Biztonságpolitika

“A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki” – olvasható a rendeletben.

A kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki. A miniszterelnököt feladatának ellátásában a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti. A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. A kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

Hozzátették: a kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely kora délután jelentette be, hogy rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében.

A legfontosabb intézkedések
Beutazási tilalom lesz Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból, ezekből az országokból senki nem léphet be Magyarországra, kivéve, ha magyarokról van szó. Nekik otthoni karantént rendelnek el két hétre, például sem boltba, sem gyógyszertárba nem mehetnek le; a karanténokról szóló határozatokat a határon megkapják.

A szlovén, osztrák határokon azonnali hatállyal (valójában 24 órán belül) visszaállítják a határellenőrzést; a repülő-, vonat- és buszjáratok fogadását Olaszországból leállítják szerda éjféltől; onnan csak a magyar állampolgárok bejutását biztosítják, de ez minden érintett határszakaszon személyi ellenőrzést jelent. Szankciókkal sújtják a valótlan nyilatkozatokat tevőket, és azokat is, akik megszegik a karantént.
Bezárják az egyetemeket, csütörtöktől, legkésőbb hétfőtől; az egyetemi oktatás csak távoktatásként történhet.

A száz főnél nagyobb beltéri és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvényeket betiltják. Ez a gyárakra, munkahelyekre, éttermekre és bevásárlóközpontokra nem vonatkozik, a szórakozóhelyekre, mozikra és színházakra azonban igen, függetlenül a nézők számától. Zárt kapus meccsek lesznek a futballban is.

Felfüggesztik a Határtalanul programot. Megtiltják az iskoláknak a külföldi kirándulásokat. A diákok nyári kéthetes külföldi nyelvtanfolyamát is egy évvel elhalasztják.

A technikai rendelkezéseket is könnyítik, így például a lejáró okiratokat (például személyik, jogosítványok) nem kell addig megújítani, amíg fennáll a vészhelyzet, azok érvényesek továbbra is.
Gulyás szerint a betegség gyerekeknél nem jellemző, így nem indokolt az iskolák bezárása. Az Európai Unió 28 tagállamából 15 ország döntött az iskolák teljes vagy részleges bezárásáról, de a miniszter szerint mi ahhoz a 13 országhoz tartozunk, amelyek úgy látják, hogy az iskolák bezárására egyelőre nincs ok. Amint gyerekeket is fog érinteni a vírus, újabb intézkedésekről dönthetnek. „Teljesen kizárt”, hogy az egymillió iskolás gyerek ne lépjen ki az utcára Gulyás szerint.

Az intézkedések visszavonásig érvényesek. Ez a helyzet hetekig, hónapokig eltarthat,

Az amerikai diplomácia vezetője “meggondolatlannak” minősítette az ICC döntését, miszerint megkezdődhet az Afganisztánban elkövetett esetleges háborús bűncselekmények kivizsgálása.

Pompeo hangsúlyozta: Washington minden lehetséges lépést meg fog tenni, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat az ICC döntésének esetleges következményeitől. Kifejtette, hogy az amerikai kormányzatnak bizonyítékai vannak arról, hogy szándékosan hamis információkat juttattak el a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. A miniszter azonban nem szolgált további részletekkel.

Pompeo elfogadhatatlannak mondta az afgán földön ismét feléledt erőszakot, és leszögezte, hogy valamennyi félnek abba kell hagynia a katonai készülődést, e helyett a tárgyalásokra kell összpontosítania az erejét. Mint fogalmazott: az amerikai kormányzat továbbra is bizakodik, hogy a tálibok betartják a múlt héten a katari Dohában az Egyesült Államokkal aláírt megállapodást, illetve az abban vállalt kötelezettségeket.

A sajtótájékoztatón a miniszter foglalkozott Iránnal és Kínával is. Iránról szólva leszögezte: Teheránnak tiszteletben kell tartania a nukleáris egyezményben vállalt kötelezettségeit, és bizonyíthatóan igazolnia kell, hogy felhagyott minden korábbi nukleáris tevékenységével. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg kell újítania az Irán elleni nemzetközi fegyverembargót. Kínával kapcsolatban elmondta: az amerikai kormányzat elvárja, hogy Peking tisztességesebben bánjon az amerikai és a nemzetközi média képviselőivel. “Amennyiben a Kínai Kommunista Párt növekvő mértékben megfigyeli, zaklatja a független és világklasszisú újságíróinkat, a kölcsönösség jegyében válaszlépéseket teszünk” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Benkő hozzátette: különösen fontos az együttműködés az olyan új típusú kihívások tekintetében, mint az illegális migráció vagy a hibrid hadviselés.

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében azt írta: Benkő a találkozón elmondta, egyre inkább előtérbe kerülnek az új típusú kihívások. Ezeket napirendre kell tűzni és azonosítani a védelemre gyakorolt hatásukat, csakúgy, mint a tágabb európai uniós politikákkal való összefüggéseiket. A honvédelmi miniszter kifejtette: Magyarország támogatja az EU önálló cselekvőképességét, illetve a partnereivel való együttműködést.

