Biztonságpolitika

Ehhez a bejegyzéshez tizenöt évvel ezelőtt készült fotókból válogattam. 2005. május 9-én érkezett Szolnokra a Repülőmúzeum számára felajánlott JA-37 Viggen. A svéd vadászgép délutáni érkezése előtt volt idő körülnézni és néhány fotót készíteni a helikopterbázison.  

A 704-es Mi-17-es lenyitott lemezekkel és a műszakiak elmaradhatatlan kerékpárjával.

Ugyancsak a 704-es, más szögből fotózva. A helikopter ajtajára festett vöröskereszt és a felségjel előtt látható SFOR (Stabilisation Force) felirat a boszniai béketámogató-békefenntartó műveletre emlékeztet.

A 6207-es Mi-8-as valaha az iraki haderőben repült, aztán a kilencvenes évek elején itt ragadt. A honvédség rendszeréből már régen kivont gépet tavaly egy csehországi játszótéren kiállítva kapták lencsevégre a spotterek.

A 702-es Mi-17-es nagyjavítására 2017-ig kellett várni.

A 10447-es Mi-8PSz letakarva, nyűgözött lapátokkal várja a következő feladatot. A szalonkivitelű helikopter, amely II. János Pál pápa magyarországi légi szállításában is részt vett, 2006-ig repült – a Magyar Honvédség ekkor búcsúzott az utasszállító Mi-8-asoktól.

Vélhetően kompenzáló betonként használják a műszakiak a futópályát, ahova kivontatták az egyik Mi-17-est.

A munka végeztével, traktorral vontatják vissza a helikoptert.

Kutató-mentő helikopter, indításra készen az APA-kocsira csatlakoztatva.

Az 582-es Mi-24D hazai pályafutása 1985-től 2010-ig tartott.

A képen ugyancsak az 582-es van. Az egykori harci helikopter sárkánya napjainkban egy budapesti telephelyen ácsorog.

Az ex-német 336-os első ipari nagyjavítására 2003-2004-ben Tökölön, a másodikra 2018-ban Szentpéterváron került sor.

Az 574-es 2018 óta az egyik szolnoki körforgalomban látható.

Amikor az ember más szemmel néz egy bizonyos oldalszámra. Az 576-os Mi-24D deszantterében élhettem át először, milyen érzés egy harci helikopterben a földközeli útvonalrepülés és az éjszakai műszeres feladat.

Mi-24D lapátok nélkül, becsomagolva.

A 713-as Mi-24V-t 2002 nyarán kétkormányos oktatógéppé alakították át Kecskeméten.

A Jak-52-esen magyar terepminta váltotta a korábbi román színeket, a kétágú légcsavar helyére háromágú került.  

… és délután háromkor, a megadott időpontban, jött a Viggen!

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az amerikai Georgia állam helyi hatóságai szövetségi segítséget kértek az afroamerikai Ahmaud Arbery meggyilkolásának ügyében, amelynek sokak szerint elhibázott kezelése óriási felháborodást keltett az országban.

A 25 éves férfit még február 23-án gyilkolták meg a georgiai Brunswickban, miközben kocogott. A rendőrség előző csütörtökön, 74 nappal a bűncselekményt követően jelentette be, hogy gyilkosság és súlyos testi sértésével vádjával letartóztattak két fehér férfit, Gregory McMichael nyugalmazott rendőrnyomozót és a fiát, Travist.

A gyilkosság országos felháborodást keltett, miután a múlt hét elején nyilvánosságra került egy videofelvétel, amelyen jól látható, hogy Arberynek egy teherautó próbálja meg útját állni. A kocsiban ülő két fegyveres férfi kiszállt, földre teperte az áldozatot, majd három lövés dördült, és a fiatalember holtan maradt az utcán.

Donald Trump “rendkívül zavarbaejtőnek” nevezte a felvételt, Joe Biden várható demokrata elnökjelölt “lincselést” emlegetett, Brian Kemp, Georgia republikánus kormányzója pedig “abszolút rémtettnek” minősítette a gyilkosságot. Georgiában tüntetések voltak, több híresség – köztük LeBron James profi kosárlabdázó, illetve Zoe Kravitz színésznő – is hallatta a hangját.

Az idősebb McMichael először azt állította, hogy Arbery az útját állta, s ezért keveredtek vitába, a lövések pedig “véletlenül” dördültek el. Később azonban már azt mondta, követte Arberyt, mert azt hitte, hogy ő felelős a környékbeli lopásokért.

Közben nyilvánosságra került egy másik videofelvétel is, amelyen az látszik, hogy Arbery egy építkezési területre sétált be, a gyanúsítottak szerint tolvajként. Azt ugyanakkor semmi sem támasztja alá, hogy a fiatalember bármit is eltulajdonított volna.

“Hivatalosan is felkértem a szövetségi igazságügyi minisztériumot, hogy indítson vizsgálatot az ügy eddigi kezelését illetően” – közölte a Twitteren Chris Carr, a georgiai igazságügyi tárca vezetője helyi idő szerint vasárnap este. Leszögezte, “teljes és átlátható” vizsgálatot kér az Arbery-ügyben.

Lee Merritt, az Arbery-szülők ügyvédje hétfőn üdvözölte, hogy Carr a szövetségi hatósások segítségét kérte az ügy teljes feltárásához. Mint fogalmazott: a rendőrség “feltételezhetően szerette volna eltussolni” a történteket. “Túl sok a kérdés, hogy miért így kezelték ezt az ügyet, miért kellett 74 nap a két gyilkos letartóztatásához” – írta közleményében az ügyvéd.

Végéhez érkezik a veronai busztragédia kártérítési ügye, miután megállapodás született a biztosító és a veronai buszbalesetben érintettek, valamint családtagjaik között a teljes kártérítési fedezet felosztásáról. Az egyik legkomplexebb magyar biztosítási ügyben a Groupama csaknem 1,89 milliárd forintot fizet ki a károsultaknak – közölte a biztosító.

Emlékeztetnek, hogy a 2017. január 20-án bekövetkezett tragikus kimenetelű balesetben érintett autóbusz üzembentartójának gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését a Groupama Biztosító kezelte. A biztosítótársaság a kárrendezésre a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított, már a kárrendezés legelső szakaszában kárelőlegeket fizetett az érintettek számára, a felmerült költségek, dologi károk rövid időn belüli rendezésén túl. Emellett folyamatos, aktív kapcsolatot tartott fenn az érintettekkel, együttműködött a magyar és az olasz hatóságokkal, illetve az ügy állásáról tájékoztatta a magyar felügyeleti szervet – hangsúlyozták.

Kiemelték, hogy a szerencsétlenség a magyar biztosítási szakma egyik legkomplexebb káresete. Az összes kárigény felmérése, valamint az érintettekkel, illetve az olasz és magyar jogi képviselőikkel történő egyeztetések a kártérítési összeg lehető legkörültekintőbb felosztásáról, hosszú időt vett igénybe. Mindeközben a tragédia körülményeinek teljeskörű kivizsgálása és a felelősök megállapítását célzó büntetőper sem zárult még le.

A Groupama Biztosító a fentieket figyelembe véve nem szerette volna megvárni a bírósági eljárások akár évek múlva várható befejezését, ezért mindent megtett a kártérítések mielőbbi kifizetése érdekében. Az ügyfelekkel történt egyeztetések eredményeként csaknem minden érintettel megállapodás született. A biztosítótársaság bízik abban, hogy a néhány hiányzó megállapodás is rövid időn belül aláírásra kerülhet – írták.

