Biztonságpolitika

Három év börtönre ítélte a Mohácsi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly májusban drog hatása alatt balesetet okozott, majd rátámadt az őt ellátó mentőtisztre – közölte a Pécsi Törvényszék.

A közlemény szerint a férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, bódult állapotban elkövetett járművezetés és testi sértés vétségében találta bűnösnek az elsőfokú bíróság kedden. Mellékbüntetésként négy évre eltiltották a vezetéstől. A férfi 2018. május 6-án kábítószer hatása alatt vezetett Mohácson, nekiütközött egy előtte haladó autónak, amely emiatt egy parkoló járműnek ütközött. A vádlott kocsija előtt haladó járműben utazó két ember nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A vádlott ezután továbbhajtott, majd egy harmadik kocsinak, végül egy családi ház vaskapujának ütközött. A férfi őt ellátó mentőtisztet egyszer halántékon ütötte, aki ettől a földre rogyott, és könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ítéletet nem jogerős.

A Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat őrizetbe vett és kihallgat két, veszélyes terror tevékenységgel gyanúsított palesztint – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Egyikük, Zakaria Zabajdi a 2000-ben kezdődött második intifáda idején Nabluszban egy terror csoportot vezetett, amely számos akciót hajtott végre izraeliek ellen. Vele együtt Rámalláhnál elfogták a Tarek Bargut nevű palesztin férfit, s mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy súlyos terrorakcióra készültek, de ennél többet nem hoztak nyilvánosságra.

Mindkettejüket a jogász végzettségű, izraeli állampolgársággal rendelkező, kelet-jeruzsálemi illetőségű Bargut lakóhelyén tartóztatták le.

Az izraeli tájékoztatás szerint a két palesztin férfi nem tanúsított ellenállást. Zabaidi korábban a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja egyik egységét vezette, és jelenleg jelentős tisztséget visel a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. A 10-es kereskedelmi tévécsatorna néhány hete arról számolt be, hogy békés útra tért, és egyetemi tanulmányokat folytat. Zabajdival az izraeli hatóságok a második intifáda végén megállapodást kötöttek, melynek értelmében a férfi kegyelmet kapott cserébe pedig felhagyott a fegyveres harccal.

A Török Köztársaság történetének legnagyobb tengeri hadgyakorlatát kezdte meg a török haditengerészet – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Egyúttal ez az első tengeri hadgyakorlat, amely a Törökországot övező vizek mindegyikére, a Fekete-tengerre, az Égei-tengerre és a Földközi-tengerre is kiterjed. A gyakorlat, amely összesen mintegy 462 ezer négyzetkilométernyi vízfelületet érint, a Kék Haza 2019 nevet viseli és március 8-ig tart.

A manőverekben 103 hajó vesz részt, egyebek mellett 13 fregatt, hat korvett, 16 rohamcsónak, hét tengeralattjáró, hét aknászhajó, 14 járőrhajó, 22 partraszállító hajó és egy oktatóhajó, de repülők, helikopterek és drónok is segítik a csapatmozgást.

A hadgyakorlat célja a műveleti készültségi szint növelése.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt csütörtökön közölte: Törökország két fúróhajóval megkezdi a Ciprus környéki szénhidrogénmezők (kőolaj, földgáz) feltárását. Cavusoglu hangsúlyozta: a Földközi-tenger tartaléka Ankara számára stratégiai kérdés. Nem fogják hagyni, hogy a törökök, köztük a ciprusi törökök jogai sérüljenek – szögezte le. A Földközi-tengeren Törökország nélkül semmit nem lehet tenni – hangoztatta Cavusoglu.

Ankara szerint a sziget déli részén található, nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaságnak nincs joga földgázmezők után kutatni a térségben. A török külügyminisztérium korábban úgy vélekedett, hogy a ciprusi görögök nem tartják tiszteletben a sziget török lakosságának természeti erőforrásokhoz való elidegeníthetetlen jogait, és veszélybe sodorják a régió békéjét. Ankara ugyanakkor a külföldi vállalatokat is felszólította, hogy ne támogassák Nicosia tevékenységeit.

A szigetország 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió miatt két részre szakadt. Törökország nagyjából 35 ezer katonát állomásoztat a sziget másik felén, a kizárólag általa elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság területén.

Szerbia újabb négy MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól, így tovább növelte az orosz gyártmányú gépekből álló légierejét.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap keddi beszámolója szerint Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter hétfőn azért utazott Fehéroroszországba, hogy átvegye a gépeket, amelyek a javítási munkálatok után állhatnak hadrendbe.

A tárcavezető a helyszínen rámutatott, hogy ezzel a négy géppel Szerbiának jelentősen megnő a katonai ereje. Ilyen mértékű megújulásra az utóbbi majdnem harminc évben, a délszláv háborúk óta nem volt példa. A felújítási munkálatok után a nyugat-balkáni országnak 14 működőképes MiG-29-es vadászgépe lesz. “Szerbia ege újra biztonságos, szabad és független lesz” – hangsúlyozta a miniszter.

Belgrád a közelmúltban kapott hat MiG-29-est Moszkvától, amelyeknek szintén csak a javítási költségeit kellett a szerb félnek állnia. Emellett a közeljövőben várhatóan hatvan páncélozott járművet, légvédelmi rendszert és harci helikoptert is kaphat Szerbia Oroszországtól.

Moszkva ezekkel az intézkedésekkel szeretné tovább erősíteni jelenlétét a Balkánon, abban a térségben, ahol egyre több ország csatlakozik a NATO-hoz. A várakozások szerint 2020-ban Észak-Macedónia is a nyugati katonai tömb tagjává válik.

A környező országok közül Horvátországgal folyik valamifajta fegyverkezési verseny, ám az EU- és NATO-tag Zágráb a tervek ellenére, Washington tiltakozása miatt nem tudott 12 F-16-os vadászgépet vásárolni Izraeltől.

Donald Trump, amerikai elnök 2018. december 19-én jelentette be Twitterén, hogy ki kívánja vonni az USA erőit Szíriából, valamint felére csökkenté az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszámát. A Fehér Ház megerősítése után kiderült, hogy 30 napon belül kivonnák a katonai alakulatokat a szír területekről.

