Biztonságpolitika

A török államfő csütörtökön kora délután érkezett Berlinbe, és szombat délelőtt utazik tovább németországi látogatása másik helyszínére, Kölnbe, ahol felavat egy dzsámit.

A fővárosban két nap alatt kilenc tüntetést tartanak ellene, demonstrációt szervezett például a legnagyobb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet és a törökországi alevita vallási kisebbség németországi szervezete. A legnagyobb megmozdulás várhatóan az “Erdogan not welcome” (Nem látjuk szívesen Erdogant) címmel péntek délutánra meghirdetett demonstráció lesz, amelyre a szervező német baloldali csoportosulások, pártok és szakszervezetek tízezer tüntetőt várnak.

A tiltakozó akciók miatt Erdogan látogatása az előzetesen kiszivárgott adatok alapján nagyobb szabású rendőri műveletet igényel Berlinben, mint Barack Obama 2016-os búcsúlátogatása. Az akkori amerikai elnök látogatása miatt ötezer rendőrt mozgósítottak, az Erdogan-látogatás biztosítására kivezényelt rendőrök száma pedig a tízezret is elérheti a Der Tagesspiegel című berlini lap szerint.

A német főváros központjában napok óta készülnek a látogatásra, például valamennyi csatornafedelet lehegesztették a török elnök és kísérete szállásánál és útvonalai mentén, és tájékoztatták a környező épületek lakóit és használóit, hogy nem hagyhatják el lakásukat vagy irodájukat, és nem nyithatják ki az ablakokat és erkélyajtókat, amikor Erdogan a közelben tartózkodik.

A török államfő Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök meghívására érkezik Berlinbe. Angela Merkel kancellárral pénteken tárgyal, megbeszélésük után sajtótájékoztatót tartanak. A török elnök tevékenysége miatt a német politika számos magas rangú képviselője jelezte, hogy nem fogadja el Steinmeier meghívását a vendége tiszteletére rendezett pénteki díszvacsorára. A rendezvényen Merkel sem vesz részt, de szombaton egy munkareggeli keretében ismét fogadja Erdogant.

A főtanácsadó felidézte, hogy az illegális migráció csúcsidőszakában a magyar-szerb, magyar-horvát szakaszon nyolcezernél is több rendőr és katona kellett, hogy őrizni tudják a határokat. Ha a spanyol, olasz, görög partokat is őrizni szeretnék, ahhoz tízezer ember nem elégséges.

Ezen felül a Frontex-javaslatnak politikai vetülete is van. Az ugyanis arról szól, hogy akár az adott nemzetállam beleegyezése nélkül is átvennék a határ ellenőrzését. Ez azt jelentené, hogy a magyar határt nem a magyar rendőrök, katonák őriznék, és nem magyar hatóságok dönthetnének arról, ki léphet be az országba, ki kaphat menekültstátuszt, hanem egy az EU központja által irányított hatóság döntene.

Ennek következménye az lenne, hogy valójában nem a lezárás, hanem a szervezett átbocsátás lenne a fő feladat – fejtette ki Bakondi, aki szerint így, egy idő múlva, újra megjelenhetnének a migránsok a Keleti pályaudvaron.

A jelenlegi rendőrfőkapitány, Bucsek Gábor szeptember 30-án távozik posztjáról, miután vezetői kinevezését saját kérésére visszavonta a belügyminiszter, aki az országos rendőrfőkapitány javaslatára a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjévé Terdik Tamást kívánja kinevezni.

Terdik a testület előtt elmondta, hogy 19 éve rendőr, 2008 óta Budapesten szolgál, 2015-ben lett a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

Szólt arról, hogy az elmúlt négy év szakmai munkáját kívánja folytatni. Bucsek Gábor irányítása alatt csökkent a reagálási, kiérkezési idő, a “nyomozáseredményességi” mutatók emelkedtek – mondta Terdik, aki szerint tovább kell mélyíteniük a lakosság rendőrségbe vetett bizalmát, és tovább kell erősíteniük a rendőrség szolgáltató jellegét.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság teljes személyi állománya képes és alkalmas arra, hogy a szakma és a lakosság elvárásának meg tudjon felelni, azért dolgoznak, hogy Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa maradhasson – hangsúlyozta Terdik.

A francia Engie nevű áramszolgáltató pénteken jelentette be, hogy az ősszel leállítja az ország keleti felében, Tihange mellett található atomerőművének 2-es reaktorát, és szeptember végén nem indítja újra a 3-as reaktorát a kiszolgáló épületek falán észlelt repedések miatt.

Marie Christine Marghem belga energiaügyi, környezetvédelmi és fenntartható fejlődésért felelős miniszter keddi tájékoztatása szerint a tihange-i erőmű 1-es reaktorát is leállítják október 20. és november 29. között karbantartás miatt, így ez az erőmű ebben az időszakban nem üzemel.

Elmondta, mivel az észak-belgiumi, négy reaktorral rendelkező Doel mellett található erőműben csak a 3-as blokk fog üzemelni, ez nem lesz képes elegendő áramot termelni az ország ellátásához, ezért Belgium a szomszédos országokhoz fordul segítségért.

Közölte, Németországgal hamarosan aláírja az elektromos áram importjáról szóló megállapodást Belgium, amelyet várhatóan újabbak követhetnek Hollandiával és Franciaországgal.

