Biztonságpolitika

Jövőre az államháztartásban az egészségügyi, a jóléti és a védelmi, rendvédelmi kiadások súlya nő, a sport és szabadidős tevékenységeké, valamint az államadóssággal kapcsolatos kiadásoké csökken a parlament honlapjára kedden felkerült 2021. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális pénzforgalmi szemléletű kiadásaiból, amelyek összértéke pénzforgalmi szemléletben 21 951 milliárd forint, jövőre 19,2 százalék jut az állam működtetésére. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások terén nincs különösebb változás, a védelmi kiadások és a rendvédelmi kiadások aránya 3,2, illetve 4,3 százalékra emelkedik, 704 milliárd, illetve 953 milliárd forint lesz.

A legnagyobb tétel, 12 619 milliárd forint a jóléti funkciókra jutó kiadás, aránya 56,4 százalékról 57,3 százalékra nő. Az oktatásé (2 228 milliárd) változatlanul 10,2 százalék, az egészségügyé (2 115 milliárd) 9,3-ról 9,6 százalékra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásoké (6 538 milliárd) 28,3-ról 29,8 százalékra emelkedik. Nő a nyugellátások, a munkanélküli ellátások, a családi pótlékok és gyerekeknek jutó juttatások súlya a büdzsében.

A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatására jutó 679 milliárd forint azt jelenti, hogy erre a területre az állami kiadások 3,4 százaléka helyett 3,1 százalékát használják fel.

A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek (1056 milliárd) részesedése viszont 5,2-ről 4,8 százalékra csökken, a sportra (309 milliárd) és az egyéb szolgáltatásokra jutó pénzek (107 milliárd) mérséklődése miatt.

A gazdasági funkciókra tervezett 3840 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5 százalék marad. Ezen belül a legnagyobb tétel (1928 milliárd) a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9,2-ről 8,8 százalékra csökken. Környezetvédelemre továbbra is a kiadások 1,3 százaléka, 284 milliárd forint jut.

Az államadósság kezelésére fordított pénz (1068 milliárd) abszolút értékben is csökken, aránya az idei 5,2 százalékról 4,9 százalékára olvad.

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozva minősített emberölés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy férfi ellen, aki kegyetlen módon megölte beszélgetőtársát tavaly áprilisban Budapesten.

A főügyészség azt közölte: a vádlott – egy 34 éves férfi – 2019. április 20-án este a XX. kerületben, a Határ út melletti füves területen sétált alkalmi ismerősével, egy 51 éves férfival. Beszélgettek, majd – ismeretlen okból – rátámadt beszélgetőtársára, hosszabb időn keresztül bántalmazta, végül elővett egy tapétavágó kést és elvágta a sértett nyakát; az idősebb férfi meghalt.

A vádiratnak tárgya az is, hogy a vádlott ugyanezen a napon egy másik férfival is verekedett egy XXIII. kerületi hajléktalanszállón.

A Fővárosi Főügyészség az erőszakos, többszörös visszaeső férfi ellen különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és garázdaság vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Indítványozta, hogy a bíróság – halmazati büntetésként – ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre a vádlottat és zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

A vádlott jelenleg letartóztatásban van – áll a közleményben.

A Fővárosi Ítélőtábla évről-évre színvonalasabb, hatékonyabb, időszerűbb ítélkezésre törekszik; tavaly fél éven belül befejeződött a peres eljárások nyolcvan százaléka és a nem peres eljárások 97,1 százaléka – tudatta a bíróság sajtótitkársága.

A közlemény szerint az öt ítélőtáblára érkezett 12 485 ügy 51,3 százaléka, 6403 érkezett tavaly a Fővárosi Ítélőtáblára. A polgári, gazdasági, büntető és katonai szakágakban összesen 2316 peres ügyet kezelt a Fővárosi Ítélőtábla, ami az táblákhoz érkezett összes peres ügy 62,2 százalékát teszi ki.

Az ítélőtáblákon befejezett 12 720 ügyből a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyek 50,7 százaléka, 6450 fejeződött be 2019-ben. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly polgári ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, az országosan befejezett polgári ügyek 51,7 százalékát. Az összes ítélőtáblán folyamatban maradt ügy 61,2 százaléka, azaz 1312 maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán 2019. december 31-én.