A kárrendezési folyamat során a biztosító több kötelezettség alapján is helytállt. A jogszabályoknak megfelelően a Groupama Biztosító a vagyoni károkon felül az elhunytak közeli hozzátartozói, valamint a súlyosan, vagy könnyebben sérültek részére, illetve azok számára is, akik nem szenvedtek közvetlen fizikai sérülést, jelentős összegű, nem vagyoni kártérítést, úgynevezett sérelemdíjat is fizet. Az összegeket a biztosító átutalta a megállapodások alapján az érintettek és családtagjaik számára.

A Groupama Biztosító a személyi sérüléses károkra vonatkozóan – a már korábban átutalt előlegekkel, kártérítési összegekkel és sérelemdíjakkal együtt – összességében a jogszabály által meghatározott maximális kártérítési összeget, 1,89 milliárd forintot fizet ki, amivel lezárul a veronai busztragédia egyik fejezete, a tragikus kimenetelű baleset magyarországi biztosítási ügye – írták.

Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel 17-en vesztették életüket, mikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon ötvenhatan utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a két sofőr.

Kórházba szállították Covid-19 típusú koronavírus-fertőzéssel Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét. Ezt maga Peszkov közölte az orosz hírügynökségekkel.

A szóvivő a TASZSZ-nak azt mondta, hogy több mint egy hónappal ezelőtt találkozott személyesen Vlagyimir Putyinnal. A SARS-CoV-2 koronavírust az orosz államvezetés tagjai közül eddig Mihail Misusztyin miniszterelnök, valamint Olga Ljubimova kulturális és Vlagyimir Jakusev építésügyi miniszter szervezetében mutatták ki. Misusztyint kórházban, Ljubimovát pedig otthonában kezelik. Jakusevet már gyógyultnak nyilvánították.

Április 29-én felröppent olyan hír is, amely szerint az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko is megfertőződött, de későbbi híradások szerint nála a megismételt teszt negatív eredményt mutatott.

Peszkov megbetegedése azon a napon vált ismertté, amikor Oroszország a második helyre lépett előre a világ “Covid 19-toplistáján”, és amikor Putyin rendeletének értelmében megszűnt a járvány terjedésének lelassítása érdekében hat héttel korábban elrendelt országos kényszerszabadság. Igaz, ezt a döntést az elnök a régiókban bevezetett karanténintézkedések fenntartása mellett hozta meg.

A fővárosban, Moszkva megyében és Szentpéterváron keddtől még szigorítottak is a járványügyi óvintézkedéseken.

A Putyin egyészségi állapotával kapcsolatos aggályok először akkor erősödtek fel, amikor április elején kiderült, hogy megfertőződött Gyenyisz Procenko főorvos, aki március 24-én körbevezette az államfőt a kommunarkai járványkórházban. Az elnök, aki kezet fogott az orvossal, a múlt hónap eleje óta alapvetően távmunkában dolgozik, videokonferencia formájában tárgyal, és csak rendkívüli esetben tart személyes találkozókat. Kedden például Viktor Szecsint, a Rosznyefty vezérigazgatóját fogadta.

Peszkov korábbi közlése szerint az elnök környezetét és látogatóit folyamatosan tesztelik. Maga a szóvivő egyébként Procenko lebetegedését követően egy darabig “vírusblokkolót” – egy jelvényszerű, klórdioxidot kibocsátó légtisztítót – hordott a zakója hajtókáján, amit aztán elhagyott, amikor a sajtóban kérdések merültek fel az eszköz hatékonyságával kapcsolatban.

Sajtójelentések szerint egyébként kedden kórházba került az elnöki szóvivő felesége, Tatyjana Navka olimpiai bajnok műkorcsolyázó, jégtáncos is.

Jár az összesen mintegy százmillió forint kártérítés annak a közel hatvan gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert – mondta ki a Kúria.

Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi, jelen eljárásban felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletét. A tábla korábbi döntésében kötelezte az alpereseket – a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot – a mintegy 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére a személyiségi jogsértés miatt.

Az alperesek a tábla ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben azt kérték a Kúriától: pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket. Abban az esetben pedig, ha erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak.

A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg – áll a Kúria közleményében.

Talán az idei év legeredményesebb véradási eseménye volt a Budapesti Rendőr-főkapitányság központi szervei által május 7-én szervezett véradás – mondta Ohnsorge Éva.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) véradásszervezője hozzátette, az eseményen 250-en, az elmúlt héten pedig összesen 6755-en adtak vért. Jelenleg is 45 helyszínen szerveznek véradásokat országszerte, a helyek és időpontok a www.ovsz.hu és a veradas.hu oldalon követhetők.

A véradásszervező kitért arra is, hogy egyre többen élnek az irányított véradás lehetőségével, amelyre minden magyarországi véradó ponton van mód.

Zord

A rendőrség több civil alkalmazottja fénymásolt étkezési jegyeket használt, ezért négyük munkaviszonyát megszüntették – közölte a Készenléti Rendőrség.

A közlemény szerint a Készenléti Rendőrség belső vizsgálata derített fényt arra, hogy több civil alkalmazott – munkavállaló és rendvédelmi igazgatási alkalmazott – március 27-én fénymásolt étkezési jegyeket használt fel.

A kilenc érintettet az eljárásban meghallgatták, négyük munkaviszonyát a Készenléti Rendőrség parancsnoka megszüntette, öt ember ellen fegyelmi eljárás indult. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság csalás gyanúja miatt nyomoz.

Oroszország új birodalmi politikája jelenti a fő fenyegetést az új lengyel nemzetbiztonsági stratégia szerint, amelyet kedden írt alá Andrzej Duda elnök. A dokumentum a koronavírus-járvány kezeléséből levont következtetéseket is tartalmazza.

A több kormánytag, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelenlétében aláírt stratégia a korábbi, 2014-ben elfogadott átfogó nemzetbiztonsági terv helyébe lép. Andrzej Duda a ceremónián többek között rámutatott: az utóbbi öt év alatt harmincezerrel nőtt a lengyel hadsereg létszáma.

Az államfői hivatal honlapján elérhető dokumentum szerint a nemzetközi rend “folytatódó felbomlása” kedvezőtlen hatással van Lengyelország biztonságpolitikai környezetére, ezen belül pedig a fő fenyegetést Moszkva “katonai erő felhasználásával megvalósuló neoimperiális (újbirodalmi) politikája” jelenti.

Oroszország katonai erejének intenzív fejlesztése mellett hibrid jellegű, a konfliktusok kockázatát növelő, többek között a dezinformációra, kibertámadásokra támaszkodó tevékenységet is kifejt, és várhatóan a jelenlegi nemzetközi rendet aláásó politikáját a jövőben is folytatni fogja birodalmi pozíciójának újjáépítése érdekében – áll a dokumentumban.

Lengyelország biztonságának fő tényezője az észak-atlanti és az európai struktúrákban való részvétel, valamint a legfontosabb partnerekkel folytatott kétoldalú és regionális együttműködés is – írják. A stratégia szerint az országnak már 2024-ben hazai összterméke (GDP) két és fél százalékát védelmi célokra kellene szánnia, miközben az eddigi célkitűzések 2030-as időhatárról szóltak.

Kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a dokumentum az energiabiztonságnak. Annak kapcsán, hogy a lengyel, a közép-európai és a balkáni olaj- és gázpiacot továbbra is az orosz szállítások uralják, a stratégia további diverzifikáció szükségességéről beszél, többek között a Balti-tengertől az Adriai-tengerig vezető észak-déli gázfolyosó befejezése révén.

A dokumentum a Covid-19-hez hasonló járványokat is az egyik lehetséges biztonsági fenyegetésnek nevezi, kiemelve a megfelelő intézkedések előkészítésének szükségességét, az egészségügyi dolgozók és a védőeszközök kellő mennyiségének biztosítását.

Megszakította útját Budapesten kedd délelőtt a finn katonai légierő egy C-295 típusú repülőgépe, amely leszállt a Liszt Ferenc-repülőtéren – erősítette meg az MTI információját a Budapest Airport.