“Tudnunk kell kezelni a szomszédságunkban jelentkező kihívásokat és válságokat” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: elkötelezettek egy olyan “stratégiai iránytű” megalkotásában, amely segíti a biztonsági kihívások közös, európai értelmezését és a közös válaszok kidolgozását. Kiemelte továbbá az Európát körülvevő, instabil régiókra fordított figyelem és segítségnyújtás fontosságát, konkrétan említve a Nyugat-Balkánt és az afrikai kontinenst.

A védelmi miniszterek tárgyaltak a Görögország határain, az illegális migrációs hullám hatására kialakult helyzetről. Benkő a szolidaritásáról biztosította a kialakult helyzetben leginkább súlyosan érintett Görögországot, továbbá Bulgáriát és Ciprust.

A találkozó első munkaülésén Josep Borrell Fontelles az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismertette az európai biztonság és védelempolitikai együttműködés prioritásait. Ezt követően a közös katonai műveletekről, közös képességfejlesztésről, és a partnerségi kapcsolatok kérdéseiről egyeztettek a miniszterek, továbbá aláírták a Közép-Európai Hadosztály Parancsnokság létrehozásáról szóló egyetértési megállapodást is – olvasható a HM közleményében.

Glinski a 80 évvel ezelőtt történt katyni vérengzésről szóló nemzetközi konferencián mondott nyitóbeszédében mondta ezt. Az értekezést a varsói kulturális tárca kötelékében működő Lengyel-Orosz Párbeszédközpont rendezte, valamint a katyni áldozatok hozzátartozóit tömörítő Katyni családok nevű szervezet.

A kormányfőhelyettes utalt arra, hogy a Szovjetunió csak a kelet-európai rendszerváltások idején, 1990-ben ismerte el hivatalosan felelősségét a mészárlásért. “Ezt követően az Orosz Föderáció, vagyis a totalitárius állam jogi, és sajnos egyre jobban szintén eszmei utódja nem szánta el magát a katyni bűntettért felelős személyek megnevezésére és akár jelképes megbüntetésére” – fogalmazott Glinski.

Felidézte: 2004 szeptemberében az orosz katonai főügyészség egy titkosított döntéssel megsemmisítette a katyni mészárlás ügyében folytatott eljárást az elkövetők halála miatt. Az orosz hatóságok úgy találtak, hogy az orosz állami érdek megköveteli a tettesek neveinek titkosítását – jelentette ki a lengyel politikus.

A katyni vérengzést – melyet Lengyelország népirtásnak minősít – vizsgáló Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) évek óta szorgalmazza az összes elkövető megnevezését, nem tartja elegendőnek csak a legmagasabb rangú szovjet vezetők felelősségének említését.

Az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlásban közel 22 ezer lengyel állampolgárt végeztek ki, a vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amely keretében további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak.

1940. március 5-én a Belügyi Népbiztosságot (NKVD) irányító Lavrentyij Berija jegyzékben javasolta Sztálinnak, hogy rendelje el a Lengyelország 1939 szeptemberi szovjet megtámadása után ejtett 14,5 ezer hadifogoly és 7,5 ezer bebörtönzött lengyel értelmiségi agyonlövését. Sztálin még aznap aláírta a dokumentumot, amelyet a kommunista párt politikai bizottsága azon nyomban határozatban továbbított az NKVD-nek.

A likvidálás három fő helyszíneként a Szmolenszk melletti Katynt, a Harkiv melletti Pjatyihatki és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojét jelölték ki. A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is.

1990 óta Lengyelország megkapta Moszkvától a mészárlásra vonatkozó levéltári dokumentumok egy részét, továbbá sem ismert azonban például a foglyok személyi adatait és a kihallgatási jegyzékeket tartalmazó NKVD-dossziék sorsa és tartalma, illetve a feltehetőleg fehérországi tömegsírokban eltemetett több mint 3,7 ezer fogoly névsora.

Milanovic nemrég lépett hivatalba, és az elnökválasztás alatt egyik fő kampányígérete a horvát csapatok visszahívása volt Afganisztánból. Akkor úgy fogalmazott, hogy teljesen értelmetlen misszióról van szó.

Stoltenberg, aki hivatalos látogatásra érkezett a horvát fővárosba, emlékeztetett: az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői szombaton Dohában aláírták azt a békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve tartó afganisztáni polgárháború lezárásában.

“Az út a békéhez hosszú, annak a legjobb módja pedig, hogy a békefolyamatot támogassuk, hogy jelen maradjunk a térségben” – hangsúlyozta.

A NATO-főtitkár előzőleg Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, akivel az aktuális migrációs helyzetet is megvitatta.

Közös sajtóértekezletükön Plenkovic elmondta, világos és határozott álláspont van arról, hogy az illegális migrációt meg kell akadályozni. Szavai szerint Horvátország számára, amelynek van tapasztalata a 2015-ös és 2016-os nagy migrációs hullámmal, fontos megakadályozni, hogy újra hasonló helyzet alakuljon ki. Az Európai Unióval, annak tagállamaival és a NATO-val közösen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne kerüljön sor egy újabb tömeges migrációra – fogalmazott.

Amíg a görög és a bolgár határ “áthatolhatatlan” marad, addig nincs nagy veszély. Horvátország határait hatékonyan védi a rendőrség, de ha kell, a hadsereg is segítséget nyújt ebben a folyamatban – tette hozzá.

