szólnak amellett, hogy célzottan hamis információról van szó, amely valószínűleg azt szolgálja, hogy elterelje a nyilvánosság figyelmét a chemnitzi gyilkosságról” – mondta Maasen.

A hajtóvadászatról szóló beszámolók a szászországi nagyváros központjában augusztus 26-án tartott, nem bejelentett tüntetésen történtekre vonatkoznak. A Bild akkor a hírportálján azt írta, hogy a demonstrálók csoportja dühöngő tömeggé változott. Kiemelték, hogy “hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.

A megmozdulásokat egy augusztus 26-ra virradóra történt halálos késelés váltotta ki, az áldozat egy 35 éves német férfi, a gyanúsítottak menedékkérőként érkeztek az országba, valószínűleg Irakból és Szíriából, ketten előzetes letartóztatásban vannak, a harmadikat körözik.

A nem bejelentett tüntetésen történtek jellemzésére Angela Merkel kancellár és szóvivője, Steffen Seibert is használta a hajtóvadászat kifejezést.

Steffen Seibert pénteki berlini tájékoztatóján kitérő választ adott arra a többször feltett kérdésre, hogy Merkel szerint le kell-e mondania a szavait megkérdőjelező nemzetbiztonsági vezetőnek. Csupán annyit mondott, hogy Maasennek “fontos és felelősségteljes feladata van”.

Ugyancsak kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a BfV elnöke nem egyeztetett az ügyben a kancellárral. Hangsúlyozta, hogy nem kíván hozzáfűzni semmit ahhoz, amit a Chemnitzben történtekről ő vagy a kancellár korábban mondott.

A Bild szerint a Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) soraiban már a BfV elnökének nyilatkozata előtt elégedetlenséget váltott ki a chemnitzi eset kormányzati kezelése. A CDU/CSU közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának csütörtöki vezetőségi ülésén Arnold Vaatz szászországi CDU-s politikus, a képviselőcsoport egyik helyettes vezetője személyesen Seibertet is élesen bírálta, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a kormányszóvivő a tények ismerete nélkül olyan erős kifejezést használ, mint a hajtóvadászat.

Merkel a védelmébe vette szóvivőjét, hangsúlyozta, hogy a politikában gyorsan kell reagálni, és a chemnitzi ügyben is fel kellett lépni, mert a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elkezdte hergelni a közvéleményt.

A CDU/CSU-val kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről pénteken Maassent és Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter bírálták. Így például Ralf Stegner, a párt egyik alelnöke kijelentette, hogy a BfV elnökének az alkotmányt, és nem “a demokrácia szélsőjobboldali ellenségeit” kellene védenie, a belügyminiszternek pedig menesztenie kell Maassent.

A nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének távozását sürgetik az ellenzéki Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről is, Horst Seehofer viszont kijelentette, hogy töretlen a bizalma iránta.

Előzőleg, még szerdán Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök a drezdai tartományi gyűlésben elmondott beszédében kiemelte: “nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom” Chemnitzben, és a történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az általánosítás helyett a tárgyilagosság nyer teret.

Így tudomásul kell venni, hogy nem a többséget képviselik mindazok, akik erőszakoskodtak, gyűlölködtek, vagy éppen náci üdvözlésre lendítették karjukat a gyilkosság miatt tartott demonstrációkon. Ezek a tüntetők szélsőjobboldaliak voltak, a szélsőjobb pedig a német “társadalmat fenyegető legnagyobb veszély” – mondta a szászországi miniszterelnök.

Hans Strobl Szászország tartományi főügyész a drezdai tartományi gyűlésben (Landtag) elmondta, hogy egy Irakból származó menedékkérőt keresnek, és a chemnitzi városi bíróság utasítására nyilvános körözést adtak ki ellene. Az emberöléssel eddig két férfit gyanúsítottak meg, az egyiket szíriai, a másikat iraki állampolgárként azonosították. Az ARD beszámolója szerint most ellenőrzik személyazonosságukat.