Tájékoztatásuk szerint a repülőgép Tamperéből tartott Bukarestbe, amikor meghibásodást észleltek a fedélzeten. A leszállást követően a szakemberek megvizsgálták a hiba okát. A repülőgép szerdán indul tovább – írták.

Nem fizetett közterheket terményértékesítés után és ezzel több száz millió forint kárt okozott a költségvetésnek nyolc ember az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták, hogy egy 38 éves, költségvetési csalás miatt korábban már elítélt férfi 2018 júliusától céghálózatot hozott létre, amelyen keresztül szójadarát, repcepogácsát importált Magyarországra szlovén és szlovák társaságoktól. A vásárlási láncba strómanok által névlegesen irányított cégeket iktatott, amelyek nem fizettek áfát a belföldön továbbértékesített áru után.

A bűncselekményben egy 45 éves érdi férfi is közreműködött, ő vette fel a kapcsolatot a külföldi cégekkel, rendelte az árut, szervezte a fuvarozást és az értékesítést. A 38 éves vádlott tevékenységével több mint egymilliárd forint bevételt ért el, ennek 250 millió forint adóvonzatát nem fizette meg.

Az ügy egy másik, negyvenéves vádlottja a bűncselekmények elkövetésének idején szabadult Horvátországban egy adó- és vámcsalás miatt kiszabott szabadságvesztésből. Előbb tanácsokkal segítette 38 éves társát, majd 2018 októberétől maga is számlázási láncolatot épített ki, és két év alatt több mint 110 millió forint áfát csalt el.

Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyben. A három legaktívabb résztvevőre nyolc-nyolc év, illetve négy év börtönbüntetést, valamint 359 millió forint vagyonelkobzást indítványozott a bíróságnak, arra az esetre, ha az érintettek az előkészítő ülésen beismerik a cselekmény elkövetését.

A török külügyminisztérium a “gonoszok szövetségének” minősítette Görögországot, Ciprust, Franciaországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Egyiptomot, miután külügyminisztereik hétfői videokonferenciájukon elítélték Ankarának a Földközi-tenger keleti medencéjében folytatott politikáját, és felszólították, hogy tartsa tiszteletben a régióban lévő államok szuverén jogait – számolt be a török sajtó.

A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy egy sor regionális konfliktus veszélyezteti a Földközi-tenger keleti felének békéjét és biztonságát. Mint mondták, ez vonatkozik a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében folytatott török műveletekre is. Török hajók ugyanis a térségben a nicosiai kormány engedélye nélkül végeznek próbafúrásokat földgáz után kutatva. Továbbá azt is nehezményezték, hogy török harci repülőgépek időnként megsértik a görög légteret azzal, hogy átrepülnek a Görögországhoz tartozó szigetek felett.

Hami Aksoy török külügyi szóvivő közleményében úgy fogalmazott: “az, hogy Görögország és Ciprus ahelyett, hogy Törökországgal, valamint a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal bocsátkozna párbeszédbe a Földközi-tenger keleti medencéjének ügyében, és abban illetéktelen, régión kívüli szereplőktől remél segítséget, csak csatlós vagy gyarmatosító mentalitás megnyilvánulása lehet”. Aksoy leszögezte: elfogadhatatlan, hogy Törökországnak a nemzetközi jog alapján, a legitim érdekei megvédése céljából tett lépéseit tisztességtelen és jogtalan indokokkal eltorzítják.

A török szóvivő hozzátette: ugyanez érvényes Egyiptomra nézve is, amelynek “vezetői ahelyett, hogy saját népük érdekeit és jogait védenék, úgy tűnik, már inkább régen lemondtak ezekről”.

Az érintett külügyminiszterek felszólították Törökországot, hogy hagyjon fel a beavatkozással a líbiai polgárháborúba, és tartsa tiszteletben az ENSZ-nek az észak-afrikai állammal szemben elrendelt fegyverembargóját. A líbiai konfliktus szereplőit pedig sürgették, hogy tartsák be a ramadán iszlám böjti hónap alatt a tűzszünetet.

Aksoy szerint az Egyesült Arab Emírségeket, amelynek “semmi köze a Földközi-tengerhez”, a Törökország-ellenesség hozta össze a többi országgal. A szóvivő azt is írta, hogy Törökország a tavaly október elején Északkelet-Szíriában indított Béke Forrása fedőnevű hadműveletével súlyos csapást mért Franciaország azon törekvéseire, amelyek egy ottani “terrorállamocska” kialakítását célozták, Párizs pedig “ebben a lelki állapotban láthatóan nekilátott pártfogolni a Törökország ellen létrehozott gonoszok szövetségét”.

Aksoy végül azt hangoztatta, hogy a térség békéje és stabilitása nem “a gonoszok szövetségével”, hanem csak őszinte, valós párbeszéd és együttműködés útján teremthető meg.

Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, illetve helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. Az ország déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására, amely a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert egységkormány székhelye. Haftart az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Oroszország is támogatja, míg riválisát Törökország segíti.

Recep Tayyip Erdogan török elnök és Szarrádzs november 27-én kétoldalú megállapodásokat írt alá, amelyek török és líbiai kizárólagos gazdasági övezeteket határoztak meg Rodosz és Kréta görög szigetekhez nagyon közel. Görögország szerint az egyezmény sérti szuverenitását, és válaszul december elején kiutasította Líbia athéni nagykövetét.

Törökország szerint a kontinens közelében fekvő szigetek – akár az olyan méretűek, mint Ciprus vagy Kréta – nem rendelkezhetnek a kontinentális talapzat fölött, sem saját kizárólagos gazdasági övezetekkel. Görögország szerint ez az álláspont ellentmond a nemzetközi tengerjognak.

Tárgyalás tartását és letöltendő börtönbüntetést kér a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a bíróságtól annak a férfinek az ügyében, aki 2018 áprilisában súlyos sérüléseket okozva megvert egy vasúti jegyellenőrt, amiért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a vád szerint a 28 éves férfi 2018. április 15-én kora reggel a Nyugati Pályaudvaron jegy nélkül szállt fel a Lajosmizse felé induló vonatra. Amikor a jegyvizsgáló a jegyét kérte, a férfi tőle akart jegyet venni. A vasúti alkalmazott közölte vele, hogy ez nem lehetséges, és pótdíjat kell fizetnie vagy le kell szállnia. Az utas ekkor kiabálva meglökte a jegyvizsgálót, majd az időközben a zuglói vasútállomásra érkező vonatról mindketten leszálltak. A sértett ekkor értesítette a rendőrséget, a vádlott pedig ezt észlelve kiabálni kezdett vele, majd többször ököllel arcon és fejen ütötte, combon és bokán rúgta. A sértett súlyos, csonttöréses sérülést szenvedett el.

A bántalmazó ellen a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A bíróság – hivatalból, tárgyalás tartása nélkül – büntetővégzésben kettő év börtönbüntetést szabott ki a férfival szemben, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztette.

A kerületi ügyészség ezzel a végzéssel szemben él jogorvoslattal: tárgyalás tartását kérik, mivel álláspontjuk szerint az ügyben hosszabb, letöltendő börtönbüntetésre ítélés indokolt. Ibolya közölte, a vád szerinti bűncselekményekért egy évtől hét és fél évig terjedő halmazati büntetés szabható ki.

A járvány elleni védekezés, a megváltozott munkakörülmények is rejthetnek biztonsági kockázatokat — hívják fel a figyelmet az Alemona Hungary Kft. szakértői.

