Biztonságpolitika

Megengedhetetlen, hogy Ankara hagyja a területén tartózkodó menekülteknek és migránsoknak határai szabad átlépését az Európai Unió irányába – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A török-görög határ török oldalán több mint tízezer migráns gyűlt össze annak hatására, hogy Törökország bejelentette: már nem akadályozza, hogy tovább vonuljanak az Európai Unió országai felé. Közülük több százan próbáltak átjutni hétfőn a kasztanieszi átkelőnél, de a görög hatóságok ezt megakadályozták.

Von der Leyen újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: elismeri, hogy Törökország nehéz helyzetben van a menekültek és a bevándorlók vonatkozásában, “de amit most látunk, nem lehet sem válasz, sem megoldás”.

Szavai szerint Ankarának támogatása lehet szüksége, azonban a 2016 őszén, az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás érvényben van. Az abban foglaltak betartása mindkét fél kötelessége. A bizottsági elnök kijelentette: a Görögország előtt álló kihívás európai kihívás. Athén a migrációs nyomás vonatkozásában az Európai Unió teljes támogatását élvezi.

Bejelentette továbbá: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke társaságában kedden, a görög-török határon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel közösen tekintik át a kialakult helyzetet.

Az ENSZ adatai szerint Törökországban mintegy 3,6 millió menekült él, akik Szíriából, Afganisztánból és Iránból érkeztek. Törökország és az EU 2016-ban állapodott meg arról, hogy Ankara feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja azokat, akik illegálisan érkeztek az Európai Unióba, a visszaküldött szíriaik helyett viszont az EU legálisan befogad Törökországban lévő szíriaiakat, emellett több milliárd euróval támogatja a menekültek ellátását Törökországban.

A szélsőjobboldali terror fenyegetése a legnagyobb veszély Németországban – jelentette ki Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A miniszter a Hessen tartományi Hanauban történt, tíz halálos áldozatot követelő februári támadással kapcsolatban tartott parlamenti vitán elmondott felszólalásában az utóbbi időszak fejleményeit vázolva rámutatott, hogy a hanaui eset tíz hónap alatt a harmadik erőszakos, kétségkívül rasszista és muszlimellenes bűncselekmény volt Németországban.

Nagyszabású hatósági rajtaütések is történtek, például letartóztattak 12 feltételezett szélsőjobboldali személyt, akik a gyanú szerint azt tervezték, hogy polgárháborús állapotokat idéznek elő, egy házkutatáson lefoglaltak “hatalmas mennyiségű robbanószert és kézigránátokat”, egy másik házkutatáson pedig “nagy mennyiségű automata fegyvert” találtak – közölte Seehofer.

Mint mondta, “természetesen” szélsőbaloldali veszély is van Németországban, és továbbra is nagy az iszlamista terror veszélye, azonban az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy “a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat”, és ezt a veszélyt nem lehet relativizálni, viszonylagossá tenni semmivel.

A többi között kiemelte, hogy “az erőszak a nyelv eldurvulásával kezdődik”, ezért össztársadalmi jelentőségű a fegyelmezettség és a mértékletesség a nyelvhasználatban.

Hanauban a napokban tartottak gyászünnepséget a február 20-án történt támadás áldozatainak tiszteletére. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök beszédében kiemelte, hogy az eset nem előzmény nélküli. A merénylő tettének “előtörténete” a migrációs hátterű, a muszlim vallású, az “állítólagosan idegen” emberek kirekesztése és diszkriminációja, “a szellemi gyújtogatás és a hangulatkeltés”, és az idegennek tartott emberekre “az úgynevezett közösségi médiában kíméletlenül fröcsögő gyűlölet”.

Ebben a légkörben “az uszítók egyre gátlástalanabbak, egyre nyíltabban lépnek fel”, a “terroristák” pedig “fegyvert ragadnak és úgy érzik, megvan a felhatalmazásuk mások életének kioltására” – mondta a német államfő.

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök aláhúzta, hogy az áldozatok nem voltak idegenek, a városban születtek vagy már régóta ott éltek, “Hanau és Hessen az otthonuk, a hazájuk volt”.

Kivonhatja Afganisztánban állomásozó csapatai negyedét a NATO, ha sikerül betartani a helyi muszlim szélsőségesek és az Egyesült Államok békemegállapodását – mondta az észak-atlanti szövetség szervezetének főtitkára a ZDF német országos köztelevíziónak.

Jens Stoltenberg elmondta, hogy a tervek szerint 16 ezerről 12 ezerre csökkentik az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű küldetésben szolgálók számát. Az Afganisztánból távozó kontingens fele-fele arányban amerikai és más NATO-tagországok katonáiból állna. A csapatcsökkentés feltétele, hogy a kabuli kormány ellen lázadó muszlim szélsőségesek, a tálibok betartsák az Egyesült Államokkal szombaton kötött megállapodást, amelynek célja a dél-ázsiai országban csaknem két évtizede tartó fegyveres konfliktus békés rendezésének elindítása.

A NATO üdvözölte a megállapodást, és felszólította a tálibokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal a béketeremtésről. A Dohában aláírt egyezmény szerint az amerikai katonák fokozatosan, 14 hónapon belül kivonulnak Afganisztánból, cserében pedig biztonsági garanciákat kapnak, továbbá ígéretet a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére.

