Biztonságpolitika

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte szerdán, hogy kész találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közti vitás kérdések rendezéséről.

Ezt az államfő azon a sajtótájékoztatón jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva, amelyet Kijevben tartott beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából.

“Mindenkinek tudnia kell a(z állam-)nyelvet. Sokak számára az ukrán nem anyanyelv, mint például a beregszásziaknak, de nekik is tudniuk kell az ukrán nyelvet. Magyarországgal évek óta nincs kapcsolatunk, és éppen a történelmi örökség és a nyelvi kérdés miatt blokkolják az EU- és a NATO-tagságunkat” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Orbán úr egy éve keresi egy találkozó lehetőségét velem. Mondtam, hogy kész vagyok erre az alapvető fontosságú találkozóra, amelyen szeretném, ha aláírnánk egy mindenre kiterjedő memorandumot: a biztonsági helyzetről, az egymás iránti tiszteletről, a történelem tiszteletben tartására vonatkozóan. Egyelőre nem egyszerű a kapcsolatunk Magyarországgal, de úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a közeljövőben megoldjuk” – tette hozzá az elnök.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy egy márciusban tett bejelentés szerint Orbán elfogadta a meghívást egy ukrajnai látogatásra. Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra is, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter február eleji kijevi látogatásakor megállapodtak egy Zelenszkij-Orbán találkozó feltételeiről. Akkor arról volt szó, hogy a csúcsszintű találkozót még megelőzi a két ország kormányközi együttműködési bizottságának ülése, amelyen elsősorban gazdasági kérdéseket vitatnak meg.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a tartárgyak többségénél az áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Katonai célokra is használható szélessávú adatrádió-rendszert fejlesztett a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. – számolt be az újdonságról a Biztonságpiacnak Kerekes Kálmán, a társaság műszaki-értékesítési menedzsere. A demonstrációra alkalmas prototípus már készen áll, további képességek fejlesztésével és integrálásával pedig egy világszínvonalú terméket vihet piacra a magyarországi vállalat.

— Az elmúlt években a műszaki innováció forradalma kezdett körvonalazódni Magyarországon és a nemzetközi piacokon is. Elektronikai kutató-fejlesztő cégként a BHE Bonn Hungary milyen változásokat érzékel ezen a területen?
— Technológiaváltási és technológiaportfólió-bővítési folyamatok mennek végbe a BHE Bonn Hungary életében éppúgy, mint a szektor valamennyi más, fejlesztéssel és gyártással foglalkozó szereplőjénél. Általános tapasztalat, hogy a piac ma már nem csupán azt követeli meg, hogy egyre újabb eszközöket, egyre magasabb frekvenciákon működő berendezéseket gyártsunk, hanem azt is, hogy például a jól bevált gallium-arzenid alapú technológia mellé megtanuljuk és alkalmazzuk a gallium-nitrid alapút is, mert egyes területeken erre van szükség és kereslet. A BHE kiemelt piacain, így az űrtávközlésben és a védelmi iparban is nagy megbízhatóságú eszközök kellenek, e két terület szinergiáit pedig maximálisan hasznosítani tudjuk. Űrtávközlési alkalmazások terén idén is, és az elmúlt években is, folyamatosan nagyon magas hozzáadott értéket képviselő termékekre kapunk megrendeléseket, amelyek megvalósítása során újabb területeken szereztünk tudást, képességeket és tapasztalatot. Olyan eszközök kifejlesztésére kapunk megrendeléseket, amelyek nagy presztízsértékűek, kifejlesztésük magas műszaki felkészültséget igényel, és Európában vagy távolabb sem gyártja őket senki.

— Alapvetően miből erednek azok a képességek, amelyek versenyelőnyt jelentenek a BHE számára?
— Társaságunk legfontosabb nyersanyaga a magyar mérnöki tudás, folyamatosan fejlődünk, vertikálisan és horizontálisan egyaránt. A száz százalékban magyar tulajdonú és vezetésű BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. mikrohullámú és nagyfrekvenciás hírközlési berendezések fejlesztésével foglalkozik, ezen belül három fő területre koncentrálunk: a védelmi és biztonságiparra, a mobil- és vészhelyzeti kommunikációra, valamint az űrtávközlésre. Az alapítás óta eltelt 28 év alatt a cégvezetés folyamatosan arra törekedett, hogy az üzleti haszon nagy részét visszaforgassa a vállalatba, így ma már nagyon komoly mérőműszerparkkal rendelkezünk. Cégbejáráskor azt szoktam mondani a vendégeknek, hogy „most belépünk a boszorkánykonyhába, ahol nagy üstökben főzik a gigahertzeket és a decibeleket, mintegy nyolcvan százalékban exportra”. Hozzáteszem, hogy ezek a decibelek nem azok, amiket a nagyközönség a hangszórókból ismer, ezek mikrohullámúak és hallhatatlanok – még a denevéreknek is.

— Ezt a speciális termékkört figyelembe véve, melyek a társaság termékstratégiájának jellemzői?
— A piacon a versenyben maradáshoz ma már nem elegendő, ha kitűnő paraméterű, a műszaki specifikációnak maradéktalanul megfelelő termékeket gyártunk. Elengedhetetlen, hogy ezek intelligensek, programozhatók is legyenek, valamint a kezelést és karbantartást is a lehető legnagyobb mértékben meg kell könnyítenünk a felhasználónak. Ma már olyan intelligens erősítőket fejlesztünk és gyártunk, amelyeknél működés közben alkatrészenként, valós időben látható az egyes áramköri elemek áramfelvétele, így hajszálpontosan beazonosítható, hogy szükség esetén hol kell beavatkozni. Vészhelyzeti kommunikációs fejlesztéseink szintén nagyon magas színvonalat képviselnek. A svájci alagutak és német metróvonalak mellett talán elég, ha még csak annyit említek, hogy Európa legmagasabb épülete, a 462 méter magas, nagy presztízsű és biztonsági szempontból kiemelten érzékeny Lakhta Center vészhelyzeti kommunikációs rendszerének beszállítói lettünk 2018-ban.

— Említette a hadiipari fejlesztéseket. Milyennek ítélik a jelenlegi piaci „hangulatot”?
— Európa- és világszerte haderőfejlesztési programok előkészítése, illetve megvalósítása zajlik. A Zrínyi 2026 program hírére olyan nagyságrendű külföldi vállalatok jelentek meg a magyar védelmi piac körül, amelyeknek csak a marketingosztálya nagyobb, mint egy-egy magyar vállalat. Ilyen nemzetközi környezetben kell helytállnunk nekünk is és azoknak a magyar védelmi ipari vállalkozásoknak, állami tulajdonú cégeknek, amelyek részt szeretnének venni ebben a hatalmas fejlődési lehetőségeket magában rejtő, nagyszabású projektben. Mindenképpen meg kell említenem a Magyar Védelmiipari Szövetség céltudatos munkáját és támogatását, amellyel a tagságot – köztük bennünket is – évek óta segíti és ösztönzi a hazai fejlesztői munka és a hazai gyártási tevékenység magasabb szintre emelésében. 

— Milyen konkrét lehetőségeket lát a BHE Bonn Hungary a Zrínyi 2026 program kapcsán?
— Sárkány ellen sárkányfű, háború és terror ellen „békemikrohullám”. Komolyra fordítva a szót, egy védelmi rendszerben létfontosságú a megbízható és gyors kommunikációs csatornák magas szintű kiépítettsége és zavarásvédelme. Számunkra nagyon örvendetes az a tény, hogy a Zrínyi 2026-ban jelentős hangsúlyt kap a kommunikáció fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan nagy reményeket fűzünk szélessávú MIMO-Mesh adatrádió-rendszerünkhöz, amelynek alapképességekkel rendelkező, demonstrációra alkalmas prototípusát már kifejlesztettük. Meg vagyok győződve arról, hogy nem túlzás azt állítani: további képességek hozzáfejlesztésével egy világszínvonalú terméket tudunk piacra bocsátani, amivel hozzájárulunk a hazai védelmi képességek magasabb szintre emeléséhez.

— Miben rejlik ennek a terméknek az újszerűsége?
— A fejlesztés ékes példája a már említett beépített intelligenciának. A rendszer mozgó és fix végpontok között szélessávú kommunikációt valósít meg, amelynek során nagy mennyiségű adat gyors és megbízható továbbítása történik. Infrastruktúra nélküli körülmények között működik, változó környezetben – terepen, városon belül, épületen belül, föld alatt, illetve a levegőben. A rendszer tábori ad hoc LAN, illetve nagy kiterjedésű hálózatok kialakítására, GPS-kiegészítéssel csapat- vagy flottakövetés megvalósítására egyaránt alkalmas, kétirányú élő videó-, adat- és hangátvitelt hoz létre, de szenzorhálózatok kialakítását is lehetővé teszi. A rendszer két technológiát egyesít: a MIMO-t (Multiple Input Multiple Output) és a Mesh-elvet, így a rendszer önkonfiguráló és öngyógyító. Minden rádiókészülék egyben átjátszó állomás is a rendszer többi készüléke által generált adatfolyamok számára. Adaptív algoritmusok folyamatosan számítják, kijelölik és frissítik a rádiókészülékek közötti optimális adatátviteli útvonalakat. Az átvitel erősen zavarálló és titkosított. A készülékek kétféle méretben – hordozható, illetve járműbe szerelhető változatban – állnak rendelkezésre, automatikusan működnek, kezelésük emberi figyelmet, beavatkozást nem igényel. A rendszer és a készülékek egyaránt kiválóan alkalmasak harcászati feladatokra, ami a folyamatos, gyakorlatilag megszakíthatatlan, zavarás- és lehallgatásbiztos kommunikációnak köszönhető. A rádiókészülékekhez testkamera, szájmikrofon, fülhallgató, töltényszámláló, ABV sugárzásmérő, akkumulátortöltöttség-mérő, pulzusmérő, testhelyzet-érzékelő, illetve egyéb szenzorok csatlakoztathatók.