Jens Stoltenberg Szíriával kapcsolatban elmondta: ” nagyon bonyolult, kihívásokkal teli és nem állandó helyzetről van szó”. Elítélte Bassár el-Aszad szíriai elnök és Oroszország “válogatás nélküli” bombázásait, amelyekkel – mint mondta – fokozták a civil lakosság szenvedéseit, és újabb menekülthullámot indítottak el Törökország felé, ahol jelenleg négymillió menekült tartózkodik.

Görögországon nehéz teher van, a migráció közös probléma, amelyre közös megoldást kell találni – húzta alá.

Stoltenberg mindkét sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy Zágráb erőfeszítéseket tesz védelmi kiadásainak növelése érdekében. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a hazai össztermék (GDP) két százalékát. Horvátország jelenleg a GDP 1,68 százalékát fordítja a hadseregre.

Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy a – hatósági jellemzés szerint rasszista – merénylő tettének “előtörténete” a migrációs hátterű, a muszlim vallású, az “állítólagosan idegen” emberek kirekesztése és diszkriminációja, “a szellemi gyújtogatás és a hangulatkeltés”, és az idegennek tartott emberekre “az úgynevezett közösségi médiában kíméletlenül fröcsögő gyűlölet”.

Ebben a légkörben “az uszítók egyre gátlástalanabbak, egyre nyíltabban lépnek fel”, a “terroristák” pedig “fegyvert ragadnak és úgy érzik, megvan a felhatalmazásuk mások életének kioltására”.

Mint mondta, ősz hajú, fehér bőrű német férfiként nem kell átélnie, hogy milyen, amikor állandóan bizonygatni kell a Németország közösségéhez tartozást, nem ismeri a becsmérlő pillantásokat, a sértő megjegyzéseket, a megalázó vicceket, és nem ismeri, hogy milyen, amikor merő “vesszőfutás” az állásinterjú, a lakáskeresés és a hivatali ügyintézés.

Azonban minderről tudni kell. Tudnia kell mindenkinek, hogy Németországban van rasszizmus, “méghozzá nem csak néhány hete”, hogy széles körben elterjedt az iszlámellenesség, hogy a sötét bőrű vagy fejkendőt viselő emberek diszkriminációt szenvednek el, és sértegetések és erőszak áldozataivá válnak.

Ezek az emberek mind rendelkeznek azzal a joggal, hogy polgártársaik részvéttel viszonyuljanak hozzájuk, tanuljanak tapasztalataikból, támogassák őket, ellentmondjanak támadóiknak és közbelépjenek, és valamennyien rendelkeznek azzal a joggal, hogy “államuk üldözze és büntesse mindazokat, akik emberellenes cselekményeikkel megsértik a mindenkit védelmező törvényeket” – jelentette ki Steinmeier.

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök aláhúzta: a támadás áldozatai nem voltak idegenek, a városban születtek vagy már régóta ott éltek, “Hanau és Hessen az otthonuk, a hazájuk volt”.

Kiemelte: tudja, hogy az áldozatok hozzátartozóinál a gyász mellé szegődött a gyűlölet miatti bizonytalanság és a félelem, és meg is érti ezt az érzést. Azonban a félelem nem győzhet, a félelem pedig nem oszthatja meg az embereket. A támadás a közösség egésze ellen irányult, ezért közösen kell tenni azért, hogy mindenki félelem nélkül élhessen – mondta a tartományi kormányfő.

A Frankfurthoz közeli Hanauban belvárosában február 20-án este egy 43 éve helyi férfi, Tobias R. belépett egy vizipipabárba és tüzet nyitott, megölt négy embert, majd távozott. Autójával a Kesselstadt nevű városrészbe hajtott, megtámadt egy vegyesboltot és tüzet nyitott egy autóra is. Ezen a helyszínen öt embert gyilkolt meg, majd hazament, lelőtte az édesanyját és végzett magával. A nyomozás megállapításai szerint a bűncselekményeket rasszista nézetei motiválták. Az esetet szélsőjobboldali terrorcselekményként tartják számon.

A főügyészség közleménye szerint előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat a férfi ellen. A vádlott 48 éve házas, feleségével 2007 szeptemberétől Parasznyán egy családi házban laktak. A férfi rendszeresen ivott, s feleségét több alkalommal azzal gyanúsította, hogy meglopja, az életére tör, ezért folyamatos lelki terrorban tartotta.

Két évvel ezelőtt a házuk felrobbantásához két PB-gázpalackot vásárolt; 2018. november közepén az esti órákban magához vett egy fém széklábat, bement az asszony szobájába, és elkérte tőle a kisbaltát faaprítás indokával. Amikor a felesége átadta neki, a balta fokával erőteljes ütést mért a fejére.

A megszédült nőt a baltával tovább ütötte, és amikor az védekezve megfogta a baltát, elővette a széklábat, a felesége kezére ütött, amely eltört. A földre került nőt többször megütötte, s közban azt kiabálta, hogy “most meghalsz!”

