Biztonságpolitika

Tizenhat tonnányi kokaint koboztak el kedden egy hajóról az amerikai hatóságok a pennsylvaniai Philadelphia kikötőjében.

A több mint egymilliárd dollár értékű rakomány lefoglalása az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kábítószerfogása volt. A rendőrségi akciót és eredményét a philadelphiai ügyészség jelentette be kedden este Twitteren. A hivatal közölte, hogy a hajó teljes legénységét letartóztatták, és a szövetségi hatóságok napokon belül vádat emelnek ellenük.

A hajó hétfőn érkezett Philadelphia kikötőjébe libériai zászló alatt. Kolumbiából indult május 31-én, és Panamán, valamint a Bahamákon keresztül hajózott az Egyesült Államokba. A hajózási vállalat közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy mindenben együttműködik az amerikai rendőrséggel és a kábítószer-ellenes hivatallal (DEA).

A szövetségi hatóságok szerint az országba csempészett kokain legnagyobb része Kolumbiából származik.

Az Egyesült Államok keleti partvidékén az elmúlt hónapokban több alkalommal füleltek le kábítószer-csempészeket. Márciusban, szintén Philadelphiában különlegesen kiképzett kutyák szagoltak ki egy mintegy 540 kilogrammos kokainszállítmányt. Februárban New Yorkban a vámosok szintén kokaincsempészeket fogtak el: a metropolisz kikötőjében szárított gyümölcsök közé rejtve bukkantak 1450 kilogramm kábítószerre.

Újabb 160 mentőautót vásárolhat az Országos Mentőszolgálat idén és jövőre – közölte a szervezet.

Ezzel a 2010 óta beszerzett mentőautók száma 953-ra emelkedik, a gépkocsik átlagéletkora pedig öt év alá csökken – írták. A most érkező járművek közül a “B” kategóriás, négykerék-meghajtású autók mentőgépkocsiként, a “C” kategóriás járművek pedig eset-rohamkocsiként állnak szolgálatba az ország mentőállomásain – közölték.

A 2019.04.03-án uniós eljárásrendben meghirdetett közbeszerzés ajánlati felhívása szerint a járműveket nyílt eljárásban nyerheti el a szállító. A legutóbbi hasonló tendert a BM HEROS LEK Logisztikai Ellátó Központ Kft. a Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel együtt nyerte: 117 darab “C” kategóriás, hátsókerék meghajtású mentőgépjárművek szállítottak 3,409 milliárd, azaz járművenként 29,144 millió forintért.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön teljes mértékben kizárta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki országa ellen az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer beszerzése miatt – írta a török sajtó.

Erdogan rámutatott: Ankara az amerikai elnökkel jó kapcsolatot ápol, de azokkal, akik a környezetében dolgoznak, “nagyon eltérő” a viszony. A török államfő ismét megerősítette, hogy az Sz-400-as légvédelmi rakétákról szóló adás-vételi szerződést Ankara és Moszkva lezárt megállapodásnak tekinti. Egyúttal felhívta a figyelmet: Washingtonnak jól meg kell gondolnia, hogy szankciókkal sújtja-e Törökországot, amely nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.

A török elnök megismételve Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt pénteki szavait leszögezte: Ankara válaszlépéseket tesz, ha az Egyesült Államok még szankciókat vet ki Törökország ellen. Végül jelezte: Oroszország előreláthatólag július első felében szállítja le az első légelhárító ütegeket a török hadseregnek. Az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok miatt.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a közelmúltban arra szólította fel a NATO-szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől. Patrick Shanahan megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében határidőt is szabott, és arról tájékoztatta, hogy amennyiben Ankara nem tesz eleget a kérésnek, a Pentagon július 31-vel véget vet a török pilóták kiképzésének, valamint az F-35-ös programmal kapcsolatban álló török személyzetnek el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ös harci repülőgépek eladására vonatkozó megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének az F-35-ösök fejlesztésében.

Végszerelés alatt áll a Magyar Honvédség első négy H145M típusú helikoptere az Airbus Helicopters üzemében, a németországi Donauwörthben. A védelmi fejlesztésért felelős kormánybiztos irodájának tájékoztatása szerint a Könnyű Többcélú Helikopter (LUH) konfigurációban épülő forgószárnyasokat 2019 utolsó negyedévében szállítják le Magyarországra. A harmadik negyedévben zajlik a magyar személyzetek első csoportjának típusátképzése.

* * *

Fotó: Airbus Helicopters

The first four H145M for the Hungarian Defence Forces are undergoing final assembly on the production line of Airbus Helicopters in Donauwörth. According to the office of the Government Commissioner responsible for defence modernization the aircraft built in Light Utilitiy Helicopter (LUH) configuration are going to be delivered to Hungary in the fourth quarter of 2019. The first batch of Hungarian crews are undergoing type training during the third quarter.