— Milyen tervekkel kezdi a BHE Bonn az idei évet?
— Jelenlegi és jövőbeli, még fejlesztés alatt álló termékeinkkel sok-sok gigahertzet és békedecibelt szeretnénk reptetni a magyar és nemzetközi éterben. A megfelelő mérnökgárda biztosításához pedig további erőfeszítéseket kívánunk tenni munkatársaink szakmai tudásának folyamatos emelésével, illetve a megfelelő utánpótlás érdekében egyetemekkel való együttműködés keretében foglalkozunk a hallgatók gyakorlati képzésével.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az 1998-as NATO Express ’98 Nemzetközi Repülőnap után két év szünet következett a hazai nemzetközi repülőnapok sorában – és közben 1999 tavaszán Magyarország déli határa közelében lezajlott egy háború. Az új évezred első nemzetközi repülőnapjára húsz évvel ezelőtt, 2000. május 20-21-én került sor, a helyszín ismét a kecskeméti repülőbázis, a házigazda az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred volt.

*

Mögöttem az utódom. A MiG-29-es géppár vezére Vári Gyula őrnagy, kísérője Kovács Péter százados, aki a leköszönő Vári őrnagyot váltotta bemutató pilótaként. Vári Gyula abban a gépben ül, amely sokak szerint a legszebb díszfestésű hazai MiG-29-es volt, Kovács Péter a 22-es oldalszámú gépet repülte.

*

Fent: Kétüléses Sk 37 Viggen. A hátsó ülésből a képen is jól látható periszkóp segítségével lehetett előre kilátni. Lent: A Viggen fotófelderítő SF 37 (Spaning Foto) változatának orrában kamerák váltották a radart.

Román műszakiak dolgoznak a MiG-21UM Lancer B fülkéjében, majd a munka végeztével letakarva, ledugózva hagyják magára a gépet.

Ausztria a nyolcvanas évek közepén 24 nagyjavított Saab J 35D Drakent vásárolt Svédországból és J 35Ö jelzéssel, két századba elosztva rendszeresítette a típust. Az osztrák  Drakenek 2005-ös kivonása után keletkezett űrt Svájcból bérelt F-5E Tiger II-esek töltötték be a Eurofighterek beérkezéséig.

Az USAFE németországi bázisáról, Spangdahlemből települt Kecskemétre ez az A-10-es, amely csak a statikus soron volt látható, dinamikus bemutatót nem tartottak vele. A „spangi” Warthogok egy évvel korábban még koszovói bevetéseket teljesítettek.

Napnyugtakor, egy kiadós felhőszakadás után, utolsóként érkezett az amerikai légierő Nagy-Britanniában állomásozó F-15E gépe, miután többlet üzemanyagát többszöri utánégetős átstartolással fogyasztotta. A Strike Eagle fiatal személyzete másnap már ragyogó napsütésben ült a fülkébe a fotózáshoz.

A repülőnap egyik köteléke a szlovák Biele Albatrosy volt, nemzeti színekre festett L-39 Albatrosokkal. A központi zónán átguruló hatgépes kötelék mögött egy impozáns Viggen-sort láthatunk.

A francia Armée de l’Air kétüléses Mirage 2000D-je. A precíziós csapásmérő képességgel rendelkező típusváltozat első harci alkalmazására Jugoszlávia felett, az 1995-ös Deliberate Force műveletben került sor, de az 1999-es Allied Force művelet francia támogatásában, a Trident műveletben is részt vett. Ez utóbbin teljesített bevetések jelvényei még 2000-ben is fent voltak a Kecskemétre érkezett gép oldalán.

A franciák kétüléses Jaguar E gépei géppár-bemutatót repültek. Fent az egyik érkező Jaguar a melegben kissé nyitott fülketetővel gurul a helyére. Az alsó képen a zónában álló gépek előtt a román Lancer B indul bemutatójára.

A kecskeméti Pumák két 29-ese, a 10-es és a 11-es gurul vissza a leszállás után.

MiG-29-es vezér Mi-24-es kísérettel. A két sztártípus mit sem vesztett varázsából.

Magyar műszaki ismerkedik egy F-16-os pilótafülkéjével. „Oktatója” egy kissé szokatlan pózban segíti az ismerkedést.

A pápai MiG-21-esek mögött a Frecce Tricolori MB 339-ese gurul. Az olasz kötelék egyik gépén az érkezést követően egy komolyabb meghibásodás volt, amely a hajtómű kiszerelésével járt.  

A PT6-os hajtómű csendes sivításával gurul a szlovének Pilatus PC-9 Hudournik kiképző / könnyű csapásmérő gépe.

A csapásmérők másik kategóriája: a Luftwaffe Tornadója, a sugárfék használata miatt kormos vezérsíkkal.

Bemutatórepülés gyakorlására indul a pápai Griff század MiG-21bisz gépe. A 6007-es ma Dunavarsányban kiállítva látható.

A lengyel légierő radarral, csörlővel és fegyvertartókkal felszerelt W-3 Sokol helikoptere. A 0701-es gép később egyszínű zöld festést és nagyteljesítményű fényszórót kapott, a fegyverfüggesztők lekerültek róla és egy kutató-mentő alegységhez került.

A német hadsereg Sikorsky CH-53-asa.

A légireklám transzparenst ezúttal nem vontatógép húzza, hanem egy Mi-8-as cipeli.

Végezetül: Boros Ferenc gyönyörű fotója a Strike Eagle fent említett utánégetős érkezéséről.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Magyarországnak szüksége van minél több kiképzett – hivatásos, szerződéses vagy tartalékos – katonára – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor elmondta: az elmúlt két hónapban jelentősen nőtt azok száma, akik a honvédelem iránt érdeklődnek. A honvédség azon magyar állampolgárok számára, akik a koronavírus-járvány idején elvesztették munkájukat, most speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vezet be, hogy arra az időre amíg nem találnak polgári életben elhelyezkedési lehetőséget, addig foglalkoztassák őket.

Kiemelte: ennek a speciális foglalkoztatási formának nincs kötelező szerződési időtartama, közös megegyezéssel bármikor felbontható. A hat hónapos szolgálat alatt az emberek havi bruttó 161 ezer forintot kapnak, ezen felül munkábajárási díjat és étkeztetést is biztosít a honvédség – közölte Benkő.

Az elsőfokú ítélet helyben hagyását kezdeményezte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblánál annak a férfinek az ügyében, aki késsel egy taxisofőrre támadt 2018 májusában.

Medveczky Gábor fellebbviteli főügyész a közleményében emlékeztetett: a vádlott Budapesten, fuvar közben késsel tizennégyszer megszúrta a taxisofőrt, és megölésével fenyegetve pénzt követelt tőle. Amikor a taxis átadta a pénztárcáját, a férfi hátrahagyta a vérző sértettet. Csak a véletlennek köszönhető, hogy a sofőr nem szenvedett életveszélyes sérüléseket – írta.

Hozzátette: a férfi korábban egy másik taxist is kirabolt, valamint többször követett már el erőszakos vagyon elleni bűncselekményt.

A Fővárosi Törvényszék az elkövetéskor 32 éves férfit emberölés kísérlete miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú indítványában az elsőfokú ítélet helyben hagyása mellett kezdeményezte a büntetés enyhítését célzó védelmi fellebbezés elutasítását is – olvasható a közleményben.

Ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát az amerikai Fehér Ház szerda este nyilvánosságra került jelentése.

A húszoldalas dokumentum – az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a The New York Times című lap által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő értékelése szerint – nem jelez elmozdulást a jelenlegi amerikai kormányzat Kínával kapcsolatos politikájában. A jelentés a tisztségviselő szerint inkább összefoglalja az amerikai álláspontot, legyen szó Kína Washington szerint “ragadozó” gazdaságpolitikájáról, katonai fejlesztéseiről, dezinformációs kampányairól, vagy az emberi jogi kérdésekben képviselt álláspontjáról.

A jelentés – utalva az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére – leszögezi, hogy több mint negyven év múltán nyilvánvalóvá vált, “a korábbi amerikai megközelítés alábecsülte a Kínai Kommunista Párt (KKP) elszántságát a gazdasági és politikai reformok kikényszerítésére Kínában”. Majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a reformok lelassultak, megálltak, vagy visszájukra fordultak.