A Fővárosi Ítélőtábla közlése szerint ítélkezési tevékenységük magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a tábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 70,9 százaléka helybenhagyással, a felülvizsgálatok 43,2 százaléka hatályban tartással fejeződött be tavaly.

A párizsi fellebbviteli bíróság öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte adócsalás miatti súlyos pénzmosás vádjával a francia jobboldal egyik országosan ismert politikusát, a magyar származású Patrick Balkanyt, Nicolas Sarkozy volt államfő gyerekkori barátját, a Párizshoz közeli Levallois-Perret volt polgármesterét. Feleségét, Isabelle Balkanyt négy év szabadságvesztésre ítélték. Azonnali elzárásukat az egészségi állapotuk miatt azonban nem rendelte el a bíróság.

A házaspárt március elején az adócsalás miatt már elítélte a fellebbviteli bíróság, Patrick Balkany három év letöltendő és egy év felfüggesztett, felesége pedig akkor három év szabadságvesztést kapott.

A 71 éves politikust és feleségét is mellékbüntetésként tíz évre eltiltották attól, hogy jelöltként induljanak választásokon, és 100 ezer eurós pénzbüntetést is kaptak, valamint egymillió eurós kártérítést is fizetniük kell a francia államnak, amely az ügy egyik felperese volt. A bíróság megerősítette az első fokú ítéletben kimondott teljes vagyonelkobzást is.

A házaspár 1983 óta a közelmúltig megszakítás nélkül irányította a francia főváros egyik elegáns elővárosát: Patrick Balkany volt a polgármester, a felesége pedig az első helyettese.

A házaspárnak öt nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a semmítőszékhez forduljon fellebbezésért. Isabelle Balkany ügyvédje, Pierre-Olivier Sur “aránytalannak” nevezte a döntést, miután a fellebbviteli bíróság szigorúbb ítéletet szabott ki annál, amit az ügyészég kért a vádhatóság szerint “a házaspár által tökéletesen kidolgozott adócsalási szisztémáért”.

Az országosan közismert, befolyásos házaspárt azzal vádolták, hogy 13 millió eurós összegben – offshore cégeken keresztül – 2009 és 2014 között eltitkolták az adóhivatal előtt két házukat (az egyik az Antillákon, Saint Martin szigetén, a másik pedig a marokkói Marrákesben található), ahol Balkanyék rendszeresen nyaraltak, s amelyeket adócsalásból vásároltak. A perben a pár elismerte, hogy az Antillákon található villának a tulajdonosai, de tagadták, hogy azt közpénz felhasználásával vásárolták, a marokkói ház tulajdonát viszont nem ismerték el.

Az ügy adócsalási részében a házaspárt azért ítélték el márciusban, mert nem fizették be az évi 16 millió euróra becsült bevételeiknek megfelelő adót.

A vizsgálóbírókat a pénzügyminisztérium pénzmosás és korrupció elleni részlege értesítette több mint hat évvel ezelőtt a házaspár közismerten fényűző életmódja és feltételezhető offshore cégei miatt. A Le Monde című napilap akkor úgy értesült, hogy egy belga üzletember bevallotta a hatóságoknak, hogy 2009-ben egy szingapúri cégen keresztül 5 millió dollárt utalt át Patrick Balkanynak, amiért közvetített egy namíbiai urániumügyletben.

Richard Grenell, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) leköszönő ügyvezető igazgatója kedden egy sor újabb, Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokról készült dokumentum titkosítását oldotta fel.

Grenell az utódjára, a kedden a hivatali esküt letett John Ratcliffe-re bízta, hogy nyilvánosságra hozza-e ezeket az iratokat. Az immár nem titkos dokumentumok között szerepelnek a többi között a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn és a 2016-ban és 2017-ben Washingtonban akkreditált orosz nagykövet, Szergej Kiszljak lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leiratai is.

