Biztonságpolitika

Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével.

Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre. A tájékoztatás szerint a Rainman projekt célja, hogy a különböző adottságú területekre olyan egységes stratégia készüljön, amely segíti a heves esőzések miatti károk megelőzését vagy azok mértékének minimalizálását.

Az elmúlt években évente négy-öt alkalommal Magyarországon is megjelentek a villámárvizek – írták a közleményben.

Hozzátették: villámárvíz idején jellemzően rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű víz gyűlik össze, amely általában négy-hat óra alatt levonul. Ilyenkor a föld sok esetben nem tudja elnyelni és a csatornák sem tudják elvezetni a gyorsan érkező, nagy mennyiségű csapadékot, így rendkívüli intézkedésekre van szükség a védekezésben érintett szervezetek – helyi önkormányzatok, vízügy, katasztrófavédelem – részéről.

Az alkalmazást alapvetően az önkormányzatok felelős szakemberei tudják használni, akik a vízügyi igazgatóságtól kapnak jogosultságot – felhasználónevet és jelszót – ahhoz, hogy a mobiltelefonjukon vagy táblagépükön belépve lássák az egyes árvíz- és belvízvédelmi fokozatokat, továbbá térképen a teljes csatornahálózatot.

A projekt keretében a Kötivizig német, osztrák, cseh, lengyel és horvát vízügyi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a kockázatcsökkentő stratégiákat. A projekt a Szász Állami Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Földtani Hivatal vezetésével valósul meg.

Áder János szerint mindaz, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt, kegyeletsértő, törvénysértő, nemzetközi megállapodást sértő, és mélységesen erkölcstelen is volt.

Magyarország köztársasági elnöke Csíksomlyón, a pünkösdi mise után nyilatkozott erről magyar újságíróknak. Az államfő kegyeletsértőnek tartja, hogy a temetőben kialakított román parcella 52 keresztjének egy része magyar katonák hamvai fölé került. Hozzátette: a temető átalakítását a román hatóságok is törvénysértőnek találták, mások mellett a védelmi minisztérium is közölte, hogy a keresztállításra semmilyen engedélyt nem adott.

Áder János szerint a hadisírok gondozásáról kötött román-magyar megállapodás több pontját is sérti a temető átalakítása. Emellett mélységesen erkölcstelennek találja a temetőnél történteket.

“Temetőben vandál módon viselkedni, ott lévő, békésen imádkozó embereket megdobálni több mint erkölcstelen, civilizálatlan, nem európai országhoz méltó cselekedet” – jelentette ki.

Úgy vélte: nem kellett volna ide jutni, de ha már ez történt, akkor keresni kell a megoldást, hiszen az ott élő magyaroknak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy békességben éljen a szomszédokkal. A megoldásra a csíksomlyói búcsú prédikációjából idézett: “ha megdobnak kővel, építs belőle lépcsőt!”

Áder szerint a történészek, a levéltárosok meg tudják állapítani, hogy vannak-e az első vagy a második világháborúban eltemetett román katonák a temetőben, és ha igen, hányan lehetnek.

“Van ott üres parcella és az lehetőséget nyújt arra, hogy a dokumentáltan ott örök nyugalomra helyezett román katonáknak a végtisztességet megadják, nekik emlékművet emeljenek. Ez ellen sem a magyaroknak, sem senki másnak nem lesz kifogása. Be kell tartani Románia saját törvényeit, be kell tartani a kétoldalú megállapodásokat és be kell tartani a legalapvetőbb erkölcsi parancsokat” – jelentette ki Áder.

A román kormányfő a védelmi minisztérium kezelésébe adná a sírkertet
Viorica Dancila miniszterelnök Románia állami jelképeinek tiszteletben tartását követeli, és felelős magatartásra int mindenkit az úzvölgyi katonatemető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe adják. Dancila felszólította az illetékes hatóságokat a közrend és valamennyi román állampolgár jogainak védelmére.

Nagy eséllyel csak az ünnepek után kezdődhet meg a Hableány roncsának kiemelése a Dunából – mondta Jasenszky Nándor, a Terrorelhárítási Központ (TEK) osztályvezetője.

Közlése szerint a sodrásoldalon sikerült az összes ablakot és nyílást lezárni a hajón, így megakadályozható, hogy az emeléskor az esetleg a hajótestben lévő holttestek kikerüljenek onnan.

Jasenszky Nándor elmondta, hogy a négy bekötési ponton az úgynevezett befűző köteleket átvezették, az egyik oldalon a kiemelésben résztvevő bárkához rögzítették. A másik bárka, ahova a kötelek másik végét erősítik majd, most foglalja el a helyét – ismertette a részleteket.

Vasárnap fűzik be a hevedereket, ehhez Jasenszky elmondása szerint nagy szerencse kell, a kiemelés ezt követően, nagy eséllyel az ünnepek után kezdődhet el. Az osztályvezető közölte továbbá: egy német alapítvány kutyás áldozatkeresést ajánlott fel, őket Hajdu Jánosnak, a TEK parancsnokának döntése alapján Paks környékére vitték.

2019. június 7-én immáron 11. alkalommal rendezte meg a Biztonságpolitikai Szakkollégium éves gálaeseményét, a Biztonságpolitikai Szakestélyt. Az ünnepséget a Szakkollégium tagsága és meghívott vendégeik a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ Regiment Éttermében tartották egy vacsora keretei közt.

Az estét Dr. Kaló József, a Szakkollégium elnöke nyitotta meg. Kaló Tanár Úr köszöntötte a megjelenteket, illetve külön megemlékezett Dr. Németh József Lajos Tanár Úrról, a Szakkollégium alapítójáról, aki nem tudott részt venni az eseményen. Kaló József ezután felkérte Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredest, hogy a szakkollégiumi ünnepélyeken megszokott módon ezúttal is tartsa meg ünnepi beszédét.

Szenes Tanár Úr, aki a kezdetektől fogva szakkollégiumunk mentora, elismerésre méltónak nevezte, hogy 2003-ban, az akkor még Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjai önszerveződő módon megalapították a Szakkollégiumot, mely azóta is működik és szüntelenül őrzi az alapítók örökségét. Kiemelte a Biztonságpolitikai Szakkollégium azon egyediségét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem többi szakkollégiuma közül, hogy ez egy belülről, nem pedig egy felülről irányított szervezet, mely lehetőséget ad az egyedi arculatnak és a mindig friss alkotómunkának. Beszéde végén utalt a kapcsolatok fontosságára – például a Magyar Hadtudományi Társasággal, melynek tavasz óta Szenes Tanár Úr az elnöke –, melyek mind egy újabb és jobb útra terelik a közös munkát.

Szenes Tanár Úr köszöntőt mond.

Kaló és Szenes Tanár Urak szavait Szarka Luca, Diákbizottságunk elnökének köszöntője követte. Luca köszönetet mondott a tagság felé az újabb tanév kitartó munkájáért, illetve köszönetet mondott az alapítóknak és a vendégeknek mind a szakmai, mind a financiális támogatásokért. Luca után ismét – igaz csak egy rövid időre – ismét Kaló tanár úré lett a szó, aki megnyitotta az ünnepi vacsorát.

Köszönjük minden kedves vendégünk részvételét a Szakestélyen!

Képek: Kaló József, Ármás Julianna

A folyamatos érdeklődést megköszönve, ezúton tájékoztatom a kedves olvasókat, hogy a zánkai haditechnikai park az év hátralevő részében az alábbiak szerint látogatható.

2019. június 14. és augusztus 31. között

hétköznapokon hétfőtől csütörtökig 10:00 és 20:00 óra között

péntek-szombat-vasárnap 9:00 és 20:00 óra között

Jegyvásárlás a jegypénztárban.

*

 2019. szeptember 1. és szeptember 30. között

naponta 10:00 és 18:00 óra között

Jegyvásárlás a Zánkai Sport- és Rendezvényközpont recepcióján a központi épületben.

 *

2019. október 1. és december 31. között

naponta 8:00 és 16:00 óra között

Jegyvásárlás a Zánkai Sport- és Rendezvényközpont recepcióján a központi épületben.

 *

Belépődíj: 1 000 Ft/fő

3 éves kor alatt díjmentes

 *

Parkolási díj: 500 Ft/alkalom

május 1. és szeptember 30. között fizetendő

 A haditechnikai park üzemeltetőjének tájékoztatása alapján.

* * *

Továbbra is nehéz és veszélyes körülmények között dolgoznak a Dunában a búvárok a múlt szerdai hajóbalesetben elsüllyedt Hableánynál.

