Biztonságpolitika

Az új koronavírus okozta légúti fertőzés megelőzése és a betegség terjedésének megakadályozása érdekében különböző intézkedéseket rendelt el az ügyészségeken Polt Péter legfőbb ügyész – jelentette be a Legfőbb Ügyészség.

Ennek értelmében, ha az ügyészségi alkalmazott vagy hozzátartozója külföldről visszatért, akkor a dolgozónak lehetőség szerint biztosítani kell kétheti időtartamra az otthoni munkavégzést. Ennek hiányában két hétre – jellemzően tíz munkanapra – a dolgozónak szabadságot kell kiadni, vagy lehetővé kell tenni számára a munkahelyen az elkülönített elhelyezést.

A hatvan év feletti, és a krónikus vagy súlyos betegséggel küzdők, továbbá a várandós ügyészségi alkalmazottak esetében az ügyészség biztosítja az otthondolgozást.

A legfőbb ügyész rendelkezése szerint már e hét hétfőtől elmaradnak az ügyészség által szervezett továbbképzési programok, külső továbbképzéseken az ügyészségi dolgozók nem vehetnek részt. A fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek évértékelő értekezleteit sem tartják meg.

Az ügyészség a kormányzati intézkedéseket folyamatosan nyomon követi, és szükség esetén további intézkedéseket tesz a kollégák egészségének megóvása és megőrzése érdekében – áll a közleményben.

Mákszalmából morfintartalmú mákoldatot, kábítószert készített kilenc ember Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Miskolci Törvényszék több év fegyházra ítélte a büntetlen előéletű vádlottakat – közölte a bíróság.

A közlemény szerint 2016 elején az elsőrendű vádlott, egy ukrán állampolgár azzal kereste meg korábbi üzleti partnerét, a harmadrendű vádlottat, hogy szervezze meg Magyarországon a “cola” fantázianevű kábítószer előállítását. Cserébe azt ígérte, hogy elengedi nagy összegű tartozását. A harmadrendű vádlott ezután összeismertette a gyártási folyamatot ismerő másodrendű és a mákszalmát biztosítani tudó elsőrendű vádlottat.

A gyártást 2016 júniusában hárman készítették elő: telephelyet vásároltak, megállapodtak a negyedrendű vádlottal négy tonna mákszalma átadásáról, majd további társaikkal együtt megkezdték a gyártást. A vádlottak a mákszalmából jelentős mennyiségű morfint nyertek ki.

A törvényszék a vádlottakat bűnszervezetben, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt fegyházbüntetésre ítélte. Néhányukra, akik bűnsegédként követték el a cselekményt, 4,5-5 év, az első négy vádlottra pedig 8 év 2 hónaptól 9 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki a bíróság.

A bíróság valamennyi vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet. Az ítélet nem jogerős.

A rendőrség elfogta azt a 30 éves férfit, akinek videoblogjában elsőként jelent meg az a minden alapot nélkülöző híresztelés, hogy az operatív törzs a főváros lezárására készül – közölte a Belügyminisztérium.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának munkatársai azonosították a youtubert és el is fogták J. Levente Szabolcsot. A férfi budapesti lakcímén házkutatást tartottak, és számítástechnikai eszközök mellett 5,64 gramm kábítószergyanús növényi származékokat is lefoglaltak – írták.

A nyomozók a férfit közveszéllyel fenyegetés miatt gyanúsítottként hallgatták ki, a férfi a videó feltöltésének tényét elismerte. A BM tudatta azt is, a férfi harmincéves, középiskolát végzett, egy budapesti hotelben biztonsági őrként dolgozik.

Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra int. Kizárólag a hatóságok iránymutatásait kövessék, hiteles forrásból tájékozódjanak – hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium.

Az új koronavírus-járvány elleni védekezés részeként csütörtöktől a rendőrség újra ellenőrizhet az osztrák és a szlovén határon – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint osztrák viszonylatban Magyarország területére belépni a nemzetközi forgalom számára – bármely ország állampolgárai részéről – Hegyeshalom, Sopron és Rábafüzes közúti határátkelőhelyeken lehet. A magyar és az osztrák állampolgárok a már felsorolt átkelőhelyeken túl igénybe vehetik a határátlépéshez Kópháza, Kőszeg, Bucsu és Szentpéterfa közúti határátkelőhelyeket.

Szlovén viszonylatban Magyarország területére belépni a nemzetközi forgalom számára – bármely ország állampolgárai részéről – Tornyiszentmiklós, Rédics közúti határátkelőhelyeken lehetséges. A magyar és a szlovén állampolgárok a felsorolt átkelőhelyeken túl igénybe vehetik a határátlépéshez Pince közúti határátkelőhelyet.

Nem tudott megállapodni januárban Fehéroroszország és Oroszország a föderációból a köztársaságba szállítandó olaj áráról. Míg Oroszország éveken át belföldi áron szállította nyugati szomszédjának az olajat, ezt idén megtagadta tőle és világpiaci áron kínálja a terméket Fehéroroszországnak. Lukasenka elnök az olajszállítások visszafogása, megdrágulása, valamint a nemrég történt olajszennyezési botránynak köszönhetően egyéb külföldi partnerek után kezdett nézni, mely azonban nem tetszik Putyinnak, hiszen ellentétes a két ország „integrációs” terveivel. A korábban nagy barátságnak örvendő Moszkva-Minszk kapcsolat mosolyszünetet tart? Mi várható a 2005-ben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter által „Európa utolsó diktatúrájának” emlegetett országban? Hatalomban tud maradni az immáron 26 éve elnök Aljakszandr Lukasenka? Cikkem megpróbálja áttekinteni az idei év egyik legfurcsább konfliktusának körülményeit és várható forgatókönyvét.