Az Egyesült Államok 2000 katonája állomásozik Szíria észak-keleti részén, akik segítik a szíriai kurdokat (SDF) az Iszlám Állam elleni harcban. A kiterjedt légi támadások mellett így szárazföldi csapatokkal is jelen van a területen az USA, felismerve a korábbi, kizárólag légicsapásokra alapuló stratégia hátrányait. Donald Trump álláspontja szerint azonban az Iszlám Államot a koalíciós erők legyőzték Szíriában, így az amerikai katonák további tartózkodása okafogyottá vált.

Forrás: BBC

Az amerikai elnök döntését belső és külső tiltakozások fogadták, amelyek közül az egyik legjelentősebb James Mattis, védelmi miniszter és Brett McGurk, ISIS elleni küzdelemmel megbízott nagykövet lemondása volt. Számos állam, többek között az ISIS elleni koalícióban részt vevő Franciaország és Egyesült Királyság is kritizálta a döntést, és kijelentették, hogy továbbra is folytatják a radikális terrorszervezet elleni hadműveleteket. Az Iszlám Állam tevékenysége által leginkább érintett Irak miniszterelnöke is arról beszélt, hogy a döntés súlyos, negatív következményekkel járhat az ország számára. Ugyan az ISIS 2014 óta elveszítette a területének 95%-t, kvázi állami jellegét elveszítette és jelentős emberi, anyagi veszteségeket szenvedett, de a jelentések alapján közel sincsen legyőzve.

A kritikusok szerint akár a dzsihadista szervezet újjáéledéséhez is vezethet az amerikai kivonulás. Irakban a katonai vereség és területeiről való kiszorulása után a szervezet teljesen átállt az aszimmetrikus hadviselésre és a terrorcselekmények végrehajtására. A kivonulás végrehajtásával megbízott Votel vezérezredes (aki egyben az közel-keleti térségért felelős Középső Parancsnokságnak vezetője) is több tízezer ISIS-harcosról beszélt Irakban és Szíriában tett látogatása során, ami komoly aggályokat vet fel a következő hónapokra vonatkozóan. A magas rangú amerikai tábornok ugyanakkor leszögezte, hogy az Irakban állomásozó 5000 amerikai katona kivonása belátható időn belül nem valószínű, és a szíriai kurd erőket továbbra is támogatják fegyverekkel és ellátmánnyal annak érdekében, hogy továbbra is fenntarthassák a nyomást az Iszlám Állam megmaradt állásain.

Forrás: sputniknews.com

Szíriában Trump a teljes kivonulással a leghűségesebb és leghatékonyabb helyi szövetségesét tenné egy rendkívül kellemetlen stratégiai pozícióba. A kurdokat, arabokat, keresztényeket és egyéb északkelet-szíriai csoportokat tömörítő ernyőszervezetet, a Szíriai Demokratikus Erőket (SDF) eddig az amerikai szárazföldi erők jelenléte oltalmazta a külső beavatkozásoktól. Törökország többször is közvetett és közvetlen módon fenyegette a szíriai kurdokat beavatkozással, sőt a török területről kiinduló szíriai ellenzéki erők, a török haderő segítségével a legnyugatibb kurd kantont, Afrint el is foglalták, és az egész szír-török határon egy biztonsági zónát akarnak kialakítani. A török kormány ugyanis a SDF fő alkotóját, a Népi Védelmi Erőket (YPG) a Kurd Munkáspárt nevű terrorszervezet szíriai ágának tekinti. Emellett pedig a török kormány érdekelt az Aszad-rezsim megdöntésében, így támogat bizonyos mérsékeltnek mondott kormányellenes szervezeteket Szíria északi részén. A törököktől való félelmükben az SDF szinte egyből tárgyalásokba kezdett a szír kormánnyal, ezzel megerősítve annak pozícióját. A konfliktusból való kiugrással az USA gyakorlatilag beismerné, hogy a szíriai polgárháborúban a szír kormány és az őt támogató Oroszország és Irán kerekedett felül.

Forrás: liveuamap.com

A decemberi bejelentés óta Donald Trump, amerikai elnök meghallgatva a belső és külső kritikákat több ízben is módosította a döntését. Először mindössze arról beszélt, hogy logisztikai nehézségek miatt 30 nap helyett 6 hónapig fog tartani a kivonulás. A napokban azonban arról érkezett hír, hogy 200 amerikai katona továbbra is marad támogatni a kurdokat az ISIS elleni küzdelemben logisztikai, hírszerzői és koordinációs képességekkel. Ezen felül további 200 katonáról esett szó, akik egy nagyobb, akár 1500 főt is elérő nemzetközi, főleg NATO-kontingens elemeként megfigyelői művelet részeként maradnának Északkelet-Szíriában. A NATO-szövetségesek (főként az Egyesült Királyság és Franciaország) ezzel kívánja biztosítani a továbbra is fenntartott USA jelenlétet, illetve azt, hogy a kurd és a török erők között összecsapások törjenek ki.

Forrás: thedefensepost.com

Egyelőre még nem tiszta a tervezett nemzetközi katonai kontingens pontos mérete, összetétele és mandátuma. Annyi biztos, hogy nem egy, az ENSZ-kötelékében végrehajtott békefenntartó illetve megfigyelő misszió lenne. Az USA tehát továbbra is fenntartja szárazföldi katonai jelenlétét Szíriában, Donald Trump decemberi bejelentésével ellentétben. Ettől függetlenül az ehhez hasonló hirtelen irányváltások, és hektikus kormányzati kommunikáció a Fehér Ház részéről komolyan alááshatják a világ vezető hatalmába vetett bizalmat, ami középtávon súlyos külpolitikai válsághoz vezethet az Egyesült Államok egyelőre kiterjedt szövetségi rendszerében.

Erős hazai védelmi és biztonsági ipar nélkül nincs erős hadsereg – jelentette ki Szabó István honvédelmi ügyekért felelős államtitkár a Biztonságpiac 2018-2019 Konferencia és Kiállításon.

Az államtitkár azt mondta: a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek külföldi beszállítóktól való függőségét. Ezt a célt szolgálja az a fegyvergyár is, ahol cseh licenc alapján gyártanak fegyvereket magyar fegyveres és rendvédelmi szerveknek. Ezzel együtt van még teendő – tette hozzá Szabó, hangsúlyozva: a tényleges igények alapján, innovatív megoldásokkal kell tervezni a jövőt, építeni a magyar haderőt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben is nagyot változott a világ, számos új globális kihívás jelent meg. Példaként említette az ukrán válságot, a nyugat-balkáni instabilitást, a terrorizmus erősödését és az illegális migrációt. A világban és Európában is komoly biztonsági kihívások jelentek meg – közölte.