A Resolute Support a NATO-vezetésű afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) 2001-2014-es küldetését váltotta fel. A 2015-ben indított misszió katonái nem vesznek részt a harcokban, azért vannak Afganisztánban, hogy kiképezzék és felkészítsék az helyi biztonsági erőket a lázadók elleni harcra.

Az idei tavasz meglehetősen változékony időjárással köszöntött be. Március 5-én még a nyitóképen látható napfényes időben fotóztam a Qatar Airways Ferihegy felé tartó és éppen a Dunát keresztező Airbus 330-as kargó gépét, ezért úgy döntöttem, hogy másnapi szabadidőmet az uszoda helyett a szabadban töltöm. Reggel már látszott, hogy nem volt rossz döntés, mert vízből ott sem volt hiány. A jó időnek nyoma sem maradt, a hideg, szeles időben az eső hol szemerkélt, hol zuhogott, de így legalább készülhetett néhány fotó a vízfüggönyhúzókról.

A futóbehúzás után szinte rögtön befelhőzött az izraeli 737-es.

A szokásos napi Emirates járat érkezik Dubajból. Az orrfutó még a levegőben van, a spoilerek már nyílnak, a sugárfék majd csak egy pillanattal később.

Lábujjhegyen ér földet a Qatar Airbus A330-asa.

A harmadik nagyvas a Korean Air Cargo párába burkolózó Boeing 777-ese volt.

A dél-koreai áruszállító ezúttal a 13R pályára érkezett.

A Korean Air Cargo B777-eséhez színvilágában nagyon hasonló, de kategóriájában nagyon különböző holland B737-es.

Vízfüggönyt húzva fékez a török 737-es.

A dél-koreai B777F a Cargo City földi eszközei mögött.

Gyorsan elenyésző vízfelhő maradt a Lufthansa Embraer 195-öse után.

Miután a Ryanair B737-ese a nekifutás megszakítása után elhagyta a pályát, az easyJet Switzerland baseli járata következett.

Egy londoni járat teljesítése után Varsó felé indult tovább a LOT E190-ese.

Hátratolásra készen.

A Schopf traktor kifordítja a gépet az állóhelyről.

A gurulóútra tolt 777-esről leveszik a vontató rudat.

A hajtóművek indítása után gurulásra kész a dél-koreai-gép …

… majd néhány perc múlva nekirugaszkodik egy frankfurti útvonalnak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Oroszország már az 1950-es évektől fogva meghatározó szerepet játszott a Közel-Kelet eseményeinek alakulásában. Az egykori Szovjetunió igyekezett minél stabilabb gazdasági-, politikai- és katonai kapcsolatokat kiépíteni a térségben, azonban az évtizedek során az Anvar Szadat vezette egyiptomi kormány Egyesült Államok irányába való nyitása miatt meggyengült a viszonya az észak-afrikai arab országgal, Irak irányába pedig a helyi politika és a Kuvait felé mutatott agresszió miatt mérsékelte a törekvéseit. A szuperhatalom Szíriát azonban a 60-as évek közepétől folyamatosan az érdekszférájában tudhatta. De miért is?

A szovjet katonai jelenlét az 1967 októberében lezajló, a szír és egyiptomi csapatok számára katasztrofális vereségét eredményező hatnapos háború után kezdett el erősödni Szíriában: habár eleinte a Szovjetunió csak tanácsadókat küldött a közel-keleti országba, később az 1973-as jom kipurri háború során szovjet reguláris alakulatokat is bevetett a szír haderők támogatására. Az újabb vereség elkerülésének érdekében további fegyverszállítmányokkal támogatta Szíriát, így biztosítva a háború számukra kedvező kimenetelét.

A hatvanas évek puccsai után, az 1971-ben elnöki pozícióba kerülő Háfez al-Aszad szerette volna az ország katonai erejét megnövelni, Moszkvában pedig ehhez hosszútávon potenciális szövetségest látott. Az orosz nagyhatalom hamarosan az arab állam fegyverbeszállítójává vált: 1974 és 1985 között a Szovjetunió mintegy 500 katonai repülőgépet, 2500 harckocsit és 1200 páncélozott járművet szállított Szíriába. Ezt a későbbiekben Oroszország még további 2000 légvédelmi eszközzel egészítette ki. Mindemellett Aszad felajánlotta a Szovjetuniónak, hogy Szíria területén katonai támaszpontokat létesíthet és használhatja az ország hadikikötőjét. A Szovjetunió így kapta meg a tartúszi hadikikötőt, amelyet Oroszország mindmáig használ. Az állam a tavalyi év során is óriási összegeket fordított a kikötő fejlesztésére, illetve ide szeretné behozni azt a 100 000 tonna gabonát, amelyet humanitárius segélyként szeretne Szíriában szétosztani 2020 közepéig. Emellett Vlagyimir Putyin 2017 decemberében ratifikálta a január 18-án aláírt egyezményt, amely magában foglalta a tartúszi hadikikötő további 49 éves orosz használatát. A kelet-európai országnak ezzel lehetősége nyílt 11, köztük több nukleáris meghajtású hadihajó elhelyezésére a Földközi-tenger keleti csücskében.