Fehéroroszország Európa, vagy talán a világ leginkább szovjet-nosztalgikus állama, valószínűleg a legoroszbarátabb közvéleménnyel. Az országot 1992-es függetlenedése óta irányító Lukasenka (1994-től Fehéroroszország első elnöke) egy klasszikus szovjet típusú gazdasággá alakította, erőskezű egypártrendszeres politikai rendszerrel. A Lukasenka vezetés tudatosan elnyomta az elmúlt közel 30 évben a nacionalizmust, erősítve a fehérorosz-orosz együvé tartozás gondolatát. Ennek egyik leglátványosabb megnyilvánulása volt, mikor is az 1991-es függetlenné váláskor használt, a világháborúból származó fehér-vörös fehérorosz zászlót visszacserélték a szovjet szocialista köztársaságbeli zászlóra, mely kisebb változtatásokkal a mai napig a hivatalos lobogója Belarusznak. A hivatalos indok erre az volt, hogy a második világháború alatt működő fehérorosz, szovjetellenes alakulatok, mint náci kollaboránsok is ezt a zászlót használták. A lobogó hivatalosan is be lett tiltva, azóta is előfordul, hogy tüntetőket ezen szimbólum használatáért visznek el a rendőrök, mely a Lukasenka-ellenes front jelképe lett.

A volt szovjet szocialista köztársaságbeli, a jelenlegi (1995-től) és az 1991-1995-ös címer és zászló (forrás: Новая Европа)

Agnieszka Romaszewska-Guzy, a független, varsói központú fehérorosz médium, a Belsat TV igazgatója így fogalmazott a Foreign Policy-nek: „A fehéroroszok intenzíven oroszosítva lettek az elmúlt, több mint két évtizednyi Lukasenka-uralom alatt. Ma például összes hét fehérorosz nyelvű iskola található (a majdnem 10 milliós lakosságú – a szerk.) az országban, melyből hat a fővárosban, Minszkben lelhető fel, ráadásul ezek közül csak kettő gimnázium”. Ugyanakkor a független fehérorosz Szociogazdasági és Politikai Tudományok Intézetének egy kutatásából az derül ki, hogy a lakosság felénél is kevesebb 46%-a támogatná az Oroszországgal történő egyesülést. Az oroszoknál ugyanezt az elképzelést a még alacsonyabb, 17%-os támogatottság jellemzi a moszkvai központú Orosz Közvéleménykutató Központ kutatása szerint.

Abszurdnak is tűnhet a gondolat, azonban a valós politikai realitás mögötte hatalmas. Tavaly tartották az uniós szerződés 20. évfordulóját, melyben Fehéroroszország és nála jóval nagyobb szomszédja megállapodtak, hogy lehetőségeik szerint igyekeznek előkészíteni az integrációt egymás közt, mely hosszútávon a két ország egy föderációt alkotásához vezethet. De mégis mi haszna származik ebből Lukasenkának? Jelenleg nem sok. Amikor a két ország 1999-ben megkötötte a két ország a szerződést, az Oroszországi Föderációt még Borisz Jelcin vezette, aki addigra egy öreg, betegeskedő ember volt. Lukasenka ezzel szemben egy életerős fiatalembernek számított még a politikai életben, aki korábbi üzleti tapasztalatainak köszönhetően „dörzsöltebb” volt, mint legtöbb orosz kollégája. Elképzelése az volt, hogy hiába Fehéroroszország a kisebbik fél, az egyesülés után lehetősége fog nyílni a teljes unió irányításának megkaparintására. Azonban elszámította magát, ugyanis Moszkvában egy még nála is „agyafúrtabb” személy, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin került hatalomba, aki mellett már biztossá vált, hogy Fehéroroszország legfeljebb egy provincia lehet az unióban.  A minden évben megtartott, a szerződés apropóján összehívott ünnepi találkozón legutóbb Maxim Oreshkin, orosz fejlesztési miniszter hökkentette meg Európát, amikor is kijelentette, hogy a két ország közelebb áll a mezőgazdasági, telekommunikációs és vámpolitikai egységesítéséhez, mint valaha.

A találkozó után a bonyolult fehérorosz gyülekezési törvények ellenére csaknem ezren vonultak Minszk utcáira, hogy Fehéroroszországot és függetlenségét éltessék. Piotr Rudkouski, a Fehérorosz Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője szerint „a fehéroroszok döntő többsége ragaszkodik a függetlenséghez, de mivel gyenge a nemzeti identitásuk, az a habitus hamar változhat. A közvélemény Fehéroroszországban főként oroszbarát, ortodox-párti és nyugatellenes” – fogalmaz.

Mit is akarhat tehát Lukasenka? Egy egyesülést Oroszországgal? Papíron az integráció nem a fehérorosz állam beolvasztását jelenti a föderációba (nyilván ugyanakkor egy ilyen típusú megállapodás ezt eredményezné). A teljes autonómiát Oroszországtól? Fehéroroszország 2019-ben jobban teljesített az életszínvonalát tekintve mint valaha – állítja a Világbank „Ease of Doing Business” (az üzleti vállalkozások létrehozásának könnyűségét mérő) indexe. Ebben a listában a kelet-európai állam jobban teljesít mint több Európai Uniós állam: míg Fehéroroszország a 37. helyet foglalta el, az immáron egy évtizede válságoktól tépázott Görögország a 72., de még Magyarország is csak az 53. helyen tartózkodik. Fehéroroszország az utóbbi tíz évben ráadásul komoly modernizációba kezdett a munkapiacán és az elnök javaslatára létrehozták a „fehérorosz Szilikon-völgyet”, ahol immáron több mint 30 ezren dolgoznak és olyan programokat fejlesztettek ki, mint a népszerű kommunikációs app, a Viber, vagy az internetes játék World of Tanks. Egy IT-specialista a hétköznapi kelet-európai béreket megszégyenítő havi 2000 dollárt is tud keresni ha a technológiai pályát választja ma Fehéroroszországban. Magyarul Fehéroroszország többet nem csak egy autoriter ország és különösen nem egy elmaradott régió Oroszországhoz képest. Értelemszerű tehát, hogy a Medvegyev-kormányt váltó technokrata Misusztyin-kormány nemrégiben feltette a kérdést, hogy miért is kéne kedvezményes áron adniuk bármilyen terméket egy országnak, ahol jobban élnek mint az ő régióik döntő többségében?