A napilap információi szerint elképzelhető azonban, hogy novemberben az ország egészét érintő, tervezett áramkimaradások lesznek. Az áramszolgáltatás megszakítása tartományonként, településenként és kerületenként eltérő időpontokban, elsősorban az esti időszakban várható.

A tihange-i erőmű 2-es blokkját október végén állítják le, a reaktor június elsején indulhat újra leghamarabb. A 3-as blokkot március végén állították le, és szeptember végén kellett volna újraindítani, de az észlelt hibák miatt ezt jövő májusra halasztották.

A tihange-i 2-es blokkot 2023-ban tervezi végleg leállítani Belgium. A Doel 3-as blokkot 2022-ben, a többi öt reaktort pedig 2025-ben kapcsolnák le. Egy 2009-ben hozott kormánydöntés értelmében 2025-ig bezárják az összes nukleáris reaktort az országban. A jogszabály szerint 40 évi használat után minden reaktort végleg le kell állítani, újakat pedig tilos építeni.

A jelentés szerint jelenleg a manőverek a nyugati országrész gyakorlóterein folynak, ahol a katonák a hegyi terepen végzett műveleteket gyakorolják. A hadgyakorlat fő célja a csapatirányítási képességek fejlesztése védelmi és stabilizációs, tervezési, valamint ellentámadással kapcsolatos feladatok megoldása során – áll a közleményben.

Kedden Lemberg (Lviv) felől Kárpátalja irányába tartó katonai menetoszlopról jelentek meg felvételek ukrán és magyar közösségi oldalakon. Sok kommentelő a csapatmozgást a feszült ukrán-magyar viszonnyal hozta összefüggésbe.

A Bellingcat nevű, angliai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető csoport szerda este közölte, hogy a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel utazó gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga, a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet adományozták.

A Scotland Yard és az angol-walesi ügyészi hivatal “Bosirovot” és hivatalosan Alekszandr Petrovként megnevezett társát gyanúsítja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A 66 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot is kapott. A mérgezéses incidensig a délnyugat-angliai Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenleg mindketten ismeretlen helyen tartózkodnak.

A londoni rendőrség és a vádhatóság szeptember elején nevezte meg a Szkripal-ügy két gyanúsítottját Bosirovként és Petrovként, és a Scotland Yard fotókat is közzétett róluk.

A brit hivatalos álláspont is az, hogy a két orosz a GU aktív ügynöke, és a Scotland Yard is úgy tartja, hogy álnevekről van szó. A rendőrség szerint a két gyanúsított ezekre az álnevekre kiállított útlevelekkel utazott márciusban, Szkripalék megmérgezése előtt két nappal Moszkvából Nagy-Britanniába.

A brit hatóságok azonban nem közölték, hogy tudják-e a két orosz valódi nevét, és kedd estig a Bellingcat által felfedett információkhoz sem fűztek hivatalos kommentárt.

A BBC közszolgálati médiatársaság értesülései szerint azonban a brit vizsgálati hatóságok “nem vitatják” az oknyomozó csoport által “Bosirovról” feltárt és közzétett adatokat.

Oroszország folyamatosan és határozottan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A két gyanúsított két hete személyesen is megjelent a külföldre sugárzó RT orosz állami televízió interjúműsorában, és kijelentették, hogy a brit hatóságok feltételezésével szemben Petrov és Bosirov a valódi nevük.

Tagadták, hogy közük lenne az orosz katonai hírszerzéshez. Azt mondták: a fitnesziparban tevékenykedő üzletemberekként sokszor utaznak külföldre, és márciusi londoni üzleti útjukról barátaik tanácsára tettek városnéző kitérőt a turisták által a közeli Stonehenge világhírű ősi kultikus kőépítményei miatt különösen kedvelt Salisburybe, éppen aznap, amikor Szkripalt és a nála látogatóban lévő lányát megmérgezték.

Petrov az interjúban az időbeli egyezést “elképesztő, fatális egybeesésnek” nevezte.

A Bellingcat adatai szerint ugyanakkor Csepiga – aki 1979-ben, a távol-keleti Nyikolajevka faluban született – 18 éves korában beiratkozott az orosz fegyveres erők egyik elitképzőjébe, a távol-keleti katonai parancsnoki akadémiára, és katonai pályafutása során közelebbről nem részletezett csecsenföldi akciókban is részt vett.

Az oknyomozó csoport kapcsolatba lépett egy volt orosz katonatiszttel, aki a szerda este közzétett feltáró beszámoló szerint “rendkívülinek” nevezte, hogy a Szkripalék elleni merénylet végrehajtásával egy ilyen magas rangú, ennyire elismert hírszerzőtisztet bíztak meg.

A név nélkül nyilatkozó orosz forrás szerint ez arra vall, hogy az akciót “a legmagasabb szinten” rendelték el.

A brit kormány többször hangoztatott hivatalos álláspontja is az, hogy a GU ügynökei kizárólag az orosz kormány legmagasabb szintjein kiadott parancsok esetén lépnek akcióba. Brit hivatalos részről azonban a vizsgálat eddigi szakaszában nem hangzott el Vlagyimir Putyin neve.