Amikor abbahagyta felesége ütlegelését, a nő állapota alapján úgy gondolta, hogy meg fog halni. Az asszony lakrészébe bevitte és megnyitotta a két gázpalackot, majd elrejtőzött az udvaron. A palackokból kiáramló gáz a kandallóban égő tűz miatt belobbant, és a lángok átterjedtek a szoba berendezési tárgyaira.

Az ügyészség közleményében arra is kitért, hogy a nő a vádlott tudomásán kívül elmenekült az ingatlanból, és egy szomszédjától kért segítséget. A bántalmazás következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ingatlanban mintegy 10 millió forintos kár keletkezett.

A vádlott kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ezért az ügyészség a felmentésére tett indítványt, egyidejű kényszergyógykezelésének elrendelésével.

Nyilatkozatában a Frontex bejelentette, hogy válaszul az egyre súlyosbodó migrációs nyomásra Athén kérése alapján gyorsreagálású határmenti beavatkozást végez. Ezzel összefüggésben az uniós tagállamok megerősítették, hogy a kötelező hozzájárulásukat azonnal teljesítik, egyebek mellett technikai felszerelések biztosításával – tájékoztattak.

Aláhúzták, az uniós ügynökség készen áll arra, hogy Görögországnak nyújtott támogatását kiterjessze mandátumán belül más operatív területekre, vagy más típusú segítségnyújtásra is. Elmondták továbbá, hogy a görög és a bolgár hatóságokkal közösen folyamatosan értékelik a helyzet alakulása okán jelentkező igényeket.

Görögország hétfőn arról számolt be, hogy vasárnap csaknem tízezer illegális bevándorlót akadályozott meg abban, hogy görög földre jusson. Négy év óta – az EU és Törökország egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem volt ekkora tömeg, amely egyszerre próbálkozott EU-területre jutni.

Az új migránshullám oka, hogy Törökország úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Görögország erre határvédelmének megerősítésével reagált.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 33 éves kaposvári férfi tavaly márciustól decemberig Keszthelyen, főként a Festetics-kastély környékén lévő utcákban, de a Balaton-parton is a buszsofőröktől és az autósoktól parkolási díjat, vagy a parkolójegy hiánya miatt bírságot szedett.

A vádirat 15 esetet említ, amikor többségében külföldi buszvezetőktől, továbbá autósoktól vett át kétezer és tízezer forint, vagy 20 és 100 euró közötti összegeket. Olasz, holland, szlovák, belga, cseh, francia, német és kínai sofőröket tévesztett meg, amikor “parkolóőrként” pénzt követelt tőlük, ha pedig fizettek, egy szabadságengedélyek kiadására szolgáló tömbből adott át nekik “nyugtát”.

Néhány esetben gyanús lett a járművezetőknek a férfi, ezért nem fizettek neki, volt, hogy egymást figyelmeztették a buszsofőrök, egy esetben pedig napközben kétszer is ugyanahhoz a buszhoz lépett oda, de a sofőr ekkor már rendőrt akart hívni. Több esetben előfordult az is, hogy nagyobb címletet vitt magával, mint amennyit kért azzal, hogy felváltja a pénzt, de ilyenkor az egész összeget eltulajdonította.

A Keszthelyi Járási Ügyészség csalás miatt emelt vádat a magát parkolóőrnek kiadó férfi ellen.

“Görögország! Hát, ezek az emberek nem is maradnának nálad. Rajtad csak keresztülhaladnának Európa egy másik országába tartva. Mi a gondod ezzel?” – fogalmazott a török elnök A török család-, munka- és társadalomügyi minisztériumnak a nemzetközi nőnap alkalmából tartott rendezvényén.

“Görögország, hozzád szólok! Nyisd ki te is kapuidat, ahogy tetted (korábban), és szabadulj meg a tehertől! Hadd menjenek Európa más országaiba! Ennek az ügynek más megoldása nincs. Ha igazságos tehermegosztásról beszélünk, akkor mi ehhez az igazságos tehermegosztáshoz keresünk partnert. Jelenleg még mindig 3,5 millió menekült van nálunk” – tette hozzá.

A török vezetés február végén jelentette be, hogy többé már nem áll módjában visszatartani az Európai Unióba vágyó migránsokat és menekülteket, ahogy azt a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os migrációs megállapodás rögzítette. A lépés következtében az elmúlt egy hétben tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén a keleti határok szigorú védelméről rendelkezett. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat.

Erdogan ismételten nehezményezte, hogy tudomása szerint eddig senki nem ítélte el a görög határrendészek fellépését, azt, hogy bántalmazzák a nőket, megverik, vagy akár meg is lövik a migránsokat, majd igyekeznek visszatoloncolni őket. “Senki nem emeli fel szavát Görögország embertelen megnyilvánulásai ellen” – fejezte ki felháborodását a török elnök.

Erdogan telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral és a 2016-os EU-török egyezmény felülvizsgálatát kérte tőle, mert szerinte az abban foglaltak nem működnek.

A török államfő vasárnapi felszólalásában arra emlékeztetett, hogy március 9-én, hétfőn egynapos látogatásra Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Unió tisztségviselőivel beszéljen a migránsválságról. Erdogan reményét fejezte ki, hogy (az eddigiektől) “eltérő eredményekkel” tér haza.

