Biztonságpolitika

Az Antarktisz, a déli félteke hó- és jégsivatagja, a Föld leghidegebb és egyben legszélsőségesebb kontinense. 14,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű, de területén a kutatóállomások személyzetét leszámítva nem lakik senki. Mégis van egy olyan vonzereje, mellyel a nemzetközi hatalmak érdeklődését magára tudja irányítani.

Ez a különlegessége, hogy ez a legkevésbé kizsákmányolt természeti területe a Földnek, és óriási nyersanyag- és ásványkincskészlete van, amely az olykor több tíz méter vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. A történelem során az államok folyamatos küzdelmet folytattak egymással a különböző energiahordozókért (elsősorban az olajért) és más értékes nyersanyagokért, hogy lelőhelyeiket kiaknázva gazdasági és tudományos előnyökhöz jussanak a vetélytársakhoz képest. Ez a jelenség ma sincsen másképp.

A globális felmelegedés eredményeként klimatikus, földrajzi és ökológiai változások mentek végbe az egész Földön, így a Déli-sarkvidéken is. Elindult a nyugat-antarktiszi jégtakaró egységes, míg a kelet-antarktiszi csupán foltokban megjelenő nagymértékű zsugorodása, melyet a tengervízszint emelkedése tovább gyorsít. A kutatók mérései szerint a jégolvadás mostani mértéke 15 százalékkal nagyobb, mint azt egy egy évvel korábbi tanulmányban kimutatták. 2012 és 2017 között a tempó a háromszorosára nőtt (219 milliárd tonna/év), ami évi 0,6 milliméter vízszintemelkedést jelent. Az ilyen ütemű olvadásnak köszönhetően közel 200 millió hordó olaj nemsokára elérhető közelségben lesz a kitermeléshez.

Azonban 2048-ig ez nem lehetséges az Antarktisz-egyezmény értelmében, amely a földrész nemzetközi viszonyait rendezi. Ez a nemzetközi megállapodás 1961. június 23-án lépett hatályba, összesen 53 ország írta alá. Kimondja, hogy semmilyen ásványi anyagot iparszerűen kitermelni a kontinens talajából nem lehet. Továbbá védett résznek nyilvánítja az Antarktiszt, ahol csak békés kutatási tevékenység folytatható. Jogi szempontból „res communis omnium usus”-nak nevezi, azaz „mindenki által használt terület”-nek, akárcsak a világűrt vagy a nyílt tengereket. A terület nemzetközi igazgatás alatt áll, lévén az utolsó felosztatlan kontinens. Azonban a már említett globális felmelegedés újra napirendre helyezi az olyan kérdéseket, hogy „Kié legyen ?”, illetve „Ki rendelkezzen felette?”.

Jelenleg 11 ország – Oroszország, Kína, Dél-Korea, Ausztrália, Argentína, India, Kanada, Norvégia, Dánia, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok – tart igényt a kitermelés jogára.

A harcok egy igen határozott politikát folytató éllovasa Oroszország, mely 2015-ben nyújtotta be kérelmét az ENSZ a kontinens határainak meghúzásáért felelős bizottságának arra hivatkozva, hogy a több évtizedes kutatómunkájuk feljogosítja őket az óceánban található nyersanyaglelőhelyek birtoklására. Első alkalommal közel 200 tengeri mérföldet követeltek. A második kérelem esetében 1,2 millió négyzetkilométernyi területet, amelynek egy részére Dánia és Norvégia is igényt tartana. Ezen kérelmek az Antarktisz-egyezmény hatálya miatt még nem kerültek elbírálás alá, de az oroszok minden erejükkel próbálnak jelen lenni a területen. Ennek keretében felújítják kutatóállomásaikat, új expedíciókat szerveznek, kutatóhajókat állomásoztatnak a vizeken, illetve navigációs műholdrendszert építenek ki.

Felmerül a kérdés, hogy „Miért is olyan fontos ez számukra?”. A válasz összetett. Az első indok a tiszta ivóvíz, amelyből egyre kevesebb van a Földön és előbb-utóbb globális szinten is hiánycikk lesz. A jégtakaró felolvasztásával és szűrésével azonban előállítható. A vízhez kötődik a második pont is, 5 milliárd tonna krill (a zooplanktonok családjába tartozó apró rák) halászható ki, melyet kapszula és olaj előállítására használnak fel. Az egyéb halakat, rákokat pedig a kereskedelmi céllal halászók tudnák kifogni. Harmadik elem a több milliárd dollárt érő szénhidrogén-tartalmú anyagkészlet a jég alatt, például a 221 billió köbméter földgáz. Ezzel az orosz gázmonopólium fennmaradhatna, sőt, kiterjedhetne komplett Kelet-Közép-Európára, erősítve ezzel a posztszovjet régió államainak Oroszországtól való függését. A negyedik a bányászható ásványkincsek és ritka fémek, amiket például űr-, számítógépes- és telekommunikációs eszközök fejlesztése során alkalmaznának, fejlesztve ezzel akár az ország által folytatott aszimmetrikus hadviselési módszereket, hadiipart, vagy hírszerzési eszközöket. Az ötödik és egyben legfontosabb pedig – ahogyan a cikk elején is megjelenik – a kőolaj. Közel 55 milliárd hordó rejtőzik a jég alatt, amiből benzin, kerozin, gázolaj és számos más energiahordozó állítható elő akár a katonaság vagy a civilek fogyasztását biztosítva. Ezen szempontok alapján az oroszoknak kiemelten fontos lenne a kontinens megszerzése, mind katonai, geopolitikai és geostratégiai, gazdasági és tartalékszerzési szempontból egyaránt.

Összegezve, az Antarktiszért folytatott „harcot” megnyerő nemzet, amennyiben lesz ilyen, nemcsak az utolsó, eddig felosztatlan földrészt tudhatja a fennhatósága alatt, hanem egy kiaknázatlan „kincsesbányát” is, mellyel gazdaságilag, tudományosan és stratégiailag is a többi nemzettel szemben tud majd előnyt szerezni. Ez azonban drasztikus változásokat hozna a ma ismert nemzetközi környezetben és kapcsolatokban. A tudósok és a nemzetközi vélemény szerint ezért is lenne fontos, hogy 2048-ban az Antarktisz-egyezmény lejártát követően vagy egy újabb szerződés szülessen (melyet Kína, Dél-Korea és Oroszország vélhetően nem fognak támogatni), vagy a 2016-ban az EU és 24 másik állam között létrejött megállapodást , miszerint a Antarktisz ökoszisztémájának védelme érdekében, annak jéggel borított területére kiterjedő nemzeti parkot kívánnak létrehozni. Ezzel hoznának létre egy, az egész kontinensre és a környező vizekre is kiterjedő természetvédelmi területet.

Írta: Haiszky Edina Julianna 

Mádi-Nátor Anett, a kiberbiztonsági szolgáltatásokat kínáló Cyber Services nemzetközi igazgatója szerint a GDPR mellékhatása, hogy nemcsak a visszaéléseket nehezítette meg, de sokak munkáját is, mert sokkal körülményesebbé vált az adatbányászat, az adatok etikus felhasználása is. Cserében új piacok nyíltak meg, mert olyan konzervatívabb iparágakba is be lehet már szállni, amelyek korábban kevésbé törődtek a kiberbiztonsággal.

Naivitás volt azt gondolni, hogy 2018. május 25-től minden egy csapásra megváltozik – mondta Péterfalvi Attila, a GDPR betartatatásáért felelős hazai testület, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A GDPR egy rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó, és kevés mozgásteret ad a tagállamoknak. A jogalkalmazó helyzetét nehezíti az is, hogy hiába vannak még érvényben bizonyos tagállami szabályok, ha a GDPR-nak ellentmondanak, nem alkalmazhatók, ezeket az ellentmondásokat pedig ki is kell iktatni, sőt már korábban meg kellett volna tenni. Péterfalvi cáfolta Keletit a robbanás elmaradásának ügyében: mint mondta bár május 25-től élesedett a GDPR, a NAIH eljárási szabályait is össze kellett hangolni, s az ezt elvégző új Infotörvény csak július 26-án lépett életbe, így eleve csak az ez után indult ügyekben lehet bírságot kiszabni. Éppen ezért hamarosan minden eddiginél nagyobb bírságok kiszabása várható.

A rendelet egyik fontos újítása például, hogy amelyik szervezetet adatbiztonsági incidens éri, például meghekkelik vagy gondatlanságból kikerülnek az általa kezelt adatok, 72 órán belül köteles jelenteni az incidenst. A NAIH elnöke szerint aki ezt elmulasztja, semmiféle méltányosságra nem számíthat, az ilyesmi automatikusan büntetést fog érni.

A kamerarendszerek adatvédelmi aspektusaira rátérve Szűcs Gábor, a Robert Bosch biztonságtechnikai szakértője elmondta, hogy épp nagy változás zajlik e rendszerek fejlettsége terén. Az elmúlt tíz évben a passzív, zárt láncú rendszerekből egyre inkább átáll a világ a nyitott, távolról is elérhető rendszerekre, amelyek már nemcsak klasszikus vizuális megfigyelőberendezések, hanem egyben szenzorokkal felszerelt analitikai eszközök is. Egyes biztonsági kamerák például már egészen korai fázisban képesek érzékelni, ha valahol tűz üt ki; mások egy üzleten belül képesek elemezni a vásárlók mozgását, hogy megállapítják, melyek a leginkább frekventált részek; megint másikak a látogatók demográfiai adatait is képesek rögzíteni arcfelismerés segítségével. A hírekben olykor olvasható, rémisztően okos rendszerekről szóló történetek viszont Szűcs szerint nem minden esetben fedik teljesen a valóságot.

Péterfalvi szerint szabályozói szempontból különbséget kell tenni az üzleti célú, illetve a közterületi és más bűnüldözési, honvédelmi célú kamerák között, mert utóbbiak nem a GDPR, hanem az Infotörvény hatálya alá tartoznak.

Mádi-Nátor is azt hangsúlyozta, hogy ma már nem elég a konkrét kamerákra gondolni, más olyan eszközökkel is számolni kell, amelyekben kamera van: például a mobiltelefonokra. Azokra, amiket például a Huawei gyárt. Ezek az eszközök rengeteg adatot gyűjtenek, elemeznek és tárolnak. “Gondoljuk végig azt, hogy egy európai telekommunikációs hálózatban, ahol például az ilyen adatok is közlekednek, milyen gyártóknak az eszközei kerülnek beépítésre? A hálózatokba beépített eszközöknek szerintem több mint hatvan százaléka kínai gyártásból származik” – mondta.

Mádi-Nátor szerint abba, hogy a kínai gyártók az általuk fejlesztett képességeket a saját országukon belül milyen megfigyelőrendszer kialakításához használják, nem lehet beleszólni. Az Európai Uniónak viszont fel kell készülnie a hasonló helyzetek és technológiák megfelelő kezelésére. Mint mondta, jelenleg két ipari szereplőkre vonatkozó EU-s jogszabálytervezet is előkészítés alatt áll. Ezek a tervek szerint elő fogják írni, hogy az Európában is működő gyártók a termékeiket már kutatás-fejlesztési szakaszban be kell, hogy csatornázzák egy nemzeti kompetenciaközpont-rendszerbe. Ezzel elindulhatnánk abba az irányba, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak egy ázsiai gyártási láncnak, mint amilyen kiszolgáltatottak most vagyunk – mondta.

A szervezet közleménye szerint 2018-ban 98 ország jelentette a kanyarós megbetegedések számának növekedését 2017-hez képest, a legnagyobb mértékű emelkedést Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában regisztrálták. Úgy látják, globálisan csökkent az erőfeszítés a könnyen megelőzhető járvány megfékezésére, pedig a kanyaró súlyos esetben akár halált is okozhat.

Csak Ukrajnában 35 120 esetet jelentettek 2018-ban, harmincezerrel többet mint egy évvel korábban, és a helyi kormány szerint még további 24 042 ember fertőződött meg 2019 első két hónapjában. A Fülöp-szigeteken 12 736 embernél diagnosztizáltak kanyarót idén, és 203 halálesetet jelentettek. Tizenháromezerrel több megbetegedést regisztráltak az ázsiai országban 2018-ban, mint egy évvel korábban. Brazíliában is tízezerrel nőtt a kanyarós esetek száma, de Franciaország is több mint kétezer új esetet jelentett 2018-ban.