Február elején Mike Pompeo külügyminiszter közel húsz év után az első magas rangú amerikai politikusként látogatást tett Minszkben. Az amerikai kiemelte: „Washington nem várja el, hogy Minszk döntsön köztük és Moszkva között”, ugyanakkor megállapodtak, hogy újranyitják egymás nagykövetségeit a két országban. Mégis mi történhetett, hogy a tradicionálisan nyugatellenes Fehéroroszország fővárosában egyszer csak megjelent egy amerikai főképviselő? Dmitrij Kozak, az orosz államfői hivatal helyettes vezetője február 7-én jelentette be, hogy Moszkva nem ad kedvezményt Minszknek a szállított olaj árából, mint ahogy ezt tette éveken át. Míg Oroszország éveken át jelentős árengedményeket adott Fehéroroszországnak, addig Minszk piaci áron adta tovább harmadik országoknak a feldolgozott olajterméket, ezzel is pörgetve a gazdaságot. Ennek köszönhetően – nagy örömet okozva ezzel a Kremlnek – a fehérorosz gazdaság teljesen kiszolgáltatottá vált Oroszországnak. Az árvita még tavaly kezdődött, amikor is az orosz fél leállította a kivitelt Fehéroroszország felé, majd a fehérorosz állami energiavállalat, a Belneftekhim felfüggesztette az olajipari termékek Európába történő exportálását. A vita azonban a februári szocsi találkozón mérgesedett el igazán, ahol Kozak is kijelentette, hogy nem kívánnak további árengedményt biztosítani Lukasenka országa számára.

A vita kezdete az úgynevezett orosz „adómanőverrel” kezdődött. Ezen pénzügyi folyamatnak a következtében az elmúlt évek során gyakorlatilag megszűnt Oroszországban a kiviteli vám és megnőtt az ásványianyag-kitermelési adó. A Belneftekhim még januárban közölte, hogy az orosz olaj ára jelenleg 83 %-a a világpiacinak, de az „adómanőver” további áremelkedéshez fog vezetni. A felek próbáltak megoldást találni erre a problémára, azonban nem tudtak megállapodni. Február 1-jén végül a fehérorosz monopóliumellenes szabályozásért és kereskedelemért felelős miniszter úgy döntött, hogy 6,6 %-al megemeli a Druzhba (Barátság) kőolajvezeték tranzitdíját. Mindemellett Lukasenka bejelentette, hogy környezetvédelmi adót vetnek ki az olajtranzitra és 50 %-al megnövelik a csővezeték-tulajdonosok profitadóját. Fehéroroszország bebizonyította Moszkvának, hogy ők is tudnak zsarolni, ha úgy hozza a helyzet. Az orosz Russznyeft csoport azonnal tiltakozni is kezdett Minszk döntése ellen. Mihail Gucirevics, a csoportot vezető üzletember hangsúlyozta, hogy két olyan országban, ahol egységes olajpiacot alkotnak és egységes módon szabják meg az olajárakat nem lehet ilyen döntéseket hozni.

A Druzhba (Barátság) kőolajvezeték (piros) hazánkat is ellátja olajjal (forrás: Wikipédia)

Lukasenka azonban nagyon másképp látja a helyzetet, mint az olajiparral foglalkozó orosz kollégái. Ő a szocsi találkozót „az igazság pillanatának” nevezte. A The Moscow Times írása szerint Vlagyimir Putyin már a találkozó előtt elkezdte „piszkálni” belarusz kollégáját. Az újság beszámolt róla, hogy a találkozó előtt felajánlott Lukasenka számára egy tál zabpelyhet, amit a fehérorosz elnök – tekintve, hogy közismerten az egyik kedvenc étele – el is fogadott, azonban melyet vízben, nem pedig tejben szolgáltak fel neki. Mikor Lukasenka szólt orosz kollégájának, hogy valószínűleg hiba történhetett, hiszen kihagyhatták a tejet a tálból, Putyin erre metaforikus módon pusztán annyit válaszolt, hogy „próbáld ki így, ízleni fog”. A találkozó ugyanakkor nem épp úgy sült el, ahogy Putyin azt tervezhette. Az eseményt követően Lukasenka erős szuverenista retorikába kezdett, mely vélhető módon már az idén nyáron tartandó elnökválasztási kampányának előszele.

Ahogy a gázár nőni fog Fehéroroszország számára, melynek következtében kénytelenek lesznek egyre kevesebb olajat importálni külföldre, valamint hitelhez, sőt akár még az aranytartalékaikhoz is nyúlni, úgy egyre szuverenistább, sőt akár egyre nyugatbarátabb retorika is várható Minszktől. Lukasenka példája ugyanakkor nem egyedi eset. Az elmúlt években tapasztalhattunk hasonlót más, korábban szinte kizárólag az oroszokkal kereskedő posztszovjet államoktól történő felismerést, hogy akár a saját útjukra is léphetnek: ilyen volt Örményország és Kazahsztán is. Mindhárom ország tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is, ugyanakkor kötöttek bilaterális szerződéseket Washingtonnal és Brüsszellel is. Ráadásul Fehéroroszország zsarolási potenciált is felfedezett azóta: egyrészről az oroszok katonai bázisokat működtethetnek az ország területén teljesen ingyen, másfelől Belarusz dönthet úgy, hogy a Druzhba vonal áramlását megfordítja, és Lengyelországból importál azon keresztül, melynek súlyos következményei lennének az orosz gazdaságra nézve, végül pedig minden egyes oroszellenes minszki tüntetésnél mutathatja Lukasenka Putyinnak, hogy „csak óvatosan, ugye nem akarsz egy Kijev 2.0-át?”.