A republikánusokhoz közel álló Fox televízió egy neve elhallgatását kérő hírszerzési tisztségviselőre hivatkozva azt közölte: feloldották a titkosságát egy sor olyan dokumentumnak is, amely igazolni látszik republikánus politikusok feltevését, miszerint a hírszerzés 2016-tól manipulált, mert így akarta alátámasztani azt az állítást, amely szerint Donald Trump munkatársainak közük lett volna a választási beavatkozáshoz.

Grenell a hónap elején már hatezer oldalnyi irat titkosságát oldotta fel, és azután nyilvánosságra is hozta e dokumentumokat. Köztük voltak a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke, Adam Schiff interjúinak leiratai. Ezekből az is kiderült: a Barack Obama vezette, előző amerikai kormányzat tisztségviselői tisztában voltak azzal, hogy “nincs gyakorlati bizonyíték” a Trump-kampánytörzs és Moszkva közötti feltételezett összejátszásra a 2016-os választási kampányban.

Grenell nyilvánosságra hozta az Obama-kormányzat azon tisztségviselőinek névsorát is, akik kérték, hogy leplezzék le a hatalomátadás időszakában az orosz nagykövettel többször is megbeszélést folytató Flynnt. A névsorban – mások mellett – szerepelt Joe Biden akkori alelnök – a demokraták várható mostani elnökjelöltje -, James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akkori igazgatója, továbbá James Clapper, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) akkori igazgatója is.

Grenell feloldotta a titkosságát annak az e-mailnek is, amelyet Susan Rice, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója küldött önmagának Trump beiktatásának a napján. Az elektronikus levélben Susan Rice azt a megbeszélést dokumentálta, amelyet 2017. január 5-én a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott Obamával és más kormányzati tisztségviselőkkel, s amely találkozón Obama arról adott iránymutatást, hogyan kell a 2016-os orosz beavatkozást kivizsgálni.

Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok nagy vitát kavartak az amerikai politikai életben, főleg azért, mert novemberben ismét elnökválasztások lesznek. Elemzők szerint Trump még a választási kampányban szeretné elérni az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó, eddig titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.

A kormány által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 162 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre mintegy 778 milliárd forint juthat e célra. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP nagyjából 1,66 százalékának felel meg.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt GDP százalékos GDP-arányt.

A jövő évi költségvetési javaslatban rögzítik, hogy a honvédelemre fordítható kiadásokat 2021-ben is GDP-arányosan határozzák meg, a korábbi évekhez képest jelentősen magasabb többlet biztosításával. Ez lehetőséget ad a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében elkezdett fejlesztések folytatására és a személyi állomány megbecsülésének javítására. A kiadások fedezetet biztosítanak Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelmére, valamint a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítésére.

A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2021 januárjától is 44 600 forint lesz.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint 10 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO Biztonsági Beruházási Programjához. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 616 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre több mint 1,2 milliárd forintot biztosítanának, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 400 millió forintot kaphat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mintegy 32 milliárd forinthoz juthat.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire mintegy 47 milliárd forintot szán a kormány a honvédelmi tárca keretéből. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál több mint 31 milliárdos bevétellel is számolnak jövőre.

A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 17 milliárd forinttal járul hozzá a HM.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 41 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelmi miniszter 2021-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés-fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel.

A Hongkonggal kapcsolatban vállalt kötelezettségeire emlékeztette Kínát Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a CBS televíziónak adott interjújában.

Kína az 1984-ben aláírt kínai-brit nyilatkozatban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2047-ig tiszteletben tartja a terület autonómiáját.

A kínai kormány a parlament éves ülésszakára előterjesztette a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amely betiltaná a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, “felforgatónak” minősített cselekményeket. A törvénytervezetet várhatóan május 28-án fogadja el a kínai parlament, megkerülve a hongkongi törvényhozást.

“Úgy tűnik, hogy ez a nemzetbiztonsági törvény megsérti a brit-kínai egyezményt” — szögezte le O’Brien. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Pekingben megszavazzák a vitatott törvényt, annak meglesznek a következményei az amerikai-hongkongi kapcsolatokban.