Orosz katonák Szíriában (forrás: AMN)

2005 ás 2008 között Oroszország elengedte Szíria tartozásának 73%-át, összesen 13.4 milliárd dollárt, amellyel lehetőségek nyíltak új szerződések megkötésére, amelyek javarészt a fegyverkereskedelmet érintették. A szír-orosz kapcsolatokat tovább erősítette, hogy a szír tiszteknek lehetőségük nyílt orosz katonai akadémiákon tanulásra, emellett Oroszország kiküldött katonai tanácsadóinak száma Szíriában 2006-ban elérte a 2000-et.

2011-ben az orosz vezetés folyamatosan figyelte a nyár végére polgárháborút eredményező arab tavasz fejleményeit. A nagyhatalom eleinte csak politikai eszközökkel állt ki az Aszad-rezsim mellett. Erre volt példa a 2013-as gútai vegyifegyver-támadás, amelynek elkövetői ma sem ismertek: a szír kormány és Oroszország  szerint a támadást az ellenzék követte el, egyfajta „false flag”, tehát a hadviselő fél saját maga ellen indított, más erők nevében megvalósított műveletként, míg a nemzetközi közvélemény a szír politikai vezetést okolta a legkevesebb 281 áldozatot követelő csapásért. Mivel ezzel Szíriában megsértették az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményét, a Biztonsági Tanács szankciókat készült kiszabni Szíria ellen, amelyek között szerepelt egy lehetséges amerikai beavatkozás indítása. Ezt a felvetést Oroszország és Kína is elítélte, hiszen a nyugati nagyhatalom nagyobb erőkkel való megjelenése „katasztrofális következményekkel” járhatott volna a politikailag megosztott arab országban. A Barack Obama által kezdeményezendő beavatkozás ötletét azonban elvetették, mert Szíria 2013. szeptember 10-én elfogadta, az Oroszország és az Egyesült államok közötti megállapodást, miszerint a vegyifegyver-készleteit el kell, hogy pusztítsa.

A 2013-as szíriai vegyi támadások helyszínei (forrás: BBC)

A polgárháború mellett azonban másfajta veszélyek is fenyegették a lakosságot: az ellenzéki milicista csoportok mellett az Iszlám Állam és az al-Nuszra terrorszervezetek is megjelentek a régióban. 2014-re az ISIL a hatalma alá vonta Szíria egy részét. Az ország, polgárháborús helyzete miatt azonban külső katonai támogatás nélkül nem tudott volna sikeresen fellépni a dzsihadista szervezet ellen. Aszad ezért Oroszországhoz fordult katonai segítségért: az első orosz légicsapások 2015. szeptember 30-án kezdődtek a térségben, az Orosz Légierő a korai támadásokat Hamá és Homsz területein hajtotta végre.

2015 novemberére 2000-ről körülbelül 4000 főre növelték a Szíriában állomásozó orosz katonák számát. A katonaság mellett bombázókkal, helikopterekkel is bővítették a légierő arzenálját is. A harcok intenzitása indokolta a további orosz alakulatok bevetését is, így 2018 augusztusára már több mint 60 000 orosz katona harcolt az Iszlám Állam ellen. A BBC cikke szerint az Orosz Légierő négy év alatt 39 000 “sortie”-t azaz ellenséges állomások ellen intézett gyors, rövid légitámadást hajtott végre, amellyel 121 466 terrorista célpontot iktatott ki, és mintegy 80 000 ellenséges katonával végzett . Azonban a 2015-2017 során az intervenció magas számú civil áldozatai miatt ezeket a légicsapásokat nemzetközileg elítélték. Az ENSZ legfrissebb, 2020. március 2.-i jelentése szerint pedig az Orosz Légierő a civil területek támadásával háborús bűnt követett el. Ezeket a vádakat a Kreml azonban tagadja.

A védelmi minisztérium közleményéből kiderült az is, hogy Oroszország mintegy 231 féle hadieszközt tesztelt a szíriai polgárháborús helyzetben, közöttük új vadászgépeket és robotrepülőgépeket. 2019-re kritikus helyszíneknek számító Dél-Idlíbben és Észak-Hamában a szír és az orosz reguláris seregek jelenléte mellett – annak ellenére, hogy ezt Moszkva eleinte tagadta – felmerült az különleges alakulatok és a katonai hírszerzés (GRU) tevékenységének megkezdése is az kormányellenes csapatok ellen.

Az Iszlám Állam fokozatos visszaszorítása után, napjainkban az Északnyugat-Szíriában található Idlíb tartományában folynak heves harcok. A visszamaradó DAESH katonák és más különböző dzsihadista csoportosulások – például a Hayat Tahrir al-Sham (HTS)- mellett a török támogatású Szabad Szíriai Hadsereg csapatai is harcba szálltak a kormánypárti erőkkel szemben. Aszad emiatt még 2019 december 19-én, egy jelenleg is tartó offenzívát indított a térségben tevékenykedő kormányellenes csapatokkal szemben, amelyben az orosz erők is aktívan részt vesznek.