Ha a koronavírus járvány visszaszorítását célzó lépésekre a munkavállalók biztonsága oldaláról tekintünk, számos, a járványügyi helyzethez csak közvetetten kapcsolódó, a munkavállalókat fenyegető új veszélyforrással is találkozunk. Az otthoni munkavégzés, az eddig nem használt veszélyes anyagok, például fertőtlenítők, vagy épp a fertőzés terjedését akadályozni hivatott védőeszközök viselése mind többletkockázatot jelentenek, ám ezek könnyen háttérbe szorul(hat)nak a mindent felülíró koronavírus elleni védekezéssel szemben. E veszélyek elhárítása, a bekövetkezés kockázatának minimalizálása munkáltatói kötelesség. Jellemzően több munkavállalót érintően, a napi gyakorlattól eltérő intézkedésekkel, lehetőleg minél hamarabb.

Frontvonal a munkahelyeken
A koronavírus járvány közvetlen veszélyeivel, vagyis a megbetegedéssel és embertársaink esetleges megfertőzésével szemben jó néhány eszköz áll a rendelkezésünkre, a viselkedésünk, szokásaink gyökeres megváltoztatásától kezdve a fertőtlenítőszerek, védőeszközök mindennapos, az eddigieknél intenzívebb használatáig. Ezek a megfertőződés és megfertőzés elleni intézkedések különös jelentőséget kapnak azon munkahelyeken, amelyek termeléskiesése elképzelhetetlen, de legalábbis helyrehozhatatlan gazdasági károkkal járna.

Több üzemben, irodaházban – akár emeletenként is – folyamatosan zajlanak hőmérős ellenőrzések, de van, ahol rendszeresen végeznek koronavírus teszteket is, számolt be az összegyűjtött tapasztalatokról Gedeon András. Az „Alemona – Közösség a munkavédelemért” csoport szóvivője több példát is említett a járványhoz kapcsolódó intézkedésekre: a személyes találkozások számát, ahol lehet csökkentik, a megbeszéléseket, oktatásokat elektronikus eszközök segítségével oldják meg. Az étkezdékben – hasonlóan egyes szupermarketek pénztár előtti jelzéseihez – a padlóra festik fel, hogy milyen távolságban várakozhatnak az emberek. Sőt, van olyan gyógyszergyár (ami ugye semmi esetre sem állhat le), ahol az előre becsomagolt étel elfogyasztásakor egy asztalnál csak egy ember étkezhet, így tartva a megfelelő védőtávolságot.

Ha a járvány terjedését fékezni hivatott intézkedések és a végrehajtásuk megfelelőek, akkor is számos olyan kényszerű munkahelyi változást, cselekvést vonnak maguk után, amelyek további – más jellegű – kockázat forrásává válnak. Ezek kezelésével szintén a munkavállalók védelme, a termelőképesség fenntartása vagy éppen a termelés biztonságos újraindítása érdekében foglalkozni kell. E feladatok jelentős részben munkavédelmi vonatkozású tervezést, beavatkozást, például munkaszervezési, oktatási feladatokat rónak a munkahelyi vezetőkre és munkavédelmi szakemberekre. Természetesen ezen oktatásokat is a járványhelyzet óvintézkedései betartva kell megszervezni. Bár gyakorlatias ismeretekről van szó, az online oktatási megfelelő módszer lehet, hiszen ezt már a munkavédelmi szakember képzésnél is sikerrel alkalmazható, mutatott rá a szóvivő. De melyek is azok az új kockázatok, amelyek felmerülhetnek a jelenlegi helyzetben?

Viseljük, fújjuk, öntjük… De mit is?
Számos munkahelyen – az egészségügyi intézményeken kívül is – különösen, ahol jelentősebb ügyfélforgalom van, ezerszám osztanak ki a munkavállalóknak olyan egyéni védőeszközöket, amiket eddig nem kellett használniuk (leggyakrabban légzésvédő álarcokat, kesztyűket, szemüvegeket). Sőt, több munkáltató saját célú használatra is ad ki légzésvédő álarcot (maszkot). Optimális esetben olyat, ami a vírusok, baktériumok belégzését is képes megakadályozni és amelynek a helyes használatára meg is tanítják a munkavállalókat. Gedeon szerint ez utóbbi azért rendkívül fontos lépés, mert a nem megfelelő, vagy a nem ismert védelmi képességű védőeszköz, illetve a helytelen használat nem biztonságot, csupán hamis biztonságérzetet ad. Ezeknél a védőeszközöknél különösen fontos, hogy csak az adott élethelyzetre, veszélyhelyzetre vonatkozó viselkedési szabályokkal és használati előírások betartásával együtt (le-, és felvétel, helyes viselési mód, tárolás, tisztítás, ha nem egyszer használatos eszközről van szó) tudják teljesíteni védelmi feladatukat. Ha a leírtaktól eltérően jár el a védőeszköz viselője, akkor nem védi, hanem veszélyezteti a saját, rosszabb esetben a környezetében tartózkodók egészségét is. Ennek elkerülése érdekében a munkáltatónak is van feladata. Meg kell ismertetnie az új védőeszközök helyes használatát, védelmi képességét, és ezeknek megfelelően frissítenie kell a kockázatértékelést és a védőeszköz juttatási rendet.

Hasonló a helyzet a hirtelen nagyobb mennyiségben beszerzett fertőtlenítőszerekkel, tisztítószerekkel is, elég csak a cégek, közintézmények bejáratánál elhelyezett kézfertőtlenítő állomásokra és a gyakoribbá tett és erősebb fertőtlenítő hatású szerekkel végzett takarításra gondolni. A szakember hangsúlyozta, a fertőzésveszély csökkentésének egyik fontos eleme a kéz és a kézzel érintkező felületek rendszeres fertőtlenítése, de ennek biztosítása nem vezethet vegyianyag okozta sérüléshez, egészségkárosodáshoz. A megelőzés szempontjából tehát kulcskérdés az új, eddig nem használt vegyianyagok biztonsági adatlap szerinti használata, nyilvántartása, jelölése, tárolása. A biztonsági adatlap tartalma alapozza meg a veszélyek azonosítását és az érintett dolgozók, vezetők, egészségügyi személyzet tájékoztatását, oktatását akár egy fertőtlenítési szabályzat keretében is.

Maradj – és dolgozz -otthon!
Számos munkáltatónál már régóta mindennapi gyakorlat az otthoni munkavégzés, akár távmunkában, akár egyes munkaköröknél („home office” formájában), meghatározott keretek között. Optimális esetben ilyenkor a munkáltató által megszabott – így az alapvető munkavédelmi szabályoknak, ergonómiai szempontoknak megfelelő – munkakörülmények között végzi feladatait az alkalmazott, amelynek biztonsági és egyéb vonatkozásairól oktatták is. Az utasítások, munkaanyagok átadásának módjai, a fogadott és küldött információk adatvédelme, az elektronikus felületeken zajló kommunikáció keretei adottak, bejáratott módon zajlik minden, így érvényesülnek e munkavégzési forma előnyei, családbarát vonatkozásai. Más viszont a helyzet, ha szinte egyik napról a másikra kezd valaki otthonról dolgozni, hívja fel a figyelmet Gedeon. Jobb esetben elnagyoltak a szabályozási keretek, rosszabb esetben nincsenek, hiányoznak a távoli munkavégzés, a kommunikáció, az ellenőrzés bevált protokolljai, a munkaállomások kialakításánál a biztonság és az egészségvédelem szempontjai háttérbe szorulnak, hiszen egy otthoni kisasztal, kanapé, sőt sok esetben egy íróasztalon valahogy elhelyezett számítógép sem változik egy folyamatos és tartós munkavégzés szempontjainak megfelelő munkaállomássá.