Mint mondta, mindemellett a technológia változásai is napról napra tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a kibertérben akár egy nap alatt is több száz támadás érhet egy országot. Hangsúlyozta: a biztonság egyik záloga a Magyar Honvédség. Ahhoz, hogy a biztonságot minél magasabb szinten tudják garantálni, jól felszerelt, kiképzett és motivált katonákra és az őket támogató hátországra van szükség.

Közösen többet tehetünk a magyar honvédelem ügyéért – hangoztatta az államtitkár, aki szerint fontos, hogy valamennyi, a védelmi iparban érintett szereplő bizalommal tekintsen az e célú kormányzati szándékokra és lehetőség szerint támogassa azokat. Szabó fontos üzenetnek nevezte, hogy a rendezvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont, szerinte ez is jelzi a felsőoktatás és a kutatás védelmi iparban betöltött fontos szerepét.

Pénzbüntetésre ítélt és másfél évre eltiltott a járművezetéstől az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban, nem jogerősen egy volt rendőr őrmestert, aki szolgálaton kívül ittasan vezetett Tokaj környékén február 1-jén – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta, az őrmester autójával ittasan, biztonságos vezetésre képtelen állapotban, begipszelt kézzel, körülbelül óránkénti 170 kilométeres sebessséggel száguldott Tokaj felől Szerencs irányába a 37-es főúton három utassal, amikor elvesztette uralmát a jármű felett és nekiütközött egy közvilágítási lámpának.

A rendőr az eset után maga kérte szolgálati viszonyának megszüntetését az illetékes rendőrkapitányság vezetőjétől.

A közlemény szerint a bíróság a volt rendőr őrmestert ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt első fokon 160 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és egy év hat hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Életben van, de nem akar orosz diplomatákkal találkozni a tavaly Angliában megmérgezett Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya – jelentette ki Laurie Bristow brit nagykövet.

“Meg tudom erősíteni, hogy életben vannak. Meg tudom erősíteni, hogy eljuttatták hozzájuk az orosz nagykövetség kérelmét, hogy találkozhassanak velük” – mondta a diplomata. Korábban a londoni orosz nagykövetség azt közölte, nem tud megerősítést szerezni arra a tényre, hogy Szergej és Julija Szkripal életben van.

Bristow szerint “nem olyan nehéz megérteni”, hogy Szkripalék miért nem akarnak találkozni az orosz állam képviselőivel. Hozzátette, hogy ők maguk döntöttek így. A misszióvezető azt mondta, hogy a brit fél biztosítani fogja a találkozást az orosz nagykövetség alkalmazottjaival, ha az érintettek úgy akarják.

“Ha nem, nincs jogunk rájuk erőltetni a találkozást orosz tisztségviselőkkel. Természetesen biztonságos helyen tartózkodnak. Idegbénító szer felhasználásával próbálták megölni őket. Megvédeni őket a kötelességünk” – hangoztatta.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva.

Szkripal anyja a közelmúltban bejelentette a moszkvai rendőrségen, hogy a fia és az unokája eltűnt. Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

A jeruzsálemi bíróság jóváhagyta Gonen Szegev volt izraeli energia- és infrastruktúraügyi miniszter 11 éves börtönbüntetését, melyet vádalku keretében kért az ügyészség, miután a politikus beismerte, hogy Iránnak kémkedett – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

A büntetés mértékét azt követően határozták meg, hogy az alku alapján törölték a vádiratból a háború idején az ellenségnek nyújtott segítség vádját, ami esküszegésnek és árulásnak számít. A kényes ügyben azért születhetett vádalku, mert ha bírósági tárgyalás lett volna az ügyből, akkor az eljárás során az állambiztonság érdekeit sértő, a hírszerzők módszereit leleplező információk kerülhettek volna napvilágra, és ezt megpróbálták megakadályozni.

Móse Mazor, Szegev ügyvédje arányosnak és megfelelőnek vélte a büntetés mértékét. Elmondta, hogy védence őszintén megbánta tettét. A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat. Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel.

Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra. Az eredetileg orvos végzettségű Szegevet hosszas nyomozás után, tavaly májusban fogták el. Szegev korábban már öt évet ült börtönben, miután a Ben Gurion repülőtéren nagy mennyiségű extasy tablettával kábítószer-csempészésen kapták. Büntetésének letöltése után, 2007-ben telepedett le Nigériában.

2019. február 1-jén Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette, hogy az USA felfüggeszti a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait Oroszországgal, melyet korábban az INF-szerződés szabályozott. Ezen állítást nem sokkal később Donald Trump, az ország elnöke is igazolta. Másnap Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentette, hogy országuk biztonsága érdekében minden amerikai lépésre „tükörválaszt” fognak adni. Eljött tehát egy újabb fegyverkezési időszak? A világ két nagyhatalma ismét atomtöltetű rakétákkal fogja riogatni egymást? Itt egy 2. hidegháború? A válaszok – egyelőre – nem tiszták, de a körülményeket és a lehetséges ok-okozatokat át tudjuk tekinteni, hogy egy tisztább képet kapjunk.

A szavak harca – avagy ki mit tud?

1987-ben az Egyesült Államok akkori elnöke, Ronald Reagan és a Szovjetunió akkori – és utolsó – főtitkára, Mihail Gorbacsov aláírta az INF-szerződést, mely egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről szólt, illetve amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában az által, hogy megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Oroszország, a Szovjetunió jogutódja 2014 óta folyamatosan megszegte ezen szerződést – legalábbis a Trump-adminisztráció szerint. Az oroszoknak a Baltikumban található, kalinyingrádi exklávéba telepített Iszkander-M rakétái, a 9M729 kódnevű cirkálórakéták telepítése, és az állítólagos manőverező robotrepülőgépek tesztelése mind okot adtak az Egyesült Államok kormányának, hogy úgy döntsön, egyoldalúan felmondja a szerződésben foglaltakat önvédelem céljából. Trump továbbá bejelentette egy kis hatóerejű taktikai atomfegyver fejlesztését, vélheően elrettentés céljából.