* * *

Photo: Airbus Helicopters

Szerbia és Koszovó képviselői találkoztak, hogy német közvetítéssel oldják meg a fennálló problémákat, és folytatódhasson a hat éve megkezdett szerb-koszovói párbeszéd – közölte a belgrádi és a pristinai sajtó.

A Zeri című pristinai napilap felhívta a figyelmet arra, hogy a találkozóról sem a Szerbiával folytatott tárgyalásokat vezető koszovói tárgyalócsoportot, sem a külügyminisztériumot nem tájékoztatták. A titkos találkozón az információk szerint Szerbiából Marko Djuric, a belgrádi kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, Koszovóból Pristinát Selim Selimi, a miniszterelnök kabinetfőnöke vett részt. Rajtuk kívül az Európai Unió, az Egyesült Államok, Franciaország és Németország képviselői voltak jelen.

A rendelkezésre álló információk szerint a felek feltehetőleg arról tárgyaltak, hogy miként lehetne megalakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek felállításáról 2013-ban egyezett meg Belgrád és Pristina. A koszovói vezetőség azonban mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy a kért jogosítványokkal együtt alakítsa meg a közösséget. Más információk szerint viszont a találkozón nem beszéltek konkrét kérdésekről, csak abban állapodtak meg, hogy folytatni kell az évekkel korábban megkezdett párbeszédet. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A szerb és a koszovói elnöknek a korábban megbeszéltek szerint július elsején Párizsban kellene tárgyalóasztalhoz ülnie, és a kapcsolat rendezéséről tárgyalnia, ám Aleksandar Vucic szerb államfő csütörtökön azt mondta, “kilencvenkilenc százalék, hogy a párizsi találkozóra nem kerül sor”. A találkozót csak akkor tarthatnák meg, ha az albán fél felelősségteljesen viselkedne, erre azonban nem lehet számítani – tette hozzá egy televíziós interjúban a szerb elnök.

A koszovói kormány november 21-én százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. A kapcsolat rendezését célzó párbeszéd ezután megszakadt.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Az amerikai drónt “ostoba” emberi hiba miatt lőtték le nemzetközi vizek felett – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak.

Az elnök Justin Trudeau kanadai kormányfőt fogadva tájékoztatta az újságírókat. Megismételte azt, amit csütörtök reggel közzétett Twitter-üzenetében fogalmazott meg: a drón lelövésével Irán nagyon nagy hibát követett el. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ezek után Washington csapást mér-e Iránra, azt válaszolta: “majd nemsokára meglátják”.

Az elnök leszögezte, hogy a drón “egyértelműen” nemzetközi légtérben mozgott, szemben Irán állításával. Mint mondta: a repülőgép fegyvertelen volt és nem volt rajta ember. “Ha ember lett volna a drónon, és úgy lövik le, akkor nagyon más lenne a helyzet” – fogalmazott.

Trump mindazonáltal úgy vélekedett, hogy emberi tévedés okozta az incidenst. Szerinte valaki “a saját szakállára, ostobán döntött”, mint fogalmazott, “egy tábornok, vagy valaki” tévedésből lövette le a drónt. “Nehezen hiszem, hogy szándékosan történt” – mondta és “őrült lépésnek” nevezte. Arra a kérdésre, hogy változatlanul készen áll-e a tárgyalásokra Teheránnal, az elnök azt röviden csak annyit mondott: “várjuk meg, hogy mi fog történni”. Hozzáfűzte, hogy erről nem is akar többet mondani.

Cáfolta, hogy egyes, héjaként számon tartott tanácsadói vagy kormányának tagjai háborúra ösztökélnék őt. “A kampányomban azt ígértem, hogy kivonulunk a véget nem érő háborúkból, és ki is akarok vonulni” – utalt a szíriai konfliktusra és az afganisztáni háborúra, érzékeltetve egyúttal azt is, hogy általában ellene van annak, hogy Washington háborúkba bonyolódjék.

Közben a védelmi minisztériumban videokonferenciát tartott Joseph Guastella altábornagy, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága légierejének parancsnoka. A katari Al-Udeid légitámaszpontról nyilatkozó altábornagy közölte: a drón az iráni légtértől 34 kilométernyire repült, és soha nem is lépett be az iráni légtérbe. Lelövésének pillanatában nagy magasságban volt, és nemzetközi vizekre zuhant – mondta Guastella. Hangsúlyozta: az a teheráni állítás, miszerint a gép megsértette volna az iráni légteret, “határozottan hamis”.

A Pentagon Trump rövid sajtótájékoztatója után nyilvánosságra hozott egy videót, amely a drón lelövéséről készült, és amelyen a zuhanó repülőgép húzta füstcsík látható.

Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője újságíróknak kifejtette: a Pentagonnak nagyon vékony jégen kell egyensúlyoznia, hiszen egyidejűleg kell összpontosítania a védelemre és az elrettentésre, valamint kizárnia az Irán-ellenes retorikát a magas szintű belső egyeztetésekből. Dunford hangsúlyozta: az Iránnak adandó válasz politikai kérdés.

Különösen nagy kárt okozó csalás, valamint ügyvédi visszaélés bűntette miatt emeltek vádat hat ember ellen, aki hitellel terhelt ingatlanok közvetítése során 163 sértettnek több mint hárommilliárd forint kárt okozott – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A vádirat szerint az ügyletekért egy ötvenéves férfi felelt, aki olyan gazdasági társaságokat vezetett, amelyek banki hitellel terhelt és követeléskezelésre kiadott ingatlanok kedvezményes közvetítésével és értékesítésével foglalkoztak. A társaságok 2011-2016-ban magán- és jogi személyekkel kötöttek szerződéseket, amelyek azt célozták, hogy a cégek a hitellel terhelt ingatlanokat a piaci ár alatt szerezzék meg, majd szintén kedvezményes áron adják el az ügyfeleiknek.

Egy ügyvéd segítségével károsították meg az ügyfeleket, akinél a kinézett ingatlan vételárának felét és a megbízási díjat előre kellett letétbe tenniük. A letétet az 50 éves férfi cégei akkor kaphatták volna meg, amikor az ügyfelek tehermentes tulajdonba kerültek, azonban a férfi több esetben meg sem kísérelte megszerezni az ingatlanokat, más esetekben pedig nem az ügyfeleknek adta azokat tovább. Az ügyvéd idő előtt elutalta a letéti összegeket társának.

A vádirat szerint a szerződéskötésekben két nő és az egyik ügyletnél két ingatlanközvetítő is segített. A vádlottak bűnösségéről a Pesti Központi Kerületi Bíróság dönt.

Ellenőrizhető atomfegyver-mentesítés nélkül nincs előrelépés Észak-Koreával – jelentette ki Stephen Biegun, az amerikai kormányzat észak-koreai különmegbízottja az Atlanti Tanács washingtoni konferenciáján.

Biegun kifejtette: mind Washington, mind Phenjan tisztában van azzal, hogy az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalások folytatásához a jövőben rugalmasságra van szükség. Szavai szerint az amerikai kormány kész arra, hogy egy következő csúcsértekezleten megvitassák a Donald Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető első, Szingapúrban megtartott csúcstalálkozóján vállalt kötelezettségeket.

A különmegbízott kifejtette: egy elkövetkező tárgyalási fordulón az észak-koreai félnek felhatalmazással kell rendelkeznie, hogy az atomfegyver-mentesítés mellett “minden témáról” tárgyalhasson. Biegun azonban más konkrét tárgyalási témákat nem említett. Megemlítette viszont, hogy az utóbbi időkben Washington több változást észlelt az észak-koreai álláspontban, így például nincs egyetértés abban, mit ért a két ország atomfegyver-mentesítésen.

“Soha nem érünk célhoz, ha nem tudjuk, hová kell mennünk” – szögezte le.

Biegun hangsúlyozta azt is: Washington arra számít, hogy csütörtökön kezdődő phenjani látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök “konstruktív üzenetet” visz az észak-koreai vezetőnek az atomfegyver-mentesítésről. A konferencián felszólalt Dél-Korea észak-koreai különmegbízottja is. Lee Do Hoon sürgette Phenjan válaszát Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívására egy Korea-közi csúcstalálkozóra.

A nemzeti jelképek megsértésével egyenlő, büntetendő cselekménnyé nyilváníthatják Németországban az Európai Unió (EU) zászlajának nyilvános meggyalázását egy pénteken ismertetett jogszabálytervezet szerint.

A Szászország tartományi kormánynak a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) elé terjesztett javaslata szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel kell sújtani a nyilvánosan kihelyezett EU-zászlók eltávolítását, valamint a kék mezőben kört alkotó 12 arany színű csillagot ábrázoló lobogó nyilvános megrongálását, felismerhetetlenné tételét és megsemmisítését.

Szintén büntetendővé kell tenni az EU másik fő jelképe, az európai himnusz – Friedrich Schiller Örömóda című költeményének Ludwig van Beethoven által megzenésített változata – gyalázását is.

A javaslatot ismertető Saarbrücker Zeitung kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a német nemzeti jelképek és más országok nemzeti jelképeinek megsértése bűncselekménynek számít, de az EU jelképeit nem védi a törvény. A szászországi kormány javaslata szerint ezen változtatni kell, “elszántan és hatékonyan” fel kell lépni az EU alapértékeit megvető cselekményekkel, így az EU jelképei ellen irányuló támadásokkal szemben is.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tartományi kormányának javaslata szerint Németországnak az EU alapítói közé tartozó államként is kötelessége megvédeni a közösség jelképeit. Azonban a szabályozás nem jelentheti az EU “tárgyilagos és indokolt kritikájához fűződő jog” korlátozását – idézett az előterjesztésből a Saarbrücker Zeitung a hírportálján közölt összeállításban.

Moszkva figyelemmel kíséri a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzetet és mindenkit önmérsékletre szólít fel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – nyilatkozott Peszkov az Egyesült Államok és az Irán közötti feszültség kiéleződéséről.

“Figyelemmel kísérjük a helyzetet és önmérsékletre szólítunk fel minden országot, amelynek köze van hozzá” – mondta.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes “rendkívül veszélyesnek” nevezte a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet, az hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok “a háború szélén egyensúlyoz”. A diplomata szerint a tény, hogy a csapásmérés a tervezéstől már eljutott a döntéshozatal szintjére, azt bizonyítja, hogy Washington “provokálja a helyzetet, azt a nyílt konfliktus szakadékában gurulás felé taszigálja, bármennyire is igyekszik a Pentagon ennek az ellenkezőjét állítani”.

Rjabkov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ahelyett, hogy érdemi megfontolás tárgyává tenné a válság politikai rendezését sürgető orosz javaslatokat, inkább azzal vádolja Moszkvát, hogy ki akarja terjeszteni befolyást. A miniszterhelyettes arra szólította fel Washingtont, hogy mérlegelje a következményeket és óva intett a felelőtlen lépésektől.

Június 13-én két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Az Egyesült Államok a történtekért Iránt tette felelőssé, álláspontját Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia támogatásáról biztosította.

Az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt. Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a pilóta nélküli felderítő eszközt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le.

A The New York Times értesülése szerint Donald Trump elnök csütörtökön jóváhagyta, az Egyesült Államok pénteken csapást mérjen iráni célpontokra, de végül leállította a műveletet.

Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta az USA légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek.

A tiltás – amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt – csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik. A légitársaságokat külön levélben tájékoztatták arról, hogy az amerikai drón lelövésekor több amerikai polgári gép is repült a térségben, a legközelebbi mindössze 45 tengeri mérföldre volt a dróntól.

Közleményében az FAA hangsúlyozta: a szervezetet változatlanul aggodalommal tölti el a térségben tapasztalható feszültség és a katonai tevékenység, amely ráadásul forgalmas légifolyosók közelében zajlik. Az FAA bejelentésével egyidejűleg az amerikai United Airlines légitársaság fel is függesztette Newarkból Mumbaiba tartó járatait, amelyek a veszélyesnek ítélt térségek fölött repülnek.

Donald Trump elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését – jelentette be hétfőn este Patrick Shanahan, az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere.

Bejelentésében a Pentagon vezetője “légi, haditengerészeti és szárazföldi fenyegetésekkel” indokolta a döntést. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de elemzők szerint Trump az Irán körül kialakult feszültség miatt hozta meg a döntést.

Shanahan hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák Közel-Keletre küldése kizárólag “védelmi célokat” szolgál. “Az Egyesült Államok nem akar konfliktust Iránnal. Mai döntésünk kizárólag a térségben tevékenykedő katonai személyzetünk védelmét és biztonságát célozza, továbbá azt, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket” – szögezte le az ügyvezető védelmi miniszter.

A lépésre azt követően került sor, hogy az amerikai kormányzat májusban – szintén konkrétan meg nem nevezett iráni fenyegetésekre hivatkozva – közölte: 1500 katonát küld a térségbe. Trump korábban többször is arra figyelmeztette Iránt, hogy “komoly következményekkel” számolhat, ha amerikai célpontokat, vagy az Egyesült Államok szövetségeseit támadja.

Elemzők megjegyzik: szélesedik a konfliktus a Fehér Ház és az iszlám köztársaság között. Ezt jelzi az is, hogy hétfőn először a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, majd az amerikai külügyi szóvivő is azzal vádolta meg Teheránt, hogy “nukleáris zsarolással” fenyegetőzik. Teherán ugyanis hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi időben felgyorsította urándúsításának ütemét, és várhatóan tíz nap múlva az enyhén dúsított uránkészlete meghaladja majd a 2015-ben kötött atomalkuban meghatározott mennyiséget, s ezzel lényegében megszegi a hat nagyhatalommal – az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Oroszországgal, Franciaországgal, Németországgal és Kínával – kötött nukleáris egyezményt. Ebből az egyezményből az amerikai kormányzat 2018 májusában egyoldalúan kivonult.

Garrett Marquis, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn kifejtette, hogy Teherán urándúsítási tervei csakis azért lehetségesek, mert az ország nukleáris kapacitásait – “a rémes nukleáris megállapodás érintetlenül hagyta”. Morgan Ortagus külügyi szóvivőnő pedig azt hangoztatta, hogy a világ “nem engedhet a nukleáris zsarolásnak”.