“Nem látom, hogyan is maradhatna Hongkong ázsiai pénzügyi központ, ha a Kínai Kommunista Párt elfogadtatja és alkalmazza ezt a törvényt, és átveszi a teljes ellenőrzést Hongkong felett. Ez tragédia lenne Hongkong népének és nagyon rossz lenne Kínának is” — fogalmazott O’Brien.

A napokban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter éles szavakkal ítélte el a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. Úgy fogalmazott: a törvény elfogadása a “lélekharang” megkondítását jelentené Hongkong számára. “Bármilyen döntés, amely érintené Hongkongnak a kínai-brit közös nyilatkozatban garantált autonómiáját és szabadságát, elkerülhetetlenül hatással lenne az egy ország-két rendszerről alkotott álláspontunkra” — mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője.

Az Egyesült Államok felszólítja Pekinget, hogy “gondolja át végzetes javaslatát, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és tartsa tiszteletben Hongkong magas szintű autonómiáját, demokratikus intézményeit, polgári szabadságjogait” – hangoztatta Pompeo.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kedden hozott ítélete szerint Azerbajdzsán megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azáltal, hogy hazatérése után szabadon bocsátotta az örmény társa meggyilkolása miatt Magyarországon elítélt Ramil Safarovot, a baltás gyilkosként emlegetett katonatisztet.

A bíróság ítélete szerint Magyarország kormányzata ugyanakkor nem sértett nemzetközi jogot azzal, hogy kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot.

Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka, álmában, egy baltával gyilkolta meg örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt életfogytiglani börtönre ítélte. Magyarország 2012-ben átadta Safarovot Bakunak, hogy hazájában töltse le büntetését, ahol viszont hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült és előléptették.

Margarján családja 2013-ban pert indított a strasbourgi emberi jogi bíróságon Azerbajdzsán és Magyarország ellen.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében Magyarországgal összefüggésben megállapította: nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok tudtak volna arról, hogy Safarov hazatérése után kegyelmet kap és szabadon engedik. Magyarország jóhiszeműen és jogszerűen járt el, amikor az azeri katonát átadta Azerbajdzsánnak.

Az ítélet szerint Azerbajdzsán azonban több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor indokolatlanul döntött a katona büntetlenségéről és szabadon bocsátásáról. Kiemelték: Azerbajdzsán válaszaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a gyilkos saját döntése alapján vagy felettesei parancsára követte el tettét. Mivel az elkövető katona volt, tette a nemzetközi jog értelmében az azeri államot teszi felelőssé – szögezték le.

Mivel az örmény áldozattal szemben elkövetett bűncselekmény büntetlensége összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményének második, az élethez való jogot rögzítő cikkében foglaltakkal, ezért az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy Azerbajdzsánnak 15 143,33 angol font (közel hatmillió forint) jóvátételt kell fizetnie a kérelmezőknek.

Gyermekpornográfiával gyanúsítanak egy ózdi párt, amely pornográf fényképeket készített két, 14 év alatti gyermekükről – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A rendőrök – nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében – az amerikai Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központjától kapott információk alapján azonosították be a 44 éves F. Roland és a 35 éves L. Nikolettet – olvasható a police.hu oldalon.

A gyanúsítottak lakhelyén a nyomozók kedden tartottak kutatást. A lefoglalt számítástechnikai eszközökön gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló, a pár által készített felvételeket találtak.

A bíróság elrendelte a férfi és a nő letartoztatását. A sértett kiskorúak biztonságba helyezéséről az illetékes gyermekjóléti intézmény közreműködésével gondoskodtak – írták.

Egy új bizonyíték szerint norvég forrása lehetett Agatha Christie egyik leghíresebb bűnügyi regényének, Az Ackroyd-gyilkosságnak, amely szokatlan megoldásával lepte meg az olvasókat.

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító szerint Christie egy ismert norvég írótól kölcsönözhette az ötletet. A fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Chrisie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált. A történet váratlan fordulata, hogy kiderül, maga az elbeszélő a gyilkos. “Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki ezzel, de íróként hírnevet szerzett neki” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. “Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai” – fűzte hozzá.

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognent a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta.