Már néhány hetes időszak alatt is jelentkezhet a rossz testtartásból, testhelyzetből adódó fájdalmas feszülés a nyakban, vállban, a hát és deréktájon. A hosszan tartó munkára alkalmatlan laptop, tablet vagy más – inkább a hordhatóság és kevésbé az ergonómia szempontjai szerint kialakított – eszköz használata viszonylag hamar idéz elő koncentráció csökkenést, szempanaszokat, erős fáradtságérzetet. Szinte bizonyosan megjelennek a munkahelyitől eltérő pszichoszociális kockázati tényezők is. Ilyen lehet az egzisztencia miatti bizonytalanság, a döcögő információáramlás, a tisztázatlan, illetve kiforratlan munkamenet vagy épp a járvány miatt otthon lévő gyermekek, családtagok, a folyamatosan „kísértő” és nyomasztó otthoni tennivalók. Mindezeken túl a felkészítés nélküli átállás sokkja, a bezártság érzete és a többi, pszichés terhelést okozó körülmény felerősíthet, újraéleszthet – menekülés illúzióját adó – függőségeket, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy éppen a játékszenvedély.

Bárki-bármit, vészhelyzet van
Sajátos kockázatokat hordoznak azok az intézkedések is, amelyek épp egy üzem, műhely termelőképességének megóvása vagy épp a mielőbbi újraindítás érdekében történnek. A munkát nem akadályozhatja a karantén, otthonmaradó gyermek, idős hozzátartozó miatt távol lévő munkavállalók időszakos kiesése. Ilyen esetben újonnan alkalmazott vagy kölcsönzött munkaerővel, diákszövetkezeti tagok felvételével, illetve az állandó dolgozók más munkakörbe helyezésével mentik a termelés folytonosságát. Sajnos, a vészhelyzet egyfajta indokot, de sokkal inkább hivatkozási alapot ad a „békeidőben” alkalmazott szabályok lazítására, ami veszélyeztetheti az újonnan érkező, az állandó és az új munkakörbe helyezett dolgozó egészségét. A munkakörökkel járó feladatok és veszélyek ismertetése elnagyolttá válhat, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megléte vagy épp az adott személy alkalmasságának a megállapítása könnyen zárójelbe kerül.

Gondoljunk csak – életszerű példaként – egy logisztika egység, vagy nagykereskedelmi raktár megváltozott működésére. A járványhelyzet miatt az alapanyagok, termékek beérkezése akadozik, kiszámíthatatlanná válik, ugyanakkor a kiszállításra váró üzletfelek türelmetlenek, időnyomás alá helyezik a raktár vezetőit, dolgozóit. Több, más munkakörből áthelyezett kolléga jelenik meg a raktárban. Az anyagokat, termékeket a működési folyamatokat nagyjából ismerik, de hogy egy raktáron belül mire figyeljenek (jelzések, közlekedési utak jelölése, gépek mozgása stb.), arra vonatkozóan nem, vagy csak címszavakban kaptak útmutatást. Közülük néhányan raklapemelővel („békával”), akiknek van némi tapasztalata, esetleg emelőgéppel, például targoncával fognak dolgozni. Ezek használata – eszköztől függően – oktatáshoz, illetve képesítéshez kötött, továbbá feltétel az adott munkakör betöltéséhez szükséges alkalmasság is (pl. egészségi).

A fenti, – elemeiben sajnos cseppet sem fiktív – példánkban olyan sebtében felvett vagy más munkakörből átirányított emberek kezdenek el dolgozni egy nem épp veszélytelen munkaterületen, akik számára az új, szokatlan. Jobb esetben csak bizonytalanul jönnek-mennek az akár tonnákat mozgató gépek között, nem ismerve-figyelve a kihelyezett vizuális, illetve a bevett hangjelzéseket. E gépek egy részét olyan kollégák kezelik, akik a kötelező ellenőrzési, biztonsági előírásokat nem, vagy csak felületesen ismerik és a gépek kezeléséhez nem mindegyiküknek van képesítése, gyakorlata. Ezzel a felkészültséggel olyan munkakörben dolgoznak, amelynek tartalmáról van ugyan fogalmuk, de nincs benne tapasztalatuk, rutinjuk. Figyelmük megosztása a feladatok, az új környezet és a gépek kezelése között már önmagában is drasztikusan növeli a balesetek kockázatát.

Ha az átmenetileg – igen, akár csak két-három napig is – új munkakörben dolgozó kollégák nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel, nem kaptak a munkakörre és munkakörnyezetre vonatkozó munkavédelmi oktatást (például nem ismerik a főbb veszélyforrásokat és biztonsági előírásokat, az elsősegélynyújtó állomás, a tűzoltókészülékek, a vészkijáratok helyét) illetve a munkakörhöz meghatározott egészségi alkalmasságuk is kétséges, akkor „időzített bombaként” lesznek jelen egy-egy munkaterületen, élet-, egészség-, és vállalati vagyon szempontjából óriási biztonsági kockázatot jelentve.

Nagyobb a tét
Az emberek életét, egészségét éppen annyira fenyegetik a munkahellyel, munkavégzéssel összefüggő veszélyek most is, mint a járványhelyzetet megelőzően. Sőt, e veszélyeztető körülmények változásai, akaratlan mellőzésük még további kockázatokat jelenthet, különösen úgy, hogy a munkahelyi biztonság, egészség megóvásában érintett szakemberek, munkahelyi vezetők figyelmének, erőforrásainak jelentős részét épp a koronavírus elleni küzdelem köti le. Ennek a helyzetnek az időbeli kifutását, a járvány okozta közvetlen és közvetett károk mértékét még nem ismerjük. Viszont, úgy véljük, hogy a munkahelyeken még helytálló, jellemzően kisebb létszámban, vagy épp az újraindítás lendületében nagyobb terheléssel dolgozó munkavállalók sérülési kockázata nő. Ahogy nő a jelentősége, tétje a megelőzést szolgáló intézkedéseknek, a kockázatértékelések naprakésszé tételének, a vegyianyagok biztonsági adatlap szerinti kezelésének, használatának, de különösen az új kockázatokhoz, anyagokhoz, védőeszközökhöz kapcsolódó oktatások megtartásának.

Több mint ötkilónyi marihuánát és feltehetően kokaint is találtak egy nigériai férfinél, akit Budapest VII. kerületében őrizetbe vettek – közölte a rendőrség a honlapján.

A 32 éves O. C. Christian ruhájában és a táskájában szétporciózott kábítószert és nagy mennyiségű pénzt – forintot és valutát – találtak és foglaltak le. A nyomozók a férfi lakásaiban 5514 gramm marihuánát, 64 gramm fehér port, a kábítószer értékesítéséhez használt eszközöket (mérleget, nagy mennyiségű csomagolópapírt), valamint több mint harmincmillió forint készpénzt találtak és foglaltak le – írták.

A gyanúsítottat őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

Több mint 500 ezer, Olaszországban mindeddig tartózkodási engedély nélküli bevándorló jogi helyzetének rendezéséről döntöttek a római kormányt alkotó pártok – értesült az olasz sajtó. A kérelmezőknek legalább három hónapos, megújítható munkavállalási engedélyt biztosítanak egészségügyi- és társadalombiztosítással.

A La Repubblica baloldali napilap szerint a három nagyobb kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S), a baloldali Demokrata Párt (PD) és az Élő Olaszország (IV) éjszaka tartott egyeztetésén megszületett a megállapodás az illegális bevándorlók legalizálásáról. A SkyTG24 hírtelevízió is úgy tudja, létrejött a “politikai paktum”. A rendelkezés részét képzi annak a mintegy háromszáz fejezetből álló gazdaságélénkítő csomagnak, amelyet a hétfő este kezdődő kormányülés nyomán lép életbe.

“Minden vitás pontot tisztáztunk” – nyilatkozta Luciana Lamorgese belügyminiszter az Il Messaggero napilapnak a kormányerők közti ellentétekre utalva. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlók helyzetének rendezése a feketemunka felszámolását szolgálja. “Az intézkedéssel felszínre kerülnek a mostanáig láthatatlan munkavállalók, bevételt biztosítunk a nyugdíjintézet számára, valamint ellenőrizhetőbbé válik a bevándorlók egészségügyi helyzete is a járványban” – tette hozzá a belügyi tárca vezetője.