Kiderül az összeállításból az is: az amerikai kormányzatot nem érdekli, hogy “szimbolikus vagy látványos” diplomáciai lépésekkel kötelezze el magát Peking mellett. “Amennyiben a csöndes diplomácia haszontalannak bizonyul, az Egyesült Államok megnöveli a nyilvános nyomásgyakorlást Kínára” – olvasható az összefoglaló elemzésben.

A dokumentum megemlíti, hogy Kína csak üres ígéreteket tett “ragadozó” gazdasági gyakorlata megszüntetésére, és az is csupán ígéret maradt, hogy felhagy a Washington szerint kormányzati irányítással végrehajtott kibertámadásokkal, amelyek során ipari-technológiai titkokat igyekeznek eltulajdonítani.

Kitér az elemzés arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzata idején a kínai tisztségviselők leszámoltak a politikai ellenzékkel, bloggerekkel csakúgy, mint aktivistákkal vagy jogászokkal. Ezen kívül szigorú cenzúrát vezettek be, nemcsak a sajtóban, hanem egyetemeken, nem kormányzati szervezeteknél és az üzleti szférában is. A másként gondolkodónak tartott embereket önkényesen elhurcolják, fogva tartják, megkínozzák – állítja az amerikai külügyi dokumentum.

Még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, szerdai sajtókonferenciáján Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott: “a jelenlegi világjárványra összpontosító média elmulasztja észrevenni azt az összképet, amelyet a KKP mutat”.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kínát “1949 óta brutális önkényuralmi rendszer, kommunista rezsim” irányítja. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül úgy gondolták, “ez a rezsim a kereskedelem, a tudományos csereprogramok vagy a diplomácia révén egyre inkább olyanná fog válni, mint mi. De nem ez történt”. Mint mondta, Washington “nagyon alábecsülte, hogy Peking milyen mértékben ellenséges a szabad nemzetekkel” akár ideológiailag, akár politikailag. “Az egész világ most ébred rá erre” – tette hozzá. (Majdnem az egész világ. A -szerk- megj.)

Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy fejlett torpedók eladását hagyta jóvá Tajvannak: a 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket szállítanak Tajpejbe, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint “a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében”.

Negyvenkét rendőr csapott le hét Pest megyei helyszínen egy 48 éves kábítószer-terjesztőre és vevőire – közölte a rendőrség csütörtökön a honlapján.

Több hónapig tartó felderítő munka előzte meg a Gödöllői Rendőrkapitányság által koordinált akciót, amelyben a Terrorelhárítási Központ közreműködésével 11 embert – a terjesztéssel gyanúsítható férfit és vevőkörének tagjait – előállították.

A férfi új pszichoaktív anyaggal kereskedett Kerepesen, Mogyoródon, Kistarcsán és fővárosi peremkerületben. A gyanú szerint Sz. József a “kati”, “kréta”, “füst” és “kristály” fantázianevű szer adagját ezer forintért árulta. Akadt olyan ügyfele, aki alkalmanként 20 pakkot vásárolt tőle.

A kerepesi férfinek bejelentett állandó munkahelye nincs, a “bűnös üzletből” azonban az elmúlt hónapokban többmilliós jövedelmet könyvelhetett el – közölték. A helyszíni szemléken bezacskózott új pszichoaktív anyagokat, valamint az egyik előállított lakásán 72 lőszert is találtak.

Sz. József a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. Őrizetbe vették, a rendőrség új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ellene – áll a közleményben.

A lengyel államügyészség nyomozócsoportot hoz létre pedofíliával kapcsolatos esetek felülvizsgálatára – közölte csütörtökön a lengyel igazságügyi tárca, miután a köztelevízió dokumentumfilmet mutatott be a Balti-tenger partján működő klubokban megforduló neves személyiségek szerepéről kiskorúak ellen elkövetett erőszakban.

A Semmi baj című, szerda este sugárzott filmben Sylwester Latkowski rendező a balti-tengerparti városokban 2005-2015 között kiskorú lányokat zaklató és megerőszakoló Krystian W. esete kapcsán rávilágít a férfit éveken át védő kapcsolatrendszerre. A rendező szerint a tengermelléki klubokban megforduló közismert személyiségek, köztük televíziós sztárok is tudtak az ott működő pedofilhálózatról, és védték többek között a Sopot városában máig üzemelő egyik bár tulajdonosát, amikor vállalkozását Krystian W. esete kapcsán bezárás fenyegette.

Krystian W. jelenleg hároméves szabadságvesztését tölti a 2015-ben elindított bűnügyi eljárásban rá kiszabott ítélet nyomán. Latkowski szerint a vizsgálat csak részben derített fényt a férfi tetteire. A filmvetítést követően Michal Wójcik igazságügyi miniszterhelyettes közölte: Zbigniew Ziobro tárcavezető kezdeményezésére az államügyészség egy külön nyomozócsoportot alakít a dokumentumban bemutatott, eddig nem vizsgált tények tisztázására.

Vizsgálni fogják azt is, amit Latkowski a bemutatót követő tévévitában mondott – ígérte Wójcik. A rendező ugyanis néhány közismert lengyel személyiséget említett, akik szerinte a tengerparti és a varsói pedofilhálózatokkal vannak kapcsolatban. Kijelentése viharos reakciót váltott ki az internetfelhasználók és médiakommentátorok között.

Latkowski filmje, valamint a szombaton a YouTube csatornán bemutatott másik, Tomasz és Marek Sekielski által készített, ezúttal a katolikus papok által elkövetett pedofil tettek eltussolásáról szóló dokumentuma nyomán a kiskorúak elleni nemi erőszak a lengyel elnökválasztási kampány egyik fő témájává válhat.

A Sekielski testvérek előző, azonos témájú dokumentumfilmje után, tavaly májusban Mateusz Morawiecki kormányfő egy, a különféle társadalmi közegekben előforduló pedofília eseteit vizsgáló különbizottság megalakítását jelentette be. Piotr Müller kormányszóvivő csütörtökön közölte: a bizottság összetételét a legközelebbi napokban ismertetik. Elmondta: a testület létrehozása, melyben az államfő, a kormányfő és a parlament is képviselteti magát, nagy kihívást jelent, mivel a bizottság tevékenysége “hatalmas érdekeket sért, és nagyon nehéz ügyeket mozgat majd meg”.

A bizottságot a tavaly nyáron elfogadott, a pedofília büntetését szigorító törvénymódosítás értelmében állítják fel. A jogszabály szerint a pedofil bűntettekért csakis letöltendő szabadságvesztés szabható ki, az ilyen bűncselekmény nem évül el, és a jövőben 5-től 30 évig terjedő, rendkívüli esetekben akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható. A pedofil tettekért jogerősen elítéltek listájára, amelyet egy 2016-os törvény alapján tettek elérhetővé, felkerül az elkövető foglalkozására vonatkozó bejegyzés is.

Afrika, az etnikailag, nyelvileg és vallási szempontból rendkívül tagolt rejtélyes kontinens ritkán kerül a magyar emberek érdeklődésének középpontjába. Jelen cikkemmel részben az a célom, hogy némileg közelebb hozzak az olvasókhoz egy főleg Afrikához kapcsolódó biztonságpolitikai kérdést. A kontinensen gyakorta zajlanak fegyveres összecsapások, amelyeknek sajnos nem egy esetben nem csak elszenvedői, hanem közvetlen résztvevői a gyerekkatonák is: az ő szerepüket szeretném kicsit körbejárni.

Az UNICEF égisze alatt megszületett fokvárosi definíció értelmében gyerekkatona minden 18 év alatti személy, aki reguláris vagy irreguláris fegyveres erőkben szolgál. Ez azonban nem tesz különbséget a fegyverviselő és a fegyvertelen feladatkört ellátó kiskorúak között, valamint az önként belépett és a kényszerrel besorozottak között sem, ilyen szempontból csonka definíciónak tekinthetjük. Hozzá kell tenni, hogy bár az általánosan elfogadott álláspont szerint 18 év a korhatár, a vádak mégis olyan fiatalkorúak ellen is érvényesek, akik 15 és 18 év között vannak, mivel Afrika több országában az említett 15 év a felnőtté válás „hivatalos” korhatára, míg máshol egyszerűen nincs számszerűsítve, az egyén fejlettsége határozza meg, mikor válik a közösség teljes jogú tagjává. Így fontos leszögezni, hogy az afrikai hagyományok, értékek és szokások alapvetően máshogy határozzák meg a gyermekkort, a felnőtté válást vagy akár az állami berendezkedést, mint a nyugati országok. A kettő emiatt nem tökéletesen összehasonlítható. A gyarmati sorból való felszabadulás számos állam esetében csak a XX. század második felében történt meg, melynek következtében gyakorlatilag még nem volt idő olyan államszerkezetet kiépíteni, ami a modern állam eszközeivel hatékonyan helyettesíteni tudná a törzsi berendezkedést. Fontos azonban, hogy Afrika esetében nem feltétlenül alkalmazható minden európai vagy amerikai módszer közvetlenül, hiszen egy alapvetően merőben máshogy fejlődő és működő térségről beszélünk. Nehéz például úgy demokratikus államot kiépíteni, ha a gyarmati sor után katonai diktatúrák következtek, majd ezek leáldozásával továbbra sincs semmilyen tapasztalat vagy alap a demokrácia kialakításához. Ez állandósuló törzsi vagy etnikai konfliktusokhoz vezet, főleg azokban az esetekben, ahol az államhatárokat az egykori gyarmattartók nem az évszázadok alatt kialakult törzsi határok mentén húzták meg.