A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery. A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.

Christie korábban két forrást említett, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Louis Mountbatten nevét említette, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet. Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban. Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt – mint hozzátette – nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén. “Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem” – mondta.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség egy férfi ellen, aki álhíreket közölt a koronavírus-járvány magyarországi megjelenéséről januárban – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 30 éves férfi saját – megtévesztően egy kereskedelmi televízió híradójának weboldalára hasonlító – honlapján valótlan tényeket közölt valós újságcikként feltüntetve. A vádlott arról írt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ bejelentette, Magyarországon megjelent a vírus, többen meg is haltak, és a külügy tájékoztatása szerint az összes Kínába tartó repülőgépjáratot törölték.

A férfi a szövegbe megtévesztő képeket ágyazott, és a cikkeket megjelentette a közösségi médiában is, ahol azokat több ezren megosztották. A közzétett cikkek és az azokban található, pánikkeltésre alkalmas álhírek a magyar lakosság nagyobb csoportjához jutottak el, az emberekből zavart és nyugtalanságot váltottak ki – írta a fővárosi főügyész.

Hozzátette: a férfi célja az volt, hogy a honlapon elhelyezett hirdetések után bevételt szerezzen, amelynek összege a kattintások számától függött.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a férfit azonosította és gyanúsítottként hallgatta ki. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett közveszéllyel fenyegetés miatt vádat emelt, és indítványozta, hogy a bíróság a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottra tárgyalás nélkül, büntetővégzésben szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést.

Széles spektrumú az új Nemzeti Biztonsági Stratégia – hangsúlyozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő egy tévéműsorban.

A szakértő elmondta, a dokumentum már hatályba lépett, de a minisztériumok december 31-ig kaptak határidőt, hogy a rájuk vonatkozó pontokat végrehajtsák. Nógrádi kifejtette, 2012 – a legutóbbi biztonsági stratégia megjelenése – óta a világ helyzete alapvetően megváltozott. Az új dokumentum is kiemeli, hogy Magyarország biztonságos, pénzügyi és gazdasági rendszerünk stabil, de egy válságokkal teli világban élünk. A stratégia célul tűzi ki, hogy 2030-ra Magyarország Európa öt és a világ tíz legbiztonságosabb országa közé tartozzon.

Az ország stratégiai partnerei közül a dokumentum első helyen Németországot, a másodikon Lengyelországot, a harmadik helyen az Egyesült Államokat említi. Törökország, Oroszország és Kína azon országok között szerepel, amelyekkel a kapcsolatok javítására törekszünk. Külön kiemeli továbbá a visegrádi országokat (V4), hiszen egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban és a NATO-ban.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az energiabiztonság kulcskérdés. E tekintetben azt írják, hogy ma Magyarország energiabiztonsága atomerőművek nélkül nem elképzelhető – mondta a szakértő. A külpolitikai prioritásoknál kiemelik, hogy a biztonságon belül a katonai biztonság felértékelődött, hogy önálló magyar hadiipar kell, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot végre kell hajtani.

A stratégia rögzíti, hogy Magyarország számára meghatározó a NATO és az európai uniós tagság. Továbbá azt is írja, hogy Európának úgy kell fejlődnie, hogy a nemzetállamok megmaradjanak. A menekültválságról azt írja a stratégia, hogy a menekültekkel új veszély jön a koronavírus miatt. Azt is rögzíti továbbá, hogy Magyarország szeretne egy egységes migrációs politikát, de ez jelenleg nehezen elképzelhető – ismertette Nógrádi.

Mintegy két és fél kilogrammnyi kokaint találtak egy Pécs határában balesetet szenvedő motoros hátizsákjában – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint Pécs határában, a 66-os úton szombat délután ütközött egy személyautó és egy motoros, miután az autót vezető férfi lefékezett, és járművébe a mögötte haladó motoros beleszaladt.

A motorról leeső férfit a mentők kórházba szállították. Az intézményből jelezték a rendőrségnek, hogy a férfi hátizsákjában két darab tégla formájú, nejlonzacskóba csomagolt tömböt találtak, amelyben valószínűleg kábítószer van. A rendőrök által végzett gyorsteszt a kokainra pozitív jelzést adott. A lefoglalt kábítószergyanús anyag feketepiaci értéke elérheti az ötvenmillió forintot is – írták.