Az illegálisan Olaszországban tartózkodó és dolgozó bevándorlók helyzetének rendezését Teresa Bellanova agrárminiszter, az IV politikusa kezdeményezte a belügyi tárcával, valamint a dél-olaszországi fejlesztésért felelős miniszter Giuseppe Provenzanóval közösen, aki a PD politikusa. Az intézkedés eredetileg a járványban idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságnak kívánt segítséget nyújtani a termés megmentésére. Ezzel egy időben az olasz családoknál dolgozó idősgondozók, illetve háztartási személyzet helyzetét is rendezni kívánta. A munkavégzés legalizálása nem kizárólag, de jelentős többségében külföldieket érint: az agrárszektor esetében többségében afrikai migránsokról van szó, az olasz családoknál pedig ázsiai és EU-n kívüli kelet-európaiakról.

Tartózkodási engedélyben a 2020. március 8-án Olaszország területén tartózkodó bevándorlók részesülhetnek, valamint azok is, akiknek tartózkodási engedélye tavaly ősszel lejárt, de addig a mezőgazdaságban dolgoztak vagy házi munkát végeztek. A tartózkodási engedélyt a munkavállaló bevándorló, valamint a munkaadó is kérelmezheti. Az agrártárca hat hónapos engedélyt javasolt, a belügyminisztérium legalább három hónaposat, amely megújítható és meghosszabbítható a munkaszerződés egész időtartamára. A migránsok legalizálását az M5S az utolsó pillanatig ellenezte, erre Teresa Bellanova agrárminiszter lemondással fenyegetett a kormánykoalíció felborításával. Az M5S végül azt a feltételt szabta, hogy a kérelmeket a munkaügyi felügyelőség ellenőrizze.

A La Repubblica szerint legalább fél millió bevándorló kaphat tartózkodási engedélyt. A Corriere della Sera hatszázezer illegális bevándorlóról írt, akikből 450 ezren az építőiparban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgoznak. További kétszázezren mezőgazdasági munkások. Az agrárszervezetek jelzése szerint mintegy húszezer, a járványhelyzet miatt állás és bevétel nélkül maradt olasz jelentkezett mezőgazdasági munkára, harminc százalékuk nő, aki korábban sohasem dolgozott a mezőgazdaságban.

Matteo Salvini a Liga párt vezetője korábban úgy nyilatkozott, a parlamentben, és ha kell, ezen kívül is, mindent megtesznek az illegális migránsok olaszországi letelepítésének megakadályozására.

Maurizio Gasparri a Hajrá Olaszország (FI) politikusa szerint hatszázezer illegális bevándorló tartózkodásának rendezése csak “a feketemunkát kizsákmányolókat juttatja bevételhez, és rabszolgakereskedelmet vezet be Olaszországban. Aki ilyen politikát követ, az rasszista és az emberkereskedők cinkosa”.

Napjaink köztudata szerint az orosz külpolitika földrajzi prioritásai számos területre terjednek ki a világon, melyek közül is a legfontosabb a szomszédos posztszovjet országok alkotta térség. Továbbá nagy jelentőséggel bír a gazdasági fő partner Európai Unió, a korábbi szuperhatalmi versenytárs Amerikai Egyesült Államok vagy a feltörekvő Kína. Ezek alapján a Balkán tehát nem tartozik szorosan az Oroszországi Föderáció elsődleges érdekeltségi területei közé, mégis időről-időre előtérbe kerül kérdése.

Ennek a periodikus megjelenésnek az oka a délkelet-európai térség múltjában keresendő. Számos történelmi esemény igazolja, hogy a balkáni országok helyszínként szolgáltak a nemzetközi közösség erőviszonyainak és a nagyhatalmak befolyási övezeteinek tisztázásához. Nincs ez másképp a 21. században sem, csak manapság a küzdelmeket már sokkal „csendesebben”, mondhatni kifinomultabb eszközökkel vívják egymással a felek.

A Balkán történelme során számos birodalomhoz tartozott, volt azok határvidéke, belső vagy belsővé váló külső területe, például a 17.századtól kezdődött meg az Oszmán Birodalom és az európai civilizációk küzdelme. Majd a 20.század elején az állammal vagy nemzeti identitással nem rendelkező népesség által lakott területekért indultak meg a harcok, melyek az első és második balkáni háborúban (1912 és 1913) csúcsosodtak ki. Ezt követően pedig az első világháború (1914-1918) során is folytak a harcok a balkáni befolyás megszerzéséért.

A befolyási övezetté válásában több ok közre játszik úgy mint, gazdasági, katonai, kulturális, vallási tényezők vagy a nemzetközi környezet a világhatalmi státusz demonstrálása. Jelenleg a legnagyobb terhet az 1990-es évek eseményei jelentik (belső és államok közötti konfliktusok) valamint a terület geopolitikai elhelyezkedése, melyet igen sok ország felismert már és igyekszik kihasználni. A Nyugat-Balkán azonban egy olyan térség, amely önálló nem képes kezelni és megoldani felmerülő problémáit. Például a kiéleződött a szembenállást Szerbia és Koszovó között, mivel Pristinában és Tiranában is – bár eltérő elkötelezettséggel de – felmerült egy Nagy-Albánia létrehozásának gondolata 2015-ben. Bosznia-Hercegovina törékeny stabilitását a három népcsoport közötti feszültség mellett, a korrupció elhatalmasodása veszélyezteti, míg a görögökkel vitatkozó Macedóniát a szlávok és az albánok közötti ellentét feszíti. Nem véletlenül hangzik el mostanában mind gyakrabban, hogy a Balkán újra puskaporos hordó lehet. Ezeknek köszönhetően a Balkán nemzetközi segítségre szorul, ezáltal pedig befolyásolhatóvá válnak államai. Napjainkban ennek a hatalmi játszmának az egyik legfontosabb szereplője pedig vitathatatlanul az Oroszországi Föderáció.

Oroszország és a Nyugat-Balkán kapcsolata

A Nyugat-Balkánt az európai kontinensen elhelyezkedő hat állam alkotja (Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia), amelynek az európai integráció területébe nem tartoznak bele.

Ezzel párhuzamosan ha megnézzük a térképen az Oroszország által, az elmúlt tíz évben Európa irányába végrehajtott katonai és/vagy politikai megmozdulásait, akkor pozíciómegtartás és egy fokozatos előrenyomulás figyelhető meg ezen államok irányába.

A folyamat 2008-ban kezdődött, amikor Oroszország ugyan nem ismerte el Koszovó függetlenségét, de bizonyos fokú diplomáciai kapcsolatba lépett vele. A következő jelentős esemény . Illetve 2018-ban látott napvilágot az is, hogy orosz üzletemberek finanszíroztak NATO ellenes tűntetéseket Észak-Macedóniában a csatlakozás ellehetetlenítése érdekében. Végül pedig a legaktuálisabb esemény ami Oroszországot a Nyugat-Balkánhoz köti az az előbb említett pozícióerősítés Szerbiával. Moszkva igyekszik tehát balkáni befolyását úgy megtartani és növelni, hogy aktívan részt vesz a regionális konfliktusokban ,amellyel egyúttal éket ver a Nyugat és a balkáni államok EU-s integrációja közé.