A gyanú szerint egy 39 éves tápiósági, egy 50 éves és egy 25 éves tápiószecsői férfi – részben közösen – 2017 márciusa és 2018 áprilisa között összesen 18 alkalommal tört be különböző irodákba, és fosztotta ki azokat.

A bíróság döntését az ügyész, a két tápiószecsői férfi és védőik is tudomásul vették, az ő esetükben a végzés véglegessé vált. A harmadik férfi és védője a döntés ellen fellebbezett, arról a Kecskeméti Törvényszék dönt – olvasható a közleményben.

Yves Saint-Geours beszámolt arról, hogy az esemény Pedro Sánchez spanyol és Edouard Philippe francia kormányfő részvételével zajlik majd a spanyol fővárosban, és ezen olyan dokumentumokat, tárgyakat, fegyvereket adnak át, amelyeket a francia hatóságok foglaltak le az ETA elleni akcióik során az elmúlt húsz évben.

A diplomata kiemelte annak szükségességét, hogy “igazságot szolgáltassanak” a terrorszervezet áldozatainak. A nyomozati anyagok átadásáról szóló megállapodást július 26-án véglegesítette Emmanuel Macron francia elnök hivatalos madridi látogatásán Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel.

“Spanyolország sosem felejti el a két ország közötti együttműködést” – fogalmazott akkor Pedro Sánchez, felidézve, hogy az ETA utolsó merényletét francia földön hajtotta végre 2010-ben.

A Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoportot több mint 800 ember haláláért tartják felelősnek. Az ETA 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, idén májusban pedig a terrorszervezet fel is oszlatta magát.

Szeptember 25-én került megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport közös szervezésében dr. Hanna Ghoneim szír görögkatolikus pap előadása, melynek témája a szír keresztény egyház múltja, jelenlegi és jövőbeli helyzete volt.

A Szíria területén kialakult keresztény közösségek váltak a keresztény egyház alapjává, így az ország, mint a kereszténység bölcsője került fel a történelemkönyvek lapjaira. Az iszlám hódítás kezdete fordulópontot jelentett a keresztény közösség életében, mert ez a befolyásuk gyengülésével és az egyház virágzásának megtorpanásával járt. A fellélegzést VI. Mehmed szultán 1918-as bukása és az így megszűnő Oszmán Birodalom felbomlása hozta el, melyet Szíria francia befolyási területté válása követett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a keresztények társadalomra gyakorolt hatása és politikai befolyása.

A rövid történelmi áttekintőt követően az atya kifejtette, hogy a Szíriában kirobbant háborút vallási konfliktusként próbálták katalizálni a szunniták és a síiták közötti ellentétre építve. Szíriában azonban, ahol egy alavita (síita) kisebbséghez tartó réteg irányítja a szunnita többséget, az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások eredménytelennek bizonyultak. Dr. Ghoneim szerint ez is azt bizonyítja, hogy a vallásilag sokszínű Szíriában a különböző felekezetek békében élnek egymással. A válság hátterében szerinte nagyhatalmi érdekek lapulnak meg, és Szíria az Egyesült Államok és Oroszország közötti gazdasági háború színterévé vált, mely elsősorban a civil lakosságot sújtja. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma a háború következtében kialakult instabil gazdasági állapot és a kilátástalan pénzügyi helyzet.

Tovább nehezítik a kilábalást a még mindig hatályban lévő, gazdaságra irányuló nemzetközi megszorítások, így azokat a termékeket, melyeket külföldön értékesíteni lehetne, tilos exportálni. A gazdasági kilátástalanság eredményeként általános jelenséggé vált a tömeges elvándorlás, így az országban többnyire a társadalom olyan csoportjaiból maradtak addigi lakóhelyükön, akiknek a mozgástere korlátozottabb az átlagnál, ezért sokkal jobban kiszolgáltatottak a környezeti tényezőknek. Ez a réteg többnyire gyerekekből, idősekből és betegekből áll, főként olyanokból, akik a harcok során fizikai vagy mentális sérüléseket szenvedtek el. Az atya rávilágított arra, hogy azt a tömeget, amely elhagyta hazáját, jórészt azok alkotják, akik fizikai és anyagi ráfordításukkal hozzájárulhatnának az ország újjáépítéséhez. Az egyedüli megoldást a munkalehelyteremtésben látja, mint fogalmazott: “traktort adjatok és ne segélyt”. Ez lehet ugyanis az egyetlen esély arra nézve, hogy a szír állampolgárok visszatérjenek és hazájukban maradjanak.

Felismerve a helyi lakosok, főként a keresztények megmaradásának a fontosságát, dr. Hanna Ghoneim létrehozott egy olyan szervezetet, amely anyagi és tárgyi adományokat gyűjt, és támogatja az új élet megkezdését Szíriában. Ez a szervezet a Kosáregyesület (Korbgemeinschaft), mely segítséget nyújt a háború során károkat szenvedett, főként katolikus családoknak, valamint a szír görögkatolikus egyházhoz tartozó iskoláknak. A bécsi székhelyű egyesület az anyagi támogatás mellett törekszik arra, hogy hosszú távon is biztosítani tudják a lakosság megélhetését és vonzóvá tegyék Szíriát a visszatérésre. Ebbe az irányba tett lépés volt egy olajfatelep kialakítása, melyből több generáción keresztül profitálhatnak majd az ottlakók.