A gyerekkatonákkal való összefüggésben fontos megemlíteni a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezményt 1989-ből, illetve az afrikai chartát (African Charter on Rights and Welfare of the Child) 1999-ből. Nemzetközi szinten tehát körülbelül az 1990-es évek közepe óta foglalkoznak a kérdéssel.

A nemzetközi jog értelmében mindenkit megillet a „boldog gyermekkor”, ez az elv azonban a gyerekkatonák esetében súlyosan sérül, így természetesen a nemzetközi közösség erősen megkérdőjelezi az alkalmazásukat. Az említett egyezmények értelmében a gyerekkatonaság gyermekmunkának tekintendő, a legrosszabb fajtából, nagyjából a kiskorúak szexuális munkára való kényszerítésével egyenértékű.

A történelem során nem most először alkalmaznak gyermekeket ilyen célokra, azonban a nemzetközi jog fejlődésével, a globalizációval, illetve a fejlődő biztonsági tanulmányokkal összefüggésben egyre fontosabbá válik ennek a kérdésnek a kutatása. Gyermekek esetében különösen fontos, hogy életük korai szakaszában milyen impulzusok érik őket, milyen tapasztalatokat szereznek a világról, milyen kép alakul ki bennük az őket körülvevő környezetről, ez ugyanis sok esetben megmásíthatatlanul befolyásolja a felnőttkori világnézetüket is. Ez könnyen újraindíthatja a konfliktust, hiszen az ilyen körülmények között felnőtt gyermekek nem ismernek mást a saját világukon kívül, így nem is tudnak kitörni belőle.

Dél-szudáni gyerekkatona hivatalos egyenruhában (Forrás: TakePart)

A gyerekkatonákat elsősorban bukott államokban, gerilla hadviselés során vetik be. Terrorszervezetek, lázadó csoportok, de akár kormánypárti szerveződések is élhetnek ilyen módszerekkel. Graca Machel jelentése, a Machel- report alapján azt mondhatjuk, a világ számos pontján, Afrika mellett Ázsiában és akár Dél-Amerikában is megfigyelhető a jelenség. Jelenleg én elsősorban azért szeretnék Afrikára koncentrálni, mivel a kérdéskör elsősorban az afrikai posztkoloniális államokban játszik fontos szerepet, ahol minden lehetséges eszköz bevetése, minden norma mellőzése is bekövetkezhet egy- egy regionális vagy államok közötti konfliktusban.

Lényeges megemlíteni, hogy a gyerekkatonák életkörülményeikből fakadóan összefüggésben állnak a terrorizmus és a klímaváltozásból is fakadó migráció problémakörével. Főként előbbi két ok indukálja a gyermekek bevonását a különféle fegyveres cselekményekbe, míg utóbbi oknál érdemes figyelembe venni, hogy a terrorszervezetek felnőtt tagjaihoz hasonlóan az esetlegesen más országba bevándorló gyermekek is komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, amennyiben nem kapják meg a szükséges segítséget és rehabilitációt, ami a társadalomba való reintegrációhoz szükséges lenne számukra.

Jogi vonatkozása is van a problémának, nevezetesen, hogy a gyermekek felmenthetők-e, avagy büntethetők-e ilyen mértékű súlyos cselekedetekkel összefüggésben, amiket többnyire nem önként, vagy nem szabadon mérlegelhető lehetőségek között választva követtek el. Bizonyos szempontból a felbujtóknak sokkal súlyosabb tettek “száradnak a lelkükön“, hiszen a gyilkosságok, rablások, terrorcselekedetek mellett a konkrét elkövetőt, a gyerekkatonát pszichológiailag egy életre megnyomorítják.

A gyerekkatonaságnál fontos vizsgálni a pszichológiai hátteret is. Számos esetben elárvult gyermekekről van szó, akik feljebbvalójukban látják a követendő példát, azt az alakot, akinek mindennél jobban szeretnének megfelelni. Mivel minden tekintetben a feljebbvalójuknak vannak kiszolgáltatva, önálló, független véleményt nehezen alkotnak. Ugyanígy a rokonok, idősebb barátok is meghatározó szerepet töltenek be. Előfordul, hogy egy fiatalabb gyermek az idősebb testvérei vagy ismerősei kényszerítésére lép be egy fegyveres szervezetbe.

Ezzel együtt természetesen nem elfelejtendő, hogy sok esetben tudatmódosító szerekkel vagy egyszerűen erőszakkal veszik rá őket az együttműködésre. Előbbi esetben groteszk módon az őket kényszerítő emberektől válnak függővé, hiszen máshogy nem tudnák beszerezni az anyagokat, szereket, amikre már jó előre ráfüggtek.

Pontos számok nem állnak rendelkezésre azt illetően, napjainkban hány gyermek áll fegyveres szervezetek kötelékében, hiszen vagy nem létezik nyilvántartás a tagokról, vagy nem teszik azt hozzáférhetővé. Leginkább a demográfiai adatok alapján lehet tehát becsléseket tenni, jelenlegi álláspont szerint a világban néhány tízezer gyerekkatona lehet szolgálatban. Főleg a menekülttáborokban és a nagyon szegény régiókban élő gyermekek vannak kiszolgáltatott helyzetben, előbbi esetben távol az otthonuktól, adott esetben a családjuktól, hiszen a nyitott táborokból könnyű elrabolni a gyermekeket anélkül, hogy az rövid időn belül bárkinek feltűnne. Főként a hosszabb konfliktusok esetén vonódnak be gyermekek, mivel alapvetően ők adják a legtöbb afrikai társadalom 40-50%-át, így hamar képbe kerülnek, amikor az elhúzódó konfliktusban egyre fiatalabb korosztályok felé kell fordulni. Ez már hagyományos háborúkban, például a második világháborúban is megfigyelhető volt, ahol az utolsó években már egyre fiatalabb fiúkat küldtek a frontra.

A gyermekeket alapvetően könnyebb irányítani, így a szervezetlen, ideológiailag nem megalapozott, konkrét célt vagy tervet nélkülöző szervezetek számára egyszerűbb fiatalkorú katonákat alkalmazni, mint felnőtteket meggyőzni/kényszeríteni a kívánt magatartásra. Mivel kevésbé fejlett a félelemérzetük és a felelősségtudatuk, gátlástalanabbak tudnak lenni a felnőtt harcosoknál, hiszen sokszor fel sem fogják tetteik valódi súlyát, nem gondolnak bele, hogy a felettük álló felnőttön kívül bárki mástól várhatnának ezért büntetést. Gyakran semmilyen kiképzésen nem vesznek részt, mivel szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, könnyű pótolni őket, így tehát a hosszú és adott esetben költséges kiképzés elkerülésével a minőség helyett a mennyiség elve érvényesül.

A gyermekek katonává való beszervezése többféle módon történhet, az esetek körülbelül 25-50%-ban egyszerűen elrabolják őket. Máskor az elárvult gyermekek gyakorlatilag ellenkezés nélkül tartanak a fegyveresekkel, mert szüleik, rokonaik nélkül nem boldogulnának. Számos afrikai országban egyszerűen nem létezik szociális ellátórendszer, vagy annyira fiatal gyermekekről van szó, akik nincsenek tudatában a közvetlen környezetükön túli világnak. Gyakran racionális megfontolás képezi az önkéntes csatlakozás alapját, egyszerűen az élelem, ellátás reményében adják fel a szabadságukat, ez különösen annak tudatában érthető, hogy több afrikai országban a lakosság fele-háromnegyede a szegénységi küszöb alatt él. Ezzel összefüggésben vannak azok az esetek, amikor, főleg lányok esetében, a szülők pénzért vagy némi élelemért cserébe eladják gyermekeiket.

A fiúkat egyaránt használják közvetlen harcokban, öngyilkos merényletekben és kémkedésre is, míg lányok esetében a kémkedés és ez utóbbi mellett a szexuális szolgáltatások az elsődlegesek. A gyerekkatona szóról általában fiúkra asszociálunk, a lánygyermekek többnyire kikerülnek a látótérből. Ennek ellenére a lánygyermekek szerepe sem elhanyagolható, egyrészt a közvetlenül őket ért atrocitások (főként szexuális bántalmazás) miatt, másrészt pedig mert az ő „segítségükkel” 1-1 hosszabb ideig fennálló szervezet képes arra, hogy a toborzás háttérbe szorításával, a szervezet kötelékén belül termelje ki az utánpótlást, az így született gyermekeknek konkrétan esélyt sem adva arra, hogy legyen a világról másmilyen elképzelésük.

Mivel a gyermekek a harccal töltött évek során kimaradnak az oktatásból, így még ha ki is szabadulnak a fegyveres erők kötelékéből, nem, vagy csak nehezen tudnak visszailleszkedni a társadalomba. Különösen igaz ez abban az esetben, ha más országban kell újrakezdeniük az életüket, ahol nem tudnak a család, a közösség megtartó erejére támaszkodni. Ezt nehezítik az esetleges függőségek, illetve traumák, a magukkal cipelt szörnyű emlékek. Előfordul, hogy bár van családjuk, nem fogadják őket vissza, például a terhes vagy kisgyermekes lányokat elutasítja a közösségük, mintegy az ő hibájukként elismerve a kihasználásukat.