Oroszország Nyugat-Balkánon való időnkénti megjelenése tehát egyértelműen az állami érdekek érvényesítéséhez és védelméhez kötődik. Így egészen biztos, hogy Moszkva akár rövid időtávlatban, akár hosszútávban gondolkodik, konkrét elgondolásokkal rendelkezik a térséget illetően.
Jelentőségteljességét Oroszország szemében a Nyugat-Balkán két dolognak köszönheti, egyrészt a geopolitikai elhelyezkedésének, hiszen ez a „kapu” a Nyugat felé az „Orosz Medvének”. Másrészt pedig az gazdasági érdekek amik a területen érvényesíthetők.  Ugyan kiemelt pozícióval rendelkeznek a balkáni államok a Kreml határon túli politikájában, a Föderáció mégsem tesz semmilyen, a helyi problémákat orvosolni igyekvő konkrét és nagyszabású lépést. Ez pedig annak köszönhető , hogy nem áll az érdekében a terület stabilizációja és béke kialakítása, sokkal inkább igyekszik a kialakult állapotot fenntartani, illetve a felmerülő lehetőségekkel a saját pozícióját erősíteni a térségben.

Ennek fő oka, hogy mint említettem az Oroszországi Föderáció számára a Nyugat-Balkán, elhelyezkedése végett egyfajta választóvonalként vagy kapuként funkcionálhat a nyugati hatalmakkal szemben. Itteni befolyása által rálátást nyer a „Nyugat” tevékenységére és közelebbről is összemérheti erejét vele, saját területeinek veszélyeztetése nélkül. Az orosz politikai vezetésnek az az előnyös, ha a térség megosztott, nem mennek végbe az EU-s és NATO-s csatlakozások, mert így egy belső állami és régiós konfliktusokkal fűtött területen, elegendő egy-egy szélsőséges nacionalista csoportot támogatnia, hogy a nyugatellenes és oroszbarát propaganda céltérjen a lakosság körében. Illetve ha nagyobb léptékben gondolkodunk és megnézzük a térképet, akkor kiderül, hogy a Balkán „birtoklása” elvezethet az orosz politikai vezetés egyik legnagyobb szabású tervének megvalósulásához. A régi birodalmi Oroszország határainak visszaállításához.

Oroszország fő célja tehát a Nyugat-Balkán államainak egy költséghatékony, a sikertelen EU-s  és NATO-s csatlakozások kudarcát ellentételező  oroszbarát alternatíva nyújtása. Amely egy sokkal nagyobb lélegzetvételű terv megvalósításának kisebb lépéseként tekinthető. A helyzetét pedig megkönnyíti számára ebben a hatalmai harcban, hogy számos történelmi szál, az ortodox vallás illetve a maga a szláv kultúra, amelyek összekapcsolják a két területet.

A nyugat-balkáni országok uniós integrációja (Forrás: EP/ MN-grafika)

Szerbia, mint Oroszország kapuja a „Nyugatra”

Az említett példák mellett kiemelkedő fontosságú és meglehetősen nyugtalanító volt a nyugati hatalmak számára, hogy már 2012-től kezdve, de különösen 2018-2019-es év folyamán Oroszország a Balkánért folytatott hatalmi versenyben számos úton-módon közeledett a hozzá kulturálisan és vallásilag is közel álló Szerbiához.
Ennek eredményességét szemmel láthatóan példázta az orosz elnök, Vlagyimir Putyin Belgrádban tett látogatása 2019 januárjában. A találkozó során számos olyan diplomáciai gesztus zajlott le, melyek egyértelműsítették az orosz-szerb barátsági viszonyt. Például a Szent-Száva Székesegyház előtt óriási tömeg köszöntötte Putyint, mint a legnagyobb szláv testvért. Aleksander Vucsics szerb elnök pedig még egy kiskutyával is megajándékozta az orosz politikai vezetőt, a szerb nemzet hálájának jeléül. Emellett pedig a két állam több mint 20 megállapodást kötött egymással, ami viszonyuk stratégiai partnerség szintre emelkedését is jelzi.
A megállapodások tárgya széles spektrumon mozgott, de a fókuszban a katonai, gazdasági és kereskedelmi együttműködések álltak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette egyfajta üzenetként az USA számára, hogy országa tovább folytatja Szerbia katonai-műszaki eszközökkel való ellátását, azok szervízelését és modernizációját. Melynek keretében 2019-re datálták hét Mi-35 típusú harci, valamint három, Mi-17-es szállító helikopter átadását. Nem megemlítve a korábbi 2016-2018 közötti katonai együttműködés során már átvett Mig-29-es Fighter-eket. Valamint kiemelte, hogy az előző évi BARSZ-2018 kódnevű repülő harcászati gyakorlaton közös, orosz–szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek vettek részt. Továbbá megemlítette, hogy úgy gondolja az Amerikai Egyesült Államok fő célja a régió destabilizációja. Ennek érdekében pedig, még ugyanezen évre előirányozták a Slavic Shield 2019 nevű hadgyakorlatot, szintén közös végrehajtással.

A 2019-es Slavic Shield hadgyakorlat (Forrás: Jovo Mamula, MC Odbrana)

Felmerül a kérdés az esemény kapcsán, hogy minek köszönhető az ekkora méreteket öltő összhang Szerbia illetve az Oroszországi Föderáció között. Alapvetően annak, hogy az orosz politikai vezetés gazdasági függésbe kívánja vonni a szerbeket, mégpedig a különböző nemzeti szerb projektek anyagi támogatásával.
Például a szerb vasút építését és modernizációját Oroszország közel 230 millió euróval támogatta illetve több mint 1,4 milliárd dollárt volt kész befektetni a Török Áramlat európai meghosszabbítását jelentő gázvezeték szerbiai szakaszának a megépítésébe. Ezeknek az anyagi invesztálásoknak a fényében nem meglepő a két állam közeledése, hiszen a nem is olyan régen a térséget háború sújtotta.  Ez után pedig az állam gazdasága még ingatag lábakon áll és szükséges a külföldi tőke behozatala. Éppen ezért a befolyás növelésének legkézenfekvőbb módja a befektetések finanszírozása volt orosz oldalról nézve.

Oroszország tényleges pozíciója a Balkánon

Oroszország számos alkalommal hangoztatta, hogy a Balkán destabilitása az Amerikai Egyesült Államok tevékenységének köszönhető. Valójában azonban, az 1990-es évek eseményeit követően a hatalmi harc többszereplőssé fejlődött. Hiszen már nem csak az USA, valamint a Szovjetunió szétesése után fennmaradt Oroszország harcol a helyi befolyásért, hanem a feltörekvő Kína, az EU és NATO és Törökország is.
Ezek az erők pedig közel ugyan akkora nyomást tudnak gyakorolnak a régió államaira. Hiszen a feltörekvő Kína fektette be 2019-ben a legtöbb pénzt például Szerbiában. Az Európai Unió a balkáni államok integrációja érdekben már több, mint 4,5 milliós vissza nem térítendő eurós összeggel támogatta a térséget. Az Egyesült Amerikai Államok pedig nem  csak Koszovó és a NATO-tagállamok jövőjét határozhatja meg a cseppfolyósított gázzal (LNG) hanem az egész Balkánét. Illetve a muszlim közösségeken keresztül a közelmúltban Törökország is megkezdte a balkáni országokra a nyomásgyakorlást.
Az tehát egyértelműen látszik, hogy nem egyedül az orosz vezetés próbája államai érdekeit minél erősteljesebben érvényre juttatni a területen hanem a nemzetközi közösség számos tagja is. Egyúttal az is érezhető, hogy a balkáni államok, a vallási, kulturális, történelmi vagy akár nyelvi szálak ellenére egyre kevésbé vágynak Moszkva elismerésére és támogatására. Ennek a törekvésnek a helyét az euroatlanti integráció és az iszlám térhódítása vette át.
Tehát a nagyhatalmi verseny többszereplőssé válása alapjaiban változtatta meg Oroszország pozícióját a térségben. A Föderáció kénytelen osztozni más hatalmakkal a befolyáson, igyekeznie kell a térség összes államával partneri viszonyt kialakítani és egyúttal a nagyhatalmak egy részével is együtt kell működnie. Hiszen ha például Oroszország és Szerbia mellé akár Törökország csatlakozik egy a BARSZ 2018-hoz hasonló hadgyakorlathoz, az már képes ellensúlyozni az euroatlanti integráció jelentette veszélyt.

Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Vucsics szerb elnök egy belgrádi katonai parádén 2019-ben (Forrás: Stoyan Nenov)

Összegezve tehát annak ellenére, hogy erőteljes az orosz gazdasági és politikai jelenlét a térségben, a többi hatalmai harcban részvevő államhoz képest ez a részvétel igen csekélynek mondható. Moszkva ugyan minden eszközt igyekszik felhasználni annak érekében, hogy a számára történelmi és kulturális szempontból is közeli térségben megőrizze pozícióit. Egyúttal azt is felismerte, hogy a régebben alkalmazott módszerek már nem hatékonyak, így a változó biztonsági környezetben finomabb, összetettebb a tevékenységre van szükség. Így előkerül az eszköztárban a nem lineáris hadviseléshez tartozó diplomáciai vagy gazdasági nyomásgyakorlás is. Továbbá az orosz vezetés felismerte, hogy a térség országai igyekeznek kihasználni a külső hatalmak értük folyó versengését és az ebből fakadó nagymennyiségű anyagi befektetéseket is. Továbbá szélesebb lehetőségeket biztosít számára, hogy az EU és az USA közel harminc év alatt sem tudta a saját képére formálni a régió társadalmait.
Megszerzett és fix jogok, befolyási övezetek azonban nem léteznek, a jelenlétért igenis meg kell harcolni. Ezt pedig érzékeli a moszkvai politikai vezetés is, éppen ezért nem sajnálják akár a  vasútfejlesztésre, akár a gázvezeték építésre adott dollármilliókat. A moszkvai vezetés fő célja ugyanis, hogy a Nyugat-Balkán területén továbbra is megmaradjon a stabil orosz politikai, gazdasági és katonai jelenlét és befolyás.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Az izraeli hadsereg lerombolta egy ciszjordániai merénylő családi házának azt a részét, ahol a terrorakciót elkövető férfi élt – jelentette a Jediót Ahronót.

A házban élő Kaszám Bargúti tavaly augusztusban egy ciszjordániai forrásnál két társával megölt egy 17 éves izraeli lányt, és megsebesítette a vele kiránduló édesapját, aki a Ramla nevű városban rabbi, valamint a bátyját is. Molotov-koktélokkal és kövekkel fogadta több tucat helyi palesztin fiatal a hajnalban a katonai buldózerrel érkező izraeli katonákat a Rámalláh melletti Kobar nevű faluban, megpróbálták megakadályozni a kétemeletes ház felső szintjének lerombolását. A hadsereg tömegoszlató eszközök bevetésével válaszolt, egy palesztin fiatalt egy gumilövedék súlyosan megsebesített.

Korábban márciusban már lerombolták a merénylő két társának otthonát Rámalláhban, illetve Bir Zájtban. A palesztinok akkor is gumiabroncsokat égettek, köveket és házilagos gyújtóbombákat dobtak a katonák felé. A merénylőt képviselő ügyvédek az épületrész lerombolása előtt beadványban kérték az izraeli legfelsőbb bíróságtól az épület épen hagyását, de a grémium elutasította kérésüket.

A Palesztina Felszabadításának Népi Frontja nevű szervezethez tartozó merénylők tavaly augusztusban egy bombát telepítettek a forrás mellé, majd működésbe hozták, amikor egy izraeli család három tagja meglátogatta a Ciszjordánia középső, bibliai nevén Binyamin nevű részén lévő kedvelt kirándulóhelyet. A merénylők pere januárban kezdődött. Gyilkossággal, gyilkossági kísérlettel, engedély nélküli fegyverviseléssel, és fegyverkereskedelemmel vádolják őket a hatóságok.

A tavalyi terrortámadásban Bargúti a megfigyelésért felelt, ő figyelmeztette a bombát működésbe hozó társát, amikor az izraeli család a pokolgéptől a megfelelő távolságba került. A robbanás után a csapat többi tagjával együtt Rámalláhba menekült. Emberi jogi szervezetek támadják Jeruzsálemet a merénylők otthonait leromboló politikája miatt, de az izraeli hatóságok ragaszkodnak hozzá, mert úgy vélik, hogy jelentős elrettentő hatása van az esetleges merényletek megakadályozásában.

Fiatalkorú lányt futtatott egy pár, ezért emberkereskedelem bűntette, valamint káros szenvedélykeltés vétsége miatt vádat emeltek ellenük, egyiküknek pedig kerítés miatt is felelnie kell – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

Az élettársi közösségben élő pár 2018 márciusában befogadta magához a férfi lányának egyik iskolatársát. Később a férfi nyugtatót és alkoholt adott neki, majd közösült is vele, ami többször megismétlődött. Utóbb pedig arra kényszerítették a lányt, hogy pénzért szexuális szolgáltatást nyújtson más férfiaknak. A lány többször próbált kilépni ebből a helyzetből, de a pár rábeszéléssel, fenyegetéssel, bántalmazással elérte, hogy maradjon.

Végül a lány mintegy öt hónap elteltével elmondta szüleinek a történteket, így sikerült megszakítania a kapcsolatot a párossal – áll a közleményben.

Mentőautókat kapott az Országos Mentőszolgálat, vasárnap húsz új mentőautó került a szolgálat állományába.

A mentők napján, a mentőszolgálat budapesti, Markó utcai központjába tartott ünnepségen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: az elmúlt években majdnem ezer új mentőautót szereztek be, ezzel csaknem a mentőszolgálat teljes flottája megújult. A kormány elkötelezett, hogy korszerű legyen a mentőszolgálat – közölte a miniszter, aki arra is kitért, hogy az elmúlt évek fejlesztései nyomán jelenleg összesen 255 mentőállomás van, 107-et felújítottak, 21 pedig felújításra vár.

Hozzátette: modernizálták a mentők eszközparkját is. Az elmúlt években beszereztek többek között navigációs berendezéseket, 300 defibrillátort, 150 lélegeztetőgépet. A mentők olyan feltételek között végezhetik munkájukat, ami a kor színvonalának megfelelő – hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte: a magyar kormány köszöni a mentők munkáját, a nemzet pedig hálás érte.

Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója elmondta: az új autók beszerzésével 4,7 év lett a használatban lévő autóik átlagéletkora, ami Európában is egyedülálló. Kiemelte: a mentőszolgálatnál óriási fejlesztések voltak az elmúlt években. Csak 2017 óta mintegy 410 új mentőautó állt szolgálatba. Nemrég jelentették be a miniszterrel a legnagyobb eszközbeszerzést, rá néhány hónapra újabb mentőautókat kaptak, most pedig – a koronavírus-járvány ellenére – ismét új mentőautókat avathatnak.

Csató szólt arról is, hogy a mentőszolgálat elmúlt 133 éves történetében még nem találkoztak ilyen járvánnyal. Mintegy 15 ezer koronavírus-gyanús, vagy -fertőzött betegnek nyújtottak segítséget a mentők, majdnem 410 ezer kilométert tettek meg a koronavírus kapcsán és több százezer védőfelszerelést használtak el, hogy a dolgozók és a betegek is biztonságban legyenek. A főigazgató megköszönte a mentőszolgálat valamennyi dolgozójának munkáját és a kormány támogatását is, amit a mentőszolgálatnak nyújt évről évre.

Csató azt mondta: az új mentőautók gyártása a koronavírus-járvány alatt sem állt le. Az eseményen kiosztott háttéranyag szerint ebben az évben összesen 103 új mentőautó beszerzését tervezik. Május 10. a mentők napja Magyarországon annak emlékére, hogy 1887-ben ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület.