Biztonságpolitika

Ordem e progresso - a brazil lobogóról vett jelmondatban figyelemreméltó módon szerepel a rend szó, mitöbb, megelőzi még a fejlődést is. Talán abból a felismerésből kiindulva, hogy kuplerájból bizonyosan nem lesz előrelépés...

Zord

A cambridgeshire-i rendőrség vasárnapi Twitter-bejegyzése szerint a hüllőt a Lovell utca környékén látták. Megkeresték a tulajdonosát, aki megerősítette, hogy egzotikus háziállata eltűnt. Arra kérték a város lakóit, hívják a rendőrséget, ha látják a kígyót, amelynek ugyan nincs mérge, de veszélyes, mert rátekeredve megfojthatja áldozatát.

A kockás piton Délkelet-Ázsiából származik, általában 3-6 méteresre nő meg, a leghosszabb ismert példány 9,6 méteres volt.

“Oroszország elnökéhez szeretnék fordulni. Mindannyiunknak van gyermeke, adja vissza a gyermekeket szüleiknek” – mondta sajtótájékoztatóján az ukrán elnök, utalva a foglyok fiatal életkorára.

Zelenszkij ezt megelőzően hevesen bírálta Pavlo Klimkin külügyminisztert, amiért anélkül válaszolt Moszkvának a tengerészek szabadon bocsátását elutasító orosz diplomáciai jegyzékre, hogy konzultált volna vele. Szerinte a külügyminisztérium olyan lépést tett, ami veszélyeztetheti a tengerészek hazahozatalát. Szemére vetette Klimkinnek, hogy az ukrán állam nevében nyilatkozott, miközben ezt szerinte csak az államfő teheti meg.

2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette.

Az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban felállított állandó bíróság május 25-én hozott határozatában kimondta, hogy Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell bocsátania a 24 ukrán haditengerészt, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót. Nem kötelezte viszont a bíróság Oroszországot a tengerészek ellen indított büntetőeljárás beszüntetésére. A dokumentum szerint június 25-ig kellett Moszkvának számot adnia arról, milyen intézkedéseket tett a határozat végrehajtása végett.

Moszkva diplomáciai jegyzékben tudatta Kijevvel, hogy álláspontja szerint a tengerészek ellen indított büntetőeljárás kívül esik az ENSZ-bíróság hatáskörén. Írásbeli garanciát kért továbbá Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy részt vesz az ukrán tengerészek büntetőeljárásának folytatásában az orosz jogszabályokkal összhangban. Az ukrán külügyminisztérium szerdán közzétett közleménye szerint a tárca kifejezte határozott tiltakozását, amiért Oroszország nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi bíróság határozatát és szabadon engedni a tengerészeket, amivel Kijev szerint tovább élezi a két ország közti vitát.

Klimkin reagálva Zelenszkij bírálatára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy a külügyminisztériumnak a hatáskörébe tartozik válaszolni az orosz diplomáciai jegyzékre, és erről nem kell a tárcának az államfővel egyeztetnie.

Zelenszkij sajtótájékoztatóján megjegyzést fűzött ahhoz is, hogy a Putyin elnökhöz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus saját kezdeményezésre tárgyalt szakadár vezetőkkel, akiktől ígéretet kapott négy ukrán fogoly szabadon engedésére. Az ukrán elnök leszögezte, hogy ő egyszer sem beszélt Medvedcsukkal. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy egy olyan fontos kérdés, mint a fogolycsere, miért csak a parlamenti választások előtt néhány héttel foglalkoztatja Medvedcsukot, és miért pont ő közvetített ebben az ügyben.

A közlemény szerint a fő elkövetők – két Fejér megyei férfi – vagyonvédelmi szolgáltatásokat szerveztek, a dolgozók után azonban az adót és járulékokat nem fizették be. Az elkövetők az áfacsalással közel hétszázmillió, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok “megspórolásával” 1,3 milliárd forintos kárt okoztak az államnak.

A csaláshoz többszintű céghálózatot hoztak létre, a bukó cégek élére strómanokat ültettek. A bűnszervezetben a könyvelő is részt vett, aki a vezetőkkel megegyezve adóminimalizáló bevallásokat nyújtott be.