Ádám Tamás, a merüléseket vezető búvár azt mondta: a vízállás “búvármunkára nem alkalmas”. Jelenleg úgy dolgoznak, hogy vagy a létrába vagy a hajóroncsba kapaszkodnak. Guggolni, állni nem lehet, csak feküdni – közölte a búvár. Közben a rendőrség honlapján arról írt, hogy a társszervekkel változatlan erővel dolgoznak az áldozatok felkutatása érdekében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint jelenleg is folyik a kutatás az eltűntek után a Duna Margit hídi szakaszától egészen az országhatárig.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart. A magyar hatóságok több mint egy hete folyamatosan keresik az áldozatokat.

Először települt huzamosabb időre Magyarországhoz közeli bázisra ötödik generációs típus az elmúlt hetekben. Mit tudunk mi kezdeni ezzel a trenddel? Felülünk rá? Felkészülünk rá? Kibekkeljük? Egy biztos, a vállunkat nem rándíthatjuk, mert itt van, kopogtat, ahogy előbb-utóbb nem fehér csillagos társai is.

Zord

Különösen nagy kárt okozó csalás, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) egy nemzetközi bűnszervezet tagjai ellen, akik hamis befektetési ígéretekkel Franciaországban csapták be áldozataikat – közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálata.

Az ismeretlen tettesként kezelt elkövetők magas hozamú kriptovaluta-, illetve megújuló energiára épülő befektetést kínáltak Franciaországban. A sértettek befizették a pénzt, de cserébe nem kaptak semmit. Az okozott kár nagysága közel 250 millió forint.

A nyomozás megállapította, hogy a bűnözők hamis dokumentumok felhasználásával magyarországi pénzintézeteknél számlákat nyitottak, és gazdasági társaságokat alapítottak, majd a csalásból befolyó pénzeket külföldi bankszámlákra utalták tovább.

A magyar nyomozók a francia csendőrséggel és más külföldi társszervekkel közreműködve térképezték fel a Franciaországot, Magyarországot, Lengyelországot és Izraelt érintő bűnszervezetet, és azt tervezik, hogy nemzetközi nyomozócsoportot alakítanak.

Június 5-én és 6-án a francia csendőrség nyomozóival közösen több magyar ingatlanban tartottak házkutatást – derül ki a közleményből.

Jelen értekezésemben definiálom a populizmus szerteágazó fogalmát, fajtáit és mint „jelenség” megerősödésének okait, majd megvizsgálom, hogy az európai parlamenti választások milyen eredménnyel zárultak a populista pártok számára, és milyen irányt vesz az európai integráció. Külön szeretném kiemelni a populizmus veszélyes hatásait a liberális demokráciákra.

Újra a kutatások és az érdeklődés középpontjába került a populizmus, holott egyáltalán nem újkeletű témakörről és problémáról van szó. Ahogyan Jan-Werner Müller What is Populism című könyvében írja: már 1967-ben nagyszabású konferencia keretében próbálták definiálni – nem sok sikerrel – a populizmus jelenségét a London School of Economicsban. A konferenciáról készült kötet előszavában pedig Ghita Ionescu és Ernest Gellner a következőket fogalmazták meg nagyon találóan: „Kísértet járja be a világot, a populizmus kísértete.”

A konferencia időpontja azért is érdekes többek között, mert ekkor volt a nyugati világban a kapitalizmus aranykora, nemcsak a növekedés és gyarapodás ütemére gondolok, hanem a vagyoni egyenlőtlenségek is ebben az időszakban voltak a legalacsonyabb szinten. Ezekben az időkben teljesedett ki Németországban a Wirtschaftswunder, Franciaországban a les trente glorieuses dicsőséges három évtizede, és az Egyesült Királyságban ebben a korszakban mondta Harold MacMillan miniszterelnök: „You have never had it so good”.

Véleményem szerint a populizmus nem tekinthető egy kodifikált doktrínának, hanem meghatározott igények és követelések halmazának, amit belső logika köt össze. Ebből következően ideológiának sem tekintem az elemzés során – maximum „thin ideology”-nak –, mivel csak egyetlen egy jól meghatározott célterületre összpontosít, mégpedig a politika és hatalom világára. Benjamin Arditi a következő ironikus anekdotával írja le a Populism and the Mirror of Democracy című kötetben jelenséget: „A populizmus olyan, mint a részeg vendég egy vacsorán: nem tarja tiszteletben az asztali illemet, udvariatlan, és még az is megeshet, hogy flörtölni kezd más vendégek feleségével. Ugyanakkor kegyetlenül lerántja a leplet a liberális demokráciáról, amely hajlamos megfeledkezni arról, hogy princípiuma a népszuverenitás lenne”.

A definíciók pontos körbehatárolását az sem segíti, hogy a köznyelvben a populista jelző szinte sosem egy adott konkrét meghatározáson alapul, hanem pusztán azon múlik, hogy a konkrét megszólaló éppen mit tekint és értelmez politikai értelemben demagógnak, felelőtlennek, vagy éppen szélsőségesnek. A legnagyobb veszély, amit a populizmus hordoz magában, az nem más, mint a pluralizmus ellenzése. Az állításuk szerint egyedül ők képesek a „valódi” nép képviseletére, így minden politikai versenytárs illegitim, továbbá, akik nem őket támogatják, azok nem is részesei a „valódi” népnek.

A másik fontos alapvonása nélkül sem tudjuk megérteni, megvizsgálni a populizmus térnyerését. Ez az úgynevezett vezér-elv aspektusa. Az ezredforduló környékén jelent meg a vezérdemokrácia definíciója aktívan a politikatudományban. A weberi koncepció szerint demokráciákban a szavazók nem programok alapján döntenek egyik vagy másik párt mellett, hanem a döntő mozzanat a politikai vezérek érzelmekre ható – racionális érvek nélküli – karizmatikus megjelenése lesz. Ma a populizmus és a vezér-elv egymástól elválaszthatatlan, és értelmezési keretben sem lehet őket elszeparálni. Sikeres populizmus – értve ezalatt a hatalom megszerzését, majd birtoklását – nincs vezér-elv hiányában. A vezér, mint messiás jelenik meg, aki meghallgatja és megérti a „nép szavát”.

Az egyenlőtlenség és a populista pártok támogatottsága közötti összefüggés

Le kell szögezni a kapitalizmus két nagyon fontos alapvonását, mégpedig, hogy az egyenlőtlenségre hajlamos, és bizonyos mértékű munkanélküliség mindig fenn fog állni a rendszerben. A liberális demokrácia törvény előtti egyenlősége nem vonja maga után a gazdasági egyenlőséget.

Az Alternative für Deuschland (AfD) helyzetéről szólnék pár gondolatot. Az AfD pártot az euró és eurózóna ellen hozták létre, számos közgazdászprofesszor támogatásával. Amikor elemezzük az AfD eredményeit a különböző választásokon, akkor azt figyelhetjük meg, hogy zömmel a volt NDK területein tudtak kiemelkedő eredményt elérni, míg a párt az ország nyugati felében jóval szerényebb támogatással büszkélkedhet. A pártok szavazóbázisa és a jövedelmek összefüggéseit vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az AfD-re szavazók nettó átlagkeresete elmarad a többi pártra voksolókétól. A keleti országrészek kevésbé sikeres felzárkózása a nyugati országrészekhez annyiban járulhatott hozzá az AfD megerősödéséhez, hogy a mainstream pártok nem tudták ezeket a szavazókat becsatornázni a saját táborukba, illetve a fiskális ösztönzőket – amivel a Nyugat kárpótolni szerette volna az NDK lakosait – nem strukturális reformokra használták fel. A jelentős összegből kisebb részt infrastrukturális beruházásokra, de túlnyomó részét jóléti kiadásokra fordították. Vannak olyan települések az említett térségben, amelyek az adott tartományi ösztönzők nélkül életképtelenek lennének, és egyedül nem képesek ellátni a terület feladatait, kielégíteni a lakosság igényeit.

