Biztonságpolitika

A minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek – mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy háttérbeszélgetésen.

Kifejtette: korábban a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis, hogy mennyi idő alatt mennyi ügyet fejeztek be, és adott esetben az is előfordulhatott, hogy a per ne húzódjon két éven túl, egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.

Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás, vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek vagy vádlottak száma, a szükséges bizonyítások miatt nyúlik két éven túl az eljárás.

A bíráknak le kell küzdeniük a “két éven túli”fóbiát, és ezt az ügyforgalmi adatok lehetővé és indokolttá teszik- fogalmazott az OBH elnöke. Mint mondta, elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatot kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak.

Megjegyezte: a jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy jogvitájukat hamar elbírálják, de ez nem jelent azonnaliságot.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak.

De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag bírósági kritika, valójának azonban a jogszabályok kritikája – jegyezte meg.

Senyei utalt rá, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások zajlanak, és belátható időn belül a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtra. Jelezte: fontosnak tartja a partneri együttműködést, amelynek alapja a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása.

A vezetői pályázatokkal kapcsolatban elmondta: fontos a demokratikus bírói testületek, összbírói értekezletek, a kollégiumok véleménye, de a bírósági vezetők kinevezésénél nem választásról, hanem véleménynyilvánításról van szó. Előfordulhat, hogy egy vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak, hiszen egy vezetői pozícióba helyezés a kinevező joga, kötelessége és felelőssége is, de az ilyen határozatokat meg kell indokolni, ez elengedhetetlen – jegyezte meg.

Senyei szólt a győri gyermekgyilkosságról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, attól tart, az ehhez hasonló tragédiák időről időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban is arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott.

Megkezdődik Lengyelországban a NATO elmúlt 25 évének legnagyobb, amerikai részvétellel zajló európai hadgyakorlata, a Defender Europe 2020 – közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A májusig tartó művelet keretében az Egyesült Államokból húszezer katona érkezik Európába, Lengyelország határát az első amerikai hadoszlop péntek este lépi át – írta meg Blaszczak a Twitteren. A lengyel védelmi tárca közleménye szerint a több európai országban – Lengyelország mellett Németországban és a három balti államban (Észtország, Lettország, Litvánia) rendezendő műveleti sorozatban 18 NATO-tagállam közel 37 ezer katonája vesz részt.

A közvetlenül az Egyesült Államokból érkező húszezer katona mellett kilencezer, már Európában állomásozó amerikai katona és mintegy nyolcezer, más országokból érkező katona vesz részt a hadgyakorlatokban. A lengyel hozzájárulás közel háromezer katona lesz nehézfegyverzettel, és a légierő is részt vesz – áll a közleményben.

Csak Lengyelországba a következő hetekben tízezernél több amerikai és más szövetségi katona érkezik. A katonákat és a felszerelést közutakon, vasúton és légiközlekedéssel is szállítják az észak- és kelet-lengyelországi gyakorlóterepekre. A hadgyakorlat célja a közlemény szerint az európai országok befogadó- és az amerikai katonák és felszerelés áthelyezési képességeinek ellenőrzése.

A lengyel védelmi tárca a művelet defenzív jellegét hangsúlyozta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február elején kijelentette: Oroszországban a hadgyakorlat nagyon erős aggályokat kelt, de Moszkva úgy fog reagálni, hogy ne teremtsen szükségtelen kockázatokat.

Sorozatos meghibásodások miatt ideiglenesen nem szállhatnak fel a horvát hadsereg Oroszországból, nagyjavításról visszatért Mi-17-es könnyű felderítő és harci helikopterei – közölte a védelmi minisztérium.

Michael Krizanac, a horvát légierő parancsnoka sajtótájékoztatóján elmondta: a harci helikopterek működésével kapcsolatban több mint kétszáz panasz érkezett. “Olyan banális hibákról is szó van, mint hogy nem jól kötötték össze az olajcsöveket, ami miatt a pilóták rossz jelzéseket kaptak az olaj hőfokát illetően” – mondta, hozzátéve: az orosz kivitelező elismerte a mulasztást, és a javítás költségeit is állja.

A horvát légierő 13 darab korszerűsített Mi-8 szovjet-orosz közepes szállító helikopterrel és 11 Mi-17-es orosz könnyű felderítő és harci helikopterrel rendelkezik. A Mi-8/Mi-17 forgószárnyas flottájának leváltására Zágráb az Egyesült Államoktól szerzett be használt OH-58D Kiowa harci helikoptereket. Ebből 15 érkezett az országba és 2017-ben állították őket hadrendbe. Az egyik közülük nemrég zuhant le, a balesetben két pilóta életét vesztette. A hadseregnek még 8 Bell 206 JetRanger többcélú amerikai oktató helikoptere is van, valamint 2020-tól négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopter beszerzését tervezi. A helikopterek fontos feladatot látnak el a határrendészetben, de betegszállításra is használják őket.

A nemzetközi terrorizmusról is egyeztettek a NATO-tagállamok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli találkozójukon. Magyarország számára elsőbbséget élvez a nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés, amely hozzájárul az illegális migrációt kiváltó problémák megoldásához is – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

Szabó István közölte: tekintettel arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fenyegetése nem szűnt meg, a NATO arról döntött, hogy növeli szerepvállalását a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek keretében a szövetség további kiképzési feladatokat vesz át az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciótól Irakban – tudatta. Magyarország elkötelezett a művelet mellett. További iraki szerepvállalását egyezteti partnereivel – írta Szabó István.

Elmondta: Magyarország megerősítette katonai és pénzügyi hozzájárulását az afganisztáni NATO-misszióban, valamint azt az álláspontját, hogy a művelet jövőjéről csak közösen, a békefolyamat alakulásának figyelembevételével szabad dönteni. A védelmi kiadások méltányos tehermegosztásáról az államtitkár azt közölte, ezen Magyarország továbbra is a jól teljesítők kategóriájába tartozik, hiszen 2024-től a nemzeti össztermék két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra, amelynek már most is legalább húsz százalékát fejlesztésre költi.

Szabó aláhúzta: Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként elkötelezett a két szervezet együttműködésének további erősítése mellett. Véleménye szerint a terrorizmussal és a hibrid fenyegetésekkel szembeni küzdelem csak így lehet eredményes.

Védelmi miniszteri szinten első alkalommal tanácskoztak a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) és az Egyesült Királyság. A résztvevők Nagy-Britannia uniós tagságnak megszűnését követően Európára váró biztonsági és védelmi kérdéseket vitatták meg, valamint eszmecserét folytattak az együttműködés elmélyítéséről, különös tekintettel a stratégiai kommunikációról és a hibrid fenyegetések elleni védekezésről – tudatta.

Az Ukrajnával folytatott védelmi miniszteri munkareggeli eredményéről az államtitkár közölte: Magyarország a “hagyományoknak megfelelően” továbbra is széleskörű katonai együttműködést folytat Ukrajnával, valamint számos gyakorlati támogatást nyújt az országnak. “Kiállunk Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és továbbra is készen állunk a magas szintű kétoldalú párbeszédre” – emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna egyelőre nem teljesítette maradéktalanul az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásait az oktatási törvény és a nyelvtörvény vonatkozásában, különös tekintettel a kisebbségekkel folytatandó érdemi párbeszédre. “Továbbra is bizakodók vagyunk, hogy Ukrajna konkrét lépéseket tesz a probléma megoldására, hogy támogatni tudjuk a magas szintű NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását” – tette hozzá Szabó.

Szakítania kell a Nyugatnak a tétlenkedéssel és a panaszkodással, mert ellenfelei mozgásba lendültek, és új viszonyokat teremtenek a világpolitikában – hangsúlyozta a német védelmi miniszter az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC).

Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a Nyugat nemcsak országok közössége és egy égtáj, hanem egy eszmerendszer is, amely a szabadságon alapuló társadalom, az emberi jogok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és a partneri kapcsolatokra épülő nemzetközi rend eszméit foglalja magában.