A NAV nyomozói országos akcióban számolták fel a szervezetet, it-szakemberek, járőrök és a NAV Merkur bevetési egysége támogatásával 51 helyszínen tartottak házkutatásokat, összesen 15 gyanúsítottat hallgattak ki. Az elkövetők által okozott kár és a várható bírság biztosítására bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, ékszereket és készpénzt foglaltak le 570 millió forint értékben.

A bűnszervezet tagjai közül három ember letartóztatásáról már döntött a Székesfehérvári Járásbíróság.

1945 kora tavasza. A nyugatról támadó angol, amerikai és kanadai erők előrenyomulását német földön egy természetes akadály, a Rajna késlelteti. A szövetséges hadvezetés folyami átkelést tervez, de nem akarják kellő felkészülés és gyakorlás nélkül előreküldeni az embereket. Emlékeikben még él az 1944. szeptemberi Market Garden hadművelet fiaskója, amikor Arnhemnél „messze volt a híd”. Belgiumban intenzív kiképzés veszi kezdetét, amelyhez a Rajnához hasonló folyó, a Meuse adja a helyszínt. A katonák éjjel-nappal az átkelést gyakorolják.

Kotem egy kis település a Meuse belga oldalán. A másik oldal már Hollandia, ott Maas-nak nevezik a folyót. Kotemnél táborozik egy meglehetősen vegyes összetételű brit zászlóalj. A veterántól kezdve az újoncig mindenki előfordul itt. Ezeknek az embereknek egy kétéltű jármű, az amerikai LVT-4 Buffalo kezelését kell megtanulniuk szárazon és vízen egyaránt. Nincs könnyű dolguk, a tavaszi olvadás áradással jár, de ez nem zavarja a gyakorlatozást.

Március 5-én éjjel négy brit katona készül átkelni a folyón az egyik Buffalóval. Ketten közülük - John Shearer és Philippe Harding - huszonéves újoncok, akik Skóciából érkeztek a seregbe. A harmadik katona, Stanley Clark tapasztalt harcos, megjárta Észak-Afrikát és most az európai hadszíntéren igyekszik túlélni a háborút. Negyedik társuknak csak a keresztneve maradt fent és a beceneve („Hókuszpókusz”), amit annak köszönhetett, hogy elképesztő kártyatrükkökre volt képes. Már közel járnak a parthoz, amikor megtörténik a baj. A Buffalo fennakad valamin, ami feltépi a jármű alját és az azonnal elsüllyed a megáradt folyóban. Ketten megmenekülnek, ketten azonban a Meuse-be vesznek, egyikük holtteste sosem kerül elő. A Buffalo évtizedekre a Meuse foglya marad.

1977-ben új út épül Kotem közelében. A belga-holland határsávban húzódó szakaszt a Meuse felett egy híddal tervezik összekötni. A híd építésének megkezdése előtt, a meder átvizsgálása miatt búvárok merülnek a folyóba és nagy meglepetésükre rátalálnak az LVT-re. A felfedezésnek gyorsan híre megy. A környék idősebb lakói még emlékeznek arra, hogy a háború utolsó évében valóban elsüllyedt ott egy kétéltű jármű. Gyors döntés, egy éjszakai merülés, és a búvárok által ráerősített kötéllel partra vontatják a Buffalót.

A járművet kiállítható állapotba hozzák és 1977 szeptemberében kétnapos ünnepség keretében, mint emlékművet avatják fel Kotem mellett. Újabb harminc év elteltével az idő nyomot hagy a második világháborús jármű-relíkvián. A Buffalo állaga annyira leromlik, hogy elkerülhetetlenné válik a felújítása. 2007-ben a belga hadsereg leemeli a betontalapzatról és elszállítja. Önkéntesek csoportja kezd dolgozni a rozsdásodó kétéltűn és közben a jármű kiállítási helye is megújul. A Meuse egykori foglya még abban az évben visszakerül a helyére. Oda, ahol ma is látható.