A közlemény szerint a 43 éves nemesnádudvari férfinál elvégzett gyorsteszt szintén pozitív lett, amfetaminra és kokainra is jelzett. A férfit, aki a bűncselekmény elkövetését elismerte, a rendőrök őrizetbe vették, intézkedtek folyamatos őrzéséről, és kezdeményezték letartóztatását.

A férfi ellen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklása miatt nyomoz a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. A lakásán informatikai eszközöket és vagyonbiztosítás végett egy nagy értékű személyautót is lefoglaltak.

Nőtt a fegyvereladások száma az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány idején – közölte Varga Zoltán fegyverszakértő egy tévéműsorban.

Mint mondta: az Egyesült Államokban a fegyvertartás alanyi jogon járó lehetőség, különböző események miatt pedig egyre több emberben merül fel a fegyvervásárlás, hogy megvédje érdekeit és családját. Fegyvervásárláskor egy néhány soros adatlapot kell kitölteni, amely alapján a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ellenőrzi a vásárló előéletét, és hogy jogosult-e fegyvertartásra, ez körülbelül 10-12 percet vesz igénybe – közölte.

Véleménye szerint nem lehet garantálni, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők nem követnek majd el bűncselekményt. Az elmúlt negyedévben több mint 16 iskolai lövöldözés történt az Egyesült Államokban – tette hozzá. A szakértő kevés esélyt lát arra, hogy jelentősen megváltozhatnak, szigorodhatnak a fegyvertartás szabályai, mert a fegyverlobbinak erős befolyása van.

Egy évben párszor rákattintok a blog alján található térképre, ami vizualizálja a blogra érkező látogatók tartózkodási helyét. A múlt héten észrevettem egy pöttyöt valahol ahol, a két említett óceán érintekezésél. Először azt hittem a képernyőm piszkos (elég piszkos), de tényleg ott volt. Nem emlékeztem, hogy ott lenne sziget, de azért rákerestem a google maps-en és így sem találtam semmit.  Honnan jöhet akkor a pötty? Talán a hajóról, aminek van műholdas internetje és ott valaki pont az én blogomra kattintott? Egy magyar? Elég valószínűtlen. Na mindegy, azért ha te tengeri látogató véletlenül megint ide látogatsz, írj már egy emailt a waape@yahoo.com-ra, vagy írjm rám a Facebookon.

Morgan Ortagus, amerikai külügyi szóvivő csütörtökön bírálta azt a készülő kínai nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amely amerikai álláspont szerint korlátozná a hongkongi ellenzék cselekvési lehetőségeit.

Washington szerint a pekingi parlamentben előterjesztendő törvénytervezet “nagyon destabilizáló” lenne. “Minden kísérlet, hogy olyan nemzetbiztonsági törvényt erőltessenek át, amely nem a hongkongi polgárok akaratát tükrözi, nagyon destabilizáló hatású, és az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség határozott elítélését vonná maga után” – fogalmazott az amerikai külügyi szóvivő.

Pekingben csütörtökön jelentették be, hogy a parlament pénteken kezdődő éves ülésszakán megvitatnak egy olyan törvénymódosítást is, amelynek célja – a hivatalos megfogalmazás szerint – “a jogrendszer és a végrehajtási mechanizmusok javítása a Hongkong Különleges Igazgatású Területen”. A törvényjavaslat célja kínai álláspont szerint a hongkongi nemzetbiztonság helyzetének javítása lenne.

Az amerikai külügyminisztérium szerint a törvénytervezet elfogadásával Kína megszegné az Egyesült Királysággal Hongkong visszacsatolásáról kötött kétoldalú szerződést. “Arra szólítjuk fel Pekinget, hogy tartsa tiszteletben vállalt kötelezettségeit, nevezetesen Hongkong magas szintű autonómiáját” – jelentette ki Ortagus.