Ezt az eszmerendszert világszerte kihívások érik, és nem csupán ideológiailag és “papíron”, hanem “egészen konkrét” formában is. Ezt mutatja az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi joggal ellentétes bekebelezése Oroszországba és az iszlamista terrorizmus támadásainak sora, a szíriai háború, az Indiai-óceán térségének egyes részeire bejelentett jogtalan területi igények és a nukleáris fegyverek terjesztése.

A Nyugat ellenfelei cselekvőképesek, tettre készek, a katonai erő alkalmazásától sem riadnak vissza, a Nyugat viszont csak a saját gyengeségeit boncolgatja és másokra panaszkodik. Ezen sürgősen változtatni kell, és Németországnak is többet kell tennie a Nyugat eszméinek védelmében – mondta a miniszter.

Különösen fontos Szíria. A 2011 óta tartó öldöklés, a lakosság mérhetetlen szenvedése és a konfliktus Európát is nagyban érintő hatása pontosan megmutatja, hová vezet, ha az európaiak nem lépnek időben. Ilyen tétlenkedés nem fordulhat elő többé – húzta alá Annegret Kramp-Karrenbauer.

Szerinte Németországnak főleg két területen kell erősítenie katonai jelenlétét. Az egyik az afrikai Száhel-övezet, a Szahara déli peremén az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, száraz éghajlatú térség.

Ez a régió kulcsfontosságú egész Európa biztonságában, mert meghatározza a kontinens felé irányuló migrációs folyamatok nagy részét, és az iszlamista terrorizmus hátországaként is szolgál – fejtette ki.

A másik a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros térsége, ahol Németországnak európai partnerekkel összefogva önálló műveletet kell indítania a hajózás biztonságának fenntartására – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, kiemelve, hogy a német gazdaság számára is elengedhetetlen a kereskedelmi forgalom biztonsága a tengerszorosnál, amelyen a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át a tartályhajók.

Ezzel kapcsolatban az előadása utáni pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy azért javasol a tengerszorosnál indított amerikai művelettől független missziót, mert Németország nem ért egyet Washington Iránnal szemben alkalmazott politikájával, amely abból áll, hogy a lehető legnagyobbra fokozzák a Teheránra kifejtett nyomást.

A müncheni biztonságpolitika második napján felszólalt mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki a német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a “barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja, holott rendre a nemzetközi jog előírásait és az ENSZ határozatait hűen követve jár el. Erre példa szíriai tevékenysége, amelyet a legitim damaszkuszi kormány felkérésére fejt ki, megmentve az országot attól, hogy iszlamista terroristák prédája legyen. Moszkva Líbiában is egy nemzetközileg elismert tényezőt, a Halífa Haftar tábornok körül csoportosuló erőket támogatja – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője. Úgy vélte, hogy Moszkvával szemben a Nyugat csak a nemzetközi viszonyok szétzilálására, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság fokozására tör. Ezt jelzi a NATO keleti terjeszkedése és példátlan erőfitogtatása Oroszország határánál – mondta Szergej Lavrov, aláhúzva, hogy a NATO “feléleszti a hidegháborús szembenállást”.

Eredménytelenek az Oroszország ellen az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett európai uniós (EU-) szankciók, és mindenkinek ártanak – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), változást sürgetve az EU Oroszország-politikájában.

Kiemelte, hogy nem ellenzi a szankciókat, de úgy véli, be kell látni, hogy haszontalanok és mindkét félnek csak ártanak. Ezért is változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni “dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem “a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.

“Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket” – fogalmazott a francia államfő.

Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a “stratégiai párbeszéd újraindítása” – mondta Macron.

Hozzátette: a “demográfiailag hanyatló” és csupán középhatalmi pozíciót megengedő hazai össztermékkel rendelkező Oroszország egyedül nem tud helytállni a világban, Kína hegemóniáját pedig nem fogja elfogadni, de partnerre találhat az EU-ban, ezért úgy kell alakítani a folyamatokat, hogy a közösség “stratégiai opció” lehessen Moszkva számára.

A francia elnök – aki első alkalommal vett részt a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumaként számon tartott MSC-n – kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami “a Nyugat gyengülésével” jár.

Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. Meg kell erősíteni az unió önállóságát, “szuverenitását”, korszerűbb, hatékonyabb döntéshozatali rendszerre kell áttérni és közös válaszokat kell adni mindazon kihívásokra, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni – mondta.

Ezek között említette a technológiai változásokat, a biztonság- és védelempolitika területét, a migráció ügyét és a klímaváltozást.

Nem szükséges valamennyi törekvésben részt vennie az összes tagállamnak. Hasznos volna, ha kialakulna egy szűkebb kör, amelynek tagjai gyorsabban, nagyobb lépésekkel haladnak előre, mint a többiek – jelentette ki Macron. Hozzáfűzte, hogy a védelempolitikában elengedhetetlennek tartja a közösségből távozott Egyesült Királyság bevonását is, és “egyfajta európai biztonsági tanács” felállítását.

Macron a többi között az EU bővítéspolitikájáról is szólt. Jelezte, hogy nem ellenzi feltétlenül Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ha kedvező fejleményekről számol be az Európai Bizottság márciusra várható jelentése a tagjelöltek felkészültségéről, akkor el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – mondta.

A Magyar Rendészettudományi Társaság 2020. január 31-én megtartott tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét.

Az MRTT tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét. A tisztújítás eredményeként az MRTT új tisztségviselői: főtitkár Kovács Gábor r. dandártábornok, egyetemi tanár, titkárnak választották Krauzer Ernő r. ezredest, elnökségi tag lett: Janza Frigyes ny. vezérőrnagy.

Janza ezt követően beszámolójában elmondta, hogy a társaság fennállásának 15. évfordulójára rendezett ünnepség május végi visszatekintésében a tagság részeletesen megismerhette a társaság tevékenységét. Az idei tervek közül a főtitkár megemlítette a hagyományos Biztonságpiac 2020 konferencia megrendezésének segítését, amelynek a pontos időpontja még nem konkretizálódott. Az MRTT tervezett idei konferenciái között elhangzott „A rendőri teljesítményértékelés bűnözésföldrajzi aspektusai” című, valamint a migrációs tagozat által hagyományosan évente megrendezett „Kihívások a legális és illegális migráció területén a 2020. évben” c. szakmai konferencia áprilisi győri megrendezése.

Gubicza József tű. ezredes az MRTT Felügyelő Bizottsága elnökhelyetteseként az elhangzottakhoz összefoglalva elmondta, hogy a társaság az értékelt évben is törvényesen jogszerűen, a társaság etikai normáinak tiszteletben tartásával működött, gazdálkodott.

Ezt követően a megválasztott új főtitkár kért szót. Megköszönte a tagság többségének bizalmát és a megelőlegezett támogatását, majd röviden vázolta a társaságban végzendő tevékenységével kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit, amelyet az előzetes meghallgatáson az elnökségnek már kifejtett. Elgondolásának kulcsszavai egyebek közt: a szakmai megújulás és fejlődés, a rendészettudomány és rendészetelmélet továbbfejlesztése, a nemzetközi nyitás, a tagsági fiatalítás, akár hallgatói tagozat létrehozásával, valamint a folyamatban lévő szervezeti megújulás további folytatása, továbbra is aktív társasági élet létrehozása. Főtitkári tevékenységét a tagsággal, a tagozatok elnökeivel, az elnökséggel, az MRTT elnökével szoros együttműködésben kívánja végezni, támaszkodva Krauzer ezredes – titkár tevékenységére. Megköszönte a leköszönő tisztségviselők munkáját, véleménye szerint főtitkárként értékes örökséget vesz át, örömmel és felelősséggel fogja szolgálni a tudományos közösséget.

Zárásként az MRTT elnöke szintén köszönetet mondott a leköszönő Janza vezérőrnagy főtitkárnak és Verhóczki János r. ezredes titkárnak másfél évtizedes eredményes tevékenységükért.