Gyerekkatonák előfordulnak többek között például Dél-Szudán, Ruanda, Uganda, Niger, Mali, Nigéria, Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén is, Afrikán kívül pedig például Sri Lankán, Nepálban, Irakban, Iránban, Szíriában, Jemenben és Mianmarban. Számuk jelenleg több tízezerre tehető.

Gyermekkatonák teszik le a fegyvert egy ünnepélyes leszerelés és szabadon bocsátás keretei közt Jonglei államban, Dél-Szudánban, 2015. febr. 10. (Forrás: Sebastian Rich/Corbis/AP Images)

A Kongói Demokratikus Köztársaságban többnyire önkéntes csatlakozásról beszélhetünk, amire több ok is van. Egyrészről a szegénység, a kilátástalanság, a munkanélküliség, az éhezés, a családban vagy az állami hatóságoktól elszenvedett bántalmazás, a bosszúvágy és a biztos megélhetés keresése is állhat az önként jelentkezés hátterében. Gyerekkatonának lenni azt jelenti, van az embernek pénze, fegyvere, némi élelme és megbecsülése. Képes megvédeni magát, és ha szerencsés, egyre feljebb tud jutni a szervezet hierarchiájában, ami további előnyökkel jár. Látható a felsorolt okokból, hogy az „önkéntes” csatlakozás valójában több rossz opció közül a talán legkevésbé rossz. Gyakorlatilag nem beszélhetünk tehát érdemi választási lehetőségről.

Napjainkban már a nemzetközi közösség fokozott érdeklődésének és a nemzetközi jog fejlődésének, valamint természetesen lelkes civileknek köszönhetően létrejöttek szervezetek, amelyek a gyerekkatonák kiszabadításával, rehabilitálásával és a lehetőségekhez mérten a korábbi közösségükbe való reintegrálásával foglalkoznak. Jó példa erre a Warchild Organization a Közép-afrikai Köztársaságban. A terápia során pszichológiai segítséget kapnak, újraindul az oktatásuk, vagy ha idősebbek, valamilyen munkára való képzésük, miközben sorstársaikkal élhetnek együtt. Utóbbi különösen fontos, hiszen így nem érzik egyedül magukat. A többi gyerekkatonával való megismerkedés miatt tudják, hogy nem csak nekik kell ilyen problémákkal megküzdeni.

Egykori gyerekkatona rajza (Forrás: War Child)

Bár a „hagyományos” értelemben vett gyerekkatonák esetében a rehabilitálás az elsődleges, sokukat egyszerűen börtönbe zárják, mert például egy terrorszervezetnek dolgoztak, így veszélyesnek számítanak. Az egyéni körülmények így nem kerülnek mérlegelésre. Többnyire azonban elismerik, hogy jogi értelemben nem a gyermekeket kell büntetni, hanem azokat, akik erre kényszerítették őket, vagy legalábbis a lehetőséget nyújtották nekik. Főleg az ISIS esetében volt érezhető a megkülönböztetés több alkalommal is, hiszen őket egy nagyon veszélyes terrorszervezetnek tartják.

Összességében elmondható tehát, hogy a gyerekkatonaság egy rendkívül komplex probléma, a biztonsági, nemzetbiztonsági háttér mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdés pszichológiai, jogi, etikai vonatkozását sem. A korábban említett klímaváltozással és a részben ebből fakadó migrációval összefüggésben a gyerekkatonák nem csak a saját régiójukban maradnak megoldandó problémák, hanem akár olyan államokban is felütheti a fejét a jelenség némely következménye, ahol korábban abszolút nem volt napirenden a téma. Többek között emiatt is fontos azoknak a szervezeteknek a munkája, amelyek azért küzdenek, hogy a probléma helyi szinten legyen megoldva. Ami pedig még a felelősségre vonás során sem elfelejtendő, hogy a nemzetközi jog értelmében minden gyermeket megillet a boldog gyermekkor.

Írta: Palkovics Dóra

További felhasznált források:

https://kki.hu/assets/upload/Kulugyi_Szemle_2008_04_Gyerekkatonek_Afrikeban.pdf

https://www.hrw.org/topic/childrens-rights/child-soldiers

https://www.warchild.org.uk/what-we-do/protection/risks-for-child-soldiers-are-huge-and-the-effects-can-last-a-lifetime

https://www.warchild.org.uk/whats-happening/features/why-do-children-become-child-soldiers-armed-groups

https://www.hrw.org/news/2019/03/04/some-child-soldiers-get-rehabilitation-others-get-prison

https://www.hrw.org/news/2018/06/29/better-us-list-countries-using-child-soldiers

https://www.bbc.com/news/world-middle-east-24179084

https://www.usnews.com/news/best-countries/slideshows/5-most-notorious-african-warlords?slide=3

Beah, Ishmael: Gyerekkatona voltam Afrikában. Libri Kiadó, Budapest, 2018.

Rekordmennyiségű, 11,5 tonna kannabiszt foglalt le a belga rendőrség kedden Brüsszel legnagyobb élelmiszerpiacán a Mabru-n. A hatóságok hat embert őrizetbe vettek.

Az áru piaci értéke megközelítőleg 114 millió euró. A kábítószert hűtőkonténerekbe rejtettek a gyanúsítottak. A Mabru vezetősége szerint az őrizetbe vett személyek zöldségtermesztők, akik alkalmanként hűtött raktárhelységeket béreltek a piactól.

A Le Soir belga napilap szerint Belgium köztudottan a kábítószer-kereskedelem egyik európai csomópontja, különös tekintettel az antwerpeni kikötőn áthaladó, Dél-Amerikából származó kokainra, azonban a rendőrség mostani “fogása” a drog mennyiségét nézve páratlan volt”. A kábítószert a kereskedők feltételezhetően a holland piacra szánták.

Megtiltják a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazását 2021 elejétől a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás – döntött szerdán a német szövetségi kormány, szerkezetváltást ösztönözve a kelet-európai vendégmunkások – gyakran sanyarú körülmények közötti – foglalkoztatására épülő alvállalkozói modell miatt évtizedek óta széles körben bírált ágazatban.

A Werkvertrag az “alvállalkozói konstrukcióra épülő szervezett felelőtlenség” rendszere, amelynek révén számos üzemben “méltatlan és veszélyes” körülmények között zajlik a munka – nyilatkozott Hubertus Heil szövetségi szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után. Szakszervezetek és civil szervezetek eredménytelenül harcoltak a reformért. A fordulatot a koronavírus-járvány hozta el. A kormány annak hatására döntött a vállalkozói szerződés tiltásáról, hogy fertőzésgócok alakultak ki húsipari dolgozók tömegszállásain.

Az új szabályok szerint csak az adott cég saját alkalmazottja vághatja le az állatokat és dolgozhatja fel húsukat.

A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat. Visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban.

Az ágazat több érdekképviselete tiltakozik a kormány döntése ellen. A baromfitenyésztők és -feldolgozók szövetsége (Zentralverband der Deutschen Geflügelwirtschaft – ZDG) szerint például a vállalkozói szerződés általános tiltása alkotmányellenes, mert hátrányosan megkülönbözteti a húsipart más ágazatokkal szemben.

A szállítmányozásban és az építőiparban is bevetett megoldás a vállalkozói szerződés – mondta a ZDG elnöke, Freidrich-Otto Ripke a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak, aláhúzva, hogy a szövetséghez tartozó cégeknél jó a helyzet, ami “azt jelenti, hogy jár német betegbiztosítás és munkabér betegállomány idején” minden dolgozónak. Hozzátette, hogy az ágazat valamennyi szereplője helyett inkább csak a “fekete bárányokat” kellene büntetni.

A kormány szerdai ülésén tíz pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el a húsipari cégeknél, illetve ágazati dolgozók szállásain egyre szaporodó fertőzésgócok révén előállt válság kezelésére. Ennek egyik pontja a vállalkozói szerződések tiltása 2021. január 1-jétől a fő üzletágként vágással és vágott állat feldolgozásával foglalkozó húsipari cégeknél.

A további intézkedések közé tartozik például a “Méltányos mobilitás (Faire Mobilität) elnevezésű program hosszú távú működtetéséhez szükséges jogi és pénzügyi feltételek biztosítása. A projektben külföldi munkavállalóknak nyújtanak felvilágosítást az anyanyelvükön a jogaikról és a foglalkoztatásukkal összefüggő előírásokról. Elindítanak egy kutatást is annak feltárására, hogy miként lehet úgynevezett szinergia hatást – többleteredményt – elérni a munkaügyi és az állategészségügyi ellenőrzések összehangolásával. A csomag részeként hozzálátnak több törvény módosításához is, így a többi között bevezetik, hogy kötelező digitális munkaidő-nyilvántartást vezetni a húsipari cégeknél, és megduplázzák, 30 ezer euróra (10,8 millió forint) emelik a munkaidőről szóló előírások megsértése után járó bírság összegét.