Az összegzés kitér a közép- és kelet-európai régióra, megemlítve, hogy Magyarországon jó a helyzet, 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A szomszéd országokban Ukrajnán kívül Szerbiában is jelentős a kanyaró térhódítása: 2017-ben 702 megbetegedést regisztráltak, ami 2018-ra 5057-re nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Romániában 2017-ben 8673 eset volt, ami 2018-ra 943-ra csökkent – írták.

A közlemény idézi Henrietta Fore-t, az UNICEF igazgatóját, aki szerint ezek figyelemfelkeltő adatok, cselekedni kell. Közölte: van biztonságos, hatékony és gazdaságos oltóanyag, a vakcina csaknem egymillió életet mentett már meg minden egyes évben az elmúlt két évtizedben. Hozzátette, a mai tétlenség katasztrofális következményekkel járhat holnap.

A kanyaró fertőzőbb mint az Ebola, a tbc és az influenza. A vírus a levegőben terjed, a légzőszerveket támadja meg és halálos veszélyt jelenthet az alultáplált gyerekekre, valamint a csecsemőkre, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy oltást kapjanak. Mivel a megfertőződés után a kanyarónak nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet – hívta fel a figyelmet az UNICEF.

Jelezték, a gyermekjogi szervezet a kormányokkal és a partnerszervezetekkel együtt dolgozik a járvány terjedésének megfékezésén, a szervezet Ukrajnában felgyorsította az oltások beadását, különösen Lviv térségében, ahol az oltásokkal szembeni ellenérzet és a korábbi vakcinahiány miatt igen súlyos a helyzet. Ezen kívül több millió gyereket oltottak be a Fülöp-szigeteken, Jemenben és Madagaszkáron.

A közleményben kitértek arra, hogy a kanyarójárvány a fejlett világ országait is érinti, és megfelelő tájékoztatást kell adni minden szülőnek, hogy a tájékozatlanságból és bizalmatlanságból fakadóan a gyerekek ne legyenek veszélyben.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A rendőrségi tájékoztatás szerint a brit hadsereg vegyvédelmi egységei összesen 13 ezer munkaóra alatt tisztították meg azokat a helyszíneket, amelyeken ténylegesen fellelték a Novicsok hatóanyag maradványait, illetve amelyek potenciálisan szintén szennyeződhettek.

A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok minden érintett helyszínen a szennyeződésnek kitett felületek teszteléséből, a szennyezett tárgyak eltávolításából és elégetéséből, a helyszín vegytisztításából és újbóli teszteléséből állt. A tisztítás részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

Dean Haydon, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese és terrorellenes rendőri tevékenységének országos főkoordinátora péntek esti tájékoztatóján elmondta: a továbbra is folyó vizsgálatban 250 nyomozó vesz részt, akik eddig 11 ezer órányi, térfigyelő kamerák által rögzített felvételt néztek át, 3700, potenciálisan bizonyítékként felhasználható tárgyat foglaltak le és 1702 tanúvallomást vettek fel.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott.

A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese pénteki esti tájékoztatóján közölte: a rendőrség továbbra sem tudja, hogy a Nina Ricci márkajelzést viselő hamisított parfümös üvegcse hol volt a mérgezéses merényletkísérlet napja és tavaly június 27. között, amikor Rowley egy közterületi hulladékgyűjtőben megtalálta a palackot.

Haydon közölte: a Scotland Yard változatlanul várja azok jelentkezését, akik a két időpont között látták a rózsaszín csomagolású parfümös üveget.

A brit hatóságok hivatalosan a GU két aktív hírszerzőtisztjét gyanúsítják a merényletkísérlettel, de a Bellingcat független brit oknyomozó csoport a minap bejelentette, hogy nyomára akadt egy harmadik gyanúsítottnak is, bár ezt London hivatalosan nem erősítette meg. A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország kormányközi kapcsolatai gyakorlatilag befagytak.

Moszkva ugyanakkor folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Itt a tavasz, kezdődik a gyakorlatok szezonja Magyarországon is. A Bakonyba az OAR keretében megérkezett a Nagy Testvér újabb Cav rotációja, őket (vagy akármit) meg ez előző nagyhatalmi iteráció jött megfotózni Kecskemétről OS-alapon egy An-30-assal. Közben a NATO JEWCS egy nálunk még ismeretlen platformüzemeltető (AVdef) szép festésű Falcon 20-asáról húzza a rádiófrekvenciás nótát a magyar radarosok és lérakosok örömére.

Zord

Putyin egyebek között szorgalmazta, hogy a tárca új, korszerű megközelítések bevetésével fokozza a korrupció elleni küzdelmet.

Keménységet és egyszersmind a törvényesség betartását követelte az Oroszország minden régiójában tetten ért szélsőségesség elleni fellépésben. Az elnök ugyanakkor közölte, hogy tavaly 17 százalékkal csökkent az ilyen típusú bűncselekmények száma.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter a fórumon a többi között megemlítette, hogy a felügyelete alá tartozó szervek 77 százaléka korszerű technikával van felszerelve, és számukra 190 különböző típusú modern fegyvert szereztek be. A tárcavezető szerint az elmúlt hét év alatt 14-szeresére emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a rendőrök bejelentették a korrumpálásukra irányuló ajánlatokat.

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.

A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próbajellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze számolt be. Mint elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen.

A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen 19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő – tette hozzá Polgár Balázs.

Kiemelte azt is: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Irányi Dániel (1822-1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. Az anyag a Központi Antikváriumon keresztül jutott a magyar állam tulajdonába egy magánszemélytől.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese hangsúlyozta: az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték a 19. századi magyar történelemből. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből – fűzte hozzá Hermann.

Partnerkapcsolatok

2019. február 5.: Közös diplomáciai szeminárium a NATO és Marokkó rendezésével, a Mediterrán Párbeszéd létrejöttének 25. évfordulója alkalmából (Ibrahim Imre)

Január 22-én, a Mediterrán Párbeszéd 25. évfordulójának nyitóünnepségen részt vett a marokkói külügyminiszter, Nasser Bourita, a NATO Politikai és Biztonságpolitikai Főtitkárhelyettese, Alejandro Alvargonzález nagykövet, valamint a Hadügyminisztérium minisztere, Abdellatif Loudiyi. A ülésen a NATO–Marokkó együttműködés volt a fő téma. A Közel-Kelet és Észak-Afrika szekció vezetője, Nicola de Santis összegezte a támogatást, amelyet Marokkó biztonsági és védelmi intézményeinek korszerűsítésére fordítottak. A felszólalók közt volt Mathea Giacometti tengernagy és dr. Eyup Turmus, a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program tanácsosa is, akik kifejtették a NATO és Marokkó közti együttműködés részleteit. Az eseményen megjelent számos katonatiszt, akadémiai professzor, valamint képviselők a NATO és a Mediterrán Párbeszéd tagállamaiból. A Főtitkárhelyettes látogatása a belga nagykövet marokkói rezidenciáján folytatódott, további nagykövetek jelenlétében. A belgiumi nagykövetség egyben a NATO Kapcsolati Nagykövetségeként szolgál a Marokkói Királyságban.

2019. február 8.: A NATO-szövetségesek aláírták az Észak-Macedón Köztársaság csatlakozási jegyzőkönyvét (Vas Beatrix)

Február 6-án a NATO brüsszeli központjában a 29 tagállam állandó képviselői aláírták az Észak-Macedón Köztársaság csatlakozási jegyzőkönyvét. Az eseményen részt vett a macedón külügyminiszter, Nikola Dimitrov is. Jens Stoltenberg Főtitkár a ceremónián elmondott beszédében kiemelte, hogy az ország csatlakozása a Szövetséghez megerősíti a stabilitást a Nyugat-Balkánon, így járulva hozzá a régió és az egész észak-atlanti térség biztonságához. A csatlakozási jegyzőkönyv aláírása után most már a szövetséges államokon a sor, hogy ratifikálják az egyezményt, Észak-Macedónia ezután válhat teljes jogú NATO-taggá. Szkopje addig is meghívottként vehet részt a szervezet tevékenységeiben, mint ahogyan tette eddig is az afganisztáni kiképzőmisszió és a koszovói KFOR békefenntartó feladatok esetében is. Bővebben a témával kapcsolatban itt olvashatnak.

2019. február 11.: A NATO Katonai Bizottságának Állandó Ülése üdvözli Észak-Macedónia meghívását (Gönczi Róbert)

Sir Stuart Peach, a légierők főparancsnoka és az bizottság elnöke február 11-én fogadta Szkopje képviselőjét. Miután február 6-án aláírták Észak-Macedónia csatlakozási jegyzőkönyvét, az ország „meghívott” státuszt kapott, mely által a kiküldött képviselőik megfigyelőként lehetnek jelen az ülésen. Észak-Macedónia első ülése után Sir Stuart Peach üdvözölte Krume Velkov ezredest, a balkáni ország küldöttjét. A bizottság elnöke kiemelte az esemény fontosságát: „Észak-Macedónia úton van ahhoz, hogy a NATO 30. tagállama legyen. A csatlakozás már csak a 29 fővároson múlik, akiknek ratifikálniuk kell a jegyzőkönyvet. Mindannyian rendkívül várjuk, hogy együtt dolgozhassunk, és a folyamatban lévő csatlakozás végén Észak-Macedóniát már mint a NATO-család tagját ünnepelhessük!”

2019. február 12.: A NATO kiberbiztonsággal foglalkozó tagjait tömöríti a Szövetség újonnan felállított centruma (Tóth Milán)

A NATO Távközlési és Információs Rendszerek Ügynöksége 2019. február 12-én hozta létre azt a közösséget, melynek keretein belül a NATO kiberbiztonsággal foglalkozó munkatársai hatékonyabban tudnak majd együttműködni egymással, valamint könnyebben hozzáférhetnek a Szövetségen belüli információkhoz, megosztva legjobb tapasztalataikat. Ezen kívül egy olyan kódolt munkatérben lesznek képesek együttműködni, mely garantálja a biztonságos videóüzeneteket, hanganyagot, csevegést, és természetesen a teljes körű információgyűjtést is. Öt ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok) hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja már csatlakozott a NATO új, védett biznisz hálózatához. A hálózathoz való hozzáférés az év végére mind a 29 tagország számára elérhető lesz. Ez a kiberbiztonsági együttműdés előkészítő lépése egy információs központ felállításához (Kiberbiztonság Együttműködési Központ). A központ nem jelentene újabb kiadásokat, személyzetet, új irányelveket, mivel az együttműködést már létező megállapodások segítenék.

2019. február 13.: Magyarország Regionális Különleges Erők Parancsnokságot vezethet (Szabó Orsolya Réka)

Február 13-án a magyar, horvát, szlovák és a szlovén védelmi miniszterek aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy létrehoznak egy Reginonális Különleges Erők Komponens Parancsnokságot (R-SOCC) a már említett nemzetek és Ausztria bevonásával. Utóbbi állam az aláírásával statuálná, hogy a NATO és partnerei között megvalósul a szoros együttműködés. Magyarország vezetésével a részes álamok egy kis, összhaderőnemi műveletekre (Small Joint Operations) bevethető egységet hoznának létre. Rose Gottemoeller, helyettes Főtitkár üdvözölte ezt a kezdeményezést. A többnemzeti parancsnokságot NATO-szabványok szerint alakítják ki, a mons-i NATO Különleges Erők Főparancsnoksága alá fog tartozni, és elsődlegesen NATO- és EU-missziókban fog részt venni, illetve más többnemzeti misszióban, gyakorlatban, képzésben is részt vehet.

2019. február 13.: A NATO tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben találkoztak (Németh Csenge)

A NATO védelmi miniszterei 2019. február 13-án találkoztak, hogy kétnapos tárgyalást folytassanak a védelmi kihívásokról, beleértve, hogy az Oroszországi Föderáció megszegte a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat korlátozó szerződést. A volt Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok 1987-ben kötötték meg az INF-szerződést (INF–Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése). Az Oroszországi Föderáció attól tart, hogy az egyezség felmondásával az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket telepítene a jövőben Európába. A NATO részéről Jean Stoltenberg megcáfolta ezt az elképzelést. Trump szerint az Oroszországi Föderáció megszegte az egyezményt, ezért az Egyesült Államok nem akarja annak betartását folytatni. Az amerikai elnök mellet kiállt Stolenberg, és megerősítette, megvédik a szövetségeseiket, illetve a NATO nem szeretne konfrontációba kerülni egyik országgal sem.

2019. február 15.: A brüsszeli találkozó főbb pontjai (Kertai Zoltán)

A kétnapos tárgyalássorozaton nagy hangsúlyt kapott a fegyverkezési korlátozások témaköre, a jelenleg folyamatban lévő küldetések és műveletek, a Szövetségen belüli tehermegosztás és Európa védelme.

Mindegyik tagállam egyetértett abban, hogy az INF-szerződés felrúgása veszélyt jelent, és felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy a következő hat hónapban térjenek vissza a szerződésben foglaltakhoz. „Készek vagyunk nyitni az oroszok felé, de készülünk egy INF-szerződés nélküli világra is.” – nyilatkozta a Főtitkár.

Számos szövetséges állam tett felajánlásokat az úgynevezett „Four Thirties” oltárán. A készenléti kezdeményezés lényege, hogy 30 csatahajót, 30 szárazföldi zászlóaljat és 30 repülőszázadot akár 30 nap alatt felvonultasson. A tehermegosztás kérdésében a legfrissebb jelentések arról tesznek bizonyságot, hogy az európai tagok és Kanada 2020 végére plusz 100 millió dollárt fognak költeni. Minden szövetséges korszerűsít és növeli védelmi kiadásait, felajánlásait a Szövetség részére.

Jens Stoltenberg nyilatkozta, hogy a Szövetség egyként vesz részt az afganisztáni műveletekben, és az ezzel kapcsolatos döntéseket is együtt hozzák meg. Továbbá a Szövetség iraki kiképzőtábora teljes gőzerővel fut, és a koszovói küldetés célja is változatlan, bár a Koszovói Biztonsági Erőkkel való együttműködésről való döntés még várat magára. A végső ülésen a Szövetség üdvözölte az Európai Unió védelemre való összpontosításnak szándékát. A Főtitkár támogatta a szorosabb együttműködést, így „biztosítva a nem EU-s NATO tagállamok teljes mértékű bevonását”, viszont a „törekvéseknek ki kell egészíteniük egymást, nem pedig egymással versengeni”. A találkozó jelentőségét tovább növelte, hogy ez alkalommal vett részt először az Észak-Macedón Köztársaság védelmi minisztere az üléseken.

2019. február 21.: Konferencia a NATO befektetési lehetőségekről gazdasági vezetőknek (Rácz-Nagy Judit)

A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NCI) május 20.-22. között tartja éves ágazati konferenciáját Oslóban. Mind az Ügynökség, mind a NATO technológiai és kiberbiztonsági vezetője fontos szerepet játszik a Szövetségen belüli politikai és katonai kirendeltségek kommunikációs rendszerének fejlesztésében, védelmében és biztosításában. “Az Atlanti-térség mindkét végéről dolgozunk a technológiai szektor vezetőivel. Készek vagyunk további együttműködéseket véghez vinni, bővülni több társasággal, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is a Szövetség tagállamaiból.” – nyilatkozta Kevin Scheid, az Ügynökség vezérigazgatója. A konferencia fő témája egy “északi-sarki technológiai ultramaraton” lesz, amely üzleti és technológiai gyakorlatok erősítését és a tech cégek lehetőségeit ismerteti a NATO-n belül. A konferencia témaköre igen változatos lesz a big data-tól kezdve, a mesterséges intelligencián át, a vízi területi machine learningig bezárólag.
A konferenciára regisztrálni az alábbi linken lehetséges:  https://nitec19.com/

2019. február 22.: Algír, emirátusi és egyiptomi delegációk látogatása a NATO Parancsnokságon (Vas Beatrix)

Februárban a NATO Parancsnokság több delegációt is vendégül látott nyilvános diplomáciai tevékenységének keretein belül. Algériai parlamenti képviselők egy csoportjával és az Emírségek Diplomáciai Akadémiájának (EDA) jövendőbeli diplomata hallgatóival főként a Mediterrán Párbeszédről és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésről zajlottak beszélgetések; míg fiatal egyiptomi diplomatáknak többek között a kibervédelmi törekvésekről, és a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program keretein belül zajló NATO–Egyiptom együttműködésről számoltak be a Nemzetközi Titkárság munkatársai.

2019. február 22.: A NATO Katonai Bizottságának látogatása a Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságon, Törökországban (Györgyi Dominika)

2019. február 20-21-én a NATO Katonai Bizottságának az elnöke, Sir Stuart Peach a légierő marsallja vezetésével érkezett a NATO Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságára Izmirbe, Törökországba. A találkozó lehetőséget nyújtott az Égei Hadsereg parancsoka, Abdullah Recep tábornok és más magas rangú, török katonai vezetők találkozására. A kétnapos találkozó során a Katonai Bizottság elnöke elismerését fejezte ki a NATO-műveletekben és -missziókban résztvevő számottevő török jelenlét miatt.

A Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság (LANDCOM) főhadiszállásán tartott esemény során Mustafa Oğuz, őrnagy tájékoztatta az ország NATO-hozzájárulásáról a Katonai Bizottság képviselőit. Ezt követően a LANDCOM parancsnoka, John C. Thomson altábornagy ismertette a szárazföldi összetevő felelősségét. Az ülés végén többek között áttekintették a NATO parancsnoki struktúrájának végrehajtását is. A LANDCOM a NATO szárazföldi erejének állandó székhelyeként funkcionál, amikor legfőbb szövetséges európai parancsnok (SACEUR) irányítása alatt áll, biztosítja az alapokat a szárazföldi műveletekért felelős főhadiszállás számára.

2019. február 27.: Magyarországon járt a NATO Főtitkár-helyettes (Szabó Orsolya Réka)

2019. február 26-án Rose Gottemoeller találkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel, Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel és más magas rangú hivatalnokokkal. A Főtitkárhelyettes vitaindító beszédet tartott a külügyminisztérium nagyköveti konferenciáján. Ebben a beszédben szó volt az egyre komplexebb biztonsági környezetről, és az Oroszországi Föderáció szerződésszegéséről is. Továbbá aggodalmát fejezte ki azügyben, hogy az Egyesült Államok nem telepített új rakétákat, csak Oroszország. Ms. Gottemoeller megköszönte Magyarországnak az Ukrajna irányába nyújtott humanitárius segítségnyújtást, a gázáramlás megváltoztatását és a sérült katonák ellátását.

Műveletek

2019. február 18.: NATO aknamentesítő hajók érkeztek a Fekete-tengerre (Szilágyi Laura)

Négy napos isztambuli kikötőlátogatása után, február 19-én érkezett meg a NATO állandó aknaelhárító csoportja (SNMCMG2) a Fekete-tengerre. Az SNMCMG2-t Martin Schwartz parancsnok vezette a Német Haditengerészettől. A csoport egy német ellátóhajóból, egy török aknavadász, egy román aknamentesítő és egy bolgár aknavadász hajóból állt. A tengeri úszóegység rutin őrjáraton vett részt, mely keretein belül végrehajtásra került a Poseidon elnevezésű aknaelhárító gyakorlat, melynek Románia és Bulgária volt a vendéglátó országa.

A NATO rendszeresen hajt végre műveleteket a Fekete-tengeren annak érdekében, hogy fenntartsa védelmező képességeit a térségben, ugyanis három szövetséges ország is található a tengerpartján. A Krím 2014-es vitatható és illegitim annektálása óta még inkább megnövelte jelenlétét a régióban: 2018-ban már összesen 120 napot járőröztek a szövetséges haditengerészeti csoportok.

A hatóság keddi tájékoztatása szerint az ellenőrök a helyszínen megállapították, hogy a konyha sem hús, sem zöldség előkészítő helyiséggel nem rendelkezett és a csomagolt élelmiszereket, illetve az edényeket a földön tartották. A helyiség takarítatlan volt és a kézmosó sem működött a hivatal munkatársai szerint.

A konyhában 46 kilogramm jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszert találtak, amelyet a Nébih kivont a forgalomból. A két konyhai dolgozó egyike sem rendelkezett érvényes egészségügyi alkalmassági vizsgálattal – írták. A jogsértéseket tartalmazó lista szerint Szekeres Csabáné XIV. kerületi vállalkozása az érintett.

A férfi, akit több bérgyilkossággal is gyanúsítanak, legutóbb a Belgrád melletti Banovo Brdóban lőtte le január 5-én Nebojsa Markovicot fényes nappal. A szerb rendőrség közleménye szerint Szerbia kérni fogja a gyanúsított kiadatását.

A letartóztatott Dért több állam is körözi, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Feltételezések szerint több egyelőre megoldatlan gyilkosság is fűződik a nevéhez. Hollandiában, Budapesten, legutóbb pedig Belgrádban gyilkolt. Szerbiai lapértesülések szerint Markovic meggyilkolásakor tévedés történhetett, az áldozat ugyanis Aleksandar Saracnak, a hírhedt Pink Panther bűnbanda tagjának a sógora volt. Ezért azt gyanítják, hogy valójában nem ő volt a kiszemelt célpont.

A 39 éves Dér 2018. június 30-án Amszterdamban egy vendéglő teraszán lőtte agyon a horvát származású, de holland állampolgársággal is rendelkező Ivan Serdusicot. Az áldozat kábítószerekkel kereskedett, de egy nagyobb értékű szállítmányt lefoglalt a rendőrség, és feltehetően az így keletkezett adóssága miatt kellett meghalnia. A biztonsági kamerák rögzítették a gyilkosságot, de Dér DNS-mintáit is megtalálták a tetthelyen. Budapesten 2018. szeptember 20-án egy kétes hírnevű vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

Dér korábban is volt már őrizetben gyilkosság miatt. 2004. május 11-én Újvidéken Branislav Jelacicot, a Firma bűnbanda egyik tagját lőtte agyon a helybeli Marina vendéglőben vitás kábítószerügyek miatt. Akkor 15 évre ítélték, de 13 év után szabadlábra helyezték. Néhány hónappal azt követően, hogy kijött a börtönből, 2017 szeptemberében Szarajevóban fogták el. Fegyver volt nála, és azt feltételezték, hogy gyilkosságra készült. Alan Kozart, a bári bűnbanda vezetőjét kellett volna megölnie a gyanú szerint.

Hírek szerint korántsem biztos, hogy ennyi Dér bűnlajstroma. Feltételezhető, hogy más olyan gyilkosságok is hozzá köthetők, amelyeknek elkövetőit egyelőre nem sikerült felderíteni. A szerb sajtó szerint Dér kisstílű tolvajból vált a Balkán egyik legtöbbet foglalkoztatott bérgyilkosává. A gyilkosságok közti időszakokban Dér luxuséletet élt, jachtokon pihent, drága gépkocsikat vezetett, edzőtermekbe járt.

Február elején Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Theresa May, brit miniszterelnök megállapodtak a brexittel kapcsolatos tárgyalások menetéről. A 2019. február 7-i brüsszeli tárgyaláson a megbeszélés fő célja az egyeztetések holtponton való átjuttatása volt.

Tusk elnök Twitteren közölte: ,,Még mindig nem látszik a fény az alagút végén. Folytatjuk a tárgyalásokat.”

Ezt követően február 20-án Brüsszelben May és Juncker újra tárgyalást folytattak a kilépésről. A megbeszélés 3 fő témát érintett. Elsősorban mindkét fél egyetértését fejezte ki az Írországot érintő határok szigorú ellenőrzésének elkerüléséről, valamint az EU és Nagy-Britannia belső piacának integritásáról, annak tiszteletben tartásáról. Emellett az alternatív megállapodásokról és azok jelentőségéről is szó esett. Harmadik témaként az esetleges jövőbeli változtatások jelentek meg, melyek az EU és Nagy-Britannia kormányának állásfoglalásával is összeegyeztethetők és növelhetik a felek közötti bizalmat a jövőbeli partnerséget illetően. A megbeszélést követően May és Juncker is egyetértett abban, hogy a tárgyalások konstruktívak voltak, ezenfelül szorgalmazták a további opciókhoz való pozitív hozzáállást.