A tisztújító közgyűlésen elismerésben részesültek: az MRTT Bűnügyi Tagozat elnökeként és a Társaságunk elnök-helyetteseként végzett eredményes irányító tevékenységéért Blaskó Béla r. vezérőrnagy. A Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökeként az MRTT támogatásáért, aktív közéleti tevékenységéért Fialka György, a társaság tevékenységének önzetlen támogatásáért, kimagasló tudományszervezési tevékenységéért Görbe Attiláné Zán Krisztina r. ezredes. Kimagasló, több tagozatot is érintő lankadatlan titkári és szervező tevékenységéért Kovács Sándor r. ezredes. Az MRTT Társadalomtudományi Tagozata vezetőjének, elnökségi tagnak, kimagasló, és nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért Kozáry Andrea. Az MRTT Közbiztonsági Tagozata megújításáért kifejtett eredményes tevékenységéért Major Róbert r. ezredes. A nevelés és oktatás terén mutatott színvonalas aktivitásáért, a tudományok iránt érdeklődő fiatalokkal való, a munkaköri kötelességeken messze túlmutató tevékenységéért Tarján Gábor. Aktív és magas színvonalú társasági tevékenységéért, támogató észrevételeiért, javaslataiért Turi András. Az MRTT tagozataként is működő Polgárőr Tudományos Tanács támogatásáért, eredményes elnökségi tevékenységéért Túrós András. A Migrációs Tagozat mindenirányú és töretlen támogatásáért, példamutató tudományt támogató szeretetteljes gyakorlatáért Végh Zsuzsanna miniszteri biztos — olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oldalán.

Elektronikus verzióban és nyomtatott formában is elérhető a Lánglovagok Egyesület legújabb tűzmegelőzési kiadványa.

A tűz elleni védekezésnél rendkívül fontos, hogy a lehetséges veszélyekkel tisztában legyünk, a megfelelő óvintézkedéseket megtegyük, és ha mégis megtörténik a baj, tudjuk, hogy mit kell cselekedni – ebben segít a Lánglovagok Egyesület a lakások tűzvédelméről megjelent kiadványával.

A közhasznú szervezet sorra vette a lakásokban leginkább előforduló veszélyeket. A 16 oldalas brossúrában így egyebek között helyet kaptak az elektromos berendezések, a gázkészülékek, a dohányzás és a nyílt láng. A kiadvány foglalkozik a tárolási szabályokkal, a vagyonvédelmi rácsokkal, egyúttal segítséget ad a megfelelő hordozható tűzoltó készülék, füstérzékelő és szén-monoxid vészjelző kiválasztásához, készenlétbe állításához.

Ha mégis tűz üt ki, az összeállításból megtudható, hogy a segélykérésnél milyen információkat kell közölni, mire kell vigyáznia annak, aki a tűz oltását megkezdi még a tűzoltók kiérkezése előtt, valamint hogyan lehet felkészülni előre a menekülésre.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint a Lánglovagok Egyesületnek felajánlott adó egy százalékából háromezer nyomtatott példány készült. A kiadvány közös képviselőkön keresztül, illetőleg az egyesület önkénteseinek segítségével közvetlenül jut el elsősorban a társasházakban élőkhöz.

Az elektronikus verzió szabadon letölthető, terjeszthető.

Országszerte csaknem 25 ezer első világháborús hadisír újult meg és 180 emlékmű létesült az elmúlt években – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Kovács Vilmos felidézte: az első világháborúban részt vevő több mint hárommillió magyar katona közül több mint hatszázezren haltak hősi halált. Erről hosszú évtizedekig nem beszéltek, így egy “társadalmi adósság” gyűlt fel, amelyet törleszteni kell – emelte ki. Az első világháborús veszteségek feldolgozása 2012-ben indult. A Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult kétmilliárd forintos támogatással – ismertette. Hozzátette: számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román, szerb katonák nyugszanak. Ez példaértékű Európában – közölte. Ez a fajta tisztelet – hangsúlyozta – minden katonát megillet, hiszen a “halott katona többé nem ellenség”.

Kovács köszönetet mondott valamennyi érintett temetőfenntartó önkormányzatnak, egyháznak, a munkálatokban részt vevő honvédségi szerveknek.

Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az idő nem kímélte a hősi temetőket, szükséges volt, hogy a hősök sírhelyei megújuljanak. Az elhangzottakra, a társadalmi adósságra utalva hozzátette: “az adósságot sikerült törleszteni”. Kiemelte: a magyar kormány az elmúlt években soha nem látott erőket és erőforrásokat mozgósított azért, hogy a jövő magyar nemzedéke számára megőrizhesse, továbbörökíthesse katonai nemzedékünk emlékét.

Magyarország első világháborús veszteségeinek feldolgozásáról, a hadisírok és emlékművek felújításáról Véres csaták után látnak édes álmot címmel filmet készített a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., ezt csütörtökön mutatták be a Stefánia Palotában.

Kulcsár Gábor, a nonprofit kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: egy háború sosem ér véget egy békemegállapodással, egy fegyverszünettel. Akkor ér véget, amikor az utolsó hősi halottat eltemették. Több ezren vannak, akik nem kerülhettek végső nyughelyre. A Magyarországon található hadisírok felújítására kiírt kormányrendelet egy lépéssel közelebb vitt az első világháború lezárásához – közölte.

A rendezvényen valamennyi felszólaló köszönetet mondott minden közreműködőnek, kiemelten a hadtörténeti intézet munkatársainak, s a film valamennyi készítőjének.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában felidézték: a kormány 2016 határozatban rendelte el a Magyarországon fellelhető első világháborús hadisírok rendbehozatalát, amelyhez 2 milliárd forintos forrást biztosított. A honvédelmi miniszter két körben írt ki pályázatot települési önkormányzatok és temetőket fenntartó egyházak részére.

Az eltelt csaknem négy évben 308 pályázat kapott anyagi forrást az első világháborúhoz köthető épített örökség megújítására. Ennek keretében összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, hét emlékpark, hat művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg – áll az összegzésben.

Együttműködési keretmegállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) és az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A dokumentumot szerdán írta alá Szabó István honvédelmi államtitkár, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka és Túrós András, az OPSZ elnöke Budapesten. Elhangzott, az együttműködés célja a honvédelem ügye társadalmi támogatottságának növelése, a katonai pálya, azon belül is kiemelten az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony népszerűsítésének növelése, a honvédelmi toborzás hatékonyságának fejlesztése.

Szabó hangsúlyozta: az elmúlt nyolc-tíz évben jelentős fejlesztések voltak a honvédségnél, ezek egyik pillére az önkéntes tartalékos rendszer.

Van mire büszkének lenni – jelentette ki az államtitkár, aki elmondta: már több mint kilencezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek. Közölte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb alapvetése, hogy a honvédelem össznemzeti ügy, össztársadalmi feladat, és kiemelten foglalkoznak azzal, hogy ehhez szövetségeseket keressenek. Már számos oktatási intézménnyel, civil és társadalmi szervezettel írtak alá megállapodást, hogy közelebb vigyék az állampolgárokhoz a honvédelem ügyét.

Felidézte: a honvédség és a polgárőrség együttműködése hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az illegális migráció elleni küzdelemben nemcsak a katonák segítik a rendőrök munkáját, hanem a polgárőrök is.

Az OPSZ elnöke azt mondta: a polgárőrség a legnagyobb speciális civil szervezet, amely közbiztonsági, bűnmegelőzési tevékenységet végezhet közterületen vagy a határ közelében.

Az OPSZ elnöke az együttműködés elemei közül elsőként a 63 ezer polgárőr honvédelmi nevelését és felkészítését emelte ki. Több tucat olyan polgárőr van, aki tartalékos katona is, és együttműködésük intézményesítésével biztosan még többen vállalnak ilyen szolgálatot – mondta. Megemlítette a fiatalok honvédelmi nevelését, jelezve, hogy kétezer ifjú polgárőrük van. Harmadik fontos elemként a határvédelem, az illegális migráció elleni küzdelmet említette, hozzátéve, hogy 87 polgárőr-egyesület mintegy kétezer emberrel jelenleg is segíti a határok védelmét.

Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre – közölte a főügyészség vezetője.

Keresztes Imre azt írta: a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.

A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet” ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el. A volt ügyész és pénzügyőr vádlottak – akik korábban letartóztatásban voltak – az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek – tette hozzá a főügyész.

Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd. A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év – tartalmazza a közlemény.

Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőrököt és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen.

A legmagasabb rangú brit terrorelhárítási vezető szerint nem enyhül a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, ahogy azt az elmúlt hetekben elkövetett több támadás, köztük a dél-londoni Streatham városrészben vasárnap végrehajtott késeléses merénylet is mutatja.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka szerda este közzétett nyilatkozatában közölte: a rendőrség és a biztonsági szolgálatok tudták, hogy a vasárnapi támadás elkövetője, a 20 éves Sudesh Amman – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – komoly kockázatot jelent, és sajnálatos módon bebizonyosodott, hogy a rendőrség helyesen járt el, amikor Ammant megfigyelés alá helyezte.

A rendőrségnek azonban hozzávetőleg további háromezer olyan ember van a radarernyőjén, akik a terrorellenes szolgálatok “érdeklődésére” tarthatnak számot, és hamarosan számos elítélt terrorista is szabadul a börtönből, “így egyszerűen nem tudjuk mindig mindegyiküket figyelni” – fogalmazott a Scotland Yard terrorelhárítási vezetője.

Neil Basu szerint azt, hogy a kockázat nem csökken, jelzi, hogy három hónap alatt három terrorista jellegű késes támadás történt.

A magas rangú rendőrtiszt arra utalt, hogy a vasárnapi támadás előtt egy hónappal, a kelet-angliai Whitemoor börtönben két, iszlamista terrorcselekményekre szőtt összeesküvésért elítélt fogoly a börtönszemélyzet öt tagját késsel megsebesítette – a Scotland Yard a támadást terrorcselekménynek minősítette -, november végén pedig a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében egy iszlamista támadó, Usman Khan két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A londoni Streatham negyedben vasárnap elkövetett késes támadásban Sudesh Amman két embert sebesített meg, egy férfit életveszélyesen, egy nőt kevésbé súlyosan. Egy fiatal nő a rendőri fegyverhasználat nyomán szétrepülő üvegszilánkoktól szenvedett könnyebb sérüléseket.

A két megsebesült nőt már kiengedték a kórházból, és a férfi sérült is túl van az életveszélyen.

A Scotland Yard főparancsnoka, Cressida Dick a londoni városháza rendőrségi és bűnügyi bizottságának szerdai meghallgatásán elmondta: a vasárnapi támadás elkövetője fedett megfigyelés alatt állt, de az ilyen jellegű megfigyelési műveletek soha nem jelentenek “szoros emberfogást”. A londoni rendőrség vezetője is azt mondta: nem lehetséges mindenkit, aki kockázatot jelent, megakadályozni a támadások elkövetésében.

A Scotland Yard tájékoztatása szerint Sudesh Ammant vasárnap attól a pillanattól fogva fegyveres civil ruhás rendőrök követték, hogy aznap délután kilépett az utcára a Stretheam városnegyedben. A rendőrök látták azt is, amint bemegy egy boltba, ahol – mint kiderült – ellopott egy kést, amellyel az üzletből kirohanva két embert megszúrt.

A beszámoló szerint a megfigyelési műveletben résztvevő rendőrök a támadás kezdete után hozzávetőleg hatvan másodperccel agyonlőtték az elkövetőt.

Sudesh Amman és a London hídon elkövetett novemberi támadás tettese, Usman Khan egyaránt terrorcselekményekért ült börtönben, is mindkettőjüket büntetésük felének letöltése után helyezték szabadlábra.

A konzervatív párti brit kormány a héten bejelentette: véget vet annak az eddigi gyakorlatnak, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítéltek is teljes büntetésük letöltése előtt szinte automatikusan szabadlábra kerülhetnek.

A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket.

Miről is szólnak a legutóbbi változások? Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni az előzményekre. A veszélyes anyagok – a legtöbb iparágat érintő – gyors fejlődése, terjedése, illetve a biztonságos kezelés-felhasználás-ártalmatlanítás kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavédelem, környezetvédelem, sőt ezekhez kapcsolódva az egészségügyi területek fórumain. Érthető, hiszen az egészségkárosító, környezetkárosító hatások, különösen a hosszú távú hatások alapos kiismerése alig, esetenként egyáltalán nem tartja a lépést az anyagok felhasználásával, tömeges elterjedésével. Nem véletlen, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2018-2019-es kampánya is a veszélyes anyagokkal, rákkeltő anyagokkal járó kockázok megelőzéséről szólt. Magyarország esetében érdemes még egy szempontot megemlíteni: annyira kevés foglalkozási megbetegedésre, fokozott expozíciós esetre derül fény, hogy az aligha alapoz meg bármilyen vizsgálatot, intézkedést akár a gazdasági szereplők, akár a hatóság oldaláról.

Mindig minden kell?
Nagy horderejű jogalkotói lépés a munkavédelmi törvény idén január elsejétől hatályos azon változása, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás előírja, hogy minden veszélyes anyag esetében (Mvt. 63/A§) expozíciós nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, továbbá az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét és a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét. Ennél is nagyobb fejtörésre adhat okot, hogy a mért adatokat veszélyes anyagonként kell bejegyezni. A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény. A veszélyes anyagok esetében ilyen nyilvántartási kötelezettség nem volt, csupán munkakör szintjén kellett behatárolni az érintett munkavállalókat. A megelőzés szempontjából viszont kedvező változás lehet, hogy már a 2. kategóriájú rákkeltőkre (ezek a még nem bizonyítottan, de feltehetően rákkeltő anyagok) is, mint veszélyes vegyi anyagokra is, ugyanúgy vonatkoznak a nyilvántartási szabályok (Mvt. 63/B§).

Kevésbé érthető viszont, hogy az új szabályozás nem követeli meg, hogy a veszélyes anyagok alkotta veszélyes keverékeket is tartalmazza a nyilvántartás, holott erre volt előírás a jelenlegi szabályozás egyfajta előzményének tekinthető 25/2000-es EüM-SzCsM együttes rendeletben. Veszélyes keveréknek az két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keveréket vagy oldatot nevezzük, amely a fizikai és/vagy egészségi veszélyek miatt veszélyes besorolást kap. Alapvető tapasztalat, hogy a vállalkozások csak annak a kötelezettségnek tesznek eleget, amelyet rájuk ró a jogszabály, e tekintetben nem jellemző a túlteljesítés. Így, ha a jogszabály nem tartalmazza a veszélyes keverékek nyilvántartására vonatkozó kötelezettséget, nagy valószínűséggel nem is fogják azt nyilvántartani. Vagy akár többféle, egymásnak ellentmondó jogalkalmazói gyakorlat alakul ki, ami épp annyira probléma a cégeknek, mint az ellenőrző hatóságnak. És akkor még nem esett szó a munkavállalók, munkahelyi vezetők szintjén megjelenő kockázatról, amit az „akkor most ez veszélyes anyag (keverék!?) vagy sem?” dilemma okozhat.

A megváltozott jogszabály a veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán a következő kérdéseket veti fel.

• Mi számít nyilvántartás köteles veszélyes anyagnak? Ki dönti el, hogy mely (tulajdonságú, veszélyességű, mennyiségű stb.) anyagokra alkalmazandó e kötelezettség? Például egy iroda takarítószereit egyénileg nyilván kell tartani?

• Mit kezdjenek a veszélyes anyagok keverékeivel nyilvántartás szempontjából? És mit kezdjenek a gyakorlatban a keverékekkel, hiszen a nyilvántartás nem öncélú, további döntéseket, cselekvéseket alapoz meg, hogy egy anyag benne van-e, vagy sem?

Szükséges és kötelező intézkedés – szabálytalanul
Ha tovább gondoljuk a veszélyes anyagok munkahelyi jelenlétét és ezzel összefüggésben a fokozott expozíció lehetőségét (ilyenről például abban az esetben beszélünk, amikor a munkavállaló szervezetében határéték feletti mennyiségben van jelen egészégkárosító vegyi anyag), akkor egy másik ide kapcsolódó, és szintén jelentős törvényi változáshoz érkezünk. A munkavédelmi törvény több egymást követő változása érintette a fokozott expozíció kivizsgálásának, bejelentésének kérdését, valamint a vegyi anyagok nyilvántartásának követelményeit. A fokozott expozíció kivizsgálása hosszú időn keresztül az észlelő orvos bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság feladata volt.