A szuverenista retorika hamar meg is jelent a fehérorosz politikában. Február 14-én Lukasenka egy papírgyár látogatása alkalmával beszédet intézett az ott dolgozó munkások számára, ahol úgy fogalmazott: „ők [Oroszország vezetése – a szerk.] integráció alatt Fehéroroszország bekebelezését értik. Ez nem integráció. Ez beolvasztás. Én sosem egyeznék bele ebben. Mindig is országunk szuverenitásáért és függetlenségéért fogok harcolni. Az első elnökötök, akit egykor megválasztottatok, nem lesz az utolsó is”. Később a fehérorosz elnök egy rádióinterjúban ismét aláhúzta korábbi kijelentését: „Semmi túlzót nem követelünk, pusztán megállapítjuk, hogy Fehéroroszország és Oroszország két különálló ország. Ők elhintették, hogy lehetnénk egy ország. Hogyan lehetnénk mégis egy ország Oroszországgal? Ha már itt tartunk, ennyi erővel Oroszország is lehetne Fehéroroszország része: erről miért nem hallunk?” – fogalmazott Lukasenka.

Лукашенко: Чисто экономические вопросы по интеграции, но по настоящей интеграции, а не так, как плявузгаюць в средствах массовой информации в России. Они понимают интеграцию как поглощение Беларуси Россией. Это не интеграция, а инкорпорация. На это я никогда не пойду pic.twitter.com/EinsDPGxHn

— Дмитрий Смирнов (@dimsmirnov175) February 14, 2020

Mike Pompeo tehát nem véletlenül látogatott Minszkbe. Mint fogalmazott a találkozón, az Egyesült Államok támogatja Fehéroroszország harcát szuverenitása tiszteletben tartásáért, épp ezért versenyképes áron fel is kínálták számukra a lehetőséget, hogy olajat szállítsanak az országba, melyet Minszk megköszönt és kijelentette, hogy megfontolják. Nem ők ugyanakkor az egyetlenek, akik az első szóra Fehéroroszországban teremtek, hogy betöltsék az oroszok által immáron nem monopolizált piacot. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán és Lengyelország mind kifejezték az igényüket az USA mellett, hogy szívesen szállítanának olajat Fehéroroszország számára. Mindeközben pedig Lukasenka kisebb támadásokat is intéz, melyekkel folyamatosan figyelmezteti Oroszországot, hogy komolyan gondolta amiket mondott. Ilyen esemény volt legutóbb, amikor a Belavia fehérorosz légitársaság müncheni gépe január 24-én Lengyelország fölé ért, hirtelen visszafordult, majd a határmenti Hrodna településen leszállt, ahol a belarusz rendőrség eltávolított két főt. A két letartóztatott személy egy fehérorosz cukorgyár társvezetői voltak, akik egy oroszországi „shell company-n” („kiürített társaság”, kevés forrással rendelkező, könnyen felvásárolható társaság) keresztül rengeteg pénzt kerestek mindkét országban. A két férfinek ráadásul kiterjedt kapcsolati hálója van az oroszországi politikai elittel, melyből következtethetünk az akció politikai üzenetére is. Kamil Klysinski, a varsói központú Kelet-Európai Tanulmányi Központ elemzője úgy fogalmazott az RFE/RL-nek, hogy „Lukasenka ezzel üzenni akart a gyanús, orosz politikai befolyással rendelkező fehéroroszországi ügyletek vezetőinek, hogy >>mostantól semmi ilyesmi nem lesz elfogadható, tartanotok kell magatokat a minszki szabályokhoz<<”. A fehérorosz igazságügyi minisztérium emellett bejelentette azt is, hogy megváltoztatja az ország a címerét is, mely nem változott jelentősen Fehéroroszország függetlenné választása óta és még mindig a szovjet mintát követi. A módosítások között szerepel az embléma – mivel a heraldikai szabályok értelmében nem minősül címernek, ugyanis kerek – felső részén lévő ötágú vörös csillag kevésbé lesz hangsúlyos, valamint a központi elemnek minősülő földgömb előreláthatóan már nem Oroszországot, hanem Nyugat-Európát fogja mutatni (mely erős üzenet Moszkva számára).

Fehéroroszország jelenlegi és tervezett új emblémája, immáron Nyugat-Európával, nem Oroszországgal a glóbuszon (forrás: Radio Free Europe/ Radio Liberty)

Mi a garancia mindarra amit Lukasenka mond? Nem sok. A politikus „vén rókának” minősül Európában, aki mindig is a hintapolitikára törekedett. Jelen pillanatban is erre törekszik, azonban a mostani helyzet egy kicsit erőteljesebb és szokatlanabb neki. Erről tanúskodnak azon, akár „hisztérikusnak” nevezhető kijelentései is, mint hogy ha nem kapnak elég olajat az oroszoktól „megcsapolják” a Druzhbát, mely nem csak az orosz gazdaságot érintené tragikusan, hanem minden másikat is, ami ugyanazt a vonalat használja, így többek közt Magyarországot is. Természetesen fenyegetése hatott Moszkvára, Putyin nemrégiben kártérítést ígért neki. A pénz jól fog jönni Lukasenkóéknak, ugyanis a megszokott két millió tonna olaj helyett eddig az évben összesen félmillió tonna érkezett meg. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy Oroszország továbbra is tartozik Fehéroroszországnak a tavaszi-nyári szennyezett kőolaj-szállítások miatti kártérítéssel, mely károkat okozott többek közt fehérorosz finomítókban is.