Az egyik gyanúsított, Alaa S. a szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása szerint szíriai állampolgárságot adott meg, amikor 2015 szeptemberében a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) személyes meghallgatás nélküli – egy nyomtatvány kitöltésén alapuló – menedékjogi eljárást folytatott az ügyében és megadta neki a menedékjogot. A BAMF felülvizsgálja az eljárást és ellenőrzi a megadott adatok valódiságát – közölte a belügyminisztérium. A másik gyanúsított, Yousif A. a menedékjogi eljárása során tartott meghallgatásán benyújtott egy iraki személyi igazolványt és több más dokumentumot, amelyek rossz minőségű hamisítványnak bizonyultak.

Horst Seehofer belügyminiszter elmondta, hogy az ügyben nem volt zökkenőmentes a hatóságok közötti kommunikáció, ezért lekésték azt a határidőt, amelyen belül a menedékkérőt visszajuttathatták volna Bulgáriába, hogy ott folytassák le menedékjogi eljárását. A miniszter arról is szólt, hogy túl sokáig tartott a Yousif A. által benyújtott iratok ellenőrzése, ami annak tulajdonítható, hogy a BAMF-nak nincs elég szakembere erre a feladatra. A tárca időközben megkezdte az erőfeszítéseket azért, hogy ne legyenek ilyen gondok a menekültügyi hivatalnál – mondta.

Az augusztus 26-ra virradóra történt késelés áldozata egy 35 éves német férfi, az első két gyanúsítottat másnap előzetes letartóztatásba helyezték. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett a szászországi városban. A gyilkosság napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

A vietnami háborúban sok tengerészpilóta repült úgy, hogy a pilótafülkében állandóan ott volt egy fényképezőgép is. Ennek köszönhetően naprakész fotóik voltak a célpontokról és azok körzetéről. 1967. október 26-án a USS Oriskany egyik pilótája a Hanoi felett végrehajtott bombázás során egy A-4 Skyhawk becsapódását örökítette meg. Amikor az Oriskany 1968 januárjában átadta helyét a USS Ticonderogának, az ilyenkor szokásos átadás-átvétel briefingen úgy mutatták be a képet a „Tico” pilótáinak, hogy azon John McCain korvettkapitány A-4-esének becsapódása látható.

A Skyhawk becsapódása a kép bal felső részén, a félszigeten álló hőerőmű közelében látható. 

A közelmúltban elhunyt politikus, az egykori haditengerészeti pilóta, John McCain gépét azon a napon valóban lelőtték a Hanoiban lévő hőerőmű elleni támadáskor. A pilóta katapultált és fogságba esett. A legtöbb forrás egy Sz-75 Dvina (SA-2) számlájára írja az A-4-es elvesztését, de sokan mégis úgy vélik, hogy a sokkal veszélyesebb csöves légvédelem lőtte le a Skyhawkot. A képet készítő pilóta már akkor is biztos volt benne, hogy a tűzgömbbe zárt repülőgép McCain-é volt, de McCain, aki a lelövését követően 1973-ig hadifogoly volt, a fotó alapján úgy vélte, hogy nem az ő gépének megsemmisülése látható a képen.

* * *

Fotó: M. Patrick - archív

* * *

Kifejtette: a nem életbiztosításokból származó díjbevétel a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak köszönhetően elérte a 20,4 milliárd forintot, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az életbiztosítási üzletág jelentős üzleti teljesítményt nyújtott, a tisztán kockázati termékeknél 19 százalékkal bővült – fűzte hozzá.

Jelezte: a működési eredmény a nem-élet területen 2 milliárd 154 millió forint, az élet üzletágban 777 millió forint volt. A működési bevétel 26 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A bevétel minden üzletágban dinamikusan nőtt, a bővülés a bankfiókoknál és az alkuszoknál volt a legerősebb – mondta Kaszab Attila.