A sikertelen januári szavazás után a brit parlament alsóháza ismét napirendre vette a kilépésről szóló megállapodást, amiről Theresa May kormányfő ígérete alapján március 12-ig dönteni kell. Amennyiben a képviselők többsége ismételten nemmel szavaz és elutasítja a May-féle brexit-megállapodást, akkor március 13-án szavaznak arról, hogy támogatnának-e egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést. A képviselők jelentős része elutasítja ezt a megoldást. Ezenfelül március 14-én arról szavaznának, hogy kérik-e az Európai Uniótól a kilépési folyamat meghosszabbítását, eltolva ezzel a brexit időpontját. Utóbbira már az Unió képviselői is hajlanak, ezt látva az egyetlen reális forgatókönyvnek.

Bomlanak a pártok: február 20-án három képviselő távozott a Konzervatív Pártból és csatlakoztak ahhoz a hét képviselőtársukhoz, akik a Munkáspártból való kiválásuk után egy független képviselőcsoportot alakítottak. Kilépésüket mindannyian a pártjaikban jelenlévő brexit körüli feszültségekkel indokolták.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben a párt mégis támogatna egy második népszavazást a kilépésről, hogy az ország elkerülje Theresa May kilépési megállapodását és a megállapodás nélküli kilépést. Az kérdéses, hogy a sokat emlegetett második referendum mikor lenne megtartva (jelenlegi becslések szerint legalább 22 hét kellene a megszervezéshez), illetve milyen kérdést tennének fel, milyen válaszlehetőségekkel.

Nagy-Britanniában már többféleképpen készülnek egy megállapodás nélküli kilépésre. Az előző hónapokban számos, ezzel kapcsolatos hír érkezett, melyek szerint többek között egy 2 milliárd fontot tartalmazó vészhelyzeti alap létrehozásáról döntöttek bizonyos minisztériumok zavartalan működése érdekében, továbbá a kormányzati szervek munkáját segítve készenlétbe helyeztek 3500 katonát is. A vállalatok számára is több útmutató született erre az eshetőségre, illetve a lakosságot is számos ismertetővel próbálják eligazítani. Erre szükség is van, ugyanis a szigetország élelmiszerellátása jelentősen függ az Európai Uniótól. A legutóbbi hírek szerint emellett tisztviselők újra elővették és aktualizálták a királyi család kimenekítésére vonatkozó, még a hidegháború alatt megalkotott terveket arra az esetre, ha a brexit miatt súlyos zavargások törnének ki Londonban. Mindez egy hónappal a március 29-i kilépés előtt egyre több aggályt vet fel az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban.

2019. február 24-25-én került sor az első csúcstalálkozóra az Európai Unió és az Arab Államok Ligája között az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Az egyeztetésen 24 EU- és 13 Arab Liga-tagállam képviselője vett részt. Franciaország, Spanyolország, Lettország és Litvánia távol maradtak a megbeszélésektől. Az Európai Unió képviseletében jelen volt Jean-Claude Juncker, illetve Donald Tusk, aki a csúcstalálkozó társelnöki tisztségét töltötte be Abdel-Fattah al-Szíszi, egyiptomi elnökkel együtt. Rajtuk kívül Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos is részt vett a történelmi találkozón. A felek megerősítették, hogy szorosabb együttműködésre van szükség Európa és az arab világ között a kihívások kezelése érdekében, különösen kiemelve a gazdasági kooperációt. A két fél kifejezte elkötelezettségét a multilateralizmus és a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rend megőrzése mellett, mely elengedhetetlen a globális kihívások eredményes kezeléséhez. Ilyen kihívások közé tartozik az éghajlatváltozás, az illegális migráció, az emberkereskedelem, a menekültek védelme és a terrorizmus. A tárgyalásokon kitértek a különböző regionális problémákra is, különös tekintettel a szíriai, jemeni és líbiai folyamatokra. Kifejezték támogatásukat az ENSZ béketeremtő törekvései iránt. Természetesen az izraeli–palesztin konfliktus is szerepelt a napirenden. A felek alapvető változást sürgetnek a Gázai-övezetben, illetve elkötelezettek az ENSZ palesztin menekülteket segítő programja iránt.

A csúcstalálkozó nem hozott átütő eredményt, a két fél kevés konkrét témában tudott egyezségre jutni. Diplomáciatörténeti szempontból azonban történelmi jelentőségű találkozóról van szó, hiszen ezelőtt még nem volt példa ilyen széleskörű egyeztetésre az EU és az arab világ országai között. Megállapodtak a csúcstalálkozók rendszeressé tételéről is, a következőt Brüsszelben tartják 2022-ben.

A Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni szankciók elrendeléséről szóló európai tanácsi határozathoz csatlakozott több EU-s tagjelölt ország (Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Montenegró), a potenciális jelölt Bosznia-Hercegovina és az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai (Izland, Liechtenstein), továbbá a Moldovai Köztársaság és Örményország is. A szankciók 14 személyt érintenek: vagyoni eszközök befagyasztása és az uniós vízum megszerzésének tilalma van érvényben velük szemben. A Tanács a szankciókkal a kongói választások törvényszerűségét és tisztaságát akarja elérni.

A Tanács február 25-én 1 évvel meghosszabbította a fegyverembargót, és a belső elnyomás céljára alkalmas eszközökre vonatkozó szankciókat Belarussziában. Emellett 4 olyan személlyel szemben vagyoni javaik befagyasztását és utazási tilalmat rendeltek el, akik két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnésével hozhatók kapcsolatba. A Tanács emellett meghosszabbította a korlátozó intézkedések alóli eltérést, amely lehetővé teszi limitált számú sportfegyver importálását az országba.

Günther H. Oettinger, az EU költségvetésért és emberi erőforrásért felelős biztosa február 17-18-án Lukashenko, fehérorosz elnökkel; Szergej Rumas, miniszterelnökkel; Maxim Yermalovich, pénzügyminiszterrel és Oleg Kravchenko, külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseket az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolatok helyzetéről. A biztos üdvözölte Fehéroroszország aktív részvételét a Keleti Partnerségben, amely idén ünnepli tizedik évfordulóját. Oettinger hangsúlyozta, hogy az EU a legnagyobb pénzügyi segítségnyújtó Fehéroroszország számára, mivel az elmúlt években az állammal folytatott uniós pénzügyi együttműködés fokozódott, mely nagy előnyöket jelent az országnak.

2019. február 24-én parlamenti választásokat tartottak Moldovában. Az EU ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, melyben kiemelte, hogy az Unió figyelemmel követte az egész választási folyamatot és ezt a jövőben is folytatni fogja. Ismételten megerősítették, hogy az EU Moldovával folytatott partnersége továbbra is a polgárok számára kézzelfogható előnyökkel fog szolgálni, és az Unió nyitott az országban zajló reformfolyamat támogatóival való együttműködésre.

Február 28-tól március 1-jéig Ukrajnában tartózkodott az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis, aki felelős az Euró- és Szociális Párbeszédért, valamint a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért is. Látogatása során találkozott Petro Poroshenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, Oksana Markarovával. Február 28-án Dombrovskis a Maidan téren egy ünnepségen vett részt. Ezt követően beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is többoldalú támogatást nyújt Ukrajna számára az ország békéje és fejlődése érdekében.

2019 februárjában az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk Ukrajnába látogatott. A hivatalos találkozók után Tusk beszédet mondott az ország parlamentjében, melyben megismételte az EU azon elkötelezettségét, hogy továbbra is segítse Ukrajnát a reformjaiban és támogassa az ország területi integritását. Külön kiemelte, hogy az Unió sosem fogja elismerni a Krím-félsziget annexióját és az azovi-tengeri erőszakot sem, és az Oroszországgal szembeni szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg az állam nem teljesíti kötelezettségeit.

Az EU–Ukrajna társulási megállapodás 2018. évi végrehajtásának eredményeit 2019. február 18-án az ukrán fővárosban, Kijevben vitatták meg. Ivanna Klympush-Tsyntsadze, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjának helyettes miniszterelnöke szerint 2018 vált a társulási megállapodás teljes körű végrehajtásának első évévé . Hozzátette, hogy a megállapodás „52% -ban teljesült”. A rendezvényen bemutatott jelentés szerint Ukrajna legjobb eredményeit a vállalkozói hajlam, a mezőgazdaság, a kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, a szociális politika és a munkaügyi kapcsolatok terén, valamint a pénzügyi és energiaágazatban érte el. A rendezvény az EU által finanszírozott „Association4U” projekt keretében került megrendezésre.

Február 20-án Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős EU-biztos egynapos látogatást tett Bakuban, Azerbajdzsánban, hogy részt vegyen a Déli Gázfolyosó Tanácsadó Testületének ötödik miniszteri találkozóján. A látogatás keretében Oettinger biztos aláírta a déli gázfolyosóról szóló közös nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a projekt kiváló lehetőség Európa energiaforrásainak és ellátóútvonalainak diverzifikálására. Kiemelte továbbá, hogy a partnereknek a lehető legjobban ki kell használniuk az új infrastruktúrát, és a lehető leghamarabb meg kell fontolniuk a kapacitás legalább kétszeresére történő emelését.

Libanonban 9 hónap után végül sikerült kormányt alakítania Saad Hariri miniszterelnöknek. Ezzel kapcsolatban az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini az alábbi nyilatkozatot tette: „A májusi – az EU megfigyelői által is ellenőrzött – választásokat követő, több hónapig elhúzódó intenzív tárgyalások után nagy örömömre szolgál, hogy Hariri sikeresen konszenzusra jutott mindegyik párttal a kormányalakításról. Ez egy nagyon pozitív előrelépés, ami kritikus fontosságú Libanon stabilitásában. A libanoni nép és a nemzetközi közösség magas elvárásokat állított az újonnan megalakult kormánnyal szemben, amelynek sikerében meghatározó lesz az országot érő kihívások megoldása, melyhez elengedhetetlenek a szükséges intézményi, gazdasági és szociális reformok.” Hozzátette, hogy az EU továbbra is támogatja Libanont mind politikailag, mind pénzügyileg. Február 25-én Mogherini el is látogatott az országba, ahol találkozott az állami vezetőkkel.

Federica Mogherini külön találkozókon egyeztetéseket folytatott a líbiai miniszterelnökkel, Fayez Mustafa al-Serrajjal és az ENSZ főtitkárának líbiai különleges képviselőjével, Ghassan Salaméval. A megbeszéléseken tárgyaltak a líbiai politikai folyamat elősegítéséről, különösen a jogi helyzet rendezése után megtartandó választásokról. Mogherini továbbá megvitatta a gazdasági reformok meggyorsításának és a tranzitzónákban uralkodó állapotok fejlesztésének kérdését az EU és ENSZ ügynökségeinek felügyeletével.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője február 22-én Brüsszelben találkozott az ENSZ szíriai különmegbízottjával, Geir Pedersennel, ahol szó esett a jelenlegi szír helyzetről, illetve az EU támogatásáról a genfi folyamatot és az ENSZ munkáját illetően.

2019. február közepén találkoztak az EU-tagállamok képviselői az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO) szakértőivel, valamint egyéb kutatóintézetek delegáltjaival, és együttesen megvitatták az „Önálló Kiberválaszok” témáját. Ez magában foglalja többek között az önállóan működő webhelyek, a döntéstámogató számítógépes rendszerek, a vizuális elemzések, az önálló, mobilis kiberbiztonsági ügynökök, valamint gépi tanulási modellek kifejlesztését annak érdekében, hogy leküzdhessék a kiberkutatásokkal kapcsolatos nehézségeket, amelyekkel a tagállamok fegyveres erőinek szembe kell néznie.

Teljes körűen megvalósult a figyelmeztető sztrájk, miután a munkára kész állomány mind a 35 tagja aláírta a sztrájkban való részvételről szóló nyilatkozatot, közülük a szombaton munkába lépők tartottak kétórás munkabeszüntetést – közölte a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezetének elnöke.

Lőrincz László azt is elmondta, hogy a folytatásról egyeztetnek. A munkabeszüntetés idején az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gondoskodott a létesítmény védelméről.

A társaság a száz százalékos tulajdonában lévő Atomix Kft. keretében működtetné tovább a fegyveres őrséget a munkavállalók változatlan bérezésével. A felek a béren kívüli juttatásokat illetően nem jutottak egyezségre, ezért a szakszervezetek kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé tüntetést, majd szombatra munkabeszüntetést szerveztek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi közleményében túlzónak és méltánytalannak nevezte a szakszervezetek követelését.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrség 2018 júliusában indított eljárást egy helybeli asszony eltűnése ügyében. Felvetődött a gyanú, hogy az eltűnés hátterében bűncselekmény áll, a feltételezett elkövető pedig egy egykori barátnő.