Ahogy az egy új típus rendszeresítésekor lenni szokott, először a reptechnika gyakorlásán, a repült óra és a tapasztalat gyűjtésén van a hangsúly, minden más csak ezután következik. Így van ez a Magyar Honvédség H145M típusra átképzett helikoptervezetőinél is, akik a napokban ismét a Pipishegyen gyakoroltak – a környéken sétálók örömére. Ezúttal a 04-es oldalszámú H145M-mel gyakorolt le- és felszállásokat a kétfős személyzet.

* * *

Fotó: Colin Penny



Ezek a páncéltörő rakéták hordozható, infravörös önirányítású, “tüzelj és felejtsd el” rendszerű páncéltörők. Az amerikai Raytheon és a Lockheed Martin gyártja. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas.

A Pentagon közleménye szerint az amerikai külügyminisztérium 79 darab Javelin rakétavető és száz rakéta eladását hagyta jóvá, mintegy százmillió dollár értékben.

A vásárlási igénnyel Varsó jelentkezett Washingtonnál, tavaly szeptemberben. Elemzők emlékeztettek rá, hogy a lengyel konzervatív kormány az egyik legszorosabb európai szövetségese a Trump-kormányzatnak, és többször is szorgalmazta az amerikai katonai jelenlét erősítését lengyel földön. Andrzej Duda lengyel elnök szeptemberben kétoldalú katonai együttműködési megállapodásról szóló nyilatkozatot írt alá Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban. A megállapodás tartalmát ugyan részletesen nem ismertették, de a Fehér Ház akkori közleményéből kiderült, hogy az Egyesült Államok MQ-9 felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló századot telepít Lengyelországba.

Akkori lengyel közlés szerint mennyiségében és minőségében is bővül az amerikai katonai jelenlét Lengyelországban.

Idlíb az utolsó bástyája az ellenzéki fegyveres csoportoknak Szíriában, amelyek közül Ankara a mérsékeltnek nevezett milíciákat pártolja. A terület visszaszerzésére Damaszkusz csapatai és a velük szövetséges orosz légierő tavaly április óta offenzívát folytat. A harcok következtében azóta csaknem egymillió ember vált földönfutóvá a tartományban.

Jeffrey leszögezte, hogy a menekülteknek Szíriában kell maradniuk. Egyúttal kiemelte: Washington minden téren Ankara oldalán áll, Törökország a védelmi ipar terén az Egyesült Államok egyik legfontosabb ügyfele. A török hadsereg egy békés megoldás, a humanitárius katasztrófa megakadályozása érdekében küzd – tette hozzá.

David Satterfield, az Egyesült Államok ankarai nagykövete, aki az amerikai küldöttséggel együtt kereste fel kedden a Szíriával határos dél-törökországi Hatay tartományt, arra is rámutatott, hogy Washington felülvizsgálja Ankarának az amerikai Patriot légvédelmi rendszer iránti kérelmét. Satterfield ugyanakkor hozzátette: ezt az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer korábbi török beszerzésének fényében teszik.

Hulusi Akar török védelmi miniszter február 20-án közölte, hogy az Egyesült Államok légvédelmi rendszerrel támogathatja Törökországot. A török hadművelet akkor még nem kezdődött el, ezt hivatalosan március 1-én jelentették be, de alkalmanként már közvetlen és heves összecsapások alakultak ki a török és a szíriai hadsereg között. Idlíb légtere orosz kontroll alatt áll.

Jeffrey, Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet társaságában hétfőn délután érkezett Ankarába. Jeffey és Satterfield kedden a török védelmi minisztériumban tárgyalt, majd Hulusi Akar is fogadta őket.

A déli órákban az Idlíbbel határos, dél-törökországi Hatay tartományba utaztak. Először az ENSZ logisztikai központját keresték fel Reyhanli településen, később pedig a cilvegözüi határátkelőhöz látogattak, találkoztak a fehér sisakosokként ismert, Szíriában tevékenykedő önkéntes polgári védelmi erők néhány tagjával, és pár méterre át is mentek a szíriai oldalra.

Craft a helyszínen leszögezte: az idlíbi helyzetre az egyetlen megoldás a tűzszünet. “A damaszkuszi rezsim támadásai nagyon régóta tartanak, Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere pedig már nem tarthatja fent ‘létezését'” – fogalmazott. Úgy vélte, hogy a mostani helyzetet is az Aszad-rendszer tervelte ki, ami nagyon kegyetlen dolog. Az amerikai ENSZ-nagykövet arra szólította fel Damaszkuszt és Moszkvát, hogy mihamarabb hirdessenek tűzszünetet.

Craft jelezte azt is: további 108 millió dolláros alapot különítettek el a szíriaiak számára humanitárius célokra.

A kancellár kiemelte, hogy a görög kormány teljesen másként végzi a munkáját, mint 2015-ben, az EU határához érkezett legutóbbi nagyobb menekülthullám idején, és a szófiai vezetés is jól biztosítja az EU-s külső határ bulgáriai – Törökországgal közös – szakaszát. Hozzátette: a bolgár hatóságok teljesítménye alapján jogos Szófia panasza amiatt, hogy az országot még mindig nem vették fel az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagállamai közé.