Idlíb provincia (forrás: BBC)

Emiatt a felkelők és a hátramaradó terroristák ellen irányuló harcok mellett a közelmúltban újabb konfliktushelyzet alakult ki: 2020 február 28.-án legalább 33 török katona esett áldozatul egy légicsapásnak. A török kormány a sok áldozattal járó támadásért az Aszad-rezsimet és Oroszországot okolja. A helyzet gyors eszkalációja és az érintett felek miatt a NATO február 28-án rendkívüli ülést tartott, amelyen felszólították Oroszországot és szíriai kormányt az Idlíb 2019 decemberében megkezdett offenzívájának szüneteltetésére, illetve szolidaritásukról biztosították Törökországot. Törökország azonban a csapásra mintegy válaszként támadásokat indított a szír kormányerők ellen, amelynek számlájára eddig több mint 3000 szír fegyveres halála, 3 vadászgép lelövése illetve több száz katonai jármű elpusztítása írható.  Az idlíbi helyzet további romlásának megakadályozásának érdekében március 5-én, Moszkvában tárgyalás kezdődött Vlagyimir Putyin orosz- és Recep Tayyip Erdogan török elnök között, amelyet a két fél egy, még aznap éjféltől életbe lépő tűzszünet megkötésével zárt le. Így a 2018-as Szocsiban aláírt, limitált sikereket hozó megállapodás után egy újabb török-orosz megegyezés született, amellyel elő lehetne segíteni az idlíbi helyzet javulását. Bárhogy is alakuljon a konfliktusban részt vevő felek közötti viszony, az szinte biztos, hogy amíg Szíriában Bassár el-Aszad van a kormány élén, addig Oroszországnak nem csak évtizedes múltja, hanem biztos jövője is van a közel-keleti állam és a mindmáig zajló szíriai polgárháború eseményeinek alakításában.

Írta: Fuksz Emese

 

Cikk eleje, a jom kipurri háborúig Sz. Bíró Zoltán tanulmánya alapján:

Sz. Bíró Zoltán, a Szovjetunió és Oroszország a Közel-Keleten, Világtörténet, 7. (39.) évfolyam, 2017.4.
http://real.mtak.hu/74124/1/vt2017_4_Sz._Biro_u.pdf

Kapcsolatok 2005-2008 :

Rodkiewicz, Witold, Russia’s Middle Eastern policy regional ambitions, global objectives, OSW Studies, Number 71
https://www.osw.waw.pl/sites/default/files/studies_71_russias_middle_eastern_policy_net.pdf

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Honlapunk férfi munkatársai Garai Gábor versével köszönt minden nőt, külön kiemelve a honvédelem, a rendvédelem, a katasztrófavédelem, a mentők és a magyánbiztonsági ágazatban dolgozó lányokat, asszonyokat.

Garai Gábor : Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És büntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi – villogok s fakók, simák –
szilánkjainkra széttörünk.
Végül homokká porladunk
bontó sugaraik alatt,
testünkből csak keret: a csont
s a fekete foncsor marad.
S a fekete foncsorban is
gyilkos tekintetük ragyog,
mely földre vont és sírba vitt
és mindhalálig ringatott.

A Pákozdi Katonai Emlékpark történelmi áttekintést és iránymutatást ad a jövő nemzedékei számára – hangoztatta a honvédelmi miniszter az emlékpark felavatásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Benkő Tibor emlékeztetett arra, hogy a park megnyitása előtt a helyszínen csak egy obeliszk hirdette az első önálló magyar honvédsereg 1848-as pákozdi sikerét, azóta emlékhelye van az aradi vértanúknak, az első és második világháborúnak, az 1956-os forradalomnak, illetve napjaink békefenntartóinak.

A miniszter megemlítette: a nemzeti emlékhelyek közé tartozó emlékpark fejlesztésére további terveik vannak, hogy ne csak a térség, hanem az egész ország hazafias nevelésének színtere legyen a jövőben. Folyamatosan üzenni kell a fiataloknak, hogy rendnek, békének kell lenni a világban, mert ezért áldozták életüket elődeink, s erre a park tökéletesen alkalmas – fogalmazott.

Benkő jelezte, hogy idén több évforduló lesz: a második világháború befejezésének hetvenötödik évfordulója, Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésének négyszázadik évfordulója, a magyar katonai repülés száztizedik évfordulója, valamint az első világháborút lezáró, Magyarország számára tragikus, trianoni békediktátum századik évfordulója. A miniszter szerint ezek olyan alkalmak, amelyek ráirányíthatják a jövő nemzedékeinek figyelmét a béke és a rend fontosságára.

Görög István, az emlékpark ügyvezetője adott áttekintést a Mészeg-hegy elmúlt évszázadainak történetéről. Elmondta, az 1848-as pákozdi csatát követően sokáig volt katonai gyakorlóhely, a második világháború alatt a Margit-vonal húzódott ott, majd a néphadsereg idején gyalogos gyakorlóhelyként működött.

Közölte, a terület 1992-ben került Pákozd önkormányzatának tulajdonába, 1998-ben kapott felkérést a Honvédség és Társadalom Baráti Kör a terület revitalizációjára, amely 2007-ben elnyert uniós támogatás segítségével kapta meg mai arculatát. A park 2010. márciusi avatása óta több mint félmillióan látogatták meg – tette hozzá.