*

LVT-4 Buffalo

(Landing Vehicle Tracked - Lánctalpas Partraszálló Jármű)

A 7,9 méter hosszú, 3,3 méter széles és 2,5 méter magas, 13,5 tonnás LVT-4-esből 8348 darabot gyártottak, amelynek többségét a csendes-óceáni hadszíntéren alkalmazták. Páncélzata 6 és 14 milliméter között volt. Háromfős személyzet irányította, egy parancsnok és két járművezető.

A Buffalo vízi meghajtását szintén a lánctalpak biztosították, a hajtott lánckerék az első volt. A lánctalpakra lapátszerű kapaszkodókat szereltek, amelyek szárazon és vízen egyaránt segítették a jármű haladását.

A láncfeszítő kerékkel állították be az oldalanként 73 szemből álló lánctalp feszességét.

Az LVT-4 oldalanként 11 görgővel rendelkezett.

A személyzet fülkéjébe két búvónyíláson lehetett bejutni. A fülke mögött helyezték el a motorházat a 250 lóerős, héthengeres, Continental csillagmotorral. Az 530 literes üzemanyagkészlet szárazföldön 240, vízen 120 kilométer megtételére volt elegendő.

Az állagmegóvás miatt ponyvával takart, egyébként nyitott tehertérben 25-30 katona utazhatott, de akár egy Willys Jeepet is szállíthatott az LVT-4. A jármű védelmére 12,7 mm-es és 7,62 mm-es géppuskák szolgáltak.

A jármű hátfala lenyitható rámpaként szolgált. A katonák ezen keresztül hagyhatták el a járművet, így a kiszálláskor védve voltak az elölről jövő támadással szemben. A rámpa két oldalán látható terelőlapát-dobozokat azért szerelték fel, hogy a lánctalp kapaszkodói által hátracsapott víz ne fröcsköljön a magasba, hanem hátrafelé jusson ki a jármű alól.

Az első kiállításkor a jármű történetét ismertető bronztáblát a Buffalo oldalára csavarozták. A 2007-es felújítást követően ez a tábla nem került vissza, helyette egy részletesebb tájékoztatást nyújtó táblát állítottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A rádió tudósítása szerint az FBI munkatársai – amerikai hírszerző szervezetek támogatásával – az elmúlt hónapokban tíz jelentős amerikai egyetemet kerestek fel, hogy sürgessék náluk olyan módszerek kidolgozását és bevezetését, amelyekkel biztonságosan megfigyelhetik a Kínából érkező diákokat és vendégkutatókat. A felkeresett egyetemek mindegyike foglalkozik kutatásokkal is.

Az FBI tisztségviselői azt is szorgalmazták az oktatási intézményeknél, hogy vizsgálják felül azokat a már folyamatban lévő kutatásaikat is, amelyekben kínai diákok vesznek részt, és amelyeknek eredményei a védelmi iparban felhasználhatóak. “Az FBI munkatársai megkérdezték tőlünk, milyen módszereink vannak annak figyelemmel kísérésére, hogy a Kínából érkező diákok és vendégkutatók mely laboratóriumokban dolgoznak, és milyen jellegű információkhoz juthatnak hozzá” – nyilatkozott az NPR-nak Fred Cate, az indianai egyetem kutatásért felelős rektorhelyettese. Hozzáfűzte: “Nem egyszerűen arról van szó, hogy figyelnünk kell a gyanús tevékenységeket, hanem arról, hogy kifejezetten egyes országok és onnan érkezők kerülnek célkeresztbe”.

A közszolgálati rádió megkeresésére az FBI közleményben válaszolt. Leszögezte: “Rendszeresen kapcsolatban állunk azokkal a közösségekkel, amelyeket szolgálunk. E folyamatos kapcsolattartás részeként szoktunk találkozni különböző csoportokkal, szervezetekkel és egyetemi, tudományos intézményekkel. Az FBI a nemzetbiztonsággal összefüggő feladatainak jegyében találkozott felsőoktatási intézmények vezetőivel is.”

Az NPR megjegyezte: az FBI kérései nem kötelező érvényűek. A felkeresett egyetemek vezetői arról tájékoztatták a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársait, hogy még nem dolgoztak ki – a már érvényben lévők mellett – új módszereket a megfigyelésre.