A szíriai kereszténység jövőjével kapcsolatban úgy látja, hogy annak megmaradása nagyban függ a nyugati keresztények támogatásától. A Szíria rendezését követő időszak ugyanakkor kérdéseket vet fel arról, hogy vajon a damaszkuszi vezetésnek érdeke lesz-e a keresztény közösség védelme a jövőben.

Képek: BSZK

A bíróság közleménye szerint a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében találták bűnösnek. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a vádlott és védője tudomásul vették a határozatot.

A vádlott a PEN egyik rendezvényen biztonsági őrként dolgozott. A későbbi sértett budapesti egyetemista az eseményen nagy mennyiségű szeszesitalt fogyasztott, ittassága miatt pedig ki kellett vezetni a helyszínről, mert tánc közben “többször a levegőbe boxolt”. Az egyetemistát az egyik barátja és a vádlott vezette ki az épület elé.

Miután a vádlott elengedte a sértett karját, ő indulatosan szidalmazni kezdte a biztonsági őrt, aki ekkor ököllel homloktájon ütötte a fiatalembert. Az egyetemista ettől hanyatt esett, feje pedig a földhöz csapódott.

A törvényszék tájékoztatása szerint a biztonsági őr ezután elment a helyszínről, a mentőket a sértett barátja értesítette. Az egyetemista darabos orrcsonttörést, súlyos, nyílt koponyacsonttörést és koponyán belüli vérzést szenvedett – olvasható a bíróság összegzésében.

A héten zajlanak a szeptember 10-én oroszországi nagyjavításból/korszerűsítésből hazaért Mi-24-esek berepülései Szolnokon. A téma megérdemelte, hogy a napokban már szemfülesen gyakorolt okostelefonvég után tükörreflexes fényképezőgép-végre kapjuk. 

Tri-tri-szix, tékoff ránvéj tú zéró :-)

Jól látszik a gép új sötétszürke festése. Akárcsak a gyári berepen, a B20-as blokkok a külső tartón vannak, ahogy korábban idehaza nem volt szokás.

A hasi aspektusnál a leglátványosabb változást a burkolat nélküli ASzO-k jelentik.

Zord

Az eseményen a sportágban főszerepet játszó országok képviselői, így az oroszok, ukránok, lengyelek, németek is elindulnak. A magyarok vezére két egyéni világbajnok, Kovács Sarolta és Marosi Ádám lesz, mellettük a csapatvilágbajnok Alekszejev Tamara, továbbá Józan Beáta, Szabó Illés és Tomaschof Soma szerepel.

A versenyen kedden a nők, szerdán a férfiak selejtezőjére kerül sor, csütörtökön a női, pénteken a férfi döntőt, szombaton pedig a vegyes váltók döntőjét rendezik a Dózsa György úti sporttelepen.

A katonai öttusa szabályai megegyeznek a civilével, viszont ezen a viadalon csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet.

A Nemzetközi Katonai Sport Világszervezet 2004-ben már rendezett öttusa-világbajnokságot Magyarországon.

A Smiths Detection hatékony és megbízható megoldást kínál a lítium akkumulátorok biztonsági átvizsgálásához. Az opcionális szoftvercsomag elsőként a HI-SCAN 100100V-2is és a 100100T-2is röntgengépekhez áll rendelkezésre. A további típusokhoz ez a funkció később válik elérhetővé, a korábban telepített berendezéseket pedig helyben lehet frissíteni. Ez az első kiegészítő modul része annak az intelligens és rugalmas algoritmus-sorozatnak, amely képes arra, hogy a folyamatosan változó, tehát bővülő fenyegetéseket – a veszélyes, a tiltott vagy a csempészett árukat és anyagokat – nagy pontossággal detektálni tudja.

A Smiths Detection az intelligens eszközök öntanuló képességét szem előtt tartva, ügyfeleivel együttműködésben hatalmas adatbázist (röntgenkép könyvtárat) fejleszt és épít. Az állandó jelleggel bővülő könyvtárból az átvizsgálást végrehajtó algoritmus folyamatosan tanul, így idővel egyre több és több tárgyat képes azonosítani, felismerni a mindennapi működésben a biztonsági átvizsgálások során — olvasható a magyarországi forgalmazó, a Z&Z Biztonságtechnika Kft. közleményében.

“A lítium akkuk fejlesztésénél már figyelembe veszik az IATA, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség veszélyes árukra vonatkozó ajánlásait, amelyek főleg a légi teherszállítás szektort célozzák” — magyarázta Matt Clark, a Smith Detection alelnöke. “Ez a fejlesztés választ ad az akkumulátorok által jelentett valós fenyegetésre, amelyek esetenként önmaguktól kigyulladhatnak a repülőgépek fedélzetén. Amellett, hogy ez az opció az összes röntgen berendezésünkön alkalmazható, úgy tervezzük, hogy tovább bővítjük ezeknek az intelligens detektálási képességeknek a sorát. Így a fegyverek, gyúlékony folyadékok, kábítószerek és készpénz területén is” tette hozzá a cég technológiáért és termékfejlesztésért felelős vezetője.