Populizmus az Európai Unióban

Az elmúlt években a populizmus útja a mainstream felé mutat, és nemcsak a jelenség bukkant fel újra, hanem populista pártok felemelkedését és hatalomra kerülését is magában foglalják az elmúlt évek történései. A Policy Solutions 2016-ban publikált kiadványban is bebizonyosodott, hogy az Európai Unió – Málta kivételével – minden tagállamában mozgolódásnak indultak a populista pártok és mozgalmak, sőt bizonyos országokban bal- és jobboldali populista formációk kormányzó erővé is váltak, illetve egyes tagállamokban mindkét ideológiai oldal populista pártjai léteznek. Az Európai Unióban rossz sajtóvisszhangja van a populizmusnak, általában a szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártokat, vagy károsnak ítélt történelmi figurákra utalnak vele; mint amilyen a fasizmus, vagy nácizmus ideológiai rendszere volt, és az sem ritka, hogy Hitler, vagy Mussolini nevével fémjelzett berendezkedést azonosítsanak egyes populista pártokkal.

Keveset foglalkozunk a populizmus pozitív(!) – mert ilyen is van – oldalával, ami nem mást kíván elérni, mint az elitek társadalmi, gazdasági és politikai döntések feletti monopóliumának a széttörését. Ezt a választópolgárok minél nagyobb hányadának a döntések folyamatába való bevonásával próbálja elérni, bár tény, hogy a választások – még ha sok országban csak 4-5 évenkénti lehetőség is – nem az elitek kiváltsága, hanem minden választásra jogosult esélye, felelőssége és kötelessége is egyben.

EP-választások eredményei

Tavaly októberben is úgy fogalmaztam, hogy nagy valószínűséggel az Európai Néppárt (EPP) fogja adni a legnagyobb frakciót, bár kisebb támogatással, mint az előző ciklusban. Illetve arra is utaltam, hogy a tét egyáltalán nem kicsi, bár felesleges „sorsfordító”, „sorsdöntő” stb. választásokat emlegetni, mert az új EP felállása után is a fő döntéshozó és végrehajtó testület az Európai Tanács és Európai Bizottság maradnak. A Néppártnak és a szociáldemokratáknak (Progressive Alliance of Socialists and Democrats – S&D) már nincs meg a többségük, tehát mindenképp kell egy harmadik erő, hogy a többség, vagyis a parlamenti helyek felénél legalább eggyel több (minimum 376) szavazat biztosítva legyen. A jelenlegi választásokon a leginkább meglepetés, hogy a liberálisok (Alliance of Liberals and Democrats for Europe – ALDE) és a Zöldek (Greens) nagyot nyertek.

Forrás: Európai Parlament

Ezzel szemben a jobboldali populisták ugyan növelni tudták képviselőiknek a számát, de messze elmaradt a korábbi várakozásoktól, inkább egy hosszútávú, folyamatos emelkedésnek lehetünk tanúi, mintsem földindulásszerű áttörésnek. De ez nem ad okot a mérsékelt pártoknak a megnyugvásra, ez egy ideiglenes és csekély győzelemnek tűnik, ami hamar odaveszhet, ha figyelmen kívül hagyják azokat a problémaköröket, amiket a populista pártok szemmel láthatóan sikeresebben napirendre tűztek. Akkor viszont, ha az új többség világos alternatívákat tud a populista pártok által felvetett kérdésekre, uniós problémákra adni, akkor ezek a nagyon heterogén populista–nacionalista pártok akár teljesen el is szigetelődhetnek az uniós intézményben. Ezt támasztja alá, hogy a nagy populista szövetség megkötése is elmarad, ugyanis a lengyelországi PiS kizárta annak a lehetőségét, hogy a Matteo Salvini, Orbán Viktor és Marine Le Pen vezetőkkel fémjelzett euronacionalista–populista új frakcióhoz kapcsolódna, mert ezen politikusok pártjainak kimondottan jó a kapcsolata Oroszországgal. Emellett a Nigale Farage vezette Brexit Párt sem akar ebbe a csapatba tartozni. Sőt, egyre kisebb az esélye annak, hogy az Orbán vezette Fidesz is csatlakozna a Salvini-csoporthoz, inkább a Fidesz is (már) maradna az EPP frakciójában, ahol kevésbé lenne látványos az az elszigetelődés, ami jelenleg mutatkozik a magyar párttal szemben.

A populista pártok kevésbé jó szereplésének az okai között említhetjük, hogy már nem a migrációs politika dominált mindenhol, a mérsékelt pártok, közülük különösen a liberális és zöldek jól felépített kampánnyal, megfelelően felléptek a populista pártokkal szemben. A zöldek előretörését mutatja, hogy a klímaváltozás hatásait már saját bőrünkön érezzük és ezzel a témával sok embert lehetett az urnákhoz vinni.

Az úgynevezett Spitzenkandidat rendszerben az európai választásokon a legtöbb szavazatban részesülő politikai csoport vezetőjét szavazza meg az EP a Bizottság élére. Most többen, főleg Macron, francia elnök vitatja Merkellel szemben, hogy az uniós mechanizmus automatizmust jelentene, így a frakciók elállhatnának attól, hogy a kampányban csúcsjelöltek közül kerüljön ki a következő EB vezetője. Merkel továbbra is kiáll Manfred Weber jelölése mellett, azonban pozícióját rontja, hogy pártja a megszokotthoz képest jóval alacsonyabb eredményeket ért el, ugyanis a CDU/CSU pártszövetség mindössze a szavazatok 26%-át kapta, ami még a tavalyi parlamenti választások 33%-tól is jócskán elmaradt, viszont a németországi hagyományos néppárti és szociáldemokrata pártok gyengeségeiből nem a szélsőséges AfD tudott a leginkább megerősödni, hanem a Zöldek, mely ezzel a választással a legnépszerűbb pártok közé került. További nehézség, hogy az Európai Tanács és az Európai Központi Bank élére is új jelöltet kell találni, mert Donald Tusk és Mario Draghi mandátumaik lejárnak, így elhúzódó tárgyalások fognak kezdődni az eljövendő hónapokban.

Merre tovább Európai Unió?

A mostani választások megmutatták, hogy számolni kell a populista erőkkel és ez a fajta érdektelen és elszigeteléssel próbálkozó politika, amit a mainstream pártok csináltak, a jövőben nem lesz sikeres. Válaszokat, valós alternatívákat kell nyújtani a globalizmussal együttjáró jelenségekre, mint klímaváltozás, migráció, kiberbiztonság, ipar 4.0 stb. Ezek többsége nem értelmezhető nemzetállami keretek között, nemhogy megoldásokat tudjanak adni egyedül a tagállamok. Ezenfelül, a kizárólag nemzetállami struktúrákban való gondolkodás előbb-utóbb túlzott önérdekkövetésben és önérdekérvényesítésben csúcsosodik ki, ami magával vonzza, illetve tovább szítja a nacionalizmus felerősödését és az etnonacionalista nézőpontokat.

Az Európai Unió történetében az eddig többé-kevésbé lineáris fejlődés a folyamatos bővítéssel, és az egyre inkább felszínre törő különbségekkel a többsebességes Európa-koncepció felé tolódott el. Az Unió reformra szorul mind az intézmények, mind szellemisége és tevékenységének fókusza szempontjából. A Lisszaboni Szerződés (2007) elfogadása csak egy nagyon nehezen véghezvitt félmegoldással ér fel, és mindenféleképp visszalépést jelent a nem ratifikált Alkotmány Szerződéssel (2004) szemben. A legfrissebb, integráció szintjeit leíró uniós tipológia-meghatározása a következőkből áll: szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, egységes piac, gazdasági és monetáris unió, politikai unió, gazdasági kormányzás és bankunió, fiskális unió, politikai unió. A 2008-as pénzügyi válság – ami átterjedt az eurózónára is – után elindított reformhullámok érintik a gazdasági kormányzást, az adózást, a nyugdíjrendszert, a Bankuniót és egy sor más területet is, ami egyértelműen az integráció további mélyítése felé mutat – a tagállamok fejlődésének konvergálása –, vagyis elmozdulás a fiskális unió irányába. Az elmúlt évek változásai tökéletesen jelzik, hogy az Európai Bizottság (EB) az integráció mélyítése felé tesz egyértelmű és kevésbé egyértelmű lépéseket, gondolok itt elsősorban a csak eurózóna tagokra kötelező szabályozásokra, mint amilyen a Bankunióval és a tőkepiaci unióval összefüggő új szabályozások, amelyek egyik oldalról a mélyítést segítik elő, a másik oldalról viszont növelik a tagállamok közötti differenciát. Ez nem véletlen és nem  színfalak mögötti politizálás, hanem azt mutatja, hogy az európai integrációt egy ún. „egyirányú sztrádával” lehetne jellemezni, ahol lassítani, vagy a forgalommal szembe menni – nem hatékonyan és nem is optimálisan működő – kis időre lehetséges ugyan, de előbb-utóbb tarthatatlanná válnak ezek a folyamatok.