Az utóbbi hetekben legkevesebb 600 koronavírus-fertőzést mutattak ki húsipari üzemek tömegszállásokon elhelyezett vendégmunkásai között Németországban.

Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).

A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000 lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.

Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. A tanács kétezertől százezer lejig terjedő bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott, mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.

“Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.

Kifejtette: Iohannis tudatosan “játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy “a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.

A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.

A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű “Jó napot kívánok, PSD!”, illetve “Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja meg az államfő. Az elnöki hivatal a Mediafax hírügynökség megkeresésére azt válaszolta: Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az illetékes bíróságon.

A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó Kelemen Hunor úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Elfogták azokat a feltételezett elkövetőket, akik a seregélyesi Zichy-Hadik-kastély tetejéről több száz négyzetméternyi vörösréz burkolatot loptak el – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a székesfehérvári rendőrkapitányság nyomozói két férfit lopás bűntett, további egy férfit és négy nőt orgazdaság vétség gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként, valamint két férfi ellen elfogatóparancsot adtak ki.

Emlékeztettek arra, hogy az ügyben április 27-én, feljelentés alapján rendeltek el nyomozást jelentős értékre elkövetett lopás gyanúja miatt. A nyomozók a helyszíni szemle, a környék kamerafelvételei, tanúkihallgatások alapján kiderítették azt is, hogy a megszerzett vörösréz elemek értékesítésében kik és milyen módon működtek közre, és az üzletet hol bonyolították le.

Összehangolt akció keretében a székesfehérvári, a dunaújvárosi és a sárbogárdi rendőrkapitányság nyomozói a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóival, valamint a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alegység munkatársaival együtt 16 helyszínen három férfit és négy nőt fogtak el. A gyanúsítottak otthonaiban mobiltelefonokat, informatikai eszközöket és a bűncselekmények elkövetéséhez használt járműveket foglaltak le.

A rendőrök a lopással gyanúsított két férfi letartóztatását indítványozták, az orgazdasággal gyanúsított férfi és négy nő szabadlábon védekezhet. A nyomozók két férfi ellen elfogatóparancsot adtak ki, őket továbbra is keresik.

Harminckét évnyi keresés után talált rá elrabolt fiára egy kínai pár: a ma már 34 éves férfi kétéves volt, amikor 1988-ban elvitték egy szállodából.

A család újraegyesülésére egy hétfői rendőrségi sajtótájékoztatón került sor – adta hírül a BBC News. A hatóságok szerint az elrabolt fiút annak idején hatezer jüanért – ez ma 261 ezer forintnak felelne meg – adták el egy gyermektelen párnak.

Mao Jin 1986 februárjában született. Kétéves volt, amikor édesapjával, Mao Csen-csinggel hazafelé tartottak a bölcsődéből a Senhszi tartománybeli Hszianban és megálltak egy szállodánál, mert a kisfiú szomjas volt. Az apa lehűtött egy kis forró vizet a gyereknek, és néhány pillanatig nem figyelt oda, ami elég is volt ahhoz, hogy a fiút elrabolják.

A család egész Hsziant és környékét átkutatta, plakátokat helyeztek ki mindenhol. Az édesanya, Li Csing-cse felmondott a munkahelyén, hogy minden idejét fia keresésének szentelhesse: az évek során számos kínai televíziós műsorban feltűnt, csaknem százezer szórólapot osztott szét több mint tíz tartományban, ám hiába.

2007-ben önkéntesnek jelentkezett az eltűnt gyerekek felkutatására szerveződött csoporthoz. Azóta 29 gyermeket segített hazajuttatni családjaikhoz. A kínai állami média szerint idén áprilisban aztán a rendőrség kapott egy fülest egy Szecsuan tartományban élő férfiról, aki még évekkel ezelőtt fogadott örökbe egy kisgyermeket. A hatóságok megtalálták a ma már 34 éves adoptált személyt, akiről a DNS-vizsgálat igazolta, hogy Mao Csen-csing és Li Csing-cse rokona.

Mao Jin, akit Ku Ning-ningre neveztek át, egy lakásdekorációs üzletet vezet. A család újraegyesülése után a férfi elmondta, “nem tudja biztosan”, hogy mit hoz a jövő, de szeretne időt tölteni a szüleivel. Az 1988-as ügyben tovább folyik a nyomozás.

A csecsemőrablás és -kereskedelem évtizedek óta probléma Kínában. Hivatalos adatok ugyan nincsenek, de a az eltűnt gyerekek felkutatására szerveződött csoport weboldalán jelenleg 14 893 bejegyzésben keresnek eltűnt fiúkat és 7411-ben eltűnt lányokat. 2015-ben úgy becsülték, hogy évente húszezer gyermeket rabolnak el Kínában.

Vadászfegyverből kilőtt lövedék ölt meg egy férfit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón – közölte a megyei főügyészség sajtószóvivője.

Szilágyi László a közleményben azt írta: az eddig beszerzett bizonyítékok alapján a férfit pénteken kora este, családi házának udvarán találta el egy ismeretlen lőfegyverből kilőtt lövedék. A lapockáján megsérült áldozatot kórházba vitték, de életét már nem tudták megmenteni.

A rendőrség megállapította, hogy a férfi testében talált lőszer egy helyi vadásztársaság tagjának a fegyveréből származik, és ezzel a fegyverrel a lakóháztól mintegy két kilométerre adtak le “úgynevezett vétlen lövést a kérdéses időszakban” – ismertette a szóvivő.

A Szon.hu írt arról, hogy múlt pénteken három helyi vadász azért ment ki az erdőbe, hogy kipróbálják egyikük új, több millió forintot érő vadászpuskáját. Feltehetően egy próbalövés során kilőtt golyó találhatta el két kilométerrel távolabb a kertjében beszélgető férfit. Mivel a seb nem vérzett, először azt hitték, hogy a férfi infarktust kapott, csak később vették észre a golyó ütötte lyukat a ruháján.

Az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének gyanúja miatt indított nyomozást a megyei rendőr-főkapitányság.

(Amelyik vadász nincs tisztában azzal, hogy nem szabad lakott terület felé lőni, mert a golyós fegyverek biztonsági lőtávolsága akár öt-hat kilométer is lehet, az nem vadász. A-szerk- megj.)

A börtönzsúfoltsági kártalanítások felfüggesztésének meghosszabbításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával, majd napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés aktuális ülésének második napja.

Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ismertette a kormány azon törvényjavaslatát, amely a koronavírus-járványra tekintettel június 15-ről december 31-re tolná kifizetések felfüggesztését a börtönzsúfoltsági kártalanítási eljárásokban.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztetnek: a felfüggesztés oka az volt, hogy elegendő idő álljon a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés azonban nem tette lehetővé a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kidolgozását, így annak határidejét meghosszabbítanák.

Hajas aláhúzta, a kártalanításokkal kapcsolatban kialakult igazságtalan gyakorlat jogosan sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy az áldozatok, a sértettek és hozzátartozók érvényesíthessék jogos igényeiket és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre – tette hozzá.

Az általános “vita” lezárása után Hajas azt elhangzottakra válaszolva azt felelte, mindig is az volt a cél, hogy hatékonyan lehessen érvényesíteni az áldozatok igényeit. A törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a férőhelybővítés korábban kitűzött határidejét, ugyanis továbbra is épülnek a börtönök – közölte.

Az illetékes körzeti izraeli bíróság kimondta egy zsidó telepes bűnösségét, aki rasszista indíttatásból egy gyújtóbombával megölte egy palesztin család három tagját Ciszjordániában – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

A 25 éves Amirám Ben Uliel 2015. július 31-én Molotov koktélt dobott a Ciszjordániában található palesztin Duma falu egyik házára, ahol egy kétgyermekes házaspár élt. A szülők, Rihád és Szaad Davabsa, valamint Ali nevű másfél éves kisfiuk belehaltak a kigyulladó otthonukban szerzett égési sérüléseikbe, és súlyos égési sérüléseket szenvedett másik fiuk, az akkor négy éves Ahmed is.

A bíróság nem állapította meg Ben Uliel terrorista szervezethez tartozását, azonban kimondta a többszörös gyilkosságot és gyilkossági kísérletet, a gyűlölet-bűncselekmény elkövetésére szövetkezést, és terrortámadásnak határozta meg a palesztin család elleni támadást. A terrorista meghatározás befolyásolhatja az ítéletet, növelheti a büntetés mértékét.

A jobboldali törvényhozók az elmúlt években számos erőfeszítést tettek a terroristák halálbüntetésének törvénybe iktatására, de mivel ez mindeddig nem sikerült, halálbüntetés nem, csak életfogytiglan várhat a zsidó terrorista vádlottra. Az ügyészség vádjai szerint Ben Uliel lakottnak gondolta az épületet, melyre Molotov-koktélt dobott, s amelyre előzőleg graffitit festett azzal a szöveggel, hogy “bosszú”, és “Éljen a Messiás-Király”.

Jael Acmón ügyésznő elégedett volt a bírósági határozattal. A ynetnek elmondta, hogy a gyújtóbombás támadást rasszista indítékon alapuló bosszúból követték el, válaszul Malki Rozenfeld halálát okozó korábbi terrormerényletre.