Már csak egy kérdés maradt. Mit akar elérni Vlagyimir Putyin? Az orosz elnök alkotmányos értelemben utolsó periódusában van és mandátuma lejár 2024-ben. Mint tudjuk, ez az orosz elnököt azonban soha nem riasztotta el, legutóbbi két hivatali idejét is egy különleges alkotmányos manőverrel tölthette csak be. A következő terve, hogy továbbra is hatalomban tudjon maradni feltehetően az volt, hogy addigra úgyis egyesül egy föderációvá Oroszország és Fehéroroszország és majd mint egy teljesen új ország új alkotmányának értelmében első elnökként kerülhet hatalomra. Ezen terve azonban egyre halványodik. Épp emiatt nem zárja ki a katonai agresszió lehetőségét sem orosz oldalról Alekszij Danyilov, Ukrajna Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanácsának elnöke: „ha ma Oroszország nem tud megoldani úgymond diplomáciailag, akkor tapasztalataink szerint nem valószínűtlen az invázió lehetősége sem”.

A fehérorosz gazdaság már jelentős veszteséget produkál: az ország bruttó hazai összterméke pusztán 1,2%-os növekedésben van, mely 1,9%-al kevesebb mint tavaly ilyenkor. Míg a kormány 2,8%-os növekedést képzelt el 2020-ra, addig a Fehérorosz Nemzeti Bank már csak 1,9%-ot tudott elképzelni, az IMF pedig csak egy még szerényebb 0,5-1%-ot  (ráadásul mindez még a koronavírus európai kitörése és annak gazdasági következményei előtt történt). Azonban Oroszország sem járt jól a bilaterális gazdasági konfliktussal: a rubel-dollár árfolyam 73,47-ről felment 83,77-re. Emellett nemrégiben az Európai Unió meghosszabbította a szankciókat, melyeket még 2006-ban rendelt el az autoriter Fehéroroszországgal szemben. A szankció magába foglal egy általános fegyverembargót és négy fehérorosz utazási tilalmát az EU területére, akik részben felelősek két politikus (Jurij Zakaranka és Viktor Hancsar), egy üzletember (Anatol Kraszuszki) és egy újságíró (Dmitrij Zavadszki) eltűnéséért 1999-2000-ben.

Minszk, 2020. február 1.
Mike Pompeo amerikai külügyminisztert (j) fogadja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Minszkben 2020. február 1-jén.
MTI/EPA/BELTA/Nyikolaj Petrov

A fehérorosz-európai kapcsolatok legalább olyan problematikusak, mint az oroszokkal valók. Az Európai Unió támogatná Fehéroroszország szuverenitásának tiszteletben tartását, ugyanakkor szerződéses elveivel ellentétes egy antidemokratikus rendszer támogatása, még úgy is, hogy adott esetben egy annexió ellen küzdenek. A brüsszeli központú Európai Reform Központjának nemrég kiadott publikációja is ezt tárgyalja, melynek a sokat sejtető „Eljött az idő, hogy újratárgyaljuk az EU-Fehéroroszország kapcsolatokat?” címet adták. Az Egyesült Államok is sokat kritizálta az országot Lukasenka 1994-es elnöki hatalomba lépése óta. A tengeren túli hatalmat aggasztja a szabad sajtó megszüntetése, valamint az ellenzéki újságírók bebörtönzése is, mely miatt több szankciót is bevezetett az ország ellen. Minszk erre válaszul kiutasította az amerikai nagykövetet, így Washington helyi képviselete egészen az idei évi megállapodásig ügyvivői státuszban működött pusztán.

Politikát vált-e tehát Fehéroroszország vagy csak visszatér Lukasenka még egyszer az egykoron működött hintapolitikára? A globális koronavírus járvány által okozott különleges európai rendben és gazdasági helyzetben ezek a kérdések még nehezebben megválaszolhatók, azonban enélkül is kétesek. Minszk mindig is különutasnak számított a világpolitikában és várhatóan ez is fog megmaradni iránynak. Azonban hogy Minszknek ehhez milyen gazdasági és politikai döntéseket kell majd meghoznia még egy ideig kérdéses lesz.

Nemzetközi információk alapján az elmúlt időszakban több olyan külföldi eset fordult elő, amikor ismeretlen kiberbűnözők a koronavírusra hivatkozva próbáltak bankkártya- vagy bankszámla-adatokat, illetve az ahhoz tartozó különböző azonosítókat megszerezni.

A jegybank tájékoztatása szerint előfordulhat, hogy a csaló elektronikus leveleket hivatalosnak látszó, akár külföldi székhelyű egészségügyi intézmények nevében küldik ki. Nem zárható ki az sem, hogy a levelekhez olyan csatolmányok is kapcsolódnak, amelyek megnyitása kémprogramokat, esetleg zsarolóvírusokat telepít az adott ügyfél számítógépére, mobiltelefonjára.

Az MNB felidézte, hogy az ilyen típusú üzenetekre az elmúlt napokban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is felhívta a közvélemény figyelmét. Nemzetközi kiberbiztonsági cégek pedig a koronavírussal kapcsolatos megtévesztő adathalász honlapokat, elektronikus leveleket a leginkább fenyegető online biztonsági kockázatnak nevezték. Január óta több száz olyan, a koronavírushoz kötődő, megtévesztésként a járványról egyébként hitelesnek tűnő információkat is közlő weboldal jött létre világszerte, amelyet az internetbiztonsági szakértők kártékonynak vagy gyanúsnak minősítettek.