Az orosz válasz nem váratott sokat magára. Putyin a Szergej Sojgu védelmi- és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozása után röviden bejelentette, hogy ők is felfüggesztik az INF-szerződést. Kijelentette, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági és Védelmi Tanácsnak pedig arra van megdönthetetlen bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok szegi meg a szerződést immáron sokadszorra, melyre azonban a „jószándék jeleként” nem reagáltak ilyen nyílt módon, mint azt tette a másik fél. Ismertette, hogy az amerikaiak új tűzérségi fegyvere 1600 kilométerre képes ellőni, tehát megsérti az egyezményt, továbbá, hogy manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmassá tették a Lengyelországba és Romániába telepített rakétaelhárító (MK 41 VLS) rendszerüket, mellyel immáron Moszkva pusztán 10-12 percnyi rakétaidőre van. Putyin elnök úgy fogalmazott, hogy “tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink nyilvánvalóvá tették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, így most mi is felfüggesztjük azt. Az USA azt is bejelentette, hogy felerősítik kutatási és fejlesztési tevékenységüket, így mi is ezt fogjuk tenni,” illetve hozzátette, hogy az amerikai fél a nemzetközi rend megbontására törekszik azzal, hogy kilép mindenféle szerződésből (pl. az iráni atomalkuból és a párizsi klímaegyezményből). „Egyetértek a védelmi miniszter úrral – hangoztatta Putyin –, ezért kérem is, hogy kezdjék meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának kifejlesztését, és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a tesztelését.” Említette továbbá, hogy a szerződés újratárgyalása továbbra is napirendi pontra lesz tűzve náluk, de ők nem fognak kezdeményezni.

A kétes rakéta – avagy az ominózus Iskander-M (forrás: Russian Defense Ministry).

Két nappal Trump bejelentése előtt az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek Hazafi Kongresszusi és Kiállító Központjában, Moszkvában az oroszok bemutatták Mihail Matvejevszkij altábornagy vezetésével a NATO-kódban SSC-8-nak, az orosz nómenklatúrában 9M729-nek nevezett rakétát, mely az a hírhedt fegyver, ami miatt az amerikaiak felbontották nem sokkal később a szerződést. A 9M729-cel kapcsolatban Matvejevszkij megállapította, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni, így az amerikaiak vádja alaptalan. Az altábornagy azzal húzta alá állítását, hogy az Egyesült Államok semmilyen objektív adatot nem adott át nekik, amely bizonyítaná, hogy megsértették a szerződést. Számos CIA és NGA (National Geospatial-Intelligence Agency) forrás ugyanakkor azt állítja, hogy az oroszok egy kis cselhez folyamodtak a sajtó előtt is nyitott tájékoztatón, ugyanis szerintük másik rakétát mutattak be, mint amelyiknek létét az amerikaiak kifogásolják. Állításuk szerint a rakéta be se férne a Hazafi Kongresszusi és Kiállítási Központban, arról nem is beszélve, hogy a bemutatón csak a hordozótégelyt és a TEL-t (mobil indítóplatform) mutatták be, valódi rakéta nem is volt kiállítva.

Vélemények Kínától Gorbacsovig

Számos elemző szerint azonban ez a konfliktus döntőrészt nem az amerikai–orosz ellentéten alapszik. Valójában az amerikaiak szerződésfelmondásának hátterében az állhat, hogy míg az Egyesült Államok és Oroszország megegyezéses alapon szabályozza egymás fegyverkezését, Kínát nem korlátozza semmi, aki viszont jelentős fegyverkezésbe kezdett, mely komolyan veszélyezteti az USA-t is. Azonban a körülmények nem segítenek, és egy jelentős amerikai–orosz konfliktus – ha szavak szintjén is –, de kialakulóban van, melyben közrejátszanak a NATO-szövetségesek megnyilvánulásai is. Lengyelország bejelentette már korábban is, szintúgy, mint Románia, hogy engedélyt adnak az amerikai védelmi célzatú rakéták telepítésére, melyet Putyin sérelmez. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását: „Egyelőre ezek a bejelentések inkább csak a diplomáciai fenyegetések körébe tartoznak”. Szerinte még az se biztos, hogy a NATO-szövetségesek támogatnák a lengyelek és a románok ezen lépését. Ez annak fényében is érdekes, hogy a katonai szövetség kijelentette, hogy nem szeretne fegyverkezési versenyben részt venni. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára fogalmazott: „Szeretnénk meggyőzni Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodáshoz. A kilépésig hat hónap van hátra, ez idő alatt Moszkva átértékelheti a döntését”. Ugyanez a vélemény került elő az Észak-atlanti Szövetség februári brüsszeli találkozóján. A védelmi miniszterek közös álláspontja is az volt, hogy meg kell egyezni Moszkvával. Trump elnök ekkor említette először rendkívül árulkodó álláspontját, mely szerint az Egyesült Államok nyílt a tárgyalásra, azonban csak akkor, ha ebben Kína is részt vesz.

Február 13-án a Vedomosztyi orosz lap vezércikkében Mihail Gorbacsov, az 1987-es INF-szerződés egyik aláírója mondott véleményt a kialakult helyzetről. Szerinte nem ez az első egyoldalú lépése Washingtonnak. Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben az amerikaiak felmondták a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó ABM-szerződést, és a kezdeti három, a globális biztonságot garantáló fő szerződésből (INF, ABM és START) már csak egy, a START-3 van érvényben, melyet 2010-ben kötött Barack Obama és Dmitrij Medvegyev. Gorbacsov hozzátette, hogy az ABM és az INF felbontása után a START-3 megszűnése is már csak idő kérdése lehet.

Putyin ereje – avagy miért történik ez?

Egy héttel később Vlagyimir Putyin megtartotta immáron hagyománnyá vált évértékelőjét, melyben jelentős hangsúly esett a fegyverkezésre. Az orosz elnök azzal borzolta a nemzetközi kedélyeket, hogy „nemcsak a rakétaállásos országok vannak célkeresztbe véve, hanem a gazdájuk is”, tehát Románia és Lengyelország mellett akár a  NATO központja és/vagy a Pentagon is. Putyin a NATO-tagországokról úgy fogalmazott, hogy „még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben”. Az elnök tételesen felsorolta, hogy önvédelmi célzatból milyen fegyverek fejlesztésébe vagy továbbfejlesztésébe kezdenek. A felsorolásban szerepelt a Poszejdon típusú atommeghajtású tengeralattjáró vízre bocsájtása, amely korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására képes; a Pereszvet lézerfegyver hadrendbe állítása; az orosz MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal; az Avantgard rakétarendszer szériagyártásának elindítása; a Szarmat interkontinentális rakéta 2020-ig történő hadrendbe állítása; és a Cirkon rakéta továbbfejlesztése, mely a hangsebesség kilencszeresével fog tudni száguldani. Piers Cazalet, a NATO szóvivője az évértékelő után kijelentette, hogy a szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől.