Az egyetemi vezetők egyébként szkeptikusan fogadták az FBI álláspontját a kínaiaktól érkező fenyegetettségre. Több amerikai egyetem nyilvánosan is megfogalmazta ellenérzéseit. Februárban például a kaliforniai Berkeley egyeteme tett közzé erről nyilatkozatot, egy hónappal ezelőtt pedig a Yale Egyetem rektora sürgette az FBI-t az aggodalmaik magyarázatára.

Riportjában az NPR beszámolt arról is, hogy az FBI nemcsak egyetemi vezetőkkel konzultált, hanem több száz vállalati elnök-vezérigazgatót, beruházót és kutatóintézeti szakembert tájékoztatott a kínai hírszerzési és kiberbiztonsági fenyegetésekről. “Elsősorban Kínára vonatkozó titkosított információkkal látjuk el őket, arról, hogy a kínaiak milyen jellegű információkat próbálnak gyűjteni, és mi iránt érdeklődnek az egyetemeken” – mondta az NPR-nak William Evanina, az Országos Elhárítási és Biztonsági Központ igazgatója.

Márciusban amerikai hírszerzési szakemberek mintegy hetven egyetem és főiskola tisztségviselőit tájékoztatták az intézményeiket is fenyegető veszélyekről, s egyben arra sürgették az intézményvezetőket, hogy erősítsék a kínai kutatók felügyeletét, és utasítsák vissza az olyan kínai cégek felajánlotta kutatási hozzájárulást, finanszírozást, mint például a Huawei telekommunikációs óriásvállalat.

Március óta több egyetem – köztük a tekintélyes bostoni műegyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a kaliforniai Stanford Egyetem vagy az Illinois Egyetem – meg is szakította kutatási együttműködését a Huaweijel.

Donald Trump kormányzata régóta azzal is vádolja Kínát, hogy ellopja a fejlett amerikai technológiát. “A kínai hírszerző szolgálatok minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe vesznek – beleértve diákokat, kutatókat, állami vállalatokat is -, hogy rendszerszerűen információkat és szellemi tulajdont lopjanak az Egyesült Államokban” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója egy áprilisban tartott előadásában a Külkapcsolatok Tanácsában. Májusban a republikánus törvényhozók mind a képviselőházban, mind a szenátusban olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a beutazási vízum megtagadását javasolja olyan kínai kutatóktól, akik kínai katonai intézményekkel állnak kapcsolatban.

A közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy “másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A bukaresti sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége “megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.

A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész “nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is -, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

“A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Darmanesti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.

A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Darmanesti önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Két nappal később Viorica Dancila román kormányfő felelős magatartásra intett mindenkit az úzvölgyi temető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy adják a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe.

Nánási László főügyész azt írta, a két 17 éves fiú 2018 nyarán alig egy hét alatt hét egyedül élő, idős asszonyt rabolt ki Dusnokon, Dunaszentgyörgyön, Dunaszentbenedeken, Miskén és Kecelen. A fiatalkorúak egy 24 éves bátyai férfi ötlete alapján erőszakoskodtak, aki maszkot és kesztyűt adott nekik, feltérképezte a környéket; az autójával közlekedtek, amelyet negyedik társuk, egy 19 éves férfi vezetett.

A késő este elkövetett rablások idején a két felnőtt korú vádlott az autóban maradt. A fiatalkorúak maszkban és kesztyűben támadtak rá álmukból felriadó áldozataikra, miután befeszítették az ajtót vagy betörték az ablakot. Az idős asszonyokat rendszerint ököllel ütötték, leteperték a földre vagy az arcukba párnát nyomtak, miközben értékeiket követelték. Egyiküktől 35 ezer forintot, egy másik idős nőtől csak mintegy kétezer forintot tudtak elvinni.