A résztvevők beszámolói szerint felszólalt Horst Seehofer belügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy ellenőrzés alá kell vonni a folyamatokat, különben még súlyosabb helyzet alakul ki, mint 2015-ben.

Mindketten kiálltak a 2016-os EU-Törökország menekültügyi megállapodás mellett. Merkel aláhúzta, hogy Törökország a szíriai háború következményeit leginkább megszenvedő országok közé tartozik. Megismételte azt a Berlinben nyilvánosan, egy sajtótájékoztatón is ismertetett javaslatát, hogy alakítsanak ki biztonsági övezeteket a török-szírai határ szíriai oldalának térségében az Idlíb tartományi harcok elől menekülő embereknek.

A kancellár szólt arról is, hogy Vlagyimir Putyin ellenállása miatt nem lesz a napokban német-francia-török-orosz csúcstalálkozó, amelyen az idlíbi helyzet rendezéséről tárgyaltak volna. Mint mondta, az orosz elnök közölte vele és Emmanuel Macronnal, hogy nem óhajt részt venni ilyen tanácskozáson.

A frakcióülés után Seehofer tett sajtónyilatkozatot. Közölte: a képviselők előtt igen nyomatékosan világossá tette, hogy “nincs nyitva Európa határa” a Törökországban az EU felé elindult menekültek előtt, és “ez a mi határunkra is vonatkozik”.

A török kormány korábban közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az EU-ba igyekvő külföldieket, és megnyitja a határokat előttük. Így több tízezer ember gyűlt össze a határ térségében. A görög hatóságok az utóbbi napokban mintegy 24 ezer tiltott határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, és több tucat embert őrizetbe vettek.

Esper közölte: már kiadta az utasítást az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák főparancsnokának a részleges csapatkivonás megkezdésére. Mint mondta, ennek az amerikai-tálib megállapodás múlt heti aláírását követő tíz napon belül okvetlenül meg kell kezdődnie. Hozzáfűzte: a csapatkivonás megszervezéséhez az amerikai erők afganisztáni parancsnokának, a Kabulban lévő Scott Miller tábornoknak teljes felhatalmazása van.

A csapatkivonással a jelenlegi 13 ezerről 8600-ra csökkentik az Afganisztánban lévő amerikai katonák létszámát. “Bizonyítjuk jóhiszeműségünket, és megkezdjük a csapatkivonást” – fogalmazott a védelmi miniszter. Közben figyelmeztetett arra is, hogy az erőszak megszűnéséig még “hosszú, szeles és rögös út” vezet.

A sajtótájékoztatón jelen volt Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is. Reagálva arra, hogy a szélsőséges tálibok hétfőn bejelentették Kabulban a kormányerők elleni támadásaik felújítását, és a keleti Hoszt tartományban már robbantást is végrehajtottak, a tábornok kifejtette: az amerikai fél nem számít arra, hogy a szombaton kötött megállapodás után egyik napról a másikra teljesen megszűnik az erőszak Afganisztánban. “Ez nem fog megtörténni” – mondta. A három halálos áldozatot és több sebesültet követelő robbantásra utalva Milley úgy fogalmazott: “pillanatnyilag nem tudjuk pontosan, hogy mi történt, és ki a felelős a robbantásért”.

“Noha az EU elismeri, hogy Törökország fokozott migrációs teherrel és kockázatokkal szembesül a területen belül, valamint méltányolja azokat a jelentős erőfeszítéseket, amelyeket Törökország a 3,7 millió migráns és menekült befogadásával kapcsolatban tett, ismét komoly aggodalmának ad hangot a görög-török határon kialakult helyzet miatt, és határozottan elutasítja, hogy Törökország a migrációs nyomást politikai célokra használja fel” – áll a dokumentumban.

“A migránsokat nem szabad arra bátorítani, hogy szárazföldön vagy tengeren illegális határátlépést kíséreljenek meg. A Tanács felszólítja a török kormányt, valamint a helyszínen jelen lévő valamennyi szereplőt és szervezetet, hogy közvetítsék ezt az üzenetet, és lépjenek fel a hamis információk terjesztése ellen” – folytatódik a szöveg.

A Külügyek Tanácsa felszólította Oroszországot és Törökországot, tartsák be a szíriai Idlíb tartományban csütörtök éjfélkor életbe lépett tűzszüneti megállapodást, hogy mielőbb humanitárius segélyeket lehessen szállítani a térségbe. Bár a tagállamok között nem született közös álláspont arról, hogy Északnyugat-Szíria légterében repüléstilalmi övezetet hozzanak létre, néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat ennek felállításáért.

Ankara február 28-án jelentette be, hogy a török hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik Törökország területéről az EU-ba akarnak menni, holott ezt vállalta az unióval 2016-ben kötött megállapodásban. Görögország a lépésre válaszul megerősítette keleti határai védelmét, aminek következtében több mint tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa mentén.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is arra helyezte a hangsúlyt zágrábi sajtótájékoztatóján, hogy az embereknek tudniuk kell az igazságot arról, hogy a határok zárva vannak. “Ha el akarjuk kerülni a kritikus helyzetet, tudnunk kell az igazságot. Állítsuk le ezt a játékot. Az EU nem enged Törökország zsarolásának” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet továbbá a humanitárius segélyek célba juttatásának nehézségeire. “Elvárjuk a tűzszünetet betartását a szárazföldön és a levegőben is, hogy a segélyszervezetek végezni tudják a munkájukat” – hangsúlyozta.