Az esemény végén Benkő a Honvédelemért II. fokozata emlékérmet adott át Molnár Nellinek, Honvédelemért III. fokozata emlékérmet pedig Törzsök Erzsébetnek. Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka emléktárgyat adományozott Viza Tibornak.

Osztrák rendőrök is segítenek Magyarország déli határán a menekültek visszatartásában – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az illegális migráció, az embercsempészés és a határon átnyúló más bűncselekmények elleni fellépés érdekében 21 osztrák rendőr – szolgálati kutyákkal – lát el közös járőrszolgálatot magyar rendőrökkel. A közös szolgálat szerdán kezdődött és egyelőre hat hónapon át tart. Erről a két ország belügyminisztere állapodott meg.

A közös járőrszolgálat Magyarország déli, mindenekelőtt a migrációs nyomásnak leginkább kitett szerb és román határszakaszain végzi munkáját, elsősorban a közutakra és a vasútra kiterjedő ellenőrzéseket végez – emelték ki.

Az osztrák rendőrök saját egyenruhájukat és felszerelésüket viselik, intézkedéseket a magyar jogszabályokkal összhangban, kizárólag magyar rendőrökkel közösen hajtanak végre – áll a rendőrségi közleményben.

Törökország áprilisban hadrendbe állítja az Oroszországtól beszerzett Sz-400-as légvédelmi rendszert – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök Moszkvából hazatérőben a török sajtóban megjelent nyilatkozata szerint.

Erdogan a repülőgépen török újságíróknak azt mondta, hogy az Sz-400-as ütegek leszállítása megtörtént, a török személyzet kiképzése pedig folyamatban van. A török államfő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan amerikai illetékeseknek is jelezte: ha készek eladni Patriot légvédelmi rendszert országának, Ankara abból is vásárol.

A török vezetés először február 20-án, tehát azt követően közölte, hogy az Egyesült Államok légvédelmi rendszerrel támogathatja a NATO-szövetséges Törökországot, hogy több alkalommal heves harcok törtek ki az északnyugat-szíriai Idlíbben a felkelőket támogató török hadsereg és a damaszkuszi kormányerők között. Damaszkusz csapatait azonban annak az Oroszországnak a légiereje támogatja, amely a vonatkozó orosz-török megállapodást követően tavaly júliusban elkezdte leszállítani Törökországnak az Sz-400-asokat.

Washington élesen bírálta az ügyletet, és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harci repülő fejlesztési programjában, továbbá felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Törökországnak. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek

David Satterfield, az Egyesült Államok ankarai nagykövete kedden azt közölte, hogy Washington felülvizsgálja Ankarának az amerikai Patriot légvédelmi rendszer iránti kérelmét, ugyanakkor ezt az orosz rendszer korábbi török beszerzésének fényében teszi.

Erdogan a török sajtónak adott interjújában arról is beszélt, hogy a szíriai Idlíb tartományban csütörtök éjfélkor életbe lépett tűzszünet szerinte védettebbé teszi a török határt a szíriai kormányerők és a terroristák támadásaival szemben, megteremti a térségben a stabilitás és a normalizálódás alapját, garantálja az ott állomásozó török katonák biztonságát, valamint előmozdítja a polgári lakosság védelmét. A török államfő azt is közölte, hogy a térségben kialakított 12 török megfigyelőpont helyzetét illetően, amelyek közül időközben több az ellenséges vonalak mögött rekedt, nem történt változás.

Erdogan a tűzszünetről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy több mint hatórás tárgyalás során állapodott meg csütörtökön Moszkvában. A fegyvernyugvás nyomán a felek egyéb intézkedések mellett egy 12 kilométer széles biztonsági folyosót nyitnak a Latakia és Aleppó közötti M4-es autópálya mentén, amelyet március 15-től orosz-török közös őrjáratok felügyelnek majd.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kivonta a forgalomból a Dániából származó, Twist márkájú halikra terméket fonálféreg-szennyezettség miatt – közölte a hivatal.

A tájékoztatás szerint a közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatokon feltárták, hogy a Twist márkájú heringikra Anisakida fonálféreggel szennyezett. A termékkivonás a 2021. május 22-én lejáró 100 grammos Twist dán hering halikrára (tételszáma L547SC) vonatkozik.

A Nébih azt javasolja, hogy aki vásárolt a szennyezett termékből, ne fogyassza el.

Több megyében több hónapon át tartó fokozott ellenőrzést rendelt el Balogh János országos rendőrfőkapitány – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közigazgatási területére vonatkozóan rendeltek el fokozott ellenőrzést a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

Az ellenőrzés szombaton 0 órától szeptember 6. éjfélig tart – olvasható a közleményben.

Oroszország senkivel sem készül háborúzni, de olyan helyzetet teremt, amely kizárja még szándékot is, hogy mások fegyveres konfliktusba keveredjen vele – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

“Senkivel sem készülünk harcolni, de olyan helyzetet hozunk létre, hogy senkinek eszébe se jusson velünk harcolni” – hangoztatta a Putyin az orosz állami hírügynökség által a kormányzása 20. évfordulója alkalmából készített, tematikus részletekben leadott anyagban.