Rendkívül súlyos kockázatnak teszik ki magukat azok, akik a csaló elektronikus levelekre válaszként, vagy a megtévesztő honlapokon megadják bizalmas banki adataikat, a megszerzett azonosítók révén a kiberbűnözők pénzt emelhetnek le bankszámlájukról – emelte ki a jegybank.

A közlemény szerint célszerű az ilyen típusú levelek feladóját, valamint a problémásnak tűnő honlapok üzemeltetőjét előzetesen alaposan ellenőrizni. Gyanú esetén nem szabad megnyitni a csatolmányokat, linkeket, hanem azonnal törölni kell, megszakítani a kapcsolatot.

Az MNB kiemelte: soha senkinek nem javasolt megadni elektronikus üzenetben a bizalmas banki adatokat. Ezeket hivatalos vagy piaci intézmények, egyebek között a magyarországi bankok és az MNB sem kéri el soha elektronikus levélben. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerű azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.

Az amerikai hadsereg Irán támogatását élvező öt iraki milícia állásaira mért csapásokat – jelentette be csütörtök este az amerikai védelmi minisztérium.

A tárca közlése szerint az amerikai hadsereg a milíciák fegyverraktárait bombázta. Mint a Pentagon közleménye fogalmazott: “az Egyesült Államok védelmi jellegű, célzott csapásmérést hajtott végre a Kataib Hezbollah állásai ellen több helyütt Irakban”. A Kataib Hezbollah egy iraki síita félkatonai csoport, amelyet Teherán támogat, s az az Abu Mahdi al-Muhandisz alapította, aki január elején vesztette életét abban az amerikai dróntámadásban, amelyet az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni tábornok ellen hajtottak végre.

A Pentagon szerint a Kataib Hezbollah elleni csapásmérések “arányosak voltak”, és válaszként szolgáltak arra a szerdai rakétatámadás-sorozatra, amelyet a milicisták a Bagdadtól mintegy húsz kilométernyire északra fekvő Tadzsi támaszpont ellen intéztek. A támaszponton amerikai katonák is szolgálatot teljesítenek, s a támadásban két amerikai és egy brit katona vesztette életét.

Közleményében az amerikai védelmi minisztérium egyúttal hangsúlyozta: “ezeknek a terrorista csoportoknak fel kell hagyniuk az amerikai és a koalíciós erők elleni támadásaikkal, ellenkező esetben számolniuk kell a következményekkel az általunk megválasztott helyen és időben”.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön – még a csapásmérések előtt – azt közölte újságírókkal, hogy Donald Trump felhatalmazást adott a szerdai rakétatámadásokra adandó válaszlépésekre. A miniszter akkor még konkrét lépésekről nem kívánt beszélni. Mint fogalmazott: “nem fogom megtáviratozni az Egyesült Államok válaszlépéseit”.

Kiutasítottak Magyarországról és az Európai Unió területéről két iráni egyetemistát, akik a koronavírus miatt elrendelt kórházi karantént elhagyták – közölte a Belügyminisztérium (BM).

Közleményükben azt írták: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Magyarország államhatáráig toloncolta ki a két iráni állampolgárságú, Magyarországon hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemistát. A két férfi a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Telephelyén a részükre karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, az utasításaiknak nem tettek eleget.

A kiutasítás végrehajtását annak feltételeinek megteremtéséig felfüggesztették, az érintettek részére kötelező tartózkodási helyet jelöltek ki. A két 23 éves férfivel szemben egyidejűleg három év Magyarországra történő beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

Az egyetemisták ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság járványügyi szabályszegés vétség elkövetése miatt tovább folytatja az eljárást, amely távollévő terheltekkel szemben is befejezhető – áll a BM közleményében.

Tavaly 2,7 százalékkal 60,174 milliárd forintra nőtt az Erste Bank adózott eredménye, javult a pénzintézet eredményessége, és a hitelkihelyezések is jelentős mértékben bővültek – mondta Jelasity Radován elnök-vezérigazgató.

A nemzetközi könyvviteli szabályok szerint (IFRS) készített beszámoló alapján a 7,3 százalékkal bővülő működési bevétel majdnem elérte a 149 milliárd forintot. A 2019-es működési kiadás 70,5 milliárd forint, csekélyebb mértékű, 4,1 százalékos emelkedés. A működési bevétel 10,4 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, míg a költség/bevétel arány 48,8 százalékról 47,4 százalékra mérséklődött egy év alatt.

A magyarországi Erste-csoport tavaly év végén több mint háromezer milliárd forint lakossági vagyont (befektetést és betétet) kezelt, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jelentősen bővült a lakossági hitelezés. Az új kihelyezések értéke 57 százalékkal 280 milliárd forintra, a teljesítő lakossági hitelállomány 20 százalékkal 826 milliárd forintra nőtt. A nem teljesítő hitelállomány aránya csökkent.

A vállalati hitelállomány az év végére elérte a 756 milliárd forintot, 25,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentős mértékben nőtt a kisvállalkozók részesedése, hitelállományuk 16 százalékos bővüléssel 240 milliárd forintra gyarapodott. A 223 milliárd forintos nagyvállalati és önkormányzati hitelállomány ennél is jelentősebb, 39 százalékos növekedést jelent. A kereskedelmi ingatlanok finanszírozása 25 százalékos növekedéssel 292 milliárd forintra emelkedett.