Borrell emlékeztetett arra, hogy Brüsszel egy 170 millió eurós (mintegy 57 milliárd forint) csomag keretében további humanitárius segélyt nyújt a legkiszolgáltatottabb szíriai emberek számára, azon belül is 60 millió eurót kifejezetten az Idlíb tartományban dúló harcok kárvallottjainak. Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött együttműködési megállapodás szerint Brüsszel hatmilliárd euróval támogatta a törökországi menekülteket és a rászoruló helyi közösségeket.

Az ENSZ adatai szerint a szíriai kormányerők és az ellenzéki fegyveresek összecsapásai következtében az utóbbi három hónapban csaknem 950 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat Idlíbben. A világszervezet szerint a válság humanitárius katasztrófával fenyeget.

Közleményük szerint a felújított járművekből tizenkettő érkezik Magyarországra, feladatuk elsősorban a kiképzés segítése lesz, a felkészülés a honvédség számára újonnan gyártandó Leopard 2A7HU harckocsik rendszeresítésére.

A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német harcjárműgyártó müncheni üzemében február 28-án történt meg az első, Magyarországnak szánt Leopard 2A4 harckocsi “integrációja” – írták. Ez “az a mozzanat, amikor a jármű lánctalpas alvázára rászerelik a 120 milliméteres ágyút tartalmazó forgatható tornyot”. A tizenkét Leopard 2A4 harckocsit a tervek szerint idén leszállítják a honvédség tatai harckocsizó alakulata számára. A felújított német járművek elsődlegesen a magyar katonák átképzését, a típus jellegzetességeinek hazai megismerését szolgálják majd. Erre a betanulási folyamatra azért van szükség, mert a Leopard 2-esek üzemeltetése, alkalmazása jelentősen eltér a magyar fegyveres erők által 1978 óta használt szovjet T-72-es harckocsikétól – tették hozzá.

A Leopard 2A4-esekkel kiképzett, tapasztalatokat szerző magyar harckocsizók a tervek szerint 2023-tól fogadják a Magyar Honvédség számára újonnan gyártandó, legkorszerűbb Leopard 2A7HU típusú páncélosokat. Ezekből negyvennégynek a beszerzéséről kötött szerződést a KMW-vel 2018 decemberében a Honvédelmi Minisztérium. Műszaki és hídvető harckocsik, szállítójárművek is érkeznek Magyarországra, továbbá összetett kiképzési és logisztikai csomag is részét képezi a megállapodásnak.

A miniszter elmondta: a nemzetbiztonsági stratégia katonai része kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi képesség kérdésére. Ez nem csak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának, hanem minden tárca feladatkörét érinti. Az európai védelmi képesség kapcsán példaként említette a Franciaországgal valamint az Egyesült Királysággal való kapcsolat erősítését.

Kitért arra is, hogy az ország nemzetközi szerepének vonatkozásában rendkívül fontos, hogy az attaséhivatalok számának bővítését. Tavaly három új attaséhivatal nyílt a nagykövetségek mellett. Idén újabb három attaséhivatal nyitását tervezik. A miniszter kijelentette: “program és terv szerint haladunk”. Erre bizonyítékul szolgálnak például az új technikai eszközök, az anyagi készletek, a megkezdett fejlesztések – közölte.

Benkő 2020 kiemelt feladatai között említette a szervezeti átalakítás folytatását, a nemzetközi vezetőszervek létrehozását, a Magyar Honvédség Parancsnokságának Székesfehérvárra költöztetésének folytatását, a hadkiegészítési rendszer átalakítását, a 2020-as Zrínyi Miklós emlékévre, valamint a jövő nyárra tervezett repülőnapra való felkészülést. A 2020-as év várható fejlesztéseit bemutatva azt mondta, az eszközök ütemterv szerint érkeznek.

Szólt arról is, hogy a budapesti honvédkórház egy szervezeti átalakítás előtt áll. Kiemelt helyet kívánnak elfoglalni a magyar egészségügy fejlesztésében – jelentette ki a miniszter. Később, a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: a honvédkórház orvosigazgatójának megbízatása a próbaidő végével, a szervezeti átalakítások nyomán szűnt meg.

A miniszter előadásában emlékeztetett: tavaly megvalósult a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar dezintegrációja. Ezzel a honvédelmi ágazati és a katonai feladatok különváltak. Mint elmondta: a minisztériumnak három feladata van: meg kell fogalmaznia mit vár el a katonáktól, a Magyar Honvédségtől, a feladathoz hozzá kell rendelni az erőforrásokat, a harmadik pedig a szigorú ellenőrzés és kontroll.

Hozzátetette: a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozásával arra törekedtek, hogy “a pénzt, paripát, fegyvert oda kell adni a katona kezébe”. Ez kell ahhoz, hogy a katona törvényben rögzített feladatainak eleget tegyen. Ennek felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni kell – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: egy új világrend van kialakulóban, a katonai kihívások is jelentős változáson mennek keresztül. Megjelent egy új hadviselési forma, a hibrid hadviselés, sok az instabil állam, napjainkban is rendszeresek a különböző terrortámadásokról szóló hírek. Emellett a tömeges illegális migrációval már 2015 óta küzd az ország. Kitért arra is, hogy a NATO két veszélyeztettséggel számol, keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO különböző szintű értekezletein – közölte.