A fiatalok utolsó, a templomból kerékpárral hazafelé tartó áldozatukat már fényes nappal, a nyílt utcán támadták meg és bántalmazták. A sértettek súlyos sérüléseket – egyebek mellett agyi bevérzést, orrcsont- és állkapocscsonttörést – szenvedtek.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő fiatalkorúakat életveszélyt okozó testi sértéssel, többrendbeli, csoportosan, bűnszövetségben, idős személy sérelmére elkövetett rablással, magánlaksértéssel és kifosztással, felnőtt társaikat felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett, többrendbeli minősített rablással és magánlaksértéssel vádolja. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Jens Stoltenberg sajtóértekezletén nem árulta el, hogy pontosan milyen intézkedésekre lehet számítani, erről mindössze annyit mondott, hogy valószínűleg katonai és politikai elemei is lesznek a csomagnak, amely mindazonáltal pusztán védelmi jellegű. Leszögezte, hogy nem tervezik új szárazföldi nukleáris eszközök telepítését Európába. Egyes diplomáciai források szerint ezen intézkedések keretében több, atomfegyver hordozására képes amerikai harci repülőgépet, valamint hadihajót vezényelhetnek a kontinensre, illetve gyakrabban tarthatnak hadgyakorlatokat.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy járjon el felelősségteljesen. Sajnos azonban nem látjuk jeleit annak, hogy Moszkva így tenne, miután tovább folyik az új rakéták fejlesztése és telepítése” – közölte, hozzátéve, hogy ennek ellenére jövő héten összehívják a NATO-Oroszország Tanácsot, ahol ismét felvetik a kérdést.

Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy “minden lehetőség nyitva áll”, ugyanakkor aláhúzta, hogy pusztán hagyományos fegyverekről beszél. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok beszünteti az F-35-ös harci repülőgépek egyes elemeinek törökországi gyártását, amennyiben Ankara nem áll el az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától. “Minden jel arra mutat, hogy Oroszország le fogja szállítani a rendszert, és ennek következményei lesznek” – közölte a nagykövet, jelentős biztonsági aggályokat emlegetve.

Elemzők szerint valószínűleg a G20-as országcsoport hét végi oszakai csúcstalálkozója lesz az utolsó lehetőség a megállapodásra, ahol Trump várhatóan egyeztetni fog a kérdésről török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

Stoltenberg örömmel nyugtázta, hogy már ötödik egymást követő éve emelkednek a katonai kiadások a szervezet európai tagországaiban. A NATO tagállamai 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet idén már hét ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Görögország, Észtország, Lettország – is eléri.

Az Ománi-öbölbeli incidenssel kapcsolatban a főtitkár nyugalomra intette a feleket, és egyben kiemelte, hogy a NATO-nak nincs formális szerepe az ügyben. Hozzátette, a katonai szervezet tagjait aggodalommal tölti el a helyzet, ahogy Irán térségbeli destabilizációs tevékenysége is.

A Washington és Moszkva által 1987-bem aláírt INF-egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik a szerződésből eredő kötelezettségvállalások végrehajtását és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére. Vlagyimir Putyin erre válaszul bejelentette, hogy országa is felfüggeszti részvételét a szerződésben, és egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A szövetségesek védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben. Egyebek mellett szó lesz a katonai szervezet világűr-politikájáról, illetve az afganisztáni és az Ománi-öbölbeli helyzetről, továbbá a terrorellenes küzdelemről.

A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökken a védelmi költségvetés, ami a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezve is csökkenést jelent, 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.

A Die Welt arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel a kormány szembemegy saját koalíciós szerződésével is, amelyben a kormánypártok a haderő folyamatos fejlesztése mellett kötelezték el magukat, és a GDP-hez mérten 1,5 százalékos védelmi kiadásokkal számoltak. Ehhez hiányzik a lap értesülése szerint a következő négy évben mintegy 33 milliárd euró. Jövőre hatmilliárd euró, 2021-ben 10, 2022-ben 13, 2024-ben pedig már 14 milliárd euró lesz a felhalmozott finanszírozási hiány az eredetileg kitűzött tervekhez képest.

A Die Welt birtokába jutott bizalmas jelentés kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen számok mellett nem tarthatóak a védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó célok, és döntést kell hozni arról, hogy mely tervbe vett projekteket valósítják meg és melyeket halasztják el.

A nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg “kritikus kapacitáshiánnyal” küzd.

Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.