A HI-SCAN 100100-as sorozat kiváltképp alkalmas az ömlesztett áruk vagy tömegcikkek átvilágítására, ennek megfelelően igen népszerű is a légi szállítmányozó cégek között. Így ez a röntgenkészülék az első, amelyen a lítium akkumulátordetektálás opció most elérhetővé válik.

A lítium akkus kiegészítő szoftver a röntgenberendezés saját elemző számítógépén fut, amely a telepek szerkezetét és összetételét egyaránt vizsgálja a biztonsági átvilágítás alatt. Ezek a többlet információk megjeleníthetők a rendszer saját, vagy akár egy kiegészítő monitorán. A kiegészítő funkció hozzáadása a képelemzés sebességét nem befolyásolja és csak minimális továbbképzést igényel a használata.

Az opció mostantól minden új HI-SCAN 100100 sorozatú röntgengépen rendelkezésre áll, illetve néhány perc alatt frissíthetőek vele a már meglévő berendezések.

Sörös László tájékoztatása szerint a másodfokú bíróság – helybenhagyva a korábbi ítéletet – közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

Az ittas férfi 2018. május 30-án két ismerősével menetjegy nélkül szállt fel a vonatra a nyírmadai állomáson. A vonaton a jegyvizsgáló menetjegy hiányában leszállásra szólította fel őket, de a vádlott nem engedelmeskedett, hanem pofon ütötte az ellenőrt, aki elvesztette az egyensúlyát és nekiesett a peronon lévő mosdóajtónak.

A bántalmazás következtében a jegyvizsgáló az arcán és a kezén zúzódásos, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a hasonló jellegű bűncselekmények rendkívüli mértékben elszaporodtak az utóbbi időszakban – tette hozzá a szóvivő.

Azt írták: 12 314 járművezetőt ellenőriztek, 1123 szabálysértési eljárást indítottak.

Felidézték: a rendőrség az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (Tispol) éves ellenőrzési terve alapján pénteken és szombaton tartotta meg Magyarországon a “Figyelemmel az útra” elnevezésű közlekedésbiztonsági ellenőrzését. Ezúttal a menet közbeni mobiltelefon-használat kiszűrésére irányult az akció.

Feleky István kúriai bíró, a büntetés-végrehajtás bírói gyakorlatát és különösen a reintegrációs őrizetet vizsgáló kúriai munkacsoport vezetője egy keddi budapesti háttérbeszélgetésen elmondta: az elemzés során összesen 3522 büntetés-végrehajtási (bv.) ügyet vizsgáltak meg. Mint mondta, mintegy 18 ezer fogvatartottat érint a bv bíráskodás (például a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása, feltételes szabadságra bocsátás, reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése). Emellett indokolt volt áttekinteni, hogyan alkalmazzák a bíróságok az új szabályokat, mindenekelőtt a reintegrációs őrizetet.

A joggyakorlat-elemző munkacsoport összefoglalója szerint a törvényszékekre érkező bv ügyek száma 2012-2016 között évente harmincezer körül volt, 2017-ben azonban már 67 ezer ilyen ügy érkezett a bíróságokra, közülük 17 ezret nem sikerült befejezni. Ezen belül tavaly 2975 ügy reintegrációs őrizettel kapcsolatban érkezett, közülük 2876-ot be is tudtak fejezni, és 7730 ügy érkezett kártalanítással összefüggésben, közülük azonban csak 2301-et fejeztek be. A reintegrációs őrizet eredményességére utal, hogy 2017-ben mindössze 73 megszüntetésre irányuló ügy érkezett a bíróságokra.

Feleky közölte: a joggyakorlat-elemzés alapján elmondható, hogy az új jogintézmények vetettek ugyan fel értelmezési kérdéseket, de várhatóan belátható időn belül képesek lesznek a kívánatos jogegységet biztosítani.

Példaként említette, hogy nem volt egységes a bíróságok gyakorlata a kártalanítással kapcsolatban. A kártalanítás jogintézményét az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti és a hazai polgári jogi perlés kiváltására szánta a jogalkotó, de az egyes törvényszékek között nem volt összhang abban a kérdésben, hogy jár-e a kártalanítás akkor, ha a jogszabályban előírt 4 négyzetmétert biztosították ugyan az elítéltnek, ám a fogvatartottat igazolhatóan egyéb elhelyezési sérelem érte (például nem volt elkülönített illemhely). Feleky hangsúlyozta: a munkacsoport álláspontja szerint egyértelmű, hogy amennyiben biztosított a személyenként 4 négyzetméter, a kapcsolódó sérelmes elhelyezési körülmények nem alapoznak meg kártalanítást. Ha azonban a jogszabályban előírt terület nem biztosított, az önmagában megalapozza a kártalanítást, és ekkor értékelendőek a kapcsolódó elhelyezési sérelmek is.

Vizsgálták a 2015 nyarán bevezetett reintegrációs őrizet alkalmazásának gyakorlatát is. A jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetőknek teremtett lehetőséget arra, hogy a szabadságvesztésükből legfeljebb egy évet – elektronikus nyomkövető alkalmazásával – az általuk megjelölt, büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt ingatlanban tölthessék. Megállapították: a reintegrációs őrizet csökkenti a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát, ugyanakkor alkalmas a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésére.