A modern európai integráció sikerei ellenére is egy rendkívül instabil és sérülékeny képződmény. Ennek legfőbb ismertetőjegye az öndefiníció hiánya. Európa még ma is folyamatosan alakuló, formálódó konglomerátum, és nem egy teljes, kész tagállamokból álló „intézmény?”, „birodalom?”, „integráció?”, vagy a cél az „Európai Egyesült Államok?” Egyébként  teljesen érdektelen, hogy minek nevezzük, mert a fejlődési irány a fentebb említettek miatt egyértelmű, azonban elérése időben jelenleg meghatározhatatlan. Ettől a fejlődési törekvéstől véleményem szerint csak akkor lehet eltérni, ha az Európai Unió a jelenlegi formájában teljesen kiüresedik, és ezáltal megszűnik.

És mi lesz a jövőben?

Francis Fukuyama filozófus a populizmussal kapcsolatban úgy fogalmazott: „a populizmus rövid távon kielégíthet szenvedélyes ígéreteket, óhajokat, de végső soron olyan politikát hoz létre, ami hosszútávon teljes mértékben összeegyeztethetetlen, mert financiálisan, vagy politikailag katasztrofális jövőt mutat.” Fukuyama a Foreign Affairs (2018/9-10.) számában arról értekezik, hogy az identitáspolitika a liberális demokráciák végét jelentheti, amennyiben a társadalmakon belül több külön identitással rendelkező csoport jön létre, ami elvezet az állam kollektív döntéshozó funkciójának a végéhez. Ez rendkívül veszélyes lehet, ha a folyamatok összekapcsolódnak a nacionalizmussal, vagy a populizmussal. A globalizáció legújabb hullámának már említett radikális változásai elvezettek oda, hogy a politika fő vezérelve a gazdasági kérdésekről – ami meghatározta a második világháború utáni évtizedeket – az identitáspolitikára tevődött át. E procedúra keretében a baloldali pártok megváltoztatták stratégiájukat (az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában), és egyre inkább elfordultak a munkásosztály széles tömegeitől, helyettük egyre kisebb, marginalizált csoportok felé nyitottak. Ezzel párhuzamosan a jobboldal a nemzeti identitás megvédését tűzte ki célul, ami gyakran kapcsolódik etnikumhoz, vagy valláshoz.

A társadalomtudományok és a politika terén rendkívül nehéz jóslatokba bocsátkozni. A populizmus, mint említettem, nem egy újkeletű dolog, régóta velünk él, és véleményem szerint még jó ideig velünk is marad, de régiós szinten nem egyforma arányban. A populizmus a képviseleti politikát folyamatosan árnyékként követi, felemelkedése egyben a technokrácia lehanyatlását is mutatja számunkra. Míg az előbbi jelenség azt hirdeti: „egyetlen autentikus népakarat létezik”, az utóbbi jelenség pedig azt, hogy „egy helyes politikai megoldás van” – ebben az értelemben mindkettő apolitikussá teszi és kiüresíti a liberális demokráciákat. Ennek a felismerése különösen fontos Európán belül, mert újabb bizonyíték, például a válságkezelés döntéseinek meghozatalára, amelyek a publikum számára már-már érthetetlenül bonyolult procedúrákban születtek meg. A nyugati országok demokráciái és pártrendszerei sokkal inkább tudnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, így a megoldáshoz is hamarabb fognak eljutni, mint például Kelet-Közép-Európa posztszocialista tagállamai. Térségünk régiója különösen küzd Ralf Dahrendorf híres tételének tartalmi felvetésével, miszerint: „egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz azonban hatvan év kell”.

Végezetül saját elgondolásom vetülete az, hogy megemlítsem azt, hogy a nyugati demokráciák (sem) csak úgy vannak, léteznek, hanem folyamatosan változnak, fejlődnek, átalakulnak, mint ahogy a világunk egésze is. Ágh Attila ahogyan „A politika alulnézetben” c. könyvében fogalmaz: „a demokráciák fejlődés tele van ellentmondásokkal, ún. demokráciadeficitekkel. Ezek visszafogják az aktuális átalakulást, fejlődést, azonban hatásukra olyan mozgalmak születnek meg, amelyek követeléseikkel segítik a válságból való kilábalást.” A képviseleti demokráciákra is szüntelenül árnyék vetül, mikor mi, de ha képesek vagyunk a populizmust és annak fundamentumait megfelelően értelmezni, akkor közelebb kerülhetünk a demokráciáink megértéséhez is.

További irodalom:

1. Ágh Attila: A politika alulnézetben. Progress könyvek, Noran Libro, Budapest, 2017.
2. Arditi, Benjamin: Populism as an Internal Periphery of Democratic Politics in.: Francisco Panizza: Populism and Mirror of Democracy, (Lonon: Verso, 2005), 72-98.https://eclass.uoa.gr/modules/document/file.php/MEDIA279/Populism/21.edited%20book_Populism%20and%20the%20Mirro.pdf (Letöltve: 2019. április 19.).
3. Banos Benjámin: Sargentini-jelentés – és ami mögötte van, http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/eu-hirfigyelo-2018-szeptember (Letöltve: 2019. június 5.).
4. Boros Tamás – Kadlót Tibor: A populizmus helyzete az Európai Unióban – Populista trendek és témák 2016-ban, https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/12992.pdf (Letöltve: 2019. április 19.).
5. Dahrendorf, Ralf: Reflection on the revolution in Europa. Times Book, New Brunswick, New Jersey, 2005. 99-100.
6. Fukuyama, Francis: Against Identity Politics – The New Tribalism and the Crisis of Democracy 2018. https://www.foreignaffairs.com/articles/americas/2018-08-14/against-identity-politics-tribalism-francis-fukuyama (Letöltve: 2019. április 19.).
7. Fukuyama, Francis: What is Populism https://medium.com/stanfordcddrl/what-is-populism-eb9fcf443c88 (Letöltve: 2019. április 19.).
8. Ionescu, Ghita –Gellner, Ernest: Populism, Its Meaning and National Characteristics https://www.scribd.com/document/355467963/Populism-Ghita-Ionescu (Letöltve: 2019. április 19.).
9. Körösényi András: Politikai képviselet a vezérdemokráciában, Politikatudományi Szemle 2003. 4. szám, http://www.poltudszemle.hu/szamok/2003_4szam/2003_4_korosenyi.pdf (letöltve: 2019. április 19.).
10. Lengfeld, Holger: https://www.sueddeutsche.de/kultur/abgehaengte-bevoelkerungsgruppen-afd-waehler-sind-nicht-wirtschaftlich-sondern-kulturell-abgehaengt-1.3675805 (Lengfeld, 2017.).
11. Marján Attila: Európai gazdasági és politikai föderlizmus, Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2013.
12. Müller, Jan-Werner: What is populism?, University of Pennsylvania Press Philadelphia, 2016.
13. Molnár, Tamás Levente: Németország egy történelmi fordulópont kezdetén – A 2017-es német szövetségi választások elemzése, KKI Elemzések, E-2017/19. https://kki.hu/assets/upload/19_KKI-elemzes_DEU_Molnar_20171012.pdf (Letöltve: 2019. április 19.).
14. Palánkai, Tibor: Economics of Global and Regional Integration, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014.
15. Pogátsa, Zoltán: A Piketty-jelenség 1. http://ujegyenloseg.hu/a-piketty-jelenseg-i-thomas-piketty-toke-a-huszonegyedik-szazadban/ (Letöltve: 2019. április 19.)
16. Szicherle, Tibor: Az EP jövője: minden a régi kerékvágásban, csak máshogy, https://pcblog.atlatszo.hu/2019/05/29/az-ep-jovoje-minden-a-regi-kerekvagasban-csak-mashogy/?fbclid=IwAR3ZPXCKD6h5bGq4LAz3qjXOHO1VUIZtX6Djdqg0Z84a_Sy-51-iPBO1WpU (Letöltve: 2019. június 5.).

Bűnmegelőzési egyesület terjesztett drogot a gyanú szerint Balatonőszödön és Balatonszemesen az elmúlt hat-hét évben, a rendőrség az ügyben négy ember ellen kábítószer-kereskedelem, másokkal szemben fogyasztás miatt indított eljárást – mondta el a somogyi rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

Szijártó István közölte, a civil szervezet 2007-ben, valóban a közbiztonság fenntartására alakult, működését önkormányzati támogatások és 1 százalékos szja-felajánlások biztosították. Az egyesület járőrözést végzett és drogprevenciós előadásokat tartott iskolákban, fiatalok által gyakran látogatott helyeken, a tagjaik száma azonban a 2010-es évekre 12-ről 2-3-ra csökkent, és sem a rendőrséggel, sem a polgárőrséggel nem tartott fenn kapcsolatot.