Úgy fogalmaztak: az intenzív védekezési munkák mindaddig tartanak, “amíg sikerül elfogadható szintre csökkenteni a szúnyogártalmat”. A héten 477 településen és kilenc budapesti kerületben permetezik a szúnyogokat. A permetezések időpontja elérhető a katasztrófavédelem weboldalán a heti programok menüpontnál. Azt írták: a kiemelt turisztikai régiók közül a sikeres Tisza-tavi és Fertő tó környéki beavatkozás után a héten a Balaton- és a Velencei-tó-parti településeken csökkentik légi úton a szúnyogok számát.

Budapesten a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű májusi eső hatására továbbra is sok a szúnyog, ezért a következő napokban megnövelt területen végeznek légi és földi gyérítést csaknem 8 ezer hektáron. Kezeléseket végeznek a III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII. és XXIII. kerületben. Szolnok környékén is folyamatos a szúnyoginvázió, ezért a térségben újabb permetezés kezdődik a hét közepétől.

Az idei szezonban először lesz kiterjedt irtás Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, továbbá folytatják a munkálatokat Tolna és Vas megyében, a Dráva mentén, a Csepel-sziget településein, Komárom, Baja és Mohács térségében. A Szigetközben a változékony, szeles idő miatt részben elmaradtak a légi kezelések, ezek pótlása megfelelő időjárás esetén a hét első napjaiban lesz, ezt követik a földi kémiai gyérítési munkák.

A rendőrség tájékoztatása szerint a baleset 13.45 órakor történt, és legalább egy ember, az egyik pilóta meghalt, továbbá egy ember súlyosan megsérült. A Bild című német tömeglap értesülése szerint egy kiképző helikoptert ért baleset, amely éppen mélyrepülési gyakorlatot végzett. A baleset okát egyelőre nem tudni. A Die Welt című konzervatív lap honlapja pedig azt írja, hogy egy Airbus H-135 típusú helikopter járt szerencsétlenül.

A szerencsétlenség helyszínének környékét lezárták a hatóságok. A helikopter erdős vidéken csapódott a földbe, és a baleset miatt tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók jelenleg is igyekeznek eloltani. A katasztrófa helyszínétől mintegy 30 kilométerre fekszik a német Nemzetközi Helikopterpilóta-képző Központ.

A múlt héten a német légierő két Eurofighter típusú repülőgépe ütközött össze gyakorló repülés közben, és a balesetben az egyik pilóta életét vesztette.

A francia rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN kedden vizsgálatot indított annak a rendőri fellépés körülményeinek a kivizsgálására, amelynek során legalább 14 ember esett a folyóba. A 14 embert kimentették, de egy fiatal férfi, aki jelen volt az eseményen, az oszlatás óta nem került elő, és a barátai feltételezik, hogy ő is a vízbe eshetett.

A június 21-én megrendezett Zene Ünnepén 13 színpadot állítottak fel a Loire mentén Nantes-ban, ahol az együttesek, illetve a DJ-k hajnali négy óráig kaptak engedélyt a koncertezésre. Hivatalos források azt állítják, hogy a rendőrök négykor leállíttatták a zenét, de miután azt valaki újraindította, a rendőrök erővel kezdték oszlatni az embereket. Helyszíni tudósítások szerint ekkor “elszabadult a pokol”.

Samuel Raymond, a Free Form nevű egyesület vezetője, aki a helyi szervezőket segítette, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyópart veszélyes helyszín, a francia hírügynökségnek elmondta: összetűzések voltak, de nem lehet megmondani, ki kezdte az erőszakot. Szemtanúk szerint amikor a rendőrség könnygázt vetetett be a bulizók oszlatására, pánikhangulat tört ki, sokan nem értették, mi történik, és a vízbe estek vagy ugrottak.

A rendőrség hétfőn azt közölte, hogy a rendezvényen jelen lévő egyik 24 éves férfi anyja bejelentést tett a fia eltűnése miatt.

Hasonlóképpen nyilatkozott az Anadolu török hírügynökségnek Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Mihejev elmondta, hogy a török fél már készül az orosz haditechnika fogadására, és török katonai szakemberek megkapták a rendszer kezeléséhez szükséges kiképzést.