A 2019 őszi jogszabályváltozások óta (2020. január 1-től hatályos 27/1996 NM rendelet, 5.§) viszont ez már a munkáltató feladata, és csak a kivizsgálás eredményét kell bejelenteniük a hatóságnak. Ez a megoldás – vélhetően a jogalkotói szándéknak megfelelően – javíthatna a fokozott expozíciós esetek jelentési fegyelmén, közvetetten pedig a segítené a megelőzést. Márpedig a fokozott expozíciós esetek látenciája, aluljelentettsége nehezen vonható kétségbe, elég csak egy pillantást vetni a munkavédelmi hatóság éves összefoglalóira, amelyekben a jelentett fokozott expozíciók száma több évben is 100 eset alatt maradt országosan. Ha meg is valósult egy-egy határérték túllépés, a vétkes vállalkozások inkább próbálták jobb esetben megszűntetni, rosszabb esetben eltussolni a problémát, nyilván jelentés nélkül. E változást követően a kötelező kivizsgálás és a már megtett, sikeres intézkedés „lejelentését” utólag talán „könnyebb szívvel”, a jogkövető magatartás jó érzésével teszik meg az illetékesek.

A fokozott expozíciók kivizsgálását követő bejelentési kötelezettségnek viszont vannak aggályos elemei. Egyrészt adatvédelmi szempontból lehet problémás, másrészt pedig adatkezelés oldaláról vet fel nehézségeket. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény ugyanis se a munkáltatót, se a munkabiztonsági szakembert, se a munkavédelmi képviselőt nem jogosítja fel egészségügyi adatok kezelésére, így a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásáról szóló jogszabályban munkavédelmi törvényben meghatározott kivizsgálási kötelezettség ebben a formában jogszerűen nem teljesíthető.

Hogy miért nem tudják „átlépni” az egészségügyi adatokba való betekintést, az a vizsgálat folyamatából kiderül. A fokozott expozíciót többek között a laborleletek alapján bizonyító biológiai expozíciós mutató (BEM), vagy ambuláns lap, illetve más orvosi egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentumok teszik láthatóvá. Az Mvt. ezen adatok munkáltatói rögzítését, nyilvántartását nem írja elő. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan lehet a munkáltató számára a fokozott expozíciót hitelt érdemlően bizonyítani és arról megfelelően tájékoztatni az érintett munkavállaló leletei nélkül? A konkrét érintett munkavállaló megnevezése nélkül hiába beszélünk leletről, nem lehet a munkakört, az expozíció helyét, lehetőségét behatárolni, vagyis az egészségkárosító hatások megszűntetésére irányuló intézkedés nem lesz célzott, nem lesz hatékony. Ha egyáltalán elkezdődik.

Kérdések
• A fokozott expozíciók kivizsgálása közös szaktevékenység, amelyben rész vesz a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi orvos és adott esetben a munkavédelmi képviselő. Hogyan oldható meg az egészségügyi adatok jogszerű kezelése? Megoldható-e e jelen szabályozás mellett egyáltalán?

• Az expozíció a munkahelyen jelen lévő (fizikai, kémiai, biológiai) tényezők hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri. Ez azt jelenti, hogy a veszélyes anyagok esetén – amennyiben a munkavállalókat védőeszköz óvja – csupán az expozíció lehetőségét, valamilyen szintű kockázatát lehetséges rögzíteni. Ennek dokumentálása nyilván nem önmagában cél (egyébként a kockázatértékelésen belül is megvalósul). Ha megfelelően működik az expozíciós nyilvántartás, akkor nehezítheti a munkavállalók eltérő munkakörök közötti – esetenként ötletszerű és nem feltétlenül az alkalmasságot szem előtt tartó – rotációját. De e vitatható munkaszervezési lépés elkerülésére valóban megoldás egy plusz nyilvántartás? A nyilvántartás lehetővé teheti egy-egy foglalkozási megbetegedés eredetének a visszakövetését, amennyiben hiteles és valós. A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók jelentési aránya, ahogy erre már utaltunk, gyaníthatóan távol áll a realitásoktól. Az új szabályozás képes lehet változtatni ezen?

E kérdések akár jogi (adatvédelmi), akár munkavédelmi szempontú megközelítése adhat valamiféle választ, intézkedésre vonatkozó irányt a jogkövető vállalkozások számára. Ugyanakkor, egyáltalán nem biztos, hogy ezek a válaszok kiállják a másik szakterület próbáját, illetve a válaszokból levezetett intézkedések megfelelnek a hatóság elvárásainak. És persze az sem mellékes, hogy a jogalkotói szándékból mi valósul meg. A kutakodva, találgatva, rosszabb esetben kapkodva meghozott intézkedések előtt érdemes volna beszélni minderről az érintetteknek, úgy a jogalkotói, mint a jogalkalmazói oldalon.

Gedeon András
ALEMONA – Közösség a munkavédelemért
sajtókapcsolati felelős, szóvivő
Telefon: +36 30 232 2262
E-mail: sajto@alemonae.com

Horvátország új pályázatot írt ki többcélú harci repülőgépek beszerzésére, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet – közölte az erre célra létrehozott tárcaközi bizottság.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt gépekre kér végleges ajánlatot. A pályázati kiírás szerint a válaszokat májusig várják, az ajánlatok értékelésének teljes folyamata pedig augusztusban zárul le, miután a tárcaközi bizottság ajánlattal áll elő a kormány felé.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses használt, korszerűsített 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Horvátország 2023-tól a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, s ezt a feladatot valószínűleg Magyarország és Olaszország látja majd el – írta a Jutarnji List című horvát napilap.

A lap arra alapozta állítását, hogy Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter nemrég kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a kormány még idén szerződést írjon alá új harci repülőgépek beszerzéséről. Zágráb egy hónapja írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek vásárlására, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet. Horvátország az elmúlt 13 év alatt nagyon sok pénzt költött el tanulmányokra, elemzésekre és nagyjavításokra – írta a lap, majd hozzátette: új gépek vásárlása azonban a jövő évi költségvetésben sincs előirányozva.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc nagyjavított MiG-21bisz típusú harci repülőgépből és négy MiG-21UM típusú gyakorló gépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászgépeket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A repülőgépek sorozatszámait Ukrajnában átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki élettartamuk lejár.

A lap szerint Horvátországnak már nincs ideje arra, hogy új harci gépeket szerezzen be, mert azok leszállítása 3-4 évig is eltarthat. Mindazonáltal úgy vélték: kérdés, hogy addig minőségi használt harci repülőgépeket vásároljon-e Zágráb, mert azokat is modernizálni kell, be kell tanítani a pilótákat és a műszaki, illetve kiszolgáló személyzetet, valamint új infrastruktúrát kell kialakítani számukra.

Arról, hogy Horvátország a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, Robert Hranj altábornagy (képünkön) beszélt nemrég. Mint mondta, Horvátországnak mint NATO-tagállamnak több lehetőség áll rendelkezésére arra, hogy a többi szövetséges államtól közös megállapodás révén segítséget kérjen. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez nem lesz hosszú távú megoldás.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött. Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses, használt – de korszerűsített – 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Automatikus arcfelismerő rendszerrel ellenőrzik Moszkvában a koronavírus miatt elrendelt elkülönítés betartását – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.

Moszkvában az összes Kínából érkező utas fotóját és elérhetőségét rögzítik. Az érintetteknek ezt követően 14 napig otthon kell tartózkodniuk, ahol orvosok ellenőrizhetik állapotukat és a 10. napon kontrollmintát vesznek tőlük. A kínai állampolgárokat az Interfax beszámolója szerint a rendőrök a lakóhelyük mellett a városi tömegközlekedési eszközökön is ellenőrzik.