Az elmúlt négy évben több mint harminc százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Zalában, a nyomozások eredményessége jóval meghaladja a hatvan százalékot – közölte a Zala Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén elhangzott éves beszámolójában a megyei rendőrfőkapitány.

Sipos Gyula azt mondta: 2015-ben még több mint hatezer volt a bejelentett bűnesetek száma, tavaly ez a szám már nem érte el a négyezret. Az élet elleni bűncselekmények, a testi sértések száma nagyjából változatlan évek óta, de ezek az indulati, sokszor ittasan elkövetett esetek kevésbé megelőzhetők, és nem szüntethetők meg teljesen, az eredményes felderítésük azonban folyamatosan javul.

A közrend és a közbiztonság elleni bűncselekmények között a garázdaság a jellemző, a csoportos esetek megelőzésére hatékonynak bizonyult a nemrég felállított lovas-kutyás csoport működtetése a nagyobb rendezvényeken – jelezte a főkapitány. A vagyon elleni bűncselekmények között négy év alatt ötven százalékkal mérséklődött a lopások száma, a betöréseké csaknem a harmadára esett vissza. Ezekben a nyomozások eredményessége a négy évvel korábbi 29-ről a múlt évre már ötven százalékra emelkedett.

Sipos kitért arra is, hogy jelentősen nőtt az utóbbi négy év alatt a helyszíni bírsággal sújtott személyek száma Zalában. Míg 2015-ben több mint 11 ezer embernek kellett helyszíni bírságot fizetnie, addig tavaly már 21 ezer fölé emelkedett a számuk, az átlagos bírságösszeg pedig meghaladta a 13 ezer forintot.

Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány helyettese felszólalásában arra utalt, hogy 2010-ben mintegy 450 ezer bűncselekmény történt Magyarországon, ez a szám a múlt évre 180 ezer körülire csökkent. Ebben a zalai rendőrök is jelentős eredményeket értek el, egyes helyi kezdeményezéseiket pedig országos szintre is kiterjesztették – jelezte.

Egri Gyula, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a szervezet múlt évi tevékenységéről beszámolva arról beszélt, hogy viszonylag nyugodt évük volt, mert kevesebb beavatkozásra volt szükség, és nem voltak több napig elhúzódó eseménysorozatok a megyében.Zalában 2018-ban összesen 1664 bejelentést történt káresetről, ebből 1306 esetben kellett beavatkozni. Leginkább a szabadtéri tűzesetek számának komoly visszaesése miatt 2017-hez képest a múlt évben 64 százalékkal visszaesett a tűzesetek és 75 százalékkal a műszaki mentések száma Zala megyében – jelezte a katasztrófavédelem megyei igazgatója.

A K&H Bank az információ- és internetes biztonság növelése édekében új programot indít K&H e-dukáció néven, amely egyebek mellett ahhoz nyújt gyakorlati segítséget, hogy az ügyfelek felismerjék az adathalász kísérleteket, illetve gondoskodjanak a megfelelő jelszóhasználatról, vírusvédelemről.

A különböző digitális eszközök védelmében nagy különbségek vannak: míg a laptopokat, asztali számítógépeket a többség ellátja vírusvédelemmel, az okostelefonokkal már nem bánnak ilyen jól – derül ki a K&H információbiztonsági kutatásából. Bár a felnőtt internetezők kilencven százalékának van okostelefonja, ennek a védelmére figyelnek a megkérdezettek a legkevésbé. Mindössze 19 százalék takarja le a telefon kameráját. Minden harmadik magyar nem tudja mit jelent a kétfaktoros azonosítás és csak 35 százalék használta valaha.

A K&H fenntarthatósági stratégiájának kiemelt területe a pénzügyi ismeretterjesztés. A bank új programja, a K&H e-dukáció ehhez nyújt gyakorlati segítséget, többek között az adathalász kísérletek felismeréséről, jelszóhasználatról, vírusvédelemről.  A program célja, hogy a digitalizáció előretörésével megjelenő veszélyekre mindenki fel tudjon készülni.

„A digitalizáció kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá teszi számos tevékenységünket, azonban az online tér számos veszélyt is rejthet, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, elég csak az adathalász kísérletekre vagy hackertámadásokra gondolnunk. A rohamos technológiai fejlődés mellett elengedhetetlen, hogy figyeljünk eszközeink és főként adataink biztonságára” – hívta fel a figyelmet Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájában kiemelt szerepet kap a pénzügyi ismeretterjesztés, a pénzügyi kultúra fejlesztése, ebben pedig a digitalizáció jelentős változásokat hozott. Már ma is számos mindennapos dolog intézhető az interneten, ezért is lényeges tisztázni a veszélyeket és védekezni az internetes támadásokkal, csalási kísérletekkel szemben.