A reintegrációs őrizet lényege a munkavégzés lehetősége, hiszen ez szolgálja elsődlegesen a visszailleszkedést a társadalomba, mert felelősségteljes életvitelt alakít ki, és legális jövedelmet biztosít az elítélt (és családja) részére. A munkacsoport szerint ezért általában nem lehet az elítéltet elzárni a különféle ütemezésű (például váltott műszakú vagy 24 órás) munkavégzéstől sem, így adott esetben akár naponta is elhagyhatja a fogvatartott a lakhelyét – mondta a kúriai bíró.

Úgy látják ugyanakkor, hogy a jogalkalmazás ambivalens abban a kérdésben, miként viszonyul a reintegrációs őrizet a szabadságvesztés tényleges letöltéséhez és a feltételes szabadsághoz. Javaslatot tettek a reintegrációs őrizet esetleges kiváltására, mert az természetében mintegy feltételes szabadság, és beolvasztható lenne a tényleges feltételes szabadság rendszerébe, úgy, hogy a bv. bíró a perbírói döntéstől eltérve, kedvezőbben dönthessen a feltételes szabadságra bocsáthatóságról, illetőleg annak esedékességéről. Ez meglátásuk szerint jótékonyan hathat az elítélt magatartására.

Amikor a D-nap reggelén, a haditengerészeti tüzérséggel és bombázókkal végrehajtott előkészítést követően az amerikai 4. lövészhadosztály első hullámának hatszáz katonája megérkezett a Utah-partra, a térségben már javában dúlt a harc az amerikai ejtőernyősök és a németek között. A partraszállók a vártnál kisebb ellenállásba ütköztek, részben azért, mert a tervezettnél délebbre értek partot, ahol kisebb német erővel szembesültek. Miközben a műszaki alegységek a partszakaszt készítették elő az utánuk érkezők fogadására, a hadosztály lövész alegységei elkezdték előrenyomulásukat a félsziget belseje felé, hogy a 82. és 101. légi szállítású hadosztályok ejtőernyőseivel egyesülve ott folytassák harcukat. A D-nap végére már húszezer katona és 1700 jármű volt a Utah-parton. A partraszállók vesztesége 197 fő volt. 

Amikor egy térségben túl sok a látnivaló, akkor egy idő után azzal szembesül az ember, hogy valami mást szeretne, mint megnézni még egy múzeumot. Különösen akkor, ha a kiállított anyag nagy része ismétlődik. Mivel az Airborne Museum és az Overlord Museum már mögöttem volt – utóbbiról később lesz szó – úgy döntöttem, hogy a Utah-part dűnéin álló múzeumot kihagyom és a rendelkezésre álló időben inkább egy sétát teszek a történelmi helyszínen. Előtte még egy rövid időre megálltam az elsőként felszabadított kisvárosban, Sainte-Marie-du-Mont-ban.

*

SAINTE-MARIE-DU-MONT

Voie de la Liberté - a Szabadság Útja. Az amerikai hadsereg útját jelképező kövek közül az első kilométeré Sainte-Marie-du-Mont főterén áll, a 0 km a Utah-parton, az utolsó pedig 1145 kilométerrel távolabb, a belga-luxemburgi határ közelében lévő Bastogne-ban. A kő tetején körbefutó 48 csillag a 48 amerikai államot (1944-ben annyi volt) jelképezi, alatta négy vörös téglalap jelenti az út négy szakaszát. A fáklya a szabadság lángjának jelképe, az A betű Patton 3. hadseregének jelvényét, alul a hullámok az Atlanti-óceánt jelképezik. A kő hátoldalára annak sorszámát és az aktuális kilométert vésték.

Mint a legtöbb településen, így Sainte-Marie-du-Mont-ban is rengeteg emléktábla van a házfalakon. Ez a 101-es légi szállítású hadosztály előtt tiszteleg.

Az emléktáblák mellett több helyen kétnyelvű tájékoztató táblákat is kihelyeztek a június 6-i események felidézésére. Az egyik szerint a főtér sarkán álló kút mögött megbújó amerikai ejtőernyős tíz német katonával végzett.

Stílusosan festett brit, francia és amerikai sisakok a hotelként működő Band of Brothers House homlokzatán.

Sainte-Marie-du-Mont-t elhagyva, a Utah-part felé vezető úton annak a nyolcszáz dán tengerésznek az emlékműve áll, akik bár nem szálltak partra Normandiában, de részt vettek az inváziós erők szállításában.

*

UTAH-PART

A szintén a Utah-parton partraszálló 90. lövészhadosztály emlékműve. Az első világháborúból származó jelvényükön látható T és O betű Texas és Oklahoma államot jelenti; a hadosztály katonái többségükben e két államból érkeztek az európai hadszíntérre. 1944-re a két betű jelentése Tough Ombres-re, „Kemény fiúkra” változott. Emlékművük a cseh határ közelében álló flossenbürgi koncentrációs táborból hozott gránitból készült. A tábor 1945. áprilisi felszabadításában a hadosztály katonái is részt vettek.

Semper Paratus - az Egyesült Államok Parti Őrségének emléktáblája.