“Terrorista támadás volt, ahogy a bíróság is megítélte. Az ítélet üzenet is, hogy a terrorizmus mindenképpen terrorizmus, az elkövetők személyazonosságának nincsen jelentősége” – mondta az ügyésznő.

A bíróság az ítélet indoklásában leszögezte, hogy a jelenleg ártatlanságát hangoztató vádlott beismerő vallomásában olyan részleteket is ismertetett a nyomozókkal, melyekről azok addig nem tudtak. Az ügyben egy második, a bűntett elkövetésekor kiskorú férfi is szerepelt, akivel tavaly vádalkut kötöttek. A vádalkuban a gyilkosságot ejtették, illetve összeesküvéssel összefüggő vádakra mérsékelték, és a tettét beismerő bűntárs öt és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott.

A Sin Bét, Izrael belbiztonsági szolgálata fontos mérföldkőnek nevezte az ítéletet a zsidó terrorizmus elleni harcban.

Husszein Davabsa, az életben maradt kisgyermeket nevelő nagypapa, aki egy évet töltött unokájával egy izraeli kórházban, égési sérüléseit gyógyítva, elégedett volt az ítélettel, de közölte, hogy a döntés nem hozza vissza az életbe lányát, vejét, és másik, másfél évesen meghalt unokáját.

Ben Uliel ügyvédje bejelentette, hogy a legfelsőbb bírósághoz fellebbez az ítélet ellen, mert szerinte jogainak megsértésével, kínzásokkal szedték ki védencéből a beismerő vallomást. A bűnösség kimondása után a büntetés mértékét megállapító teljes ítéletet nyár végére ígérik a bírók.

A terrorizmus
A terrorizmus az erőszak alkalmazásának vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni. A félelemkeltés az erőszak minden formájának velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű.

Bevándorlás, menekültek, migránshullám, szervezetszerű embercsempészet – naponta többször is előforduló kifejezések. A világsajtó és a hazai média is folyamatosan közvetíti a kapcsolódó eseményeket, de a többféle megközelítés és a különböző álláspontok miatt gyakran még az egzakt tényekből is egymásnak ellentmondó vélemények alakulnak ki. Ilyenkor legjobb, ha egy megbízható és hiteles forráshoz fordulunk. Az Europol egyik vezető munkatársától első kézből kaphattunk tájékoztatást.

Sztankovics Gábor jelenleg Hollandiában az Europol Európai Embercsempészés Elleni Központ műveleti vezetője. A szakember korábban széles körű tapasztalatokat szerzett ezen a területen, 2007-től tíz évig a Nemzeti Nyomozóiroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályának vezető munkatársa volt.

— Mióta dolgozik az Europolnál?
— 2016-ban kezdtem Hágában, az Europol akkor bővítette az Európai Embercsempészés Elleni Központot. Ez a formáció korábban is létezett, de jóval kisebb létszámmal működött, ma már egy közel ötvenfős alakulat foglalkozik ezzel a témakörrel. Sokrétű a tevékenységünk, mivel a szervezett embercsempészés több más bűncselekménycsoporthoz is kapcsolódik. Fő feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk az EU tagállamainak a szervezett embercsempészettel foglalkozó bűnszervezetek felszámolásához.

— A mindennapi gyakorlatban mi a munkája egy műveleti vezetőnek?
— A központunk egy néhány főből álló stratégiai egységből és egy nagyobb létszámú műveleti csapatból áll – én az utóbbinak vagyok a vezetője. Ez az egység koordinálja európai szinten azokat az embercsempészettel kapcsolatos nyomozásokat, amelyek legalább két tagállamot érintenek. Bűnelemzőket küldünk azokra a helyekre, ahol embercsempészettel kapcsolatos esemény van, telefonelemzéseket, internettel kapcsolatos felderítéseket végzünk, illetve egyéb nyomozástámogatási tevékenységekkel foglalkozunk, műveleti találkozókat szervezünk.

Friss adatok, nagy fogások

— Hogyan változott a bevándorláshullám a központ megalakulása óta?
— A migránsok számában nincs nagyságrendi változás, nekünk azonban egyre több a munkánk, mivel az embercsempészés az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltött. A 2015-ös káoszt követően Magyarország szerencsés helyzetbe hozta magát, olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek következtében az akkor megindult migrációs hullám ma már elkerüli országunkat. Alapvető változást jelentett, amikor 2016 márciusában lezárták a balkáni útvonalat, de utána tízezrek szorultak be a balkáni térségbe, akiknek a továbbszállításával már profi embercsempészek foglalkoznak. Jelenleg azt látjuk, hogy a Balkán bizonyos térségeiben gócpontok alakultak ki, Horvátországból, illetve Szlovéniából napi három-négy olyan ügyet jelentenek, amikor az embercsempészek autós konvojokban, mikrobuszokban, kamionokban próbálják a határokon átcsempészni a menekülteket. Ezeket az aktuális adatokat folyamatosan jelentjük a különböző uniós fórumoknak.

— Melyek voltak a legnagyobb elfogások?
— Tavaly novemberben Horvátországban megfogtak egy moldáviai sofőr által vezetett román kamiont, amelyben 115 migránst bújtattak el. Egy másik novemberi rekord: egyetlen nap alatt öt olyan incidenst derítettek fel Horvátországban, amikor minibuszokban és kisteherautókban szállították a menekülteket. 2018. november végéig összesen 455 esetet tártunk fel, amelyek során összesen 6105 migránst szállítottak, ezek közül 251 esetben rejtekhelyeken bújtatták el az embereket. Minden ötödik esetben konvojban futó autókkal történik a szállítás, ilyenkor a felvezető autók megpróbálják kijátszani a rendőri ellenőrzést.

— Ezek a feltárt esetek, de minden bizonnyal vannak, akik sikerrel átjutottak a határokon.
— Igen, biztosan számolnunk kell a látenciával, vannak, akik átcsúsznak az ellenőrzésen, de később azok az emberek is megjelennek a nyilvántartó rendszerekben. 2018-ban nagy port vert fel Németországban, amikor kiderült, hogy naponta 500 új menekültstátuszt kérelmező ember jelenik meg a regisztrációs központokban – ha kiszámoljuk, ez évente több mint 180 ezer embert jelent. A német hatóságok azt vizsgálták, hogy honnan érkezik ez a rengeteg új kérelmező, amikor már le van zárva a balkáni útvonal, és a külső határokon, valamint a Balkánon is működik a határellenőrzés. Ez kemény politikai kérdés volt, amelyben soha, egyetlen ország sem ismerte el a saját felelősségét.

Megduplázott személyiségek, havalák

— Mennyire gyakoriak a visszaélések?
— Rengeteg olyan migráns van, aki többszörösen visszaélt a vízum-, illetve a menekültkérelmekkel. Előfordult, hogy korábban már befogadott, papírokkal rendelkező bevándorlók Németországban teljesen új néven jelentkeztek, új menekültkérelmet adtak be, csak azért, hogy még egyszer hozzáférjenek a kormánytól kapható juttatásokhoz. Óriási probléma, hogy Európa-szerte hatalmas pénzösszegek mozognak ellenőrizhetetlenül. Az Europol pénzügyi nyomozással foglalkozó osztálya elvégzett egy ezzel kapcsolatos felmérést, amelyből az derült ki, hogy Európában a bűnözésből megszerzett pénznek csupán egy százaléka kerül be a legális banki rendszerbe. Magyarországon például korábban a szír és arab, főként pénzváltással foglalkozó bevándorlók becsatlakoztak olyan európai hálózatokba, amelyekben az embercsempészek és migránsok kapcsolatából származó pénzek forognak. Hasonló tevékenységet folytató bevándorlók egyébként minden európai nagyvárosban megtalálhatók, ők az úgynevezett havalák, akiket a migránsok bármikor, bárhol megkereshetnek, és bizonyos jutalék fejében bármilyen pénzt bárhová elküldhetnek anélkül, hogy ezek a pénzek megjelennének a legális banki rendszerekben. Ebben az a legnagyobb veszély, hogy nemcsak a migránsok, hanem terrorista szervezetek is használhatják ezeket az ellenőrizetlen csatornákat. Amikor ezeket a hálózatokat vizsgáltuk, kiderült, komoly problémát jelent, hogy az Európai Unió 28 tagállamából csak háromban szabályozzák az ilyen pénzmozgásokat, a többi tagország vagy nem foglalkozik velük, vagy csendben tolerálja a tevékenységet. Ezért a havalákat büntetőjogra hivatkozva nem tudjuk tartósan kivonni a forgalomból, bár korántsem látjuk, hogy milyen pénzeket mozgatnak a hálózatokon keresztül.