„Fontos, hogy az online térben nemcsak a pénzügyek intézésekor, de például internetezés vagy facebookozás közben is biztonságosan mozogjunk. Azt látjuk, hogy egyre többen tudnak a veszélyekről, de kevesebben vannak, akik lépéseket is tesznek a biztonságuk érdekében. Ma már nem elég vigyázni arra, hogy a táskánkban lévő pénztárcát, lakáskulcsot és telefont ne lopják lopják, hanem a kibertérben oly sok helyen megadott adatainkra is fokozottan kell ügyelnünk, nehogy illetéktelenek kezébe jusson” – tette hozzá a szakember.

A program részeként végzett kutatásból kiderül, hogy a felnőtt internetezők harminc százaléka tart összességében egy hackertámadástól, leginkább a 18-29 évesek és az alapfokú végzettségűek. Míg a fiatalabb korosztály 39 százaléka aggódik, addig az 50-59 évesek körében már csak 22 százalék tart az online támadásoktól.

A felmérésből kiderül az is, hogy a legelterjedtebb digitális eszköz a magyar internetező háztartásokban az okostelefon: a felnőtt internetezők kilencven százaléka rendelkezik vele, a 18-29 évesek körében pedig 98 százalékos az arányuk. Saját laptopja az érintettek 71 százalékának van, asztali gépe pedig a 61 százalékuknak.

Az okostelefonok ennek ellenére még nem vették át mindenhol a hatalmat: online bankolásra például a többség nem az okostelefonját használja. A netbankoláshoz mindössze a megkérdezettek 37 százaléka nyúl az okostelefonért. A pénzügyek intézéséhez még a laptopok és az asztali számítógépek viszik a prímet: előbbit 47 százalék, utóbbit 46 százalék használja erre a célra.

A különböző digitális eszközök védelmében elég nagy a szórás. Bár az internetező magyarok kilencven százalékának van okostelefonja, arra már jóval kevesebben figyelnek, hogy ezeket az eszközöket is vírusirtóval védjék. Mindössze az érintettek fele, 56 százaléka teszi ezt meg. A legtöbben, a megkérdezettek 87-88 százaléka a munkahelyi vagy otthoni használatra szánt laptopon és asztali gépen használ vírusirtót, a munkaeszköz kivételével jellemzően ingyeneset.

Az okostelefonok esetében a kamerákra sem figyelnek annyian mint például a laptopoknál. Míg a munkaeszköznek használt laptopoknál, számítógépeknél 41 százalék le szokta takarni a kamerát biztonsági okokból, saját gép esetén már csak 36-33 százalék teszi meg ugyanezt. Az okostelefonok jártak ebben az esetben is a legrosszabbul: mindössze 19 százalék takarja le a kamerát ezeken az eszközökön.

A válaszadók 82 százaléka azért valamilyen megoldást bevet a telefonja védelme érdekében: 49 százalékuk PIN-kódot használ, 29 százalékuk ujjlenyomattal lép be (ezt a megoldást leginkább a férfiak és a 18-29 évesek preferálják), 23 százalék feloldómintát használ, míg 21 százalék jelszót állított be.

A kétfaktoros azonosítást a megkérdezettek mindössze 35 százaléka használta valaha, leginkább a férfiak és a 18-29 évesek. A legtöbben, 22 százalék valamilyen tranzakció vagy online vásárlás alkalmával, húsz százalék pedig egy adott eszközbe való belépéshez használta. 32 százalék viszont egyáltalán nem tudja mit jelent a kétfaktoros azonosítás.

„A kutatásból jól látszik, hogy rengeteg olyan terület van a digitális biztonság témakörén belül, ahol hiányosságaink vannak. Nagyon fontos, hogy a mindennapokban magabiztosan mozogjunk az online térben, tudjuk például, hogy milyen e-maileket nyithatunk meg, hogy milyen adatokat adhatunk meg és kinek, illetve, hogy tisztában legyünk a digitális lábnyomunkkal, azaz, hogy milyen információkat adunk meg magunkról önként. Ezért indítottuk el ezen a héten a K&H e-dukáció programot, hiszen egyre több időt töltünk és egyre több dolgot intézünk itt, legyen szó a vásárlásról, bankolásról, hivatalos ügyek intézéséről” – tette hozzá Patonai.

Három drón segíti péntektől a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkáját a Balatonon.

A témában tartott tihanyi sajtótájékoztatón Bagyó Sándor, a szakszolgálat elnöke azt mondta, hogy a Balaton a legbiztonságosabb európai tó, ami nagy összefogás eredménye. A “drónflotta” üzembe állításával ez a helyzet fenntartható – tette hozzá.

Közölte, hogy az Alpha és Bravo névre keresztelt drónok a felderítésben, kutatásban segítik munkájukat, míg a Charlie névre hallgató szállítódrón egy automatikusan felfújódó mentőeszközt szállít magával, s annak vízre dobásával segít a bajba jutottakon.