Az orosz elnök rámutatott, hogy az orosz katonai költségvetés csak a hetedik helyen áll a világon az amerikai, a kínai, a szaúdi, a brit, a francia és a japán mögött. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg más országok katonai büdzséje nő, addig az orosz csökken.

Putyin szerint a hiperszonikus fegyverek kifejlesztésének következtében olyan példátlan helyzet jött létre, amelyben Oroszország a védelmi szférában “utolérő” államból olyan országgá vált, amelyet mások próbálnak meg utolérni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg létszáma több 1,3 millióról valamivel több mint egymillióra csökkent, addig a korszerű fegyverzetek aránya hatról hetven százalékra nőtt.

A Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások végérvényes beszüntetését szorgalmazta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az oe.24 TV-nek adott interjújában.

“Formálisan is be kellene fejezni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ez lenne az egyetlen helyes és logikus lépés” – vélekedett a tárcavezető a szerda este sugárzott interjúban. Schallenberg kifejtette: az EU az alapértékek betartását várná a török kormánytól, Ankara azonban nem mutat közeledést, épp ellenkezőleg, elfordult Európától. Szerinte az EU tagállamai közül egyre többen vannak, akik ugyanígy látják a helyzetet. Arról is beszélt, hogy szerinte a tárgyalások régóta képmutató módon zajlanak.

Az osztrák külügyminiszter szerdán járt Görögországban, és látogatását követően élesen bírálta a török elnököt. “Cinikus, államilag szervezett embercsempészet zajlik, az embereket téves információkkal és hamis hírekkel ösztönözték, hogy útra keljenek” – mondta, hozzátéve, hogy ezért fontos a segítségnyújtás az EU külső határait védő Görögországnak.

Schallenberg úgy vélekedett: a jelenlegi helyzetet a törökök “tudatosan idézték elő és provokálták ki”, mivel nyomást akarnak gyakorolni az EU-ra. Arról is beszélt: a török hivatalnokok felvételeket készítenek görög kollegáikról, hogy az európai közvéleményt negatívan befolyásolják Görögországgal szemben. Recep Tayyip Erdogan magatartása “meglepő, megmagyarázhatatlan és nem elfogadható” – szögezte le Schallenberg.

A NATO a béke megőrzése érdekében nem tervez Oroszországhoz hasonlóan cselekedni, nem áll szándékában új, földi irányítású nukleáris rakétákat telepíteni Európában, de elrettentő képességét és védelmi hatékonyságát tovább növeli a kontinens és lakói védelme érdekében – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.

A szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta: a NATO egységes annak megítélésében, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).

A könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése csak egy eleme Oroszország Európát fenyegető fegyverkezési lépéseinek. Moszkva jelenleg is rakétarendszereket telepít, illetve fejleszt, ami jelentős kockázatot jelent Európa biztonságára – tette hozzá.

A védelmi miniszterek mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy a NATO továbbra is határozottan elkötelezett a nemzetközi fegyverzetellenőrzési és a leszerelési erőfeszítések mellett – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek Andrij Zahorodnyuk ukrán védelmi miniszter részvételével megvitatták Ukrajna biztonsági helyzetét, és megerősítették támogatásukat az ország önállósága és területi egysége mellett. A NATO továbbra is erőteljes politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, és üdvözli a reformfolyamatok terén elért előhaladást – mondta.

A tanácskozás két napját összegezve Stoltenberg közölte, a tagországok arról egyeztek meg, hogy a katonai szövetség átveszi az iraki katonák és biztonsági erők képzési feladatainak egy részét az Egyesült Államok vezette koalíciótól. A tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás megszüntetésén fáradozó misszió kibővítése elengedhetetlen annak eléréséhez, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen – húzta alá.

Afganisztánnal összefüggésben elmondta: a helyzet továbbra is nehéz, de a NATO továbbra is elkötelezett a fenntartható biztonság és stabilitás megteremtése mellett. A védelmi miniszterek egyetértettek azon békés erőfeszítések támogatásában, amelyek előkészíthetik az utat az afgán felek között létrejövő tárgyalásokhoz. A kormányellenes muzulmán tálib felkelőknek ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy hajlandóak és képesek az erőszak megfékezésére – húzta alá.

A líbiai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, a katonai szövetség jelenleg nincs jelen Líbiában, de készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Líbiának, ha arra felkérést kap a kormánytól, és megvannak hozzá a szükséges feltételek. A NATO “határozottan támogatja” az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatot és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá Stoltenberg.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter a tanácskozást követően tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a tálibokkal folytatott amerikai megbeszélések eredményeként egyhetes átmeneti tűzszünetben sikerült megállapodni a békés tárgyalások támogatása érdekében.

“Az Egyesült Államok továbbra is azon az állásponton van, hogy Afganisztán számára a legjobb, ha nem az egyetlen megoldás a politikai megegyezés” – fogalmazott. Hozzátette, ezen a téren előrelépést történt a szélesebb békemegállapodás felé.

“Úgy gondolom, hogy a béke megérdemel egy esélyt. De megköveteli, hogy minden fél tartsa be kötelezettségvállalásait, ha előre akarunk haladni” – tette hozzá. A megállapodás részleteit ismerő források szerint a tűzszünet életbe lépése péntektől várható.