A biztosító vezérigazgató-helyettese ismertette: a saját kárrendezési hálózatuk felállításának köszönhetően átlagosan 3 nappal gyorsabban tudják elérni ügyfeleiket, akik egyre inkább hozzászoknak a teljesen digitalizált kárügyintézéshez.

Közölte: 2018 első félévében a vagyonkárok 65 százalékát, a gépjárműkárok mintegy 50 százalékát saját okos kárbejelentő alkalmazásukon keresztül jelentették be, az ügyfelek 55 százaléka élt a bizonyos károk esetén elérhető videós kárbejelentés lehetőségével.

A bombák főként Dél- és Kelet-Szerbiában találhatók 150 helyszínen és összesen mintegy 2,5 millió négyzetméteres területen. Olyan robbanófej is van, amely a felszín alatt húsz méterrel található, illetve a Száva és a Duna folyó medrében is vannak fel nem robbant bombák – közölte a belgrádi székhelyű központ.

Mindezeken felül a második világháborúból is maradtak fenn robbanószerkezetek, például a Dunában a szerb-román határ menti Prahovónál az elsüllyesztett német hadihajókon található még éles lőszer.

Az aknamentesítési központ tájékoztatása szerint a fel nem robbant bombákat eddig főként azért nem távolították el, mert nem volt rá pénz. A szerb kormány most 230 ezer eurót (75,5 millió forint) biztosított a dél-szerbiai Bujanovac térségének megtisztítására, nemzetközi támogatásból pedig további területeket tudnak aknamentesíteni.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A 19 évvel ezelőtti támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy harmincmilliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül százmilliárd dollárra becsülték.

A legtöbb bomba Dél-Szerbiára hullott, de a Vajdaságban is voltak becsapódások. Egyes hírek szerint a Szabadkához közeli Palicsi-tóban is található fel nem robbant bomba, ám ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg.

A korábbi börtönbüntetéséből az év elején szabadult férfi 2018 júniusában, Siófokon tartózkodott, amikor felfigyelt a sértett kerékpárjának kosarában felejtett pénztárcára, amelyben készpénz mellett igazolványok, két bankkártya és öt vásárlói kártya is volt.

A vádlott az ellopott pénztárcából végül a készpénzt és a bankkártyákat tartotta meg, a sértett egyéb értékeit eldobta. A férfi ezután több siófoki ATM automatából kísérelt meg nagyobb – 25, illetve 50 ezer forint – készpénzt felvenni, azonban a sértett pénztárcájában felírt számok közül egyikkel sem járt sikerrel, ugyanis azok nem a bankkártyák biztonsági kódjai voltak.

A vádlott próbálkozásait a bankautomaták biztonsági kamerái rögzítették, így a siófoki nyomozók a bűncselekmény elkövetése után rövid időn belül elfogták a férfit. A többszörös visszaesőnek minősülő vádlottal szemben az ügyészség börtön fokozatú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

A volt katonák a rájuk vonatkozó törvények szigorítását követelik, mert úgy vélik, olyanok kapnak támogatást az 1992-1995-ös háborúban való részvételükért, akik nem is harcoltak. A veteránok azt is szeretnék, ha az állam egységes regisztert állítana fel az egykori katonákról.

A rendőrség azt követően csapott össze a tiltakozókkal, hogy a veteránok elállták az utakat, és akadályozták a forgalmat.

Az összecsapás során a rendőrség könnygránátokat vetett be, mert – mint mondták – igyekeztek megakadályozni, hogy a fémrudakkal felszerelkezett veteránok megtámadják őket. A híradások szerint a körülbelül háromszáz veterán közül harmincan rosszul lettek, néhányan pedig megsérültek.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A brit vádhatóság szerdai bejelentése szerint két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A brit és nemzetközi szakértői vizsgálatok szerint a mérgezést a Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok típusú, katonai célokra is használható idegméreg-hatóanyag okozta.