Bagyó elmondta, hogy idén húszéves szakszolgálatuk kétezer embernek ad munkát egy szezonban, tavaly több mint 3600 esetben végeztek mentést, míg mentőhajóikra százszor volt szükség.

A drónokat a Magyar Telekom biztosítja a szakszolgálatnak. Szabó Béla, a cég márka- és lakossági kommunikációs igazgatója jelezte, hogy a nyári időszak tesztüzem lesz. Ha az eszközök beválnak, továbbiak üzembe állítása várható – tette hozzá.

A drónok a tó közepéig képesek berepülni, akár óránkénti hetven kilométeres sebességgel is, így jelentősen rövidülhet a mentésig eltelő idő. A keresődrónokon normál és hőkamera van, utóbbi miatt szürkületkor és este is kiválóan használhatók, illetve az eszközökön keresztül a vízimentők kommunikálni is tudnak a bajba jutottakkal, utasításokat tudnak nekik adni a mentőhajó megérkezéséig – ismertették a sajtótájékoztatón.

2019. június 13-án mutatta be az Antall József Tudásközpont a Biztonságpolitikai Szakkollégiummal közösen írt és szerkesztett biztonságpolitikai szak- és tankönyvet, a Biztonságpolitikai Corvinákat. A kétkötetes mű globális és regionális biztonságpolitikai kérdéseket jár körül, és arra keresi a válaszokat, hogy milyen hatások alakítják világunkat a 21. században. Helyet kapnak a fontos nemzetközi biztonsági szervezetek, illetve Magyarország biztonsági környezete is bemutatásra kerül a kötetben.

A közel ezeroldalas könyv olyan tanulmányokat fog össze, amelyek globális és regionális biztonságpolitikai kérdéseket járnak körbe, bemutatva azokat az elmozdulásokat, amelyek a 21. századi világunkat alakítják.

Az első kötetben az energiabiztonság, a terrorizmus, a kényszervándorlás tárgyköréből olvashatók tanulmányok, majd olyan írások következnek, amelyek a Föld egyes térségeit érintő biztonsági témákat tárják az olvasó elé. Feltérképezik például az Európai Unió lehetőségeit, a kontinensek, országok területi vitáit, válaszaikat a nukleáris fegyverkezésre, a gazdasági és demográfiai tendenciákra, válságokra és nagyhatalmi befolyásra egyaránt. A második kötet a nemzetközi biztonsági intézményeket veszi sorra, tárgyalja történelmi hátterüket, stratégiájukat, működésüket, zárásként pedig szót ejt Magyarország biztonságpolitikájáról az 1990-es választásokat megelőzően, a rendszerváltoztatás után, illetve a NATO és a V4-ek kötelékében.

A könyv a 2008-ban megjelent Biztonságpolitikai Corvinák című kiadványt tartja mintájának, szándéka szerint összefoglaló mű a biztonsági tanulmányok iránt érdeklődő alap- és mesterszakos hallgatóknak. Célkitűzése, hogy tankönyvként is megállja a helyét, és a későbbi kutatásokhoz is alapot szolgáltasson.

Forrás: http://www.ajtk.hu/konyvkiadas/ujdonsagok 

A kötet szerkesztői között szerepel Dr. Szálkai Kinga és Dr. Baranyi Tamás Péter mellett Szarka Luca, a BSZK Diákbizottságának elnöke is, illetve a kötetbe több tagunk, Alumni-tagunk és oktatónk is írt, mégpedig:

Ármás Julianna, Bartók András, Berkes Rudolf, Kiss Beatrix, Kiss Tamara, Kovács Georgina, Lendvai Tünde, Mészár Kata, Németh József Lajos, Petróczki Márk, Poszavecz Tamás, Rozgonyi Attila, Sánta György, Szabó Orsolya Réka, Szarka Luca.

A kötet szerkesztői: Dr. Baranyi Tamás Péter, Dr. Szálkai Kinga és Szarka Luca.

A június 13-án tartott bemutatón a panelbeszelgetésen részt vett Dr. Rada Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának tudományos és nemzetközi dékánhelyettese; Dr. Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kína Tanszékének vezetője; Dr. Szálkai Kinga, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa és Dr. Baranyi Tamás Péter, az AJTK  kutatási vezetője.

Dr. Németh József Lajos, a BSZK alapítója és Szarka Luca, DB elnök a bemutatón. Forrás: Facebook – Antall József Tudásközpont.

Hamarosan befejeződnek a Magyarországon hetek óta tartó nemzetközi katonai gyakorlatok, így több forgalmas útszakaszon ismét több technikai eszközből álló katonai konvojok közlekednek majd – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményük szerint péntektől jövő szerdáig – esetenként – katonai rendész, rendőri, illetve különleges szállítmány kísérői felvezetéssel menetoszlopok közlekednek a 8-as és 82-es főúton, valamint az M1 autópályán Várpalota és Hegyeshalom határátkelőhely között.

A HM arra kéri a megadott útvonalakon közlekedőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását – írták.