A megalapozott gyanú szerint a két nő 2017 májusában összeveszett, a 44 éves asszony pedig megfojtotta a sértettet. A holttestet az áldozat házának udvarában egy ismerőse segítségével elásta. Ezt követően csaknem egy évig élt az ingatlanban, miközben a nő családját különböző történetekkel nyugtatgatta az áldozat hollétével kapcsolatban – közölte a százados.

A rendőrség kedden tartott helyszíni szemlét a háznál, és a kertben megtalálták az asszony holttestét. A 44 éves szegedi nő ellen emberölés, társa, egy 45 éves férfi ellen bűnpártolás megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A nyomozók mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Kiska erről egy újságírói kérdésre adott válaszában beszélt. Hozzátette: a csütörtöki találkozó egyetlen résztvevője sem beszélt arról, hogy új védelmi) struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót, Kiska, lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.

A Bukaresti Kilencek – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország – államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia a NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor. A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség a régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.

A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokat említve rámutatott: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, “főként a keletről érkezőket” s tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Hozzátette: ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen. “El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól” – szögezte le Kiska.

Duda, lengyel államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy “elrettentő erőként” erősíteni kell a NATO katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy “erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén.” Duda a Kercsi -szoros-ban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet említve azt mondta: “Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell.”

Iohannis román államfő a kassai találkozóról azt mondta: annak résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról. Iohannis, a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétet a keleti régióban. Úgy vélekedett: a Fekete.-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és be kell biztosítani, hogy a jelenlét állandó maradjon.

Február 27-én került megrendezésre a BSZK Távol-Kelet műhelyének szervezésében a Mérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában című konferencia. A nap folyamán összesen 26 előadás hangzott el, amelyeknek főbb témái Kína, Japán és Észak-Korea voltak. A műhely vezetője, Bartók András megnyitó beszédében köszönte meg a megjelent előadóknak a részvételt, majd át is adta a szót a szekcióbontás előtti közös előadóknak.

A Kínai Népi Felszabadító Hadseregről Budai Ádám vázolta fel a képet. Előadásában kitért arra, hogy Kína mind gazdasági, diplomáciai és katonai eszközökkel igyekszik biztosítani nagyhatalmiságát a globális színtéren. Miután ismertette a hadseregfejlesztések mögött meghúzódó gazdasági helyzetet, felvázolta a hadsereg felépítését, ami nagy hangsúlyt fektet a ballisztikus és nukleáris rakétákra és a kiberhadviselésre is. Hozzátette, hogy a közel 2 millió főt magába foglaló haderőt még egy félmilliós tartalékos állomány is biztosítja. A továbbiakban beszámolt a hadsereg jövőbeni terveiről, miszerint 2049-re az Amerikai Egyesült Államok haderejével szeretne felérni Kína, ami célt pedig a tengerészet fejlesztésével, a hibridháború eszköztárának fejlesztésével (kiber-, pszichohadviselés) tervezi elérni, továbbá az űr lehetőségeinek kiaknázását célozta meg. A nagyratörő célokra és a jövőre árnyékot vet azonban a kínai gazdaság növekedésének lassulása, és az USA-hoz képest a még mindig eltörpülő védelmi kiadások.

A Heiszei-kor végét érintő kérdésekről és Japán jövőbeli regionális politikájáról adott elő Schwarcz Emese. Megtudhattuk, hogy az események kiindulópontja Akihito császár lemondása, ami jelenleg példa nélküli, így az ezzel kapcsolatos eljárás is ismeretlen. A trónörökös Naruhito-ról az előadó felfedte, hogy csakúgy, mint apja, pacifista, azonban eddigi kritikus megnyilvánulásaiból az udvari rendre tekintettel, egy reformeruralkodó várható. Az uralkodóház után Abe Shinzo-ra fordult a tekintet, aki 2012 óta van tisztségében, viszont eddigi stabil székét sok megpróbáltatás várja az év során. A fogyasztói adó emeléséből eredő népszerűségvesztést tetézte az okinawai népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyása. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az elöregedő társadalomból eredő terhek finanszírozása miatt volt szükség az adóemelésre, amiből ingyenes óvodai ellátást is biztosítana az állam, így egyfajta gyermekvállalási ösztönzést szeretne elérni a kormányzat. Külpolitikában az USA-val kereskedelmi (autóimport), Oroszországgal területi vita (Kuril-szigetek) áll fent, miközben az észak-koreai rakéták árnyékának fenyegetésében próbálja normalizálni az északi országgal való viszonyát Japán, folyamatosan romlik a kapcsolata a félsziget déli oldalával. E kihívások közepette esedékes az év során két választás is; a helyi önkormányzati, illetve a felsőházi. A drága és kimerítő kampányok mellett az ország a Rugby Világbajnokság, és az idei G20 csúcstalálkozó szervezésével is foglalatoskodik.

Szakáli Máté az ASEAN-ról tartott ismertetőt. Hangsúlyozta a térségében egyedülálló kormányközi összefogásnak a jelentőségét mint platform, modell és minta a többi országnak. Ennek oka többek közt, az eredetileg gazdasági együttműködésre épülő szervezet kiegészülése egy biztonsági dimenzióval. Illetve, mint a délkelet-ázsiai országokat összekötő szervezet, megfigyelhető a nagyhatalmak ezen a platformon keresztüli próbálkozása a térségben való befolyásszerzésért. Az előadó a szervezet jelenkori kihívásai közt említette a tagországok duplázódásával járó kohéziós gyengülést, a viharos időkben való semlegesség fenntartásának nehézségeit és Peking ellensúlyozását.

E három előadás után a nap további részében két külön teremben folytak az előadások párhuzamosan. Bár mind a 26 előadót nem tudjuk bemutatni, a teljesség igénye nélkül megpróbáljuk szemlélteni, milyen változatos témákban prezentáltak a résztvevők.

Éliás Boglárka Kína élelmezésbiztonsági helyzetéről beszélt. Maga a fogalom meghatározása után kitért arra, hogy az élelmiszerhiány konfliktusokhoz és migrációhoz vezet. Kína geopolitikai érdekeit szem előtt tartva pedig az élelmezésbiztonság nem más, mint ezek biztosításának alapköve. Kína célja a 95%-os önellátás fenntartása, ami egy ekkora népességű ország esetében páratlan, illetve az alapvető élelmezésbiztonság másik tényezője 2 havi élelem folyamatos raktározása. Ez megközelítőleg 150-200 millió tonna gabonát jelent Kína esetében. Megjegyezte az előadó, hogy a történelem során Kínában mindig a népességnövekedés előtt járt a termés növekedése, de a közeljövőben a termőterületek teljes kiaknázása miatt nagymennyiségű élelmiszerimportra szorulhat az ország, ami a világpiaci ár emelkedéséhez vezethet. Jelenleg Kínában egy étrendváltozást is megfigyelhetünk. Sokkal változatosabban étkeznek, mint korábban, és a zöldségfogyasztás is jelentősen ugrott a kínai nép körében. Továbbá megjelent az elhízás és a nagymértékű pazarlás is.

Petróczki Márk témája a klímaváltozás volt, és annak hatásai Távol-Keletre. Felhívta figyelmünket olyan jelentős változásokra, amelyek a katonai, gazdasági és politikai szektort is érinthetik. Véleménye szerint az extrém időjárás miatt sokkal több pusztítóbb vihar várható, ennek következménye, hogy nehezebb lesz az élet, romlanak a munkakörülmények, amihez egy gyengülő gazdaság társul. Egy remek példa, ha a hőmérséklet 2001 és 2100 között 5 fokkal növekedni fog, akkor Szibéria akár lakható területté is válhatna. Természetesen a terület mezőgazdasági szerepe is felmerül, így emiatt akár jelentős konfliktusok is kialakulhatnak. Viszont ahogyan a hőmérséklet emelkedik, úgy nő a tengerszint is, csökken a szárazföld területe, jelentős ázsiai, sőt európai városok is víz alá kerülhetnek.

Banglades jelenkori helyzetéről tartott beszámolót Poszavecz Tamás. A közel másfél Magyarországnyi 166 milliós muszlim országról elmondható, hogy nagyon fiatal, hisz a népesség 32%-a 20 év alatti, ami a korai gyerekvállalásnak köszönhető. Infrastruktúra tekintetében nagyon elmaradott és annak ellenére, hogy csak 3 nagyobb várost nevesített az előadó (Dhaka, Kulna, Chittagong), a városokba koncentrálódik a népesség 32%-a. További aggodalmakkal bővíti a listát az egészségügy állapota, az írástudatlanság magas aránya, és maga az éghajlatból eredő pusztító monszunok által okozott rendszeres károk. Migráció tekintetében rengeteg ember hagyja el szülőföldjét és vándorol ki Indiába, Szaúd-Arábiába, az Emirátusokba és Kuvaitba munkát keresni, hogy aztán onnan visszautalja a családtagoknak a Banglades GPD-jének 5%-át kitevő összeget. Az országot elhagyó bangladesieket ellensúlyozza azonban a szomszédos Mianmarból érkező rohingya menekültek tömege az országba, ami tovább növeli a terheket. Ők egy hatalmas menekülttáborban kaptak helyet, amit csak különleges engedéllyel hagyhatnak el, és a körülmények az ország többi részéhez hasonlatosak.

Horváth Anett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság munkatáborairól tartott előadást. A téma szerves részét képező, az ENSZ által megbízott Tomás Ojea Quintana által írt jelentés ismertetésével kezdte a prezentációt. Quintana jelentésében kiemeli az emberi jogok földbe tiprását, a foglyok kínzását, a sokszor járványokhoz vezető higiénés körülményeket, és ajánlásokat tesz a rezsim részére az állapotok javítása érdekében. A táborok két fajtája emelhető ki; a politikai és az átnevelő. A politikai táborokat illetően megtudtuk, hogy az embereket tárgyalás nélkül életük végéig fogva tartják, illetve a keresztényekre külön szabályok vonatkoznak, mint például nem tekinthetnek az égre. A táborok másik fajtája az átnevelőtábor. Itt már valamiféle tárgyalásról, illetve letöltendő időről beszélhetünk, de a szigorú házirend itt is felfedezhető, miszerint 5 óra alvás engedélyezett a 14 óra munka előtt. Az foglyoknak többnyire fogalmuk sincs, hogy melyik táborba helyezték el őket, így is nehezítve a szökést, illetve észrevehető az utóbbi időkre vonatkozóan, hogy a Kínával való közös határ környékén lévő táborokat kezdik felszámolni hasonló okból kifolyólag.

Írta: Kertai Zoltán Péter

Képek: Lendvai Tünde és Kertai Zoltán Péter

A tilalmat péntektől Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is kiterjesztik. Változatlanul tilos a tűzgyújtás Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében.

A megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő ingatlanokon. Az érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapokon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A demokrata párti többségű képviselőház 240:190 arányban szavazta meg a törvényjavaslatot szerdán. Életbe lépéshez még a szenátusnak is el kell fogadnia, a törvényhozás felsőházában azonban a republikánusok vannak többségben, akik jellemzően elutasítják a fegyvervásárlás szigorítását. Az új törvényjavaslat – amely az utóbbi 25 év első jelentős fegyverkorlátozási jogszabálytervezete – értelmében a vásárlás előtti háttérellenőrzéseket kiterjesztenék a vásárokon és bemutatókon, illetve az interneten tűzfegyvereket vásárlókra is.

A javaslatot előterjesztő demokrata párti politikusok a fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorítását remélik, a republikánusok viszont azon az állásponton vannak, hogy a szigorításokkal sem lehet elejét venni a tömegmészárlásoknak.

Doug Collins, a képviselőház igazságügyi bizottságának republikánus politikusa azt mondta: a törvény hatástalan lenne, mert “őrült módon azt feltételezi, hogy a bűnözők, akik képesek kijátszani a létező törvényeket, egyszeriben alávetik magukat a fegyvervásárláskor előírt ellenőrzéseknek”.

A Fehér Ház jelezte: tanácsadói azt javasolják Donald Trumpnak, hogy éljen az elnöki vétóval, amennyiben a szenátus is elfogadná a törvényt.

Az amerikai elnök még tavaly, a floridai Parkland iskolájában elkövetett és 17 halálos áldozatot követelő tömegmészárlás után azt nyilatkozta, hogy támogatja a fegyvervásárlásra vonatkozó ellenőrzések szigorítását és betiltatná a bump stock, vagyis rugós válltámaszú fegyver-kigészítők forgalmazását is.