Putyin évértékelője nemcsak a fegyverkezésről számolt be, hanem széleskörű életszínvonal-javító intézkedéseket is az orosz nép elé tárt. Ez alighanem összefüggésben áll azzal, hogy az orosz elnök támogatottsága az elmúlt egy évben érezhetően csökkent. 2014 óta most érte el először a legalacsonyabb szintet elfogadottsága (64%), ráadásul egyes felmérések szerint az oroszoknak csak a 40%-a szavazna rá. Elemzők szerint a népszerűségvesztés hátterében a gazdasági nehézségek és az ezzel összefüggő népszerűtlen reformok állnak – tavaly ősszel például nagy felháborodást váltott ki a nyugdíjkorhatár emelése. Az, hogy ezen reformok (illetve az “erőfitogtatás”) javítják-e elfogadottságát, még a jövő zenéje.

Továbbá kérdés marad, hogy a kialakult helyzet bármelyik fél elfogadottságát növelni fogja-e (hiszen 2020-ban az USA is elnököt választ)? Az is nyitott kérdés marad, hogy Kínára hatással lesz-e a burkolt amerikai üzenet, ahogy az is, hogy az orosz gazdaság bírni fogja-e a szankciók súlya alatt mindazt, amit Putyin megígért? Nem tudhatjuk, de számíthatunk még sok érdekes fordulatra az „új” vagy „kis hidegháborúban”.

Írta: Gönczi Róbert

Csak a kiegyezés aranykorához hasonlítható a magyar bíróságok jelenlegi helyzete – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság új épületének átadó ünnepségén.

Tizenegyezer ember dolgozik a bíróságokon, évente másfél millió ügyet intéznek és több millió ember fordul meg ezekben az épületekben, tehát nem mindegy, hogy milyenek – mondta Handó. Az OBH stratégiai célja a bírósági épületek megújítása. Magyarországon 188 bírósági épület van, ebből 55 műemlék vagy műemléki jellegű. Ezt kell összeegyeztetni a 21. századi követelményekkel – tette hozzá.

Minden kolléga átérezheti, mit jelent a bírósági menedzsment, a gondoskodás, amelynek az a célja, hogy a bíráknak csak az ítélkezéssel kelljen foglalkozniuk. Az ítéletekből ismerszik meg a bíró, a bíróság. Az igazságszolgáltatás pedig az állam lelkiismerete – mondta Handó.

Polgárné Vida Judit, a Fővárosi Törvényszék elnöke a rendezvényen elmondta: a II. és III. kerületi bíróság 1991-es létrejötte óta kinőtte a III. kerületi, Miklós utcai épületét, és az infrastruktúrája sem felelt meg a 21. századi követelményeknek. Az új, a III. kerületi Lajos utca 48-66. szám alatti irodaépület azonban jó munkakörülményeket biztosít.

A katonáknak szükségük van a hitre, amely megkönnyíti szolgálatukat, és szükségük van a tábori lelkészekre, akik közéjük viszik a szeretetet és a törődést – mondta a honvédelmi miniszter a tábori lelkészi szolgálat újraalapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Benkő Tibor hangsúlyozta: 25 éve a katonai tábori szolgálatot “nem parancsszóra alapították újra”, hanem “belső indíttatásból”, abból felismerésből, hogy a katonáknak szükségük van a lelkészek támogatására. Rámutatott: a tábori lelkészek munkáját “ugyanaz az odaadás, tenni akarás” jellemzi ma is, mint 25 éve.

“Ők is, akárcsak a katonák, a hazát, a nemzetet szolgálják”

A miniszter hozzátette: a tábori lelkészek nemcsak a katonákat gondozzák, hanem azok családjait is.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Azt írta: a honvédségben az egyházi jelenlét nem pusztán a vallásukat gyakorlók támasza, hanem “felekezeteken túli lelki gondozás, a sajátos élethelyzethez alkalmazkodó egyedi pasztoráció”. “A tábori lelkész kísér, segít, meghallgat. Pótolhatatlan munkatárs abban, hogy a katonák mentális egészsége megmaradjon” – fogalmazott.

Felidézte: a magyar alakulatokban minden időkben ott voltak az egyes felekezetek és egyházak képviselői, gondoskodtak a vallásukat gyakorlók hitéletéről, és rendelkezésére álltak mindazoknak, akik folytonos életveszélyben hittel vagy kétkedéssel, de az örök élet képviselőitől vártak biztatást.

Lelkész és katona ma mis mindenekelőtt bajtársai egymásnak. Mindkettejük feladata többszörösen átalakult a 21. századra, de a katona ma is hazája védelmét választja hivatásának, a lelkész pedig támogatja őt e nem könnyű vállalásban – tette hozzá a köztársasági elnök.

Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője és államfőjelöltje kedden az ukrán parlament ülésén bejelentette, hogy több frakcióval együtt Petro Porosenko elnök leváltására irányuló alkotmányos vádeljárást indít, miután egy újságírói oknyomozás arra derített fényt, hogy az elnök környezete érintett egy állítólagos nagyszabású hadiipari beszerzési botrányban.

Timosenko szerint Porosenko hazaárulást követett el.

Az interneten videofelvételen közzétett beszámoló szerint Oleh Hladkovszkijnak, a közvetlenül az elnök alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) helyettes vezetőjének a fia, Ihor állítólag közvetlenül érintett jelentős összegű, védelmi célú beszerzésekre szánt költségvetési összegek elsikkasztásában. Ihor Hladkovszkij és üzleti partnerei ugyanis két éven át Oroszországból csempészett, illetve ukrán katonai raktárakból beszerzett, rossz minőségű fegyveralkatrészeket adtak el az értékénél jóval magasabb áron az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalatnak. Utóbbi vezetőinek tudomása volt arról, honnan származnak az alkatrészek. Az üzleten Hladkovszkijék legalább 250 millió hrivnyát, azaz csaknem 2,6 milliárd forintot kerestek. Az idősebb Hladovszkijnak is tudomása volt, aki mellesleg a védelmi tanácsban betöltött tisztsége mellett üzleti kapcsolatban is áll Porosenko elnökkel – állítják az újságírók.