Az Erste Bank a legjobb évét zárta 2015 óta – fűzte hozzá az adatokhoz Jelasity. Az adózás utáni eredmény annak ellenére nőtt, hogy az eredményt javító egyszeri tételek összege a 2018-as felére, alig hatmilliárd forintra csökkent. A javuló eredményekkel párhuzamosan – tette hozzá – jelentős befektetések is lezárultak. Az informatikai rendszer fejlesztését eredményezte például az azonnali átutalások bevezetése. A társaság vezetője szerint az új rendszerben az első tíz napon elérheti az egymilliót a tranzakciók száma. Összesítésük szerint az eddigi átutalások 42 százalékát 16 óra és 8 óra között, vagyis délutántól reggelig, illetve hétvégén teljesítik. Jelasity üdvözölte, hogy a magyar ügyfelek nyitottabbak más országok felhasználóihoz képest a digitális megoldásokra, hiszen a szolgáltatásokat kiemelkedő arányban érik el netbankon és okostelefonon keresztül.

Az Erste idén a hitelpiac további bővülésére számít, és újabb fejlesztéseket ígér a következő évekre. A hitelezés hamarosan teljesen digitális lehet, és bővülhet a fizetési kérelem ügyfélköre, ha az Erste után más pénzintézetek is bevezetik a szolgáltatást – közölték.

Jogerősen felmentette a Nyíregyházi Törvényszék az a repülőgép-oktatót, akinek a tanítványa vitorlázógépével lezuhant és meghalt 2017 májusában Nyíregyházán – közölte a törvényszék sajtószóvivője.

Resán Dalma közleményében azt írta, az első fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság 2018. október 18-án felmentette a légi közlekedés veszélyeztetésének vétsége alól a vádlottat, de az ügyész az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be.

A tényállás szerint az oktató tanítványa 2017. május 20-án négyszer szállt fel vitorlázó repülőgépével. A negyedik alkalommal a férfi gépe a megfelelő légáramlatok keresése közben veszített magasságából, süllyedni, majd zuhanni kezdett, 100-120 méteres magasságból több fának és egy épület falának ütközött. A pilóta a helyszínen meghalt.

A bíróság megállapította, a vádlott eleget tett oktatói kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok alapján, tanítványát a repülés előtt megfelelően eligazította, valamint minden egyes felszállás előtt és leszállás után konzultált vele – ismertette a sajtószóvivő.

Resán megjegyezte, az oktató nem követett el mulasztást a vádbeli repülés segítése, felügyelete alatt sem, illetve nem volt abban a helyzetben, hogy megakadályozza a tragikus kimenetelű repülési manővereket.

Teljes fertőtlenítést vezet be a MÁV a vasúti és HÉV-szerelvényeken a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként — írja a Magyar-Logisztika.hu.

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: úgynevezett záró fertőtlenítést fognak végezni a szerelvényeken, amely baktérium-, vírus- és gombaellenes fertőtlenítést jelent, és amely után minden kórokozó elpusztul a járműveken. Mától a legnagyobb forgalmú – vagyis elsősorban a budapesti elővárosi közlekedésben érintett – járműveken kezdik a teljes fertőtlenítést, de az kiterjed a HÉV-ekre és az alacsonyabb forgalmú vonalak járműveire is. Az intézkedés több száz járművet érint, és a tervek szerint jövő hét végére már folyamatos lesz a járművek ilyen típusú fertőtlenítése.

Pintér Sándor belügyminiszternek nincsenek tünetei, de nála is elkezdődtek a koronavírussal kapcsolatos járványügyi vizsgálatok – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A marokkói média szombati közlése szerint pozitív lett a koronavírustesztje Abdelkader Amara marokkói miniszternek, aki a héten Magyarországon járt, és mások mellett találkozott Pintérrel is. A Kormányzati Tájékoztatási Központ tudatta: minden magyar állampolgárra egyformán érvényesek a szabályok, ezért Pintér Sándor belügyminiszter esetében is elkezdődtek a járványügyi vizsgálatok.

Hangsúlyozták: Pintérnek nincsenek tünetei. Ennek ellenére az egészségügyi előírásoknak megfelelően az ő esetében is elvégezték a szükséges vizsgálatokat, melyeknek eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatni fogják – tették hozzá.

Több mint 460, az osztrák és szlovén határon Magyarországra belépni kívánó magyar állampolgárt rendeltek hatósági házi karanténba az ideiglenes határellenőrzés csütörtöki visszaállítása óta – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője szombaton az M1 aktuális csatornán.

Gál Kristóf elmondta: 32 681 magyar embert ellenőriztek a határokon, és 427 külföldi állampolgártól tagadták meg a belépést.

A rendőrök a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként csütörtök óta ellenőrzik az osztrák és szlovén határon át érkezőket. A belépni kívánókat kikérdezik, a fertőzött területről érkező külföldieket nem engedik be Magyarországra, a fertőzött területről érkező magyarokat pedig egészségügyi vizsgálat után, az eredménytől függően kórházba viszik vagy hatósági házi karanténba rendelik – idézte fel.

A szóvivő ismertette, hogy a házi karanténban lévők nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, nem fogadhatnak vendégeket, táblát kell kirakniuk az ajtóra, senkivel sem érintkezhetnek, ellátásukat pedig – ha nincs családi, baráti segítség – az önkormányzatnak kell megoldania.

Rendkívüli ítélkezési szünet lépett életbe a bíróságokon a koronavírus-fertőzés miatt – közölte az Országos Bírósági Hivatal.

Mint írták, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára a kormány rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, amely március 15-én lép hatályba.

Az általános iskolák, óvodák és bölcsődék megváltozott működésére tekintettel a 14 év alatti gyermeket nevelő bírósági dolgozók – a távmunkával összefüggő további intézkedésig – mentesülhetnek a munkavégzési kötelezettségek alól.

Az ügyfelek a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggésben további információkat a bíróságok központi honlapján (www.birosag.hu), valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek honlapján kaphatnak – tudatta az OBH.