A biztonsági környezetet figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, modern felszereléssel rendelkező haderőre van szükség. “Ezzel tudjuk biztosítani az ország biztonságát és tudunk hozzájárulni a nemzetközi biztonsághoz” – emelte ki.

A miniszter azt mondta: a Nyugat-Balkán békéje Magyarország számára elsődleges fontosságú kérdés. Azt mondta: még erősebb, még komolyabb, még megbízhatóbb feladatrendszert kívánnak a Nyugat-Balkánon kiépíteni. A miniszter ezzel együtt kiemelte: nemcsak a Nyugat-Balkánon és a balti államokban kell felkészültnek lenni, hanem Közép-Európában is. Ezért kezdeményezték egy közép európai többnemzeti hadosztály parancsnokság és egy regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozását. Megtették továbbá a kezdeti lépéseket a nemzeti hadiipar kialakítására, és a tartalékos rendszer kiépítésében is előrelépést értek el.

Kiemelt fontosságúnak nevezte a társadalommal való kapcsolat erősítését, az utánpótlás nevelést. Elmondta, a honvédség létszáma folyamatosan nő, de nem kellő mértékben. Az önkéntes tartalékos katonák száma meredeken növekszik. A miniszter kiemelte a honvédkadét program bővítését, s azt mondta: 2030-ig nyolc-tíz katonai középiskolára van szükség.

A miniszter elmondta: idén is folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztséi program. Az eddigi eredmények közül szólt a magyarországi kézifegyver-gyártásról, az Airbus többfunkciós helikopterek beszerzéséről. Emlékeztetett, a program egyik része a katonákról szól. Ebben kiemelt fontosságú a társadalommal való kapcsolattartás, valamint az életpályamodell. Utóbbit – mint kiemelte – folyamatosan aktualizálni kell. A program másik része a haderőfejlesztés. Ennek kapcsán a kutatás-fejlesztést és az innovációt hangsúlyozta.

A gazdálkodásra áttérve azt mondta, ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. Korábban nem létező anyagi támogatásból kellett működtetni a honvédséget. Most a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz viszont megkapták a szükséges anyagi forrást is – jelentette ki.

Szólt a NATO azon elvárásáról is, miszerint a védelmi kiadások legalább húsz százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani. Ezt túl is teljesítették – közölte. Emlékeztetett a kormány azon vállalására is, hogy elérik a GDP két százalékos arányt a védelmi kiadásokban.

Elmondta, a 2015-ben megkezdett átlagosan ötven százalékos illetményfejlesztés utolsó öt százalékát tavaly teljesítették. Ezen felül tavaly decemberben elismerve az egyenruhás fegyveres szolgálatot, a katonák 500 ezer forintos “fegyverpénzt” kaptak, most januárban pedig tíz százalékos illetményemelést.

A nyilatkozat szerint az ilyen típusú fegyverhasználat engedélyezése aláássa a taposóaknák elleni globális fellépést, ami több tízezer ember életét mentette meg az elmúlt húsz évben. Az unió meggyőződése, hogy az ilyen, főként gyermekek életét követelő fegyverek használata összeegyeztethetetlen a nemzetközi humanitárius joggal.

Arra emlékeztettek, hogy az EU mellett az Egyesült Államok lép fel a leghangsúlyosabban a taposóaknák használta ellen, támogatják az aknamentesítést, a meglévő készletek megsemmisítését, valamint jelentős támogatást nyújtanak az áldozatoknak. A taposóaknák használatának újbóli lehetővé tétele nemcsak ellentmond ezeknek a fellépéseknek, hanem negatívan befolyásolja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet is.

Az amerikai kormány január végén jelentette be, hogy az előző elnök, Barack Obama által 2014-ben elnöki rendelettel bevezetett, a taposóaknák gyártására és forgalmazására vonatkozó tiltás felülvizsgálatára, majd eltörlésére készül.

Obama kormányzata nem csatlakozott az 1997-ben 164 ország által aláírt Ottawai Egyezményhez, amely a taposóaknák teljes körű betiltásáról szól, de rendeletében a Koreai-félszigeten kívül megtiltotta a taposóaknák alkalmazását. Az Egyesült Államok 1991 óta nem telepített taposóaknákat, kivéve 2002-ben Afganisztánban. 1997 óta pedig egyetlen amerikai vállalat sem gyártott ilyen szerkezetet, a raktáron lévő készleteket pedig megsemmisítette.

A közlemény szerint a Szerbiába 42., Észak-Macedóniába 47. alkalommal induló kontingensek tagjait Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság vezetője búcsúztatta Budapesten.

A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza Magyarország és az Európai Unió területére történő bejutásban, ezért ajánlotta fel támogatását a nyugat-balkáni országoknak – emelték ki.

A rendőrök a határon járőrszolgálatot látnak el, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a két országok belsejében is – olvasható a közleményben.