Szobjanyin közölte, hogy eddig mintegy 2500 Kínából érkezett embert utasítottak otthoni elkülönítésre Moszkvában. A polgármester beszámolója szerint az arcfelismerő rendszer segítségével megállapították, hogy egy Kínából hazatért, koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált és emiatt kórházba küldött kínai nő lakótársa, akinek karantént írtak elő, megszegte a lakóhely-elhagyási tilalmat.

Az arcfelismerő rendszer segítségével azonosították a kórházba fektetett nő 58 utastársát, sőt, a taxist is, aki a repülőtérről hazaszállította, mi több, összeírták a vele egy házban élő több mint 600 lakót. Az ügynek végül nem lettek következményei, mert kiderült, hogy a laboratóriumi vizsgálat téves eredményre jutott, és a nő mégsem volt fertőzött.

Oroszországban eddig két fertőzöttet találtak, két kínai állampolgárt, akik azonban már gyógyultan távoztak a kórházból. Emellett a Jokohamában veszteglő Diamond Princess üdülőhajó négy orosz utasánál állapítottak meg koronavírusos fertőzést.

Pénteken az oroszországi Brajnszkban leválasztották és elkülönítették a Kijevből Moszvába tartó utasszállító vonat egyik kocsiját, mert annak egyik utasa, egy kínai nő – aki a Moszkva által bevezetett korlátozások miatt egyébként sem léphette volna át az orosz határt – belázasodott. A vasúti kocsin 11 ukrán utas és két utaskísérő, valamint hat orosz, egy üzbég és egy kanadai állampolgár tartózkodott.

A kínai utast a brjanszki járványkórházba vitték – ahol a koronavírus-vizsgálata negatívnak bizonyult – , a többieket pedig a városi kórházba szállították.

Bevezetés

Január 19-én került megrendezésre a német szövetségi kormány és az ENSZ szervezésében a Berlini konferencia, amely Líbia immár évek óta tartó konfliktusára kívánt megoldást találni. A konferencián többek között Olaszország is részt vett, mely a kezdetektől a líbiai helyzet megoldását szorgalmazó országok közé tartozik. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök   hivatalba lépése óta, hogy független, eredményes diplomáciát alakítson ki Líbiával, amelyen keresztül a politikai stabilizációt segítené a konfliktus sújtotta övezetben.

Írásom célja bemutatni, hogy a belpolitikai történések mennyiben befolyásolták Olaszországot azon törekvésében, hogy vezető szerepet töltsön be a líbiai konfliktus párbeszédében. Ennek érdekében bemutatom nagyvonalakban a releváns olasz politikai elit szereplőit a 2018-as tavaszi választásoktól kezdve, a 2019-es kormányválságon át, a jelenlegi kormányig, továbbá az őszi tüntetéssorozatot, az Italeave (Olaszország lehetséges kiválása az EU-ból) lehetőségét, továbbá az aktuális problémákat. Ezt követően megkísérlem nagyvonalakban bemutatni a líbiai történéseket, és az erre reflektáló olasz kormány által hozott lépéseket.

Olasz belpolitika

A 2018 tavaszán megrendezett parlamenti választások eredményeként az 5 Csillag Mozgalom (M5S) és az Olaszok Koalíciójából (az Északi Liga, Forza Italia és az Olaszország Fivérei pártszövetsége) az Északi Liga kapták meg az esélyt a kormányalakításra, amely azonban ténylegesen csak 3 hónappal később történt meg, mert a felek közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak egy közös kormányprogram és miniszteri névsor elfogadásában, amely odáig fajult, hogy a köztársasági elnök, Sergio Mattarella új választások kiírásának lehetőségét jelezte, amennyiben a felek nem állapodnak meg. A július 1-ével megszületett koalíciós kormány végül miniszterelnöknek a pártfüggetlen, de az 5 Csillag Mozgalom által támogatott Giuseppe Contét választották.

(Balról jobbra) Salvini, Conte, Di Maio. Forrás:https://www.repubblica.it/politica/2019/06/10/news/vertice_in_serata_fra_conte_di_maio_e_salvini-228410676/

Mind a jobboldali Ligát mind a magát centristaként pozicionáló, Luigi Di Maio vezette 5 Csillag Mozgalmat populista pártként tartják számon, ugyanis az előbbire a bevándorlásellenesség és az erősen megjelenő euroszkepticizmus, míg utóbbira a berendezkedés-ellenesség (anti-establishment) és az enyhe euroszkepticizmus a jellemző. A pártok közös pontja elsősorban az Európai Unióval szembeni nagyobb térnyerés, az erősebb olasz szuverenitás köti össze, de a kezdetektől látni lehetett, hogy ez nem lesz egy hosszúéletű koalíció. Az erősödő euroszkepticizmussal – leginkább a Brexit hatására- a közvéleményben felmerült az Italeave gondolata, amelyet leginkább Salvini (a Liga vezetője és az olasz kormány belügyminisztere) hangoztatott. A Brexit tárgyalások sikertelensége, és a koalíción belüli feszültségek azonban eltántorították a szereplőket, hogy komolyan figyelembe vegyék Olaszország esetleges kilépését az Unióból. Az alábbi statisztikát érdemes figyelemmel kísérni, amely megmutatja, hogy többek közt az olasz társadalom hogyan értékeli az EU-s tagságot.

Euroszkepticizmus. Forrás:https://eu-awareness.eu/euroscepticism/

 

A nehezen megszületett kormánynak szembe kellett néznie a nagy mértékű államháztartás hiánnyal, és emiatt a fokozódó brüsszeli nyomással. A gazdasági kérdések megosztották a Ligát és az M5S-t, az egyet nem értést mindkét fél beépítette az Európai Parlamenti választások kampányába, amit végül 34%-ban a Liga nyert.

A koalíción belüli (leginkább a Conte-Salvini és Salvini-Di Maio közti) feszültség és nézeteltérés odáig vezetett, hogy Salvini 2019. augusztusában összeférhetetlenségre hivatkozva, egy lehetséges új választások kiírása és a kormányfői pozíció betöltése reményében felbontotta az együttműködést. Kilépését követően azonban nem került sor új parlamenti választásra, ellenben az 5 Csillag Mozgalom a Demokrata Párttal lépett koalícióra. Contét az augusztusi lemondását követően az M5S támogatásával újra megválasztották. Az immár második kormányzati ciklusa 2023-ig, a következő parlamenti választásokig tart hivatalosan.

Az új kormánynak szintén szembe kell néznie az országot sújtó nagymértékű államháztartási hiánnyal. A koalícióban az ezzel kapcsolatos megoldások máris megosztották, az M5S nem volt hajlandó megszavazni a Demokrata Párt által megtervezett költségvetést, mely többek között adóemeléssel tervezte növelni az állami bevételt.

Az augusztusi kormányválságot követően az ősszel már a januári regionális választásokra készültek a szereplők. Salvini ellen a januári Emilia-Romagna tartománybeli választások kapcsán rendezett kampányturnéja során a „” nevezetű civil mozgalom szervezett ellentüntetéseket, nevük a kampányon és a tüntetéseken megjelent embertömegre utal. A tüntetéssorozat novembertől január végégig tartott, a szervezők szerint volt olyan esemény, ahol 30-40 ezer ember is részt vett. A „szardíniák” kritizálták Salvini politikáját, és lehetőség szerint szerették volna kiszorítani a Ligát az egyébként hagyományosan bal oldali Emilia-Romagnaból. A mozgalom végül elérte célját; a Demokrata Párt szerezte meg a többséget, de így is a Liga számít Olaszország legnépszerűbb pártjának.

A “szardíniák” tüntetése. Forrás:https://www.wantedinmilan.com/news/italys-sardines-rise-up-against-far-right.html

Azonban a kormányzati oldalon is jelentkeztek a problémák. Az 5 Csillag Mozgalom pártja a 2018-as választások óta folyamatosan veszít népszerűségéből, ennek hatására 2020 januárjában Luigi Di Maio lemondott a párt vezetői posztjáról. Ezzel együtt kritizálta a Demokrata Pártot, és békés tüntetésre szólította fel a polgárokat a párt tervezett lépései ellen. Tehát kevesebb, mint fél évvel az új kormány beiktatását követően, instabilitás mutatkozik a koalícióban.