Szünetel a személyes ügyfélfogadás az ország valamennyi ügyészségén – olvasható az ügyészségi honlapon.

A pénteken publikált közlemény szerint a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzetre figyelemmel péntektől a személyes félfogadás valamennyi ügyészségen határozatlan időre szünetel.

Beadványok benyújtására továbbra is van lehetőség postai úton vagy az ügyészségeknél elhelyezett gyűjtőládában, továbbá az elektronikus kapcsolattartási rendszeren keresztül ügyfélkapus regisztrációval.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendelkezés az idézésekre nem vonatkozik, az idézésben megjelölt helyen és időben a megjelenés továbbra is – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – kötelező.

Közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt négy nyomozást folytat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) kiberbűnözés elleni főosztálya olyan internetes cikkek írói és terjesztői ellen, akik a koronavírussal kapcsolatban a köznyugalom megzavarására alkalmas módon álhíreket tettek közzé.

A KR NNI pénteken a rendőrség honlapján három esetről beszámolva azt írta, hogy egy 30 éves férfit és egy 44 éves nőt februárban gyanúsítottként hallgattak ki, mert egy cikkben azt terjesztették, hogy januárban többen megfertőződtek Magyarországon. Egy 32 éves férfi szintén valótlan állításokat tett közzé az interneten a koronavírussal kapcsolatban, őt a rendőrök szerdán fogták el, gyanúsítottként hallgatták ki, otthonában pedig házkutatást tartottak és informatikai eszközöket foglaltak le.

Az álhírekre jellemző volt a kattintásvadász címadás a hirdetési bevétel reményében – tették hozzá. A közlemény szerint a KR NNI a vírus magyarországi megjelenését követően folyamatosan monitorozza a fertőzéssel kapcsolatos, interneten megjelenő tartalmat.

Álhír Budapest tervezett lezárása a koronavírus miatt, a főváros karanténba helyezésének kérdése nem volt napirenden az operatív törzs ülésein – közölte a Belügyminisztérium egy a közösségi médiában terjedő információra reagálva.

A rendőrség kutatja az álhír elsődleges forrását – tették hozzá. Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra inti a lakosságot, az emberektől azt kérik, hogy a hatóságok iránymutatásait kövessék, és hiteles forrásból tájékozódjanak.

A tárgyalások elhalasztása várható a legtöbb ügyben. Amit muszáj megtartani, mint pl a letartóztatási ülések, ott távmeghallgatást fognak tartani a bíróságok — olvasható a birosagok.hu-n.

Lehetőség szerint távmeghallgatással kell megtartani a tárgyalásokat a hazai bíróságokon az OBH által kiadott tárgyalótermi protokoll szerint.

A kitűzött tárgyalások megtartásáról minden esetben egyedi döntést hoz a bíróság attól függően, hogy megoldható-e az adott tárgyalóteremben a résztvevők elhelyezése egymástól két méter távolságra. A tárgyalás megtartása szempontjából döntő jelentősége van annak is, hogy a megelőző 14 napban az ügyben érintett személy járt-e fertőzéssel érintett területen. A tárgyalások kezdetén a bíró szóban tájékozódik és tájékoztatást ad annak megállapítása érdekében, hogy ne legyen jelen potenciálisan fertőzött személy.

Amennyiben felmerül annak valószínűsége, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik, a tárgyalást a bíróság félbeszakíthatja, az érintett személyt a bíróság elkülönített helyiségébe irányítja és azonnal értesíti az illetékes hatóságot. A tárgyalóteremben tartózkodó személyek adatait és elérhetőségeit a bíróság ilyen esetekben regisztrálja és eljuttatja az illetékes szervhez.

A fertőzöttség gyanújának megállapítására az OBH a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) Eljárásrendjében foglaltakat tekinti irányadónak.

Az új koronavírus közösségi terjedésével érintett területek folyamatosan frissülő listája az NNK honlapján (https://www.nnk.gov.hu/) érhető el.

A Magyar Honvédség rendészei is segítik egyes autópályákon a rendőrök munkáját a koronavírus miatti rendfenntartásban – nyilatkozta Bartha László, a Magyar Honvédség rendészeti központjának törzsfőnöke.

Mint az ezredes elmondta: a külföldi gépjárművek Magyarországon csak a kijelölt útvonalakon haladhatnak és csak a kijelölt pihenőhelyeken tartózkodhatnak. Ennek ellenőrzésében segítik a rendőrök munkáját a katonai rendészek.

Emellett a tájékoztatásban, segítségnyújtásban is közreműködnek a katonák. A katonai rendészek szombaton 0 órától az M1-es, M7-es, M3-as, és az M5-ös autópályákon és öt pihenőhelyen látják el feladatukat a nap 24 órájában – ismertette Bartha.

Több mint 460, az osztrák és szlovén határon Magyarországra belépni kívánó magyar állampolgárt rendeltek hatósági házi karanténba az ideiglenes határellenőrzés csütörtöki visszaállítása óta – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf elmondta: 32 681 magyar embert ellenőriztek a határokon, és 427 külföldi állampolgártól tagadták meg a belépést.

A rendőrök a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként csütörtök óta ellenőrzik az osztrák és szlovén határon át érkezőket. A belépni kívánókat kikérdezik, a fertőzött területről érkező külföldieket nem engedik be Magyarországra, a fertőzött területről érkező magyarokat pedig egészségügyi vizsgálat után, az eredménytől függően kórházba viszik vagy hatósági házi karanténba rendelik – idézte fel.

A szóvivő ismertette, hogy a házi karanténban lévők nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, nem fogadhatnak vendégeket, táblát kell kirakniuk az ajtóra, senkivel sem érintkezhetnek, ellátásukat pedig – ha nincs családi, baráti segítség – az önkormányzatnak kell megoldania.