A német légvédelmi bunker külső falán elhelyezett tábla a partraszállás katasztrófába torkollt főpróbájára, 946 amerikai katonára és tengerészre emlékeztet, akik a Utah-parthoz nagyon hasonló dél-angliai Slapton Sands-nél végrehajtott gyakorlaton, koordinációs hibából saját tűzben és német gyorsnaszádok akciójában vesztették életüket.

A 8. lövészezred és a 70. harckocsi zászlóalj után az 1. különleges műszaki dandár is partot ért. Az emlékművet, amelynek oldalain az alegységeket sorolták fel, parancsnokuk vezetésével a dandár katonái állították még 1944 őszén.

A német bunker tetején egy 50 mm-es Kwk 39-es, eredetileg harcjárművekbe szánt (Kampfwagenkanone) ágyú néz a tenger felé.

A U.S. Navy Monument, amelynek talapzatára az invázióban részt vett hajók nevét vésték. A három tengerész a flotta a partraszállásban játszott hármas szerepét jelképezi: az előremutató tiszt a vezetést, a térdelő figura a parton harcoló tengerészeket, a hajóágyút töltő pedig a haditengerészet tűztámogatását. 

A U.S. Navy erőit külön-külön sorolták fel öt fekete márványoszlopon. Külön oszlopa van azoknak a hajóknak, amelyek a partraszállást megelőző tüzérségi tüzet biztosították a tengerről, külön oszlopa a parti őrségnek, a kétéltű erőknek, a haditengerészet parti zászlóaljainak és a támogató erőknek. 

Kilátás keleti irányba a Utah-part magaslatáról. A távolban az Omaha-part látszik. 

Andrew Jackson Higgins szobra. A Higgins által irányított vállalat japán minta alapján hozta létre azokat a lenyitható orrú partraszálló hajókat, amelyek kulcsszerepet játszottak a normandiai invázióban (is).

A Higgins Boat Monument, az Amerikában lévő emlékmű másolata, Andrew J. Higgins szülővárosának ajándéka. Egyaránt tiszteleg Higgins, a partraszálló hajók és az azokon szállított katonák emléke előtt.

A parttól egy kicsit beljebb, a dűnék mögött a 70. harckocsi zászlóalj C századának M4A1E8 Sherman harckocsiját állították ki.

A Shermant 76 mm-es, csőszájfékkel ellátott, hosszú csövű ágyúval szerelték fel. Az E8-as változatok futóműve az újabb HVSS (Horizontal Volute Spring Suspension) felfüggesztéssel készült. A puha, homokos talajon jól jött, hogy lánctalp szélesebb volt, mint a korábbi változatoké.

Egy 90 mm-es amerikai M1A1-es légvédelmi ágyú. A nagy magasságból végrehajtott bombázás ellen oltalmazták velük a partszakaszt és a térségben kijelölt repülőtereket.

A fegyvert, amely eredetileg a második hullámmal partraszálló 116. légvédelmi zászlóalj M ütege használt volna, a háború után a Csatornából emelték ki.

A partot védő egyik német bunker, tetején egy fegyver rozsdásodó maradványával.

A bunker tetején maradt fegyver valaha egy 47 mm-es Pak 181-es páncéltörő ágyú (Panzerabwehrkanone) volt.

A Utah-parton állunk és északi irányba nézünk. Arra, amerre a partraszállást eredetileg tervezték, innen közel két kilométerre. Ifjabb Theodore Roosevelt dandártábornok az elsők között szállt partra itt és azt a döntést hozta, hogy bár délebbre vannak a kijelölt helytől, itt szálljon partra a következő hullám is.

A békés Utah-part apálykor a sport és a kikapcsolódás helyszíne.

A partról a magas dűnék között húzódó utak vezetnek a Cotentin-félsziget belseje felé. Mindent nagyon finom homok borít.

*

A parttól Sainte-Marie-du-Mont felé visszavezető irányban is van egy emlékmű, amelyhez Richard D. Winters őrnagy alakját választották. Winters őrnagy a 101. légi szállítású hadosztály 506. ejtőernyős lövészezred E századának parancsnoka volt, szobra előre, az elkövetkező harcok irányába mutat.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

“Több mint 700 gyerek nem megy többé iskolába. Ezek a gyerekek idén estek ki az ablakból. Ezek megdöbbentő adatok. Ez nagyjából két általános iskolának felel meg” – mondta Kuznyecova, és javasolta, hogy A gyermekkor biztonsága elnevezésű országos program keretében erre a problémára fordítsanak külön figyelmet.

A gyermekjogi ombudsman korábban azt közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) adatai szerint az idei nyári szünidő alatt 492 gyerek halt meg Oroszországban, közülük 343 vízbe fúlt. Tavaly 294 gyerek veszett a vízbe a vakáció alatt.

Az iráni Forradalmi Gárda egyenruhájába öltözött merénylők nyitottak tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén, négy elkövető életét vesztette az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak–iráni háború kitörésének az évfordulója alkalmából rendezték meg, az elkövetők elsődleges célpontjai a dísztribünön helyet foglaló katonai és rendőri vezetők voltak.

A merénylet során 29-en vesztették életüket, az áldozatok között civilek, azon belül gyerekek, az irak-iráni háború veteránjai, valamint az iráni fegyveres erőkhöz tartozó Forradalmi Gárda tagjai is vannak.