A líbiai konfliktus olasz szemszögből

Líbiában a második polgárháború 2014 óta tart; jelenleg két rivális kormány van hatalmon. Az észak-nyugati régiót Fajez Al-Szarradzs miniszterelnök tartja irányítása alatt, akit az Európai Unió és az ENSZ is a törvényes vezetőnek ismeri el. Az észak-keleti régiókat Halífa Haftar tábornok irányítja, aki a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője. Az ő hatalmát a nyugat nem ismeri el, viszont olyan befolyásos országok, mint Oroszország vagy Egyiptom, őt tartják a legerősebb potenciális politikai erőnek. Al-Szarradzs hatalma, hiába a szélesebb körű nemzetközi támogatás, gyengébb, mint Haftaré,  , így a kormánya nem képes a rend, köztük a tengerpartok védelmének fenntartására. Líbia egy 2017-es térkép szerint az alábbiak szerint lett felosztva”:

Líbia: Ki mit kontrollál? Forrás:aljazeera.com

Az elmúlt években Líbia konfliktusa proxyháborúvá vált; számos idegen hatalom csatlakozott különböző ideológiai és gazdasági érdekek védelmének érdekében. Bár Al-Szarradzs adminisztrációját az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati hatalom támogatja, katonailag, gazdaságilag és a diplomáciában elsősorban Törökországra, Katarra és Olaszországra támaszkodik. Haftar eközben Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország, Szaúd-Arábia, Jordánia és Franciaország támogatását élvezi.

A konfliktus a biztonsági kockázatok mellett az olasz állam más szektoraira is hatással van. A világsajtóban kevésbé jelenik meg, de a líbiai szituáció gazdasági nehézségeket is eredményez, ugyanis Líbia még 2017-ben is az olasz gazdaság 5. legnagyobb partnere volt, de az olasz energiaellátását (földgáz-, és olajszállítmányok tekintetében) is a térség nagy része biztosítja Algéria mellett. Az Eni (olasz olaj-, és gázvállalat) is több, mint fél évszázada stabilan jelen van Líbiában, de a cég idén bejelentette, hogy felére kellett csökkentenie az olajtermelését az országban.

A legtöbb hír az illegális migránsok beáramlásáról szól, amit jelentős nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintenek. Olaszországot a középső fölközi-tengeri migrációs útvonal érinti, melyet a tengeri halálozások számai alapján az egyik ként tartanak számon. Az országba érkező illegális bevándorlók száma 2020 első két hónapjában kb. . Ezzel együtt egyre több líbiai nemzetiségű személy vesz részt az illegális határátkelésben, pedig korábban Líbia a migrációs útvonalak tekintetében elsősorban tranzitországnak számított.

Többek között ezen okok miatt szeretné az olasz kormány megoldani a helyzetet. Ennek érdekében évek óta kemény és puha eszközöket is bevetnek. Giuseppe Conte, aki maga a „soft politics” elvét, inkább a diplomáciai megoldást sürgeti, többször is kijelentette, hogy szeretné a líbiai békefolyamat középpontjába visszahozni Olaszországot, elsősorban a bilaterális kapcsolatokra helyezvén a hangsúlyt. Ennek okán 2018 végén megszerezte Donald Trump amerikai elnök jóváhagyását arra, hogy Olaszország legyen az Egyesült Államok elsődleges közvetítője a „mediterrán kihívások” ideje alatt. A 2018 novemberében megrendezett, a háború sújtotta észak-afrikai ország stabilizálására irányuló előtt a kormányfő ellátogatott a líbiai Bengázi városába. A találkozó célja, hogy személyesen beszéljen Haftar tábornokkal, elősegítve a további békés együttműködést.

Az olasz miniszterelnök által szervezett Palermói nemzetközi konferencián a legfőbb cél a líbiai politikai rendezés megvitatása volt. A találkozón többek között részt vettek Tunézia és Egyiptom vezetői is, Ghassan Salamé, az ENSZ rendkívüli líbiai megbízottja, aki biztosította a szervezőket az ENSZ támogatásáról, valamint a rivális és releváns líbiai belpolitikai szereplők. A tárgyalások egyik kulcsfigurájának számító Haftar tábornok megjelenése sokáig bizonytalan volt. A konferencián ismertetésre került az ENSZ legújabb líbiai rendezési terve, amelynek értelmében a 2019-es évben választásokat, illetve azt megelőzve egy, a megbékélést célzó nemzeti konferenciát kell tartani. A konferenciát, annak ellenére, hogy a médiában sikeresnek ítélték meg, sok kritika érte, miszerint nem volt kellőképpen előkészítve, valamint a rendezési tervben kitűzött célok sem teljesültek.

(Balról jobbra) Al-Szarradzs, Conte, Haftar. Forrás:https://aawsat.com/english/home/article/1462071/palermo-conference-libya-ends-no-clear-results

A sikertelenségét az is mutatja, hogy 2019. április 4-én Haftár megtámadta az Al-Szarradzs irányítása alatt lévő Tripoli városát, amely a harcok kiújulását eredményezte. Tripoli offenzívája váratlanul érte a nemzetközi szereplőket. Az olaszok következetesen támogatták addig a líbiai nyugati (és tripoli) székhelyű erőket, főleg azért, mert Tripoli az Olaszországba tartó migránsok elsődleges kiindulópontja és a gazdasági központok székhelye. A fegyveres harcok kiújulásával kapcsolatban Conte Rómában találkozott Al-Szarradzs-dzsal, ahol kijelentette, hogy továbbra is a békés, politikai megoldást támogatja a katonai beavatkozás helyett. Olaszország szerepét a kríziskezelésben az nehezítette, hogy Haftar nem fogadta el az olasz segítséget, hiszen a Conte-kormányzat, sok más nemzetközi szereplő mellett az Al-Szarradzs féle Nemzeti Egységkormányt támogatja. Az olasz kormánynak Franciaországgal is megromlott a viszonya, mivel Macron Haftart támogatja.

A líbiai helyzetre egyelőre nincs megoldás; a feleknek februárban nem sikerült megegyezni a tűzszünetről. Al-Szarradzs a Genfi tárgyalásokon való részvételét a Tripolit érintő rakétatámadások miatt visszavonta.

Konklúzió

Olaszország egyedül nem lesz képes megoldani volt gyarmatának problémáját. Vezető szerepe a jövőben a konfliktus megoldásában csak geopolitikai elhelyezkedése miatt lehetséges, hiszen az olasz kormány által eddig megtett katonai, politikai, diplomáciai lépések nem mondhatók sikeresnek, a válság az Észak-Afrikai országban még mindig jelen van, és hatásait továbbra is érezni lehet az olasz csizma félszigetén. Diplomáciai erejét pedig a fentebb felsoroltak mind-mind gyengítik; az egymást követő kormányok gyengesége, a migrációs válság, gazdasági gyengülése mind-mind korlátozza az olasz politikai döntéshozatal azon képességét, hogy érdemi támogatást nyújtson az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Legnagyobb problémája az instabil kormányokban rejlik; a 2019 őszén beiktatott kormány mandátuma 2023-ig tart, de az elmúlt évtizedek kormányainak példájából okulva, melyeknek átlag élettartama 1,5 év, a bizalom az új kormányban sem nemzeti, sem nemzetközi szinten nincs jelen.

Az elmúlt 5 év migrációs válsága politikailag és gazdaságilag is meggyengítette az országot; az illegális bevándorlók kérdése megosztotta az állampolgárokat és a pártokat egyaránt, és az EU-ból érkezett financiális és humanitárius segítség ellenére is komoly teher volt a kormányzatra nézve. A gazdasági problémák miatt az EU egy esetleges pénzügyi válság bekövetkezésétől tart. Továbbá meg kell említeni, hogy február közepén a koronavírus-járvány elérte az országot, a gyorsan növekvő betegek és a halálos áldozatok száma miatt több tartományban is karantént rendeltek el. Az Olaszországban felbukkanó vírus miatt az Európai Unió több országában is figyelmeztetést adtak ki, a repülőtereken és a vasúti hálózatokon ellenőrzik az utasokat. A járvány okozta ellenőrzések, szállítmánykésleltetések-, és törlések az olasz kereskedelemre is hatással lesz, nem beszélve a turizmusról, amely a GDP 13%-át adja. A Wizz Air a járványra való tekintettel bejelentette, hogy várhatóan április elejéig csökkenti fogja az olaszországi járatok számát.