A rendőrség kockázatelemző tevékenysége során figyelt fel a szervezetre és megtudta: annak elnöke az egyesület bűnmegelőzési védjeggyel felfestett terepjárójával hetente jár Budapestre drogért, hogy abból fedezze saját és bűntársai szükségletét, a többit pedig értékesítsék – tette hozzá.

A rendőr ezredes beszámolt arról, hogy az ügy érintettjei közül három embert, köztük az egyesület elnökét, egy tagját, valamint a drogot eladó fővárosi férfit őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatásukat.

A rendőrök a nyomozás során tartott házkutatások eredményeként 3,5 millió forint feketepiaci értékű marihuánát, amfetamin-származékot és másfél millió forint, feltehetően bűncselekményből származó készpénzt foglaltak le – mondta el.

Szijártó hangsúlyozta, hogy több évtizedes rendőri pályafutása alatt még nem találkozott olyan esettel, hogy egy bűnmegelőzési egyesület drogot terjesztett volna, szavai szerint ez valószínűleg egyedülálló a magyar kriminalisztika történetében.

Az pedig a cinizmus netovábbja, hogy ehhez egy bűnmegelőzési védjeggyel ellátott autót használtak és még idén is tartottak drogprevenciós előadást iskolában – fogalmazott.

Szijártó elmondta: az egyesület elnöke felszolgálóként dolgozott, s egy korábbi családi tragédia miatt nyúlt kábítószerhez.

Folytatólagos kihallgatásai során továbbra sem tett feltáró jellegű vallomást a múlt heti dunai hajóbaleset körülményeiről a meggyanúsított hajóskapitány – közölte Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart.

A BRFK részletekbe menő közleménye szerint a mentéssel párhuzamosan a nyomozók megszondáztatták a szállodahajó 64 éves kapitányát. Meghallgatták a szállodahajó személyzetét és minden utasát. Egyebek mellett lefoglalták a hajóvezető telekommunikációs eszközeit, a szállodahajó szerverét, a radarképernyő és a teljes rádióforgalmazás adatállományát rögzítő adathordozókat, valamennyi AIS adatot.

A rendőrök a balesettel összefüggésben 230 embert kérdeztek ki, további 66 embert tanúként. A magyarul nem beszélő tanúk és a gyanúsított esetében hat tolmács közreműködésével történt kihallgatások jegyzőkönyveinek leirata meghaladja az ötszáz, az ügy teljes iratanyaga pedig az ezer oldalt – olvasható a közleményben.

A BRFK a magyar büntetőeljárásjog szabályai szerint folytatja a baleset körülményeinek vizsgálatát. A közleményben felidézik, hogy a balesetről május 29-én 21 óra 15 perckor történt az első állampolgári bejelentés a rendőrségre. Az első bűnügyi egység a bejelentéstől számított 14 percen belül érkezett a helyszínre (az első vizirendőr gyakorlatilag az állampolgári bejelentéssel megegyező időpontban bekapcsolódott a személyek mentésébe, felkutatásába).

Az ügy kiemelt tárgyi súlyára tekintettel Pintér Sándor belügyminiszter a hajóbaleset körülményeinek minden részletre kiterjedő, ugyanakkor gyors vizsgálata érdekében nyomozócsoport felállítását határozta meg. Az átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkező hatvan emberből álló nyomozócsoport a baleset óta pihenőidejét leszűkítve 6180 munkaórát teljesített – írták a közleményben.

A nyomozócsoport tagjai folyamatosan elemzik a különböző adatbázisokból származó több tízezer adatot, 16 térfigyelő kamera lefoglalt felvételeit, illetve a rendőrség felhívására az állampolgároktól származó, a rendőrségnek átadott videó- és kamerafelvételeket.

A balesetben részes szállodahajón igazságügyi hajózási, nautikai szakértő bevonásával a rendőrség szemlét tartott, kamerafelvételeket foglalt le és 4896 digitális fényképfelvételt készített. Lefoglalta a szállodahajón fellelhető valamennyi hajózási és informatikai rendszer adatállományát. A több mint nyolc órán át tartó szemlén lefoglalt informatikai adatállomány együttes mérete meghaladja a két terrabájtot – közölte a BRFK.

A nyomozók a vizsgálat teljessége érdekében felvették a kapcsolatot a Duna menti tagállamok valamennyi társhatóságával, valamint a holland rendőrséggel.

A nyomozócsoport vezetője folyamatosan egyeztet a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészi ügyfeldolgozó csoporttal, a nyomozati cselekményeknél ügyész van jelen. A nyomozócsoport vezetőjét és vonalvezetőit Budapest rendőrfőkapitánya naponta kétszer beszámoltatja – írta a BRFK, kiemelve: “a nyomozás eredményes befejezéséhez valamennyi személyi és tárgyi feltétel rendelkezésre áll”.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart.

2019. május 4-én a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád szervezet (PIJ) 690 rakétát lőtt ki a Gázai övezetből dél-izraeli civil területekre. Négy izraeli ember életét vesztette a támadásban, további 130 megsebesült és több százan sokkos állapotba kerültek. Az eset azért is megdöbbentő, mert iskolákat, óvodákat, otthonokat és további civil célpontokat ért a támadás. Az izraeli elhárítórendszer 240 rakétát semlegesített a 690-ből, ezzel megakadályozva további izraeli városok eltalálását.

Válaszul az Izraeli Védelmi Erők (IDF) 350 Hamász és PIJ terrorista célpontot bombázott a Gázai övezetben. A találatok közt rakétakilövő állomások, terrorista csoportok, operatív és parancsnoki központok, fegyverraktárak, megfigyelőpontok és katonai bázisok szerepeltek.

Válaszcsapás egy kibertámadásra

Palesztinok az izraeli légicsapások után. Kép forrása: eu.usatoday.com, Khalil Hamra, AP

Május 5-én az IDF egy Twitter üzenetben megerősítette, hogy egy bekövetkező kibertámadást akadályoztak meg légicsapással.  Az IDF közleménye szerint, mikor a digitális fenyegetést azonosították és hatástalanították, a vadászrepülőgépek megsemmisítő csapást mértek a terrorszervezet kiberegységének központjára. „A HamasCyberHQ.exe-t eltávolították, hála a sikeres kibervédelmi műveletnek”, olvasható a közleményben. Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka, akit csak rangja és héber nevének első betűjéből lehet azonosítani, Brig.Gen. ”Dalet” szerint a kibertámadás izraeli állampolgárok életét veszélyeztette volna. További információk a meghiúsult kibertámadásról nem hozhatók nyilvánosságra az izraeli kiberképességek védelme miatt, egy bizonyos, hogy végig egy lépéssel a Hamász hackercsoportja előtt járt az IDF.

Az IDF hivatalos Twitter bejegyzése. Kép forrása: https://twitter.com/idf

Az IDF szerint ez a kiberművelet egy kollaboratív erőfeszítés révén valósult meg a Harcászati Intelligencia Egység 8200 (Unit 8200 of Military Intelligence), az Izraeli Védelmi Erők Távadatközlő Igazgatósága és a Shin Bet biztonsági szolgálat részéről. „Izrael kibervédelmi képességei olyannyira hatásosak, hogy a Hamász nem tudott és nem is fog tudni véghezvinni sikeres támadásokat a kibertérben.” – nyilatkozta egy Shin Bet tisztviselő. Ez volt az első olyan eset, ahol izraeli katonák megakadályoztak egy kibertámadást, fizikai térben történő válaszcsapással.

A kibertér megítélése nemzetközi jogi szempontból

2011-ben, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián esett szó először az új technológiákat alkalmazó információs hadviselésről nagy nyilvánosság előtt. Ban Ki Mun, akkori ENSZ Főtitkár nyilatkozata szerint a nemzetközi közösségnek együtt kell fellépnie a kibertámadások ellen. Megállapították, hogy a kiberbűnözés, a terrorizmus és a kémkedés közti határt nem lehet élesen elválasztani egymástól az interneten.