A 66 éves Szkripal a GRU ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányával együtt márciusban mérgezték meg a délnyugat-angliai Salisburyben, ahol egy nyolc évvel ezelőtti kémcsere után letelepedett.

A brit miniszterelnök a londoni alsóház képviselőinek tartott szerda délutáni beszámolójában kijelentette: az eddigi hírszerzési bizonyítékok alapján a brit kormány arra a következtetésre jutott, hogy a szerdán megnevezett két gyanúsított is a GRU tisztje.

May szerint a GRU igen fegyelmezetten dolgozó szervezet, jól kiépített parancsnoki láncolattal, vagyis Szkripalék megmérgezése nem lehetett engedély nélkül végrehajtott művelet, és szinte biztos, hogy az akciót a GRU-n kívül, “az orosz állam valamely magas szintjén” is jóváhagyták.

A brit kormányfő megerősítette, hogy az angol-walesi vádhatóság európai elfogató parancsot adott ki a két orosz gyanúsított ellen. May hozzátette: London hamarosan az Interpol hálózatában is nemzetközi körözést rendel el kézre kerítésükre.

May szerint ez azt jelenti, hogy ha a két gyanúsított valaha is kiteszi a lábát Oroszországból, London minden lehetséges lépést megtesz elfogatásuk, kiadatásuk és nagy-britanniai bírósági felelősségre vonásuk érdekében.

A brit miniszterelnök a Szkripal-üggyel összefüggésben nem jelentett be az eddigi ellenlépéseken túl konkrét új szankciókezdeményezéseket Oroszország ellen, de megerősítette, hogy London új EU-szankciórendszer létrehozását szorgalmazza például a kibertámadások vagy súlyos emberi jogsértések felelősei ellen.

May kijelentette: az orosz katonai hírszerzés tevékenysége Nagy-Britannia minden szövetségesére és állampolgáraikra is veszélyt jelent, és a Salisburyben történtek vizsgálatának eredményei is megmutatták, hogy együttes erőfeszítésekre van szükség különösen a GRU-val szemben.

Hozzátette: jóllehet részleteket nem árulhat el, de a kormány a brit nemzetbiztonsági apparátus teljes eszköztárát felhasználja az orosz katonai hírszerzés jelentette fenyegetés ellen.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Londonnak nem az orosz néppel van vitája, és továbbra is reméli, hogy egyszer ismét erős partnerségi viszonyt alakíthat ki az orosz kormánnyal. Nagy-Britannia Oroszországhoz hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és e minőségében továbbra is kapcsolatban marad az orosz kormánnyal a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben.

Ezeket a kommunikációs csatornákat azonban fel fogja használni annak egyértelmű kifejtésére is, hogy semmiféle civilizált nemzetközi rendszerben nem lehet helye a Salisburyben történtekhez hasonló barbár cselekedeteknek – mondta szerdai alsóházi felszólalásában May.

A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád, amely szerint az akkori magyar vezető réteg elmulasztotta a mozgósítást, nem igaz, hiszen a kor egyik legnagyobb hadseregét sikerült “összetrombitálniuk”. A kor nagy hatalmai, V. Károly birodalma vagy I. Ferenc Franciaországa csak nagyon ritkán, egyszer-kétszer tudott csak ehhez mérhető haderőt kiállítani – fűzte hozzá.

A magyar királyság nem 1526-ban találkozott először a török birodalommal, hanem ekkor már 130 éve konfliktusban álltak egymással. A XVI. századra azonban a török birodalom lett a legerősebb állam az akkori világon. Ez a 130 évnyi küzdelem annyira kimerítette az országot, hogy a kor döntéshozói úgy érezhették, Mohácsnál meg kell oldani a helyzetet, mert tovább így nem mehet. A történész szerint a magyar erők a csatatéren is megtettek mindent a győzelem érdekében.