Légirohamot szimuláltak a Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat részeként tartott Hawk Strike 2020 gyakorlaton magyar és amerikai katonák csütörtökön Veszprém megyében, az újdörögdi bázison.

Sánta Gábor, a MH 2. vitéz Bertalan Árpád különleges rendeltetésű dandár parancsnoka kiemelt fontosságúnak nevezte a gyakorlatot. Elmondta: ezek a gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a taktikai együttműködést, a jeleket, jelzéseket be tudják gyakorolni a külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy egy műveleti területen is hatékony közös munkát végezhessenek.

A gyakorlaton az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erőinek wiesbadeni parancsnokságához tartozó páncélos felderítők, a szintén amerikai 3. harcihelikopter-dandár, valamint a vitéz Bertalan Árpád dandár, az MH 86 szolnoki helikopterbázis, az MH Bakony harcikiképző központ és az MH 5. Bocskai István lövészdandár katonái vettek részt. A feladatokat száz-százhúsz katona végezte el, két napja pedig egy másik, ugyanekkora csapattal hajtották végre a gyakorlatot – közölte Sánta Gábor.

A légirohamban a Magyar Honvédség két MI-24-es harci helikoptere, valamint az amerikaiak két Boeing CH-74 Chinook kéthajtóműves, nehéz szállítóhelikoptere, valamint több amerikai UH-60 Black Hawk helikopter és ennek a sebesültszállító, HH-60-as változata vett részt. A légirohamot szárazföldi lövész alegységek támogatták.

A Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat február 24. és április 15. közt zajlik Magyarországon, a Hawk Strike 2020 gyakorlat repülési és éleslövészeti feladatai pedig pénteken zárulnak.

Négy utasszállító repülőgéppel kapcsolatban kaptak az orosz hatóságok olyan névtelen figyelmeztetést, hogy pokolgépet helyeztek el a fedélzetükön – közölték hírügynökségek.

A fenyegetések egy Moszkva és Sziktivkár között közlekedő SSJ 100-as repülőgéppel, az Aeroflot légitársaság Moszkvából Omszkba tartó A-320-asával, a Rosszija légitársaság Szentpéterváról Szimferopolba tartó A-319-esével és az S7 légitársaság Vlagyivosztokból Novoszibirszkbe tartó A-320-asával kapcsolatban érkeztek.

A három járat végigrepülte útvonalát, az Aeroflot Omszkba repülő gépe azonban, fedélzetén 124 emberrel, kényszerleszállást hajtott végre Rosztov-na-Donuban. A gépeket a leszállást követően átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak rajtuk. Kedden hasonló, később ugyancsak vaklármának bizonyult fenyegetés miatt egy Novoszibirszkből és egy Vlagyivosztokból az orosz fővárosba tartó repülőgépnek kellett útját megszakítva Permben, illetve Habarovszkban leszállnia. A fenyegető üzenetek e-mailben érkeztek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön közölte, hogy az orosz szakszolgálatok keresik az utasszállítókat fenyegető személyeket. Az orosz fővárosban egyébként csütörtökön hét kerületi bíróságot kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt.

Oroszországban a hatóságok 2017-ben több millió embert kényszerültek evakuálni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások – amelyeket akkor elsősorban a szíriai orosz katonai beavatkozással hoztak összefüggésbe -, hamisnak bizonyultak.

Fenyegetések tavaly januárban is érkeztek forgalmas intézményekbe, majd november 28-tól újabb masszív hullám kezdődött. Emiatt 2019 végén 1,1 millió embert kellett kimenekíteni. A fenyegetések száma december 19-én érte el a tavalyi rekordot, akkor 170 ezer embert evakuáltak a moszkvai iskolákból, bölcsődékből, kórházakból, repülőterekről és metróállomásokról. A Megváltó Krisztus-bazilikát az előző év utolsó heteiben kilenc alkalommal kellett kiüríteni.

2020 januárjától a fenyegetések, amelyek eddig főleg forgalmas nagyvárosi intézmények, közlekedési és bevásárlóközpontok ellen irányultak, felújultak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) öt külföldi e-mail-szolgáltató oroszországi hozzáférésének letiltásáról számolt be, amelyek ilyen üzeneteket közvetítettek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök viselkedése támadás az EU és Görögország ellen – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár azt követően, hogy munkamegbeszélést folytatott Werner Kogler zöldpárti alkancellárral és Karl Nehammer belügyminiszterrel.

A kancellár szerint a török hatóságok az emberek egy részét hamis ígéretekkel autóbuszokon szállították a török-görög határhoz, hogy ily módon zsarolják az EU-t. Úgy vélekedett: Törökország felelős a szíriai Idlíbben kialakult drámai helyzet miatt, a görögországi, illetve a görög határnál kialakult helyzet miatt, mivel “szándékosan visszaéltek emberek helyzetével”, 13 ezer embert ösztönöztek arra, hogy keljenek útra az EU irányába. A történteket “a lehető leghatározottabban el kell ítélni”, ez nem más, mint “emberek szenvedésével való játszadozás, az Európai Unió megzsarolása” — tette hozzá.