A botrány kirobbanása után Hladkovszkij kérte, hogy mentsék el az RNBO helyettes vezetői tisztségéből az ügy kivizsgálásáig, amit Porosenko támogatott. Az elnök sajtótitkára, Szvjatoszlav Ceholko a Facebookon közölte: Porosenko követeli a rendvédelmi szervektől, hogy mihamarabb vizsgálják ki az újságírók által nyilvánosságra hozott információkat.

Az elnöki hivatalnál mellesleg emlékeztettek arra, hogy nincs törvény Ukrajnában, amely szabályozná az államfővel szembeni alkotmányos vádeljárást eljárás menetét. Az ukrán alkotmány szerint a parlament impeachment eljárással leválthatja az államfőt, ha az hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el, de ilyen eljárást még sohasem indítottak az ukrán törvényhozásban. Timosenko egyébként már próbált impeachment eljárást indítani 2008-ban Viktor Juscsenko és 2010-ben Viktor Janukovics ellen – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ügyben megszólalt a március 31-i elnökválasztásnak a felmérések szerinti jelenlegi legnépszerűbb jelöltje is, a humorista Volodomir Zelenszkij. A Facebookon közzétett videoüzenetében megállapította, hogy azok akik “vérrel” kerültek hatalomra, most “vérrel” keresnek pénzt. “Eszerint csempészni Oroszországból szabad, alkatrészeket cserélni katonák életére szabad, édességet szabad, de MARUV – már tilos” – állapította meg, utalva Porosenko oroszországi csokoládégyárára, illetve arra, hogy az ukrán énekesnő, MARUV, a hazai válogató győztese nem utazhat Izraelbe az Eurovíziós Dalfesztiválra oroszországi fellépései miatt.

“Most értettem meg, mit is jelent a hadsereg, nyelv, hit (Porosenko kampányszlogenje). Kifosztani a hadsereget, mesterségesen megosztani nyelv szerint az embereket, azért mert nincs is hitük Önöknek” – tette hozzá Zelenszkij.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar védelmi fejlesztésekről tájékoztatta Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettest Budapesten – közölte a tárca.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményében hangsúlyozták: Szijjártó beszámolt tárgyalópartnerének arról, hogy Magyarországon átfogó haderőfejlesztés zajlik, amely nemcsak az ország biztonságát, hanem a NATO megerősítését is szolgálja.

A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarország továbbra is erején felül vesz részt a NATO-műveletekben, ennek jegyében hetvennel növeli koszovói kontingense létszámát, negyven katonával pedig a hozzájárulását az afganisztáni misszióhoz. Ezáltal a NATO-műveletekben részt vevő magyar katonák száma száz fölé emelkedik – tették hozzá.

Emellett Magyarország az idén négy hónapon keresztül részt vesz a balti államok légvédelmében.

Végezetül Szijjártó jelezte a szövetség főtitkárhelyettesének, hogy “Magyarország semmilyen geopolitikai vonatkozásban nem fogja feláldozni a kárpátaljai magyar közösséget, és elvárja Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben az ott élő magyarok jogait” – áll a KKM közleményében.

Gottemoeller Budapesten részt vett a KKM szervezésében hétfőn kezdődött nagyköveti értekezleten, továbbá tárgyalt Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is.

Szabadlábra helyezték kedd este Párizsban az egy héttel ezelőtt letartóztatásba került Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakot és karszalagot viselve.

Benalla elmondása szerint “boldogan és megkönnyebbülten” hagyta el kamerák kereszttüzében a párizsi Santé börtönt, és köszönetet mondott az ügyvédjének, Jacqueline Laffont-nak azért, hogy “a végsőkig harcolt” a szabadlábra helyezésért.

A párizsi fellebbviteli bíróság kedden semmissé nyilvánította a múlt heti bírósági döntést, amely alapján Alexandre Benalla és az ügy másik gyanúsítottja, Vincent Crase, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottja előzetes letartóztatásba került. A fogva tartást az után rendelték el, hogy a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelés utáni beszélgetésükről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba, mert négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak.

A fellebbviteli bíróság elfogadta az ügyvédek érvelését, miszerint megalapozatlan volt az illegális módon készített, ismeretlen eredetű hangfelvétel alapján elzárni a két gyanúsítottat.

A két férfi ugyanakkor a szabadlábra helyezést követően rendőrségi felügyelet marad, és nem léphet kapcsolatba egymással.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is a francia média első számú témája. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberéről a közelmúltban kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása óta 23 alkalommal használta diplomáciai útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel az előtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett az afrikai országban.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. Február 7-én az ügyészség azt a sajtóértesülést is megerősítette, hogy vizsgálat folyik egy szerződés ügyében, amelyet Vincent Crase írta alá Iszkander Mahmudov orosz milliárdossal, s amelyben Benalla közvetítő szerepet játszott amikor még az elnöki hivatalban dolgozott. A két férfi ellen február végén még egy eljárás indult, bizonyítékok eltüntetésének gyanúja miatt.

A francia szenátus jogi bizottsága – amely az elmúlt fél évben negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – múlt héten hamis tanúzás miatt feljelentést javasolt a két férfi ellen, a francia elnöki hivatal három vezetőjét, Patrick Strzodát, a francia elnök kabinetfőnökét, Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét és Lionel Lavergne tábornokot, a köztársasági elnök biztonságáért felelős csoport vezetőjét pedig azzal vádolta meg, hogy “ellentmondásosan, nem érthetően” nyilatkoztak a bizottság előtt, és elhallgattak dolgokat.

A szenátus március 21-én dönt a feljelentésről.

Magyar idő szerint 2019. február 28-án hajnali háromkor ült tárgyalóasztalhoz Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, és Kim Dzsong Un, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője. Csúcstalálkozójukat Hanoiban tartották, azonban a tárgyalásoknak váratlanul vége szakadt, s nem ejtették meg az ünnepélyes záróebédet – ahogy megállapodás sem született a kardinális kérdésekben.

Nem ez volt a két vezető első találkozása. Először a szingapúri csúcson, 2018 nyarán találkoztak, mely során a vezetők delegációik kíséretében több órás tárgyalásokat folytattak, majd aláírták a dokumentumot, melyben mindketten elkötelezték magukat a Koreai-félsziget teljes denuklearizációja mellett. A találkozó – úgy tűnt –, új fejezetet nyitott a két ország számára. A nagy horderejű eseményt követően az amerikai elnök jelentős előrelépésként könyvelte el a találkozót, előrevetítve a tárgyalások folytatását és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok fellendítését.