Észak-Afrika

Marokkói–szaúdi szembenállás

Marokkó visszahívta szaúd-arábiai nagykövetét, Mustapha Mansourit, illetve a jemeni hadműveletekben való részvételét is felfüggeszti. Rabat döntésének a hátterében a szaúdi vezetésű koalíción belüli ellentétek állnak. A felek közötti szakítás alapja leginkább az a kiszivárgott dokumentum, amelyben az Öböl-menti államok kifejtik nézőpontjukat Marokkó nyugat-szaharai jelenlétével kapcsolatban. Bár Szaúd-Arábia és az Öböl-menti államok hagyományosan támogatják a nyugat-szaharai területek feletti marokkói igényeket, a megszelőzetettet dokumentum megszállásnak minősíti Rabatnak a volt spanyol gyarmaton való jelenlétét. Ezt követően Nasser Bourita, marokkói külügyminiszter bejelentette, hogy Marokkó többé nem kíván részt venni a Jemenben zajló harcokban és kilép a szaúdi vezetésű koalícióból.

Feszült a hangulat az elnökválasztást megelőzően

Algéria szerte több ezer fős tömeg vonult az utcákra tüntetni február 21-én, miután a jelenlegi elnök, Abdeziz Bouteflika bejelentette indulási szándékát a közelgő elnökválasztásokon.

A fővárosban, Algírban is százak protestáltak annak ellenére, hogy a hatóságok korábban betiltották a demonstrációkat. A több napos tüntetés ellen a rendőrség nagy erőkkel lépett fel, és vízágyúk, valamint könnygáz is bevetésre került a tömeg ellen. Az első napot követően 50 embert állított elő a rendőrség. Az algériai közmédia hallgatott az utcákon folyó közvetítésről, és egy híradásban sem ejtettek szót az eseményekről. Ezt követően az állami Meriem Abdou rádió főszerkesztője felbontotta munkaszerződését. 25-én pedig több száz ügyvéd tüntetett.  

A jelenlegi elnök ötödik alkalommal tölthetné be a pozíciót, azonban egészségügyi állapota miatt mind a nemzetközi, mind pedig a  hazai vélemények szerint csupán egy báb szerepét töltheti be. A tolókocsiba kényszerült államfő helyett valójában testvére és tanácsadója kormányoznak. Politikai elemzők véleménye szerint, azonban egyik ellenzéki párt sem elég erős megdönteni a jelenlegi elnök 20 éves uralmát.

Az ellenzéki pártok, az Islamist Justice és az MRN–Movement for National Reform által szervezett konferencián megpróbáltak koalícióra lépni, azonban nem sikerült közös jelöltet kiállítaniuk Bouteflikaval szemben.

Vezetőségi váltások a szudáni válság közepette

Omar al-Bashir, szudáni elnök egy nappal a szükségállapot bevezetése után új alelnököt és miniszterelnököt nevezett ki. Ezt a lépést a hónapok óta tartó Bashir-ellenes tüntetések miatt látta szükségesnek a szudáni elnök. Az alelnöki posztot az eddigi védelmi miniszter, Awad Ibnoufas ezredes tölti be, a miniszterelnöki széket pedig Kelet-Al Jazirah kormányzója, Mohamed Tahir Ayala vette át. Az alelnök személye azért érdekes, mivel szerepet játszott a Bashirt hatalomhoz juttató, három évtizede történt puccsban.

Síita félhold

Új kereskedelmi rendszer

Nagy-Britannia, Franciaország és Németország új gazdasági megállapodást írt alá Iránnal. Az új egyezmény a legmagasbb szintű standardoknak felel meg, a megállapodás értelmében az E3-ak, valamint Irán között az árucsere az orvosi eszközök, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszeripari cikkek között továbbra is fennt fog állni.  

A mechanizmus INSTEX néven lép életbe, alapot biztosítva ezzel egy nem dollár alapú kereskedelemnek. Mint azt Jeremy Hunt, brit külügyminiszter kifejtette, az INSTEX egy nyílt kiállás a történelminek tekinthető 2015-ös atomalku mellett, mely 2018-ban vesztette érvényét, azzal, hogy Donald Trump, amerikai elnök szankciókat vezetettt be Teheránnal szemben.

Öngyilkos merénylet

27 ember életét követelő bombatámadást hajtottak végre Irán dél-keleti részén, az áldozatok többsége a  Forradalmi Gárda katonái voltak. A merényletet egy szunnita csoport, a Dzsais al Adl hajtotta végre (Igazság Serege), mely a helyi beludzs kisebbség jogainak a kivívását tűzte zászlajára.

A térségben nem újkeletűek az ehhez hasonló akciók, korábban Ahvázban egy katonai parádé során lőttek a tömegbe, illetve decemberben Csabahárban, a helyi rendőrőrs közelében hajtottak végre merényletet egy gépjárműbe rejtett bombával.  

Teherán álláspontja a mostani esetben is a korábbi támadásokhoz hasonlóan az, hogy a rivális, szaúdi királyság próbálja ezáltal destabilizálni nem csak a dél-iráni, jelentős szunnita kisebbséggel rendelkező tartományokat, hanem egész Iránt, gátat szabva ezzel az iszlám forradalom eszméinek.

Jemeni rakétacsapás

Zalaz-1 típusú rakétákkal hajtott végre támadást a jemeni hadsereg szaúdi álásokkal szemben, Alab közelében. A fő célpontok Asir és Nadzsran voltak, de tűz alá vették az Al-Hamadban található katonai bázist is, mely több szaúdi katona életét követeltelte.

Korábban Washington részéről érkezett felhívás a harcoló felek részére, melyben fegyverszünetre szólították fel a résztvevőket, hogy el tudják kezdeni a béketárgyalásokat. Az amerikai ultimátummal szemben azonban korántsem csillapodtak az összecsapások, legutóbb a jemeni hadsereg tüzet nyitott szaúdi hajókra, valamint a rakétacsapások mellett több sikeres dróntámadást is végrehajtottak szaúdi célpontokkal szemben.

Tengeri hadgyakorlatot tart Irán

Három napos hadgyakorlatot tart Irán a Hormuzi-szorosban, jelentette be Hosszein Kanzádi admirális. A műveletek során nagy arányú csapatösszevonásokra kerül sor, melyben a haditengerészet mellett szerepet kap a légierő is, valamint rakéták bevetésére is sor kerül.

A Hormuzi-szorosban november óta vált kiélezetté a helyzet, azt követően, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta az iráni kőolajtermelést, ezzel komoly bevételi forrástól vágva el az országot. A terület kiemelt szerepéhez hozzájárul az itt lebonyolításra kerülő kőolajkereskedelem, mely a teljes kőolajkereskedelem harmadát teszi ki.

Benyújtotta lemondását az iráni külügyminiszter

Bejelentette lemondását Dzsavád Zarif, iráni külügyminiszter, a hírt Abbász Muszavi, iráni külügyi szóvívő is megerősítette. Zarif külügyminisztersége alatt, 2015-ben sikerült megállapodnia Teheránnak a nagyhatalmakkal a számos kérdést felvető iráni atomprogrammal kapcsolatban, mely komoly győzelmévé vált az iráni diplomáciának.  

A Hezbollah politikai szárnyát is terrorszervezetté nyilvánította az Egyesült Királyság

A brit belügyminiszter, Sajid Javid február 25-én jelentette be, hogy a parlament döntése alapján március 1-jétől a Hezbollahnak már nem csak a katonai, de a politikai szárnya is terrorszervezetként lesz nyilvántartva a szigetországban. Ennek következményeképp bárki, aki a szervezethez köthető, akár 10 év letöltendő börtönbüntetésre is ítélhető.

A Hezbollah a 2019-ben megalakult, új libanoni kormányban három minisztériumot is megszerzett, többek között az Egészségügy Minisztériumot, amely az egyik legnagyobb költségvetéssel rendelkezik. Habár a szervezet vezetője kijelentette, hogy a minisztérium pénzét saját célokra nem használják, azok az országok, amelyek nem nézik jó szemmel Irán térnyerését mégis aggasztónak tartják ennek lehetőségét. Az iráni proxy szervezet azonban nem csupán politikailag erősödött meg. A 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban jelentős katonai tapasztalatokra is szert tett, valamint az iráni jelenlét erősödésével – a síita félholdon keresztül – lényegében szárazföldi összeköttetésbe került a perzsa állammal. Az iráni külügyminiszter, Mohammad Javad Zarif Bejrútban, február 10-én tartott beszédében kijelentette, hogy Irán kész katonai segítséget nyújtani a libanoni hadseregnek is, amennyiben az efelőli szándékáról tájékoztatja. Iránnak tehát hosszabb távú célja, hogy Libanon hadseregének ellátásában felváltsa az Egyesült Államokat.

Palesztin–izraeli konfliktus

Izrael lehet a negyedik állam a Holdon

Február 22-én sikeresen kilőtték a “Beresheet” Falcon-9 típusú rakétát a floridai Cape Canaveral állomásról, amely várhatóan április közepén eléri a Hold felszínét. A 100 milliárd dolláros nagyságrendű projektet az Elon Musk neve által fémjelzett SpaceX és az Izraeli Űrügynökség közösen, a nemzetközi zsidó közösség magánadományaiból hajtotta végre. Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök szerint a kilövés “nagy lépés Izraelnek és még nagyobb lépés az izraeli tudománynak”. A projekt nem csupán a zsidó állam szempontjából bír hatalmas jelentőséggel: a finanszírozás módja, illetve az állami és a privát szektor együttműködése iránymutató lehet az űrkutatás jövőjét illetően is.

Lengyel–izraeli diplomáciai csörte

Hetek óta súlyos kijelentések mérgezik a lengyel–izraeli diplomáciai kapcsolatokat, amelyek végül a 18-ai jeruzsálemi V4 csúcstalálkozó lemondásához vezettek, miután a lengyel kormány nem kívánt Izraelbe utazni. A konfliktust a lengyelek tisztázatlan szerepe a Holokauszt lebonyolításában, és az ezzel kapcsolatos ellentétes nézőpontok váltották ki. Először Benjamin Netanjahu tett egy nyelvtanilag félreértelmezhető kijelentést a lengyelekkel kapcsolatban, a botrányt azonban Yisrael Katz, külügyminiszter szavai okozták, aki szerint a “lengyelek az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust”. A vádakat határozottan elutasította és felháborítónak nevezte Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök, és bejelentette országa távolmaradását a csúcstalálkozóról.

Tisztázódó “frontvonalak” a választások előtt

Az izraeli ellenzék két legmeghatározóbb szereplője, Benny Gantz és Yair Lapid megállapodott abban, hogy “Kék-Fehér” néven közös centrista listát indítanak Benjamin Netanjahu jobboldali koalíciója ellen az áprilisi választásokon. A közvéleménykutatások szerint az új formáció máris jelentős társadalmi támogatottságot bír maga mögött, köszönhetően a regnáló kormányt és kormányfőt kísérő korrupciós botrányoknak. A kihívásra válaszul Benjamin Netanjahu választási szövetséget kötött a Zsidó Otthon nevű szélsőjobboldali párttal. Az alku tárgya volt, hogy a Zsidó Otthon egyesüljön a Zsidó Hatalom nevű szélsőségesen vallásos és nacionalista formációval, hogy ne vesszenek kárba a jobboldali töredékszavazatok az áprilisi választásokon. A Zsidó Hatalom a betiltott kahanista mozgalom utódának vallja magát, melynek célja az arab lakosság Izraelből való deportálása volt. A lépést számtalan kritikával illették mind belföldön, mind pedig külföldön.

Küszöbön egy újabb gázai háború?

Az Izraeli Védelmi Erők új vezérkari főnöke, Aviv Kochavi lépései alapján nem kizárt, hogy hamarosan egy újabb háború bontakozik ki Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamasz között. Az új vezérkari főnök, habár csak januárban vette át a fegyveres erők irányítását, már jóváhagyott egy esetleges konfliktus alatt használható operatív tervet, illetve felállított egy egységet, amely a Gázai övezetbeli potenciális célpontok listáját állítja össze. Az előkészületek feltehetőleg annak az izraeli jelentésnek a fényében történnek, amely azt valószínűsíti, hogy a Hamasz egy újabb háborúval akarná elérni a nemzetközi közösség beavatkozását a területen kialakult humanitárius válságba. Ezzel szemben Omar Shaaban, a Pal-Think, egy gázai központú think tank vezetője állítja, hogy a Hamaszak nem érdeke egy újabb háború kitörése, hiszen az csak súlyosbítaná a területén fennálló humanitárius katasztrófát.