Július folyamán korábban Szergej Csemezov, a fejlett technológia kivitelére szakosodott Rosztyeh orosz állami vállalat vezetője közölte, hogy Törökország az Sz-400-asokért a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Ankara négy Sz-400-as típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Hulusi Akar török védelmi miniszter márciusban azt közölte, hogy a fegyverek telepítése októberben veszi kezdetét Törökországban.

Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete megismételte, hogy Ankara lemondhat az amerikai lopakodó F-35-ös harci gépek beszerzéséről, ha orosz légvédelmi rendszert vásárol.

May és Putyin a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcsértekezletén tartott kétoldalú megbeszélést. A Downing Street pénteki ismertetése szerint a brit miniszterelnök a találkozón leszögezte: az angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartási mintának a része. May egyértelművé tette: Londonnak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország a felelős a támadásért, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal volt.

May londoni hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő közölte Putyinnal azt is, hogy Nagy-Britannia a két orosz gyanúsított felelősségre vonását akarja. May ezt a BBC televíziónak adott pénteki oszakai nyilatkozatában is megerősítette. Kijelentette: tudja, hogy Oroszország nem adja ki külföldi országoknak állampolgárait, de a két orosz gyanúsított ellen nemzetközi körözés van érvényben, és ha elhagyják Oroszországot, Nagy-Britannia mindent megtesz elfogatásuk érdekében.

Putyin a Financial Timesnak adott interjúban maga is kitért a Szkripal-ügyre, megerősítve azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs Moszkva felelősségére. Kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke a kétoldalú kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Hozzátette: reméli, hogy az oszakai G20-csúcson legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.

A Downing Street pénteki ismertetése szerint May közölte Putyinnal az oszakai találkozón, hogy Nagy-Britannia is nyitott egy “másfajta kapcsolatrendszer” kialakítására Oroszországgal, de ehhez Moszkvának is más irányvonalat kell választania. A brit kormányfő leszögezte, hogy Nagy-Britannia változatlanul a liberális demokrácia, az emberi jogok és minden embercsoport, köztük az LGBT-közösség egyenlőségének védelmezője. May közölte Putyinnal azt is, hogy London határozott választ adna, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vetne be. A brit kormányfő szükségesnek nevezte, hogy Putyin “fogja vissza” az Aszad által Idlíb tartományban indított hadműveleteket.

Az ügy egyes részletei államtitoknak minősülnek, ezért az ítéletet zárt tárgyaláson hozták meg. Radzajewski az ítélet szerint megpróbált szert tenni a légvédelmi rakétarendszer egyes elemeire, amikor az FSZB tetten érte. Az orosz szolgálat azt állította, hogy Radzajewski a lengyel fegyveres erők és különleges szolgálatok vezető beszállítójának megbízásából járt el.

A Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált ellenőrzés szerdán 7 órakor kezdődik és 24 órán át tart.

Az akció célja a személyszállító vonatokon, a vasútállomásokon és környékükön elkövetett jogsértések megelőzése, valamint a hatékony fellépés ellenük, továbbá a csomagok ellenőrzése a szerelvényeken és a pályaudvarokon – áll a közleményben.

„A hajózószemélyzetek életét képességük, tudásuk, felkészültségük és a repülőműszakiak lelkiismeretes munkája garantálja.” 

*

Július 2. a Magyar Honvédség repülőműszaki fegyvernemi napja. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A gyanú szerint egy 59 éves paksi nő napidíjért huzamosabb ideje kiadta a házát prostituáltaknak. Az ezzel kapcsolatos teendőkbe – a bérlők fogadása, a pénz átvétele tőlük – a fiát, a menyét és egy ismerősét is bevonta. Az asszony ugyanakkor legtöbbször maga vette át a pénzt, és részletes nyilvántartást vezetett arról, hogy mikor és hányan bérelték ki az ingatlant – ismertették.

A rendőrség zárolta az 59 éves nő bankszámláját, és lefoglalt egy autót is. A rendőrök a négy embert a napokban hallgatták ki prostitúció elősegítése bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak a cselekmények elkövetését elismerték – olvasható a közleményben.