Nyolc hónap elteltével, 2019 februárjára tűzték ki a második találkozót, a helyszín ezúttal Hanoi, Vietnam. Két napot töltött együtt a két vezető, a tárgyalások fókuszában a nukleáris töltetek leszerelése mellett a koreai háborút lezáró hivatalos békeszerződés aláírása állt. Utóbbit a demokraták kongresszusi tevékenysége övezi; a 18 demokrata képviselő által felterjesztett törvényjavaslat a háború végleges lezárását szorgalmazza.

Azonban nem történt megállapodás, nem történt aláírás. Trump elnök sajtótájékoztatója során kiemelte, hogy számára nem a gyorsaság fontos, hanem az, hogy helyesen cselekedjen; sok beszélgetés vár még a két vezetőre, hosszú folyamat lehet, mire az amerikai elnök képes meggyőzni a fiatalabb vezetőt, hogy hagyjon fel nukleáris programjával. Érkezett információ arról is, hogy az Otto Wambrier-ügyről is szó esett, azonban Kim Dzsong Un “nem volt tisztában” a bebörtönzött amerikai állampolgár fogvatartási körülményeivel. A tárgyalás során nem kerültek összetűzésbe, az álláspontjaik mellett azonban mindketten kitartottak: Kim Dzsong Un a szankciók eltörlését követelte, amelyek nem kedveznek országa gazdaságának – így számára ez volt a legfontosabb és egyetlen kérdés.

Mivel zártkörű beszélgetést folytattak kamerák nélkül, csak a sajtótájékoztatók alapján tudunk információhoz jutni. Trump elnök úgy fogalmazott, hogy az észak-koreai vezetőnek is van egy bizonyos jövőképe, amely nem egyezik pontosan az USA-éval, de a tavalyi állapotokhoz képest már közeledett a kettő egymáshoz, és végül összeérnek majd. A tárgyalóasztaltól végül felálltak, elsétáltak – az amerikai elnök szerint ez egy „nagyon barátságos séta volt” –, nem vettek részt az ünnepélyes záróebéden sem. Trump elnök hozzátette, hogy bár a csütörtöki tárgyalás nem vezetett közvetlen eredményre, hosszú távon fantasztikus sikereket érhetnek el. Újabb csúcsról nem egyeztek meg, de a tendenciák alapján várható, hogy a továbbiakban újra sor kerül találkozásra, hogy előremozdítsák a már megkezdett folyamatokat.

Noha Trump elnök akkurátusan kitart amellett, hogy semmi szükség sietségre, és érzékelhetően nem akarja túlfeszíteni a húrt az észak-koreai vezetőnél, a Stanford Egyetem legújabb kutatásai szerint Észak-Korea nem fogta vissza, egyáltalán nem állította le nukleáris programját, sőt, a becslések szerint elég hasadóanyaggal rendelkezik legalább öt további atomfegyver előállításához.

Nem kedvezett Trump elnöknek, hogy éppen a csúcstalálkozó alatt tanúskodott ellene a Kongresszus előtt korábbi ügyvédje és tanácsadója, Michael Cohen, a címlapokon ezzel olyan reklámot biztosítva számára, mely árnyékát a nukleáris leszerelés sikere kergethette volna el.

A nemzetközi reakciók változatosak: Kína Külügyminisztériumának szóvivője szerint nem lehet egy éjszaka alatt megoldani a Koreai-félsziget problémáját, Dél-Korea miniszterelnöke azonban sajnálatosnak tartotta, hogy nem jutottak megállapodásra.

Hatalmas elvárásokat támasztottak ezzel a találkozóval szemben az előző váratlan sikere következtében, és a tanácstalanság, hogy megakadni látszik a kommunikáció egy ilyen kardinális témakörben, mint a denuklearizáció, kétségeket ébreszthet mind az amerikai, mind az észak-koreai oldalon. Bár Trump elnök számít arra, hogy Kim Dzsong Un hajlandó engedni az elvárásaiból, és valóban közeledhetnek az álláspontok, ez mindenképpen egy harmadik találkozót vetítene elő, amelyről azonban nem egyeztek meg. Ugyanakkor nem vethető el az első találkozó és a diplomáciai siker eredménye sem.

Írta: Györgyi Dominika

Lektorálta: Bartók András 

Bírálatok kereszttüzébe került a Szentpétervári Koncertkórus, miután egy olyan, a hidegháború korából származó szovjet szerzeményt adott elő, amelynek szövege az Egyesült Államok elleni nukleáris csapással tréfálkozik.

Az énekkar szombaton, “az orosz haza védelmezőjének napján” lépett fel az “északi főváros” Izsák-székesegyházában, s ott adta elő Andrej Kozlovszkij blueszenésznek Az atommotorocskás tengeralattjárón, avagy a katonák fizetéséről szóló, a ’80-as években népszerűvé vélt dalát. A fellépésről készült videó azonban csak most kezdett igazán nagy politikai hullámokat vetni.

A kórusművé kiterebélyesített dal azon ironizál, hogy egy Atlanti-óceánt átszelő nukleáris tengeralattjáró célba veszi Washingtont, s hogy a repülők sem üresen érkeztek “vendégségbe”. Ezért öt évszázaddal ezelőtt kár is volt felfedezni Amerikát…

A Szentpétervári Koncertkórus közölte, hogy nem foglalkozik politikával, repertoárjának zeneműveit az eredeti szöveggel, kordokumentumként adja elő, és nem készül arra, hogy azokat a konjunkturális politikai korrektség érdekében átírja. A kórus VKontaktye közösségimédia-oldalán a felháborodott hozzászólások tömege miatt letiltották a kommentelés lehetőségét.

A dalszerző Kozlovszkij a BBC orosz nyelvű szolgálatának elmondta, hogy dalát már 1979-es megírásakor is viccnek szánta. Emlékei szerint azt szentpétervári diáktársaival énekelte, amikor sörözni mentek az egyetemi katonai tanszék kiképző foglalkozása után.

A szentpétervári egyházmegye sajnálkozásának adott hangot, hogy ilyen dal egy ilyen ismert kórus előadásában elhangozhatott az orosz birodalom egykori vezető székesegyházában. (Az Izsák székesegyház jelenleg állami tulajdonban van, de az orosz ortodox egyház igényt tart rá.)