A kibertér definiálása során számos nehézségbe ütköznek a kutatók, mivel a probléma oka a megfogható tér hiánya. Mi a kibertér? Honnan kezdődik, és meddig húzódik a határa? Hogyan lehet szabályozási területként értelmezni? Ezek mind olyan kérdések, amelyek a mai napig megosztják a kutatókat és szakértőket a fogalom meghatározása során. Mivel az egész nemzetközi jogrend a szuverén államokon és azok egymás közti nemzetközi szerződésein alapszik, a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása során a nemzetközi jog elválaszthatatlan az államterülettől. A kiberhadviselés folyamán nehezen, vagy alig lehet területiségre alapozni, mivel nincsenek olyan határok, amelyek a fizikai hadszíntéren jelen vannak.

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja 2008-ban ajánlásokat tett a nemzetközi jog alkalmazására a kibertérben. 2013-ban elkészült a Tallinn Manual, azaz Tallinni Kézikönyv, melynek a frissített kiadása 2017-ben jelent meg. A 2014-es NATO walesi csúcsán a Szövetség elismerte, hogy a nemzetközi jog, így a nemzetközi humanitárius jog és az ENSZ Alapokmánya érvényes a kibertérben is. A kézikönyv azonban nem fontos iránymutatásokat tartalmaz a kibertér és a nemzetközi jog viszonyában, hanem a tartalma nemzetközileg közösen elfogadott normákból áll, tehát vannak olyan normák a kibertérben, amelyek kötelező érvényűek nemzetközi egyezmények által, de vannak olyanok, amelyek nem kötelező érvényű jogi aktusok. Az utóbbiak az elvárt magatartásra vonatkoznak és inkább referenciák, amelyeket a diplomáciában lehet alkalmazni.

A Tallinni Kézikönyv a háborúinditás jogát (jus ad bellum) és a nemzetközi humanitárius jogot (jus in bello) tárgyalja részletesen. Az ENSZ Alapokmányának 2. (4) bekezdése mondja ki az államok közötti erőszak tilalmát. A Tallini Kézikönyv javaslatot tesz a kibertámadás meghatározására, amely szerint:

„Egy kibertámadás olyan akár támadó, akár védelmi jellegű művelet, amely alapján személyek sérülése vagy halála, objektumok megrongálódása vagy megsemmisülése megalapozottan várható.”

2016-ban a varsói csúcson a NATO elismerte a kiberteret a negyedik hadszíntérként, így tovább mélyülhetett a fogalmak és a további normák meghatározása.

Mikor lehet alkalmazni a hagyományos erőnemeket kibertámadás esetén?

Két nemzet konfliktusa a kibertérben is folytatódik? Kép forrása: IBTimes UK

Ez egy igen érdekes vitakör a kiberbiztonsági és kiberstratégiai szakterületen belül is. Ahogy a kiberhadviselés alapvető elemét képezi a hatalomnak, a kérdés, hogy milyen módon lehet a tradicionális harcászati eszközöket a kibertérhez ”kapcsolni”, egyre inkább fontosabbá válik. Vajon mikor egy ország kibertámadást szenved el, csak a kibertérben reagálhat a támadásokra, vagy szabadon használhat fizikai csapásokat? A fizikai válaszcsapással csökkenthetők-e az újabb kibertámadások? Amennyiben egy ország az utóbbit választja, az eset tekinthető-e a veszély fokozásának?

Ezekre a kérdésekre nincs még válasz egészen addig, amíg precedenssé nem válnak ezek a jogok a kibertérből származó fenyegetések és támadások során. A Tallini Kézikönyv szerint egy kibertámadást fegyveres támadásnak lehet tekinteni. Pontosabban olyan támadásnak, amely nagyszámú ember életét veszélyezteti vagy kioltja, illetve az infrastruktúrában jelentős kárt okoz. A fegyveres támadásra pedig az ENSZ BT felhatalmazásával és az önvédelem jogával lehet válaszcsapást mérni.

Mit mondanak a szakértők?

Mivel gyakorlatban erre nem volt még példa, hogy kibertámadásra fegyveres támadással válaszoljanak, így az amerikai kiberbiztonsági szakértők is figyelemmel kísérték az esetet. Érdeklődésük középpontjában az áll, hogy az izraeli fizikai válasz precedensjoggal bír-e majd a közeljövőben, különösen az Amerikai Egyesült Államok számára. Közülük sokan aggodalmukat fejezték ki, hogy a kibertámadások olyan erősödő eseményspirálokat eredményeznének, amelyekben az államok további csapásokat mérnének egymásra. A gyakorlatban idáig a kibertámadásokra diplomáciai válaszok, gazdasági szankciók érkeztek.

Példák a megtorlásra

Az USA által 2015-ben bevetett drón Kép forrása: bbc.com

Például a Stuxnet vírus (amelynek az  iráni Bushehr erőmű  urániumdúsító berendezései voltak a célpontjai) felfedezése után egy évvel, feltételezhetően Irán által DDoS támadás érte az Egyesült Államok pénzügyi rendszereit. Ugyanígy, az USA kormánya az észak-koreai kibertámadásokra (WannaCry és Sony-t érő támadások) vádakkal és szankciókkal reagált.

A ”legelső”, közvélemény által is ismert példa fizikai válaszcsapásra 2015-ben történt, mikor az Amerikai Egyesült Államok dróntámadást intézett az Iszlám Állam közösségi médiáját üzemeltető alkalmazottak ellen. Az USA-nak hosszú időt vett igénybe a folyamat előkészítése és az ISIS elleni támadás kivitelezése.

Összegezve

Izraeli katonák őrt állnak a gázai határon. Kép forrása: Judah Ari Gross/Times of Israel

Amennyiben a fent említett példákat megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy valóban Izrael volt az első olyan állam, amely azonnali fizikai beavatkozással élt egy kibertámadás során. Mivel az esemény a Gázai övezetből érkező rakéták és a kibertérből érkező fenyegetések során történtek egy folyamatos misszió keretén belül, így ebben a kontextusban egy egyszeri légicsapás nem nevezhető ”követendő példának”. Mindkét fél erőszakos fegyveres támadást intézett egymás irányába. A légicsapást követő napon a felek Egyiptom és Katar közvetítő szerepének segítségével hat hónapos fegyverszünetet kötöttek. Mindenesetre megkérdőjelezhető, hogy vajon valóban ki fog-e tartani ez a féléves fegyverszünet, illetve, hogy ez a fegyverszünet érvényes-e a kibertérre is.

Továbbra is a marihuána a legnépszerűbb drog az Európai Unióban, de gyorsan terjed a kokain is.

2017-ben 104 ezer esetben foglaltak le kokaint a hatóságok, összesen 140 tonnáról van szó. Egy évvel korábban hetven tonna volt ez a mennyiség.

“Az elmúlt évtizedben most a legtisztább a kokain, miközben jelentős mennyiséget foglaltak le belőle. Amit még szerencsére nem látunk, az a tömeges egészségügyi problémák. De néhány uniós országban már vannak olyan kezelések, amelyekre kifejezetten a kokain miatt van szükség. Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a crack használata” – mondta Alexis Goosdeel, az uniós drogmegelőzési ügynökség vezetője.

A friss jelentés szerint a legtöbb kokaint, negyven tonnát Spanyolországban foglalták le. Ezután az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország következik, de Belgiumban is jelentős fogások voltak. Általában a tengeren, konténerekben érkezik a drog a kontinensre.

Szintén nagy gondot jelent Európában az, hogy egyre innovatívabb és fejlettebb a szintetikus drogok piaca. Csak extasy tablettából 6,6 milliót gyártottak 2017-ben.

2020-ban minden eddiginél több pénzt fordít a kormány a biztonságra – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Németh Szilárd kiemelte, a 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv áll, ezért is hívják a “gyermeket nevelő magyar családok költségvetésének”. A jövő évi büdzsé ugyanakkor jelentős gazdaságvédelmi akciótervet is tartalmaz, hogy minden eshetőségre felkészülve megőrizzék a magyar gazdaság eredményeit.

Németh mindemellett rámutatott arra, hogy a gazdaság és családok további növekedésének alapja a biztonság. A magyar emberek, Magyarország biztonságát elsősorban a Magyar Honvédség kell, hogy garantálja – szögezte le az államtitkár, megjegyezve, Magyarország napjainkban Európa egyik legbiztonságosabb országa.

Ennek nyomán a 2020-as költségvetésben minden eddigi rekordot megdönt a biztonságra fordítható összeg. A honvédelmi költségvetés 103 milliárd forinttal, mintegy húsz százalékkal nő az ez évihez képest.

Németh közölte, a 616 milliárd forintos honvédelmi költségvetésből folytatják a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megkezdett fejlesztéseit. Mint elmondta, a teljes keretből 216 milliárd forint jut a fejlesztésekre. Ez tartalmazza többek között a Gripenek költségeit, a további helikopter-beszerzéseket, a szárazföldi haderőnem fejlesztéseit, köztük harckocsik, vállról indítható páncéltörők beszerzését, továbbá a “digitális katona” program keretén belül további egyéni felszerelési fejlesztéseket – fejtette ki.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy nem csak a rendvédelmi, hanem a honvédelmi ágazatban is folytatódik a béremelés 2020-ban. Ennek részleteiről a kormány még a nyáron dönt – közölte Németh Szilárd, aki emlékeztetett: a magyar katonák illetménye 2019-re átlagosan ötven százalékkal emelkedett az elmúlt években.

A szlovák hatóságok jelzése alapján két fegyveres szerb férfit fogtak el a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a rendőrség munkatársai Szegeden – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Szabó Szilvia elmondta: a szlovák hatóságok pénteken értesítették a rendőrséget, hogy egy nemzetközi körözésben szereplő, több, Szlovákiában elkövetett bankrablással összefüggésbe hozott gépjárművet keresnek, amely valószínűleg Magyarországon van.

Az autót kedden egy szegedi utcában megtalálták, majd megállapították, hogy két utasa egy közeli panzióban van. A két férfit a rendőrök és a TEK-esek a panzióban elfogták. Két lőfegyvert, a hozzájuk tartozó lőszerekkel, valamint több mint 25 ezer euró készpénzt foglaltak le tőlük. Megállapították, hogy a magukat horvátnak kiadó férfiak valójában szerb állampolgárok, akik a gépjárművük rendszámát is kicserélték.

A két férfit őrizetbe vették, lőfegyverrel és lőszerrel, valamint egyedi azonosító jellel visszaélés és közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás ellenük, majd kezdeményezték letartóztatásukat.

Emmanuel Macron francia államfő angolul mondott köszönetet Franciaország felszabadításáért az amerikai veteránoknak, és a legjelentősebb állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozta nekik a nyugati szövetségesek normandiai partraszállásának 75. évfordulóján az északnyugat-franciaországi Colleville-sur-Mer amerikai katonai temetőjében rendezett ünnepségen.

“Tudjuk, hogy mit köszönhetünk önöknek, veteránoknak. A szabadságunkat. A hazám nevében egyszerűen csak köszönetet szeretnék önöknek mondani” – mondta Macron a nagyszabású megemlékezésen, amelyen az ötszáz veterán mellett részt vett Donald Trump, Theresa May brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Az amerikai elnök ünnepi beszédében a veteránokhoz fordulva azt mondta: “Büszke önökre a hazánk”. Trump könnyeket csalt a veteránok szemébe, amikor név szerint emlékezett egy-egy, a sorsdöntő napon elesett bajtársukra.

A franciaországi ünnepségre Trump és felesége érkezett meg elsőként, ők fogadták a francia elnöki párt, ugyanis a híres Omaha partszakasz amerikai katonai temetője amerikai területnek számít Franciaországban. A 12 ezer meghívott közül a hivatalos tribün első soraiban foglaltak helyet az amerikai veteránok, akiket hosszan üdvözölt a két ország vezetője és feleségeik, a tömeg pedig állva tapsolta és éljenezte a második világháborús katonákat. A katonai temetőben a csaknem tízezer fehér kereszt és Dávid-csillag mellett a földbe szúrva amerikai és francia zászlók lobogtak.

“Napra pontosan 75 évvel ezelőtt ezeken a partokon tízezer ember adta vérét, és ezrek áldozták fel az életüket testvéreikért, hazájukért, a szabadság megőrzésért” – emlékeztetett beszédében az amerikai elnök.

A történelem legnagyobb partraszállási hadműveletének évfordulóján – amelynek köszönhetően az angolszász szövetségesek a második világháborúban Normandiában megnyitották a második frontot – a több ezer elesett katona áldozatvállalására emlékeztek a politikusok, de Macron beszédében nem leplezte az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti jelenlegi feszült viszonyt.

“Amerika soha nem volt olyan nagy, mint amikor mások szabadságért harcolt, mint amikor hű maradt azokhoz az egyetemes értékekhez, amelyeket az alapítóatyái képviseltek, amikor csaknem két és fél évszázada Franciaország sietett a függetlensége támogatására” – fogalmazott Trumphoz fordulva a francia elnök, azt kérve a második világháború után kialakult multilaterális világrendet gyakran elutasító és inkább a kétoldalú viszonyokat előnyben részesítő amerikai kollégájától, hogy “soha ne vessen véget a szabad népek közötti szövetség erősítésének”.

Trump válaszában jelezte, hogy számára a francia-amerikai kötelék “megbonthatatlan”.

A két ország vezetője az ünnepséget követően kétoldalú megbeszélést folytat, majd Macron munkaebéden látja vendégül Trumpot Caen városának prefektúráján. A találkozón részt vesz John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, valamint Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is.

Délelőtt a francia elnök a brit miniszterelnökkel nyitotta meg az évforduló franciaországi ünnepségeit a ver-sur-meri brit katonai temetőben rendezett megemlékezésen, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig Edouard Philippe francia miniszterelnökkel a Juno partszakaszon fog délután koszorúzni a kanadai katonák emlékére.

Macron a brit katonákra emlékezve megerősítette a Franciaország és Nagy-Britannia közötti “különleges kapcsolatokat”. A brit európai uniós tagság megszűnésére utalva kijelentette, hogy “bármi is történik, mindig egymás mellett leszünk, mert közös a sorsunk”. May beszédében nem tett utalást sem a Brexitre, sem távozására a miniszterelnöki posztról, hanem üdvözölte a Normandiában az első hullámban partraszálló 156 ezer szövetséges, köztük 83 ezer brit katona bátorságát és elkötelezettségét.

A partraszállási ünnepségek szerdán Nagy-Britanniában kezdődtek a brit uralkodó és a második világháborúban szövetséges országok vezetőinek részvételével. Vlagymir Putyin nem volt jelen sem az angliai, sem a normandiai megemlékezésen. A jelenlévő 16 állam- és kormányfő viszont közös nyilatkozatban szögezte le, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy “a múlt áldozata ne bizonyuljon hiábavalónak, és soha ne merüljön feledésbe”.

Az Overlord hadművelet vagy ismertebb nevén a D-day 1944-ben teljesen meglepte a németeket, és kulcsszerepet játszott a náci Németország ellenőrzése alá vont Európa felszabadításában. A történelem legnagyobb flottájáról, 1213 hadihajóról, 4216 csapatszállító, 736 ellátó hajóról és 864 kereskedelmi hajóról a parti német állásokra nyitott zárótűz után, reggel fél hétkor kezdődött meg a partra szállás az Omaha, Utah, Gold, Juno és Sword elnevezésű partszakaszokon, a nap végéig 132 ezer szövetséges katonát tettek a partra. Őket 12 ezer repülő fedezte, német részről mintegy 30 ezer katona és 500 repülőgép próbált ellenállni. A normandiai harcok hevességéről lerombolt francia városok, a katonai áldozatok mellett az első napon 3 ezer, a felszabadulásig 20-35 ezer polgári halott tanúskodik. A normandiai katonai temetőkben 110 ezer katona nyugszik, a partraszállás időszakában naponta többen haltak meg, mint az első világháború legvéresebb csatáiban.

Rekordmennyiségű, mintegy 140 tonna kokaint foglaltak le a hatóságok 2017-ben Európában, ez duplája az előző évben regisztrált adatoknak – írta csütörtökön közzétett éves jelentésében az Európai Unió drogügynöksége (EMCDDA).

Az értékelés szerint a kokain kiskereskedelmi ára stabil maradt, azonban tisztasága egy évtized alatt elérte legmagasabb fokát.

A szakértők arról számoltak be, hogy az internet, azon belül a közösségi média és a darknet piacok, illetve az úgynevezett “hívásközpontok”, ahol a futárok gyors és rugalmas szállítást biztosítanak, egyre nagyobb szerepet játszanak a terjesztésben. Rámutattak mindenesetre arra is, hogy bár az online árusítás volumene évről-évre megkétszereződik, ez továbbra is viszonylag eltörpül a “hagyományos” kereskedelem mellett.

“A jelentés azt mutatja, hogy a jelenség összetett. A kábítószerek továbbra is folyamatosan fejlődő, sokrétű fenyegetést jelentenek a társadalmainkra, s polgárok milliónak életét befolyásolják világszerte” – emelte ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság uniós belügyekért is felelős tagja.