Donald Trumpot csütörtökön Michiganben tett látogatásán szintén faggatták erről a kínai törvényjavaslatról az újságírók. Az amerikai elnök kifejtette: ha a törvénytervezetet elfogadják, akkor Washington “nagyon erőteljes választ” ad rá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten kétszer is foglalkozott Hongkonggal. Szerdán újságíróknak azt mondta: az elmúlt hetekben a hongkongi demokráciáért küzdők elleni szigorú fellépés megnehezíti annak megítélését, hogy Hongkong valóban megfelelően független volna Pekingtől, s május elején éppen azért halasztotta el a Hongkong autonómiájáról szóló jelentést, hogy kitérhessen a Peking által most tervezett lépésekre is.

Vasárnap Pompeo arról beszélt egy televíziós interjúban, hogy Kína fenyegeti a Hongkongban dolgozó amerikai újságírók munkáját.

Családi vita miatt lövöldöztek Újpesten vasárnap, gumilövedékes fegyverrel – közölte a rendőrség délután a honlapján. Este azt írták, hogy az elkövetők önként feladták magukat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) délutáni közleménye szerint 13.05 órakor érkezett bejelentés arról, hogy a IV. kerületi Temesvári utcában lövöldöztek. A rendőrök megállapították, hogy egy család tagjai két autóval érkeztek a helyszínre, és szóváltásba keveredtek egy ott lakó családdal. A vita során az egyik gépkocsi utasa egy gumilövedékes fegyverrel több lövést adott le, majd az érkezők elmenekültek a helyszínről. Két ember sérült meg, a mentők mindkettejüket kórházba vitték.

Vasárnap este a BRFK azt közölte, hogy nyomozói azonosították az újpesti gumilövedékes lövöldözés elkövetőit, akik ellen hajtóvadászatot indítottak. Azt írták: a vita hevében az egyik autóval érkező 52 éves B. Béla meglőtt egy férfit, az ott lakó család egyik tagját, a B. Bélával együtt érkező 37 éves G. Krisztián pedig egy késsel sebesítette meg a meglőtt férfi fiát. A gumilövedékkel meglőtt férfi életveszélyes, míg a késsel megsebesített fia súlyos sérülést szenvedett.

B. Béla nem sokkal a bűncselekmény után önként feladta magát az újpesti rendőrkapitányságon, míg társai, G. Krisztián és az ő fia, a 22 éves G. Krisztián Márió ellen elfogatóparancsot adtak ki. Ők este szintén önként feladták magukat. B. Béla ellen életveszélyt okozó testi sértés, két társa ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A három férfi elszámoltatása folyamatban van – olvasható a BRFK esti közleményében.

A csernobili atomkatasztrófához hasonlította Kína járványkezelését Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az NBC televíziónak adott interjújában.

“A vírus terjedésének elleplezése Csernobillal együtt vonul be majd a történelembe” – fogalmazott O’ Brien, utalva az 1986-os ukrajnai nukleáris katasztrófára. “10-15 év múlva az HBO filmet is fog készíteni róla” – fűzte hozzá. Az HBO filmcsatorna nemrégiben sugározta a csernobili atomerőműben 1986-ban történt nukleáris katasztrófa történetét, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelmét feldolgozó minisorozatot.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy vajon a kínai járványkezelés befolyásolja-e az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokat, O’Brien azt válaszolta: “ma nagyon más világban élünk, mint amikor ezek a tárgyalások megkezdődtek”.

“Jó viszonyt akarunk Kínával és a kínai néppel, de sajnos a Kínai Kommunista Párt részéről egymás után olyan lépéseket látunk, amelyek ezt megnehezítik” – fogalmazott. Leszögezte, hogy “ami a kereskedelmi megállapodást illeti, majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle, de a koronavírussal ma egészen más világban élünk”.

A nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette: a kínaiak “olyan vírust szabadítottak rá a világra, amely több ezermilliárd dollár kárt okozott az amerikai gazdaságnak, s most rengeteg pénzt kell arra költenünk, hogy életben tartsuk a gazdaságunkat és megóvjuk az amerikaiakat a járvány idején”.