Ahváz, ahol a véres események lejátszódtak, a többségében arabok lakta Huzesztán tartomány központja, mely nem első alkalommal vált a szeparatista terrorcselekmények színterévé. A régió az 1979-es forradalmat megelőző időszakban jelentős területi autonómiával rendelkezett, majd a sah rendszerének a bukásával egyre jobban Teherán vonzáskörzetébe került. Az erőteljesebbé váló iráni jelenlétre válaszul több arab radikális függetlenségi mozgalom jelent meg és kezdte el tevékenységét. A merényletet elkövetők feltételezhetően az erőteljes elszakadási törekvéseket támogató Ahváziye csoportnak voltak a tagjai, amely ernyőszervezetként működik, azonban a hátterében álló támogató csoportok kiléte nem tisztázott.

Egyes értesülések szerint az Ahvázi Nemzeti Ellenállási mozgalom négy fiatal tagjához köthető a támadás. A Forradalmi Gárda szóvívője, Ramezán Sarif Szaúd-Arábiában látja a csoport fő támogatóját, mely beleillik a hivatalos iráni álláspontba. Ali Khámenei ajatollah kijelentette, a merénylők az Öböl menti országok támogatását élvezték, azt viszont nem fejtette ki, mely államra vagy államokra gondol. A felsőbb iráni katonai vezetők véleménye szerint az esemény túlmutat az Öböl menti államok esetleges háttértevékenységén; Abofaz Szekarcsi, az iráni fegyveres erők szóvívője szerint az elkövetők módszereik és kiképzésük alapján az izraeli titkosszolgálathoz, a Moszadhoz köthetők. Dzsavád Zarif, iráni külügyminiszter regionális kontextusba helyezte a lövöldözések okait; szerinte a merényletnek a térség destabilizálása volt a célja, ami elsősorban az Egyesüllt Államok, valamint Izrael érdeke, melyet a terrorizmus anyagi támogatásával érnek el.

Irán diplomáciai pozícióit és stratégiai helyzetét ugyan nem rengette meg a terrorcselekmény, viszont kiéleződtek az ellentétek a régión belüli legnagyobb riválisával, Szaúd-Arábiával és a vele szövetséges Öböl menti országokkal. Különösen kiemelendő Huzesztán tartomány stratégiai elhelyezkedése, hiszen ez a perzsa állam kőolajban leggazdagabb területe, ami egyik sarkalatos pontja a függetlenséget követelő csoportok programjának. Állításuk szerint a terület sokkal gyorsabban tudna fejlődni és gazdaságilag előrelépni, amennyiben saját maga rendelkezhetne az erőforrásaival. Ugyanakkor ezen a tartományon keresztül van kijárata Iránnak a Perzsa-öbölre, ezáltal a világtengerekre, illetve legnagyobb hadikikötője, a Bandar-Abbászi támaszpont is itt helyezkedik el, melynek a szerepe az utóbbi időszakban felértékelődött, hiszen Irán komoly erőket vonultatott fel a Hormuzi-szoros védelmére, valamint jemeni szövetségese támogatására és az ellenséges Öböl menti országok sakkban tartására.

Diplomáciai vonatkozásban a teheráni vezetés bekérette a brit, dán és holland nagyköveteket, abból az okból fakadóan, hogy az Európai Unió nem helyezte fekete listára az elkövető szervezetet, az Ahvaziyát, melynek a szóvívője egy londoni székhelyű iráni TV-ben szólalhatott meg. Különös módon az ellenségesnek számító Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki a történtek kapcsán.

A támadás az eddigi legnagyobb ilyen típúsu akció a Forradlmi Gárda ellen, akár jellképesnek is tekinthető, hiszen az idén 30 éve véget ért iraki–iráni konfliktus legvéresebb hadszíntere Délnyugat-Irán,Huzesztán tartománya volt, így már a különféle terrorszervezetek felbukkanása akkortól datálható.

A tisztségviselő a katonai hírszerzés értesüléseire hivatkozva kifejtette, hogy az “orosz megszálló adminisztráció” titokban hozott rendelkezése vonatkozik minden katonakorú férfira, függetlenül annak állampolgárságától és attól is, hogy milyen körülmények között került a Donyec-medence “ideiglenesen megszállt” részébe. Ezenfelül további korlátozásokat is bevezettek a szakadár területeken a férfiak számára, például tilos a lakhelyükön kívül gyógykezelésen részt venniük, valamint három napnál tovább más településen tartózkodniuk anélkül, hogy ezt bejelentenék a rendvédelmi szerveknek.

A sajtótitkár szerint azok az orosz nyomozók, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azon részlegének munkatársai követelték az említett korlátozások bevezetését, akik az úgynevezett “orosz megszálló csapatoktól” dezertált, illetve még egyéb más jogsértések elkövetésével is kapcsolatba hozható katonák felkutatásával foglalkoznak. Az intézkedések emellett azt is szolgálják, hogy a hadkötelesek ne kerülhessék el az idei őszi sorozást – tette hozzá az ukrán tárca képviselője.

Ukrajnában február végén életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket ideiglenesen megszállt területeknek, az ukrán hadsereggel szemben álló fegyveres erőket pedig terrorista és orosz megszálló csapatoknak minősítette.