Az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Törökországban és Norvégiában évente nagyjából egymillió kábítószer-lefoglalást jelentenek. Az EU-ban 96 millió felnőtt próbált már ki tiltott szereket, és évente 1,2 millióan részesülnek kezelésben drogfogyasztás miatt.

Felhívták a figyelmet az új pszichoaktív anyagok veszélyeire, kiemelve, hogy tavaly átlagosan hetente egy új kábítószerről érkezett bejelentés. A monitorozott szerek száma 730-ra emelkedett.

“A jelek nem csupán arra utalnak, hogy a bevált, növényi alapú drogok hozzáférhetősége növekszik, hanem a piac fejlődésének is tanúi lehetünk, ahol a szintetikus kábítószerek és az európai előállítás jelentősége emelkedik” – közölte Alexis Goosdeel, az EMCDDE igazgatója.

A heroin a mai napig a leggyakoribb tiltott opioid az európai drogpiacon, s nagyban hozzájárul a kábítószerrel összefüggő egészségügyi és szociális költségekhez. Az EU-ban lefoglalt heroin mennyisége több mint egy tonnával, 5,4 tonnára emelkedett 2017-ben, ezenkívül 17,4 tonnát foglaltak le Törökországban, amelynek egy részét az uniós piacokra szánták. A heroin tisztasága továbbra is magas, a kiskereskedelmi ára viszonylag alacsony.

A kannabisz továbbra is a legszélesebb körben használt tiltott drog Európában. Becslések szerint 17,5 millió európai fiatal (15-34 éves) használt marihuánát az elmúlt évben. A felnőtteknek (15-64 évesek) körülbelül egy százaléka fogyaszt naponta vagy majdnem mindennap kannabiszt.

Egy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a marihuánában és a hasisban megduplázódott a jellemző tetrahidrokannabinol (THC) mennyisége az utóbbi évtizedben, ami aggályokat vet fel a potenciális ártalmakkal kapcsolatosan – figyelmeztettek.

A jelentésben megállapítják, hogy úgy tűnik, Európában a szintetikus kábítószerek előállítása egyre terjed, diverzifikálódik és egyre innovatívabb lesz. 2017-ben 21 MDMA-laboratóriumot számoltak fel az EU-ban, 2016-ban ez a szám csak 11 volt.

“Európában drámai változások mentek végbe a kábítószer-jelenség terén, ide értve több, nem ellenőrzött anyag megjelenését is. A jelenlegi drogproblémák megértése lehetővé teszi számunkra, hogy felkészüljünk a jövő kihívásaira ezen a gyorsan változó, összetett területen” – mutatott rá Laura d’Arrigo, az EMCDDE igazgatótanácsának elnöke.

Az Európa Tanács (ET) elítélte Magyarországot, amiért nem hoz hatékony intézkedéseket a szerb-magyar határon befogadó központokban tartózkodó, felnőtt kísérő nélkül érkezett bevándorló és menedékkérő gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális bántalmazásának megelőzéséért.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács keretében működő, gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket vizsgáló, úgynevezett Lanzarote Bizottság jelentésében kijelentette, a Magyarország számára korábban megfogalmazott ajánlások ellenére továbbra is magas a menedékkérő kiskorúak szexuális kizsákmányolásának kockázata.

Ennek oka, hogy a magyar hatóságok néhány pozitív fejlemény ellenére nem hoztak megfelelő intézkedéseket a kiskorúak védelme érdekében, valamint akadályozzák a civil szervezetek befogadó központokban kifejtetett tevékenységét – áll a jelentésben.

A Lanzarote Bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélkül érkezett gyermekeket továbbra is felnőttként kezelik a bevándorlási eljárások során. Nehezményezték, hogy a menedékkérők életkorának ellenőrzési eljárása a legutóbbi, 2017-es látogatás óta nem változott, ami szintén növeli a gyermekek szexuális kizsákmányolásának kockázatát. További probléma, hogy a gyermekek nem kapnak megfelelő tolmácsot egyebek mellett az orvosi vizsgálatok, pszichoterápiás foglalkozások, a gyámokkal vagy szociális munkásokkal való találkozók esetében.

A jelentés “pozitív fejlődésnek” nevezte a befogadó központokban biztosított pszichológusi és pszichiáteri jelenlétet. Aggasztónak tartotta azonban, hogy ezek a szakemberek nagyon ritkán állnak rendelkezésre, továbbá a szakemberek és a gyerekek közötti kommunikáció a nyelvi korlátok miatt jelentősen korlátozott.

A szakértők aggodalomra okot adónak nevezték, hogy a gyerekek bekerített területen, konténerekben élnek, gyakran felnőttekkel összezárva, ami különösen a lányok esetében növeli szexuális kizsákmányolás kockázatát. Aggodalmukat fejezték ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett bezárása miatt is, ugyanis – mint írták – a magyar hatóságok nem adtak kielégítő tájékoztatást alternatív szállások biztosításáról.

Magyarország 2015 augusztusában iktatta törvénybe az Európa Tanács égisze alatt 2007-ben elfogadott lanzarotei egyezményt, amely egyenlő védelmet kíván nyújtani a gyermekeknek, a részt vevő európai országoknak pedig közös követelményrendszert és meghatározásokat vezet be.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint egykori amerikai kollégája, John Kerry 2014-ben azt mondta neki, hogy az Egyesült Államok elismeri az akkori krími népszavazás eredményeinek hitelességét, de szükségesnek tart egy újabb, a nemzetközi joggal összhangban álló referendumot a félsziget csatlakozásáról Oroszországhoz.

Lavrov az RBK gazdasági napilapban megjelent interjúban emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti megbeszélésére Kerryvel. A politikus felidézte, hogy 2014 áprilisában Kerry kijelentette: “Minden világos. Minden úgy történt, ahogy a krími nép akarta. De a rend kedvéért tartsanak még egy népszavazást”. Oroszország az amerikai kezdeményezést elvetette.

“Milyen megfontolásból? Ha minden világos, minek kell a népet egy újabb szavazásba hajszolni?” — firtatta Lavrov az interjúban. Reményét fejezte ki, hogy Kerry nem fogja zokon venni, hogy ő ezt most nyilvánosságra hozta. Mint mondta, Kerry is nyilvánosságra hozott emlékirataiban titkokat a kettejük között lefolytatott tárgyalásokról.

A krími referendumot a lakosok 96 százaléka támogatta a félsziget csatlakozását Oroszországhoz, de a Nyugat vitatta az orosz fegyveres erők felügyelet alatt megtartott népszavazás hitelességét, amelyre hivatkozva Oroszország magához csatolta az ukrán területet. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a jogszerűségét és továbbra is Ukrajna részének tekinti a félszigetet. Az Egyesült Államok és az EU-országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Moszkva álláspontja szerint a félsziget hovatartozásának kérdése már “örökre lezárt ügy”.

 

Hét év, tíz hónap fiatalkorúak börtönére ítélte a Pécsi Törvényszék azt a férfit, aki késsel megszúrt két embert 2015 júniusában egy pécsi szórakozóhely előtt. Négy társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

A törvényszék közleménye szerint az elsőrendű vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletében mondták ki bűnösnek. Társait társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság és könnyű testi sértés miatt marasztalta el a bíróság. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott egy pécsi belvárosi szórakozóhely előtt minden előzmény nélkül bottal megütött egy járókelőt. Ezt egy másik ember szóvá tette, ezért a férfi négy társával rátámadt: többször megütötték, majd miután a földre került, többször megrúgták.

A bántalmazást egy időre abbahagyták, de hamarosan hárman ismét megjelentek és rugdosni kezdték korábbi áldozatukat. Ezután a férfi a földön fekvő sértettnek korábban segítséget nyújtó emberre is rátámadt, és a bántalmazásba két társa is bekapcsolódott. Az elsőrendű vádlott késsel négyszer szúrt az először bántalmazott férfi hátába, majd a segítségére siető embert hasba szúrta.

A két férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, az egyiknél maradandó fogyatékosság alakult ki. Mindkettőjük életét a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. A rendőrség korábbi közlése szerint a késelő az elkövetés idején 17 éves volt.

Az elsőrendű vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen, az ügyész három munkanapot tartott fenn az esetleges jogorvoslat előterjesztésére. A többi vádlott és védőik tudomásul vették a bíróság döntését – áll a közleményben.