Donald Trump május elején egy televíziós interjúban már felvetette, hogy esetleg eláll az idén januárban aláírt, kétoldalú kereskedelmi részmegállapodás további tárgyalásától. Ugyanakkor Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója és Steve Mnuchin pénzügyminiszter – szintén májusban – a kínai miniszterelnök-helyettessel közös közleményt adott ki, amelyben a kereskedelmi tárgyalások jövőjéről optimistán nyilatkozott.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap a CBS televíziónak is interjút adott, s ebben azt fejtegette, hogy közeli a megállapodás Brazíliával arról, hogy lezárják az amerikai határokat az onnan az Egyesült Államokba érkezők előtt. O’Brien közölte: ez a határlezárás csak átmeneti időre szól, mint ahogyan ez Kína, az Egyesült Királyság és más európai országok esetében is történt.

Letartóztatta a Nyíregyházi Járásbíróság azt a férfit, aki társával együtt bántalmazta és fejbe szúrta az apját – közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.

Resán Dalma közleményében azt írta, a megalapozott gyanú szerint a férfi péntek este ittasan szóváltásba keveredett apjával nyíregyházi lakásában, ököllel többször megütötte, a bántalmazástól földre esett idős férfi kezeit és lábait társa segítségével összekötözte, majd egy késsel fejbe szúrta.

Az életveszélyesen megsérült férfira rázárták a szoba ajtaját és elmentek a lakásból. A két férfi külföldre akart szökni, a rendőrök a Keleti pályaudvaron fogták el őket – ismertette a részleteket a sajtószóvivő.

A járásbíróság az emberölés kísérletével gyanúsított férfiak letartóztatását egy hónapra rendelte el. A bíróság döntését egyikük és az ügyész tudomásul vette, a védők és a másik gyanúsított fellebbezést jelentett be, így a végzés nem végleges.

Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben kérte, hogy a rendkívüli jogrend megszűnésével mielőbb kerüljön sor a rendes ítélkezési rend visszaállítására – olvasható a Kúria a közleményében.

A levélről szóló tájékoztatás a Kúria hétfői – internetes videokonferencia keretében tartott – teljes ülésén hangzott el, a tanácskozáson részt vett Polt és Senyei is. A Kúria elnöke az ülésen kiemelte: az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások rávilágítanak arra, hogy “a klasszikus igazságszolgáltatási és jogegységesítési feladatok ellátása mellett a jogalkotó azzal bízza meg a Kúriát, hogy valamennyi szakágat tekintve Magyarország legfőbb igazságszolgáltatási szerve maradjon és a jogegység irányítása terén alkotmányos helyzete erősödjön”.

Darák kitért arra is, hogy a statisztikai adatok szerint sikeres évet zárt a Kúria. A folyamatban lévő ügyek száma jelentősen csökkent, és az elhúzódó ügyek csökkentésében is sikerült előre lépni. A perek időtartamának további csökkentése a 2020-as év hangsúlyos feladata.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese beszámolójában elmondta: a legfelsőbb bírói fórum veszélyhelyzet idején is zökkenőmentesen ellátja ítélkezési és joggyakorlat-egységesítési feladatait. A Kúria elnökhelyettese vezeti azt a háromtagú válságstábot, amely március óta nyomon követi a kormány és az egészségügyi szervek által kiadott eljárásrendeket, tájékoztatókat, továbbá tartja a kapcsolatot az OBH-val és a társszervekkel.

Patyi András, a Kúria tanácselnöke elmondta: a Kúria felkészült a jogegységi panaszok kezelésére. A cél, hogy azok elbírálása egységes és az állampolgárok számára átlátható módon folyjék. Patyi kiemelte: szükség lesz jogalkotói beavatkozásra bizonyos kérdések tisztázása, a jogegységi panaszok gördülékeny elbírálása és megfelelő kezelésük érdekében.

A Kúria bírái online szavazatukkal véleményezték a Kúria Polgári Kollégiumának vezetésére kiírt elnökhelyettesi pályázatot, és kiemelkedő többségük támogatta Böszörményiné Kovács Katalin pályázatát – tudatta közleményben a Kúria.