Nem jogerősen egy év nyolc hónap börtönre ítélte 138 rendbeli csalás miatt a Kecskeméti Járásbíróság azt a helyi tanárnőt, aki diákoktól franciaországi utazás szervezésére több millió forintot csalt ki – közölte a Kecskeméti Törvényszék.

Az ítélet szerint az anyagi gondokkal küzdő tanárnő 2016 tavaszán hatnapos franciaországi kirándulást hirdetett meg kezdetben az iskola tanulói, később mások részére is.

Azt ígérte, a 45 ezer forintos részvételi díj az útiköltségen felül fedezi a szállást, a félpanziós ellátást, a belépődíjakat és egy sétahajózást is a Szajnán. A kedvező lehetőséget a jelentős előfoglalási és diákcsoport-kedvezménnyel, valamint a sokéves utazásszervezési tapasztalata révén kiépített kapcsolataival magyarázta.

Az utazásra jelentkező 213 embernek a tanárnő október elején valótlanul arról számolt be, hogy a szállást és a buszokat is lefoglalta. A kirándulást azonban a tervezett október 31-i indulás előtti napon e-mailben lemondta azzal az indokkal, hogy öt jelentkező adatlapját nem kapta meg, így a diákcsoport-kedvezményt nem tudja érvényesíteni. Valójában szándékában sem állt az utazás megszervezése.

A kirándulás lemondását követően az utazásra jelentkezők egy parkolóban találkozót szerveztek a tanárnővel és kérték, hogy bizonylatokkal igazolja a buszrendelést és a szállodai foglalásokat. A találkozó során a tanárnő valótlanul azt állította, hogy egy budapesti cégtől bérelt buszokat, majd később a becsapott embereknek egy általa hamisított bizonylatot is elküldött e-mailben, azt a látszatot keltve, mintha a busztársaságnak két részletben átutalta volna az utazás díját.

A vádlott az elmaradt utazást követően még heteken át hitegette a jelentkezőket, hogy a befizetett részvételi díjakat visszatéríti, különféle kifogásokra hivatkozva azonban rendszeresen kibújt fizetési kötelezettsége alól; 138 sértettől több mint 9 millió forintot vett át, amit két ember kivételével nem térített meg.

Ketten a malajziai légitársaság utasszállítójának 2014-ben, a délkelet-ukrajnai Donyec-medence fölött történt lelövésének négy gyanúsítottja közül nem kívánnak vallomást tenni – közölte az Interfax orosz hírügynökség.

A hírügynökség megtalálta Igor (Sztrelkov) Girkint, aki a tragédia idején a “védelmi miniszteri” tisztséget töltötte be a szakadár délkelet-ukrajnai “Donyecki Népköztársaságnál” (DNR), s a férfi az Interfaxnak kijelentette: “A milíciának ehhez (az utasszállító lelövéséhez) semmi köze sincs. Nem is akarom ezt a dolgot kommentálni, ehhez se nekem, se a milícia többi tagjának nincs közünk.”

Az Interfax a DNR volt katonai hírszerzési főnökének, Szergej Dubinszkijnak a környezetétől azt az értesülést kapta, hogy a gyanúsított nem kíván vallomást tenni, mert szerinte “nincs miről”.

A malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben szerdán három orosz és egy ukrán állampolgár ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport. A történtek miatt az orosz Girkin és Dubinszkij mellett honfitársuk, Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen 2020. március 9-én a holland törvények alapján indul per Hollandiában. A gyanú szerint ők négyen a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt.

A nyomozócsoport szerint Girkin korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ezredese volt, az orosz hadseregnél tábornoki rangban lévő Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségét vezette, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt. A nyomozók elmondták, felkérik az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá a jelenleg területén tartózkodó gyanúsítottak kihallgatásához, nem kizárt azonban, hogy a tárgyalás végül nélkülük zajlik majd le.

Az orosz külügyminisztérium szerda délután kiadott állásfoglalásában abszolút megalapozatlannak minősítette a nyomozócsoport állításait, amelyek célja a tárca szerint Moszkva nemzetközi lejáratása. A diplomaták kifogásolták, hogy a vizsgálat során nem vették figyelembe az Oroszország által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a nyomozók “fő érve” az volt, hogy az incidens idején a gyanúsítottak éppen Délkelet-Ukrajnában tartózkodtak. Állítása szerint a vizsgálat lefolytatói gyanújuk alátámasztására semmilyen konkrét bizonyítékra, így a gép fekete dobozaira sem hivatkoztak, ezért hitelüket vesztették.

A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

Moszkva Ukrajnát vádolta meg a gép lelövésével. Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy az a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. Nyikolaj Parsin, az orosz rakétatüzérségi főcsoportfőnökség parancsnoka szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. A tábornok szerint a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték.

A nemzetközi nyomozócsoport szerint viszont MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.