Kurz arról is beszélt: korábban valamennyien egyetértettek abban, hogy a belső határok nélküli Európa csak akkor működőképes, ha léteznek a külső határok. Hangsúlyozta: “ha engedünk a török nyomásnak, ha Erdogan kerül ki győztesen a helyzetből – aki arról dönt, hogy tízezrek özönlenek-e az Európai Unióba – akkor százezrek követik őket, és a belső határok nélküli Európa hamarosan már csak történelem lesz”.

Werner Kogler a török elnök rosszindulatú provokációjáról beszélt. Az alkancellár hangsúlyozta: személyes véleménye, hogy Ausztriának be kellene fogadnia a nőket és a gyermekeket, ugyanakkor — mint fogalmazott -, “nem esik le a korona a fejéről”, ha a többség ezt nem támogatja.

Karl Nehammer néppárti belügyminiszter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy Ausztriát 2015 óta jelentősen megterheli a migrációs és a menekültkérdés, így problémát jelent egyebek mellett a migránsok munkaerőpiaci integrálása. Hozzátette: a nők és a gyermekek esetleges befogadását követően a családtagok érkezésével is számolni kellene. A belügyminiszter az Európai Unióba, azon belül az Ausztriába útra kelni szándékozó migránsoknak azt üzente: “nem fogjuk felvenni őket, semmi értelme elindulni”.

A kormánytagok egyetértettek abban, hogy nem szabad engedni a zsarolásnak. A török elnök “emberhez méltatlan módon” visszaél a migránsok helyzetével. Azok ugyanakkor, akiket a határhoz szállítottak, már régóta Törökországban tartózkodtak, és nem a közelmúltban érkeztek a szíriai háborús régióból.

Törökország múlt pénteken jelentette be, hogy többé nem állja útját az Európába igyekvő migránsoknak. Ankara 2016-ban még olyan megállapodást között az Európai Unióval, amelynek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió felé, cserébe Törökország hatmilliárd euró (2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió szíriai migráns él, és sokan menekültek ide Ázsia más részeiből, valamint Afrikából.

Harmincmilliárd forintot bocsát a kormány a Belügyminisztérium (BM) rendelkezésére, hogy abból még az idén megszüntessék a börtönök 100 százalék fölötti telítettségét – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények is létrehozhatók – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a mobilbörtön fogalma Magyarországon kívül is ismert. Közölte: részben ezekkel kell megoldani, hogy a jelenleg 115 százalékos telítettség lecsökkenjen. Megjegyezte, hogy 2013-ban még 143 százalékos volt ez az arány.

A miniszter egyúttal örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta azt a törvényt, amely átmenetileg felfüggeszti az elítélteknek a kártérítések kifizetését. Egyértelművé vált ugyanis, hogy egy iparág épült fel erre, amelynek megálljt kell parancsolni – tette hozzá. Emlékeztetett: az elfogadott jogszabály rögzíti, az igazságügyi tárcának előterjesztést kell tennie azzal kapcsolatban, hogy ha mégis kártérítést kell fizetni, akkor azt az áldozatok kaphassák meg.

Egyszer, pár évvel ezelőtt egy harckocsizó parancsnok kb. a következőket mondta a blogomról: "olvassuk, nagyon érdekes, de kevés benne a szárazföld". Ez a mondat jutott eszembe a héten, amikor megjelent közleményünk az első magyar Leopard 2A4 integrációjáról, s ha kissé megkésve is, de erre reagálva dedikálom rendhagyó módon az ehavi hírbejegyzést a szárazföldi erőknek :-)  

Zord

Kétrendbeli, rendkívüli nagy kárt okozó csalás ügyében vádolta meg bűnrészességgel a katonai ügyészség Halil Arszlanov vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettesét – közölte egy katonai bíró Moszkvában.

Arszlanov tábornokot mintegy 6,7 milliárd rubel eltulajdonításával kapcsolatban vádolták meg. (A rubel jelenleg mintegy 4,9 forintot ér.) A vezérkari főnök helyettese vétlennek vallotta magát. A magas rangú katonai tisztségviselő a vád szerint bűnrészes volt a haditechnika karbantartásáról és javításáról megkötött állami szerződések végrehajtása során elkövetett két csalásban. Az egyik esetben több mint 191 millió, egy másikban pedig legkevesebb 6,5 milliárd rubelt csaltak el.

Az ügyben 2013 óta folyik büntetőeljárás. Az Interfax hírügynökség szerint arról, hogy az Arszlanovval szemben kifogások merültek fel, 2019 ősze óta tudni.

Az ügyben megvádolták Pavel Kutahov ezredest, az orosz fegyveres erők irányítási rendszerének műszaki tökéletesítéséért felelős osztály vezetőjét, Alekszandr Ogloblin vezérőrnagyot, a kommunikációs főcsoportfőnökség 1. osztályának vezetőjét, valamint a Vojentyelekom nyrt. több volt topmenedzserét is. Kutahov Aszlanovhoz hasonlóan tagadta az ellene felhozott vádakat.

A Kommerszant című gazdasági napilap tavaly októberben arról számolt be, hogy a vádlottak kínai berendezéseket orosz terméknek címkéztek át. Az okozott kárt akkor 2,2 milliárd rubelre becsülték. A TASZSZ hírügynökség a nyomozati anyagokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az érintettek több árdrágítási trükköt és kettős kifizetést alkalmaztak.