Február 24-én, meglepetésszerűen kezdődött meg az Izraeli Védelmi Erők nagyszabású hadgyakorlata, amelyben a katonák különféle forgatókönyvekre készülnek fel, többek között egy újabb gázai háborúra.

Átalakuló szövetségi kapcsolatok a palesztin–izraeli béketárgyalások kapcsán

Az Egyesült Államok Izraelbe akkreditált nagykövetségének Jeruzsálembe helyezése óta Washington elvesztette független közvetítő szerepét a Palesztin Hatóság szemében. Ennek következtében a palesztin elnök, Mahmoud Abbas, az ENSZ fejlődő országokat magába foglaló blokkjának, a G77-nek a jelenlegi elnökeként az Egyesült Államok közel-keleti béketervével szembeni koalíció kialakításán dolgozik. (A jelenleg 134 ENSZ tagállamból álló, illetve a Föld népességének 80%-át magába foglaló szervezet elnöklését 2019. január 1-jén vette át Mahmoud Abbas.) A kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében február 10-én, az Afrikai Unió Addisz-Abeba-i csúcstalálkozóján mondott beszédében felkérte a szervezetet, hogy küldjön megfigyelőket a közelgő palesztin választásokra.

Az Egyesült Államok közel-keleti békepolitikájának aktorai tekintetében is változásokra számíthatunk. Erre enged következtetni, hogy Jared Kushner, Donald Trump veje és tanácsadója Ankarába látogat február 27-én, hogy az Egyesült Államok béketervének részleteit ismertesse. Szakértők szerint ez annak a jele, hogy a Trump-adminisztráció szemében felértékelődött Törökország szerepe a közel-keleti béke megteremtésére irányuló amerikai tervben.

Szíria

A kormányerők január 31-től fogva újra megkezdték az északi Idlib tartomány településeinek bombázását a török megfigyelőpontok jelenlétének ellenére, megszegve ezzel az asztanai folyamatban összefoglaltakat, melynek értelmében az ENSZ BT 2254-es határozat által megkötött tűzszünet betartását török és orosz megfigyelők ellenőrzik; előbbi a felkelők, utóbbi a kormányerők oldalán.

Ezzel egyidőben a keleti Dairazzor tartományban, az Iszlám Állam elleni harc utolsó napjain több mint 6000 civil menekült el az iraki határ közelében található Baghuz településről az Eufrátesz folyó keleti partvidékén. A művelet során az Iszlám Állam végleg fel lett számolva, a menekülteket és helyi lakosokat az SDF ellenőrzi, és próbálja kiszűrni a terrorszervezethez kapcsolható gyanús személyeket.

Február 27-én Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök látogatást tett a Kremlben  a szíriai háború ügyében. A tárgyalást Putyin a következő mondattal nyitotta: “Nagyon fontos közösen átbeszélnünk a régió helyzetét és biztonsági problémáit.” Hozzátette, hogy az események nyomon követése magas szintű konzultációt követel. Netanjahu nyitóbeszéde az iráni jelenlétről szólt: “A régió stabilitásának és biztonságának legnagyobb fenyegetése Irán és csatlósai,” mondta. “Elhatározottak vagyunk az Iránt célzó agresszív fellépés mellett – aki azzal fenyeget, hogy elpusztít minket –, megakadályozva ezzel annak katonai beágyazódását Szíriába” – tette hozzá. Moszkva már tavaly nyáron ígéretet tett Izraelnek, hogy igyekszik távol tartani az iráni csapatokat legalább a Golán-fennsíktól, több-kevesebb sikerrel.

A moszkvai találkozót pusztán egy nappal megelőzve, Bassár el-Aszad, szíriai elnök rendkívüli látogatást tett Teheránba, mely az első volt a 2011-ben kitört konfliktus óta (Aszad elnök pusztán kétszer hagyta el Szíriát az utóbbi 8 év alatt, mindkét alkalommal Moszkvába repült). A teheráni látogatáson találkozott Irán legfelsőbb vallási vezetőjével, Ali Hámeneivel, valamint az iráni elnökkel, Haszan Rohanival. A találkozó részleteiről nem sok részlet derült ki. Az iráni állami média csak annyit tett közzé: “A vezetők megegyeztek abban, hogy minden szinten folytatják az együttműködést a két baráti nemzet között.” A damaszkuszi Köztársasági Palota szóvivősége így nyilatkozott: “Aszad elnök megköszönte az Iráni Iszlám Köztársaság vezetőségének és népének azt a segítséget, amit Szíriának nyújtottak a háború ideje alatt.”

Az iráni kormány 2011 óta több milliárd dollár támogatást, valamint több ezer iráni katonát és irreguláris harcost küldött Damaszkusz megsegítésére. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Aszad-rezsim javára fordítsa a polgárháború kimenetelét.

Kurd kérdés

Továbbra is elutasítják a kurd autonómiát Szíriában

A közel nyolc éve tartó polgárháború során a kurd milíciák megvédték az általuk lakott területek nagy részét, és ezen északi és északkeleti országrészeken autonómiát hoztak létre. Autonómiájukat szeretnék megőrizni egy decentralizált államban, és azt is remélik, hogy Damaszkusz meg tudja akadályozni Törökországot abban, hogy megtámadja őket.

Bassár el-Aszad, szíriai elnök politikai és kommunikációs tanácsadója, Buthaina Saaban határozottan elutasítja a szíriai kurdok autonómiáját, szerinte az autonómia megadása az ország felosztásához vezethetne. Szíriát a népek olvasztótégelyének nevezte, és hangsúlyozta, hogy a szíriai alkotmány tekintetében mindenki egyenlő.

Az észak-szíriai kurd vezetésű adminisztráció üdvözölte az Egyesült Államok új döntését a csapatkivonásról

Február 21-én Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy egy 200 fős békefenntartó csoport „bizonyos ideig” Szíriában fog maradni. Az észak-szíriai kurdok pozitívan fogadták az Egyesült Államok döntését, mivel ez megvédi a régiójukat, és más európai államokat is arra bátoríthat, hogy békefenntartókat küldjenek a térségbe.

Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) adják, viszont Törökország a kurdok milíciáját, a YPG-t terrorszervezetnek tartja, és Észak-Szíriát meg szeretné tőlük tisztítani. Donald Trump, amerikai elnök decemberi döntése a Szíriában állomásozó amerikai erők teljes kivonásáról azt is jelentette volna, hogy a legfőbb szíriai szövetségesüket magukra hagyták volna.

Rendhagyó hírek

Varsói nemzetközi konferencia a Közel-Kelet biztonságáról

Habár a február 14-15-én megrendezett konferencia hivatalosan a közel-keleti térség biztonsági kihívásairól történő multilaterális egyeztetést tűzte ki célul, főként Irán térségbeli megerősödéséről folytak a megbeszélések. Ennek tükrében érdekes, hogy iráni meghívott nem volt a listán, illetve az orosz delegáció előre jelezte távolmaradási szándékát. Egyes szakértők szerint a konferencia egy hosszabb folyamat kezdete, amelynek keretében az Egyesült Államok egyfelől platformot biztosít a diplomáciai kapcsolatokkal hivatalosan nem rendelkező Izrael és a szunnita monarchiák egyeztetésére, másfelől pedig előkészíti egy Iránnal szemben felálló koalíció létrehozását, amely átveheti a helyét, amennyiben valóban kivonul Szíriából.

Szintén nem jelent meg a konferencián a libanoni külügyminiszter, aki feltehetőleg az ország feszült belpolitikai helyzetének feltüzelését kívánta ekképp elkerülni. Az ország társadalma rendkívül polarizált Irán térnyerésének megítélésében, amely az iráni proxy szervezet, a Hezbollah révén igen erős belpolitikai kérdés. Hassan Nasrallah, a Hezbollah vezetője beszédében kijelentette, hogy Omán és az Egyesül Arab Emirátusok normalizálódása Izraellel eddig is köztudott volt, de a varsói konferencia bebizonyította, hogy Szaúd-Arábia is erre az útra lépett. (Az elmúlt hetekben az izraeli Channel 13 TV csatorna a bahreini–izraeli, illetve a szaúdi–izraeli kapcsolatokról is tényfeltáró műsort sugárzott, többek között azt állítva, hogy a 2006-ban Izrael és a Hezbollah között zajló háború alatt Szaúd-Arábia Izraelt támogatta a színfalak mögött.)

Szintén távolmaradt a konferenciától a Palesztin Hatóság küldöttsége, amely a konferenciát a palesztin ügy megszűntetésére irányuló amerikai–izraeli összeesküvésnek nevezte. A palesztin vezetés és az Egyesült Államok kapcsolata 2017 decemberében romlott meg jelentősen, amikor Donald Trump bejelentette az USA izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe helyezését. A konferencia tematikája jól mutatja, hogy a palesztin kérdés a térség sokadrangú problémájává devalválódott.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő), Fodor Márk Joszipovics (palesztin–izraeli konfliktus), Ibrahim Imre (Szíria), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Shadeh Fadi (palesztin–izraeli konfliktus és síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vincze Patrik (kurd kérdés).

Balogh János országos rendőrfőkapitány az átadóünnepségen hangsúlyozta: a kormány 2016 augusztusában hozott döntése nyomán a határőrizet megerősítésére az elmúlt időszakban háromezerrel növelték a készenléti rendőrség létszámát.

Hozzátette: a létszámfejlesztésre, az infrastruktúra modernizálására és a szükséges eszközök beszerzésére 2017-ben és 2018-ban csaknem 97 milliárd forintot fordíthattak. Ennek eredményeként ma már Debrecen mellett Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden és Kiskunhalason is új, modern épületben dolgozhatnak a készenléti rendőrök.

A rendőrfőkapitány elmondta: a debreceni határvadászoknál 309 rendőr teljesít szolgálatot. Az alegységek a határrend és a közterületek védelmének fenntartása mellett készenléti jellegű szolgálatot is elláthatnak.

Az 5,7 milliárd forintos beruházásról szólva Balogh kifejtette: a csaknem kilencezer négyzetméteres új központot részben már meglévő épületek felújításával, részben új építésével alakították ki. Az épületekben irodák, szociális blokkok, raktárak, fegyverszoba, kondicionáló terem és mosókonyhák kaptak helyet, a rendőrök elhelyezésére pedig egy különálló garzonszállót építettek, kétágyas szobákkal.

Sorozatom előző része után továbbra is maradok a témánál, vagyis a 101. Felderítő Repülő Század fegyver szakágánál. Ezúttal olyan valakit megszólaltatva, aki csapatával szintén a Szu-22-esek fegyverrendszerén dolgozott, kint a piros vonalon. Csongrádi Imre kaposvári otthonában elevenítette fel a taszári éveket.

- A Kiliánon végeztem 1983-ban, kiválóra államvizsgáztam a fegyver szakágon. Volt egy elbeszélgetés, ahol jeleztem, hogy én Budapest környékére szeretnék kerülni. Hát az nem megy – mondták - de fiatal vagyok, van itt egy új technika, menjek ki és gondoljam át. Visszahívtak és kérdezték, hogy meggondoltam-e magam. Igen, Budapestre szeretnék kerülni! Rendben, menjen ki – mondták újra. Aztán avatás előtt közölték, hogy Csongrádi Imre hadnagy, felderítő repülő század, fegyver csoport, csoportparancsnok beosztás. Na, ennyit Budapestről. Megnéztem a személyügyi lapomat. Az állt benne, hogy saját kérésemre kerültem Taszárra. Tudomásul vettem, nem lehetett ágálni ellene. Legalább a helyettesem tapasztalt lett volna, de Cserpán Zoli, aki a helyettesem lett, az osztálytársam is volt a Kiliánon. Patásnak neveztük, mert nagyon emlékeztetett Haumann Péter színészre, aki az Indul a bakterházban a Patást alakította. Rajta is ragadt ez a név.