— Azt lehet tudni, hogy a migránsok miből és hogyan fizetik ki az embercsempészeket?
— Leggyakrabban letétbe helyeznek egy bizonyos összeget egy harmadik országban, és amikor a migráns megérkezik mondjuk Belgiumba vagy Hollandiába, akkor hazatelefonál a családjának, ők pedig jelzik például egy törökországi utazási irodának vagy ügyvédnek, hogy a letétbe helyezett összeg kifizethető az embercsempésznek. Ezek a pénzek soha nem kerülnek be Európába, tehát számunkra teljesen ellenőrizhetetlenek. Egy másik módszer, amikor a migránsok csak a megvalósult határátlépésekért fizetnek. Ilyenkor jellemzően kamionban szállítják a menekülteket, mert abban van profit, ugyanis ha egy ember ezer eurót fizet azért, hogy Romániából Németországba szállítsák, akkor száz ember esetén már százezer euróról beszélünk.

— Milyen a megítélésük a magyarországi intézkedéseknek?
— Kétségtelenül érzékelhető egy kettős beszéd az EU részéről. Amikor például mindenki a magyar kerítéssel volt elfoglalva, akkor senki sem foglalkozott a spanyolok által Marokkóban felhúzott kerítésekkel, és azzal, hogy milyen állapotok vannak Ceutában és Melillában. Naponta beszélünk a spanyol kollégákkal, tehát ismerjük az enklávékban uralkodó állapotokat. Itt, Hágában, a közvetlen környezetemben majdnem mindenki hatékonynak ítéli meg a magyarországi intézkedéseket. Ugyankor európai szempontból nézve nyitva maradt két probléma. Azzal, hogy Magyarország kerítést épített, európai szinten semmit sem oldott meg, csupán két irányba elterelte a problémát. Látjuk, hogy mi történik Szlovéniában és Horvátországban, és azt is pontosan érzékeljük, hogy milyen tömegek érkeznek kamionokban elrejtve Románia felől egy másodlagos mozgás kapcsán. Így végül is a magyar intézkedésekkel – a szerb határon épített kerítéssel és a határok lezárásával – kapcsolatban az a vélemény, hogy európai szinten nem igazán hatékonyak, mert nem jelentenek megnyugtató megoldást. De az is tény, hogy az Európai Unió nyugati tagállamaiban más a szemlélet, másképpen állnak az egész bevándorlási problémakörhöz.

— Mit látnak másképpen?
— A nyugati országok többségének voltak vagy vannak gyarmataik, ezért ott más a megítélés, évtizedekkel ezelőtt is ezreket és tízezreket fogadtak be például Afrikából. Hozzászoktak a bevándorlókhoz, nem látják ennyire súlyosnak vagy elítélendőnek a migrációt. A nyugati lakosság egy része humán vagy emberjogi oldalról próbálja megközelíteni a felmerülő kérdéseket, és sokan úgy látják, hogy a legtöbben szerencsétlen emberek, háborúk, éhínség elől menekülnek, akiken segíteni kell. Éppen ezért kisebbnek látják például azt a veszélyt, hogy milyen kockázatot jelent, ha nem tudjuk megfelelően ellenőrizni a határokat.

Nincs megállás…

— Megállítható a migránshullám? Mit hoz a jövő?
— Nem bocsátkoznék jóslatokba, de tudomásul kell venni, hogy a migrációt nem lehet megállítani, és talán nincs is igazán szükség arra, hogy megállítsuk. Korábban húsz éven át foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel Magyarországon, tudnunk kell, hogy 2015 előtt – akkoriban főként az afgán válság miatt – nálunk is volt migráció, és volt embercsempészet is. Azzal kell számolnunk, hogy a menekülthullám nem állítható le, mert Európában és a nagyvilágban mindig lesznek problémák, mindig lesznek válságok, nem működő kormányok, politikai feszültségek, lesznek politikai üldözöttek és gazdasági menekültek is. Ehhez most hozzáadódik a klímaváltozás, ami az eddigieknél is erősebb lökést adhat. A 2015-ben kezdődött migránshullámnak azonban van egy pozitív következménye is. Akkor értette meg először a politika, hogy ezzel uniós és nemzeti szinten is foglalkozni kell. Én azt látom, hogy olyan intézkedéseket próbálnak bevezetni, amelyekkel hatékonyabban lehet menedzselni a helyzetet. Mert nem elég a határellenőrzésekre helyezni a hangsúlyt, a menekültkérelmek hatékonyabb elbírálásával, a kiutasításokkal, kitoloncolásokkal is hatékonyabban kell foglalkozni.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Egy hónapnyi csend után újra életre kelt a magyar fejlesztésű strandszéf, a Beachegg tőkegyűjtő kampánya is, de a kitűzött minimumcél, 90 millió forintnak csak a 37 százalékát sikerült elérniük.

A strandbiztonság terén merőben új és innovatív koncepcióval előálló magyar Beachegg a Tőkeportálon indított kampányt. „Másfél hónapja úgy tűnt, hogy leáll minden, megtorpantak a befektetések, de aztán kiderült, hogy a forintgyengülés, és a válságot kísérő jelenségek több más eleme is kedvez a Beachegg befektetésnek” – nyilatkozta optimistán Bayer Péter a Beachegg egyik alapítója.

A részvénycélú közösségi finanszírozási kampány a Tőkeportál.hu oldalon indult. A kezdeti lendület a válság kitörésével megtörni látszott, de az alapítók most megint bizakodók. A Beachegg egy teljes egészében magyar fejlesztésű strandszéf, amely ötletes megoldásaival védi meg értékeinket. A tojásdad széfet (innen a neve is) a strandon kölcsönözhetjük, és egy karkötő segítségével nyithatjuk-zárhatjuk. A lezárt széf hangosan riaszt, ha elmozdítják a helyéről, egyúttal jelez a kölcsönző Beachegg őrének, és elektronikus úton folyamatos tájékoztatást küld saját helyzetéről, így könnyedén megtalálható.

Az eszköz fejlesztői több külföldi díjat nyertek, és több sikeres teszten vannak túl (Lupa tó, Szigligeti strand és Spanyolországban Malagán az Aquamijas vízipark). Jelenleg megrendelőkkel tárgyalnak, tömeggyártáshoz gyűjtenek tőkét és tulajdonostársakat a Tőkeportálon.

A beachegg befektetést vonzóvá teszi forint-euró árfolyam változása, hiszen a Beachegg költségei forintban keletkeznek, a célpiac azonban a világ legjobb strandjai. „Eredeti terveink 330 forintos euró árfolyam mellett készültek, az azóta bekövetkezett változás csaknem húsz százalékkkal növelte a várható profitot” – vezet be a számításokba Szilágyi Imre, alapító.

A válság ráadásul nem borította fel a Beachegg bevezetés időrendjét sem, hiszen a gyártás tervezése zavartalanul folyik, ahogy a megrendelők felkutatása is. A szállításokat eleve a következő szezonra tervezték, amivel kapcsolatban már az elsődleges célpiacnak számító mediterrán strandok üzemeltetői is optimisták.

„A járvány rámutat a modell előnyeire is” – hangsúlyozza Bayer. A Beachegget ugyanis a strandüzemeltetők veszik meg, bérleti díjat és a bérlések után jutalékot (szolgáltatási díjat) fizetnek, ami azt is jelenti, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok elsősorban náluk csapódnak le, a központnak pedig folyamatosan növekvő állandó bevételt biztosít. A járvány ellenére május hónapban négy hazai, egy olasz és egy spanyol disztribútori szándéknyilatkozatot kaptak.

„A következő két év a strandokon a látogatók bizalmának visszaszerzéséről szól majd. Ennek alapja a fogyasztói élmény lesz, amiben kiemelt szerepet játszik a biztonság. Ráadásul az idén kieső bevételek miatt az üzemeltetők kis költségvetésben gondolkoznak, ami kifejezetten a Beachegg mellett szól, hiszen – ellentétben a fix széfekkel – ez nem igényel komoly egyszeri beruházást, kényelmesebb a strandolóknak, és egy Beachegg flotta akár télen is üzemeltethető a déli féltekén.”

Minden , a beachegg mellett szóló érv ellenére a befektetők nem tolongtak a ma véget érő kampányban, hogy részesedést szerezzenek a cégben: a kitűzött minimumcél, 90 millió forintnak csak a 37 százalékát sikerült elérniük

Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. árbevétele hétmilliárd forint volt az első három hónapban, hat százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – közölte a társaság.

Ugyanakkor kiemelték, az export értéke elérte a 3,1 milliárd forintot, több mint négyszázmillió forinttal nőtt éves összevetésben. Mindez 44 százalékos export arányt jelent. A vállalat konszolidált EBITDA (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti) eredménye 784 millió forint lett az első negyedévben, amely 29 millió forinttal több, mint 2019 első három hónapjában.

A társaság nettó eredménye 292 millió forint volt, amely 23 millió forinttal, hét százalékkal csökkent, az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A közlemény szerint Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója elmondta, a válság hatására csökkent az árbevétel, különösen a magyar okmányoknál. Ezzel párhuzamosan sikerült csökkenteni az egyéb költségeket, és mindeközben megőrizték a munkahelyeket.

Arról is beszámolt, hogy megkezdődött a termelés az új üzemcsarnokban és az Okmánybiztonsági Labor költözése is segíti az értékteremtést. “Büszkék vagyunk arra, hogy a nehéz időszakban sikerült növelni az exportot, és ez a tendencia folytatódni látszik a második negyedévben is” – kommentálta az első negyedéves jelentést a vállalat vezérigazgatója.