Az írásomban említett okok miatt nem valószínű, hogy Olaszország a líbiai konfliktus megoldása során egy eredményes vezető szerepet tudna betölteni, de az kétségtelen, hogy mind az Európai Unióban, mind az ENSZ-ben fontos és komoly szereplő, akinek helye van az évek óta tartó krízis dialógusában, ezért a megoldásban továbbra is szükséges az EU-s szereplők kooperációja.

Írta: Ács Nóra

Kihelyezett ülést tartott a kecskeméti SZDRB-n az OGY HRB, ahol bemutatták a részvétel mellett döntő tagok számára a honvédség közelmúltban beszerzett és nagyjavított repülőeszközeit, illetve azok felszerelését.

Nagy érdeklődés kísérte a Falcon 7X repülőgépeket érkezésük óta. Most a sajtó és ellenzéki képviselők (itt Harangozó Tamás, MSZP) is megtekinthették...

...korszerű pilótafülkéjét...

...és a kategóriára jellemző utastér-kialakítást...

...valamint az arra jogosultak minősített felszerelését.

A szállítóflotta 2018-20-as repülései és tervei.

Az A319-esbe modulként szerelhető intenzív betegszállító egység.

Zord

Február 27-én kihelyezett ülést tartott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. Az ülés helyszíne az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis volt, ahol a szolnoki kollégákkal közös statikus bemutatót is berendeztek a házigazdák.

A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésének helyszínét két repülőeszköz között rendezték be. Az egyik az Airbus H145M könnyű helikopter volt.

A másik oldalon egy vegyes fegyverkonfigurációval és célzókonténerrel függesztett JAS39-est láthattak a bizottsági tagok.

*

A NATO hangár előtti zónában az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis statikus bemutatóját lehetett megnézni, a hangár előtere pedig a kecskemétieké volt.  

A cseh Zlin Z-143LSi fülkéjében kevés hagyományos műszer maradt, a repülési és navigációs adatok a pilóták előtti kijelzőkön jeleníthetőek meg.

A zlines közösségnek is megvan a maga felvarrója.

A 101-es oldalszámú AS350 Ecureuilt egy tapasztalt helikoptervezető és fiatal kollégája repülte át Kecskemétre. A típus a H145M-es átképzési programban is szerepet kap.

A bizottsági tagok a honvédség legújabb beszerzésével, az Airbus H145M könnyű helikopterrel ismerkednek. Az ismerkedést a típusra elsőként átképzett pilóták egyike segíti.

A könnyű helikopterek után a közepes kategória elnyűhetetlen képviselője következett. Mi-17-es szállító helikopter és a légi tűzoltáshoz használt, 2500 liter vizet befogadni képes Bambi Bucket tartály.

Ketten a Mi-17-es háromfős személyzetéből.

A szolnoki sort egy Mi-24P harci helikopter és fegyverei zárták.

A gép mellett 20 darab Sz-8KO nem irányított rakéta látható, …

… a gépen pedig az indításukra szolgáló B8V-20-as blokk.

A P változat csöves fegyvere a 30 mm-es ikercsövű gépágyú.

Aki az ülés helyszínén nem nézte meg az ott kiállított Gripent, az a hangár előtt is láthatott egyet, szintén vegyes függesztménnyel.

Dassault Falcon 7X valamint a két pilótából, egy utaskísérőből és a műszakiakból álló személyzete.

A sajtó a két Falcon közül a 606-os oldalszámú gépet nézhette meg – ezúttal belül is.

A pilótafülkében az összes információt négy, színes kijelző jeleníti meg (EASy Flight Deck). A bal oldali és a középső kijelző közötti kisebb, a tartalék műhorizonté. A kijelzőkön a középső pult gömbölyded markolatain lévő kurzorokkal lehet funkciót váltani.

A harmadik ülést (jump seat) az utaskísérő foglalja el, amikor nincs dolga az utastérben,…

… ami így néz ki.

A Falcon 7X három Pratt & Whitney hajtóműve közül csak a középső rendelkezik sugárfordítóval.

Futómű(vek).

A 605-ös Airbus A319-esen mutatták be azt a felszerelést, amellyel biztosítani lehet a sérült, sebesült vagy beteg katonák hazaszállítása (AIREVAC) közbeni ellátást.

A betegek gyors és biztonságos mozgatását és a fedélzetre juttatását a speciális hordággyal és a hozzátartozó egészségügyi eszközökkel felszerelt Ambulift biztosítja.

Az ülések helyére beszerelhető általános szállítómodul, amellyel három fekvő beteget lehet szállítani.

Egy fő intenzív ellátására képes modul, a szintén az ülések helyére beszerelhető intenzív ellátó egység.

Az egészségügyiek képesek a fedélzeten altatni és lélegeztetni a sérültet, olyan eszközeik is vannak, amelyekkel folyamatosan és nagyon pontosan gyógyszereket tudnak adagolni illetve a modulhoz tartozó műszerekkel folyamatosan figyelhetik a sérült élettani paramétereit. Az egészségügyi személyzet létszámát és összetételét mindig a betegek létszáma, illetve az állapotuk súlyossága határozza meg. Ha intenzív beteget kell szállítani, akkor aneszteziológus, intenzív szakorvos az egészségügyi team vezetője.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Megköszönte az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) Vlagyimir Putyin, hogy a tőle kapott információk alapján sikerült merényleteket megakadályozni Szentpéterváron, amelyeket az Iszlám Állam terrorszervezet két követője az újévi ünnepek alatt tervezett végrehajtani.

Putyin az az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtöki moszkvai vezetői kollégiumának évértékelő tanácskozásán beszélt erről.

“Természetesen hálásak vagyunk partnereinknek ezért a támogatásért és a szakmai szolidaritásért a közös veszély elleni harcban. Kétségtelenül viszonozni fogjuk ezt a szívességet” – mondta.

Putyin megelégedését fejezte ki amiatt, hogy pozitívan alakult a terrorizmus elleni harc dinamikája: amíg 2018-ban kilenc “terrorista irányultságú” bűncselekményt követtek el Oroszországban, addig tavaly csak négyet. Amíg két éve 36 ilyen bűncselekményt sikerült megakadályozni, addig 2019-ben 57-et, közülük 34 készülő terrortámadás volt. Méltatta az alvó terrorsejtek és a pénzügyi utánpótlás csatornáinak felszámolását.

Az orosz elnök utasította az FSZB-t hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet az orosz állami szervek és szolgáltatók, a távközlési cégek, a bankok és a nagyvállalatok komputerrendszereinek védelmére. A fontos feladatok között említette meg a kibertámadások felfedezéséért, megelőzéséért és a következmények elhárításáért felelős állami rendszer képességeinek bővítését, valamint azt, hogy a szolgálat szavatolja az 5G, a műholdas kommunikáció, az élvonalbeli tudományos, ipari és katonai technológiák fejlesztésének biztonságát.

Ki nem fejtett statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy a külföldi szakszolgálatok aktivitása nem csökken Oroszországban, és felszólította a kémelhárítást, hogy biztosítsa az orosz “versenyelőnyöket”. Hangsúlyozta, hogy az FSZB-nek meg kell védelmeznie a bűnözői alvilágtól az orosz gazdaság stratégiai ágazatait, valamint a nemzeti fejlesztési projektekbe irányuló anyagi eszközöket, és harcolnia kell a korrupció ellen.

Putyin a tanácskozáson arra utasította az FSZB-t, hogy biztosítsa a nácizmus felett a második világháborúban aratott győzelem 75. évfordulóján megtartandó megemlékezéseket. A történelmi jubileum alkalmából 116 rendezvényt tartanak majd Oroszországban, köztük május 9-én Moszkvában több külföldi állami vezető részvételévek díszszemlét és elnöki fogadást. Este a Vörös téren ünnepi koncert és tűzijáték lesz.