Megérkeztünk Taszárra. A politikai helyettes, Vígh Tóni a maga szintjén megtette, amit lehetett, próbált lakást szerezni és állást a feleségeknek. Mi is kaptunk Taszáron egy lakást, aztán három hónap típustanfolyam következett a Szovjetunióban. Azután már jöttek is a gépek. A századnak talán a húsz százaléka dolgozott már korábban is kint a piros vonalon, a repülőgépek kiszolgálásán. Volt nálunk egy Auer Attila nevű tiszthelyettes. Egyszer megkérdezte, hogy Imre, aláírtad a replapot? Mi az a replap? - kérdeztem vissza. Na, ennyire nem tudtunk semmit a napi gyakorlatról. Minden, amit addig tanultunk, csak elmélet volt.

Indítás előtt a pilóta ellenőrzi a Szuhoj függesztményét. A kép a nyolcvanas években készült, a gépen még a csillagos felségjel van.

Petre Dezső volt az, aki szakmailag sokat segített. Egy jó műszaki érzékű srác, aki már üzemeltetett MiG-21-est, bár fegyver szempontból azzal is csak az UB blokk és a Szuhojon külső függesztéssel alkalmazható GS-23-as gépágyú volt közös, semmi más. Mi a nulláról kezdtük. Volt egy füzet, amibe felírtam, hogy mi hol van a gépen. Ahogy az oroszok szerelték össze a gépeket, írtam, hogy mit hova raknak be. Aztán a berepülés következett. Később a meghibásodásokat is felírtam. Saját tapasztalat alapján vezettük, mert nem volt öreg, tapasztalt kolléga, aki ismerte volna a típust.

*

- Aztán elkezdtük tanulni a fegyverrendszert, majd jöttek a lövészetek. A Szuhojokkal sokat lőttünk, főleg a MiG-21-esekhez képest, majdnem minden héten. Először gépágyúval. Elméletben tudtuk, hogy hogyan kell a fegyvert szétszedni és összerakni, de először csak néztünk. Meg kellett csinálni a belövéseket is, amit nem úgy kell elképzelni, hogy a cél közepébe kellett találni. Csak működjön. Légi célzásnál nem egy közeli céltáblára lősz. Aztán az UB blokkos lövészetek következtek. Rengeteg anyagunk volt, minden géphez legalább nyolc UB blokk és a B8-as blokkok. A hadrendbe állásnál át kellett venni a rakétákat, aszerint hogy melyik gép mire volt fegyverezve. Az oroszok hozták és átadták a mi fegyverzeti részlegünknek, mi pedig tőlük vettük át. Először sátrakban volt a fegyverzet, a sátrak beáztak, rengeteg gond volt velük. A legtöbb fegyvert a függesztő kocsikon tároltuk, ami pedig nem fért el rajtuk, azt a földön. Nem nehéz elképzelni, hogy mi volt, amikor alájuk folyt a víz a szerelősátorban. Egymás hegyén-hátán álltak az UB blokkok ládákban, azokat is takartuk. Sok idő elment ezzel a szerencsétlen helyzettel. Később kaptunk egy targoncát, de azzal is csak a gond volt, azt is javítani kellett. Mi próbáltunk életet lehelni bele, mert ha leadtuk, akkor nem volt mivel dolgozni. Aztán a vezetés látta, hogy ez így nem megy.

Rakétát függesztenek a fegyver szakág emberei. 

A gépágyús és UB blokkos lövészetek után a bombázás és az Sz-24-es földi célok elleni nem irányított rakétával végrehajtott lövészetek következtek. Bombázás itthon, levegő-föld rakétalövészet Lengyelországban és Németországban tengeri célra. Sokszor bent aludtunk két laticelen az iroda sarkában. Egyszer egy lövészet után kérdezem a többieket, hogy hazamenjünk? Éjfél van, úgyis jövünk be reggel hatkor, mi értelme?

*

- Az irányított rakéták közül a földi célok elleni, lézer rávezetésű H-25ML-t használtuk a legtöbbet. A hajtóműindítás után fel kellett pörgetni a rakéta fejét. Volt benne egy giroszkóp, aminek középre kellett beállnia. Amíg a giroszkóp nem érte el a fordulatszámot, addig félreállt, majd miután elérte, beállt középre, remegett egy kicsit és fixált. Ezt meg kellett várni, mert a levegőben nem állt be a gép remegése miatt. A H-25ML mellett volt még a rádiós rávezetésű H-25MR és a lokátor elleni H-25MP. Ezek függesztése macerásabb volt, mert plusz konténert kellett függeszteni hozzájuk.

Volt miből válogatni - és a képre nem fért rá minden.

Sok meghibásodás volt a függeszthető GS-23-as gépágyúkkal. A GS amúgy is egy nagy tűzgyorsaságú fegyver, a MiG-21-eseken is sokszor meghibásodott. A Szuhoj beépített NR-30-as gépágyúja nagyon megbízható volt, inkább a lőszer útja során voltak gondjaink. Időnként el-elakadoztak, keresztbe álltak a lőszerek. Legtöbbször a célzókészülék és a gép orrában lévő lézerberendezés hibásodott meg. A lézernek volt egy szilikagél páramentesítő patronja, ami ha tönkrement, akkor bepárásodott a tükör. Lövészet előtti nap olajkályhán szárítgattuk, mert még a tárolás közben is összeszedte a levegőből a párát. Kint a piros vonalon más nem tudtunk csinálni.

Nekünk úgy tanították, hogy a fegyverek találati pontossága hatvan százalékban a hajózó kiképzettségétől függ. Sok időnk ment el azzal, hogy az egyébként hibátlan célzókészüléken kerestük a hibát, mert a hajózó azt mondta, hogy nem lehet vele célozni. Mi meg nekiálltunk mérni, ellenőrizni. Egy idő után rájöttünk, hogy nem mindegy ki mondja, hogy hibás a berendezés. Ha X vagy Y mondta, akkor nem állunk neki, mert elment sok idő a semmivel, és úgysem találta el a célt. Inkább elengedtük a gépet. Aztán kérdeztük a következő hajózót, hogy a célzókészülék rendben volt-e. Kitűnő, ahova mutatok, oda lövök - jött a válasz. Ha a hibátlan géppel egy Balogh Imre, egy Vámos Jóska, vagy egy János Béla ment el, akkor úgy jöttek vissza, hogy kiváló, hozzá ne nyúljatok! De ha azt mondták, hogy Csongi, ez mellévisz, akkor nekiálltunk csinálni, blokkot cserélni, szabályozni.

Egy kakukktojás, az R-60-as légiharc rakéta a földi célpontok elleni Sz-24-es rakétákkal függesztett Szuhojon.

Persze mi is csináltunk hülyeséget. Például véletlenül lőttünk a gépágyúval. Ki kellett üríteni és meg kellett tisztítani az ágyút, mire a Petre Dezső odament, hogy rozsdás, cseréljük. Mondtam, hogy nem kell kivenni az ágyút, majd megoldjuk. Bemegyek eligazításra, de amikor töltés lesz, akkor kimegyek és megcsináljuk. Bent ülök az eligazításon és hallom, hogy dörren az ágyú. Mondom a többieknek, hogy valaki lőtt! Persze, belövés van - mondták. Mire én: ködben?

Az NR-30-as egy levegőismétléses gépágyú. Amikor beteszed a gépbe, még üresen egy-két levegőismétlést csinálsz rajta, hogy jól van-e összerakva. Ismétlés, elsütöd, ismétlés, elsütöd és kész. Az őrmester srác, aki kint volt a gépnél, egyedül akarta megcsinálni, ráadásul péntek volt, ment volna már haza. Elfelejtette a sorrendet, először töltött, aztán eszébe jutott, hogy nem ismételt rá. Felállt a létrára, be se ült, ráismételt, elhúzta és kilőtte maga alól a létrát. Szerencsére, ahogy leesett elengedte a billentyűt. Ilyenkor jelenteni kellett az esetet, jött az elhárítás, néztük, hogy hova esett le a lőszer, mert amit kilősz, az leesik. A közelben legelő birkák felett is elmentek a lövések, mert egy fokkal felfelé álltak a fegyverek. A légi célzásnál az állásszög miatt lefelé áll, de a földi célzásnál, a Szuhojon magad elé kell, hogy láss, ezért egy fokkal felfelé áll a fegyvercsövek tengelye.

Szu-22-esek lassú kimúlása. A 08-as a pápai repülőtéren a kétezres évek közepén. 

Engem megfenyítettek, hogy nem jól adtam ki a parancsot és nem szocialista emberhez méltó módon hajtottuk végre a feladatot. A Gyufa (Schmidt István vezérőrnagy, a Csapatrepülő Parancsnokság parancsnoka) fenyített meg. Ott álltunk a Petrével. Ilyenkor ideges az ember és közben néztem, hogy a gépírónő ír, miszerint „Csongrádi Imrét szigorú megrovásban részesítem”. Mondom Dezső, szigorú megrovást kapunk, ott gépelik. Kérdezte a Gyufa, hogy tudok-e mentséget? Tudom-e mivel fog sújtani? Mondtam tudom, mert láttam, hogy gépelik. Erre rám szólt, hogy ne viccelődjek. Szegény Petre Dezsőt miért fenyítették meg, nem tudom, mert köze nem volt hozzá. Az ágyút egyébként minden lövészet után tisztítani kellett, de ha este és reggel is lőttek, éjjel nem pucoltuk, mert minek? A csövet kihúztuk, hogy ne rozsdásodjon, aztán annyi. Meghatározott számú lövészet után szét kellett szedni, mert a gázátömlő furatok eltömődhettek.

*

- Ha fegyvert kellett függeszteni, lejött parancsba, hogy jövő héten ezzel és ezzel függesztünk. A függesztett gépen a fegyverzet kiválasztó kapcsolót a hajózó állította be. Aztán, ha nem ment el a fegyver, megnéztük, hogy mi lehetett az oka. Általában az volt a gond, hogy a fő bombakapcsolót nem kapcsolta a hajózó, márpedig akkor nem tudott bombázni. A végén már le is biztosítottuk a kapcsolót, aztán ha jelezték a problémát, mi benéztünk a kabinba mielőtt elmélyedtünk volna a hibakeresésben. Ha azt láttuk, hogy lebiztosítva maradt, akkor már hiába állította a pilóta, hogy ő kapcsolta. Nem valószínű ugyanis, hogy a levegőben visszabiztosította…

A 03-as Szu-22-es a Dunai Repülőgépgyárban, vagy ahogy mindenki ismerte, a PG-ben.

Később megkaptuk a konténert is, de csak az első, felderítő részét. Ezzel fegyver és felderítő csoport lettünk, ha kellett mi függesztettük, miután megszüntették a konténer csoportot. A Szu-22-es üzemeltetés kifutó szakaszában nagyon lecsökkent a lövészetek száma. Amikor a Varsói Szerződés aktualitását vesztette, megszüntettük az atomhordozó képességet is. Aztán jött a gépek nagyjavítása Tökölön a PG-ben. Mentünk mi is és segítettünk visszatenni a blokkokat. Miközben megszűnt a század, én egy angol nyelvtanfolyamon voltam. Mire visszaértem nem volt már szerszámos szekrény sem. Voltak lezuhant gépeink. Ha egy gép leesett, akkor mindene leesett, vagyis mindent leírtak, ami a géphez tartozott. Tele voltam UB blokkal, úgy kellett könyörögni, hogy vigyék már el, hogy nullára tudjak zárni. A már Pápán álló gépekből ki kellett venni az NR-30-asokat és átadni, de nem kellett egyik századnak sem. Nem volt se papír, se utasítás, hogy hol adjuk le. Aztán meguntuk és lerámoltuk az egyik század elé a betonra.

"Ha egy gép leesett, mindene leesett." Ennyi maradt a 07-es kétülésesből, amelynek személyzete sikeresen katapultált.

*

- Taszár után Kaposváron szolgáltam még a logisztikai alakulatnál. A repülőalakulat után nagyon furcsa volt, állandóan megfordultam, hogy kinek tiszteleg a szembejövő katona. Azután több misszióban is részt vettem. Például Okucaniban, ahol hadműveleti főtiszt voltam, vagy Irakban, ahol a szállító zászlóalj parancsnokhelyettese. Néztem is, hogy a BTR-ben is az NR-30-as gépágyú volt. Utána nyugdíjba mentem, és egy kis kitérő után kiutaztam Afganisztánba, immár egy tolmácsokkal foglalkozó civil cég alkalmazottjaként.

* * *

Fotó: Gál József, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2019. februári számában jelent meg.