Az előadás negatív, alapvetően az ellenzéki és a nyugati sajtóban érezhető hatását vélhetően az aktuálpolitikai környezet erősítette fel. Február elején Egyesült Államok, majd Oroszország is közölte, hogy felfüggeszti részvételét a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményben. Ezt követően, múlt szerdán Vlagyimir Putyin elnök arra figyelmeztetett, hogy ha Washington az ilyen eszközök európai telepítése mellett döntene, akkor Moszkva a fejlesztés alatt álló szuperszonikus fegyvereivel nemcsak a rá irányított rakétákat befogadó országokat, hanem azokat a központokat is célba venné, ahol a telepítésről döntöttek.

Noha a célpontokat Putyin nem nevezte meg, Dmitrij Kiszeljov, az állami média egyik legmeghatározóbb személyisége egy hétvégi tévéadásban olyan infografikát mutatott be, amely azt demonstrálta, hogy a nemzetközi vizeken cirkáló orosz tengeralattjárókra telepítendő, Cirkon típusú hiperszonikus rakétákkal milyen amerikai célpontokat tudnának öt percen belül megsemmisíteni. A felsorolt katonai döntéshozó központok között szerepelt a keleti partvidéken az amerikai főváros tőszomszédságában található Pentagon, valamint a Maryland állambeli Camp David-i elnöki üdülő és a Fort Ritchie kiképzőközpont, a nyugati partvidéken pedig a kaliforniai McClellan légi bázis és a Washington állambeli Jim Creek haditengerészeti kommunikációs központ.

Sajtóforrások szerint egyébként a marylandi Fort Ritchiet 1998-ban, a McClellan bázist pedig 2001-en bezárták.

Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő hétfőn, amikor újságírók arra kérték, hogy kommentálja a Kiszlejov műsorában megjelent ábrákat, azt hangoztatta, hogy Putyin nem nevezett meg konkrét potenciális célpontokat, s hogy a Kreml nem szól bele még a tévék szerkesztőségi politikájába. A nap folyamán egyébként egy másik állami tévéadón, egy másik térképen ugyan, de ugyanazokat az amerikai katonai létesítményeket ismét bemutatták megsemmisítendő objektumként.

Egyharmada a börtönbüntetésüket töltő orosz férfiak halálozási rátája azokénak, akik szabadon élnek, amiben kulcsszerepe van annak, hogy az őrizetesek nem isznak alkoholt – derült ki egy, az orosz parlament felsőházának szociális bizottsága számára elkészített felmérésből.

A törvényhozás számára összegyűjtött adatok szerint a munkaképes korú lakosság körében a halálozások 38 százaléka összefüggésben áll az alkohollal. A nők életét 17, a férfiakét húsz évvel rövidíti meg az italfogyasztás, az “erősebb nem” képviselőinek 44 százaléka nem éri meg a nyugdíjast kort.

Veronyika Szkvorcova egészségügyi miniszter február 7-én közölte, hogy a munkaképes korú férfiak halálozási rátája 3,5-szerese a nőkének, egyebek között az alkoholfogyasztás miatt. A tárcavezető szerint a nemcsak közvetlen, de halmazati halálokok hetven százaléka – a májzsugor, gyomorfekély és annak szövődmények, hasnyálmirigy-sejthalál, korai érelmeszesedés és korai magas vérnyomás az italozással függ össze.

A közvetlenül az alkoholfogyasztás miatti halálozások száma viszont csökkent a szeszesital piacon bekövetkezett pozitív változások, az emberi fogyasztása szánt alkoholt “helyettesítő” és a méreganyagokat tartalmazó italok visszaszorulásának köszönhetően.

Őrizetbe vettek több autópálya-rendőrt, azzal gyanúsítják őket, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr megyében – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Az intézkedést követően az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség központi honlapján közleményt jelentetett meg. Ebben úgy fogalmaznak: “elhatárolódik a rendőrség a jogsértő munkatársaitól”.

A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást – olvasható az ügyészségi közleményben, amelyet Keresztes Imre főügyész jegyez. Azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnál dolgozó rendőrök az M1-es autópályán ellátott szolgálatuk alatt a szabálysértőkkel szemben készpénzért cserébe “elálltak a további intézkedésektől”.

Az ügyészség a bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt akciókat hajtott végre, amelyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele és további bizonyítékok beszerzése volt. Az ügyészség házkutatásokat végez, gyanúsítottakat hallgat ki, ezek jelenleg is folyamatban vannak. Az ügyben 18 embert vettek őrizetbe, a házkutatások során több mint tízezer euró (csaknem 3,2 millió forint) készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövetőnél indítványozza, hogy hozzanak személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, amelyről a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt.

Közölte továbbá: az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségnél szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, abban összesen mintegy 150 ember vesz részt. Az ilyen hivatali vesztegetés elfogadása 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, azonban a büntetési tétel felső határa – tekintettel a halmazati szabályokra – 12 év.

Az ORFK közleményében felhívja a figyelmet: a rendőrség továbbra is kiáll a testület értékei mellett. Elutasít minden jogsértő magatartást, és elhatárolódik az ilyen cselekményt elkövetőktől. Hangsúlyozzák, hogy az állomány döntő többsége az esküjéhez híven, hazája iránt elkötelezetten, tisztességesen teljesíti feladatait. Ugyanakkor a rendőrség vezetése a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy bűncselekményt elkövető személyek ne szolgáljanak a testületnél – tartalmazza a közlemény.

Hazaárulás címén 22, illetve 14 évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai körzeti katonai bíróság kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Kaspersky Lab komputerbiztonsági szoftvergyártó vállalat egy-egy volt munkatársát.

A súlyosabb büntetést Szergej Mihajlov, az FSZB információbiztonsági központjának egyik volt vezetője, az enyhébbet pedig Ruszlan Sztojanov, a Kaspersky Lab komputeres incidenseket kivizsgáló osztályának volt vezetője kapta. Az ügy kényessége miatt a bíróság zárt ajtók mögött tárgyalta az ügyet.

Mihajlov és Sztojanov ügyével kapcsolatban az FSZB további két munkatársát is letartóztatták. Az Interfax szerint a két elítélt amerikai hírszerző szolgálatokkal állt kapcsolatban. A hírügynökség úgy értesült, hogy az FSZB-sek kettős játékot játszottak: kapcsolataikat tettetett beszervezői tevékenységgel álcázták.