Fodor Pál elmondta azt is, torz képet festettek a történészek a Jagelló-házi II. Ulászlóról. Az akkori államokkal összehasonlítva Magyarország egyáltalán nem volt rosszabb helyzetben, például a pénzügyek egyáltalán nem voltak annyira elhanyagoltak, mint ahogy a közvélekedés tartja. Mint kiderült háromszor akkora volt az ország bevétele, mint amit eddig hittek.

A probléma az volt – és ezen sem a király, sem az európai összefogás nem tudott segíteni -, hogy az oszmán birodalom akkora erőt képviselt, amellyel nemhogy Magyarország, egy sokkal nagyobb koalíció sem tudta volna felvenni a versenyt – mondta a főigazgató.

Sz. Gábornét nemzetközi elfogatóparancs alapján április 27-én fogták el Svájcban, kedden adták át a magyar rendőröknek Zürichben, ahonnan este repülővel Magyarországra hozták – áll a rendőrségi honlapra szerda reggel felkerült közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a nőt őrizetbe vették, gyanúsítotti kihallgatására, valamint további eljárási cselekményekre a későbbiekben kerül sor – olvasható a police.hu oldalon.

Az NNI csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja Sz. Gáborné ellen a nyomozást – írták.

Korábban már hírek jelentek meg az ukrán médiában arról, hogy a Krím félsziget északi részén, Armjanszk településen és környékén a múlt hónapban az ott lakók arra kezdtek panaszkodni, hogy a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és garatukban. Szerdára már Herszon megyét is elérte a légszennyezés, az ukrán hatóságok szerint ott még nem mértek egészségre veszélyes értéket.

A krími hatóságok szerint a Dmitro Firtas ukrán oligarcha tulajdonában lévő armjanszki Krimszkij Titan nevű vegyi üzemből került ki az ismeretlen káros anyag – egyes feltételezések szerint kénsavgőz – a levegőbe. Keddi híradások szerint Szerhij Akszjonov krími vezető döntése értemében az üzemet két hétre bezárták. A közösségi portálokon terjedő információk szerint az iskolás gyerekeket buszokkal kezdték el evakuálni Armjanszkból. A településen pánikhoz közeli hangulat uralkodik, sokan a felnőttek közül is lehagyják a várost.

Huculjak elmondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés információi szerint augusztus 13-19. között az orosz alakulatok gyakorlatoztak az üzem közelében. Kifejtette, hogy az orosz katonai politikai vezetés megköveteli a Krímben állomásoztatott alakulatoktól, hogy állandóan fejlesszék harci képességeiket. Ezeknek az alakulatoknak a parancsnokai ezért folyamatosan növelik a kiképzések és a gyakorlatok számát. Emellett ugyanakkor nem mindig értesítik előre egy-egy hadgyakorlat megrendezéséről a környékbeli krími lakosokat.

Augusztus közepén a gyakorlat során tüzérségi lövedékeket is kilőttek titán- és szódatermékeket előállító üzemek hulladéktárolói közvetlen közelében. A szóvivő tájékoztatása alapján lövedékek csapódtak be az említett objektumokba, károkat téve azokban, ami “az ökológiai helyzet jelentős romlását eredményezte a megszállt félsziget teljes északi részén”.

Korábbi sajtójelentések arról szóltak, hogy a szennyező anyag kikerülését a levegőbe az okozta, hogy elapadt a víz az üzemet ellátó víztározóban.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint az ukrán védelmi minisztériumban hozzátették: a Krímet megszálló orosz csapatok parancsoksága igyekszik elfedni az ökológiai problémák nagyságát, és felelősségüket azok előidézésében, ezért a médiában terjesztett hamis, elferdített hírekkel dezinformálják a helyi lakosokat az ökológiai helyzetről.

A tárca közleménye szerint a Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Szepessy Kornél HungaroControl vezérigazgató által szerdán aláírt szerződés rögzíti, hogy az eddigi 16 katona mellett további 34 hivatásos kezdhet el olyan tanfolyamokat és képzéseket, amelyek elvégzése után hatékonyabban járulhatnak hozzá a polgári és a katonai légi navigáció fejlődéséhez.